Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

1961. NOVEMBER 26. VASÁRNAP «revei 3 Á vegyipar jövője A különböző iparágak fejlő- ] dése az utóbbi években világ­szerte, s így hazánkban is I nagymértékben megnövelte a ! vegyipar jelentőségét. A mű; j anyagok jó része a különböző j gyártási folyamatok nélkülöz­hetetlen elemévé vált. Ez a fejlődési folyamat a követke- I zö években bontakozik ki iga,- zán. Nemcsak azért, mert” a fejlődés üteme követeli így, hanem azért is, mert mostaná­ig sikerült olyan vegyipari bá­zist teremtenünk, amely nagy­részt képes kielégíteni az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt növekvő igényeket Második ötéves tervünkben tovább bővítjük ezt a vegy­ipari bázist. A vegyipar ter­melése 1965-ben mintegy 75 százalékkal haladja meg az 1960. évit. Ez a szám önmagá­ban is mutatja a jelzett ipar­ag fontosságát. A nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztése elsősorban a műtrágyagyártás növelését igényli a vegyipar­tól. 1965-ben már 780 ezer tonna nitrogén műtrágyát kell gyártani. Ennek érdekében előírja az ötéves terv, hogy a Borsodi Vegyikombinát ter­melését meg kell kétszerezni. A termelés megduplázása mel­lett azonban az önköltség csök­kentésére is gondolnak, amit úgy valósítanak meg, hogy a kokszbázisról a földgáz fel- használására térnek át. Az öt­éves terv folyamán üzembehe­lyezik hazánk legnagyobb vegyipari létesítményét, a Ti- szavidéki Vegyikombinátot. Ez az üzem egyebek között évi 210 ezer tonna műtrágyát ad majd a mezőgazdaságnak. A szuperfoszfát termelés 1965- ben a Tiszámén ti Vegyimű­vek jelentős bővítésével 650 ezer tonnára emelkedik. Az ipar elsősorban a hőre lágyuló műanyagok termelésé­nek fokozását igényli a vegy­ipartól. Az ilyen irányú igé­nyek kielégítése érdekében a második ötéves tervben üzem­behelyezik a Berentei Vegyi­művek PVC-üzemét. Éz az üzem 21 ezer Ionná PVC-t gyárt majd évente. Felépítését megkönnyíti, hogy terveit és gépi berendezéseit a Szovjet­unió bocsátja rendelkezésünk­re. Ugyanitt a műanyagfeldol­gozás korszerűsítése érdeké­ben új PVC-feldolgozó üzemet is létesítenek. E nagyszabású létesítmények mellett arról is intézkedik a tervtörvény, ho;y el kell kezdeni még égy nagy kapacitású PVC-üzem és egy polietilénüzem felépítését. Hazánkban is népszerűek lettek a műszálból készült és műszálkeverékes textilfélesé­gek. Ezek gyártásához is több alapanyagot kíván biztosítani a vegyipar a második ötéves tervben. A meglevő kapacitást dánulonrostból 2300 tonnával, danulonselyemből pedig 100Ö tonnával kell növelni. Az ilyen irányú fejlesztéssel el kíván­juk érni. hogy egyre kevesebb alapanyagot kelljen külföldről behozni. ■ Köztudomású,. hogy népi államunk eddig is nagy ösz- szegeket fordított a korábban tömegesen pusztító betegsé­gek megalőzésére. Ennek nyo­mán megszűnt „magyar nép­betegség” lenni a tuberkuló­zis. s a gyermekek ingyenes oltóanyag-ellátásával a gyer- mekparalízis tömeges pusztí­tását is a múlt keserű emlé­kei közé sorolhatjuk. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése nyomán ha­zánk lakosságának túlnyomó többsége bekapcsolódott a be­tegbiztosítás szervezetébe, s ingyenes orvosi kezelésben, kórházi ápolásban részesül és a gyógyításhoz szükséges gyógyszert is fillérekért meg­kapja. Továbbra is a betegségek megelőzése a fő feladat. En­nek érdekében a második öt­éves terv során több mint kétszeresére növeljük a gyógyszergyártást. Jelentős súllyal szerepel a tervben a fotokémiai ipar fej­lesztése. Közel milliós költ­séggel teljes rekonstrukciót hajt végre a váci Forte-gyár. A sokmilliós beruházás nyo­mán mintegy háromszorosára nő a fotópapír- és íilmgyár­tás, s ami fotósaink nagy örö­mére szolgál, a színespapír- termelés fokozásával a Forte­gyár kielégíti majd a hazai igényeket. A kőolajtermelés növekedé­se, a „Barátság” kőolajveze­ték megépítése nagy fel­adatokat ró a feldolgozó ipar­ra. A meglevő kapacitással már nem lehet kielégíteni a megnövekedett igényeket. Ezért a működő kőolajfino­mítók korszerűsítésével egv- időben új kőolajfinomítót épí­tünk Százhalombatta határá­ban. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség nagyon helyesen fel- j ismerte a vegyipar fejleszté­sének jelentőségét és védnök­séget vállalt e fontos munka felett. Ez a vállalás nemcsak azért értékes, mert a fiatalok tízezreit mozgósította és moz­gósítja a jövőben is vegyipa­ri létesítményeink építéséhez, hanem azért is, mert a vegy­ipar fejlesztéséhez sok jó szakemberre van szükség. A vegyiparban dolgozó, közel 20 ezer fiatal megértette ezt, s nemcsali egyszerűen roham­munkát lát a vegyipar fejlesz­tésében. Jól tudják; hogy hosz- szú évekig tartó, szívós mun­káról, tanulásról van itt szó, de vállalják, mert megértet­ték, hogy nagy perspektívá­ja van ennek az iparágnak, s fejlődését úgy is biztosíta­ni kell, hogy minél több fia­tal tanulja meg a vegyipari szakmát, vegye át idősebb szakembereink tapasztalatait, ami a további fejlődéshez el­engedhetetlen. Pest megyébe jelentős rész jut a vegyipar fejlesztéséből. A mi fiataljaink is sokat tet­tek már a fejlődés érdekében, de még nagy munka áll előt­tünk. A Forte-gyárat a fia­talok gyáraként tartják szá­mon. Az itt dolgozók elisme­rést vívtak ki eddigi munká­jukkal, bizonyos, hogy az öt­éves terv végrehajtása során is példamutatóan helytállnak. Ugyanezt várja az ország a „Barátság” kőolajvezeték és a Százhalombattai Kőölajfi- nomító építőitől is. Brigádellenőrzés Pest megye vendéglátóiparában F. I. Öt város kirak,) (versenye Az ünnep közeledtével nagy forgalomra számítanak a kereskedelmi vállalatok, A szép kirakat növeli a vá­sárlási kedvet s szépíti a város képét. A közös cél el­érése érdekében Pest megye ót kiskereskedelmi válla­lata kirakatversenyt rendez. Rendezők: a Cegléd és Környéke-, a Nyugat-Pest megyei- és a Vác és Környé­ke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat. A november 25-től december 10-ig tartó versenyre Cegléd, Monor. Nagykőrös, Szentendre és Vác nevezett be összesen hetven üzlettel. A vállalatok kirakatrende­zőinek minden ügyességére szükség van ahhoz, hogy ne csak helyben, de a megyében is előkelő helyet érjenek el. A legszebb kirakat címet különben a vásárló közön­ség ítéli oda. A boltokban kapható szavazólapokon dön­tenek. Az önkéntes zsűri honorálásáról kisorsolandó vá­sárlási utalványok gondoskodnak. A szavazólapok kitöl­tésével egyidőben fel kell fedezni a kirakati áruk közé helyezett olyan két cikket, amelynek eladása nem az érintett bolt feladata. A jó választ adó véleményezők között. öt darab száz forintos, tíz darab ötven forintos és huszonöt darab húsz forintos vásárlási Utalványt osztanak ki. A sorsolás idejét, helyét és a nyertesek névsorát de­cember közepén teszik közzé. A megyei tanács kereske­delmi osztálya a napokban megbeszélést tartott a megyei vendéglátóipari vállalatok ve­zetőivel és ellenőreivel a tár­sadalmi tulajdon és a fogyasz­tók érdekeinek fokozottabb védelmével kapcsolatos kérdé­sekről. Az ellenőrzés eddigi módszereiről és eredményeiről Komor Béla. a kereskedelmi osztály vezetője adott részletes tájékoztatót, és hangsúlyozta, hogy bár ezen a téren örven­detes javulás mutatkozik, az eredmények még nem elégít­hetik ki a jogos igényeket. Szükség van új ellenőrzé­si módszerek bevezetésére és az ellenőrzés színvona­lának emelésére. A vállalati ellenőrzést a jövő­ben szélesebb alapokon kell megszervezni, nagyobb szere­pet kell biztosítani a társa­dalmi aktívák hálózatának. A legfőbb cél az lesz, hogy az ellenőrök szakmai tanácsadás­sal nyújtsanak segítséget a vendéglátóipar dolgozóinak, és pontosabban jelöljék meg azokat az eszközöket és mód­szereket, amelyekkel hatéko­nyabban megelőzhetik a visz- szaéléseket. A vendéglátóipari egységek munkájának ellenőrzése eddig leginkább csak abbéi állott, hogy időről időre egy-egy szak­mai ellenőr megjelent a kisze­melt egységre és figyelme csu­pán azokra a hibákra vagy szabálytalanságokra terjedt ki, amelyeket váratlan látogatása alkalmából észlelt. Pest megye vendéglátóipari hálózatában most kísérletképpen bevezetik — országos viszonylatban is itt először — az úgynevezett brigád-ellenőrzést. A szakemberekből áltó brigádok nem ötleíszerűen vonják ellenőrzés alá a vendéglátóipari egysége­ket, hanem tervszerűen és rendszeresen. Legalább két napon át tart minden ilyen brigádvizsgálat, az alaposan fölkészült és tá­jékozott szakemberek üzem közben ellenőrzik az egység munkájának minden szaka­szát. Megvizsgálják, hogy ki- eiégítő-e az üzemegység kul­turáltsága, a dolgozók az elő­írásoknak megfelelően vég- zik-e munkájukat, betartják-e a vendégekkel szemben az ud­variasság kötelező szabályait. Ellenőrzik a felszolgált ada­gok nagyságát, minősegét; s megvizsgálják azt is, hogy az egység - áruellátását kielégítő módon biztosítotlák-e. Takarékossági kiállítás nyílt Szentendrén az OTP-fiók rendezésében. A kiállítást — amely egy hétig lesz nyitva, s záróaktusa a megyében meg­rendezett takarékossági hónapnak — Ssiráki Ferenc, a városi tanács vb-elnöke és Bódi Józsefné, a járási OTP-fiók veze­tője nyitotta meg. A kiállításon elhelyezett érdekes, változatos tablókat nagy érdeklődéssel szemlélik a látogatók 11 mm SÍ» ríjpKSjikg» «BF* fr j í Teljesül a gyermekálom, ha az iskolai takarékbetét­könyvbe bélyeg kerül (Szentiványi felv.) Megértetni az igazunkat így értelmezik annak kérlel­hetetlen harcát a személyi kultusz, valamint a revizio- nizmus s annak következmé­nyei ellen. A kongresszus a sztálini személyi kultusszal kapcsolatosan nem néhány személy ellen, nem „már úgyis lezárt ügyek” ellen folytatta a harcot, hanem a marxizmus —ler.inizmus dogmatikus, szektás értelmezése ellen, s ezt a harcot nemcsak a kong­resszus folytatta, hanem folyt már a kongresszus előtt, de folyik most, a kongresszus után is, s ennek a harcnak szükségességét kell megértet­ni a széles néptömegekkel, megértetni igazunkat, amikor a szektásság ellen harcolunk, mindaz ellen, ami rossz volt, s ami soha többé nem tér­het vissza! Hruscsov elvtárs vitazáró beszédében többek között eze­ket mondotta erről: „Meg kell mondanunk az igazságot a pártnak és a népnek.” És en­nek az igazságnak a meg- mondását követnie kell az igazság megértésének s meg­értetésének. Csakis így válik eleven erő­vé a kongresszus útmutatása, cssikis így folytatjuk követke­zetesen a XX. kongresszus ál­tal megkezdett harcot, s eb­ben a harcban őszinteségünk, nyíltságunk nemhogy a gyen­geség, hanem éppen az erő bizonyítéka. az elkövetett hibákkal való bátor szembe­nézés nemhogy csökkentené, hanem jelentősen növeli a tö­megek bizalmát a párt poli­tikája, s az azt képviselő kommunisták iránt. Hruscsov elvtárs ugyancsak vitazáró beszédében a ve­zetők ilyen irányú felelősségé­ről szólva, többek között ezeket mondotta: „Bármilyen képességekkel rendelkezzék is ez vagy az a funkcionárius, bármennyi erőt fektessen a munkába, nem tud igazi és tartós sikert elérni a kollek­tíva támogatása nélkül, az egész pártnak, a nagy nép­tömegeknek az előirányzott i ntézkedések végrehajtásá ban való legtevékenyebb részvéte­le nélkül. Ezt valamennyiünk­nek jól meq kell értenünk és emlékezetünkbe kell vés­nünk.” A tömegekkel szembeni türelmetlenség, a politikai kis­korúságra való ítélés, valamint a revizionista álláspont, már hosszú évek óta nem jéllem- zője a mi pártunk politiká­jának, s pártunk Központi Bizottságának legutóbbi hatá­rozata, állásfoglalása is ilyen szellemben fogant. Mégis, nem vetnénk számot a reális hely­zettel, ha nem vennénk fi­gyelembe azt, hogy akadhat­nak személyek, akik nem értik ennek a valóban marxista—leninista politiká­nak a jelentőségét, akik bár szavakban egyetértenek a párt politikájával, a gyakorlatban a régi, káros módszerekhez fo­lyamodnak, amely ma már teljesen idegen pártunktól. Ez pedig lehetetlen! A pártnak az ellenforra­dalmat követő politikája visz- szaszerezte a tömegek bizal­mát. azt a bizalmat, amit a szektás, dogmatikus, valamint a népáruló revizionista poli­tika eljátszott, s ez a bizalom nemcsak az egyetértésben, ha­nem a tettek seregében is megnyilvánult, s az a „ki­egyensúlyozott. nyugodt bel­politikai élet”, amelyet oly sokszor joggal emlegetünk, el­sősorban a tömegek felzárkó­zásának eredménye. Ez a politika nemcsak az eredményekről beszél nyíltan, kertelés nélkül, hanem a ne­hézségekről, a gondokról is. Elég itt utalni a Központi Bi­zottság legutóbbi határozatá­ra, vagy az országgyűlésen elhangzottakra. Az eredmé­nyek és a nehézségek egy­aránt szóba kerülnek. A té­nyekkel, az adott helyzettel való reális számolás jellemzi ma pártunk politikáját. De nemcsak a „nagy” politikát jellemzi ez, hanem a „kis”, helyi politikát is, s erre a legjobb bizonyság a párt-alap- szervezetektoen most folyó ve­zetőségválasztás, ahol szinte kivétel nélkül ez a reális, a tömegekre támaszkodó politi­kai vonalvezetés a jellemző. Nem véletlen, hogy nagyon sok helyen e vezetőségválasz­tó taggyűléseken ott vannak a pártonkívüliek legjobbjai is, jelezve ezzel, hogy a régebben sokat emlegetett „befelé for­dulás”, a „tiszta pártmunka” pártszervezeteink többségében megszűnt, s helyette a leg­szorosabb együttműködés ala­kult ki kommunisták és pár­tonkívüliek között E vezetőségválasztó tag­gyűléseken is természetesen igán sok szó esik az SZKP XXII. kongresszusáról, s er­ről csak a helyeslés hangján lehet szólni. Elválaszthatatlan a Szovjetunió kommunistái­nak tanácskozása az egész nemzetközi munkásmozgalom­tól, s így a magyar kom­munisták munkájától is. A kongresszuson elhangzottak nemcsak elvi iránymutatást adtak, hanem egy sor gya­korlati tapasztalatot is. ame­lyek hasznosítása a mi mun­kánkban is elengedhetetlen. Bár a vezetőségválasztások tapasztalata döntően pozitív, mindenképpen fel kell fi­gyelni arra, hogy a cikk elején említett vélemények, nézetek is itt-ott elhangza­nak, s az értetlenség, a két­kedés ellen nem mindenütt tapasztalható következetes el­vi harc. Félreértés ne essék: nem ott van a baj, hogy ezek a nézetek napvilágra kerülnek, hiszen ez éppenhogy a nyílt vitaszellem, a bátor, őszinte problémafeltárás bizonyítéka. Á baj az, hogy e nézetek feltárását nem mindenütt kö­veti kellő elvi vita. harc, s így igazunk bizonyítása, meg­értetésé, elfogadtatása is 'el­marad. Az elmúlt esztendőkben ép­pen hogy az jellemezte a párt politikáját, hogy az öncélú népnevelő munka helyett a kommunisták valóban élő, eleven, a valósággal szoro­san összekapcsolódó felvilágo­sító munkát végeztek, s en­nek eredményei nem jelen­tésekben, referátumokban, hanem a valóságban, a mun­ka javulásában, a termelési szintek növekedésében voltak tapasztalhatók. Ezzel a he­lyes, nélkülözhetetlen mód­szerrel még időszakosan sem lehet szakítani, egyetlen kér­dést, problémát sem szabad megválaszolatlanul hagyni, Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson a központi bizottság beszámolójában, így szólott erről: „Valamennyien elmondhatjuk, hogy nekünk, kommunistáknak nincs érde­kesebb és fontosabb dol­gunk, mint a pártmunka, amelynek lelke a tömegekkel, a néppel való eleven érintke­zés. A mi kötelességünk a párt. a név iránt az. hogy egész életünket e munkának szenteljük, ne tegyünk kü­lönbséget kis és nagy gon­dok között, legyünk megér- tőek az emberek iránt, bár­milyen ügyben tóráidnak is hozzánk. széleslátökörűen, párt-szérűén és elvi szem­pontból nézzük a dolgokat, ve szakadjunk el az élet­től. Csakis az ilyen lelkes és alkotó szellemű munka gyúithatja lángra az emberek szivét, lelkesítheti őket nagy hőstettekre a munkában és a harcban egyaránt.” Ez tömören fejezi ki a mi feladatainkat is. Ez a feladat — igazunk megérteté­se — egyben annak is biztosí­téka, hogy legfőbb célunkat, a szocialista Magyarország megteremtését sikerrel érjük el. megvalósítva a kommu­nisták történelmi küldetését hazánkban is. Mészáros Ottó VASÁRNAPI POSTA \ A leghelyesebb, a leg- ^ alaposabban kidolgozott poli- í; tikai irányvonal is csak akkor ^ válik valósággá, ha azt a £ tömegek megértik, s felsora- > koznak megvalósításáért. A í tömegek szerepének lebecsü- \ lése, a tömegek politikai kis- korúságra ítélése a szektás, 4 dogmatikus politika egyik á legjellegzetesebb ismérve volt, s következményei ismertek. !; Az SZKP XX. kongresszu­si sa óta eltelt időszak bebizo- < nyitotta, hogy a valóban mar- J xista—leninista politikai '/ irányvonal a legszélesebb £ tömegek helyeslésével, tá- ^ mogatásávai találkozik, s en- ^ nek a következetes politiká- ^ nak győzelme a szektarianiz- £ mus felett vitathatatlan. Nem véletlen, hogy a XXII. kong- 4 resszuson nemcsak Hruscsov '/ elvtárs. hanem szinte minden 2 felszólaló hangsúlyozta a XX. 'r, kongresszus jelentőségét, s a ^ XXII. kongresszust annak J következetes továibbfejlesztő- ^ jeként jelölte meg. 'j Mégis: a kongresszus ta- ^ ná csíkozásainak napjaiban s £ azóta is, nemegyszer találko- £ zik értetlenkedő, kétkedő vé- % leményekkel az ember, olyan jí véleményekkel, amelyek nem 4 értik a XXII. kongresszus 4 nyíltságának, őszinteségének % szükségességét, amelyek a sze- mélyi kultusszal való végle- ji ges leszámolást, az elköve- ^ tett törvénytelenségek kímé- 4 letlen feltárását, a bűnösök v, személy szerinti megjelölését 4 úgy értelmezik, mint az el- ^ lenségnek való tápot adást, ^ mint szükségtelen lépést, mert ^ — e vélemények hangoztatni ^ szerint — enélkül is tovább i lehetett volna haladni. i j E vélemények vallói alap- % jóban félreértik a XXII. kong- ' resszus jelentőségét, amikor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents