Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZ 0 T T S ÁGA? S A MÉGY Él T A N ÁCS LA P JA ' ' ■ • V. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM ÁRA 70 FILI.ÉR 1961. NOVEMBER 7. KEDD Szemünk láttán valósul meg a lenini mű Díszünnepség az Állami Operaházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott, ün­nepi beszédet. Az emberiség igazi története Beszéde elején visszapil­lantott arra a történelmi for­dulatra, amelyet a világ első győzelmes proletárforradalma, az első munkáshatalom meg­valósítása jelentett. — Az egész haladó emberi­ség azt az ünnepi dátumot köszönti, amely első hírnöke volt annak, hogy valami vég­érvényesen és visszavonhatat­lanul megváltozott az embe­riség történelmében. A győzel­mes oroszországi proietáríor- radalom azt adta hírül a vi­láginak, hogy megkezdődött az emberiség igazi története. Megkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek törvény- szerűségeit Marx és Engels zseniálisan előre látták: a ki­zsákmányolás. az elnyomás, az erőszak, a háborús lidérc­nyomás száműzése az emberi­ség életéből — mondotta. Megkezdődött a néptöme­gek felmérhetetlen alko­tó erőinek kibontakozása az ember nevében, az ember javára. Megkez­dődött a tudomány, a művészet a kultúra soha nem látott virágzása: megkezdődött a szocializ­mus korszaka! A Téli Palota el este egy új világ, a boldogabb jövő üze­netét hozta az emberiségnek és ez a viiág ma már sze­münk előtt bontakozik ki — mondotta. .Mid így folytatta: A szovjet nép az „eget ostromolja" A Szovjetunió, a szovjet állam, az első mumkásállam, ma a világ élenjáró nagyha­talma. A győztes proletárok megmutatták országnak, vi­lágnak. hogy tudnak — és a nép javára csak ők a fel­szabadult munkások tudnak! — országot vezetni. A Szov­jetunió egy sor területen már elhagyta a kapitalista nagy­hatalmakat, élenjár a tudo­mányban. a technikában, s alig egy évtizeden belül utol­éri. majd minden területen túlszárnyalja a legerősebb tő­kés nagyhatalmat, az impe­rializmus fellegvárát. az Egyesült Államokat is. A fejlődés páratlan ütemét megvalósítva a szovjet nép. kommunista pártja vezetésé­vel létrehozta a világ legkor­szerűbb nagyiparát, a nagyüzemi szocialista me­zőgazdaságot és a szel­lemi alkotómunka termé­keny műhelyeit. A szovjet népnek van a világon a legkorszerűbb és leghatalmasabb fegyveres ere­je, ez a béke legmegbízha­November 7. az egész világ ünnepe Milliók vére, könnye, pusz­tulása, rabszolgamunka és éh­bérek, nyomor és megalázta­tóbb védelmezője. Szovjet emberek váltották valóra az emberiség elérhetetlennek tű­nő álmát, a világűr meghódí­tását. Marx a Párizsi Kom- mün idején képletesen arról beszélt, hogy a kommünárok „az eget ostromolják!”. És lám, a kommünárok utódai, ma már szó szerint is valóra váltották Marx szavait! S mindezt alig 44 esztendő alatt! Szinte természetes a kérdés: mi hát a titka ennek a rop­pant teljesítménynek? Miféle erők hozták létre azt a „csodát”, hogy az évszázados elmaradottságéi országból, amelyen egyet­len emberöltő alatt két világháború és egy szőr-* nyű polgárháború sepert végig, a világ élenjáró, legerősebb nagyhatalma, szocialista nagyhatalom­má vált? Ezután Gáspár Sándor pár­huzamot vont a kapitalista fejlődés elnyomáson, kizsák­mányoláson elért fejlődési korszakai és a szocialista fej­lődés között. tás, társadalmi egyenlőtlenség és mészárlások sorozata — ez (Folytatás a 2. oldalon) A mi nemzedékünk már megéri a kommunizmus fel­épülését, megéri a történe­lem legszebb és legmerészebb álmának megvalósulását. Ennél többet, kifejezőbbet lehet-e mondani arra a szé­dítő magasságokban ívelő út­ra, amit a cári igából sza­baduló Oroszország megtett attól a naptól, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmével Szovjet­unió lett, a mai napig, a for­radalom negyvennegyedik év­fordulójáig? Alig több, mint évszázada csak hogy a kommunizmus kísérteié bejárta Európát. Alig évszázada csak, hogy Marx és Engels megfogal­mazta a Kommunista Kiált­ványt, s abban az emberiség legmerészebb, legszentebb ál­mát: a szabad, kizsákmányo­lástól mentes társadalmat, azt a társadalmat, amely a történelemben először való­sítja meg azt az elvet, amely valóban emberré teszi az embert. Évszázad csak, a történe­lemben nem nagy idő. Az írott emberi történelem is évszázadok sokaságát tartja számon, s mégis, visszatekint­ve sok-sok évszázadra, szen­vedéseken, háborúkon,- nyo­moron, könnyön, átkon kí­vül mást alig találunk. Év­százada múlt csak, hogy elő­ször fogalmazták meg vilá­gosan és félreérthetetlenül a kommunistáik elvét, hitét, * ez az elv diadalra jutott nemcsak egy, hanem több országban, s ez a hit ma száz- és százmilliókat fűt. A harc, ami nem volt köny- nyű, ami szenvedést is ho­zott, áldoza tóira t is köve­telt, először 1917 októberé­ben győzött. A világon el­sőnek megteremtették az orosz proletárok és parasz­tok a maguk államát, azt az államot, amelyben minden értük és általuk történik. Ellenségektől körülvéve, a belső ellenség marásaitól vé- rezve, egy hosszú, keserves háborútól meggyötörve kezd­te életét a fiatal szovjet ál­lam. És úrrá lett a bajo­kon, legyőzte az ellenség légióit, hitet adott a kishi- tűelcnek, még nagyobb tet­tekre sarkallta azokat, akik addig is küzdöttek. Az imperialista lánc meg­szakadt, akkor még egyetlen szem pattant csak el, de az azóta eltelt évtizedek világ­méretekben széttörték ezt a fojtogató, sanyargató láncot, s napról ncprp. sokasodik azoknak az államoknak a szá­ma, amelyek a maguk útját akarják járni, függetlenül uraktól, parancsolóktól, meg­szabadulva kizsákmányolás­tól. jobb holnapot teremtve. Amikor Marx és Engels megfogalmazta a Kommu­nista Kiáltványt, mindez álom volt csak. De olyan álom, amelynek realitása nem volt kétséges, amely a történelem törvényszerűsé­geinek addig nem sejtett fel­tárásává] megmutatta a tör­ténelem további útját. Azóta évszázadnyit lépett előre a történelem, s a meg­tett út igazolta mindazt, amit Marx és Engels papír­ra vetett, s igazolta mindazt, amit Lenin, a forradalmárok e századbeli legnagyobbika műveiben kifejtett, megjósolt. Lenin, s az SZK(b)P veze­tésével az orosz nép győzte­sen vívta meg forradalmát, s felépítette hazájában ,a szo­cializmust. A szovjet állam mellé azóta barátok, test­végek sokasága sorakozott, győzött a forradalom az eu­rópai népi demokráciákban, s győzött Kínában, s egymás­után aratják győzelmeiket a nemzeti felszabadító mozgal­mak is. Az álomból világrendszer lett, a szocialista világrend- szer, amely ma döntő té­nyezője a nemzetközi politi­kának, s lehetetlen figyelmen kívül hagyni magatartását, elveit a nemzetközi politika küzdelmeiben. A Szovjetunió létezése, si­kerei nemcsak a marxi—le­nini tételek . igazolása, hanem az emberi történelem új kor­szaka is,, amely 1917-ben kez­dődött, s amelynek végső eredménye a kommunista tár­sadalom felépítése. Az SZKP most lezajlott XXII. kongresszusa elfogad­ta a párt programtervezetét, azt a programtervezetet, ame­lyet egyes nyugati lapok húszlépcsős rakétához hason­lítottak, a amelyet joggal nevezhetünk is így. A szov­jet rakétasikerek, a szovjet rakétatechnika pontossága, alapossága még a leghitet- lenkedőbb nyugati szakértő­ket is meggyőzte, s a szovjet pártprogram alaposságában, pontosságában sem lehet ké­telkedni. A „húszlépcsős rakéta”, a programtervezet megjelöli a végcélt: felépül a kommu­nista társadalom. Ennél lel- kesítőbbet egy népnek vajon mondhat-e, igérhet-e vezető pártja? De a programban foglalták nemcsak a szovjet népnek mondanak 6okat. je­lentenek lelkesítő feladato­kat, hanem a testvér népek­nek, a mi népünknek is. A valamikor elszigetelt el­ső szocialista állam ma az idős, tapasztalt testvér, amely mutatja az utat a fia­talabb testvérállamoknak, amely segít ha kell, s amely soha nem élt, nem él visz- sza nagyságával. erejével, mindig az egyenlőség alapján tárgyalt a kis népekkel is. A marxi—lenini álmok meg­valósulását. nemcsak belpoli­tikai téren éri el a Szovjet­unió. hanem egész külpoli­tikája is ennek szolgálatá­ban áll. A Szovjetunió fenn­állása óta nem szűnt meg a békéért, a népek közötti meg­értésért harcolni, s ma is ez külpolitikájának alápelve. A békés együttélés — aho­gyan ezt Hruscsov elv társ megfogalmazta — az emberi történelem legszebb korsza­kát nyithatja meg, míg egy háború mérhetetlen szenve­déseket zúdíthat a föld né­peire. Azok, akik még néhány év­tizede pár hadosztállyal akar­ták megfojtani a szovjet ál­lamot, akik azt hitték, hogy egy intervenciós hadsereggel vérbe fojthatják a szovjet proletariátus forradalmát, azok ma kénytelenek a szov­jet állam mérhetetlen kato­nai erejével, kénytelenek az ötven és száz megatonnás bombákkal, a pontosan cél­ba találó interkontinentális rakétákkal számolni, mind­azzal, amit a szovjet tech­nika létrehozott, hogy meg­védje népe szocialista vív­mányait, hogy biztosítsa a kommunizmus építését, hogy méltó választ tudjon adni bármiféle támadónak. A Szovjetunió vezette szo­cialista táborral, a szocialista világrendszerrel számolni kell — ezt ma már Nyuga­ton is megértik, s még a leg- elvakultabb háborús uszí­tok is kénytelenek terveik­ben. ezzel számot vetni. A gyújtogatok, a háborús apostolok kezét az a szovjet állam fogja le, amely né­hány évtizeddel ezelőtt csak bátor forradalmárok álma volt, csak küzdelmük célja­ként szerepelt. Lehet-e job­ban érzékeltetni azt, hogyan lesz valóság a kommunisták álma, hogyan teremt új vi­lágot, s formálja át a régit a forradalom?! Az SZKP XXII. kongresz- szusán Hruscsov többek kö­zött ezeket mondotta: „Nincs még egy párt a világon, amely fennállásának évei­ben ilyen nagy győzelme­ket aratott a társadalom át­alakításában. Emlékeznek Vlagyimir lljics Lenin lát­noki szavaira: „Adjatok ne­künk egy forradalmárokból álló szervezetet — és ki­fordítjuk sarkából Oroszor­szágot!” Hatvan esztendő telt el azóta. Most az egész világ látja, hogy a bolsevi­kok valóban . kifordították sarkaiból az országot, az egy­kori cári Oroszország gaz­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 44. évfordulója alkal­mából hétfőn este díszünnep­séget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi ■ István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula. Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP | Politikai Bizottságának tagjai. ] Czinege Lajos, Gáspár Sán- ' aor, Komócsin Zoltán, Szir­mai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­jai, a kormány több tagja, <t tömegszervezetek vezetői, a munlcásmozgalom régi harco­sai, kiváló dolgozók, a hon­védség képviselői. Az elnök­ségben helyet foglalt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Mi­nisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető sze­mélyisége. Részt vett az ün­nepségen a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke nyitotta meg az ünnep­séget. Rámutatott, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom minden évfordulójához fűződik valamilyen korszakos emlék. A mostani évforduló­hoz' az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa közvetlen fel­adatként tűzte napirendre a kommunizmus építését. Ezzel a kongresszus új korszakot nyitott a Szovjetunió népei és a világ valamennyi népe előtt. Ez adja meg a forradalom negyvennegyedik évfordulójá­nak nagy történelmi jelentősé­gét — mondotta. Ezután Gáspár Sándor, az daságilag elmaradott kapi­talista országból erős és vi­rágzó szocialista hatalommá vált.’’ Igen, ennél nagyobb győ­zelmeket egyetlen párt sem aratott, s nem is arathatott, hiszen a Szovjetunió Kom­munista Pártja volt az első párt a történelemben, amely következetesen a dolgozó tö­megek érdekeiért harcolt, s amely soha meg nem alku­dott a hatalommal, soha nem paktált le az ellenséggel, amely rendíthetetlenül haladt a Lenin megjelölte úton. Negyvennégy esztendeje győzött a forradalom, s ez a negyvennégy esztendő nem­csak a cári Oroszország sar­kaiból való kifordítását ered­ményezte, hanem megváltoz­tatta a világ arculatát is. Ma, a forradalom évfordulóján nemcsak a szovjet nép ün­nepel, hanem a világon min­denütt ünnepelnek az egy­szerű dolgozók, a becsületes emberek. Ünnepük a kommu­nizmust építő szovjet népet, az űrt meghódító szovjet em­bereket, ünnepelnek, s a példa nyomán új erőt merí­tenek a harchoz, a további, holnap, holnapután valóra váló álmokhoz. Hruscsov elv­társ beszédének végén töb­bek között ezeket mondotta, valamennyiünk gondolatait kifejezve: „A Szovjetunió példája az egész haladó em­beriséget lelkesíti. Sohasem érvényesült olyan világosan a marxista—leninista tanítás nagyszerű életereje, mint napjainkban, • amikor a szo­cializmus teljes és végleges győzelmet aratott a Szovjet­unióban. amikor a szocia­lizmus mind újabb győzel­meket ér el a szocialista vi­lágtábor összes országaiban, amikor viharosan növekszik és szélesedik a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a népek nemzeti fel­szabadító harca. A forrada­lom felébresztette a népek hatalmas energiáját, $ az át­alakítja a világot a szocializ­mus és a kommunizmus alap­jain. Kolosszális változások mentek végbe és következ­nek ezután is az egész vilá­gon a kommunizmus sike­reinek hatása alatt. A kom­munizmus diadala elkerülhe­tetlen!” Álmok és forradalmak

Next

/
Thumbnails
Contents