Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-04 / 261. szám
MONOR ©VIDÉKE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * III, ÉVFOLYAM, SOI. SZÁM 1961. NOVEMBER 4. SZOMBAT Megírtam! Legutóbbi sétám alkalmával három ismerősömmel találkoztam, közöttünk a következő párbeszéd hangzott eh Első ismerős: — Már két hónapja, hogy szóltam az üvegesnek, hogy csinálja be a kitörött ablakot, de még mindig nem jön! Ezt írja meg! — Jó, majd megírom. Második ismerős: — Már hatszor voltam annál az üvegesnél, de nem jön bevágni a törött ablakomat, vigye el az ördög. Pedig már jön a hideg. Megírhatná az újságba! — Jó, megírom. Harmadik ismerős: — Nem tudom, miért nem jön az az üveges bevágni az ablakomat, hiszen nyakunkon a tél! Talán kérvényt nyújtsak be neki? Légy szives, ezt írd meg! — Jó, megírom! Szűcs Gyula Nagyon várják a traktorokat a monőri Kossuth Tsz-ben Már a második kutat fúrják a* ecífri Törekvő Tsz épülő tanyaközpontjában. Innen kívánják ellátni vízzel az istállókat és az öntözéses területeket. Bogár Ferenc elvtársat, lapunk szerkesztő bizottságának tagját, a ve- csési felsőtelepi iskola igazgatójává nevezték ki. Szívből gratulálunk! A hajnali köd szőtte szürke ruhát még nem vetették le az útmenti fák, s a fákon túl, az áttetsző ködben már hangos a Paplaposon a Kossuth Tsz földje .. . A népes Tóíh-csalód cukorrépát fejel. — 400 ölet vállaltunk művelésre, s mire kisüt a nap mér a fejelést is befejezzük — egyenesedik fel Tóth István. —- A legszorgalmasabb család — súgja Marton Ödön mezőgazdász. — A 400 ölön körülbelül 35—40 mázsa termett! Már itt is a két öblös gumis kocsi, R. Tóth László és Fazekas Imre fogatosoik rakodni kezdenek. — Másfél óra múlva már az utolsó darab répánk is a vasúton lesz! Igaz, 100 má- asás az átlagunk, de hát az időn is sok múlott — tárja szét a karját a fiatal fogatos. A Serer-dűlőben már három SZ 100-as zúg, szántja, fordítja a száraz fekete földet. Vígan fütyürész. dolgozik a három traktoros, nemsokára végére érnek a 260 hodas kukoricatáblának... — Ide búzát vetünk — mondja a mezőgazdász. A túloldalon, az út mentén vetőgép búslakodik magában, magládájában zsáknyi búza, napok óta ... — Ez a 47 hold már el van vetve, csak az az egy csík... — mutat a mezőgazdász a tábla közepén húzódó mintegy hét lépés széles területre. — Pedig a vetőmag is elég Egy tisztes család szégyene TAKARÉKOSSÁGI KIÁLLÍTÁS nyílik Monoron, a járási kul- túrházban a november havi takarékossági hónap keretében. Ünnepélyes megnyitás november 9-én, délután 16 órakor lesz. A kiállítás keretében, az Országos Takarék- pénztár bemutatja a takarékosság történetét, a takarék- betétlórmákat, kölcsönformá- kat, valamint a totó-lottó üzletágazatot, általában mindazokat a szolgáltatásokat, melyeket az OTP nyújt a lakosság részére. A kiállítás helyén a helyi takarékpénztár dolgozói felvilágosítást nyújtanak a takarék-üzletágakkal kapcsolatosan felmerült kérdésekre. Az érdeklődők kívánságára. megnézik a békekölcsön-kötvényeket, hogy azokat a korábbi sorsolások alkalmával kihúzták-e. A helyszínen totó- és lottószelvények is kaphatók. A kiállítás egy hétig tekinthető meg. Belépés díjtalan. Nem akartam elhinni, hogy azok az emberek, akik nap mint nap az életet mentik, váltig hajtogatták: ,,Már vagy háromszor vittük be Pestre kórházba, a ík oh o 1 mér g ezé s sei.” így az egyik: „Rendes, becsületes a család, tiszta az otthonuk, a munkahelyükön megbecsüléssel veszik körül őket. A családfő Budapestre jár, a csokoládégyárba. A gyerekek már nagyok — szintén dolgoznak. És mindezzel az anyjuk . nem törődik: iszik, mérhetetlenül süllyed a züllés felé.” A másikuk: ,,Pedig meg kellene becsülni férje és gyermeke: példás magaviseletét. Ezt a cigányok közül nem mindenkiről lehet elmondani. Államunk lehetőséget biztosít, hogy dolgozzanak, kikerüljenek a sötét, összezsúfolt kalyibákból — emberek legyenek, társadalmunk egyenértékű j tagjai. N.-ék Monoron éltek | ezekkel a lehetőségekkel. La- I kasukban új szobabútor, tele- ] vízió, háztartási gépek. Életük j régi nyomorúságára már lassan nem is igen emlékeznek.” ... Csak az anyjuk élete bántja nagyon őket. Szégyellik? Nagyon! Életük tele van megaláztatással, j mert vannak olyanok, akik anyjuk után _ ítélik meg őket is. Nem tudják — bármennyiabbahagyja. — aztán még jobban ivott! Mit csináljanak Vele? — tették fel a kérdést kétségbeesve. Életük így szégyenteljes pokol. Nehéz tanácsot adni. Rendelet még nincs az elvonókúrára, de reméljük lesz, s a családvédelem érdekében meglesz az eszköz, hogy mindjobban háttérbe szorítsuk az alkoholizmust. De a legtöbbet maga N.-rré tudna tenni. S reméljük, meg is teszi, tisztes családja érdekéiben. <HJ) lett volna! — bdsszankodik a vetőgép mellett Sintár Károly brigádvezető. És okkal! öt fogatos vetőgép szórja már a magot, és hogy a "tájnak némi őszi hangulata is legyein, felettünk fényes, feketeruhás varjak kárognak, s az útmenti akácokról csendesen hull a sárguló levél. Vászonra kívánkozó őszi kép . .. — Gépek kellenének — riaszt fel merengésemből a mezőgazdász. — Gépek kellenének ...! A Földvári-tanya környékén 10 fogat szánt, feszül a ham, recseg a hámfa. izmos karok tartják az ekét, hogy ki ne vesse a kemény föld. — Ez a munka megviseli az embert, jószágot, meg az ekét is — szól Fülöp István brigádvezető —, naponta cserélünk ekevasat... Az eget nézi. — Legalább ekejárásig megázhatna! Na de mindegy! Holnap már valamennyi fogat vet — Összevonták a gépeket, így egy községben, egy tsz- ben gyorsabban végeznek a szántással, vetéssel — töri meg a csendet Marton Ödön, ahogy hazafelé ballagunk —, a gépállomáson azonban megígérték, hogy most mi következünk. Három lánctalpas már dolgozik is, és így bízunk abban, hogy hamarosan nálunk is földbe kerül a mag! Kiss Sándor ELŐIEGOSZTÁS Vem szómét hí,Itt. re szeretnék — eltitkolni anyjuk viselkedését. Megpróbálták rávenni: menjen el elvonókúrára. ígérte: Változott időbeosztásom folytán, dolgaim végezvén, mostanában nem reggel és délután járom Monor utcáit, hanem a délelőtti órákban szoktam ügyes-bajos dolgaimat intézni. A napokban a Petőf; Sándor utcában elgondolkozva ballagtam a napos oldalon. Már túl jártam a gimnázium bejáratán, amikor váratlanul meglepetés ért. Az egyik ablakból, gondosan rongybagyűjtött portömeg zúdult a fejemre. A va/>- tagabbjából a kalapom valamit megmentett, a finomabbja azonban nem kerülte el az arcomat. Prüszköltem, megcsóváltam a fejemet, szólni azonban senkinek sem tudtam, mert a tettes hamar eltűnt... Ügy látszik, ebben az időben takarítanak a jó háziasz- szonyok, és elkezdtem most már előre figyelni, és nem is hiába. Alig néhány házzal odébb, a másik oldalon, bekötött fejű nénike jelent meg az ablakban, körülnézett, nem jár-e valaki az ablak alatt, és gyorsan kirázta a porrongyol. Ez sem helyes, de ez legalább óvatos eljárás. A Kossuth utcában más volt a változat. Megjelent a® ablakban egy úgynevezett partvis, utána egy kéz, mely a partvisról az utcára seperte le a tartalmát... Kedves jó háziasszonyok! Nagyon helyes, hogy szépen, tisztára takarítják a lakásokat, de a szemetet mégsem szabad az emberek fejére, vagy az utcára szórni, mert egyik sem szemétláda. Pesten az ilyesmiért bírság jár. ha a rendőr észreveszi. a monori Új Élet Tsz-ben. Az asszonyok segítenek zsákba szedni Juhász Mihálynénak a természetbeni előlegként járó 2 mázsa 40 kiló kukoricát (Foto: Kútvölgyi) Közbotrány itt — közbotrány ott Bűnrészes : az ital! Budai Jenő Pál maglódi lakos Budapesten a vonaton ittas állapotban tettleg bántalmazta Bodor Gergelynél oly mértékben, hogy annak orrán, száján elindult a vére. Budai cselekményével közbotrányt idézett elő, és súlyosan veszélyeztette a köz- biztonságot. Az intézkedő rendőrt is durva szavakkal illette. 400 forinttal, illetve 20 napi elzárással büntették. Gados István Gombán az italboltban ocsmány, a közerkölcsöt sértő kifejezéseket használva fenyegette az ott tartózkodó Szemők Imre fmsz ügyvezetőt és az általános iskola igazgatóját: Arató Ferencet. Később belekötött az italbolt vezetőjébe is. Cselekményével közbotrányt okozott, ezért 100 forintra büntették. Kárándi András tápióstilyi lakos. Mendén az eszpresszóban ittas állapotban verekedést kezdeményezett. Ezzel közbotrányt idézett elő; amit a rendőrségnek kellett megszüntetni. 150 forint, illetve 5 napi elzárás a „jutalom” érte. Podmaniczki János a tápió- sülyi MÁV állomás területén belekötött különélő feleségébe. valamint a feleségével együttélő Dinnyés Ferenc tá- piósiilyi lakosba. Nevezetteket kővel dobálta, majd bicskát vett elő és azzal fenyege- tődzött. 180 forint a büntetése. Az űrhajózás mai állásáról tart előadást nqvember 8-án 17 órakor a gimnázium előadótermében dr. Kulin György. Kísérőfilmként a „Négylábú űrhajósok” és „A Föld útitársa” című filmekét vetítik az érdeklődőknek. Belépés díjtalan. Pillanatkép A kis ablak előtt tömeg, mindenki sietne, egymást lök- dösve kiabálják: — Csak egy bambit kérek. — Csak tíz deka savanyú cukrot. Fennakadás azonban nincs, mert Kupecz Ferencné szemfényvesztő gyorsasággal tesz eleget türelmetlen vendégeinek. Egy pillanat és a szomjas mozilátogató hideg, friss bambival hűsítheti torkát. Egy másik pillanat és a savanyú cukor már a gyerekek kezében van. Kupecz Ferencné két és fél éve dolgozik itt a mozi büféjében. Havonta átlag hétnyolcezer forint értékű árut ad el. Árucikkei válozatosak, a különböző édességeken kívül árul még hűsítőket és különféle cigarettákat és hozzá gyufát is. Vendégei szemmelláthatóan meg vannak elégedve, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindig többen keresik fel Kupeczné kis büféjét. (Kéri) Ismét elloptak egy kerékpárt Megkérem a tisztelt szerkesztőséget, írják meg az újságban, hogy ellopták a kerékpáromat. Igaz, nem reméBocsánat, uram! Társam csak egész véletlenül rúgott a ■, térdkalácsomba. Kezeskedem ; érte. Engedje meg, hogy be- mutassam: a gombai általános J iskola történelemtanára. j; Egyébként igen barátságos ember. Nem is lehetett rossz $ szándéka, mert nem ide, a ^ Várhegyre indultunk. A tsz ^ új istállóját akartam az utó- £ kor és az újság számára meq- 'f/ örökíteni. Ide az új általános f iskola igazgatójával közösen készültünk eljönni. Ö már í régebben végzett kutatásokat % Gomba község történetével kapcsolatban. Talán az ön £ családjáról is tud már vala- ^ mit. Igaz is, hány éves tetszik £ lenni? Na, nem kell úgy tit- £ kolódzni. Az itt heverő — va- ^ lószínűleg kedves — bögréjéül nek maradványai (égetéséről £ feltételezve) 2000—3000 évről l tudnának mesélni. A csont- balta meg arra vall, hogy ön ^ is régészkedett, úgy amatőr % alapon és akkor találta, mint í körülbelül ezer éves leletet. y ^ Felettébb zárkózott. Talán £ magatartásunk szokatlan? Ne ^ is csodálkozzon! Egy szál % térdkalácsból nehéz következ- j tetni valaki rangjára. Leg- f alább a családfáját szívesked- ne megnevezni. Akkor köny- nyebb lenne betartanunk az í önöknél kötelező szokásokat. Találkozás egy gombai őslakóval Attila úr koráig társam ismeri az illemszabályokat, de félek, hogy ön a jazigok családjához tartozik, arról pedig még az egyetemen is keveset tanítanak. Ha pedig öregebbnek tetszik lenni — ami lehetséges a körül található cserepek anyagából, díszeiből ítélve — reménytelen a megfelelő érintkezési formát megtalálnunk. Nem mi ’fagyunk a hibáztathatok, higgye ej. Legalább némi írást ha- gyopt volna ránk. De az ön körül heverő csont között ilyesmi nem található. Pedig olyan halmaza van itt az ilyen holmiknak, hogy csak bele kell rúgni a földbe és máris valami ősfazék-törmelék fordul ki. Itt van például ez az állkapocsrész. Egy csomó gondot fog okozni nekem. Egy csordára való különböző álMAI MŰSOR Mozik Ecser: Normandia Nyeman. Gomba: Katonazene. Gyömrő: Szállnak a darvak. Maglód: Búcsú. Mcnde: Ember a holdon. Monor: Lejtőn (széles). Nyáregyháza: Gyűlölet áldozata. Péteri: Messzi Otca. Pilis: Énekes csavargó. Tá- piósáp: Szállnak a darvak. Tá- piósüly: Szurkolók lesen. Úti: Bírói Üllő: Óira reggel van. Vajad: Dúvad. Vecsés: Megöltek egy leányt. m. : % j ' MBbn \ m lek, de hátha meglágyul az illető szíve, aki ellopta és visszaadja ... Szegény asszony vagyok, a térjem 1200 forintot keres és abból építünk is, élünk is. Van egy kisfiam, másfél éve®, Misiké. Dolgozni nem mehetek (szülésből kifolyólag egyik szemem súlyosan megsérült). A kerékpárom volt az egyik segítőtársunk. Reggel korán vittem Misikét édes- anyámékhoz Péterire és ott dolgoztunk már a második nyáron. Anyámék meghordták az anyagot és én ledolgoztam a fuvart. De hogy megyünk ezután? A Jávorszlíinál levő buszmegálló ide 2—3 kilométer, gyalog a gyerekkel mesz- sze van, nekem pedig nincs pénzem másik kerékpárra. Szombaton. 9 óra után elszaladtam a városba, hátha kapok egy kis túrót. Vettem egy kis tálat, s rohantam a piacra, csinálják a házat, siettem főzni. Kddig mindig betoltam a megőrzőbe, most sem az az egy forint, hanem a sietség miatt hagytam kint. Még a szatyrot is otthagytam rajta, zsír, kolbász, pumpa volt benne, és mire kijöttem — 15 perc múlva — a kerékpár sehol. Kérem azt az illétőt, aki nyomra tud vezetni, értesítsen, nem maradok háládatlan. Maradok tisztelettel: Rostás Mihálync, Monor,. Detrich-tanya lat fogát fogom megnézni miatta hazafelé — remélem, méltatlankodásuk ezért nem fog kék foltokat okozni különböző testrészeimen — mig rájövök, hogy a manapság legeltetett állatok egyike sem hord ilyen rovátkolt rágóeszközt. Legalább azt mondja meg: ki fúrta ezeket az a lag utakat a dombba? Szörnyű ez a hallgatása és fölöttébb udvariatlan'. Elvégre ön is gombai lakos. A tér- denrúgás pedig — mondtam — tisztán véletlen. Aki évezredek óta így, földbe bújva ijesztgeti a békés kirándulókat, az nem várhat mást a legjobb modorú ükunokától sem. Legyen az jazig. avar vagy akár még régebbi kő- baltaforgató, nemes család tagja. Egyébként se legyen olyan rátarti. Az előbb beszéltem Német Istvánnal. Ö segédkezett a múltkor itt járt archeológusoknak és ő mondta, hogy ült a domb alsó részén más is, arccal kelet felé, ami igencsak törökre vall. Odébb meg az a rosszcsont fia kapart elő valami csontbaltát. Az pedig olyan öreg emberé lehetett, akinek ön is azt mondhatta volna pendelyes gyerek korában, hogy: Ópapa. A viszontlátásra!; Kobzos