Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-02 / 259. szám

MONOR © VIDÉKE Á pest Megyei hírlap különkiaoása III. ÉVFOLYAM. 199. SZÁM 1961. NOVEMBER 2 CSÜTÖRTÖK ASSZONYOK — MUNKA KÖZBEN Poharazók és kannások versenye Naponta résztvevői lehetünk 7 és 9 óra között a címben em­lített, rendkívül izgalmas, de nem mindig szórakoztató versengésnek. A részvétel fel­tétele csupán annyi, hogy a betérő szívében égjén a vágy egy pohár kakaó, esetleg egy egész kanna tej után. Nem nehéz ezek után kita­lálni, hogy a színhely a mi­niatűr monori tejcsárda. Ad­va van egy 3 méteres pult, amelynek ellentétes végein gyülekezik a két csoport. A reggelizők és a kimért tejre várók néznek itt farkassze­mei,, miközben kérő szóval, szuggeráló tekintettel, kanna- csörgetéssel, hangos kiabálás­sal próbálják magukhoz csal­ni a bábeli zűrzavarban kap­kodó kiszolgálót. — A reggeliket mérje, kö­nyörgöm, elkések! Dolgozni kell mennem, csak egy po­hár kakaót mérjen! — így az egyik tábor. Majd rá a replika: — Mi sem szórakozásból ál­lunk itt, nem délben akarjuk hazavinni a tejet, azért is a kannákba mérjen! Szegény kiszolgálónő, hol ide szalad, hol amoda, sajnos, kettészakadni nem tud, bár­mennyire is igyekszik. A Ceglédi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnak ér­demes lenne mérlegelni, hogy mennyiben használ ez az üz­leti forgalom növelésének, a poharak használat közbeni precíz elmosogatásának és nem utolsósorban a vevők ide­geinek. Egy kétórás kisegítő munlzaerő alkalmazásával, bé­kés reggeliző-tejboltlá alakíta­nák a duhaj tejcsárdát. Tné. Sőt ói volt a monori mozinak ez egyszer — hétfőn este — nemcsak a nézőterén, hanem az előcsar­nokában is. Ugyanis — úgy- látszib, még a technika korá­ban is csak csigalassúsággal kijavítható — műszaki hiba folytán az egész községben szünetelt az áramszolgálta­tás. Sok ember — főleg fia­talok —, nagy tülekedés a pénztár körül — és egyip­tomi sötétség. A sorbaállás rendjére ügyeli lehetetlen volt* a becsületes sorbamál- lók alig haladtak, a fegyel­mezetlen emberek és a gye­rekek állandóan előre tola­kodtak. (önkéntelenül is meg­fordult a kérdés bennem, mindenkinek van vajon mo­ziengedélye tanárjától, taní­tójától?) Aki itt adott talál­kát, és partnernőjét, barát­ját kereste, kénytelen volt evégből gyufát gyújtani, és mindenkinek az aTcába vilá­gítani. S mindez miért? Mert nem volt világító eszköz, egy pet­róleumlámpa, akkumulátor­ral táplált vészlámpa, vagy bármely más, amely az elő­csarnok sötétségét kissé el­oszlatta volna. FRISS A TURO ÉS A TEJFÖL Meg kei! gyorsítani a betakarítást és a silósást ! A héten már megindult az esőzés, az állandóan borús időjárás újabb esőket ígér. Ez nagyban megkönnyíti a szán­tást és segíti az elvetett mag csírázását. Akadályozhatja azonban a betakarítást — ép­pen ezért a tartós esőzések beállta előtt, végezni kell a határban a kukon catö réssel, szárvágással, cukorrépaszedés- saL (Nem beszélve arról, hogy ennek a meggyorsítása a vető- és mélyszántások üte­mesebb előrehaladását is se­gíti.) Ezzel párhuzamosan gon­doskodni kell az állatok átte- 1 éltetésének előkészítéséről is. Ez eléggé vontatottan halad — sok még az üresen ásítozó silógödör. A bényei Népfront Tsz-ben még egyáltalán nem silóztak, a kukoricaszár nagyobb része vágatlan. Csévharaszton sem vágták még le a szárat, silót sem készítettek. Ecser határá­ban mintegy 150 hold kuko­ricaszár áll lábon, silózási ter­vültet is csak 25 százalékosan teljesítették eddig. A gombai Ezüst kalász Tsz tagságának az 8 p r ő ma g cs éplésben, siló- zásban, szárvágásban van még tennivalója. A szomszédos gombai Üj Életben már je­lentős mennyiségű silót ké­szítettek. Gyomron jelentős mennyiségű cukorrépa van még szedetlen, kevés még a siló is. A kávaiak a szárvá­gással és a sálózással vannak elmaradva. Maglódon és Mendén jó ütemben haladnak a be­takarítási munkák. Nem lehet ugyanezt elmon­dani a monori tsz-ekről. A három közös gazdaságban mintegy négyszáz hold kuko- rieajszárat lenget még a szél. Kevés a siló még, a cukor- répaszdés, aprómagcséplés is sok munkát ad még. A nyár- egyházi szövetkezetekben is főként a szárvégással és a siló- zással lesz sok munka. A pilisi tsz-ckben még sok a töretlen kukorica, különösen az Üj Életben. A két szomszéd: Tápiósáp és Tápiósüly vetélkedésében az utóbbiak állnak jobban. Sápon sok a szedetlen cukor­répa még, jelentős területen lábon áll a szár, nagyon ke­vés a silói Az úri és a péteri tsz-ben eléggé ütemesen ha­lad a betakarítás. ÜUőn a Március 15 Tsz tag­ságia bizonyult szorgalmasabb­nak, .jobban állanak a mun­kákkal, mint a Petőfi tagjai. A vecsési tsz-skben is legin­kább a silózás van elmaradva. Az adatok még a hét elejei Lapzártakor érkezett: At. üllői Március 13 Ts*-I>en is clvefetiek ! Tegnap befejezték a vetést a régebbi üllői tsz tagjai. 760 hold kalászos (árpa 220, rozs 300, búza 180, takarmány­keverék 60) került a földbe, a korábbi vetések már nagyon szépen sarjadnak. A fajta megállapító telep asszonybrigádja a MEZÜK ER- nck válogatja az előcsírázt&tott krumplit. Napi teljesítmény: 100 zsák PÁRTÉLET Fiatal elvtársakka! frissítették fel a monori magtisztító telep pártvezetőségét őszinte hangulatú, ünnepi összejövetelen választottak új pártvezetőséget a magtisz­tító-telep kommunistái. Részt vett a taggyűlésen, Topolcsik János, a járási pártbizottság munkatársa és Kozák Sán­dor . járási kiegészítő parancs­nok is. László Sándor, az alapszer­vezet titkára, a pártvezető­ség kétéves munkájáról, őszinte ön kritikával számolt be. A beszámolót Hörömpő József és Topolcsik János elvtársak értékes hozzászó­lással egészítették ki. Ezután megválasztották az új vezetőséget. Tagjai: László Sándor, Baranyi Károly, Fé­nyes Tiborné, Thámm László és Srankó Károlyné. Az idős, tapasztalt kom­in u n is tc'ii mellett tehát, Srankó Károlyné és Thámm L-ászló személyéiben, friss, fiatal erők is bekerültek a pártvezetésbe. (H. J.) PILLANATKÉP Bizonyára kevesen akad­nak olyanok Vecsésen, akik ne ismernék Kovács István- nél, az oly népszerű „Man­ci nénit”. Idestova öt éve már, hogy elnöke a vecsé- si Martinovics téri iskola szülői -mun Ica közös se gének. Az iskola öt év óta meg­tett nagy fejlődése azt hi­szem, nem utolsósorban Man­ci néninek és férjének kö­szönhető. Az iskolában a magnetofontól kezdve a kes- kenyfilm-vetitőgépig megta­lálható minden, s ez a Ko­vács-házaspár jó munkáját dicséri. Szereti, tiszteli őket az egész község, ezt bizonyít­ja az is, hogy Pista bácsit a Martinovics tér és kör­nyékének lakói,. egyhangúlag megválasztották községi ta­nácstagiul <c. A napi fárasztó munka és a köz ügyeinek intézése mel­lett, arra is jut idejük, hogy unokájukkal, a hetedikes Lászlóval foglalkozzanak, s ilyenkor elfelejtik a napi munka fáradalmait... Kívá­nunk a Kovács-házaspárnak további jó egészséget, hogy munkájukat a közösségért jó erőben folytathassák! (Szalontai) 160 mázsa sárgarépára kötött szerződést a monori Kossuth Tsz. Képünk a sárgarépa tisztítása közben készült a kertészeti brigád asszonyairól ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Született: Horváth Béla és Dok- táv Klára leánya: Klára. Házasságot kötöttek: Drágczi Sándor és Pribeiszki Zsuzsanna, Mészáros Ferenc és Párczki Sva, Pintér Mihály és Halmi Julianna, Erdős János és Malik Katalin, Gál János és Szabó Margit, Kra- hulcsan István és Gavló Borbála. Elhunytak: Német Mihályné Gyebnár Anna 8« éves, Udoba Já­nos né Petyus Anna 73 éves. Szedik a céklát az asszonyok a monori Üj Élet Tsz-ben (Kútvölgyi Mihály képriportja) Őszi vadászlesen Zsákmány: 72 fácánkakas, 8 fogoly, 4 róka NYUGTALAN EMBEREK (Foto: Kiss) Ugye, mindenkinek ismerős a vándormadár-természetű ember típusa? Minden külö­nösebb kommentár nélkül, bemutatunk e típusból három vecsési embert. 6 év alatt 30 munkahely Labdavszky István személyi igazolványa sokat elárul tula j­donosáról. Jogvégzett ember, de szakképzettsége nincs. 1955 óta már a harmadik személyi igazolványt állítják ki részé­re. Csak a legutolsó (1959. VII. 29-én kiállított) személyi iga­zolványa szerint volt: admi­nisztrátor. anyagkönyvelő, rak­táros. számlázó, csoportvezető, ' üzemi tisztviselő és raktáros. Dolgozott OFOTÉRT-boltban, vendéglátóipari vállalatnál, vegyipari üzemben, konzerv­gyárban, a fővárosi kertészet­nél. a Gyermekélelmezési Vállalatnál és a Földműves- szövetkezeti Értékesítő Vál- I lalatnál. I I 7 év alatt 40 munkahely | Ljeh'oczky Károly most, ok- j tóber 28-án kapta ötödik sze­mélyi igazolványát 1954 óta. Nála is egv-egy igazolványban , a munkahelyváltozások ré- | szére fenntartott tíz hely ke- j vésnek bizonyult, j Általában mint segédmun- i kás dolgozott, hiszen szak- I képzettsége nincs. A Cirkusz i és Varieté Vállalat, a KÖ­ZÉRT Értékesítő Vállalat, a Vendéglátóipari Vállalat, OFOTÉRT, a Kun utcai kór­ház, Palace Szálloda. Építő és Javító Ktsz az a néhány mun­kahely, ahol 1959 óta dolgozott. Most kapta a negyedik személyi igazolványt Falusi Ferenc, mert betelt a munkahely rovata. Tehát az elmúlt néhány év alatt ő is a harmincadik munkahelyet boldogítja. Betegségére (vese- bántalmakra) hivatkozik, ugyanakkor italboltban elkö­vetett közbotrányokozásért büntették meg nemrég. Barátja Lehoczkynalk. El­dönteni még nem tudták, me­lyikük a nyugtalanabb termé­szetű és melyik csalja a mási­kat az új munkahelyre. Falusi dolgozott az elmúlt két év alatt a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárban, a Cirkusz és Varieté Vállalatnál, az ÉM Fűtőberendezési Vál­lalatnál, az Állami Pénzverő­ben, vendéglátóipair vállalat­nál, a Köztisztasági Válla­latnál, a Fémbútor és Drót- szövetgyárban. a Vízügyi Épí­tő Vállalatnál, a takarék- gyűjtés üzemben és a Kő­bányai Szerszámgépgyárban. Ugye, ehhez külön kommen­tár valóban nem kell. Minden­ki levonja a következtetést. Talán — az illetékesek is! —sk— MAI MŰSOR Mozik Gomba: Timur és csapata. Men­tié: Afrikában jártunk, pilis: Ran­gon alul. Úri: Az első év. Vasad: CirkUozművészek. Ve esés: Meg­öltek egy leányt. Szépnek ígérkezett vasár­nap az idő, mikor a körülbe­lül 40 főnyi vadásztársaság (vendégekkel és bojtokkal együtt), a csévharaszti pusz­taháznál gyülekezett. Somogyi Imre rendőr fő­törzsőrmester megvizsgálta a fegyvereket és a vadászenge- délyeket. Ezután elindult a társaság két csoportban, előre megha­tározott irányban. Egy vete­rán vadász: Bukai Péter bá­csi társaságában ballagtam, mikor az első lövés dördült. Ezek a mai fiatalok! Nagyon sok szó esett arról, hogy miért rosszak a mai fiatalok? Hol hibázta el tár­sadalmunk a nevelést és ho­gyan lehetne segíteni, amíg nem „egészen” késő? Ezzel a problémával foglal­kozik a vecsési ifjúságvédelmi tanács is. Beszélget a gyere­kekkel, szüleikkel. Segíteni próbál. Legutóbb — többek között — bárom olyan fiatal­korút 06—20 éveseket) hív­tak be, akik munkakerülők, garázda viselkedésnek, sőt kettő közülük. Cs. H. és P. J., disszidálni készült. R. G. már többször volt büntetve, Ö már tudja, mi az, börtön­ben ülni: ígéretet tesz, hogy dolgozni fog. A másik kettő nyeglén viselkedik, felesei, eszük ágában sincs, hogy megváltozzanak, A beszélgetés itt nem sokat érő. Az IVT a rendőrséggel megbeszélve, pél­dás büntetést javasol. Nemcsak ilyenek a mi fia­taljaink, és legtöbbjük nem ilyen. Helytállnak, sőt élen­járnak a munkában, mint a VÍZÉI’ gépjavító üzem IIjú Gárda lakatosbrigádja, társa­dalmi munkát végeznek, mint a községi KlSZ-szervezet tag­jai, akik ily módon építik fel új székhazukat. Számos szép példát lehet még felhozni fiatalabb korú gyerekeknél. B. B. tanár szív­beteg. Nem végezhet erős fi­zikai munkát, s így ö nem tudta a háza előtt elhúzódó vízműhöz ásott árkot munka után betemetni. Az V a, VII/c, VIII a osztályok tanulói min­den figyelmeztetés és kérés nélkül elmentek és a „tanár bácsi” még magához sem tér­hetett a meglepetéstől, bete­mették az árkot. N. L.-né ta­nárnő leesett a székről, fel- hasított a a lábát. A VIII b osztály tanulói naponta felke­resték és mindenben segítsé­gére akartak lenni. Az egyik osztály kirándulni ment, P. Évának nem volt pénze, s nem is tudta volna megsze­rezni. Osztálytársai összead­ták, hogy Éva is velük me­hessen. Ezek is a mi fiatal­jaink, úttörők, kiszesek, mai fiatalok! Vcrcczkei Valéria A levegőben tollak repültek szerteszét és egy gyönyörű, szép fácánkakas hullott a földre szárnyaszegetten. Haji duk Bálint volt az ügyes va-, dász. Ezután mind gyakrab­ban dördültek el a fegyve­rek: Egymás után hullottak o fácánkakasok és foglyok. (A fácántyúk vadászatra tilalom van.) Már sok fácánt lelőttek, de Sima Bélát (a vadásztársaság vezetőjét) csak kerülgette a vadászszerencse. Épp egy olyan megjegyzése után, hogy ma nem megy, sikerült neki az első fácánt lelőnie, amit még több fácán és fogoly is követett. Kedvezett a szerencse a vendég vadászoknak is. Dr. Antos Zoltánnak sikerült né­hány fácánt, egy szalonkát és egy rókát „csővégre kap­ni.” Az időközben megeredt eső elől a pótharasztpusztai fa- feldolgozó depójába húzód­tunk, ahol megebédeltünk. Szemerkélő esőben folyt to­vább a vadászat. A zsák­mány nagy részét azonban délelőtt sikerült elejteni. A végén hiába vett körül tizen­öt vadász egy rókát, mert a „ravasz” úgy meglapult a bokrok között, hogy nem ta­láltak rá. Visszatérve a kiinduló hely­re találkoztunk, a másik, a csendesebb csoporttal, ök is eredményesen vadásztak. Eb­ben a csoportban volt Hor­váth József és dr. Andor Bé­la főorvos is, a gyakorlott, jó vadász. A zsákmány szétosztása után a vadászok elbúcsúztak azzal, hogy egy hét múlva újra találkoznak és akkor már a tapsifülesek sem úsz- szák meg szárazon! Róth Mihály állapotokat tükrözik, azóta előbbre jutottunk már, de még mindig sok a tennivaló, s a munkák jobb megszerve­zése, az ütem meggyorsítása igen fontos!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents