Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
ft mft HEGYEI %M£rhm 1961. NOVEMBER 7, KEDD Szovjet UhozfaL 1980-b an A mai szovjet faluról szólva, először is arra gondolunk, hogy ez a világ legnagyobb gépesített kollektív mezőgazdasága. Ám ez csupán a kezdete a szovjet falvaikban végbemenő nagyszabású átalakulásoknak. Az a nemzedék, amely 1980- ban születik, a „falu” szót főleg történelmi tankönyvekből és az apák elbeszéléseiből fogja ismerni. Az SZKP programtervezete feladatul tűzi ki, hogy ihász esztendő alatt, nagyjában- egészóben felszámolják a város és falu közti szociálisgazdasági, kulturális, és életmódbeli különbségeket. Ez azt jelenti, hogy a kommunizmusban a termelőerők fejlettségének fokát, a munka jellegét, a termelési viszonyok formáit, a lakosság kultúráját, életmódját és jólétét tekintve, a falu a város színvonalára emelkedik. S méghozzá nem a mai, hanem a jövendő, kommunista város színvonautra! E feladat megoldása során a parasztság áttér a kommunista társadalmi viszonyokra. A Szovjetunió Kommunista Pártja abból indul ki, hogy a parasztság útja a kommunizmushoz a kolhoz- rendszer fejlődésén' és tökéletesítésén keresztül vezet. Magában a kolhozok természetéiben rejlik az a lehetőség, hogy fokozatosan kommunista típusú vállalatokká fejlődjenek. Valóban, amilyen mértékben a kolhozok gazdaságilag erősödnek, olyan mértékben bővülnek termelési, biztosítási, kulturális-jóléti, társadalmi alapjaik. Ez lehetővé teszi a belső kolhozviszonyok tökéletesedését. Többek közt a kolhozokban a munkanormák megállapítása, a munka szem ezése és javadalmazása ugyanolyan formákat ölt, s ugyanolyan színvonalra emelkedik, mint az állami vállalatokban. A kolhozközj termelési kapcsolatok is szüntelenül tökéletesednek. Az utóbbi években a technikai bázis növekedése alapján, a kisebb kolhozok egyesültek, nagyobb kolhozokban olvadtak össze. A kolhozrendszer további gazdasági felemelkedésével, a mezőgazd aság további gépesítésével és intenzitásának növelésével, a gazdaság társadalmasításának folyamata túlnő az egyes kolhozok mai keretein. A szövetkezeti kolhoztulajdon' fokozatosan össznépi jellegűvé válik. Gondoljunk csak arra, hogy több kolhoz közösen épít különféle élelmiszerfeldolgozó vállalatokat, közösen hajt végre öntözési, tálaj javítási, erdőtelepítési munkálatokat, közösen épít-utakat, klubokat, bentlakásos iskolákat, üdülőket, stb. Maga az élet sugallja, hogy ilyen objektumokat célszerű több kolhoz összefogásával építeni. Ám ez azt jelenti, hogy az ilyen objektumok kolhozközi tulajdonná válnak. A munka idényjellege a mezőgazdaság egyik sajátossága. A vetés, vagy a betakarítás megfeszített napjaiban a kolhozok munkaerőhiánnyal küzm VEK, Sím EK, EEIADAIOK Látogatás a Dunakeszi Konzervgyárban A tájékozatlan ember azt vélné, vége a nyári idénynek, a konzervgyárak túl vannak a szezonon, most a téli idény kezdetén nem lehet náluk érdekességet lelni. Régebben, a felszabadulásig, de sok helyen még néhány évvel ezelőtt is valóban ez volt a helyzet. Ma azonban, ha egyszerű őszi hétköznapon tévedne is látogató a konzervgyárba, mást tapasztalna. Semmivel nerrl kisebb a sürgésforgás, mint korábban és a télre szóló tervek megvalósítása is komoly körültekintést, felkészülést követel az üzem vezetőitől. Ilyen kép fogadott a Dunakeszi Konzervgyárban is, ahol Hlatky Bélát, a gyár főmérnökét kerestük, hogy beszélgessünk vele munkájukról. — A negyedik negyedévben — kezdi beszámolóját a főmérnök — jelentős exportfel- adataink vannak. Nagy meny- nyiségű baromfi- és sertéspör- költ-konzervet készítünk. Belföldi felhasználásra dobozos húskonzervet gyártunk. Tésztaüzemünk is növekvő kapacitással dolgozik. Jelenleg tiz vagon karfiolt készítünk ugyancsak exportra, míg megkezdjük a tavalyi jó tapasztalatok felhasználásával az exportra kerülő Zakuszka gyártását. Ez különösen fontos, mert a gazdasági év során százvagonos tételt kell biztosítanunk. A nyári szezon befejeződéséről, a munka utolsó akkordjairól érdeklődünk. — lecsó.érvünkét magasan túlteljesítettük és ezenkívül szólnunk kell az idei sűrített paradicsomunkról is. Ugyanis most vizsgázott a hárommillió forintos felújítási költséggel készült sürítő- berendezésünk. amelyet a láng Gépgyárban készítettek és az ő szerelőik szereltek fel nálunk. A régi berendezés napi tíz vagont biztosított, míg az újjail 15 vagont is elértünk. Ez azonban nemcsak mennyiségi növekedést, hanem minőségjavulást is jelent. Színben és ízben is jobb sűrítményt készítettünk. Az új berendezés finomabban passzírom és alaposabb lé- élőkészítést végez. Megtudjuk még hogy ugyancsak exportra készítenek befőttet és a tőkés piac érdeklődésének megfelelően ötkilogrammos dobozokban dzseAklnek eddig Monorról Bé- nyéfe vitt az útja, már előre félt, micsoda port kell majd nyelnie. Ma már ez megszűnt, pormentes, jó úton juthatunk el a községbe. Az útfenntartó vállalat emberei teljes hosszában elvégezték a Pilisi út bitumen ezését. Most terítik be apró zúzott kővel, amely a kellő szilárdságot biztosítja. Stránszky Gyöngy tanácstitkárral beszélgettünk erről a munkáról, meg a többiről, amit a közelmúltban Bányán végeztek, meg azokról, amelyek befejezésre, vagy éppen kezdésre várnak. Nincsenek köztük hatalmas dolgok, de a villamosítás, útépítés, az iskola tatarozása, az esti iskola a lakosság életében fontos változásokat jelentenek. S még egy. Ami megvalósult eddig, azt gyakran nehéz harcok árán érték el. 1958- ban kezdte a régi vezetőség a villamosítást. Úgy haladtak vele, mint a csiga. Két év után a fél falu még petróleummal világított. Az új tanács az 1981-es évi községfejlesztás 437 ezer forintját fordította erre. Az előbb említett út portalanításához is hozzájárultak tetemes pénzösszeggel és harminckétezer forint értékű társadalmi munkával. Tatarozást, modernizálást két helyen is folytattak. Uj külsőt kapott a tanácsháza, sárgára festve virít az út szélén. A belső helyiségeket is átalakították, ésszerű rendezéssel két .szolgálati lakásnak is helyet szorítottak. Megszépült az is,kola is kívül-belül. Frissen meszelt falak, zöldre mázolt ablakok, padok várták a gyerekeket szeptemberben. Meg is Ígérték, úgy vigyáznak rá. mint a szemük fényére. Eddig be is tartották ígéretüket. Persze, a toldozás-foldozás nem végleges megoldás. Évről évre több lesz a gyetek, kell a hely. Jövőre megkezdik az új iskola alapozását. Ha azt befejezik, bőven lesz helye a napköziotthonos óvodának, amely eddig csak nyáron, iskola ízű net idején működhetett. Októbertől kezdve mar nemcsak gyerekiábak koptatják az iskola küszöbét. Korosabb — férfiak-nők kerekednek fel esténként, nyitnak be a hetedik-nyolcadik osztály ajtaján. Tavaly öten, az idén pedig már tizenöten lettek ismét iskolások, hogy pótolják azt, amit a múltban a szegénység miatt nem tudtak megszerezni. (K. M.) denek, viszont a téli hónapokban kevés a munka. Azon gyakorlat kibővítése, hogy a kolhozok és a helyi iparvállalatok közösen szervezik meg a termelést, lehetővé teszi, hogy az év folyamán egyenletesebben és teljesen kihasználják a munkaerőt és a termelési tartalékokat. Fokozatosan kialakulnak az agráripari egyesülések, amelyekben a mezőgazdaság szervesen összekapcsolódik termékeinek ipari feldolgozásával, így megy végbe a kolhoztulaj- donbán«. és a köztulajdonban levő termelési eszközök fokozatos közeledése, majd egyesülése. Mindezen folyamatok alapul szolgálnak a kolhozfalu arculatának gyökeres megváltoztatására. Itt azon nagyszabású programról van szó, amelynek során kommunális és jóléti építkezésieket végeznek, a régi típusú parasztházakat új. modern házaikkal helyettesítik. A kollhozfalvak helyén városi típusú, nagy települések keletkeznek. A kolhozok a kommunizmus felé fejlődve két szakaszt tesznek meg. A következő évtizedben (1981—1970) minden kolhoz nagytermelékenysétgű és nagyjövedelmű gazdasággá válik. A munkatermelékenység a mezőgazdaságban csaknem 2.5- szeresére, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra számítva, több, mint kétszeresére emelkedik. A második évtizedben (1971— 1980) a szovjet mezőgazdaságban a munkatermelékenység 1980-hoz képest 5—6-szorosá- ra, a kolhozparasztok reál- jövedelme pedig több mint négyszeresére emelkedik. A kolhozok és szovhozok biztosítják az élelmiszerek teljes bőségét. A kolhozok gazdasági fel- emelkedése végső fokon oda vezet, hogy a város és falu közötti különbségek alapjában véve megszűnnek, és fokozatosan megvalósul az áttérés az egységes köztulajdonra. Eszerint, a szovjet kolhozok mind közelebb kerülnek, majd pedig a kommunista társadalmi gazdaság egységes rendszerébe olvadnak az össznépi vállalatokkal J. P. met. Eddig ebből mintaként csak néhány száz dobozt készítettek, most azonban egy több ezer darabos mintakollekciót állítanak össze. Export- termékeik eljutnak a baráti államokiba, de öregbítik a magyar konzervipar hírnevét Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban és más nyugati államokban is. Jó munkájukat és termelési eredményeiket a főmérnök véleménye szerint nem utolsósorban a közösségi erő növekedésének, az emberi, a munkásöntudat mélyülésének köszönhetik. Itt számol be arról, ho£& a közelmúltban három új szocialista brigád alakult. Kettő a kádár-, egy pedig a ládaüzemiben. A kádároknál Fekete Géza csoport- vezető személyes példamutatása, értelmes, meggyőző szavai is nagyban szolgálták a célt. Az építésről beszélgetünk. Most építik az üzem új, 150 vagonos raktárát, de megkezdik ehhez kapcsolódóan egy 200 vagonos raktár építését. — Célfeladatunk a jövő évre — mondja Hlatky főmérnök — az anyagmozgatás korszerűsítése. Jelenleg sok munkaerőt foglalkoztatunk, hiszen nagyrészt kézi úton történik az anyagmozgatás. Elektromos, dieselmotoros és »emelővillás targoncák beállításával, szállítószalagok létesítésével kívánjuk korszerűvé és kulturálttá tenni üzemünkben az anyag- mozgatást. Vállalatunk igazgatója most járt Csehszlovákiában, hogy ezt á kérdést tanulmányozza, ott ugyanis igen fejlett az üzemen belüli anyag- mozgatás. Az iparigazgatóság megbízása alapján célfeladatukat a jövő év első felére kell megvalósítaniuk és az iparágon belül a gyárak vezetői részére itt tartanak majd bemuta ct,- amelynek nyomán saját üzemükben is létrehozhatják a korszerű anyagmozgatást. (t.) Az ötéves tervről - a tízéves gyárban Két vélemény a Dunai Hajógyárból több. árut szállítunk, mdnt 1960-ban. Es sorolja-: jövőre 25 százalékot ugrik a termelés grafikonja — az idei évihez képest. Bővül a kooperáció a jelenlegi partnerekkel és 25 százalékkal lesz több a gyár közvetlen exportja. — Több embert foglalkoztatunk — folytatja az üzemgazdasági osztály vezetőije —, de ez korántsem jelenti azt, hogy a termeléssel együtt növekszik a létszám. Hiszen a tervezés során figyelembe vettük, hogy a termelés növekedésének 70 százalékát a munka termelékenységének emeléséből kell hozni. Nos, ezek reális lehetőségek. Gyártmányaink összetételének megfelelően ezeknek a célkitűzéseknek a szellemében igyekszünk gazdálkodni. Az „öreg", újdonsült szakmunkás A honvédségnél kezdett behatóan foglalkozni a világ dolgaival. S amit a bevonulásáig csak ösztönösen érzett, az ott, a határőrségnél, a foglalkozásokon már meg is fogalmazódott benne. Nemcsak erezte, tudta is, mit jelent a szó: haza. A leszerelés után a Dunai Hajógyárban találjuk. A fényezőm űh elyiben segédmunkás. S mivel a világ dolgai ezután is érdékelték, s mivel tudta azt is, hogy az érdeklődés egymagában nem elegendő — az elsők között lépett be a Kommunista Ifjúsági Szövetségibe. És most a napokban adta be tagjelölt felvételi kérelmét a pártszervezetnél. Szakmai fejlődése? öthu- szas órabérrel kezdte, ma már nyolc ötvennél tart. A jó felfogású, szorgalmas fiatalemberre többen felfigyeltek a gyárban, köztük Struíhár Ernő művezető és Csuhaj László személyzeti osztályvezető. Segítettek neki ötvenkilenctől, a kisfia születésétől: az ifjú apának — így lett betanított munkás. És mivel a személyzetis ösztönözte, nekilátott tanulni és most október elején, huszonkilenc éves „öreg” fejjel — sikeresen letette a szakmunkásvizsgát. Most a szórópisztoly a fegyvere. Jól használja. Ha bent a műhelyben végez az aznapra kiadott túracsónakokkal — kimegy a sólyára a kollégáinak segítem. Mint ahogy ők is segítenek, ha az újsütetű szakmunkásnak, Spargli Józsefnek sürgős a munkája. És a gyár is segíti abban, hogy megfelelő lakáshoz jusson. A beszélgetés vége felé az ötéves terv kerül szóba. A megnövekedett feladatok. A több csónak fényezése. Az új szakmunkás, Spargli József mosolyog: — Nagyobb feladatok, igen. De idővel a gyakorlatom is megjön... (mj) Ghana, Csehszlovákia, Szovjetunió, 'Románia ... Még tovább sorolhatnánk azokat az országokat, amelyek „üzletfelei” a tízéves váci Dunai Hajógyárnak. Annak a látszólag kis üzemnek, amely solk- fata vízijárművet gyárt — és még motorkerékpár oldallko- csit is. A sólyán (az épülő hajó állványán) egy vízibusz befejezésén dolgoznak. Belső burkolás, üvegezés, motorszerelés, külső fényezés — és a százötven személyes hajó november közepén elindul Csehszlovákiába. Túracsónakok, egyéb csónakok és más gyárakban gyártott hajók itt készült alumínium felépítményei — ez a kép fogadja a látogatót. Kárpitos-, asztalosműhely, üvegeseik, fényezők, hegesztők, ácsok — a látszólag kis üzem sok embert foglalkoztat — Pár év múlva még többet — mondja Jámbor István, az üzemgazdasági osztály vezetője. — Az ötéves terv végére ugyanis hatvan százalékkal Európa legnagyobb távcsöve A Szovjetunióban készü! a világ legnagyobb teleszkópja is 1 letét mégis a miliméter ez- j redrészének pontosságával \ csiszolták homorúra. Az egész; műszer 10 méter hosszú és; több mint 100 tonna súlyú. ; Az új szovjet óriás távcsői t ^ t teljesen önműködő. j t A távcsövet elektromos mo- j torok fordítják a kiválasztott j égitest irányába, a csilla- \ gásznak csupán néhány kap- j csolót kell elforgatnia. A be-, állítás után ugyancsak autó-; mata berendezések tetszőle-í ges ideig a meghatározott j égitestre irányítva tartják a \ műszert, míg az óraszerkezet j a Föld forgását egyenlíti ki. i A távcsővel elsősorban fény- í képeznek, az egyes felvételek! nem ritkán 2—3 óra hosz-; szúak. Ez idő alatt ugyan- j csak automatikus berendezés; gondoskodik arról, hogy a; fényképezendő csillag vagy i bolygó mindig a fényképes»; lemez közepén legyen. Az új távcsővel szerzett ta-j pasztalatok alapján a szovjet tudósok és mérnökök máris: egy. I minden eddiginél nagyobb . teleszkóp építését tervezik. A felépítendő távcső óriás tük-í rének átmérője hét méter lesz, tehát egy méterrel na-; gyobb a jelenlegi legnagyobb; műszernél. Ennek üvegtükre: egymaga több mint 50 tonna; súlyú! A világ leghatalma- í sabb távcsövének előkészítő i munkálatai máris folyamat-; ban vannak, befejezése az 1960-as évek végére várható. ifj. Bartha Lajos ven esztendeig ez volt a legnagyobb távcső a világon, míg 1948-ban az USÁ-ban üzembe nem helyeztek egy még hatalmasabb műszert, amelynek fénygyűjtő homorú tükre nagyobb, mint 5 méter. Jelenleg is ez a Föld legnagyobb csillagászati teleszkópja! A második világháborút követő években a Szovjetunió csillagászata hatalmas lendülettel az elsők közé emelkedett. A szovjet tudósoknak azonban hosszú időn keresztül csak aránylag kisebb méretű eszközök álltak rendelkezésre. Ezekkel az eszközökkel is nagy jelentőségű munkát végeztek, de a nagy méretű teleszkópok hiánya egyre inkább érezhetővé vált. Így merült fel egy .óriási távcső megépítésének terve. A gyors ütemben haladó szovjet technika és ipar végül is lehetőséget nyújtott egy ilyen műszer megépítésére. Az elmúlt év végén készült el a Sziemeizben működő csillagvizsgáló (Krim- félsziget) kétméter 60 centiméter átmérőjű óriás távcsövének építése. Ez a műszer jelenleg Európa legnagyobb távcsöve, világ viszonylatban pedig a harmadik műszer. A távcső fénygyűjtő tükre közel 10 tonna súlyú, az üveg felügarakat nem domború lencse, hanem homorú tükör gyűjti össze. Azóta is a csillagászatban a távcsöveknek két fajtája használatos: a lencsés és a tükrös teleszkóp. A múlt század végén már nagy méretű és igen tökéletes távcsövek készültek. Ekkoriban a világ egyik leghatalmasabb műszere az oroszországi Pulkovóban működött, ennek lencséje közel 80 centiméter átmérőjű volt. Rövidesen azonban Angliában és Németországban már ennél is nagyobb méretű távcsövek készültek: a századforduló éveiben pedig az Egyesült Államokban üzembe helyezték a világ két leghatalmasabb lencsés távcsövét, amelyek átmérője már elérte a 97, illetve 102 centimétert. A csillagászat tudományának rohamos fejlődése mellett azonban rövidesen ezek a műszerek is kicsinek bizonyultak. Ám lencsés távcsövekben egy méternél jelentősen nagyobbat nem lehet készíteni. A figyelem tehát a tükrös távcsövek felé fordult. A mérnökök, optikusok szorgos munkája nyomán 1917- ben sikerült elkészíteni az akkori idők legnagyobb távcsövét, a Wilson hegyi csillag- vizsgáló 2.5 méter átmárőjű teleszkópját. Több mint negyg ff, „A csillagászok szeme a % távcső’’ — tartja a régi mon- dás. És ez igaz is, hiszen a fj teleszkópok segítségével az ^emberi szem telejesítőképes- ^sége sok ezerszersen, sőt í. milliószorosan is megnövelhető. S a távcsövek érzékenysé- gét még fokozza az. ha nem Result szemmel nézzük az égitestek fénysugarait, hanem í fényképen is megörökítjük gazokat. Ráadásul a csillagok- g ról készült fényképfelvételek g nincsenek alávetve az emberi gszem hibáinak, tévedéseinek gés akár évszázadokig megérzik az egyes égitestek ké- |pét. £ Az első csillagászati célra ^ használt távcsövet Galileo ^ Galilei szerkesztette meg több ^mint 350 esztendeje (1609- ^ ben). Ez a műszer még igen ^ egyszerű, kezdetleges eszköz g volt, a fénysugarakat szemüveg lencse gyűjtötte össze, g csöve papírból készült, nagyí- g tása pedig nem haladta meg g a 33-szorosát. Mégis, ez a pri- g mitív eszköz egy új, addig g ismeretlen világot tárt a ku- g tatók ámuló szemei elé. A g csillagászok azonban rövide- g sen rájöttek arra, hogy ilyen kis eszközökkel csak nagyon ff nehezen és pontatlanul lehet ff vizsgálódni. Megindult hát a ff munka a távcsövek tökélete- fy sítésére, méreteik nagyobbí- 'f tására Az 1600-as évek vé- ff gén Newton, a nagy angol fi- ff zikus olyan távcsövet szer- g kesztett, amelyben a fénysuAmi új Bényén