Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-22 / 275. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z MSZMP P EST MEGY E 1 B 1 Z ÖT TSÁG A ÉS A MEGYEIT, A N A C S LAPJA V. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM ÍKI 50 MIIÉR 1961. NOVEMBER 22, SZERDA Az eredményességi munkaegység hatására csaknem két és fél vagon cukorrépa holdanként iVcm mindennapi eredmény Alsógödön A gödi vasútállomáson ma rakják vagonokba az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet cukorrépáját. Vácról Budapest felé tartva megálltunk egy percre, hogy a nem mindennapi látványnak szemtanúi legyünk. Ez aztán répa! — mondogattuk egymásnak. — Ilyet még nem láttunk az idén. Bizonyára öntözött területen termesztették ... Alsógödre érve a tsz-irodá- ban is a cukorrépára terelődött a szó. Kíváncsian kérdeztük Lengyel György főkönyvelőtől, milyen lett a cukorrépa átlagtermésük? — Holdanként kétszáznegyven mázsa cukorrépánk termett a tíz holdas táblán. Ügy gondolom, nem kell miatta szégyenkeznünk, — Hogyan sikerült ilyen jó termést betakarítaniuk az aszály ellenére? öntözték talán a cukorrépát? — Tervbe vettük ugyan az öntözést, de sajnos a különböző technikai akadályok miatt erre nem kerülhetett sor. S hogy az átlagtermés mégis jobb lett a tervezettnél, annak több oka is van. Ezek közé tartozik elsősorban az eredményességi munkaegység jótékony hatása, a jó talajelőkészítés, vetés és a növényápolás. — Hány mázsát terveztek holdanként? — Kétszázharmincötöt. Ez ugyan magas követelmény, de csak öntözés nélkül. Nagy örömünkre szolgál, hogy öntözés nélkül is sikerült túlteljesíteni a cukorrépa termelési tervét. Pataki Lajos brigádvezető érdekes részletekkel egészíti ki a főkönyvelő válaszát. Elmondotta, hogy az öntözés elmaradása miatt nehezebb volt teljesíteni a termelési tervet, s ezt méltányolni kellett a munkák díjazásánál. A' tagság kívánságára a vezetőség hozzájárult ahhoz, hogy a cukorrépa megműveléséért ne a tervezett 0.3 munkaegységet, hanem 0,35 munkaegységet írjanak jóvá a tagoknak egy-egy mázsa terményért. Ez az intézkedés ellensúlyozta az aszály és az öntözővízhiány hangulatrontó hatását. Mindenki jó szívvel és lelkiismeretesen dolgozott a vetéstől a betakarításig. Bár a terület aránylag kicsi volt és minőségileg alig eltérő (csak egy kis víznyomta rész volt jelentősen gyengébb a többinél) parcellákat művelteik a tagok, a termésátlagok mégsem egyformák voltak. A közismerten munkaigényes növény az Egyesült Törekvő Termelőszövetkezetben is megmutatta, hogy kik a jól dolgozók és kik hanyagolták el a munkát. Ha például mindenki úgy művelte volna a parcelláját, mint Holies Ferencné, akkor a holdankénti átlagtermés 420 mázsa lett volna a cukorrépatáblán. Nem sokkal maradt el mögötte Teliér Mihályné sem, akinek a jó munkája 348 mázsás átlagtermést biztosított a vállalt területen. Említettem, hogy a tábla szélén volt egy kilúgozott, s korábban műveletlen terület. Ezen a területen ugyan nem születtek túlságosan kiemelkedő eredmények, de a rossz körülményeket figyelembe véve, meg kell dicsérni azokat, akik ezen a területen teljesítették a tervet. Közéjük tartozik Hliva József, Juhász György és Zikva György, akik 204—250 mázsás átlagtermést értek el a korábban terméketlennek vélt területen. Az ő eredményük mellett különösen feltűnő az elmaradás, amely néhány tsz-tagnál tapasztalható. Ez utóbbiak közé tartozik például Bíró János, aki csak 118 mázsás holdankénti átlagtermésnek megfelelő eredményt ért el a parcelláján. Mivel az Egyesült Törekvő Tsz-ben előnyben részesítik a pénzbeni jövedelmet a természetbenivel szemben, a cukorgyárral nem szerződtek cukorra. Mázsánként 41,40 forintot, öt kiló nyers szel2- tet és fél kiló melaszt kapnak a cukorrépájukért. Ez az átlagdíj azt jelenti, hogy náluk a cukorrépatermesztés az aszály ellenére is jövedelmező, mert holdanként 9936 forintot, 12 mázsa nyers szeletet és 1,2 mázsa melaszt kapnak a termésért. S mit jelent a tagoknak ez a jó termés? Elsősorban azt, hogy a munkaegység-érték az idén is negyven forint körül lesz és aki eléri a négyszáz munkaegységet, 16 000 forint lesz a részesedése a közös jövedelemből. Holies Ferencné például az évi munkájának csak a töredékét végezte a 250 négyszögölnyi répán, de a halvanmázsás termés után S69 forintot kap kézhez. Mindezek a számok azt bizonyítják tehát, hogy az eredményességi munkaegység alapján végzett munka sakkal hatásosabb és gyümölcsözőbb a közönséges munkaegység alapján végzett munkánál. Nagymiklós István Ismerősök a nézőtéren ÖT ÉV MÚLVA Ahol bátran szembenéztek hibáikkal Az olvasók fóruma Újdonságé a gödöllői Agrártudományi Egyetemen A NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAIBÓL: 95 ezerrel nőtt tíz év alatt megyénkben a lakosság száma Ezer Pest megyei férfira 1055 nő jut — Emelkedett az általános iskolázottsági színvonal — A keresők csaknem egyharmada Budapestre jár dolgozni A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint az 1960. évi népszámlálás időpontjában a megye lakossága 781 450 fő volt, közel 95 000 fővel több, mint 1949-ben. Megyénk az ország legsűrűbben lakott megyéje; az egy négyzetkilométer területre jutó lakosok átlagos száma 122 fő, míg a többi megyében átlagosan 84 fő. Pest megye népességszámának alakulását a főváros közelsége sajátságosán alakítja. A főváros vonzási övezetébe sorolható 86 községben lakik a megye lakosságának több mint fele. A vonzási övezetbe tartozó budai és szentendrei járás tényleges szaporodása meghaladja a 27 százalékot, a gödöllői és váci járásé mintegy 20 1 *S.vis9 VÉS Az ország vízellátásának programjáról — Tiszai víz Abonyig — Ötmillió hold a víztársulatok kezén - Vízfogyasztás: két Balaton Az ország ötéves vízgazdálkodási programjáról tartott tegnap rövid tájékoztatót Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Bevezetőjében elmondta, hogy a vízgazdálkodás legfőbb feladata az elkövetkezendő esztendőkben is; védekezés a víz kártételeivel szemben. Nagy gondot jelent az ipar. a mezőgazdaság és a lakosság igényeinek fedezése is. Hétszáz mesterjelölt tett. Jó tanuló középiskolásoknak különösképpen ajánlom, mert kevés a kiváló képességű, kulturált műhely- és üzemvezetőnk. A szakmunkásnak jelentkező eminens vagy jó rendű diák gyorsan elérheti ezt a rangot. — A tanulás lehetőségei? — Kétszáznegyven ifjú részére biztosítottunk otthont. A bentlakók szórakozási és önművelési lehetősége jobb, mint amit sok vidéki gyerek elérhet. Mi szeretettel várunk minden ifjú . „mesternek” jelentkezőt, aki még iskolapadban ül, de már szakmán töri a fejét. Van ideje, gondolkozzék rajta a tanév végéig. öt esztendő alatt a vízigények a mainak másfélszeresére növekednek. Ez a vízmennyiség két Balaton nagyságú tóval egyenlő. Az ország vízgazdasága, s így ellátása sem egyenletes. A már most jelentkező és évek alatt fokozódó vízgondok megoldására nagy tárolókat ' építenek, amelyekben csapadékbő hetek sokszor káros feleslegeinek egy részét raktározzák el. Az egyik legnagyobb ilyen létesítendő mű a második tiszai vízlépcső. Felépítésével Pest megye is gazdagodik. A duzzasztógát fölötti víztartalékokat csatornákon keresztül juttatják el messzebbre is, így kap öntözésre használható vizet Abony és környéke. A felhasználható és köny- nyen hozzáférhető vízkészletek növelésének másik módja a takarékos felhasználás. A mezőgazdaságban lényeges vízmegtakarítás érhető el, részben a csatornák szivárgásának csökkentésével részben az esőszerű öntözés elterjesztésével. A második, ötéves terv jelentős anyagi eszközöket biztosít a vízgazdálkodás gyors ütemű fejlesztésére. Köze] kilenc milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 1965. végéig a lakosságnak közel fele jut közműves vízellátáshoz. A beszámoló többek között megemlíti Vácot is. amelynek ellátása nagymértékben megjavult. Mindemellett nagy szerep vár a törpe vízmű építését szorgalmazó víztársulásokra. Az ötéves terv végéig kétszáz új kis vízmű létesítését tervezik. Emellett másfélezer új falusi közkút szolgálja a falvak jó ivóvíz-ellátását A vizművesátéstől meglehetősen elmaradt a csatornázási munka. Kielégítő változás — a javulás ellenére — csak a későbbi években várható. Jelentősen növekedik az öntözéses gazdálkodás területe. A tava'yi 164 ezer holdról közel félmillióra, a távolabbi jövőben pedig kétmillió katasztrális holdra terjed ki az öntözéses gazdálkodás. A tájékoztató jelentős része foglalkozott az árvízvédelemmel. A második ötéves tervben 200 milliót fordítanak töltésépítésre és erősítésre. 65 milliót pedig gátak felújítására. Elsősorban a Budapest alatti Duna-szakasz gátrendszerét erősítik. A megfelelő jéglevonulást kilenc jégtörőhajó üzembelépásével akarják biztosítani. A tájékoztató végül felhívta a figyelmet arra. hogy az elkövetkező években további nagy feladatok várnak a helyi víztársulásokra. Ötmillió holdra növekszik öt esztendő alatt a vízgazdálkodási társulatok működési területe.. Ezalatt nyolcvan községet látnak el egészséges ivóvízzel. (így) százalék, és a gyorsan iparosodó Vác városé is 16 százalék. Ezeken a területeken a tényleges szaporodás mintegy- fele vándorlásból ered. Ugyanakkor a ceglédi és nagykátai járásban — a megye két legnagyobb alföldi jellegű mező- gazdasági járásában — a népesség növekedése alig haladta meg a három százalékot és az elvándoroltak száma több, mint az odavándoroltaké. Ugyanez a helyzet Cegléd városban is, ahol ugyancsak elvándorlás miatt igen alacsony a tényleges szaporodás. A nőtöbblet 1949 óta némileg csőkként ugyan a megyében, de még mindig meghaladja az országos átlagot. Ezer férfire 1055 nó' jut, de a monori járásban 1081, a szobi és a váci járásokban 1076. A nőtöhblet a megye 60 éves és idősebb lakosai között még nagyobb; ebben a korosztályban 1000 férfira 1308 nő jut. A megye népességében — a gyermekkorúak és a 15—19 évesek arányának csökkenése mellett — az öregkorúak aránya emelkedett. Az öregedési folyamat a községekben nagyobb arányú volt, mint a városokban. A főváros vonzási övezetébe tartozó községekben a munkaképes korúak aránya nagyobb, mint a mezőgazda- sági jellegű területeken. A népesség családi állapot szerinti összetétele — 1949 óta — némileg változott. Csökkent a nőtlenek és hajadonok aránya, de emelkedett az elváltaké, különösen a főváros vonzási övezetébe tartozó községekben. A 15 éven aluli gyermekekből 100 családra 88 jut; egy családra jutó átlagos számuk tehát még az egyet sem éri el. Mint az országban általában, Pest megyében is emelkedett a iskolázottsági színvonal 1949 óta. A hétéves és idősebb népességből kétszer annyian végezték el az általános iskola VIII. osztályát, de kétszeresére növekedett az érettségizettek és egyetemi oklevelet szerzettek aránya is. Pest megye népességének iskolázottsági színvonala magasabb, mint a többi megyében általában. Legiskolázot- tabb a lakosság a gödöllői, a szentendrei és a váci járásban. A községek közül különösen kiemelkedik e tekintetben Gödöllő, a városok közül Vác város. Legalacsonyabb a lakosság iskolázottsága a ceglédi, a dabasi. a nagykátai járásban és,a városok közül Nagykörösön. A fiatal generáció iskolázottsági színvonala lényegesen magasabb, mint az öreg- korúaké. Áz egyetemi oklevéllel rendelkezők 82 százaléka produktív korú (25—59 éves), illetve csaknem fele 40 éven aluli. A mintegy 8400 egyetemi végzettségű közül 32 százalék tanári, 14 százalék mérnöki, és hét százalék orvosi oklevéllel rendelkezik. A népszámlálás időszakában a megye népességének 53 százaléka — 416 000 fő — kereső volt A keresők száma 1949-hez képest 3j százalékkal. 1930-hoz képest 52 százalékkal növekedett. Jelentősen fokozódott a nők foglalkoztatottsága; 1949 óta a kereső nők száma 61 000 fővel (71 százalékkal) növekedett. Az összes keresők közel egyharmada — 131 000 fő — Budapestre jár dolgozni. A mezőgazdasági keresőket figyelmen kívül hagyva, a keresőknek már közel fele dolgozik a fővárosban. 1949-ben a keresőknek 23 százaléka, 1960-ban már 39 százaléka dolgozott az iparban, illetve építőiparban. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 11 év alatt 49 százalékról 29 százalékra csökkent. Az iparban dolgozók foglalkozása részben a megye iparvállalatainak, részben a budapesti nagy iparvállalatoknak profilját tükrözi. Az ipari foglalkozásúak közül 14 800 fő lakatos. 11 300 fő fonó. szövő és egyéb textilipari foglalkozású, 8400 fő forgácsoló (esztergályos, marós, túrós, stb). 5200 fő kohászati foglalkozású. Ezeken kívül nagyobb számban vannak még műszerész. vegyipari, villamosgép-, rádió- és televíziószerelő. gépjármű. és motorszerelő foglalkozásúak. Az építőiparban dolgozók 27 százaléka kőműves, több mint 17 százaléka villanyszerelő, a közlekedésben dolgozók közül 4500 gépkocsi- és autóbusz- vezető.: A szellemi foglalkozásúak között 3200 műszaki szakalkalmazottat, 2500 műszaki vezetőt, 4490 pedagógust találunk. Az orvosok száma 530. 40 százalékkal több, mint 1949-ben. A nyugdíjasok szama 1949. óta 14 000 fővel, mintegy 35 százalékkal növekedett. Dr Münnich Ferenc köszöneté Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, a 75. születésnapja alkalmából hozzá intézett üdvözlő táviratokért ez úton mond köszönetét. Ritkán csenget szerkesztőségünk telefonja a váci öntőipari tanműhelyben. Szintai Márton igazgató veszi fel a kagylót s várja a kérdéseket. — Hány tanulójuk van? — Hétszáz gyereket tanítunk ..mesterré”. — Csakugyan, mennyire idézőjeles a mester jelző? — Jó szakemberek lesznek, annyi bizonyos. — Végülis csak a tanulás a gondjuk. — Tévedés. Éppen olyan kötelező termelési tervünk van. mint az üzemeknek. Nyolcmilliós értéket öntenek évenként. — Jó szakma-e az öntő? — Az egyik legjobban íize-
