Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-15 / 295. szám
1961. DECEMBER 15, PÉNTEK Havi készpénzfizetés, év végén jövedelemrészesedés ff hernádi Március 15 Termelőszöve tkezetben Termelőszövetkezeti vezetőinket egyre inkább foglalkoztatja az a probléma, hogyan tehetnék ösztönzőbbé a jövedelemelosztást, milyen módon tudnák a legnagyobb munkák idején is biztosítani ahol erre szükség van — a munkaerőt, legkiváltképp pedig „visszahódítani” azokat a gazdákat, akik jelenleg az iparban dolgoznak. E tekintetben figyelemreméltó kezdeményezés született a hernádi Március 15 Termelőszövetkezetben. Jövő év januárjától kezdve ugyanis — ha a tervezetet a megyei szervek is jóváhagyják — bevezetik a készpénz elszámolás alapján történő jövedelemelosztást. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény szerint elvégzett munkáért a következő hónap közepe táján kifizetik a teljes munkabért. Ahhoz, hogy egy gazdaság az év első hónapjaiban készpénzben ' tudja kifizetni a végzett munkáért járó ellenszolgáltatást, bizonyos pénzalapra van szüksége. Vajon a hernádiak hol teremtik elő- közvetlenül ' a zárszámadás után ezt az összeget? Felkerestük a termelőszövetkezet vezetőit, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, ugyanakkor megismerkedhessünk 1 a bevezetésre kerülő készpénz- fizetési rendszerrel. Mint a szövetkezet vezetői elmondották, az eddigi eredményes ; gazdálkodás náluk már lehetővé teszi a készpénzben történő havonkénti jövedelemelosztást. A Március 15 Termelőszövetkezet mint a korábbi termelőszövetkezetek ! megnövekedett utódja, 1960 január 6-a óta működik, 950 holdon 125 taggal. Fő profilja az állattenyésztés és a kertészet. Már a ,'felféjlődés első évében elérték itt a negyven forintos munkaegységet —, ugyanez az összeg az idén : is meglesz. Sőt, a sikeres gazdálkodás eredményeként — terven felül hizlaltak szarvasmarhát, tenyészüszű- ket neveltek, jól kertészkedtek — négyszázezer forintot tartalékolnak, i Tulajdonképpen ez az összeg elegendő lesz ahhoz, hogy a jövő esztendőben a folyamatos bevétel mellett . minden egyes tag havonként teljes összegben kézhez kaphassa jövedelmét. önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon hogyan történik az' elszámolás, mivel mérik a végzett munkát. Kopányi Imre főkönyvelő, Kaldeneker József főmezőgazdász dolgozták ki a bevezetésre kerülő teljesítményrendszert. Egyrészt az eddig alkalmazott munkaegységfelszámolás, továbbá a helyi tapasztalatok alapján minden egyes munkaműveletnek megállapították a teljesítménybérét. A tagok részére kibocsátott sokszorosítvány részletesen tartalmazza, hogy például mennyit kap a növény- termesztő egy hold kukorica bekapálásáért, töréséért, stb. A kertészetben minden megtermelt száz forint érték után állapították meg a teljesítménybért. A növénytermesztőkhöz hasonlóan dolgozták ki az állatgondozók bérezését is. Igen ám —, vetheti közbe az olvasó — kapálni, vagy szőlőt; kötözni, de még az állatot etetni is sokféleképpen lehet. Ho-: gyan tesz különbséget a kész-: pénzben történő jövedeleméi-: osztás a lelkiismeretes és: a gondatlan munka között. A teljesítménybér vajon ösztönzi-e jobb munkára a tagokat? Mindenképpen, mert külön prémiumot is kapnak a szövetkezeti tagok. Ezt ter-i mészetesen a termés mennyisége és minősége alapján. De túl ezen, év végén a jövedelem egy részét kiosztják a tagok között, jövedelemrészesedés címén. Akárcsak az ipari üzemekben, vagy az állami gazdaságokban, itt is aszerint részesednek a szövetkezeti gazdák a jövedelemből, ahogyan évközben dolgoztak. A tervezet pontosan tartalmazza a jövedelemrészesedés elveit és módszereit. így például a férfiak közül csak azok kaphatnak részesedést, akik évközben legalább nyolcezer forintot megkerestek. A nők közül azok tarthatnak igényt jövedelemrészesedésre, akik 4800 forint értékű munkát elvégeztek. A részesedés a szövetkezet tiszta jövedelmétől és a tagok évi keresetétől függően emelkedik, illetve csökken. Akik évközben megsértik a munkafegyelmet, a szövetkezeti tulajdont stb, azoknak csökkentik a részesedését, vagy nem kapnak egyáltalán. A tagok örömmel fogadták a tervezetet. A legutóbbi közgyűlésen máris többen jelentkeztek belépésre, akik eddig üzemben dolgoztak. Ez nem is csoda, hisz előreláthatóan a növénytermesztők — mint a szövetkezet vezetői is hangsúlyozták — ezer, 1500 forint havi jövedelemre számíthatnak. Az állatgondozók 1300—2000 forintot vihetnek haza. Eddig havonként körülbelül harminc forint értékű előleget vettek fel a Március 15 Termelőszövetkezet gazdái munkaegységenként. (20 forint készpénzelőleg, tíz forint természeibeni.) összesen a tsz negyvenötezer forintot fizetett ki ebben az évben is, minden hónapban. Most, hogy bevezetik majd a készpénzfizetést, körülbelül 75 ezer forintra növekszik a szövetkezet havi készpénzkiadása (a tagok bérezésére). A 30 ezer forintos készpénzkiadás-növekedés nem okoz problémát, mert egyrészt megvan a biztonsági alap (az idén tartalékolt 400 ezer forint), de már a kora tavaszi hónapokban folyamatosan bevételihez jut a tsz. A kertészet különféle primőrárukat termel, tavaszra termőre fordul a tízholdnyi spárga, stb. Most még nehéz jóslásba bocsátkozni, hogyan válik majd be a készpénzfizetés alapján történő jövedelemelosztás. A tsz vezetői mindenesetre sokat várnak tőle. ugyanígy a tagok is. Mindenekelőtt a munkafegyelem szilárdításával lehet számolni, de bizonyára a munkaerőhiány is megszűnik majd. A járás vezetői, de a szomszédos termelőszövetkezetek is, nagy várakozással tekintenek a hernádi Március 15 Termelőszövetkezet kezdeményezése elé. Mi is beszámolunk majd olvasóink naik, hogyan vált be a készpénzfizetés rendszere Hennádon. Súlyán Pál A pilisszántói Bíró István nyolc menyasszonya I. A temetőben látta meg először, Budapesten, a rákos- keresztúriban, még a múlt eszendő egyik tavaszi napján. Talpig gyászban, szomorúan lépkedett. Nemrég elhunyt férje sírjától jött éppen. Megszólította, azt mondta, ő is özvegy. Vigasztalták egyHetven tapasztalatcsere Dr. Ács Mihálytól, a megyei tanács szakoktatási felügyelőjétől érdeklődtünk: mi újság? — Csütörtökön délelőtt — kapjuk a tájékoztatást — értekezletet tartottak a járási és városi tanácsok mezőgazdasági szakpropagandistái. Megbeszéltük az évi munkát, s sok szó esett a jövő évi mezőgazdasági kiállítással kapcsolatos feladatokról és a magyar— szovjet mezőgazdasági napok szokásos megrendezéséről. — Az elmúlt időszak munkájával kapcsolatban sok érdekes tapasztalatot mondtak el a szakpropagandisták. A daba- si járásban például olyan nagy hatása volt a nagyüzemi szőlőtelepítési és szőlőművelési bemutatónak, hogy a közös gazdaságok a tervezettnél jóval nagyobb területen szándékoznak nagyüzemi szőlőt telepíteni. Hasonló a helyzet a budai járásban, ahol Lőrincz Miklós, a Törökbálinti Állami Gazdaság igazgatója valósággal apostolává vált az őszibaracktermelésnek. A telepítésre olyan nagy az igény, hogy nincs elegendő szaporítóanyag, ezért néhány közös gazdaság most berendezkedik a szaporítóanyag előállítására, is. Bár több ilyen megmozdulásról tudunk, mégis nehéz lenne kézzelfoghatóan 'kimutatni, milyen hatása van a termelésre annak a közel hetven tapasztalatcserének, bemutatónak, amelyet az év folyamán rendeztünk, s amelyen közel kétezerötszáz szakember vett részt kisebb-nagyobb csoportokban. Ezek a tapasztalatok azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy a jövő évben tovább fokozzuk a tapasztalatcserék szervezését. (tm) Ma este Vácott: A MEGYEI KIRAKATVERSENY SORSOLÁSA (Tudósítónktól.) Novemberben hírt adtunk arról, hogy megyénk állami kiskerekedelmi vállalatai őszi kirakatversenyt rendeztek. Fest megye négy városában és Monor községben a lakosság nyolc héten keresztül figyelte: melyik üzlet kínálja legtetszetősebben áruját? Az érdeklődésre jellemző, hogy Vácott 9876, Szentendrén 4978 szavazólapot helyeztek az urnákba. A bíráló bizottságnak nem kis feladatot jelentett a közel 10 000 szavazólap megszámolá- sa, osztályozása. A hét eleji értékelés szerint Nagykőrösön a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Monoron a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, Cegléden a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Szentendrén a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer ] Kiskereskedelmi Vállalat és I Vácott a Vác és Környéke I Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy-egy portálja nyerte el a. vásárlók legtöbb szavazatát. Ezt a döntést követően sorsolás útján vásárlási utalvánnyal jutalmazzák azokat a szavazókat. akik eltalálták, hogy saját helységükben melyik a legszebb kira- kai Ma este 6 órakor, a váci Fehér Galamb Étterem színháztermében kerül sor az első sorsolásra. Szentendre és Vác szavazói közül negyvenkét nevet húznak ki az urnából: ők kapják az ajándékvásáriási utalványokat. Megelőzően kerül sor ugyanott a Pest megyei Hírlap és a Váci Napló olvasóankétjára. Sorsolás előtt a helyi Madách Imre művelődési ház irodalmi színpada ad műsort. ■mást. Mire szép lassan sétálgatva a temető kapujához értek, már jegyesek voltak. Megbeszélték, a gyászév leteltével összeházasodnak, addig mindenesetre menyasszonyához költözött. Elmondta, nagy örökség vár rá, bár pillanatnyilag anyagi nehézségekkel küzd ugyan, nem keres, mert dolgozni sem tud, annyira beteg. A szerelmes özvegy tetőtől-talpig kiöltöztette, jól tartotta. Egy idő múltán előállott, azt mondta, mindjárt megkapná örökrészét, ha az ötezer forint illetéket lefizetné. Ezen ne múljék, az özvegy leszámolta kezébe a pénzt. Hogy lefizesse, nyomban elment és vissza se tért soha többé. H. Ezúttal férjes asszonynyal mátkásodott össze. Rábeszélte, hagyja ott az urát, de még előbb elhagyta az asszonyt. Igaz, csak miután pár száz forintot már ki- kunyerált és észrevette, nem számíthat több pénzre tőle. III. Leány volt a következő arája. Ennek, feleségétől kü- lönváltan élő férjként mutatkozott be. Restellkedve bevallotta, nincsen pénze a válóper megindítására. Hogy végre isten-ember előtt egymáséi lehessenek, a lány a költségekre 1200 forintot adott neki. Többé nem látta. Ez volt az 1960-as évben szerelmi üzelmeinek mérlege. Ez idén, Amor segítségével, még sikeresebben tevékenykedett. IV. Januárban már megint leány jegyese lett. Házasságuk egyetlen akadálya: nem volt lakásuk. De tudott egyet, nagyon kedvezményes áron kaphatót. Adott is pénzt rá a leány. Utána pedig se lakás, se vőlegény. V. A szerelem hónapjában, májusban a pesti Tavasz Eszpresszóban lobbant lángra a szíve. Megint leányt tett í boldog menyasszonyává. A leány azonban röviddel utóbb megbetegedett, kórházba került. Lakásában ezalatt egyedül maradt a vőlegény. Megtalálta és az utolso fillérig elköltötte beteg menyasszonya megtakarított pénzét. Újabb menyasszonyokat is hívott a lány 1 aiiásara. Többet. Nem is tudni hányat. Mire azonban a beteg felépült és hazajött, lakását üresen találta. Vőlegénye addigra ismeretlen helyre költözött. VI. Ezúttal nőtlennek vallotta magát. A leány pedig ragaszkodott hozzá, hogy kezét vidéken lakó szüleitől is megkérje. Menyasszonya pénzén vasúti jegyet váltott, elutazták a szülőkhöz. Elnyerte beleegyezésüket, sőt augusztus 20-ára az esküvő napját is kitűzték. Addiig is némi pénzt kért és kapott menyasszonyától, az esküvő napját azonban nem várta meg. Eltűnt. VII. A hatodik számú menyasszonnyal még fel sem bontotta eljegyzését, ám a pesti Vidám Parkban már ismét új menyasszonyt talált. Válófélben levő nőt. Kitűnő ügyvédet ajánlott neki, az majd, hogy mielőbb egybekelhessenek, gyorsan elintézi válóperét. Ügyvédi költségekre csak nyolcszáz forint kell. Megkapta. Mindjárt véglegesen elvált ettől a menyasszonyától is. VIII. Ez már elvált asszony volt. Tőle a saját válópere költségeire kapott nyolcszáz forintot. Mindössze ez a nyolc menyasszony tett feljelentést Bíró István harmincegy éves pilisszántói, mesterségében munkát már régen nem vállaló vasesztergályos ellen. Úgy mondják, az elmúlt két esztendő alatt volt több menyasszonya is, csakhogy azok szégyenükben nem fordultak sem a rendőrséghez, sem a bírósághoz, A bírósági tárgyaláson a nyolc sértett, az elhagyott menyasszonyok meglepetéssel értesültek még egy kilencedik nő létezéséről, Bíró István hites feleségéről, öt gyermeke anyjáról, a leginkább megcsalatott asszonyról. A házasságszédelgő Bíró Istvánt két és fél évi börtönre ítélték. Menyasszonyonként tehát átlag négy és fél hónapot, egy-egy rövid mát- kaságnál hosszabb időt kapott. A szerelem vakká tesz, régen tudott dolog. Bíró István személyi adatait és múltját illetően menyasszonyai is megelégedtek annyival, amit saját magáról a férfi elmondott nekik. Mielőtt a náluk üresedésben levő „vőlegényi állást” vele betöltötték, még csak írásba foglalt rövid életrajzot sem kértek tőle. Annyira bizalomgerjesztő volt. De azért, hölgyek, a pénzt kérő szerelmes férfit mégiscsak jobb lett volna „leká- derezni”. Szolgáljon hát a mindenáron férjhezmenésre áhítozó asszonyoknak, lányoknak tanulságul a hopponmaradt nyolc menyasszony története. Szokoly Endre DIÓSD - KIJEV MIT LÁTTAM A SZOVJETUNIÓBAN? ..a szocialista brigádmozgalom nagyszerű dolog, s még inkább azzá lesz, ha majd áthatja a várost és a falut, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket ... Jó lenne, ha a szocialista brigádmozgalom tovább fejlődnék..." — mondotta többek között Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. A Pest megyei üzemekben is szinte napról napra fejlődik a szocialista brigádmozgalom. Nyilván, hogy újabb lendületet jelent az a moszkvai tanulmányút, amelyet nemrégiben rendeztek, s a küldöttségben részt vettek Pest megyeiek is. A következőkben Gabányi Lajos, a Diósdi Csapágygyár műszaki titkára nyilatkozik arról, mit látott a tanulmányúton, milyen tapasztalatokat szerzett. sága kiosztja a lakásokat az arra legjobban érdemes és jogosult dolgozók között. Ez is fontos, mert az új tulajdonosok ezután szívügyüknek érzik az építkezést és azt. milyen lesz az új ház, vagy lakótelep környéke. A dolgozók társadalmi munkában fákat ültetnek jövendőbeli lakásuk körül, parkosítanak és gondolnak gyerekeikre is, mert játszóeszközöket, játszótereket is létesítenek, sőt arra is gondolnak, hogy kulturális igényeiket a lakásukhoz közel elégítsék ki. — Hányán- dolgoznak a kijevi üzemben brigádban? — Ötszázan nyerték el eddig a kommunista brigád tagja megtisztelő címet. Azok a dolgozók, akik valamilyen ok miatt nem léphetnek brigádba, egyénileg küzdenek a kommunista dolgozó címért. Éppen úgy vállalásokat tesznek, termelési tervük túlteljesítésére, szakmai és politikai képzettségük emelésére, mint a brigádtagok. — Mi a brigádok fő erőssége? — Mindenekelőtt azt hiszem, hogy a közösségi szellem. Ami1 pedig a munkát illeti, a brigádok egyik fontos feladata az újítás. Eigy-egy jó ötletért nem a brigád, hanem az a brigádtag kap jutalmat, aki a javaslatot tette. Az újításért kapott ösz- szeget sem adja át a tag a brigádnak. — Hogyan fedezi a brigád egy-egy közös rendezvény költségeit? — Nincs külön brigádpénz- tár. Ha olyan esemény közeleg, amely költséget igényel, például közös kirándulás, színházlátogatás, házasságkötés, akkor a felmerülő költségeket abból az összegből fedezik, amelyet a brigádtagok fizetésük napján adnak össze. — Milyen módon és eszközökkel nevelik a brigád tagjait? — Akadnak időnként rendbontók is, akik vagy a munka- fegyelmet sértik meg, vagy esetleg a magánéletükben tesznek olyat, ami nem okoz örömet a brigád többi tagjának. Hogy mi történik a rendbontókkal? Azt mi is megkérdeztük, kizárják őket, vagy sem. Azt válaszolták nekünk a kijevi szövőkombinátban: nem engedik odáig fejlődni az ügyet, hogy az illetőt ki kelljen zárni. Ha valaki fegyelmezetlen, akkor ügyével, személyével külön foglalkozik a brigád, a szakszervezet, a Komszomol és a pártszervezet. — Mikor történik a brigád munkájának értékelése? — Havonként. Ezt a módszert azzal indokolták, hogy ha egyszer a brigád, vagy akár a külön versenyző dolgozó kitűnő teljesítményt ér el a hó végén, akkor miért kell várni, amíg esetleg a következő teljesítménye rossz lesz. A cím gyors odaítélése fokozza a brigád munkakedvét. Ha pedig az fordul elő, hogy a brigád a következő hónapban rosszul dolgozik, — ilyen eset ritkán fordul elő —, akkor természetesen elveszti a kommunista címet. — Látták az üzemet is? — A tájékoztató után tanulmányi úton levő csoportunk tagjai megnézték a kijevi szövőkombinátot. A gyár több ötemeletes épületből ál] és minden emeleten hatalmas csarnokokban száz és száz fonógép dolgozik. Érdekes az anyag útja. Lenn az alagsorban a bálákban érkezett gyapot és félgyapjú tisztításával és a hengerekre tekercseléssel kezdődik a munka. Az anyag szövésre kész fonalként kerül a felső emeletekre. Az első pillanatban szembeötlött, milyen tiszta minden csarnok. Az is figyelemre méltó, hogy mennyire ügyelnek a dolgozók egészségének védelmére. A fonó gépsorok elején komoly teljesítményű ventillátort láttunk, amely a csarnok valamennyi gépét friss levegővel fújja végig és így az orsók mellett dolgozó nők nem érzik a fonás következtében keletkező port. A fonóüzemben több, mint ötven gép termel. A gépek felett egy végtelen sínen, halad a szívó ventillátor, amely állandóan halad és beszívja a fonógépeken esetleg lerakodó port. — Mi ragadta meg ezenkívül még a figyelmét? — Az, hogy nemcsak az automatizálás és a mechanizálás halad előre nagy léptekben a szovjet üzemekben, hanem az is, hogy gondolnak arra: a zajos gépek a lehető legkevesebb zajjal működjenek és ez Is az emberek, a dolgozók érdekében történik. Azt hiszem, hogy a kijevi látogatás tanulságos volt számunkra. Példaként említhetem azt is, hogy nemrég p'vkíto’tok a kijevi kombinátban egy osztályt, amely kizárólag az üzem, illetve a gépek automatizálásával és a kézi műveletek gépesítésével foglalkozik. — Azt a tapasztalatot, amelyet Kijevben szereztünk, szeretnénk hasznosítani nálunk is — mondotta befejezésül Gabányi Lajos, a Diósdi Csapágygyár műszaki titkára. i (m. k.) — Milyen üzemekben jártak? — tettük fel az első kérdést. — Először is a kijevi szö- vökombinátban — válaszolta a diósdi üzem műszaki titkára, majd így folytatta: — A gyárban a kombinát fő- technológusa fogadott bennünket. Beszámolt arról, miként dolgoznak a nagy szövőüzem kommunista brigádjai. Nem fukarkodtunk a kérdésekkel, kíváncsiságunkat jellemzi, hogy több, mint harminc kérdést tettünk fel. — És mi volt a legérdekesebb válasz? — Erre így nehéz 'felelni. Minden esetre megragadta a figyelmemet, hogy a vállalat dolgozói közös házcsoportokban laknak. Még a ház építésének megkezdése előtt az üzem szakszervezeti bizott-