Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

1901. NOVEMBER 30, CSÜTÖRTÖK few timSL-sí _______ J L Állattenyésztésünk feladatai és fejlődése az ötéves tükrében tek, amelyek megfelelő minő­ségű tenyészalappal rendelkeznek, ott változatla­nul érvényes a saját szaporu­lat felnevelésének és te­nyésztésbe vételének elve, de ahol még ezután létesítenek tojótörzset, ott a saját erő el­sősorban pénzeszközre vo­natkozik. Az állam a barom­fitörzsek létesítéséhez is meg­felelő segítséget nyújt, ame­lyet igénybe véve, bármelyik tsz létesíthet kiváló minősé­gű, fajtatiszta tenyészetet. Az állattenyésztés úgyne­vezett szakkérdésein kívül beszélnünk kell a dolgozók és a vezetők egyéb fel­adatairól is. A párt soha­sem tévesztette szem elöl, hogy a szocializmus gazdasági feladatai, a népgazdasági ter­vek számadatai az emberért vannak, a társadalom érdekét szolgálják. Ennek tudatában mozgósította mindig ország­építő és fejlesztő munkára a munkások, parasztok és értel­miségiek százezreit és ezt teszi ma is. Napjainkban azonban — közelebb érve a célhoz, és a XXII. kongresz- szus eszmei fénye mellett — világosabban látja és hangoz­tatja a szocializmust építők igazságát: „Mindent az em­ber nevében, az ember javá­ra!" Ennek a tiszta jelszónak a szellemében hívja fel újra a mezőgazdaság, az állatte­nyésztés dolgozóit, szakembe­reket és gondozókat egyaránt az ötéves népgazdasági terv teljesítésére — az életszínvo­nal emelésére. Nagymiklós István Magyar tudósok az NDK-ban, szovjet és lengyel vendégek hazánkban A berlini Német Mezőgaz­dasági Tudományos Akadé­mia Gundorfban rendezi a szocialista országok agrárgaz­daságiam intézetei igazgatói­nak értekezletét. A tanács­kozáson Magyarországot Er­dei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára, az akadémia mezőgaz­dasági üzemtani intézetének igazgatója, Tóth Jenő, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatósága üzemszervezési inté­zetének igazgatója, továbbá Csete László és Fekete Fe­renc, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusai képvise­lik. November utolsó napjai­ban szovjet és lengyel tudó­sok látogatnak el hozzánk. A. M. Szamario szovjet akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségének meghívására hazánkba érke­zett. Olszak professzor szer­dán. Szamarin akadémikus csütörtökön ad elő az Akadé­mián. (MTI) Lacikonyha Biatorbágyon Rövidesen megnyílik a bia- torbágyi vasútállomáson a földművesszövetkezet laci­konyhája, amely hajnali néay órától, az első vonat indulá­sától, késő estig sült kolbászt, lacipecsenyét, fasírozottat és más ételeket árusít az utazó- közönség számára. Az állomáson naponta kői­két és fél ezer utas fordul meg, sokan közülük egész nap nem juthatnak meleg étel­hez. A helyi földművesszövet­kezet vezetősége, felismerve az igényeket, elhatározta a lacikonyha létesítését. Már épül az ízléses pavilon, s • két héten belül megkezdik meleg étel szolgáltatást A kikészítő-brigád a modern vonalú táskák fogózását, tisztítását, csomagolását végzi. Jelenleg mintadarabokon dolgoznak. A képen látható táskák számos társukkal együtt a belkereskedelem divatbemutatóján vesznek majd részt, ahol kiválasztják a jövő évi modelleket ötéves népgazdasági tervünk fő irányelve az anyagi javak termelésének növelése, a la­kosság életszínvonalának emel­kedése céljából szabja meg az állattenyésztés fejlesztéséneik feladatait is. Fehér Lajos elv­társ az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott felszó­lalásában röviden így össze­gezte ezeket a feladatokat: „...a lakosság egy főre jutó húsfo­gyasztását a múlt évi mintegy 45 kilogrammról a tervidő­szak végére több mint 53 kilo­grammra emeljük és a növek­vő exfktrtfeladatokat is meg­oldjuk ...” Ez a néhány szavas mondat tömören és világosan megha­tározza a célt, amely eléré­séért az egész országban küz­deniük kell a mezőgazdasági üzemeknek. Az ország külön­böző tájain azonban más és más lehetőségek nyílnak a különböző állatfa­jok tenyésztésére, tartására, ezért a feladatok sem lehetnek teljesen azonosak. Amikor te­hát az ötéves népgazdasági terv végrehajtásáról beszelünk megyénkben, akkor elsősor­ban a megyei feladatokról kell beszélnünk'. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizottsá­gának Október 30-i kibővített ülésén foglalkoztak először nyilvánosan a megye ötéves tervének feladataival. A me­gye állattenyésztésének fejlő­déséről szólva Horváth András elvtárs. a megyei pártbizott­ság első titkára, elmondotta, hogy az ötéves terv végére a szarvasmarhaállományt száz­ezerre, a sertésállományt 350 ezerre, a baromfiállományt pedig mintegy háromillióra kell növelni. Nem mindegy természetesen, milyen lesz a megyei állatállomány szekto- rális megoszlása. Az ötéves népgazdasági terv irányelvei szerint a szarvasmarhaállo­mány 50 százaléka, a sertésál­lomány 50 százaléka, és a ba­romfiállomány 30—32 százaié' ka lesz a szocialista szektorok birtokában a tervidőszak vé­gén. , / E számok önmagukban nem sokat mondanak, de ha figye­lembe vesszük, hogy mintegy 22—24 százalékkal magasab­bak a jelenleginél, akkor be­láthatjuk. hogy a cél vonzó­ereje igen jelentős, megvaló­sítása pedig komoly feladat. Vajon képesek vagyunk-e er­re? Reálisak-e a terv számai? Ez a kérdés jogosan merülhet fel bárkiben, aki a komoly és felelősségteljes munka híve. Ismeretes ugyanis, hogy a me­zőgazdaságban nem tervezhe­tünk ipari mértékekkel, mert sok az embertől nem függő, vagy csak részben függő té­nyező. A hároméves terv során 27S :riílió forintot ruháztak be a Pest megyei termelőszö­vetkezetek és a gépállomá­sok, az állami gazdaságok be­ruházása is sok millió fo­rintra tehető. E beruházások legnagyobb része építkezési költség volt, mert a termelő- szövetkezetekben — különö­sen az új szövetkezetekben — a legégetőbb probléma az állati férőhelyek, termény- tárolőihelyek hiánya volt. Az következik ebből, hogy a megyei mezőgazdasági beru­házások legnagyobb részét állattenyésztési célokra for­dították és csak mintegy hat- hét százaléknyi beruházás jutott a gépekre. Ez az arány alapjában véve megfelelt az adott helyzet viszonyainak, de több tekintetben hibás volt. Állatférőhelyek építé­sére az ötéves tervben is szükség lesz. de ezt a mun­kát a jövőben ésszerűbben kell végeznünk. Az a tapasztalat, hogy a mezőgazdasági beruházások­ra fordított összeg meglehe­tősen szétforgácsolódott. Eb­ben az esztendőben például több mint ezer épület ké­szült el, illetve épül, de úgy, hogy szinte valamennyi ter­melőszövetkezet részesül a beruházásokból. Az ötéves terv során, a beruházás ha­tékonysága érdekében koncentráltabb beruházásra kell törekedni a mezőgazda­ságban is. E törekvés meg­valósításának leghelyesebb módja a tsz-közi társulások, beruházások támogatása, el­sősorban állattenyésztési cél­feladatokkal. Ilyen tsz-közi beruházás lesz például Gö­döllőn a baromfitenyésztési vállalkozás és ilyen értelem­ben fontolgatják a ráckevei járásban a borjúnevelő farm létesítését. Az állattenyésztési tervidő­szak végcéljain és általános tervfeladatain kívül szólni kell a fejlesztés tennivalói­ról állatfajomként is. E té­ren különös tekintettel kell lennünk a termelőszövetke­zetekre, amelyek aránya a termelésben a legnagyobb és a feladataik megoldása a legsürgősebb. Közismert igaz­ság, hogy a termelőszövet­kezetek közös állattenyész­tésének fejlesztése a belter­jes mezőgazdasági termelés kialakításának alapvető fel­tétele. A megfelelő minősé­gű közös állatállomány le­hetővé teszi az állatlétszám­nak a termelőszövetkezet sa­ját _ anyagi eszközeiből tör­ténő növelését és áruterme­lésével a tsz részére állandó bevételt biztosít. A régebben alakult és megerősödött tsz- elkben a közös állatállomány fejlesztésének természetes út­ja a saját állatállomány sza­porulatának megfelelő fel­nevelése és tenyésztésibe vé­tele. Ha állatfajonként nézzük e kérdést, elsősorban a szarvas- j marha-tenyésztésre irányul a figyelmünk. Mint minden ál­latfajnál, itt is elsősorban a saját szaporulat felnevelésére kell törekedniük a tSz-eknek. Ennek érdekében nagyobb I gondot kell fordítaniuk a te- í hén- és üszőállomány védel­mére, s meg kell szüntetni az indokolatlan selejtezést, illet­ve hízóba állítást, A közös i szarvasmarhaállomóny növe­lését elősegíti, ha a tsz-ek a tenyésztési célokra már alkal­matlan, de még szaporítható teheneket és üszőkot legalább egyszer leborjaztatják. Az új szövetkezeteiméi még nagy lehetőségek vannak kihasz­nálatlanul a háztáji gazdaságokban levő szarvasmarháknál, ame­lyek bevitelét ismételten szor­galmazni kell. Ugyanakkor a tsz-ek vásárolják fel a ház­táji állomány szaporulatát a további felnevelés céljára. A sertéstenyésztés fejlesz­tésének irányelvei sokban azonosak a szarvasmarháé­val. A jelentősebb eltérő körülmények közé tartozik például a fokozottabb állami támogatás. Ilyen támogatás például, hogy az állam min­den saját nevelésű koca első fialásánál nyolcszáz forint beruházási hitelt nyújt in­dokolt esetben a termelőszö­vetkezetnek. Ezenkívül igen jelentős az a segítség is, amelyet ártámogatás formá­jában kannak a tsz-ek az elit vagy első osztályú sertéstör- zsek vásárlásánál. A termelőszövetkezeti juh­tenyésztés fejlesztésének szinte egész gondját az állam vál­lalja magára, azzal, hogy kö- zéDlejáratú hitelt biztosit a sa­ját erő kiegészítésére azok­nak a tsz-eknek, amelyek még nem rendelkeznek közps juh­állománnyal. Ezenkívül az ár­támogatások és az import­tenyészállatok is komoly se­gítséget jelentenek, a kedvez­ményes természetbeni tör­lesztésről nem is szólva. Szinte már mondani sem kell, hogy a baromfiállomány fejlesztésénél is az előbbiek­ben ismertetett elvek érvénye­sülnek. Itt is a saját erőre kell elsősorban számítani, bár a baromfiaknál ez nem mindig saját szaporulatot jelent. Azok a termelőszövetkeze­Schreimer Gizella brigádvezető irányításával végzik a kínai bársonyból készült estélyi-táskák keretezését * műhely dolgozói (Gábor felv.) Cukrászipari kiállítások a megyei földművesszövetkezefek cukrászdáiban Az elmúlt szombaton és va­sárnap a megye mintegy 35 községében rendeztek árusítás­sal egybekötött cukrászipart bemutatót és vásárt a földmű­vesszövetkezetek, december 2- án és 3-án pedig a ceglédi és a gödöllői járás földművesszö­vetkezeti cukrászdái várják a kiállításra a látogatókat. Fel­kértük Kreisz Lajost, a MÉ­SZÖV osztályvezetőjét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a cukrászipar! bemutatók céljá­ról. — Ma már a falvakban és a községekben is közélelmezési cikknek számítanak az édes süteményfélék — mondotta. — Ezt bizonyítja az a tény, hogy földművesszövetkezeti cuk­rászdáinkat nemcsak gye­rekek, hanem a felnőtt lakosság is szép számmal látogatja és évről évre szaporodik a megnyíló falusi cukrászdák száma. A földművesszövetkeze­Csefiszlovak bűnvádi feljelentés GSobke ellen Lassan világszerte közismertek azok a fasiszta bűncse­lekmények, amelyeket Globke. Adenauer bonni államtitkára követett el, amikor a hitleri Németország belügyminiszté­riumában a zsidóellenes intézkedések • jogi kodifikótorakánt működött. Rövidesen a magyar közönség is láthatja azt a do­kumentumfilmet amelyet az NDK-ban készítettek Globke bűntetteiről. Most újabb adat csatlakozik az eddigiekhez. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Antifasiszta Harcosai Szövetstégének Központi Bizottsága bűnvádi fejelentést nyúj­tott át a nyugatnémet állam illetékes szerveinek Globke el­len. Globke ugyanis Dostar Dollmannal, a szlovák fasiszta párt főtitkárával együttműködve részt vett és főleg jogilag előkészítette a szlovákiai zsidók deportálását. A csehszlovák szövetség átnyújtotta vádiratával együtt azoknak a bírósági- lag hitelesített fotókópiáknak jegyzékét, valamint a fotókó­piákat is. amelyek Csehszlovákia levéltáraiban találhatók Globke szlovákiai tevékenységéről. A szövetség kéri, hogy a bonni államügyészség indítson az ügyben vizsgálatot. tek — mint tevékenységük va­lamennyi ágában — ebben a vonatkozásban is figyelemmel kísérik a lakosság növekvő igényeit és ahol a feltételek biztosítottak, cukrászdát létesí­tenek. Ebben az évben, a me­zőgazdaság teljes szocializálá­sának esztendejében újabb hét Pest megyei falu: Inárcs, Kösd, Páty, Kcspallag, Üröm, Penc és Makád kápcsolódott be a cukrászipart ellátásiba. Ezek a presszó-cukrász­dák egyúttal megkönnyítik a háziasszonyok dolgát, mert a süteményt és tortafélé­ket készen, vagy félkész ter­mék formájában megvásárol­hatják. A szombat-vasárnapi bemutatóknak is az a célja, hogy megismertesse a falusi háziasszonyokkal a gazdag vá­lasztékot, megkedveltesse a kész süteményeket és a fél­kész termékeket; az otthoni teendőkből, ígv felszabaduló értékes órákat pihenésre és szórakozásra fordíthatják. — Mit tapasztaltak az eddi­gi bemutatókon? — A cukrászati kiállítások nagy látogatottságnak örven­denek — válaszolja — megkét­szereződött a szokásos vasár­napi forgalom és ez elsősorban a különleges, jó minőségű sü- teménveknek köszönhető. Különösen kitettek magu­kért a nagykátai járás cukrászdái, ízléses rajzokkal és tablókkal tették hangulatosabbá a ki­állítást. A bemutatott alkalmi dísztorták, valamint tejszínes és gesztenyés habcsodák közül kiemelkedett a kókai, dömsö- di, biatorbágyi, nagykátai, tá- pióbicskei és kiskunl abházi cukrászdák készítménye, — Hol lesznek a további be­mutatók? — Most szombaton és vasár­nap a gödöllői és ceglédi járás­iban kerül sor vásárral egybekötött kiállításra, Abonyban, Albertirsán, Ceg- ! lédbercelen, Törteién, Jászka- rajenőn, Kocséron, Pécelen és Zsámibokon, remélhetőleg az előzőekhez hasonló sikerrel — fejezte be • tájékoztatóját Kreisz Lajos osztályvezető. Cement a fáskamrában Egy hónapja, hogy beköltöz­tek a lakók a Diósdi Csapágy­gyár mellett nemrég elkészült családi házakba, örömük az­óta is változatlan. örülnek annak is, hogy épül az út az új házsorok között, ám ebbe az örömbe már üröm is ve­gyül. Az utat építő vállalat ugyanis vagy nyolc-tíz ház fáskamrájában cementet rak­tároz, ennek következtében a lakók nem merik megrendel­ni téli tüzelőjüket, mert hi­szen aki már meghozatta, an­nak is az udvaron ázik. Sza­ladgálnak fűhöz fához, de a vállalatnál a fülük botját sem mozgatják. Ügy néz ki a do­log, hogy két megoldás között választhatnak a lakók. Vagy kirakják a fáskamrából a ce­mentet és akkor a népgazda­ságot éri kár vagy pedig sa­ját tüzelőjük megy tönkre, s emellett fagyoskodhatnak is. Mi viszont egy harmadik megoldást javaslunk: a válla­lat illetékesei sürgősen gon­doskod ianak a cement elszál­lításáról. — 3íj — | AHOL A NŐI TÁSKÁK KÉSZÜLNEK i Serény munka folyik a Pest megyei Vegyi és Kézmű- i ipari Vállalat kistarcsai bőrdíszmű részlegében. Szeretnék \ éves tervüket olyan módon teljesíteni, hogy az megfeleljen j részlegük kapacitásának. Harmadik negyedéves tervüket, \ amely a második negyedévinek kétszerese volt száz száza- i lókra teljesítették. Említésre méltó, hogy jelen negyedévi tér- i vük mindössze négyszázezer forinttal kevesebb, mint 4 ta- I valyi, egész évi terv. Az 1962-es évre már most készülnek. A műszaki fejlesztés • során szalagot készítenek és állítanak be. Olyan megrendelést i kaptak ugyanis, amelyre a bőrdíszműiparban még nem volt j példa. A Szovjetunió részére kell százezer darab azonos fazo- ; nú női táskát készíteniök. Ilyen mennyiségnél részben kifize* ! tődő, részben pedig célszerű a szalagrendszer bevezetése. A kapitány; Mézeskalács Ma kezdődnek a próbák a Petőfi Színpadon Tóvári Pál, Rákos Kati és | Sárost Mid. Rendezője: Vára-f dy György, a Déryné Színházi rendezője. A bemutatót ugyan-§ csak január 12-én tervezik. 5 _______ I N em is olyan régen még, arról adtunk hírt, hogy nagy | sikerrel mutatta be a Petőfi I Színpad társulata az Őszi j napsütés és a Déryné című | műveket. Tegnap pedig már arról kaptuk az értesítést,! hogy ma délelőtt tíz órakor! megkezdik a soron követke- j ző két darab olvasópróbáit. Az egyik — Őrsi Ferenc: A j kapitány című háromfelvoná- | sós színműve, amely a hős | parlamenter, Steinmetz kapi­tány hősi életének állít méltó emléket. A dráma feleleveníti Steinmetz kapitány ifjúkorát, : valamint hősi tettét. A sze­reposztásból: A kapitány — Vörös Tibor, Apa — Tárnái József. Anya — Antal lla, Nővér — Táncsics Mária. A többi szereplő: Jámbor Zoltán, Galgóczí Imre, Sági Géza, Bi­hari Zoltán, Kovács László, Katona Júlia, Tóth lla, Zárai György. Helyet kapott az együttesben a Petőfi Színpad két nyugdíjas színésze: id. Tóvári Pál és Károlyi Vilmos is, akik felváltva játsszák majd az öreg pedellust. A drámát Földeák Róbert rendezi. A bemutatót január 12-én Vecsésen tervezik, ahol Steinmetz kapitány feláldozta ifjú életét. A másik bemutatásra kerü­lő mű — Szirmay Albert: Mé­zeskalács című operettje. A darab szereplői: Hídvégi La­jos, Illési Stefi, Végh József, Galambos Gabi, Bán Kati, ifj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents