Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

MONOR® VIDÉKE Az esztergapadnál III. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM A PEST MEGYEI HiRlAP KÜLÖNKIADÁSA V v -’ 1961. NOVEMBER 30, CSÜTÖRTÖK Az MSZMP járási bizottságának határozata Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottsága novem­ber 29-én tartott ülésén meg­tárgyalta a Monor és Vidéke szeriteszt őségének munkáját és a lap feladatait. A végréiujtó bizottság elismerését és ki: zö- netét fejezi ki eredményes és hasznos tevékenységük í: t a szerkesztőbizottság tagjainak, a lap tudósítóinak és terjesz­tőinek. Áramszüne!-anká! Életünk hétköznapjainak (bőt néha vasárnapjainak) lassún elválaszthatatlan részévé válik az áramszünet. Napjaink e fontos, mondhatnánk nélkülöz­hetetlenné váló tartozéka egy­re nagyobb népszerűségre tesz szert. Ezért célszerűnek talál­tuk, ha a humor hullámhosz- szán képzeletbeli körkérdést intésünk e kedveit technikai vívmány élvezőihez. Első kérdésünkre a válasz szinte egyöntetű: természete­sen a lakosság igényli ez áramszünetet, s hovatovább már le sem tud mondani róla. A véleménykülönbségek in­kább az áramszünet időpont­ját. illetően mutatkoznak. Mert mikor is legyen áram­szünete Egyes televízió kedve­lőit szerint például akkor, amikor a TV újra, immár har­madszor tűzi műsorra A csend világa című eleinte érdekes, de most már kissé csökkent ér­deklődésre számottartó ■termé­szetfilmet. Érdekes a sportfe- leségek véleménye. Nem sorol­ják. a mennyei élvezetek köré­be, ha édes vasárnap délutáni álmukból Szepesi sport társ „gőóól"’ kiállása veri fel őket. Legyen tehát meccsközvetíté- sek idején áramszünet! A fiatalságot is meg kell hallgatni. Szerintük igen jó, sőt szinte nevelő halassal len­ne, ha a népszerű „házibulik" kellős közepén aludna ki a fény, egy este többször, tíz- húsz perces időtartammá!. Lei­vel érkezett több aláírással,, s szerzői afelől biztosítanak, hogy ők a filmelőadások köz­ben előforduló áramszünetért sem sértődnének meg. Borotválatlan férfiak véle­ménye, hogy például gyertya­fénynél sóikkal előnyösebben festenének. (Különben is, hol­nap már úgyis megboroivál- koznak!) Vannak persze egyéni jelle­gű kívánságok is. Ezeknek ter­mészetesen nem szentelhetünk figyelmet. (Például, hogy a legundokabb barátnőt épp a fodrászbúra alatt érje uto-l az áram kikapcsolása, vagy mi­kor éppen mosni, vasalni ké­szül, mosógéppel, villa.nyva.sa- lóval.) A sók kívánsággal vé­gül is roppan* nehéz dűlőre jutni. Talán legyen mindig áramszünet, s csak áramszü­net — szüneteltet tartsunk? E kérdés még eldöntésre vár. Csak a teljesség kedvéért, s mint érdekességet említjük mep, hogy néhány a n azzal a képtelen és maradi ötlettel álltak elő, miszerint egyáltalán ne legyen áramszünet. Ez is mutatja, hogy hiába, vannak még hibák! Münz András BÖNGÉSZŐK A bényei határban Pálin­kás László és felesége, va­lamint SztodjOla András és felesége nagyobb mennyiségű kukoricát . „böngésztek” ösz- üze. Négyőjüiket összesen 850 forintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik Tízmillió forint értélkíi kózségle jleszié $I»ol másfélmillió Soriul társadalmi mimika A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójának tiszteletére a monori járás községeiben versenymozgalom indult, melynek célja az volt, hogy a községfejlesztési ter­vet november 7-re valamennyi községünk műszakilag 100 szá­zalékra teljesítse, a társadal­mi munka terén a kiadási elő­irányzat 10 százalékát társa­dalmi munkában valósítsa meg, az egy felnőtt lakosra jutó társadalmi munka értéke a 20 forintot elérje, valamint az, hogy a sajátanyag felhasz­nálás értéke a kiadási elő­irányzathoz viszonyítva leg­alább 5 százalék legyen. A napokban versenybizott­ság értékelte községeink mun­káját. A bizottság megállapí­totta, hogy a járásban a köz­ségfejlesztési tervek szerint, a tartalékalap levonásával 10 millió 330 ezer forint értékű községiéi] esztési munkát kell az év végéig elvégezni, mely összegben terv szerint 1 millió 567 ezer forint társadalmi munka és 225 ezer forint sa­ját anyagfelhasználás is benne van. Ezzel szemben a november 7-i állapot szerint 10 millió 343 ezer forint értékű a mű­szaki megvalósulás, mely ösz- szegből 1 millió 499 ezer fo­rint értéket járásunk lakossá­ga társadalmi munkával, 325 ezer forintot pedig saját anyag felhasználásával valósított meg. Nem lebecsülendő ez az eredmény, járásunk — előzetes ada­tok alapján — Pest me­gyében a negyedik lett. A kiadási előirányzatnak 17,5 százalékát végezték el társadalmi munkában. Az egy felnőtt lakosra jutó társadal­mi munka értéke járási szin­ten 25 forint 38 fillér. Községeink között kimagasló eredményt ért el Péteri, ahol 102,6 százalékos műszaki tervteljesítés mellett az egy felnőtt lakosra eső társadalmi munka értéke 64 forint és a sajátanyag felhasználás a tervhez viszonyítva 139.9 szá­zalékos. A sok társadalmi munkás közül különösen ki­tűnt Gellei Rezső, Garamszegi Pál, Szenyán Ferenc, Tárnok Béla. a helyi sportegyesület részéről: Bódis Sándor, Sze­nyán Ferenc, a KlSZ-szervezet részéről: ifjú Gyurik János', Kovács Ferenc, Tóth Erzsébet és sokan mások. Jó szervező munkáért feltétlen dicséretet érdemel Kalina János vb- elnök és Bódis Pálné vb- tltkár, akik a munkában is példát mutattak. Feltétlen meg kell említeni Ecser községet, ahol 95,5 szá­zalékos műszaki teljesítés mel­lett a társadalmi munka érté­ke 91 ezer 210 forint és az egy felnőtt lakosra ju­Áz állalegászségügy szolgálatában Mondán nagy a riadalom a kutyák közölt. A tanácsháza előtt vékonyabb-vr.s'.agabb ugatástól hangos a környék. Kis kutyáik, nagy kutyák ugat­nak, itt egy tarka kutyus rán­gatja a pórázt, amott egy puli acsarkodik szomszédjára, ott meg egy hatalmas kuvasz próbálja magával ragadni kis gazdáját. Ebben a zajban egyetlen ember nyugodt: az állatorvos, dr. Fóka Pál. — Fogja meg mind a két fü­lét, úgy, nem kell félni! — s mire a kutyusnak eszébe jut­nia egyet vakkan tani, már be is van oltva. Kicsit foáníé- szan áll a páciens, de abban a pillanatban, amikor érzi, hogy szabad, felemeli farkát, s us- gyi! Toronyirányt haza! — Nagyon sok a munkám — mondja Fóka doktor, a járás népszerű „Csöpi”-je. Most pél­dául két nap alatt közel 1500 kutyát oltottam be vészé t- ség ellen. Szívesen csinálom. Szeretem foglalkozásomat, s négylábú, néma barátaim szen­vedése legalább annyira meg tud hatni, mintha embert látok szenvedni, — Mondjon valamit a járás állategészségügyéről. Inkább az én körzetemről, erről többet tudok. Elsősor­ban talán annyit, hogy na­gyobb mérvű ragályos beteg­ség az utóbbi időben nem fordult elő. Ennek magyará­zata elsősorban abban kere­sendő, hogy a mezőgazda­ság kollektivizálása magával hozta az állatöklzal való na­gyobb törődést. Két közsé­gem van, Gyömrő és Men de. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogyha más köz­ségben van rám szükség, oda nem megyek szívesen. Az­előtt Maglód is hozzám tar­tozott. Sajnálom, hogy elke­rültem onnan,' mert nemcsak az emberek, de az állatok is barátaim lettek hosszú éve­kig tartó ottani működésem alatt. — Hallom, van egy kisfia is, doktor úr. Az is állator­vos lesz? — Valószínű, mert bár még csak negyedik osztályba jár, az állatok iránt máris nagyon érdeklődik. Ha hozzá­jut egy-egy tűhöz, már injek­ciózza játékállatait. — Mi a vágyálma, doktor úr? — Ne legyen beteg állat sehol. — Miért kapta kitüntetését? — A ragályos állatbetegsé­gek megszüntetésének terén végzett munkámért. No, nem tettem semmi különöset, csak a kötelességemet teljesítettem — teszí hozzá, a tőle megszo­kott szerénységgel. Ha mindenki, mindenütt úsv teljesítené kötelességét, mint dr. Páka Pál körzeti állator­vos, mennyivel könnyebben menne minden téren a munka! — esjó — tó társadalmi munka 61 forintot tesz ki. Cseri István vb-elnök és Smelcz Károly vb-titkár irá­nyításával több száz társadal­mi munkás jó munkájának köszönhető, hogy a község má­sodik helyen végzett. Különö­sen példamutató munkát vég­zett a KISZ-szervezet részé­ről: Sengel Tibor, Takács Ist­ván, Berta Miklós; a tanács­tagok közül: Németh József és Sas András, a sportkör ré­széről: Kálmán László, a szü­lői munkaközösség részéről: 1-lomola Mihály, Bangó Ferenc és ifjú Hrenek János. A jól szervezett társadalmi munká­nak köszönhető az új iskola körülkerítése, a belterületi gyalogjárdák salakozása és a Mátyás utcai vízlefolyó árok létesítése. Dicsér r iet érdemel még az élenjáró községek közölt Nyáregyháza, Mende és Bénye. Sajnos, a helytelen szerve­ző munka miatt nem lehet a dicséret hangján szólni Tápió- siily, Pilis, Vasad és Csévha- raszt községekről, amelyek az utolsó helyet foglalják el a községfejlesztési versenyben. Reméljük, hogy az elmaradt községek az év hátralevő ré­szében be fogják hozni, hátrá­nyukat és tiszta laopal és még nagyobb erőfeszítéssel foghatnak hozzá a nem kisebb feladatokat tartalmazó 1962. évi községfejlesztési munká­hoz. Szőcs Róbert a járási tanács dolgozója EMBER EMBER LABAN Uri és Sülysáp között köz­lekedik a GA 11—63 rendszá­mú MAVAUT autóbusz. A gépkocsi vezetője, aki egyúttal ellátja a kalauz tisztét is, na­gyon barátságos, udvarias az utazókhoz. Hogy hétköznapi nyelven fejezzem ki magam, „kötélből vannak az idegei'’. November 27-én utaztam ezzel a kocsivaj Úriból, Az iskola előtti megállóhoz, már „telítve” érkezett az autó- busz. Az ott levő körülbelül 25 utas rvég úgy-ahogy el­fért benne. Az első kanyar­ban legalább negyven utcs szállt fel, 12 percbe telt', amíg a megtelt autóbuszba be tudta magát préselni az ot­tani utastömeg. Sikerülr. Be hogyan? Ember ember hitén? Nem, ember ember lábán! Kiváncsi voltam, hányán vagyunk. Megérkezve Süly­sápra, megszámoltam a ki­szállókat. 106 ember utazott, holott ki van írva. hogy „Szállítható utasok száma 60". Most ómra vagyok kíváncsi, mit szól ehhez a MÁVAUT? Hogy az utasok mit szóltak, azt saját fülemmel hallot­tam. — esjó — Sólyom Ferenc (fent) és Horváth Géza (lent), a Maglód! Gépgyár két esztergályosa, munka közben (Kútvölgyi Mihály képei) KAR ÉRT E Kevés gyerek és felnőtt van, aki az utóbbi hónapok­ban ne hallott volna va’amit nagy zeneszerzőnkről és zon­goraművészünkről, Liszt Fe­rencről. A világ zenerajongói hangversenyekkel és megem­lékezésekkel ebben az évben ünnepelték a zenckölíő szü­letésének 150. év ford:'óját. A világnagy á11 k mellett — bevallom őszinlér — én is szeretem a zeir-t. Egyik lú- zonyítáka ennek. bo?V 'gyer­mekkorom éta f cenvédélyesen gyűjtöm a mursilms képeket. A körülbelül 20 ffifi darabból álló gyűjteménytől esry év­vel ezelőtt kiválogattam a Liszt-képmásolatokát és krono­lógia szerint 41 tablóra gon­dosan felragasztottam. Majd saját pénzemen bekereteztet- tem és — szavamra mondom — az év elején . közhaszná­latra” boldogan felajánlottam a járási népművelési felügye­lő és a jíráű művik"déri biz igazgató eiv'társaknak abban a reményben, hogy felhasz­nálják. Gondoltam, hogy nagy muzsikusunkról a járási mű­velődési házat is el lehetne nevezni —, esetleg a 160 kép­ből vándorkiállítást lehetne rendezni stb. Immár túl vagyunk a nem­zetközi Liszt-ünnepségeken — s lassan a jubileumi esz­tendőn is —, a képanyag, me­lyet az év folyamin a járás területén nagyszerűen fel le­hetett volna használni —. még mindig nálam van. Nem magamnak gyűjtöttem azt szerettem volna, ha ezrek lát­ják és ezzel is közelebb kerül­nek a jó zenéhez. Egy hónap van már csak az évből. Bízom, hogy a tizen­kettedik órában is akad a já­rásban egy iskolaigazgató. egyf művelődési ház-, vagy egy zeneiskola vezető, aki egy szívesen felajánlott Liszt-kép­sort ismeretterjesztő előadás keretében fel tudna használni. Valentsik István Jubilí um e lőtt A Vecsési MTK idén ünnepli fenuá&ásáhsüfc 50. é-/es jubileumát. Eredménye itbein., sikerekben. de ügyénakkor meg próba itatásokban is gaadía# fél évszázadra tekint­hetnek viasza a vecsésíek a de­cember 2-i jubileumi közgyűlé­sen. A VMTK vezetősége igyekszik felejthetetlenné tenni ezt a napot. Az este 6 órakor a sportkör klub- helyiségében megrendezendő dísz- közgyűlésre minden előkészület megtörtén*. Szétküld lék a mes?- hívók&t régebben vecsési színeket képviselt sportolóknak, volt ve- • zetősési tagoknak, az ünnepség egyik fénypontja lesz a zászló­avatás. amelyet előreláthatólag több tucat zászlószalag fog díszí­teni. ez?iel is jelezve azt, hogy a vécpési közönség most is szereti a sportot. A jubileumi sportműsor igen sok érdekességet Ígér. Nagy érdeklő­déssel várják a vecsésiek Horváth /óit.ín olimpiai bajnok és Hat- laczky Ferenc ka jak-világbajnok élm é nybesz á mo! ó j át. Sok gonddal és szeretettel állí­tó u k össze a vpcsési sport ötven évét bemutató kiállítást, amelyet hi he tőén sokan fognak megtekin­teni. A jubileumi műsor sztárja természetesen a Vecsés—Cegléd- bércéi megyei bajnoki labdarúgó- mérkőzés lesz. amelyen remélhe­tőleg a vecssósi fiúk megszakítják nyeretlenségi sorozataikat. Ha eh­hez még hozzávesszük azt. hogy Pécelen Pec el—Vecsés sakkraiií- atló lesz. úsy gondoljuk, hogy a vecs-éaiek jubileumi sportműsora valóban változatosnak, jónak mondható. (Szaltmtai) Ötvenezer forintot Gomba: Különös házassá«. Men de: Küldetés Bnhcslszerá.iba. Pi­lis: Dúvad. Vasad: Serdülő lá­nyom. Vecsés: Tiszta égbolt. fizetett ki a napokban a Monori Gépállomáson az Állami Biztosító járási fiókja a sajnálatos motorbaleset következtében elhunyt Miezkó Károly özvegyének (Mátyás Mária felvétele) A hosszú testű Tkarusok lomha mozgással indulnak el. A lágyan ringó üléseken tsz-tagok ülnek. Az üllői Március 15 Tsz 135 tagját re­pítik a kocsik a Fővárosi Operettszínházba, a Leányvá­sár előadására. ) 'f A zúgó motor befűti a 1co­ll csit, Vecsésnél már lekerül­ik nek a télikabátok. alatta ko- 1 moly fekete ruhák, bárso- i nyok, kisestólyik, itl-ott ■ még | ékszerek is csillognak. Az < előző napon késő éjszakába i nyúlt a munka / a. szövetkeze- t ti fodrászatban és még ma j délelőtt is sokan ültek ott f az asszony ok-lányok, s bizony í a sok hullám melleit tupiro- '} zott fejeket is látunk az át- 'i tetsző nylonblúzok felett, i i, Varga Pál, a Váci utcai if eleganciával öltözött elnök, it a vezető mellett ül és on- nan irányítja a menetet. SZÍNHÁZBAN Ahogy mögé állok — ismeri szándékomat — beszélni kezd. — Ezek az asszonyok tavasz óta állandóan dolgoznak! He­tekig tart a palántázás, ka­pálás, nyáron át a paradi­csom- és paprikaszedés. Teg­nap befejezték a sárgarépa és a fehérrépa szedésé! és hol­nap ott lesznek a káposzta vá­gásánál is. (Ott is voltaik, megszámláltam, ötvenketten!) Részükre szerveztük ezt a jutalom-kirándulást. Dobos Lászlóné mellett ott ül a férje is a színház bár­sony zsöllyéjében, Morvai­nét is elkísérte a férje, An­tal Jánost is ott látjuk a felesége mellett. Ezeket a fér­jeket azonban nemcsak a színház nézőterén — a zöld­ségszedésnél is ott láttuk a feleségek mellett! Mosolyogva figyelik Tom Migles boldogságának történe­tét és amikor végleg elnyeri a szépséges szép Luci kezét, a tapsot alig-alig akarják ab­bahagyni ... A 65 éren túljáró Gáspár Jánosné életében először volt színházban, Bors György né szintén. — öt kilométert gyalogol­tam a Wild-majorbál és éj­félkor ugyanannyit vissza — mondja a csillogó szemű asz- szonyka —. de megérté! Gyak­rabban is megtenném! Szavait nagy csend követi a hazafelé futó buszon, A csendet az elnök töri meg. — Ezeket a kirándulásokat a tél folyamán gyakran meg fogjuk ismételni, más szín­házakba is! Kiss Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents