Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» V. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM ÁK.I 70 I II.LÉK 1961. NOVEMBER 12. VASÁRNAP Több mint négyezer iskolai tanterem épül a második ötéves terv idején Csaknem egymilliárd forint a felsőoktatási intézmények fejlesztésére Új művelődési otthonok filmszínházak épülnek országszerte Jó úton — a jó utakért Művelődésügyi autóval a megyében A gödöllői járás község fejlesztési terveiből ítélet a menőn vérbosszú ügyében „A dánszentmiklósi csoda A művelődésügyi tárca má- ■cdik ötéves tervéről dr. Bán Sándor, a Művelődésügyi Mi­nisztérium csoportfőnöke töb­bele között elmondotta: — Az oktató-ne velőm unka színvonalának emelése, a re­form célkitűzéseinek fokoza­tos megvalósítása érdekében azt. tervezzük, hogy a második ötéves terv vé­géig valamennyi osztott általános iskola felső ta­gozatában bevezetjük a gyakorlati oktatást. Emellett meg akarjuk szilár­dítani körzeti iskolai háló­zatunkat, sót a feltételektől függően bizonyos továbbfej­lesztést is számbavettünk. — 1960-hoz viszonyítva kö­rülbelül tizenötezer jövel szeretnénk növelni a közép­iskolák első osztályaiba fel­vehető tanulók számát, ~ A dolgozó anyák munka- és életkörülményeinek javítá­sára célként tűztük ki, hogy az óvodáskorú gyermekeik je­lenlegi 28 százaléka helyett 1965-re körülbelül 42 szá­zalékuk részesülhessen óvo­dai ellátásban. — Az ötéves terv idősza­kában 3300 általános iskolai és 800 középiskolai tanter­met építünk. Az általánes iskolai tan­termeknek mintegy 60 százalékát állami beru­házásból, a tová.bbiakat pedig helyi társadalmi erőforrásból, állami hoz­zájárulással hozzuk lét­re. — Uj középiskolák létesül­nek például Komlón, Kecs­keméten, Békéscsabán, Sztá- Imvánosbán, Ajkán, Várpa­lotán, Budapest peremkerü­leteiben és másutt. — Az általános iskolai tan­terem-építkezést fel fogjuk használni a szakszerű okta­tás szélesítésére, az igénye­sebb oktató-nevelőmunkát biztosító iskolai hálózat meg­szilárdítására is. Uj iskoláink­ban á gyakorlati oktatás fel­tételeit műhelytermek épí­tésével, berendezésével biz­tosítjuk. — A jelentős iskolaépítési program végrehajtása ese­tén is lesz gondunk — kü­lönösen nagyobb városok­ban — a növekvő általános is­kolai tanulólétszám és az ugrásszerűen emelkedő kö­zépiskolai létszám elhelyezé­sére. A zsúfoltság jelentő­sebb csökkentésével csak 1965 után számolhatunk. — Felsőoktatási intézmé­nyeink továbbfejlesztésével biztosítanunk kell a különbö­ző területek növekvő vezető­káder igényelt. Hosszú ideig jelentős mértékben kell a "hallga­tók számát növelni mind a nappali, mind az esti levelező tagozatokon. A korszerű oktatás, a gyakor­lati képzés színvonalának emelésére az elmúlt éveknél jelentősebb összeget — csak­nem egymilliárd forintot — fordítunk felsőoktatási intéz­ményeink fejlesztésére, gép­es műszerellátottságának ja- i vitására. — Az 1961—65 között ter­vezett egyetemi építkezések tehát mar előre is mutatnak, mert részben biztosítani fog­ják, hogy a harmadik ötéves tervtől kezdve a szükségletek­nek ténylegesen megfelelő lét­számokat vehessünk fel az egyetemek különböző karaira, : szaizaira. — Szerényebb anyagi lehe­tőségek állnak rendelkezé­sünkre a népművelési intéz­mények fejlesztésére. Néhány jelentős feladatot azonban e területen is megoldunk. így például megépítünk néhány nagyobb megyei, járási művelődési otthont, könyvtárat vagy jelentő­sebb állami hozzájárulás- sal támogatjuk ezek épí­tését. Uj művelődési otthont kap többek között Salgótarján, Kunhegyes, Mezőkövesd, He­ves; új könyvtárat Zalaeger­szeg, Kaposvár, Tatabánya, Miskolc. — Uj filmszínházat építünk Tatabányán, Ózd-Bolyokon, Túrkevén, Nyíregyházán. Az utóbbi években társadalmunk összefogásával nagyon szép számban épültek falusi műve­lődési otthonok. Ezeket az; építkezéseket kisebb részben j állami erőből is támogattuk. 1961-ben csaknem 11 mil­lió forintot fordítottunk erre a célra. A következő években a kel­lően megalapozott társadalmi kezdeményezésekhez szintén szeretnénk bizonyos állami támogatással hozzájárulni. — A társadalmi mozgalom nemcsak e téren hozott jelen­tős eredményeket, hanem je­lentős számban épültek az elmúlt évben társadalmi kez­deményezéssel általános isko­A brazil parlamenti képviselőcsoport látogatásai Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke fogadta az Arnoldo Cerdeira, a szociális haladó párt alelnöke, a brazil parla­ment költségvetési és közgazdasági bizottsága elnökének ve­zetésével Magyarországon tartózkodó brazil képviselőcsopor­tot. A brazil és a magyar képviselők élénk eszmecserét foly­tattak a két parlament munkájáról. Dr Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke a Gun- del-étteremben vacsorát adott a brazil vendégek tiszteletére. A brazil képviselők látogatást tettek a gödöllői Ganz Árammérőgyárban, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban és az EMAG-gyárban. Vendégeink nagy megelégedéssel nyi­latkoztak a látottakról, különös érdeklődéssel szemlélték meg a magyar kombájngyártást. (MTI) lai osztálytermek, műhelyter­mék is. Az ötéves terv idő­szakában továbbra is módunk lesz arra, hogy a társadalmi úton kezde­ményezett iskolai, óvodai építkezéseket felkaroljuk és ezekhez szintén bizto­sítsuk állami bozzájáru­NYOLC VÁCI ÜZEMBEN MEGVIZSGÁLTÁK A DOLGOZÓ NŐK MUNKAKÖRÜLMÉNYEIT Népes aktívaülés értékelte a tapasztalatokat lásunkat. — összefoglalva: a második ötéves tervben biztosított anyagi feltételek lehetőséget adnak arra, hogy a leglénye­gesebb művelődéspolitikai cé­lok megvalósításában előreha­ladjunk, illetve a művelődés eszközeivel is segítsük a nép­gazdaság ötéves tervfeladatai­nak megoldását — fejezte be a tájékoztatást dr. Bán Sán­dor. (MTI) (Tudósitónktól) Megyei viszonylatban új­szerű kezdeményezést tapasz­talhattunk az elmúlt hetek­ben a váci járási és városi népi ellenőrzési bizottság ré­széről. A helyi nőtanáccsal és a szakmaközi bizottsággal kar­öltve nyolc váci nagyvállalat­nál vizsgálták meg a dolgozó nők helyzetét és az otthoni munkájuk megsegítésére tett üzemi intézkedéseket. A vizsgálatot nyolc népi ellenőr és nyolc nőtanácsi ak­tíva végezte; munkájuk 36 napot vett igénybe. A tapasz­talatok és eredmények érté­kelésére mintegy hatvan főnyi érdekelt hallgatóság jött ösz- sze a hét végén a Csányi úti párt- és tömegszervezeti szék­ház nagytermében A szak­szervezeti bizottságok, a nép­front és az érdekelt üzemek küldöttei előtt Szikora Pál, a helyi népi ellenőrzési bizott­ság elnöke tartott részletes l beszámolót. Honfoglaláskori temető - a konyhákért alatt Értékes leletek a letkési iskola mellett — Építkezés közben találták az első sírokat Nagyszabású tervek Ipolyvölgye történetének feldolgozására (Munkatársunk telefonjelen­tóse.) Letkésen Pion István isko­laigazgató konyhákért jéb:n eredményes ásatás folyik. Ed­dig tíz sírt, közte egy kis­gyermek sírját tárták fel, s megállapítást nyert, hogy honfoglaláskori temetőre buk­kantak Letkés község belte­rületén. Az első sírokra még két év­vel ezelőtt, az iskola építése­kor-bukkantak rá, de az épí­tőmunkások, akik körülbelül hat csontvázat bolygattak meg, nem is sejtették, hogy milyen értékes leletek men­nek veszendőbe. Néhány szak­embert azonban, akik tudo­mást szereztek a sírokról, nem hagyott nyugodni a gon­dolat, s egy hónappal ez­előtt helyszíni szemlét tar­tottak. A terepadottságokból fel­tételezték, hogy ott va­lamikor temető lehetett, sőt, mivel őseink a lejtős domboldalakra temetkeztek, hogy a víz be ne folyjék a sírokba, arra is következtet­tek, hogy ezek a sírok nem csupán néhány száz évesek lehetnek, hanem korábbiak, minden bizonnyal honfoglalás- koriak. Ipolyvölgye ugyanis természeti adottságainál fog­va kitűnő útvonalként kínál­kozott észak és nyugat felé, s a forgalmas útvonal mel­leit települések alakultak ki, mint amilyen a nyolcszáz éves fennállását nemrég ün­neplő Kemence község is le­hetett. Letkés története bizo­nyára ezekbe az időkbe nyú­lik vissza, legalábbis erre en­ged utólag következtetni a most. feltárás alatt álló te­mető. Szaporodó állatállomány, kétszáz százalékos tervteljesítés a Március 21 Tsz-ben — Az elnök elvtárs bent van? — Épp a határt járja, de ha én . megfelelek .. .— s a telefonon keresztül bemutat­kozik Macsotay László, az inárcsi Március 21 Termelő- szövetkezet állattenyészetének vezetője. S ha már állatte­nyésztőt kaptunk telefonvégre, nyilvánvaló, hogy a sertések­re, birkákra, baromfiakra for­dul a szó. — A sertéshizlalda a szer­ződött háromszáz sertésen fe­lül mintegy százzal több hí­zót „szállít” — mondja Ma- tocsay László. S miután ez az eredmény biztos, az 1962-es évre már ötszáz darab sertést „terveztünk” be. Ebből az első félévben háromszázötvenhetet biztosítunk. — Takarmány? . — Jól állunk-. Süldőink je­lenleg már negyvenöt kiló­sak, s az utánpótlás is bizto­sított, hiszen nyolcvan egész­séges, jó erőben levő anya­kocánk áll a sertésszaporulat rendelkezésére. — Egyéb állatok? — ötszázas juhállományunk jövőre hétszázötvenre növeke­dik. Tojóállományunk a je­lenlegi 1800—2000 darabról jövőre négyezerre szaporodik — ha nem jön közbe semmi. — Idén nem jóit közbe semmi, ami gátolta volna a tervszerű fejlesztést? — Nem. Szerencsére nem. Erre hadd mondjak egy pél­dát. Harminc mázsa baromfi beadására kötöttünk az idén szerződést. Eddig már ötven­három mázsát adtunk át az államnak. S december végéig még „összehozunk”1 hét má­zsát — hadd teljesítsük a ter­vünket kétszáz százalékra. (m. j.) ' Ilyen meggondolások után került sor a szobi Börzsöny Múzeum vezetésével és fi­nanszírozásával az ásatás megkezdésére. Ahogy Katona Viktor, a szobi járási könyv­tár, s egyben a Börzsöny Múzeum igazgatója elmondja, megkönnyítette a munkát, hogy az iskola építkezése után mintegy hatvan centi­méternyi földréteget elhord­ták erről a területről, hogy a kertet egy szintre hozzák az udvarral. így a régi temető most már mindössze két-há- rom ásónyom mélységben fek­szik, könnyen hozzáférhető, s az ásatás költségei nem na­gyok. Az ásatás munkájába be­kapcsolódott a Természet­tudományi Múzeum két szakembere, Kralovánszky Alánná és De­zső Gyula, akik régészeti és embertani vonatkozásban vizs­gálják a leleteket. Ugyancsak részt vesz a munkában La- ezus Géza tanító, a szobi Bör­zsöny Múzeum régésze is. Az eddig feltárt sírokból ér­tékes csatok, hajkarikák, gyűrűk, karperecek és nyíl­hegyek kerültek elő. Az ék­szerek kivétel nélkül mind bronzból készülteik. Érdekes­ség, hogy a gyerek sírjában is találtak nyílhegyet, ebből arra következtetnek, hogy valamelyik vezető ember gyereke lehetett, azért te­mettek vele fegyvert is. A szakemberek véleménye szerint itt, az Ipolytól pár száz méternyire, de a folyó árterületének közvetlen szé­lén még további 50—60 sír helyezkedik el. s összefüggő, nagy kiterjedésű temetőt al­kot. Ezért az ásatást tovább folytatják. A szobi múzeum vezetőit már eddig is foglalkoztatta az a terv, hogy felkutatják és közreadják Ipolyvölgye tör­ténetét, de most újabb bi­zonyítékot találva .elképzelé­seik helyességére., még na- . gyobb lendülettel készítik elő ezt a munkát. A legközelebbi- feladat például Ipolytölgyes monográfiájának' fedolgozása lesz. (tm) Szikora elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy Vác erős iparosodása és rohamos fejlődése mind szükségesebbé teszi a nők bekapcsolását a terme­lésbe, a szocializmus építésébe. Már eddig is a négy könnyűipari üzemben 80—90 százalékban nők dolgoznak, de bővül a nők létszáma az Egyesült Iz­zóban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Forté­ban és más üzemekben. Az üzemek vezetői minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik a dolgozó nők helyze­tét. A Forte, a fonógyár, a kötöttárugyár és a bálésgyár bölcsődéiben 106 gyermeket helyeztek el; öt üzemi napkö­ziben 192 gyermeket gondoz­nak. Ma már minden üzem­ben gondoskodnak a dolgozók étkezéséről, de nincs megold­va az ételek hazavitelének le­hetősége. A népi ellenőrzés megálla­pította. hogy az üzemeken be­lüli intézkedéseken túl szükséges, hogy az üze­mek vezetői, a szakszer­vezet és a nőtanács beha­tóbban foglalkozzanak a nők otthoni munkájának megkönnyítésével. Az üzemi háztartási gépek (mosógép, porszívó) 80 száza­léka rossz. A váci mosoda kapacitásának 60 százalékát közületi szolgáltatás foglalja le; a bővítés késik, bár a helykijelölés már megtörtént. A váci asszonyok elmond­ták, hogy kereskedelmi vonat­kozásban is sok a hiányosság. A délutáni órákban nem tud­nak úgy vásárolni, mint dél­előtt. Nincs megfelelő válasz­ték és mindenütt zsúfoltak a boltok. Joggal vétették fel a dolgozó anyák, hogy miért nem sütnek na­gyobb mennyiségben a városban egvkilós barna ^és fehér kenyeret? Sok helyen javasolták: miért nem lehet Vácott előrecsoma- goltan kapni húst, tisztított zöldséget, burgonyát? A ven­déglátóipari vállalat gondos­kodhatna az elszállítható, ol­csóbb ételek nagyobb válasz­tékáról és a régóta esedékes diákétkeztetők létesítéséről. Nagyszámú hozzászólás egé­szítette ki a NEB váci elnö­kének sokoldalú, tartalmas beszámolóját. Elfogadták a vizsgálat alapián hozott mun­kabizottsági javaslatot, mely híven tükrözi a meghallga­tott. több száz asszony véle­ményét: a termelésbe mind­jobban bekapcsolódó, dolgozó nők joggal elvárják, hogy az illetékesek többet törődjenek megoldható gondjaikkal, ne­hézségeikkel. Bízunk abban, hogy ez a széleskörű vizsgálat és az azt követő aktívaülés javaslatai alapján megoldódik sok olyan váci probléma, aniely ma még hátrányosan gátolia a dolgozó nők otthoni munkájának fo­kozottabb segítését. Papp Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents