Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

1951. NOVEMBER 23, CSÜTÖRTÖK WECVEi CSODA A MENYECSKEHEG YI TSZ-BEN? Szilárd vezetés — Beváltott ígéretek — Növekvő bizalom ) Azt mondják, százötven év­vel ezelőtt Penc épp olyan hí­res volt a boráról, mint ma­napság Mór vagy Badacsony. Akkoriban ezerkétszáz holdon termeltek szőlőt a községet övező lankás domboldalakon. Sárgult okmányok szerint még a lengyel királyok is penci bort ittak, 1870-ig. Utána sem azért hagyták abba, mert meg­unták, hanem mert abban az esztendőben a filoxera szüre­telt. Ma már a község mező­gazdaságában nem is számotte­vő a szőlőtermelés. Még a Me- nyecskehegyi Termelőszövetke­zet gazdaságában sem a szőlő, hanem a növénytermesztés és az állattenyésztés játsszák a főszerepet. Ez a különös nevű tsz 1959 decemberében alakult. A tava­lyi évet gyenge eredménnyel zárta: rossz volt a vezetés és laza a munkafegyelem. Azóta a felsőbb szervek levonták a múlt évi» hibák tanulságait, s mindenekelőtt igyekeztek megerősíteni a vezetést. Az év elején új elnök került a szövetkezet élére. A patronáló üzemből pártszervezőt, tavasz- szal pedig politikai munkást küldtek a gazdaságba. Hármó­juk összefogásának és Sivó Antal agronómus szakszerű irányításának eredményekép­pen a Menyeeskéhegyi Tsz kezd megszabadulni a legsú­lyosabb gondoktól. A munkafegyelem is más ké­pet mutat ma, mint tíz-tizen- két hónappal ezelőtt. A kitartó politikai meggyőző munka és az anyagi ösztönzés megtette a kívánt hatást. A mostani veze­tőség tanult elődei hibájából: amit ígért, minden esetben beváltotta. Elsősorban ezek játszottak közre abban, hogy a tagság bizalma újjáéledt a szövetkézét és árinak" 'vezetői iránt. Az anyagi ösztönzés elve álaoján vezették be — átme­net? eg — a részesművelést né­hány növényféleség termeszté­sében. Kezdetben sokan féltek ettől, azt hangoztatták, hogy csökkenti a munkaegység érté­két. Bár ez kétségkívül igaz — ép;>en ezért alkalmazzák csupán (átmenetileg— ma még mindenki hasznos, célszerű megoldásnak látja. íme, né­hány bizonyíték: tavaly a tsz ráfizetett a málnára. Idén ki­adta részes művelésre. Az eredmény: mindenki jól, járt. A zöldborsóra szerződést kö­töttek a konzervgyárral; a be­vétel 30 százalékát a tsz-tag, hetvenet a szövetkezet kapta. Ugyanígy termeltek hagymát, uborkát, burgonyát, cukorré­pát és kukoricát is, E-gy má­zsa megtermelt cukorrépáért például a tsz-tag egy kiló cukrot, és négy forintot ka­pott. Mégpedig -r- és ez a lé­nyeg! — nyolc nappal a ter­mék értékesítése után! Halász Jánosné politikai munkás sosem felejti el azt a napot, amikor a Menyecs­kehegyi Tsz-ben megtört a jég. A borsópénzzel kezdődött — Az első kukoricakapálás­ra úgy készültünk, mint egy politikai kampányra: házi aigi- tációval — meséli. — Házról házra járva agitáltunk, hívo­gattuk az embereket. Nehe­zen jöttek. Azt mondták: ta­valy is ígértek nekik eleget és nem váltották be. Azt vi­szont nem tették hozzá, hogy nem volt miből! Mert osztani csak ott lehet, ahol van mit! Azért valahogy megbirkóztunk a kapálással. Aztán követke­zett az első borsószedés. Aki eljött, az is csak felületesen, futtában kapkodta végig a sorokat. De nyolc nap múlva pénzt kapott érte! A hatás a második borsószedésnél mutatkozott. Az átvételi ha­táridő úgy alakult, hogy vasárnap kellett szednünk. A vasárnapi munka általában is­meretlen volt ebben a faluban. De azon a vasárnapon két­száznyolcvan ember hajlado­zott a borsóföldeken! Több, mint az egész tsz-fagság. A családtagok is segítettek;:: Azóta hétről hétre javult a munkafegyelem, megjött a munkakedv. A má­sodik kukoricakapálásnál már nem volt szükség házi agitá- cióra. Igaz, ekkor már az újonnan bevezetett előlegfize­tés hatása is érvényesült. Nem tud még sokait juttatni a tsz, ahhoz nem elég gazdag. Munkaegységenként tíz fo­rint előleget fizet csupán. De azt következetesen, becsület­tel. Egy vasárnapon — egyházi ünnep volt éppen — vihar közeledett, s pusztulással fe­nyegette a lóherét. Az elnök felhívására az asszonyok ab- bahagyták a főzést, házi munkát — a tagság zöme ugyanis asszonyokból áll — s betakarították az értékes ta­karmányt. Annyian voltak, hogy szinte feketéllett fej­kendőjüktől a határ. A széna­kaszálás és betakarítás sem jelentett már gondot az idén. Ahonnan tavaly vajmi keve­set hordtak be, onnan ez év­ben 600 mázsa széna került kazalba. Még a fogatosok is segítettek kaszálni, kazlazni, pedig azelőtt nem volt szo­kásuk! Csoda történt a Menyecs­kehegyi Tsz-ben? Nem, ilyes­miről szó sincs. Csupán ar­ról van szó, hogy kamatoz­ni kezdett a szilárd vezetés, a politikai meggyőzés, a szak­szerű irányítás és az anyagi ösztönzés együttes hatása. Mindez nem jelenti azt, hogy egycáapásra megszűntéje a gon­dok Pencen. A tsz-iroda falát borító munkaegység-tábláza­tokon még mindig szép szám­mal akadnak olyan tsz-tagok, | akik igen kevés munkaegy­séggel „szerénykednek”. A ve­zetés tekintélyének is jót ten­ne, ha tartósnak bizonyulna az elnök és az agronómus kö­zött az utóbbi hetekben kiala­kult jó viszony, harmónikus együttműködés. Súlyos káro­kat okozott az idei aszály a tsz-nek. Burgonyából a terve­zett hatvan mázsa helyett negyven termett holdanként, s kevesebbet fizetett a kuko­rica is. A háromnegyed évi mérleg azt mutatja, hogy a tervezett 23 forintnál 2.60 fo- j rinttal kevesebbet oszthatnak | egy munkaegységre a zár-! számadásikor. Hiába, az aszály j és a részesművelés lefölözte j kissé a munkaegységet. Vi- j szont az is igaz. hogy a részes­művelés anyagi haszna és a háztáji gazdaság bevétele ki­egészíti ! Az eredmények előidézői kö­zött többször említettük a po­litikai felvilágosítást. Érdemes megnézni, milyen eszközt al­kalmaztak a termelőszövetke­zet kommunistái a meggyőzés­re. Elsősorban a példamutatást! Vegyük elsőnek Körmendi Sándor állatgondozót. Kör­mendi bácsi tisztes cipész kis­iparos volt a községben. Ami­kor a tsz sándorpusztai tanyá­jára állatgondozót keresett, nem akadt vállalkozó. S ekkor Köi'mendi Sándor jelentkezett, hogy ha felveszik a tsz-be, vál­lalja a kiköltözést a nyári szállásra. Munkáját azóta is szorgalommal, becsülettel vég­zi. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a pártszervezet felvette a tagjelöltek sorába. Vagy Itt van Holdas János állatgondozó. Holdas elvtárs idős kommunista, aki az üzem­ből jött vissza a termelőszö­vetkezet hívó szavára. A gond­jaira bízott tehenek feiési át­laga még most is amikor a nyári takarmányozás már gyengült, a téli pedig még nem kezdődött meg, eléri a tíz li­tert!' Petrik Mihály bognár, a tsz párttitkára sem csupán sza­vakkal igyekezett jobb munká­ra serkenteni a szövetkezet tagjait, hanem szorgalmának vonzóerejével is. Jó munkája, kiváló maga­tartása jutalmául kapja meg rövidesen a párttagjelölt iga­zolványt Sivó Antal agronó­mus is. A kommunisták helytállásá­nak, példamutatásának leg­szebb értékelését a pártonkí- vüliek adták, a közelmúltban megtartott vezetőségválasztó taggyűlésen, öt. jól dolgozó, pártonkívüli tsz-tagot hívott meg a vezetőség, s megadta nekik a hozzászólás jogát. Fel­szólalásukban a pártonikívüli- ©k arra kérték Agárdi Márton tsz-elnöíkot: támogassa ezt a kicsiny, fiatal pártszervezetet és segítsen megteremteni a te­kintélyét. Hallgasson a kom­munistákra és támaszkodjon rájuk, mert megérdemlik: ők a szövetkezet legdolgosabb, legigyekvőbb tagjai. Nyíri Éva Ötéves terv - életnívó emelkedés Az MSZMP gazdaságpoliti­kájának egyik alapvető cél­kitűzése, hogy a lakosság életnívója a szocializmus épí­tése során állandóan és foko­zatosan emelkedjék. Éppen ezért az októberben törvény­erőre emelt ötéves tervben gazdasági és politikai szem­pontból is egyik legfontosabb kérdés a fogyasztás és a fel­halmozás arányának megál­lapítása. A fogyasztást a nemzeti jövedelem adott szín­vonalán belül az határozza meg elsősorban, mennyit for­dítunk felhalmozásra, de ugyancsak befolyásolja az életszínvonal alakulását az is, hogy előírt termelékenysé­gi tervünket milyen mérték­ben teljesítjük, vagy teljesít­jük túl. A tervtörvény öt évre a nemzeti jövedelem 36%-os növekedését írja elő, ami évi Új csillagrendszerek keletkezése? A krimi teleszkópnak kell igazolnia az új szovjet csillagászati elméletet Nemrég kezdte meg mű­ködését az új nagy krími te­leszkóp. Az új berendezésre — mondotta el a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak dr. Kulin György, az Uránia bemutató csillagvizs­gáló igazgatója — érdekes feladat vár a kettős magú tejútrendszerek kutatásában. Alig valamivel több, mint egy évtizede vettek észre az égbolton a csillagászok olyan jelenségeket, amelyek arra a feltevésre vezettek, hogy tőlünk igen nagy távol­ságra a világűrben tejút­rendszerek — úgynevezett gaiakszisok — összeütkö­zése, esetleg egymásba olvadása játszódik le. Ilyen tüneményt figyeltek meg például a Cignus, a Cen­taurus és a Perseus csillag­képben. A nyugati csilla­gászok ki is mondták, hogy mindegyik esetben két-két tejútrendszer ütközik egy­másnak, miközben óriási energiák szabadulnak fel, igen erős, 21,2 centiméteres rádiósugárzás formájában. Legújabban azonban V. A. Ambareumjan szovjet csil­lagász új feltevést, dolgo­zott ki a jelenség magyará­zatára. Szerinte nem összeütkö­zésről, hanem éppen szétválásról van szó. Ma ugyanis megállapított tény már, hegy a gaiakszisok magjából állandóan áramlik kifelé az anyag, s a magya­rázat szerint e kiáramlás bi­zonyos fokán megkezdődik a tejútrendszer magjának szét­válása, ami azután a továb­biakban a galakszis egész tömegét kettéválasztja. Ambareumjan magyarázó­tát máris számos megfigye­lés támasztja alá. A „Centau­rus A” esetében például — ahol először egy óriási ellip­tikus galakszis és egy ki­sebb, spirális tejútrendszer összeütközését tételezték fel — sikerült megfigyelni a spi­rális galakszis teljesen sza­bályos tengelyforgását, amit pedig feltétlenül megzavart volna a sokkal nagyobb mé­retű másik rendszerrel való összeütközése. A „Cigus A" pontosabb megfigyelése ugyancsak az új szovjet elméletet látszik igazolni, de a kérdés végleges tisztá­zása még hosszú kutatómun­kát igényel, s ebben igen te­kintélyes szerep jut majd az új krími teleszkópnak is. A tejútrendszerek mozgási törvényeit ugyanis „kívül­ről”, rálátással jobban lehet tanulmányozni a tőlünk tá­voli galakszisokon, mint sa­játunkon. Egyébként is az eddigi megállapítások szerint a mi tejútrendszerünket sem az összeütközés, sem a szétválás veszélye nem fenyegeti. Legfeljebb azt lehet feltéte­lezni — éppen Ambarcum- jan elképzelésének megfele­lően —, hogy az Andromeda- köddel és a többi tíz, vi­szonylagosan közeli tejút­rendszerrel együtt valamikor egyetlen egységes galakszis szétválásából keletkezett. De ha így is van, akkor is az idők olyan messzi távolában kellett ennek a kataklizmá­nak lejátszódnia, hogy ma már hitelt érdemlően iga­zolni aligha lesz lehetséges. (MTI) Korszerű büfét kap a monori gimnázium Ma reggel a monori gimnáziumban büfé nyílik meg. Ez az első büfé a megye középfokú tanintézeteiben. A büfét az épület első emeletén a folyóson rendezte be igeii ízlésesen a Ceglédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat. Kora reggeltől késő estig hideg büféárukat, édességeket, üdítőitalokat, presszókávét és mert iskoláról lévén szó, papírt és írószere­ket, természetesen iskolafüzeteket is vásárolhatnak benne a tanulók. A gimnázium nappali tagozatának 510, esti tagoza­tának 390 növendéke van, akik eddig vagy otthonról hoz­ták az uzsonnát, vagy pedig kénytelenek voltak a közeli üz­letekben beszerezni, ha valamire szükségük volt. A Hanglemezgyártó Vál­lalat még ebben az eszten­dőben több érdekes hangle­mezzel gazdagítja a válasz­tékot. Elkészültek már a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny hat díjnyer­tesének hanglemezfelvételei. Húsz Liszt—Bartók művet vettek fél három mikroba­rázdás hanglemezre. Befe­jezés előtt áll Kacsóh Pong- rácz: János vitéz című da­rabjának felvétele. Most ve­szik fel Szervánszky Endre és Sárai Tibor: Vonós­szerenádját; játssza a ma­gyar kamarazenekar Tátray Vilmos vezetésével, továbbá Farkas Ferenc: Cantus pan- nonicus kantátáját, amelyet a budapesti kórus ad elő Forrai Miklós vezényletével. A könnyű műfaj kedvelőit örvendezteti majd meg Bu­dai Dénes: Régi operettle­meze. A dalokat Honthy Han­na, Petress Zsuzsa, Záray Márta, Szabó Miklós, Rá- thonyi Róbert és Melis György éneklik. (MTI) hat- és félszázalékos emelke­désnek felel meg, míg a la­kosság fogyasztási' alapjának 22 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelemnek pedig 16—17%-kal kell növekednie ez időszak alatt. Az emelke­dés a tervidőszak végén gyorsabb ütemű lesz, mint az elején. Ezek előrebocsátása után érdemes konkrét számokra bontva megnézni, hogy az el­következendő időben mit vár­hat az ország és ezen belül a megye lakossága, hogyan vá­lik ismét jobbá hétköznapi életünk, a nagyobb, bősége­sebb árualapból és választék­ból hogyan elégíthetjük ki igényeinket? — Ha az életszínvonal emelkedéséről beszélünk, mindenki értékeli a bekövet­kezett hatalmas változásokat, de gyakran felteszik a kér­dést, ami valójában az egyik legnagyobb problémát okozza: ml van a lakáshelyzettel? Itt sem tagadható a jelentős fej­lődés, de ez sem bizonyult elégségesnek. Bár az új öt­éves terv sem az a varázs- vessző, amely egyik napról a másikra, kivétel nélkül min­denkit lakáshoz juttat, mégis előrelépést jelent. Ismeretes, hogy a tizenötéves lakásfejlesztési terv Ígér vég­leges megoldást, míg az öt­éves terv lakásépítési elő­irányzata, a 250 000 új lakás ennek a nagyszabású prog­ramnak az első szakasza. A mi megyénkben Vácott, Ceg­léden, Nagykőrösön, Gödöllőn és Bugyin körülbelül 1300 la­kást építünk. A lakásépítéssel foglalkozó szakasz előírja azt is, hogy az építkezések átlagos idő­tartamát öt év alatt a jelen­leginek a felére kell csök­kenteni. Aki új lakáshoz jutott, rendszerint új bútorral is szeretné berendezni, tehát sorra járja az üzleteket, hol kaphat szépet és nem drá­gát. Ma még megszokott je­lenség, hogy a vásárolni szán­dékozók napokig várnak egy- egy közkedvelt bútortípusra, lesve, mikor szállítja a nagy­kereskedelem A tervidőszak alatt jelentős mértékben, 78— 80%-kal több bútort gyártunk idehaza, de a baráti orszá­gokból is sokkal nagyobb mennyiségben importálunk olcsó, tartós és tetszetős mo­dern bútorokat. A lakosság életszínvonalá­nak emelkedésében nagy fel­adatok hárulnak a kereskedelemre. Ezért a kiskereskedelmi for­galom 1965 végére legalább 23 százalékkal lesz nagyobb, mint eddig volt, azzal a lé­nyeges előírással, hogy „a la­kosság igényeinek megfele­lően”. A ruházati cikkek for­galmán belül 40 százalékkal több lakástextiliát hozunk forgalomba, hogy az előbb említett új lakásba az új bútor mellé új szőnyeg és függöny is örvendeztesse a tulajdonost. Ide tartozik az a jellemző adat, ami az egy­szerű újságolvasó és a gya­korló háziasszony szívét egy­aránt megörvendezteti, hogy a mosószappan gyártása csökken, s helyette két és félszeresére nő a szintétikus mosóporok forgalma. Az átlagosnál nagyobb fej­lődést irányoz elő a terv az úgynevezett nagyértékű tartós fogyasztási cikkek for­galmából. Négyszer annyi személygépkocsi kerül for­galomba, míg televízióból például, amely népünk mű­velődése szempontjából szin­te felbecsülhetetlen kincs, több mint hatszázezer talál majd új gazdára.. Az új lakótelepeken nem apró önálló üzleteket, ha­nem külföldi mintára ter­vezett úgynevezett super- marketeket nyitunk, ahol a vásárló egy helyen veheti meg önkiszolgáló formában nem­csak az élelmiszert, hanem más egyéb napi szükségleti árucikket is. Pest megyé* ben Vác büszkélkedhet majd '1 először ilyen bolttal. A megélénkülő falusi ke­reslet nagyobb követelmé­nyeket állít a vidéki üzlet- hálózattal szemben is. Ezért 1965-ig mintegy 800 új szö­vetkezeti bolt, 170 étterem és kisvendéglő, valamint 200 cukrászda nyílik a falvak­ban, kisebb városokban. A fentebb felsoroltak a tar­tós fogyasztási cikkekben el­érendő fejlődésről beszéltek. De ugyanilyen fontos tudni azt is, mit nyújt az ötéves terv az élelmiszeripar fej­lesztésén keresztül a lakos­ságnak, mennyivel több, jobb és nagyobb tápértékű ennivaló kerülhet asztalunk­ra. A második ötéves tervben az élelmiszeripar termelése 50 százalékos növekedésén felül különösen az ipar né­hány fontos ága fejlődik je­lentősen. A hűtő- és tartó­sítóipar fejlesztése, a kul­turált csomagolás korsze­rűbbé, jobbá teszi az ellá­tást. A háztartásvegyészet fejlődése pedig tovább köny- nyíti a dolgozó nő, a házi­asszony munkáját. A modern háztartás igényeihez való alkalmazko­dás, az előkészített, előre­csomagolt, illetve fogyasztás­ra kész élelmiszerek terme­lése és forgalmazása — ez az egyik legfontosabb feladat. A gyümölcskonzervek ter­melése 130, a főzelékkon- zervek termelése 210 száza­lékkal növekedik. A belföl­dön forgalomba kerülő élel­miszerek mennyisége 26 szá­zalékkal emelkedik. A hús- fogyasztás 45 kilóról 53 ki­lóra, a tojásfogyasztás 156 darabról 187 darabra, és az összes tejfogyasztás 148 li­terről 200 literre emelke­dik. Kétségtelen, hogy ez idő­szak alatt sem küszöböljük ki az összes, élelmiszerellá­tással kapcsolatos zökkenőt, de megteremtjük a nehézsé­gek leküzdésének biztos alap­ját. Előbbi alap megteremté­séhez járul hozzá megyénk azzal, hogy az országos arányszámokon belül a a nö­vénytermesztés hozamát 24— 25 százalékkal növeli. Ha életszínvonal emelkedés­ről beszélünk, ezen nemcsak több lakást, élelmet, ruhát ér­tünk. Ide tartozik az is, amit a szellemnek nyújtunk, a lakos­ság általános iskolázásának,- művelődésének kérdése. Az is* kola, a népművelés, a szóra­kozás, a szabad idő felhaszná­lásénak ezernyi módozata, dú- sabbá, hatékonyabbá tétele szintén a tervtörvény előírásé. Az általános és középiskolák tantermeinek száma a jelenle­gi 34 500-ról 38 600-ra emelke­dik. Ebben a számban szerepel az a 128 tanterem, amelyet Budaörsön, Sáriban, Cegléden* Isaszegen, Érden, Vácott, Da- bason és még sok más helyen találunk majd, mintegy hat­ezer tanuló elhelyezését téve lehetővé. A Gödöllői Agrár­egyetemet 135 milliós beruhá­zással bővítik. A megváltozott társadalmi és anyagi körülmények között tovább emelkedik a felnőtt lakosság művelődési igénye is. Kiszélesül a tudo­mányos ismeretterjesztés, fő­leg a paraszti rétegek szakmai továbbképzése. Sokat fejlődik az öntevékeny művészi mozga­lom. A tervtörvén.v megálla­pítja, hogy a szakszervezeti művelődési otthonokat, mun­kásklubokat a munkások tö­megeinek valódi művelődési otthonává kell tenni. Pest me­gye kulturális tervének kidol­gozásánál irányvonalnak te­kinthető. hogy az iskolák, mű­velődési otthonok, mozik, könyvtárak fejlesztésénél első­sorban a nagy munkáslakta községek, illetve városok szük­ségleteinek kielégítésére kell továbbra is gondot fordítani. Tervek, számok. Lelkesítő tervek, biztató számadatok. És [ hogy valóra váljanak, azért | nekünk kell dolgoznunk, ten­nünk napról napra. Komáromi Magda A Liszt—Bartók mikrolemezek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents