Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-14 / 294. szám

1981. DECEMBER 14, CSÜTÖRTÖK tr revei Ái ötéves terv a jobb egészségért ! Tőnk szélétől - az eredményes gazdálkodásig és gyógyításé A második ötéves terv folyamán kétszázhatvan ággyal bővül a ceglédi kórház, megépül a szobi szociális otthon, növelik az egészségügyi személyzet számát Pest megyében Megalapozták a jövő esztendőt az úri Béke Tsz-ben 86. §. Tová bb Stell javítani a lakosság egészségügyi ellátá­sát. A mezőgazdaság szocialis­ta átalakulása következtében | az 1960. évi 8.5 millió főröl j 1965. év végére mintegy tízmii- \ Hó főre no a társadalombizto­sításba bevontak száma és ez­zel csaknem az egész ország minden lakosára kiterjed. En­nek megfelelően elsősorban a kórházakat és a szakorvosi rendelőintézeteket is szükséges fejleszteni. Ezt mondja ki a tervtör­vény, s hogy rendelkezéseit hogyan hajtják végre Pest megyében, arról ár. Békés Zol­tán, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetőjé­től kértünk és kaptunk rész­letes felvilágosítást: — Ne felejtsük el, hogy bár a második ötéves tervről szóló törvényt az országgyűlés csak a közelmúltban szavazta meg, tulajdonképpen már a tervidő­szak első esztendejének befe­jezése közeleg. Ez idén, tehát a második ötéves terv első évében az egészségügy fejlesz­tése a törvény kívánalinairuik megfelelően folyt az egész or­szágban, és természetesen me­gyénkben is. Idén nyitottuk meg a megyei kórház épületében a megyei központi rendelőintézetet és a dabasi járási szaltorvosi rendelőinté­zetet, megépül még az idén az aszódi szakorvosi rendelő és az új év első napjából működ­ni kezd. 1963-ra elkésáűl a szo­bi szakorvosi rendelő, ezzel pedig elérjük, hogy valameny- nyi járásunkban legalább egy szakorvosi rendelőintézet lesz. Jövőre .bővítjük a dabasi és a szigethalomi rendelőintézetet. 1965-ig fokozatosan napi két­száz óraszámmal növeljük a J szakorvosi rendelések idejét. ■ Ezzel a tervtörvény érteimé- 1 ben nemcsak fokozzuk, de ! meg is javítjuk a megye la­kosságának szakorvosi ellá­tottságát. Most pedig idézzük isimét a törvény szavait: 87. §. A gyógyintézeti ágyak számát a tervidőszakban 7600-8000-rel kell növelni; ez­zel a tízezer lakosra jutó kór­házi ágyak száma az 1960. évi 70-ről 1965-ben 76-ra emelke­dik. A gyógyintézeti ágyakból mintegy 3Ö00 TBC gyógyítást szolgáló ágy legyen. Dr. Békés Zoltán ezzel a pa­ragrafussal kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta: — Kórházi ágyak szempont­jából megyénkben más me­gyéknél lényegesen jobb a helyzet. Saját kórházunkon kívül a fő­városi kórházakban és a bu­dapesti egyetem klinikáin a megyei betegek részére ha­vonta 2500 ágy áll rendelke­zésre. Érthető hát, ha a mos­tani tervidőszakban más me­gyékben nagyobb mértékben növelik a kórházi ágyak szá­mát, vagyis azokban épülnek nagy, új kórházak. De a terv azért ezen a téren sem bánik velünk mostohán. Cegléden megépül a kórlíáz új, 260 ágyas épülete negyvenmillió forint körüli költséggel. 1962- ben az építkezés előkészületei folynak, 63-ban elkezdődik és 65-ben befejeződik az építke­zés. Az új váci 400 ágyas kór­ház építkezésének előkészüle­teit 1964 végére ütemezi be a tervi de ez a nagyszabású, mintegy 60 milliós beruházás átnyúlik a következő tervidő­szakba, csak 1967-ben fejező­dik be. — Ugyancsak a következő ötéves terv első éveiben feje­ződik be a 200 ágyas új szo­bi szociális otthon építése, amelynek építése még ebben a tervidőszakban megkezdő­dik éspedig oly módon, hogy egyik szárnya száz ággyal már 1965-ben meg is nyílhasson. A másik százágyas részt 1966i* ban adjuk át rendeltetésének. — A második ötéves terv során ezek lesznek a nagyobb beruházások megyénkben. Er­re a célra a terv 59 millió forintot biztosít, ami öt éven át évenként mint­egy 1 200 000 forinttal több, mint amennyi nekünk a há­roméves terv során a beruhá­zási keretből évekre felosztva jutott. Ez az összeg, noha összegszerűen nem sokkal több az előző beruházási tervnél, jobban felhasználha­tó, mert nem aprózódik el, hanem főleg nagyobb létesít­ményekre összpontosul. Nem mondom, mintha nem szeret­nénk az öt év folyamán na­gyobb berúházási keret felett rendelkezni. Belátjuk azon­ban hogy a jelenlegi körül­mények között nem juthat több. Sole új kórházra, ren­delőintézetre, tbc-gyógyinté- zetre van szükség az ország­ban és ezek meg is épülnek a terv ideje alatt. Más me­gyékben, az igaz, de ott na­gyobb a szükség rájuk, mert nagyobb a hiány bennük. Re­méljük azonban, az ipar, a mezőgazdaság eredményes, jó munkája a második ötéves terv vége felé lehetővé tesz némi módosítást az egészség- ügyi terven és esetleg akkor terven felül bővülhet a mi beruházási tervünk, ahogy ez a hároméves terv esetében is történt. Hiszen a párt és a kormány az emberek egész­ségének védelmében az adott gazdasági lehetőségek határai között megtesz mindent, amit csak lehet. — A kórházi betegek gyógy­szer- és élelmiszer-ellátásának ; növelése mellett az egészség- ' ügyi létszám emelésével az■ ötéves terv szintén hozzá jé- I rul a betegek jobb ellátású- | hoz. Megyénkben a középká- I dereket illetően a fejlesztés ' lehetősége biztosítva van. A I jól bevált körzeti ápolónővé- | rek jelenlegi 140 főt kitevő I létszámát, hegy a mostani j orvosi körzetek mindegyiké- \ be jusson egy, további száz- ' tízzel, a védőnők számát még hatvannal kell szaporítani, mert jelenleg IGO-en van­nak. Az ötéves terv végére ezt a létszámemelést végre tudjuk hajtani. Növekedni fog a szükséglet arányában a kórházi orvosok és az ápoló­személyzet száma is. Azt mondja a tervtörvény 87. S-ának 4. bekezdése: „Az orvosi körzetek számét mint­egy négyszázzal kell növelni, ezen belül a nagyobb váro­sokban folytatni kell a gyer­mek-szakorvosi körzetek , ki­alakítását." Erre vonatkozólag dr. Békés Zoltán megyei főorvos el­mondja a következőket: — A körzeti orvosok szá­mát megyénkben az ötéves terv csupán tizennéggyel emeu és ez kevés. A megyei tanács erre vonatkozólag elő­terjesztést is tett az Egész­ségügyi Minisztériumnál, kér­ve, hogy negyven ilyen új státuszt engedélyezzen. A me­gyében az egy körzeti orvos­ra eső lakosok száma jelen­leg 3400. ami az országos át­lagnál nagyobb. Nem segít ezen tizennégy új állás szer­vezése sem, mert öt év alatt a lakosság megnövekszik és így az egy orvosra eső átlag előreláthatóan szintén na­gyabb lesz. de legfeljebb vál­tozatlan marad. Miután Pest megyében az ország lakossá­gának nyolc százaléka la­kik. úgy véljük, a négyszáz új körzeti orvosból is legalább nyolc ■ százalék illetne meg minket. ellátás kérdése nagyon ked­vezően alakul. Körülbelül nünden három orvosi körzet területére, vagyis körülbelül nyolc-tizezer lakosra a terv­időszak végéig fogorvos, illet­ve vizsgázott fogász jut. A személyi szükséglet felméré­sén már dolgozunk. Köztudo­mású, hogy ez év folyamán, tehát a második ötéves terv első esztendejében megyénkben első ízben szerveztünk körzeti íogászi állásokat és ezeket be is töltöttük. A tervtörvény egészségügyre vonatkozó fejezetének harma­dik meghatározása így szól: 88. §. A munkaegészségügy terén az ipari és mezőgazda- sági munkák egészségi ártal­mának megelőzését kell elő­térbe helyezni. A megyei főorvos mondja: — Olyan intézkedés ez, amely nagy anyagi kiadások­kal jár. eredménye azonban nem nyomban mutatkozik, hi­szen célja megelőzés, a dolgo­zó ember egészségének védel­me. Ezenkívül, bár a törvény­ben nincsen a közegészség- ügy fejlesztésére vonatkozó közvetlen paragrafus, ide tar­tozik például az ivóvízzel kapcsolatos minden intézke­dés. És az eddigi tervekkel kapcsolatban jó • tapasztala­taink bizonyítják, az egész­ségügy terén mindig mutatko­zik túlteljesítés a — költsé­gekben. Hogy egyébre ne is hivatkozzam, a hároméves terv során a gyermekbénulás elleni kötelező védőoltás be­vezetése rendkívül nagy össze­gű kiadást jelentett terven felül, de végrehajtották. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy bár a leim gerincét szá­mok képezik, magia az egész­ségügyi terv mégsem merev. Szokoly Endre ugyanis megittasodott a kez­deti sikerektől, s hamar fejébe szállt a dicsőség. Ezekben a napokban tárgyal­ja a Monori Járásbíróság az úri Béke Tsz volt vezetőinek ügyét. Solti János korábbi elnök és társai, közel nyolc- százezer forint kárt okoztak Kiskirálykodásának a má'us a két évvel ezelőtt felfejlődött 8-án megtartott közgyűlés termelőszövetkezetnek. Ha- vetett véget. Társaival nyagul sáfárkodtak a közös egy ült. a tagság megelégedé- vagyónnal, durván megsértet- sáré. leváltották (5ket a ték a szövetkezeti demokrá- szövetkezet éléről — sőt, mint ciát, és szinte a tönk szélé- a napokban sorra kerülő bi­t's juttatták a gazdaságot. Te- rósági tárgyalás is tanúsítja, vékenységükre jellemző, hogy a felelősségre vonást sem ke­péidéül több mint két va- rülhetik el. gon buigonját hagytak clro.- Május óta gyökeres fordu- hadm. tönkrement hetvmhet lat ám ^ az úri term3lö. hó d szudam fu, ehen ve^z- szövetkezedben. A küztrizte- tek a sertések. De hosszú letben áuó korábbi tanács- üsmt tesznek _ la az ..apróbb elnököt Horinka Józsefet vá- mulasztasok is. lasztották meg tsz-elnöknek. És amíg Solti János eltűr- Már akkor tudták a tagok: te. hogy jó komái Csáki nem döntöttek rosszul, most, szalmájaként kezeljék a sző- i év vége felé még inkább ér- vetkeZeti tulajdont, minősít- I zik, hogy jól választottak, hitetlenül gorombán bánt a Az új vezetés nehéz feladat- tagokkal. „Itt csak az elnök- j ra vállalkozott: rendet kellett nek volt szava, meg némely j teremtenie, gazdaságilag hely- brigádvezetőnek”, mesélték a \ rehozni a szövetkezetei. Ám tagok, akikkel kint jártunkkor j határozott intézkedésekkel si- elbeszélgettünk a minap. Solti1 került kilábalni a válságból. Milliók — szalvétából Aszódon, a benzinkútnál, helyre kis étterem hívo­gatja a megéhezett utazókat. Bent modern csillárok, fris­sen festett falak, mulatós berendezés — már csak az étel hiányzik és új erőre kap a vándor. Hozzák is az ételt. Csak előbb a terítéket. S a terí­tékhez a szalvétát. De csak egy negyed szalvétát. Kés’sel négyfelé nyiszált szalvéta egyik darabját. — Itt ez a takarékosság? — kérdem a jelszóig álónö- től. Ö bocsünatkéröen mosolyog: — Keveset kapunk a központtól. — Melyik vállalathoz tartoznak? — A Váci Vendéglátóhoz __ — És nem rendelnek többet? — Nem tudom. De kevés jön, és én szoktam fel­négyelni. Tovább nem nyomoztam. S így a dicséretet sem tu­dom hová címezni. Rámázza be a VVV, vagy az aszódi étterem — amelyik a „milliós ötletért‘ éppen megér­demli. (mj) SJJ esztendő küszöbén A jobb körzeti betegellátás érdekében talán még ennél is többre lenne szükség. — A körzeti orvosok létszá­mát illetően a megyei ta­nács előterjesztését a minisz­térium bizonyára a lehetősé­gek mérlegelése alapján- figye­lembe veszi. Nagy jelentőségű azonban, hogy a tervidőszak­ban megyénkben a fogászati A lapok nagy betűkkel ír­ják a jelentéseket az üzemek idő előtti programteljesítésé- ről. Igaz, hegy csak néhány üzemről van szó, mégis azt a látszatot keltheti, hogy az ilyen szenzációs — az évet he­tekkel, hónapokkal rövidítő eredmények az igazi útjelzők, így van ez a valóságban? A mi lapunk is örömmel adott hírt arról, hogy a váci Forte-gyár letudta évi gondját december első napjaiban. Ám ugyanezt nem várhatjuk és i nem is várjuk a megye üze- ! meinek javától. A magyarázat ■ egyszerű: az ezer százalékos í teljesítmények, az üzemi ter- | vek nagyarányú túlteljesítésé­nek ideje már elmúlt. A pon­tosabb tervezés, a -nagy gond- < dal kiszámított munka- és anyagigények szinte percnyi, grammnyi pontossággal egyez­nek. Az előző esztendők hős­korához viszonyítva ez jelen­ti az új. az eddiginél haladot­tabb gazdálkodás útját. Hiába is törekedne mondjuk a Diósdi Csapágygyár arra. hogy az előírtnál jóval korábban fejez­ze be negyedévi, vagy eszten­dős programját, mert az újabb gyártáshoz megfelelő nyers­anyag is szükséges. Ez már a kohászatot — még tovább — az ország vasérc szükségleteit érintő probléma lenne. Másrészről az is kétségtelen tény. hogy második ötéves tervünk mindenekelőtt a ver­senyképesség, tehát az áruk minőségének és korszerűségé­nek fejlesztését tartja fontos­nak. Ebből pedig az követke­zik. hogy a mérnökök, techni­kusok és munkások törekvései­nek egvaránt a jobb árucik­kek előállítását kell szolgál­nia. Ugyancsak ehhez a témá­hoz tartozik, hogy az ésszerű és kifizetődő gazdálkodás a rendelkezésre álló. vagy leg­könnyebben elérhető nvers- anvag forrásokat akarta kiak­názni. Ahol importált nyers­anyagokról van szó. ott az ezekből készülő áruk értéké­nek fokozására keü törekedni. IJven példa a Mechanikai Mü­vekben a kondenzátorok gyár­! tása. Az anyagigény itt meg- í lehetősen kicsi, a kondenzáto- I rok pedig' nagy értéket képvi­selnek. Mindez azért fontos, mert a második ötéves terv fo­lyamán az előbb elmondottak szentírássá válnak és egész iparpolitikánk útját jelölik. Mire magyarázzuk hát a váci Forte-gyár korai tervíel- jesítését? Mindenekelőtt azzal, hogy viszonylag alacsony ér­tékű importanyagok felhasz­nálásával nagy valuta értékű árut termeknek. Nyersanyag forrása nagyjából biztosított, a külföldi piacok igénye pedig a magyar film és fotópapírok iránt szinte korlátlan. A gyári szakembereknek ily módon — az előbbi .példákkal ellentétben kötelességük arra törekedni, hogy a gyártmány minőségé­nek továbbfejlesztésével pár­huzamosan. a lehető legna­gyobb mértékben emeljék a termelést. A kétféle példa felsorakoz­tatásából még nyilvánvalóbbá válik az ötéves népgazdasági program célkitűzéseinek reali­tása: ha az ország úgy gazdál­kodik. hogy árucikkei kelen­dők lesznek valamennyi pia­con, s ha ezek előállítását a le­hető legkisebb import-nyers­anyag felhasználásával vég­zik, akkor gazdasági mérle­günk kedvező lesz, s a belső erősödést joggal követheti az életnívó emelkedése is. Milyen gyakorlati és köz­vetlen tennivalók akadnak az új esztendő küszöbén? A Diósdi Csapágy gyárnak régi gondja, s egyre égetőbb feladata, hogy a jelentkező igényeknek megfelelően egy­re nagyobb pontosságú csap­ágyakat gyártson. Nyilván­való, hogy ez nem nagyobb anj-agigényt, hanem több gondosságot és precizitást követel. A géppark fokoza­tos fejlesztése, átalakítása belső erőből, a különböző megmunkálási eljárások ki­kísérletezése is mind ennek szolgálatában áll. Eredmé­nye tehát:, azonos anyag­szüliséglet, nagyobb értékű áru. Színesfém gondjaink nem tartoznak éppen a legkiseb­bek közé. A műanyagok ko­rában még erőteljesebbnek kell lennie annak a törekvés­nek, hogy a színesfémeket más a nyagokkál helyettesít­sük, Sok gyakorlati példa van már erre. A szentendrei golyóstoll-üzemben is meg­értették a jövő útját sza­bályozó célkitűzéseket. Az el­következő hónapokban há­rom olyan gyártmányuk ke­rül piacra, amely az- író­csúcsot kivéve teljesen mű­anyagból készül. Ezzel együtt ■a három golyóstoll kivitele korszerűbb, használhatóságá­nak időtartama nagyobb lett. Mégis alacsonyabb áron ke­rül majd a piacra, mint az előző írószerszámok! Szerencsére a gyakorlati példák tucatjait, sőt százait lehetne felvonultatni itt érin­tett témák bizonyítására. Mindezek mellett szólnak, hogy az ötéves terv részben nyitott kaput dönget akkor, amikor javában a munka­igényesebb és korszerűbb ké­szítményeket sürgeti. Ugyan­akkor azonban figyelmezte­tés, hegy ezer, meg ezer kü­lönböző ipari témában még járatlanok, vagy alig ismer­tek az utak. A mai igények­nek és követelményeknek megfelelő konstrukciók, tech­nológiák, munkafogásek ki- kíserletezese, illetve megva­lósítása nagyszerű feladat lesz _ezer és ezer munkás- és műszaki értelmiségi em­bernek. A tervtörvény kimondja, hogy a beruházások csökken­tése ellenére a kezdeménye­zés és alkotókészség bizto­síthatja és biztosítani is fog- já a kívánt arányú iparfej­lődést. Erre kell emlékez­nünk az év végi utolsó na­pokban, az új esztendő kü­szöbén. (t. gy.) 1 Legelőször is megerősítették a vezetést új tagokkal. Most mér az ellenőrző bizottság is betölthette hivatását, amelynek elnökévé Jámbor Jánost vá­lasztották. Lépésről lépésre, j a helyes intézkedések követ- , kezményeként sikerült vissza* j szerezni a tagok bizalmát. Két és félmilliós adósságot í hagyott ..örökségbe” a múlt ; esztendőről a leváltott veze* 1 tőség. Leromlott az állatál­lomány. égj'-egy tehén napi fejési átlaga egv literre csök­kent. Ám az ú.i vezetők nem ijedtek meg a nehézségiktől. Összefogva a tagokkal, mondhatni fél év alatt si­került felszámolni a tartha­tatlan állapotot. Legelőször is bevezették az eredmé­nyességi munkaegység rend­szert. Tava’v — éopen a drasztikus vezetési módszerek j miatt — a legtöbben messze I elkerülték a szövetkezet föld- j jeit. Most például három í nao alatt begvűitötték a két­százhatvan holdról lekaszált lucernát. Minden talpalatnyi földet megműveltek, elsőként fejezték be a szomszédos tsz- ek közül az aratást, ugyancsak elsők közé kerültek a járási betakarítási versenyben. Még a mostoha időjárás ellenére is — kivéve a burgonyát — a gondos művelés eredménye­ként, szép termést takarítot­tak be. Rendet teremtettek az ál­lattenyésztésben is. Uj trnva- gazdákat választottak, lecse­rélték a hanyag állatgondo­zókat. Tavaly — az indulás­kor — negyven szarvasmarhá­ja. meg negyven sertése volt mindössze a szövetkezetnek. Most már kétszáznyolcvanhét szarvasmarhát és ötszázhetven sertést tartanak számon. A tavalyi rablógazdálkodás után, mi tagadás, nagyon nehéz volt az idei nyár. 326 sertést adtak el, meg 51 szarvas- marhát. amiből a szövetkezet kasszájába egy fillér se ju­tott, hiszen a tartozást kel­lett törleszteni. Most már vi­szont elmondhatták az úri Béke Termelőszövetkezet gaz­dái, hogy erre az esztendőre egy fillér adóssága 1 sincs a gazdaságnak. Sőt, a tsz még az 1959-ben és a tavaly köl­csönkért vetőmagot is visszafi­zette a tagoknak. Elősegíti a vezetőség a ház­táji állattartást, megfelelő ab­rak és lédús takarmányt biz­tosít a tagok állatainak. Ho­rinka József szigorú elnök, de végtelenül emberséges. Ért a tagok nyelvén, nem tűri meg a lazaságot, viszont az igazságtalanságot is kímélet­lenül üldözi. Hasonló tulaj­donságokkal rendelkezik az ellenőrző bizottság e'nöke, Jámbor János. Neki köszön­hető, hogy megszilárdult a munkafegyelem, a nyár folyamán száz fegye- lerpséríést derített fel a bi­zottság. s negyvenöt esetben büntetést alkalmaztak. Most már csak elvétve fordul elő kisebb fegye1emsértés. a ta­gok tiVnvomo része óvakodik a szabálytalanságtól. Annál több a példamutatóan dol­gozó szövetkezeti gazda. Nincs már hiány munkaerőben sem, a tagok szívesen vállalkoznak bármilyen' feladatra. Tanulmányt lehetne írni arról, hogyan változott hét­ről hétre a szövetkezettől ko­rábban elvadított gazdák gon- do’kodásmódia. s hányán áll­tak ki a közös mellett azok közül, akik most egy éve még nem akartak dolgozni. Természeti csapás, aszály, vi­harkár tetőzte a nehézségeket, de a lankadatlan szorgalom mégiscsak győzött. Hozzájá­rult ehhez a szövetkezet ti­zenkilenc kommunistájának a néidamutatása is. Bakos Mi­hály párttitkár messzemenő segítséget nyújtott a vezető­ségnek. Soik-sok nevet lehet­ne itt említeni, kik milyen munkával járultak hozzá a sikeres fordulathoz. Ami a legfontosabb, a tag­ságtól elszakadt, bűnös útra tért vezetők hibájából is le­szűrték az úi vezetők a meg­felelő tanulságot. Súlyán Pál i

Next

/
Thumbnails
Contents