Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

1961. NOVEMBER 22, SZERDA 3 ÖT ÉV M1JLVA Milyen lesz a közlekedés és a posta ? Az ötéves terv gazdag prog­ramja az ország valamennyi állampolgárát érinti, részben közvetve, részben közvetle­nül; A legnagyobb érdeklő­désre többek között a közle­kedés tarthat számot. Mit kap az ország az ötéves tervben a közlekedés javítására? Az. elmúlt évhez viszonyítva közel felével több árut és harminc százalékkal több utast kell elszállítani az öt­éves terv végéig. Ez alatt az idő alatt a legfontosabb köz­lekedési ág változatlanul a vasút marad. Van azonban az áruszállításnak egy olyan, eléggé jelentős része, ame­lyet gazdaságosabb gépjár­művekkel lebonyolítani. Ilye­nek általában a rövid távolságú szállítások. A közlekedési program cél­ja, hogy minden számottevő település valamilyen módon, de legalább egy közforgalmú közlekedési ág útján kapcso­lódjék az országos hálózatba. Az ötéves tervidőszak alatt a települések túlnyomó részét besorolják a távolsági autó­buszközlekedési programba. Tíz-tizenegy milliárd forin­tot használnak fel csak a vasút fejlesztésére, s valami­vel nagyobb összeget a- műkö­dő berendezések felújításá­ra. Félszáznál több villamos­mozdony, 227 dieselvontató áll szolgálatba. A Budapest —Hegyeshalom vonalon csak villamos vontatású szerelvé­nyeket akarnak közlekedtet­ni. Tovább folytatják a Mis­kolci vonal villamosítását, s az érkező villamosmozdonyok szolgálatba állításával itt akarják megvalósítani a má­sodik villamosított vonalat. Ez egyben válasz arra a gyak­ran feltett kérdésre, hogy a Budapesttől Hatvanig meg­épített villamos felsővezetéket miért nem használják fel vil­lanymozdonyok rendszeres közlekedtetésére. Különben sem fizetődne ki, s időben sem jelentene nyereséget, ha az út bizonyos szakaszánál át vagy vissza kellene kapcsolni gőzvontatásra. Az ötéves terv végére már megoldódik ez a gond is és a hamarabb gyorsuló, könnyen sebességet változtató villamosmozdonyok rövidebb idő alatt juttatják célhoz az utazót. A Dunán a személyszállítás nem változik lényegesen. An­nál inkább a teherforgalom. A szállítási feladatok ellátá­sára kilenc Duna-tengerjárót és tizenhét kisebb-nagyobb tel­jesítményű vontatót bocsáta­nak vízre huszonnyolc darab ezertonnás uszállyal együtt. • Legnagyobb arányú a növe­kedés — az elmúlt esztendők­höz hasonlóan — a tehergép­kocsi-közlekedés fejlesztésé­ben. 1965-ben a mostani forgalom • másfélszeresre nő. A városi és vidéki embe­reket egyaránt legközelebbről érinti az autóbusz-utasforga­lom. Az ötéves terv folya­mán 350 községet kapcsolnak be az országos hálózatba, hogy a lehető legjobban és leg­gazdaságosabban elégíthessék ki az utazási igényeket. Az eddig jól bevált kalauz nél­küli járatok számát növelik. Régi gondunk és égető problémánk az utak állapota. A tervidőszak alatt előrelát­hatóan több mint négy és fél­ezer kilométer utat építenek át pormentes burkolatúra. A program lehetővé teszi, hogy valamennyi járási székhelyet bekössenek a főútvonal-háló­zatba. Ugyancsak a megyei lakosságot érintő elhatározás, Néhány héttel ezelőtt a szokatlanul alacsony vízállás miatt a Duna már nem tud­ta friss vízzel táplálni a so- soksári Duna-ágat. így ve­szélybe került a kedvelt hor­gász-paradicsom mintegy öt­millió forint értékű hallállo- mánya és több fontos csepeli üzem vízellátása, mert a Du- na-ág telítődött a környék szennyvizével. A veszély megszüntetésére a Fővárosi Csatornázási Mű­vek, a Hídépítő Vállalat szi­vattyúkat szerelt a Kvassay- zsilipre, hogy a nagy Duna vizét átemelje a soroksári ágba. Ezek azonban csak kis­teljesítményű gépek voltak. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgépészeti vállalata pontonokra épített nagy tiszai öntöző szivattyúk­kal váltotta fel a kis beren­dezéséket és megtízszerezte a Duna-ág, „mesterséges táp­hogy a budapesti—tatabányai út, valamint a budapest— székesfehérvári szakasz át­építését, illetve új irányba történő vezetését az elkö­vetkező évek alatt megold­ják. A forgalmi igényeknek megfelelően átépítik a bu­dapest—hatvani útszakaszt is. Az ötéves terv hírközlési programjának keretében nem­zetközi távbeszélő-összekötte­tést építenek ki a szomszédos államokkal. A hálózatok nagy­számú telefonösszeköttetés biztosításán kívül televíziómű­sorok továbbítására is alkal­masak lesznek. Meg kell még említeni, hogy a postahálózat bővítése és korszerűsítése érdekében fél­száz kisebb postahivatal megépítését tervezik, s kö­zel négyszáz működő hivatal korszerűsítését végzik el ki- lencvenmdllió forintos költ­séggel. Egybevetve az ötéves terv megnövekedett közlekedési igényeit és az ezek lebonyo­lítására tett intézkedéseket, megállapíthatjuk, hogy az egyes szállítási szakágak ma­radéktalanul kielégítik a népgazdaság szállítási és a lakosság utazási igényeit az elkövetkező öt esztendő alatt. T. Gy. látásának” ütemét. Az öt pontra szerelt húsz öntözőbe­rendezéssel annyi vizet szi­vattyúztak, mint amennyit a nyári kánikulai napokon használnak fel Budapest la­kói és az üzemek. Az utóbbi hetek esőzései megemelték a Duna vízállását, s most már befejezhették a szivattyúzást. A 35 napig működő szivaty- tyúk üsszesen 13,5 millió köb­méter vizet emellek a sorok­sári Duna-ágba, s így meg­menekült az értékes halál­lomány és nagyobb zavar nélkül sikerült megoldani a csepeli üzemek vízellátását. A Kvassay-zsilipnél épített erőművet rövidesen üzembe helyezik. Ezzel már végle­gesen rendeződik a Duna-ág vízellátása, mert turbinákat úgy terveztek, hogy szükség esetén azokat szivattyúként használhassák, tehát az erő­mű maga is táplálhatja majd a soroksári mellékágat. (MTI) Harminchárom napig 13,5 millió köbméter vízzel táplálták a soroksári Duna-ágat Megmentették a halállományt Ismerősök a nézőtéren és a vetítővásznon A magyar ipar készítménye Hatodik napja zsúfolt néző­tér előtt folyik a vetítés a II. nemzetközi műszaki tudomá­nyos filmfesztiválon. Az ér­deklődők és a szakemberek számára elég nehéz a válasz­tás, mert egyszerre két helyen is játsszák a filmeket: párhu­zamosan vetítenek a Tech­nika Házában és a Rózsa Fe­renc kultúrotthonban. Ismerősöket is felfedezhe­tünk a fesztiválon, a néző­téren épp úgy, mint a vetítő- vásznon. Ott láttuk a nézők között a meghívott szakembe­rek sorában Gáti Ferencet, a Diósdi Csapágygyár igazgató­ját. A vetítővásznon azonban még gyakrabban fedezhetünk fel ismerősöket, a NIKEX „Mongóliái kút­fúrók” című filmjében a Csepel Autógyár műhe­lyeiben készült alvázat fedezhetünk, fel Erre a vázra szerelték fel azt a fúrótornyot, amellyel a magyar geológusok Mongóliá­ban vizsgálják a felszínt és kutatják, hol találhatnak él­tető vizet a sivatagban. A film tehát érzékelteti, hogy a magyar ipar, köztük a Pest megyei gyárak készítményei is, milyen messzire 'jutnak el és hogyan segítik a mongol nép harcát a szárazság ellen, a jobb életért. A filmet a gyártmányt ismertető filmek csoportjában vetítették és / külföldön —Szakemberek méltán aratott komoly közön­ségsikert. Nem panaszkodhatnak a gödöllőiek sem, mert a Ganz Árammérő is szere­pel a fesztiválon. A fontos magyar exportcikk­ről készült kisfilmet az ipar­és üzemszervezési filmek cso­portjában mutatták be. A né­zők, akik elsősorban hazai és külföldi ipari szakemberek, láthatták, miként készül a Ganz-árammérő. Nemcsak magyar, hanem érdekes külföldi filmeket is vetítenek a fesztiválon. íme néhány érdekesebb filmcím: Az automatizált gyár felé (Német Demokratikus Köz­társaság), Komplex mecha- nizálás a gépiparban (Cseh­szlovákia), Az előregyártóit üzemi vasbeton-szerkezetek­nél szerzett tapasztalatok (Szovjetunió), Melegágy} fő­zeléktermesztés (Románia). A magyar és külföldi szak­emberek egyaránt elismerés­sel nyilatkoznak a budapesti fesztiválról, dr. Calábek, csehszlovák professzor kije­lentette, nem is gondolta, hogy Magyarország ilyen ki­tűnő filmszakemberekkel ren­delkezik. Az angol M. Gold­smith pedig úgy nyilatko­zott, hogy a fesztivál feltét­lenül hasznos, mert a szak­emberek kicserélhetik véle­ményüket, gondolataikat a nyilatkoznak a fesztiválról műszaki filmgyártás idősze­rű kérdéseiről. Elismerően beszélt a fesz­tivál eddigi filmjeiről R. V. Bahrah, a szovjet mű­szaki tudományos film­küldöttség vezetője is, aki szerint a filmesek és az ipari szakemberek együttmű­ködése eredményezte a jó filmeket. Elismerően beszélt arról is, hogy a II. nemzet­közi műszaki tudományos filmfesztivált milyen gon­dosan készítették elő. A fesztivál eseményei to­vább folytatódnak. A DCM generál kivitelezőjének, az 1. Mélyépítő Vállalatnak veze­tői különösen várják A csú­szózsaluzás című filmet, amely ismerteti a csúszózsa- luzás alkalmazását, silók és több emeletes lakóházak épí­tésénél. A film bemutatja a kivitelezés főbb szakaszait, a zsaluk elhelyezését, a vas­szerkezet szerelését és a be­tonozást. Az 1. sz. Mélyépítő Vállalat a film bemutatásá­val is be akarja bizonyítani, hogy a csúszózsaluzás milyen hasznos, gyorsítja és ol­csóbbá teszi a munkát, amint ezt a váci tapasztalatok is bizonyítják. A csúszózsaluzás­ról készült filmet ma dél­előtt vetítik a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban, a gyártás­technológiai filmek csoport­jában. <m. k.) ül 1772. számú személyvonat — amely Budapest—Nyugati pályaudvarról reggel négy órakor indul Debrecenbe — eddig Kőbánya-Alsótól Mo- norig a közbeeső állomásokon és megállókon is megállt. Két éve azonban az említett út­szakaszon megállás nélkül ro­bog tovább. Vecsésen és Ül­lőn igen sokan vannak, akik szeretnék igénybe venni ezt jí vonatot. Kérjük a MÁV il­letékeseit, segítsenek. Az utasok nevében Varga János Üllő, Ady Endre u. 12. Ezt aztán jól kisütötték A napokban Aszódon jár­tam és bementem a benzinkút szomszédságában levő fűszer­üzletbe. Egy asszonynál két szép kenyeret láttam, s meg­kértem, engedje megnézni a kenyér címkéjét, mert szeret­ném tudni, hol sütötték. A címkén ez állt: Gödöllői Sütő­ipari Vállalat, 4105. számú üzeme. Pécel, Maglódi út 39. (fehér kenyér). Érdekes, a szomszédban ke­nyérgyár van, és mégis Pécsi­ről hozzák ide a kenyeret? Ám hazatérve Gödöllőre, a va­csoránál jóanyám kenyeret tett az asztalra, s megdöbben­ve láttam, hogy ez — habár korántsem volt olyan szép, amilyent Aszódon láttam — ugyancsak Pécelen került ki a kemencéből. A „végzet” másnap Pécelre szólított. Megtudtam, hogy a Maglódi út 39. szám alatt ta­Nincs tej címen kifogásolta Az olvasók fóruma, hogy Maglódon csak nyolc óráig kapható tej az ön- kiszolgáló boltban. Vélemé­nyünk szerint a cikk írója jo­gosan kifogásolja a maglódi bolt rossz tejellátását (amit az üzlet azzal indokol, azért ren­delt kevés tejet, mert fél, hogy a nyakára savanyodik), hiszen — megfelelő tárolás mellett — a hozzánk tartozó ceglédi tej­üzemből kiszállított tej más­nap délig is értékesíthető; Ceglédi vállalatunk természe­tesen csak annyi tejet szál­líthat a maglódi önkiszolgá­ló üzletnek, amennyit ott megrendelnek. Nagy Tibcrné Pest és Nógnád megyei Tejipari Vállalat Hasznos az ilyen takarékosság ? címen Bíró Gábor tudósító cik­két közöltük október 25-i lap­számunkban. Á cikk írója ki­fogásolja, hogy a kalauz nél­küli buszokon a vitéldíj be­szedése és a jegy kiadása egy- egy autóbusz indulási idejét tíz-tizenöt perccel is késiéi-*' teti, amiért a munkájukból a ráckevei HÉV-állomásra ér­kező és onnan tovább uta­zó emberek méltatlankodnak; A vizsgálat során megálla­pítottuk, hogy valamennyi ráckevei telephelyes gépkocsi persellyel van felszerelve, ahová csak be kell dobni a menetdíjat. Ez gyorsabb, mint­ha jegykezelő árusítaná a jegyeket. A Makádra, illetve Lórévre utazók többsége he­tijeggyel rendelkezik, és itt a gépkocsivezető nézi meg vagy kezeli a bérleteket — ugyancsak gyorsan. Fedi a valóságot az a tény, hogy egyes járataink Ráckevéról Makódra túlzsú­foltan közlekednek, s ez kés­lelteti a gépkocsik indulá­sát. Ezért intézkedtem, hogy egy tartalék gépkocsit is ál­lítsanak be a ráckevei vasút­állomáshoz. Tóth Mihály, a 16. számú AKÖV igazgatója Ián még pék sem járt, nem­hogy pékség lett volna. Végül egyik kollegámmal megkeres­tük, s meg is találtuk — más címen, más utcában — a köz­ség egyetlen pékségét. Ott szorgalmasan dolgoztak —, s elmondották, hogy csak any- nyi kenyeret tudnak sütni, amennyi éppenhogy elég a pé­csieknek. Ezekután azt kérjük a gö­döllői Sütőipari Vállalattól, hogy ne a címkéken spórolja­nak. A rossz és régi cédulá­kat vonják ki a forgalomból. Hadd tudja a vevő, hogy kit szidjon, vagy dicsérjen, a ke­nyér minőségéért. Csiba József A házadó bevallásról Sok embert érintő dologról, a házadóbevallásról írt Bíró Béla. az abonyi tanács pénz­ügyi csoportvezetője. Mivel közérdekű, közöljük: Legkésőbb 1961. november Kedves újságos kartárs, nagyon szépen kérem, vigyáz­zon jobban a Pest megyei Hír­lapra. Ugyanis, mint a lap bu­dapesti előfizető­je, mintegy két hete reggelente nagy szomorú­sággal tapaszta­lom, hogy a Nép- szabadsággal együtt érkező Pest megyei Hírla­pom összegyűrt, szakadozott, té­pett állapotban kerül az ajtóm kis ablakába. Az újság be­cses dolog, ame­lyet — melléke­sen — még el is szeretnék ol­vasni. Jó lenne, ha ezt meg is tudnám valósíta­ni. B. L„ Budapest, II. Pa­saréti út II. 6. Rosszak a kutak Budajenőn, az Ady Endre utcában két községi kút biz­tosítja a lakosság vízellátá­sát. Azaz, csak biztosítaná, mert az egyik egészségtelen is, és már ki is merült, a, má- sik pedig — amelyet szivaty- tyús kúttá alakítottak át ■*- elromlott. S a lakosság — magánszorgalomból — hiá­ba javítgatta, rossz maradt — a községi tanács pedig nem reparáltatta meg véglegesen. Szeretnénk, ha végre az il­letékesek megoldanák ut­cánk vízellátásának problé­máját. Ifj. Román József, Budajenő, Ady Endre a. 12. Úttörőavatás Máriabesnyőn 30-ig házadóbevallást kell ad­ni azoknak, akiknek új háza van (melyet 1961. folyamán vettek használatba); azoknak, akiknek 1961. évben állami házat visszaadtak; azoknak, ahol a (ház tulajdonosa, vagy a bérlője megváltozott. Házadóbevallást kell adni továbbá azon házakról, ahol 1961. folyamán a bér összege megváltozott, a lakószobák száma megváltozott, eddig bér_ be nem adott épületet bérbe­adtak, vagy eddig bérbe adott épületet saját kezelésibe visz- szavettek. A bevallást a pénzügyi cso­portnál (osztálynál) beszerez­hető bevallási nyomtatványon kell megtenni. Aki határidő után adja be bevallását, annak a házadó öt százalékát, ha pedig a beval­lásra történő felszólításnak a kitűzött időn belül nem tesz eleget, a házadó tíz százalékát kell bírság címén megfizetni; Az a háztulajdonos, vagy bérlő, aki a bevallásba hamis adatot vezet be, bért elhallgat, adóköteles jövedelmet kihagy, adócsalást, illetve pénzügyi szabálysértést követ el. Főzethetek-e pálinkát? Rózsa István Pilisszentivá- ni olvasónk az iránt érdeklő­dik, hogy a felesbe szedett gyümölcsből kifőzheti-e ma­A máriabesnyői úttörőava­tásról számol be levelében Dudás Edit, az isaszegi út­törőcsapat vezetője. Megírja, hogy hetven pajtást avat­tak fel az ünnepélyen, s hogy ezt az ünnepséget — a szülői munkaközösségen kí­vül — az erdészet igazga­tósága, a község KlSZ-szer- vezete és a Ganz KISZ- szervezete is patronálta. A besnyői csapat vezetője, Burdza Emilné, jó munkája elismeréséül aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott. így nemcsak a frissen avatott úttörőpajtásoik, hanem a csa­patvezető is örült ennek a szép ünnepségnek. Két Csöpi elnevezésű cukrászda van Ér­den — közölte november 9-i számában Az olvasók fóruma. Intézkedtünk, hogy az egyik cukrászdát, amelynek címtáb- , Iáját ideiglenesen helyeztük fel, sürgősen „kereszteljék” át. Tóth B. András Budakömyéki V. V. igazgatója ★ (Az átkeresztelés megtör­tént, a Tulipán Cukrászda új berendezést is kapott.) gának a szeszfőzdében a cef­rét. Igen, főzethetnek pálin­kát. A szeszfőzdének tartozik a kifőzési díjjal — s a pálinká­ból is — adó fejében — bizo­nyos részt le keil adnia;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents