Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-16 / 296. szám
VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! v. Évfolyam, 296. szám Mnimniiiiiii i ii ií&bi ÁRA 5« ITI.IKH 1961. DECEMBER 16, SZOMBAT A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat megtárgyalásával MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czi- nege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József- né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elfogadta a mostani ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat; 3. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény- javaslat; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 5. Interpellációk. Ezután az országgyűlés megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. Elsőnek dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter szólalt fel. Dr. Mezvál Ferenc beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvény- könyv megalkotásával jelentős lépést teszünk a Magyar •Népköztársaság szocialista jogrendjének kialakításában. A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és népgazdaságunk védelmére több új büntetőjogszabályt alkottunk. Átfogó, teljesen új büntetőkönyv hiányában azonban még mindig sok régi jogszabály van hatályban, s ez természetesen megnehezíti a társadalmi viszonyainknak mindenben megfelelő jogalkalmazást. A törvényjavaslat előkészítésénél figyelemmel voltak a bírói gyakorlatra, a szocialista jogtudomány megállapításaira, s tanulmányozták a baráti szocialista országok új büntetőtörvényeit is. A tervezetet széleskörűen megvitatták jogászokkal és más szakemberekkel is. Értékes javaslataikat megfelelően hasznosították. Ezután a miniszter tájékoztatta az oi-szággyűlést az igazságszolgáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről. — Büntető igazságszolgáltatásunkat elsősorban az jellemzi, hogy 1957 óta hazánkban a szocialista törvényesség teljes egészében helyreállt. Ártatlan embert a Magyar Népköztársaságban nem sújt ma büntetés. Mindenki nyugodt lehet afelől, hogy ha nem követett el bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselekményekre egyaránt vonctkoI zik. Ami a politikai bűncselekményeket „ illeti, az ellenforradalom idején nagy számban elkövetett ellenforradalmi bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyeket bíróságaink jogerős ítélettel lezárták, sőt, az ilyen bűncselekményeket elkövetett személyek túlnyomó többsége közkegyelmi rendelet vagy egyéni amnesztia alapján büntetése hátralékos részének letöltése alól mentesítést nyert és szabadulása után beilleszkedett a társadalomba. Azt is megállapíthatjuk, hogy ezeknek az embereknek nagy része, akik korábban állam- rendünk ellen bűncselekményt követtek el, látva az utóbbi öt esztendőben a Magyar Népköztársaságban bekövetkezett hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést, korábbi tettét mélyen megbánta és becsületes munkával igyekszik jóvá tenni hibáját. Az utóbbi időkben politikai bűncselekmények miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos: nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményeikre is * kiterjedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnék, tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek. Csökken a bűnözések száma — Másik jellemző vonása büntető igazságszolgáltatásunknak a bűnözés jelentős mérvű csökkenése. Míg a Hor- thy-korszak idején a bűnözés állandóan növekedett, addig a felszabadulás óta fokozatosan csökken. A bűnözés a többi szocialista államban is hasonló arányú csökkenést mutat, sőt egyes államokban a miénknél nagyobb arányú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű folyamatnak a következménye, hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szű- kebb körre szorulnak azok a tényezők, amelyek még lehetővé teszik bűncselekmények elkövetését. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kiváltó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcsolatban állnak magával a társadalmi, gazdasági rendszerrel. — Büntetőpolitikánk lényege — folytatta az igazságügyminiszter —, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával le kell sújtani társadalmunk és államrendünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a többszörösen visszaesőkre, a garázda, huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú bűntettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb j bűncselekmények miatt először kerülnek bíróság elé, elsősorban nevelő jellegű büntetést vagy intézkedést kell alkalmazni. Szigor a visszaesőkkel szemben — A javaslat — a konok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindulva — sokkal több bűntett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság elleni és más gyakori bűntettek esetében a már egyetlen korábbi elítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására. A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából is. — A törvényjavaslat a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nemnek tekinti és ennek kifejezést is ad amikor hangsúlyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. Az új törvényjavaslat kimondja, hogy olyan személyre, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetést nem lehet kiszabni. — A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadság- vesztést. Ha a bűntett elkövetőjét szabadságvesztésre ítélik, nem ítélték halálra, ez azt jelenti, hogy a bíróság az elítéltet a társadalomba visz- szavezethetőnek tartja. Ha pedig remény van az elkövető megnevelésére, csak határozott tartamú szabadságvesztés lehet a helyes büntetés. A javító-nevelő munka jelentősége — Bíróságaink most is gyakran élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy börtönbüntetés helyett javító-nevelő munkát alkalmazzanak. Ez igen jó eszköznek látszik a kisebb súlyú bűntettet elkövető dolgozók megjavítására, a további helytelen magatartástól való visszatartásra. A javaslat ezért a javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségeit kiszélesíti. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennél a büntetésnél a hangsúly nem a munkabér csökkentésén, hanem az elítélt munkahelyén a dolgozók kollektívájának vele szemben érvényesülő nevelő erején van. Ezért a javító-nevelő munka azzal válik majd még hatékonyabbá, ha az üzemekben, intézményekben a társadalmi szervek és maguk a dolgozók az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen elítéltek nevelésére. — Jelenlegi jogunk szerint csupán az egy évet meg nem haladó tartamú börtönbüntetés végrehajtását lehet háromévi próbaidőre felfüggeszteni. A felfüggesztett börtönbüntetés hatása tekintetében általában jó tapasztalatokra tettünk szert, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében, kivételesen az egy évnél hosz- szabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggeszthesse. Ebben az esetben azonban a próbaidő nem három, hanem öt év. — Üj rendelkezése a törvénynek, hogy az a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, nem büntethető, ha azonnal és önként jelentkezik a hatóságoknál. és a kémszervezettel való kapcsolatát — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — teljes egészében feltárja. — A büntetőpolitikánk fokozott érvényesülését célzó új rendelkezések közül kiemelem még a társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni bűntettek körében bevezetésre (Folytatás a 3, oldalon) Lassú és költséges az áru útja a termelőtől a fogyasztóig A Pest megyei NEB ülése Három, a népgazdaság szempontjából rendkívül fontos vizsgálat eredményéről készült jelentés szerepelt a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésének napirendjén. Elsőnek a mesterséges termékenyítés munkájának vizsgálatáról szóló jelentést tárgyalták. Miért sok a kiselejtezett meddő tehén ? A vizsgálat megállapította, hogy bár a mesterséges termékenyítést végzők munkája évről évre javul, mégis előfordulnak sürgősen megszüntetendő jelenségek. Feltűnően nagy például a meddőség miatt kiselejtezett tehenek száma, ez az összes kiselejtezett tehenek több mint hatvan százalékát teszi ki. A népi ellenőrök véleménye szerint ennek oka, hogy az insze- mináló prémiumát nem a borjúszaporulat, hanem az általa termékenyített tehenek vem- hességi százaléka után kapja. Ezért az olyan tehenet, amelynek fogékonyságát kétesnek tartja, nem inszeminálja, aminek következtében az ilyen tehenet meddőség miatt kiselejtezik. A NEB a premizálási rendszer megváltoztatását tartja helyénvalónak. Hibáztatják a népi ellenőrök, hogy a legtöbb tsz-ben nincs az inszeminálásra megfelelő helyiség és tenyésztési naplót sem vezetnek. Hiba az is, hogy hét fiókállomáson a mesterséges termékenyítést más munkával elhalmozott hatósági körállatorvos végzi, akinek így nincs módjában ezt a munkakört is teljes mértékben ellátni. Drága a felvásárolt zöldség és gyümölcs útja a fogyasztóig A napirend második pontja a zöldség-gyümölcs felvásárlással foglalkozó vizsgálatról szóló jelentés megtárgyalása volt. Megállapítja a jelentés, hogy a tsz-ek által termelt zöldség- és gyümölcsfélék száma és a növények vetésterülete tavaly óta növekedett, de a tsz-ek többsége szerződéses kötelezettségének csak részben tett eleget. Több hiányosság tapasztalható az átvett áruk minősítésénél, ami nem az átvétellel egy időben a helyszínen történik. A csemői Petőfi Tsz-szel esett meg, hogy a MÉK az átvett nagyobb mennyiségű dinnyét csak az elszállítás után tizenegy nappal, Budapesten minősítette éspedig takarmánydinnyének, kilónként öt filléres áron. Ugyanez történt a ceglédi Lenin Tsz hatvanöt mázsa export dinnyéjével. Erősen helyteleníthető a megyei felvásárlók bérezési gyakorlata. Hét-nyolcszáz forintos alapbérükön felül az értékesítési tervek teljesítése és nem az általuk felvásárolt áru mennyisége után kapnak jutalékot. így az a visszás helyzet alakul ki, hogy bármeny nyi árut is vásárolnak fel, jutalékuk a kirendeltség értékesítési tervteljesítésének függvénye, ami pedig munkájuktól független. A rakodó- munkások azt kifogásolják, hogy zsákos árunál huszonhárom, rekeszes árunál negyvenkét fillért kapnak mázsánként, noha a két munka között nincs ekkora különbség. Megállapítható, hogy az áru útja a termelőtől a fogyasztóig igen lassú és költséges. Az átvett árut a MÉK és a tsz a helyszínen közösen, aztán a MÉK telepén újból lemérik. Ha ott az árut lerakják, a másnap történt elszállítás előtt ismét mérlegelnek. Az átvevő vállalat, például a Közért az átvételnél megint megméri az árut. Már ebből is kiderül, hogy a MÉK átvételi rendszer elavult és emellett különböző minőségi romlásnak teszi ki az árut, A NEB ennek a rendszernek átszervezését javasolja olyképpen, hogy az áru a termelőtől átrakás nélkül és gyorsan jusson el a megrendelőhöz. Ezzel az önköltség és ezáltal az árrés is csökkenthető lenne, tehát a tsz-ek magasabb jövedelemhez, a fogyasztók pedig olcsóbb áruhoz jutnának. Szükségesnek tartja a NEB, hogy a zöldség-gyümölcsféléket a MÉK átvételkor a helyszínen minősítse. Ezzé] a tsz- ekkel állandóan felmerülő vitái és perei megszűnnének. Kifogások az építővállalatok elégtelen anyagtakarékossága miatf A harmadik jelentés, amely- lyel a NEB ülése foglalkozott, az építőanyagtakarékosságra vonatkozik. Kiderül belőle, hogy a különböző építővállalatok által folytatott építkezéseknél, többek között a Váci Cementmű, a Százhalombattai Erőmű és a vecsési gépműhely építkezésénél az anyaggazdálkodás nem mindenben felel meg a rendeletek előírásainak. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a cementre, betonacélra és épületfára. Néhány megvizsgált építkezésnél megállapították a népi ellenőrök, hogy a cement keverési aránya nem előírásszerű, raktározása pedig nem megfelelő. A már felhasznált zsalufa szerteszét hever több építkezésnél, holott annak harminc-negyven százaléka még használható lenne. A NEB valamennyi vállalat központjánál és az építésvezetőségeknél felülvizsgálatot tart szükségesnek, hogy a megfelelő felelősségrevoná- sokkal párhuzamosan, a mostani vizsgálat során megállapított hibák megszűnjenek. Végül Forgács József, a Pest megyei NEB elnöke a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1962. évi munkatervét ismertette. GAGARIN VISSZAÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBA Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa Indiában. Ceylon szigetén és Afgani'/- tánban tett látogatása után pénteken visszatért a Szovjetunióba,
