Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

ns» «égik» '^tCfrtsm I!)RÍ. NOVEMBER 24, PÉNTEK Az SZKP XXII. kongresszusa a proletár nemzetköziség nagyszerű megnyilvánulása volt Maurice Thorez az SZKP XXII. kongr esszusáról Az Humanité közölte Mau­rice Thoreanak, az üzemi aktí­vák értekezletén elhangzott beszédét A Francia Kom­munista Párt főtitkára főleg az SZKP XXII. kongresszu­sának tanulságaival foglalko­zott. Thorez a XXII. kongresz- szus egyik legjelentősebb meg­állapításaként emelte ki, hogy a Szovjetunióban a pro­letárdiktatúra befejezte szerepét és a szovjet ál­lam az egész nép államá­vá lett. Maurice Thorez hosszasan foglalkozott a személyi kul­tusznak a XXII. kongresszu­son elhangzott bírálatával. Rá­mutatott: a kommunizmus el­lenségeit a kongresszusnak csak ez a része érdekelte. Meg­kísérelték, hogy a sztálini sze­mélyi kultusz és következmé­nyeinek bátor kritikáját a dol­gozók közötti zavarkeltésre, a Szovjetunió, a nemzetközi munkásmozgalom disákreditá. lására használják fel. „A bírálat és önbírálat — mondotta Thorez — a kommu­nista pártok erejének, nem pe­dig gyengeségének jele. Jelen esetben a XXII. kongresszus — akárcsak a XX. — a szovjet szocialista rendszer, a Szovjet Kommunista Párt és leninista központ,- vezetősége erejét és tekintélyét húzta alá.” Thorez ezután ezeket mon­dotta: „keserűséget érzünk, ha arra gondolunk, hogy Sztá­lin nemcsak bátorította a személyi kultuszt, hanem a szovjet párt és állam törvé­nyeinek megsértésére, s nem­csak tévedésekre és hibákra, hanem, sajnos, bűncselekmé­nyekre is ragadtatta magát. Szovjet elvtársaink keserűsé­ge még párosul azzal a harag­gal is. amelyet a pártellenes csoport tevékenysége váltott ki.” Thorez ezután kijelentette: az FKP fenntartás nélkül helyesli a XXII. kong­resszus téziseit és határo­zatait éppen úgy, mint ahogy a XX. kongresszu­sét is helyeselte. Egyben levonja a kongresszus tanulságait, amelyek — akár­csak a XX. kongresszus tanul­ságai — általános érvényűek, példásan mutatják a marxiz­mus—leninzmus elveinek al­kotó alkalmazását. A Francia Kommunista Párt főtitkára azután hangsúlyozta: „A Francia i Kommunista Párt 1956 óta egyidejű harcot folytat egyrészt az oppurtunis- ták és a revizionisták ellen, akik a XX. kongresszusban ürügyet kerestek a marxista— leninista elvek feladására és saját ideológiai kapitulációjuk igazolására, másrészt a szek­tások és dogmatikusok ellen, akik nem akarják meglátni az új helyzetet, amely új felada­tok elé állít bennünket a bé­kéért, a demokráciáért, a szo­cializmusért folyó harcban.” A Francia Kommunista Párt főtitkára végül a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségéről beszélt. Kiemelte: az SZKP XXII. kong­resszusa a proletár nem­zetköziség eszméinek nagyszerű megnyilatko­zása volt. Ez nemcsak abban mutatko- . zott meg, hogy a kongresszu­son képviselt nyolcvan párt általánosságban magáévá tet­te a kongresszus határoza­tait, de kifejezésre jutott a kongresszus programjának és téziseinek nemzetközi érvé­nyességében is. Thorez ez­után áttért az albán párt ve­zetőinek bírálatára. Hangsú­lyozta: a Francia Kommu­nista Párt a XXII. kongresz- son ugyanúgy, mint a 81 párt értekezletén, elítélte Enver Hodzsának a Szovjet­unió Kommunista Pártja és annak politikája ellen inté­zett rágalmazó támadását. A Szovjetunió — mondotta — viszonylag többet tett Al­bániáért, mint bármelyik más népi demokratikus or­szágért. 1957-ben a Szovjet­unió úgy határozott, hogy elengedi Albánia adósságait, s mindazt, amit Albániába szállított, odaajándékozta az albán népnek. Az albán veze­tők ezek után cinikusan azt merik állítani — mondotta Thorez —, hogy gazdasági­lag meg akarták őket foj­tani és tiltakoznak az el­len, hogy a Szovjetunió visz- szahívta azokat a szakembe­reket, akiket ők maguk el­űztek. Az albán vezetők ellenez­ték a XX. kongresszus irányvonalát, ellenezték a szovjet kormánynak a leszerelésre és a békés együttélésre irányuló po­litikáját. Nyilvánosan megszegték a szolidaritást a szocialista tá­bor többi országaival, amikor visszautasították Bulgáriának és Romániának a balkáni országok leszerelésére vo­natkozó tervét. A személyi kultusz elural­kodott Albániában és az al­bán vezetők hasonló mód­szereket követnek, mint ami­lyeneket a XXII. kongresz- szus Sztálin szemére vetett. És eZek a vezetők a marxiz­mus—leninizmus legjobb vé­delmezőiként akarják magu­kat feltüntetni — állapította meg a Francia Kommunista Párt főtitkára, majd nyo­matékosan- rámutatott: a szovjet elvtársak kihasznál­ták mindazokat az eszközö­ket, amelyeket az 1960-as moszkvai nyilatkozat a pár­tok közötti ellentétek kikü­szöbölésére megjelöl. Az al­bán vezetők nyilvános bírá­latát nem lehetett tovább halogatni”. tat — GÖRÖG kormánykörök­ben hivatalosan bejelentették, hogy Manolisz Glezosz, bár a bíróság jóváhagyta képvise­lővé választását, nem helye­zik szabadlábra addig, amíg le nem tölti börtönbüntetését — írja a Etnikosz Kyrix című lap. — GUINEÁI jelentés sze­rint a Guineái Demokrata Párt politikai bizottsága bejelen­tette, hogy felforgató tevé­kenység vádjával bíróság elé állítják a pedagógusok szak- szervezetének teljes végrehaj­tó bizottságát. — ELKÉSZÜLT az Eich- mann-ftélet. A 300 oldalas, hatalmas anyagon már csak a fordítók dolgoznak. Bírósá­gi körök szerint előrelátható­lag december 11-én. hétfőn fognak hozzá az ítélet ki­hirdetéséhez. AZ OMANI IMÁM kai­rói irodája közölte, hogy az Oman felszabadításáért küz­dő hazafiak a minap megtá­madták az angol gyarmatosí­tók egyik gépkocsi-karaván iát, s tűzharcban megsemmisítet­tek eev gépkocsit. Az angol légierők válaszképnen bom­bázták az ománi fővárost. — '„KOMMUNISTÁK nem házasodhatnak” — Johnson honatya törvényjavaslatot terjeszt Kentucky amerikai állam törvényhozó testületé elé, amely szerint a kommu­nistáknak még kell tiltani a házasságot, meg kell vonni tőlük a szavazati és állam- polgári jogokat. „Washingtonban messzemenő egyetértés alakult ki, de vannak különbségek a részletek megítélésében“ — hangoztatta a bonni kormány szóvivője Adenauer kancellár és kísé­rete csütörtökön reggel Was­hingtonból visszaérkezett Boraiba. Közvetlenül a kan­cellár visszaérkezése után minisztertanácsot tartott a bonni kormány, de amint ké­sőbb hivatalosan közölték, ezen az ülésen a kancellár nem tájékoztatta a kormány tagjait a washingtoni tárgya­lásokról. Erre. csak a követ- j kező napokban kerül sor. I Eckardt, a szövetségi sajtó­iroda vezetője, a bonni kor­Az amerikai kémszolgálat két nyugat­német ügynökének moszkvai pere Csütörtökön Moszkvában folytatódott az amerikai kém- szolgálat két ügynökének, Peter Sonntaigmak és Wal­ter Naumannak, az NSZK polgárainak pere. A Szov­jetunió Legfelsőbb Bíróságá­nak katonai kollégiuma zárt ülésen vizsgálta meg a tit­kos értesüléseket tartalmazó tárgyi bizonyítékokat. Ezután nyilvános ülésen hallgatták meg a szak­értők jelentését a Sonntag és a Naumann által a Szovjetunió területén ké­szített fénykénekről és feljegyzésekről. A szakértők egyöntetűen azt a következtetést vonták le, hogy a vádlottaknál talált fényképek és magyarázó jegy­zetek tárgya a Szovjetunió államtitkát képezi. Borisz Viktorov vezérőr­nagy, a katonai főügyész he­lyettese vádbeszédében meg­állapította, hogy a vádlottak cselekményei az államelle- nes bűncselekményekre vo­natkozó szovjet törvény má­sodik cikkelye alapján bűn­tettnek minősülnek. Sonntag és Naumann kémkedésben való bűnös­sége teljes mértékben bizonyítást nyert. Az államügyész a cikkely által megjelölt legszigorúbb büntetés kiszabását — 15 év szabadságvesztést és vagyon­elkobzást kért a vádlottakra. Ezután a bíróság tagjai visszavonultak az ítélet meg­hozatalára. A Szovjetunió Legfelsőbb Bí­róságának katonai kollégiu­ma Peter Sonntag és Wal­ter Naumann kémeket 12 évi szabadságvesztésre ítélte. Ebből az első három évet börtönben, a büntetés többi részét pedig javító munka­században kell tölteniök. Az ítélet rámutat arra, hogy Sonntag és Naumann a Szov­jetunióban tett utazásukat olyan értesülések gyűjtésére használták fel, amelyek a Szovjetunió katonai és ál­lamtitkait alkotják, céljuk az volt, hogy ezeket az érte­süléseket a Német Szövetsé­gi Köztársaságban működő amerikai kémszervezeteknek adják át. Az ítélet jogerős, fellebbe­zésnek helye nincs. many szóvivője, aki a kan­cellárt elkísérte washingtoni útjára, csütörtökön délben sajtóértekezleten nyilatkozott a" látogatásról. Azt hangoztat­ta, hogy „a tárgyalásokon messzemenő egyetértés jött létre.’“ Eckardt közölte, hogy a berlini kérdést illetően Was­hingtonban még nem hoztak semmiféle végleges1 döntést és ez nem is volt a tárgyalások célja —, mert „a berlini kér­désben elsősorban a négy nagyhatalom felelős.” A washingtoni tárgyalásokról részletesen tájékoztatják az angol és a francia kormányt: Angliát az Egyesült Államok, Franciaországot pedig az NSZK. Carstens bonni kül­ügyi államtitkár Washington­ból jövet Párizsban megszakí­totta útját, hogy átadja Ade­nauer De Gaulle elnökhöz intézett személyes üzenetét és tájékoztassa a francia kül­ügyminisztert a washingtoni tárgyalásokról. A bonni kormány szóvivője hangoztatta: a nyugati hatal­mak végleges egységes állás­pontjának kialakítására elő­reláthatóan majd csak a NATO decemberi ülésszakán kerül sor. Továbbra is tisztázatlan a dominikai helyzet Szembefordullak egymással a dominikai ellenzéki pártok ? A „Június 14-e mozgalom” elnevezésű dominikai ellenzé­ki párt vezetői és követői szer­dán tüntető menetben az el­nöki palota elé vonultak és küldöttségük felszólította Ba- laguert a lemondásra. A tüntető menet később bejárta a főváros utcáit, fekete és vörös színű zász­lókat lobogtatott, transzparenseket mutatott fel, amelyek feliratai a külföldi beavatkozás ellen tiltakoztak. A párt szembefordulása a kor­mánnyal. ellentmond annak, hogy korábban az úgynevezett nemzeti polgári unióval együtt közös nyilatkozatban támogat­ta Balaguert és kormányát. Nagygyűlést tartott hiva­tali pártlielyisége előtt a nemzeti polgári unió is. Elnökét, az Amerikából nem­rég hazatért Viriato Fiallot, hírügynökségi jelentések sze­rint tomboló lelkesedés fogad­ta, amikor kijelentette, hogy a párt nem hagy fel a szabad­ság teljes visszaállításáért folytatott harccal. A lelkese­dés azonban elült, amikor be­széde további részében a de­mokratizálódás „békés eszkö­zeit” emlegette. A köztársaságban tartózko­dik az Amerikai Államok Szervezetének több tagú kül­döttsége, Ihogy előkészítse az Amerikai Államok Szerveze­te Dominikával szemben ko­rábban foganatosított szank­cióinak érvénytelenítését. Mint a Reuter jelentéséből ki­tűnik, Balaguer szerdán fo­gadta a küldöttséget, és a megbeszélésen máris érintet­ték az Amerikäközi Bank és a nemzetközi pénzalap által Do­A Barátság kőolajvezeték magyar szakaszának építése a dolgozók vállalása szerinti ütemben bálád Apró Antal látogatása a vezetéképítésnél minikának szánt „segélyek” kérdését. A Trujillo-merénylettel kap­csolatban letartóztatottak kö­zül a hatóságok szerdán sza­badon bocsátottak 19 gyanúsí­tottat, hatalmas óvadékok el­lenében. Ugyanakkor azonban nagy hajtóvadászatot in­dítottak annak a hat vád­lottnak az elfogatásáért, akik néhány nappal ez­előtt, egy helyszíni vizsgá­lat során, társaik segítsé­gével elmenekültek. Elnöki rendelet intézkedik néhány szerepcseréről a kor­mányban. Eszerint a rendőr­séget a belügyminisztérium alá rendelik. Echavarriát, a légierők volt főnökét — aki­nek része van a Balaguer- rendszer fennmaradásában —, hadügyminiszternek nevezte ki az államfő. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a M imsztertanács elnökhelyette­se csütörtökön meglátogatta az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt. Bese Vilmos vezér- igazgató és a tröszt többi ve­zetői tájékoztatták az olaj- és a gázbányászat, továbbá a kő­olajfeldolgozó ipar munkájá­ról, valamint arról, hogyan akarják végrehajtani az ipar­ág feladatait az ötéves terv­ben. Beszámoltak róla, hogy a Barátság kőolajvezeték, ame­lyen Lengyelország, Csehszlo­vákia, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk olajat kap majd a Szovjetuniótól, a magyar szakaszon gyors ütem­be a épül. Napi egykilométe- res előrehaladási sebességgel az év végéig nemcsak a vál­lalt 100 kilométert építik meg, hanem ezenkívül a Dunát és' az Ipoly folyót átszelő ke­resztezést is, úgyhogy a jövő évre alig több, mint 30 kilomé­ternyi szakasz marad, s az eredeti, 1962. július elsejei ha­táridő helyett május 1-re az egész magyar szakasz elkészül. A jövő év elején megkezdődik a százhalombattai Dunai Kő- olajfinomító építése is, ahol a Barátság-vezetéken érkező ola­jat dolgozzák majd fel. A beszámolót megbeszélés követte, majd a tröszt vezetői és Dohány Imre, a kőolajveze­ték vállalat igazgatója végig­kalauzolták Apró Antalt a Ba­rátság-vezeték vonalának né­hány szakaszán. A szemleút első állomása az a szakasz­rész volt, ahol az olajcsöveket a Duna medrében átvezetik Százhalombatta irányába. A kőolajvezeték vállalat dolgozói az előzőleg kikotort meder­árokba éppen aznap délelőtt fektették le a nagyméretű kő­olajcsövet a kisebb méretű termékcsővel együtt, amely a feldolgozott olajat szállítja Százhalombattáról a szajoli el­osztótelepre. Ezután több Budapest kör­nyéki munkahelyet kerestek fel a szemleút részvevői és megtekintették az árokásást, a csövek hegesztését, a csőtisz­títást, a csőszigetelést, végül az árokba helyezést. A látogatás végeztével Ap­ró Antal a következőket mondotta az MTI munkatár­sának: — Szemleutunk arról győ­zött meg, hogy a Barátság olajvezeték magyar szakaszá­nak építése örvendetesen ha­lad. és a dolgozók derekas, sokszor ötletes munkájának eredményeként előbb befeje­ződik, a nemzetközi megálla­podásban rögzített határidő­nél. Jelentős eredmény ez, hiszen a Barátság kőolaj- vezeték egyik legfontosabb lé­tesítménye annak a felbe­csülhetetlen együttműködés­nek, amelyet a baráti országok a KGST-ben a Szovjetunió vezetésével kifejtenek és amelynek révén energiasze­gény országunk nagy meny- nyiségű, fontos energiahordo­zó-anyaghoz jut, A megyei pártbizottság határozata (Folytatás az 1. oldalról) murikra fontosabb, mint a mar­xizmus—leninizmuson alapuló egység. S aligha van Ivaro­sabb, mint ennek az egység­nek a megbontása. Különösen, ha az olyan bűnös módon tör­ténik, ahogy az Albán Mun­kapárt vezetői teszik. Bízunk benne, hogy valamennyi szo­cializmust építő ország kom­munista pártjában meglesz az erő a hibák, az elhajlások le­küzdéséhez. III. Megyénk kommunistái igen nagy feladatok megoldásán fáradoznak. Teljes lendülettel folyik II. ötéves népgazdasági tervünk megvalósítása. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának kongresszusa azért is nagy jelentőségű, mert mint­egy előre megvilágítja az utat* bepillantást enged a jövőbe» Bíztatást, új munkalendületet ad: íme, érdemes dolgozni, az erőt megfeszíteni, a fegyelmet erősíteni. Mert a küszöbön a jövő: a munkásosztály nagy reménye, annyi nagyszerű forradalmár és mártír álma, a kommunizmus. Budapest, 1961. november 23. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA KEKKONEN ELUTAZOTT NOVOSZIBIRSZKBE Urho Kekkonen finn elnök szerdán délelőtt II—18-as kü- nölrepülőgépen Novoszibirszk- be utazott, ahol találkozik Nyikita Hruscsowal, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével. Szerdán Dauno Kleemola közlekedés- és közmunkaügyi miniszter vezetésével finn kül­döttség érkezett a szovjet fő­városba. A küldöttség tárgya­lásokat folytat a Saimaa-csa- torna szovjet részének bérbe­vételéről. Sorozatos bombarobbanásoh a francia fővárosban és Algériában A francia kormány szerdán bejelentette, hogy Vitalis Grost nevezték ki Algír új rendőrfőnökévé. A kormány egyidejűleg törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely kártérí­tést irányoz elő a plasztik- bomiba áldozatainak. Csütörtökre virradóra tíz robbanás történt a francia fő­városban. az egyik a Champs Elysées közelében. A merény­letek jelentős anyagi károkat okoztak. Algériában 19 plasztikbom­ba robbant. Az egyik súlyosan •megrongálta az Algírt Rocher Noir-ral összekötő vasútvona­lat. A terrorista merényleteknek öt halálos áldozata van. Nyilatkozatot adtak ki Londonban az angol és a maláj- földi miniszterek háromnapos megbeszéléséről Londonban szerda este kö­zös nyilatkozatot adtak ki az angol és a malájföldi minisz­terek háromnapos értekezleté­ről. A nyilatkozat szerint Nagy-pritannia és a Maláj­föld egyetért abban, hogy a Malaysia Államszövetség meg­teremtése „megvalósításra ér­demes célkitűzés”. A két állam elhatározta továbbá, hogy amennyiben a javasolt állam- szövetség megalakul, akkor a jelenleg Nagy-Britannia és Malájföld között fennálló ka­tonai megállapodást kiterjesz1 tik az államszövetség többi területére Is. Az új államszö1 vétség kormánya megadj! majd a jogot az angol kor' mánynak, hogy fenntartsa ka­tonai támaszpontjait Singapo- reban „Malaysia és a brit nemzetközösség védelmének és Délkelet-Ázsia békéjének biztosítására”. Az államszövetség tagjai a következők lennének: Maláj­föld, Singapore, Észak-Borneo, Sarawak és Brunei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents