Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

1961. NOVEMBER 21, KEDD Srcciei 'zMíritm 3 A kommunizmus küszöbén Röviddel azután, hogy egy új korszak kezdetét dö­rögték világgá az Auróra ágyúlövései, amikor Orosz- ország-szeirte villogtak az ágyúk és a puskák, amikor az elgyötört orosz proletár és muzsik oroszlánként vereke­dett a forradalmat fojtogató hatalmakkal, két ember állt a Kreml egyik szobájában egy hatalmas térkép előtt. A fürge mozgású, alacsony termetű szakállas vendéglátó intett, s kigyulladtak a lám­pák a hatalmas térképen. A vendég, H.G. Wells, a világ­hírű angol író döbbent cso­dálattal nézett a kis jelző­lámpák tömegére, majd az izzó tekintetű emberre, aki magabiztos kíváncsisággal várta a hatást. — Hát ez a mi villamosí­tási programunk, s nemso­kára látni fogja a világ, hogy erről a térképről min­dent átültetünk a szovjet ha­.2a földjére. A vendég hosszas szemlé­lődés után, pusztán udva­riasságból ilyesmit mondott: — Kívánom, hogy megva­lósuljon. Később, amikor visszaem­lékezett erne a kis fürge emberre és a történtekre, valahogy így írt: — Én még csak pusztítást és nyomort látok magam kö­rül, ő pedig már a megvaló­suló kommunista holnapról álmodik. Négy évtized pergett le azóta a történelem homok­óráján, s nemrég, amikor hu­szonkettedszer ültek össze a lenini, párt képviselői, Hrus­csov elvtárs H. G. Wellsnek is válaszolt következő sza­vaival: „A világ legnagyobb erőmű­vének, a bratszki vízierőmű­nek építői nagy győzelmet arattak, határidő előtt üzembe helyezték az első 225 000 kilo- wattos áramfejlesztő berende­zést.” A dnyeperi Lenin vízierő­mű kapacitása azzal, hogy be­fejezték a harmadik vízlépcső harmadik vízierőműv&iek sze­relését, 20 százalékkal emel- Icedik. A Szovjetunióban jelen­leg 306 milliárd kilowattóra energiát termelnek, a hétéves terv végére ez a mennyiség meghaladja az 520 milliárd ki­lowattórát. Ez pontosan 65- ször annyi, mint amennyi vil­lamos energiát hazánkban egy év alatt jelenleg termelünk. Hát ez lett a wellsi „álom­ból”. Ha ma élne, bizonyára már ő is bizakodóbb lenne, s megírná, hogy akkor, abban a Kreml-beli szobában, abban az alacsony, szakáll as emberben milliók, tízmilliók akarata, vá­gya Összpontosult, s ez az erő már meg is teremtette, ami akkor sokak számára még fan­tasztikus elképzelést jelentett csupán. Ha ez az író részt vett vol­na 1959-ben a XXI. pártkong­resszuson és most, amikor a XXII. kongresszus tanácsko­zott, már nem lepődött volna mg a hétéves népgazdasági :rv célkitűzésein, s azon som, ogy az első három év ered­ményei alapján módosították az eredeti tervet. Hruscsov elvtárs mondotta a XXII. kongresszuson: „... a tervet az élet, a szov­jet nép hősies munkája helyes­bítette” Ez a hősies munka eredmé­nyezte, hogy az előírt 8,3 szá­zalékos évi átlagos növekedés­sel szemben évi 10 százalék­kal volt magasabb az ipari ter­melés a hétéves terv e'ső há­rom esztendejében. Ez mintegy :0 milliárd rubellel több érték megtermelését jelenti a három év alatt. Erre alapozva vált lehető­vé, hogy a hétéves tervet a villamosenergia-terme’és nö­velésén túlmenően egyéb fő vonatkozásaiban is megnövel­jék. Eredetileg 65—70 millió tonna nyersvas olvasztását tervezték, most ezt a tervet 72—73 millió tonnára növel­ték. Acélból 86—91 millió tonnára módosították a ter­vet.- Hengerelt árúból nem 65—70. hanem 73—74,5 millió tonnát készítenek. Olajból több mint 240 millió tonná­ra nőtt a terv. A gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar ter­melésének értéke az eredeti­leg tervezett 49 milliárddal szemben 56—57 milliárd ru­belre nő. Hruscsov elvtárs következő szavai érzékeltetik a legjob­ban ezeknek a számoknak a nagyságát. „Hazánk gyártja ma a vi­lág ipari termelésének majd egyötödét, többet, mint Ang­lia, Franciaország, Olaszor­szág, Kanada, Japán, Bel­gium és Hollandia együttvé­ve. Márpedig ezek az orszá­gok nagyon fejlettek, s la­kosságuk együttvéve 280 mil­lió, A mi 220 millió lakost számláló országunk mégis maga mögött hagyta őket az ipar teljes termelésének te­kintetében, ami azt mutat­ja, milyen biztosan és gyor­san halad a szocialista gaz­daság!” Ezek nagy számok, de nem állnak olyan közel az emberhez, mint azok, ame­lyek a jólétet vannak hivat­va fokozni. A hétéves terv első három é----en több mint egymil­l iárd méter textilanyagot és körülbelül 70 millió pár cipőt gyártottak terven felül. A hétéves terv végén a szovjet ipar 9 milliárd négyzetméter textilanyagot készít, az egy főre jutó cipőíermelés pedig körülbelül három pár lesz. Ez azt jelenti, hogy éven­ként, még a csecsemőket is beleszámítva, minden szovjet állampolgárnak három pár cipő jut. Bármelyik számadatot ki­ragadhatjuk a sok közül, va­lamennyi mögött ott ált az ember, az emberről való gon­doskodás. A lakáiskértíés megoldása nem könnyű fel­adat. Különösen nem ott, ahol néhány évtizede tíz- és tízmillióik még jóformán odúk­ban laktak. Ebben a hatal- :mas országiban 1957-ben eh-- határozták, ..hogy,» 10—12 év alatt megoldják ezt a fon­tos kérdést, s 1959-ig már 10 százalékkal több lakást építettek a tervezettnél. A hétéves tervben pedig újabb 15 millió laikás felépítését tervezik. Ez több, mint a szov­jethatalom eddigi éveiben épített lakások száma össze­sen. Ha négytagú családokat veszünk alapul, a hétéves terv alatt épített lakásokba hat olyan ország lakosságát lehetne elhelyezni, minit Ma­gyarország. Nem kell számadatokkal bizonyítani, hogy a hétéves terv végére a Szovjetunió­ban lesz a legrövidebb mun­kanap és munkahét a vilá­gon és ezzel együtt a lakos­ság jóléte is jelentősen nö­vekszik. Jelentősen nő a ke­resők száma, növekednek a fi­zetések, egyre többet fordí­tanak az emberek egészségé­nek megóvására és a mű­veltség gyarapítására. A jólét fokozása érdekében persze a mezőgazdaságra is fontos feladatok várnák. Biz­tosítani kell a lakosság élel­miszerszükségleteinek és az ipar nyersanyagigényeinek kielégítését. Fő feladatként a szemestermények növelését je­lölték meg, de előírták a hús, a tej, a tojás és a gyap­júhozam növelését is. A Szovjetunió a tej és vaj teljes termelését tekintve máris az első a világán, A legközelebbi időben már nem­csak utoléri, de el is hagyja az USA-t az égy főre jutó termelés tekintetében is. A szovjet mezőgazdaság termelésének nagyarányú nö­vekedése érdekében hét év alatt egymilliónál több trak­tort, 400 ezer gabonakom­bájnt és sok más különböző gépet kap. A kolhozok és szovhozok vili amcsi tása be­fejeződik a terv végére. Ezen keresztül nemcsak nagymér­tékben nőnek, de egyre ol­csóbbá is válnak a mezőgaz­dasági termékek a Szovjet­unióban. A Szovjetunióban m^r napjainkban elemi követel­mény, hogy a fiatalok érett­ségizzenek, s mivel az egész társadalom nyugodt, kiegyen­súlyozott életet él, a létbi­zonytalanság a múlté, egyre inkább a diploma válik a fia­talok hozományává a házas­ságban. A hétéves terv során a szovjet főiskolákon két­millió 300 ezer szakembert nevelnek, s a főiskolai képe­sítésű szakember száma 1965- re eléri a 4,5 milliót. Még annyit ehhez, hogy köztudomásúan a Szovjetunió rendelkezik a legfejlettebb termonukleáris kutatási ered­ményekkel. Ennek ellenére, hisz életeleme a béke, a hét­éves tervben azt a célt tűzte a tudósok elé, hogy legye­nek úrrá e kimeríthetetlen energiaforrás felett és bizto­sítsák kiterjedt felhasználá­sát az energiatermelésben és a közlekedési célokat szol­gáló hajtóművekben. Az itt közölt eredmények és célkitűzések persze koránt­sem teljesek. Nem tudunk egy cikk keretében mindent elmondani, de nem is szük­séges, hisz olvasóink is figye­lemmel kísérték és kísérik a Szovjetunió fejlődését, erő­södését. Ez érthető, mert a szovjet emberek jelene a mi jövőnk, s tegyük hozzá, nem is olyan távoli jövőnk. Nemcsak tiszteljük ezt a hatalmas népet, amely nap­jainkban a szó szoros értel­mében az eget ostromolja, de testvérként állunk mellet­te, amikor féltve óvja, őrzi kemény munkával teremtett jólétét, s még ragyogóbb jö­vőjét, s a mi eredményein­ket és jövőnket is. Közös si­kereink fe'lletti örömünkbe ugyanis még mindig vegyül üröm, mert az a másik világ, amelytől a szocialista tábor népei örökre megszabadul­tak, nem akar belenyugodni abba, hogy a többi nép is előbb utóbb a felemelkedés útját választja, s ezt hábo- j rú kirobbantásával akarja megakadályozni vagy késlel­tetni. A Szovjetunió' hétéves terve éppen ezért nagy súlyt helyez a véderő növelésére is. A Szovjetunió —, amint a hétéves terv célkitűzései is mutatják, — töretlenül megy előre a kommunizmus felé. Az SZKP új programja a kommunizmus felépítésé­nek munkaterve. A Szovjet­unió eltökélt szándéka e program mielőbbi valóravál- tása. Éppen ezért békés egy­más mellett élést ajánl a ka­pitalista országoknak. A szakember javasolja Növeljük a vetőmag mennyiséget A kenyérgabona vetésének legkedvezőbb ideje már le­járt, de a vetést még mindig nem fejeztük be. A késede­lem oka a hosszan tartó aszály volt, amelynek káros hatá­sait nagy erőfeszítésekkel igyekszünk csökkenteni. Jó munkaszervezéssel, a még kint levő kapásnövények gyors betakarításával, a gépi és fo- gatos munkaerők jó kihaszná­lásával, a traktorosok nyújtott vagy kettős műszakjának bevezetésével kell elérni, hogy a kenyérgabona a lehető leggyorsabban ke­rüljön a jól előkészített magágyba. A novemberre áthúzódott kései vetésnél az optimális növényállomány és a jó ter­mésátlag elérése érdekében a korábbi, több Csíraképes ve­tőmagot kell vetni terület­egységenként. Novemberben már hetenként változik a hol­danként vetőmag-mennyiség. A változás mértéke tíz szá­zalék, vagyis minden héten tíz százalék­kal többet kell vetni az előző heti optimális meny- nyiségnél. Ennek az az oka elsősorban, hogy a későbben vetett mag­ból kelt növénynek olyan mértékben csökken a bokroso- dási képessége, amilyen mér­tékben késik a vetése. A vetőmag-mennyiség növe­lésével egyenlítjük ki tehát a bokrosodási képesség csök­kenéséből származó kiesést. A sarjúkalászok csökkenése miatt kell növelni az anya­kalászok számát. Sajnos, termelőszövetkezeteink nem veszik figyelembe még ezt az egyszerű, de kérlelhetetlen tényt, és az azonos magmennyiséggel, de nem egyidejűleg vetett ga­bonáiknál nagy különbség támad a termésátlag tekinte­tében. Azok a tsz-ek tehát, amelyek még nem vetettek el, feltétlenül ügyeljenek a vetés­időhöz igazodó optimális mag­mennyiségre. \ A magmennyiségen kí­vül ügyelnünk kell még a vetési mélységre is a kései vetéseknél. Nem szabad megengedni, hogy a vetőmag legkisebb része is takaratlanul maradjon, ezért a búzát például öt centimé­terre vessük. A megfelelő mélységbe helyezett vetőmag biztosabban kel és jó állja majd a tél viszontagságait. Fehér Aladár megyei növényvédelmi felügyelő A SZERETET L A vőlegénnyel — Kolipka Mihállyal — az esküvő előtt alig egy órával még „civilben” találkoztunk. A *26 éves fia­talember és a menyasszonya, Tasnádi Ilona, a nyáron ta­lálkoztak, júliusban. Akkor kerültek egy munkahelyre és most kétszeresen is nevezetes esküvőjükre készülnek. Csö­mörön ugyanis ez az első ICISZ-esküvő, amelyet ünne­pélyes keretek között tar­tanak meg. És az sem min­dennapos dolog, hogy lévén a vőlegény hivatása külügyi szolgálat, az alkalomszerű uta­zásra is fel kell készülniük. — Igen. A miénk az első KISZ-esküvő a községben — mondja a vőlegény. — Öröm és megtiszteltetés a számomra, hogy Azoknak, akilc nem akar­ják elfogadni ezt az ajánla­tot, H. G. Wells ma bizo­nyára azt mondaná: — Uraim, Lenin álma va­lóra vált. Vegyék ezt tudo­másul. A szocializmust nem lehet elpusztítani. Lenin tér­képét semmiféle erő sem tud­ja letörölni a földről soha. Farkas István az ifjúsági szervezet rendezi, ~ de el kell azt is mondanom, hogy elvtársaimmal, barátaim­mal sokat beszélgettünk er­ről. Szerettem volna eskü­vőmmel is hű maradni ah­hoz az úthoz, amin gye­rekkorom óta járok. Otthon, Kolipkáéknál, szin­te az anya tej jel szívták ma­gukba a gyerekek a közös­ségi érzést. Az édesapa 1933 óta vesz részt a mozgalmi munkában. Mihály .az úttö­rővasút alapításánál volt je­len, mint úttörővasutas. In­nen számít az ő mozgalmi munkája. Később évei szá­mának növekedésével tuda­tosodott benne a hovatarto­zás érzése. így lett kommu­nista. A kulturális élet, a színészi hivatás vonzotta. Érettségi után elvégezte Ró­zsahegyi Kálmán stúdióját. Közben Csömörön szervezett műsoros esteket. Szerepelt operettben, színműben, Pes­KISZ-esküvő Csömörön ten kerületi szávalóversenyt nyert. Színházi szerződést is kaphatott volna, de még a színészi stúdiumok elsajátítá­sa közben új érdeklődés éb­redt benne a diplomáciai pá­lya iránt. Nyelveket tanult, szén nemrégen fejezte be ta­nulmányait. Érettségi után két év alatt angol—orosz le­velezői képesítést szerzett. Az ő számára most kezdő­dik az élményekben gazdag Majdnem az egész fala üdvözölte az ifjú párt (Foto: Gábor Viktor) képezte magát. Próbálta egyez­tetni a kettőt Dolgozott kül­ügyi vállalatnál — és közben a KISZ művészegyüttes tag­jaként Bulgáriába utazott Most azonban elérkezett a döntés ideje. Követségi titkárnak nevezték ki, s így csak munkája mel­lett, inkább családi körben hódolhat a másik szenvedély­nek. — Nem baj — mondja. Sze­retett költőm, Petőfi, min­denhová elkísér, no meg a szép előadások kedves em­léke is. A menyasszony eddigi élete nem volt ennyire színes, hi­„Szállj gondolat aranyszárnyon“ A Gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad újból megkezdi működését Elég hosszúra nyúlt „nyári szünet” után csütörtökön, november 23-án újból kaput nyit a Gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad, amelynek kéthetenként tartott előadá­sai már szervesen hozzátar­toztak Gödöllő kulturális életéhez. Ezeken a színvona­las estéken valósággal pol­gárjogot nyertek a gödöllői közönség körében is a ma­gyar és a világirodalom nagy értékei. Az irodalmi szín­pad létrehozóinak, elsősorban Hídvégi Nándornak, a já­rási' könyvtár időközben fő­iskolai tanárrá kinevezett vezetőjének és Ladányi Ist­ván művelődésügyi felügye­lőnek nagy érdeme van ab­ban, hogy Gödöllőn eleven érdek­lődés él az irodalom iránt. A hosszúra nyúlt szünetelés­nek nem is az érdeklődés hiánya volt az oka, hanem az, hogy az irodalmi szín­padnak tulajdonképpen nem volt gazdája, nem volt, aki vállalta volna a felmerülő költségeiket, pedig az úgy­szólván csak képletes belépti­díjakból származó jövede­lem nem nyújtott mindig tel­jes fedezetet a kiadásokra. A járási tanács a párt és a kormány művelődésügyi irányelveinek szellemében legutóbb elhatározta, hogy megfelelő anyagi támogatást biztosít a Ju­hász Gyula Irodalmi Színpad számára és így megszűnt az az anyagi bizonytalanság, amely a múlt évben megbénította a színpad működését. Hogy a járási ta­nács helyesen járt el, mi sem bizonyítja jobban, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságéinak legutóbbi ülése, amelyen a megye művelődé­si tervének tárgyalása - során elismeréssel emlékeztek meg a gödöllői kezdeményezés fi­gyelemre méltó eredményei­ről. A járási tanács elhatározá­sa most újból életre keltet­te az irodalmi színpadot, amely november 23-án délután 6 órai kezdettel megtartja régóta várt évadnyitó előadását a járási tanács­háza dísztermében, ahol ezentúl ismét minden második héten hajlékot kap az irodalom. Az évadnyitó előadás címe „Szállj gondo­lat aranyszámyom’’ lesz, jel­lege pedig szerzői est, Áprily Lajos, Baranyi Ferenc, Né­meth Emil és Prukner Pál szerzői estje. Közreműköd­nek Kóhut Magda, a Nem­zeti- Színház tagja, Faludy Mária, az Országos Filharmó­nia tagja, Németh Marika, a Fővárosi Operettszínháiz tagja, Ágh Éva, színművész- nő. Az énekszámokat Somló Sándor karnagy kíséri zon­gorán. Konferál Földeák Ró­bert, a Petőfi Színpad főren­dezője. A Juhász Gyula Irodalmi Színpad legközelebbi estjét Vörösmarty Mihály költésze­tének szenteli, ezt követően pedig „Én, Francois Villon” címmel rendez irodalmi es­tet. m. 1. élet, amire férje mellett ké­szül. Elmúlt a beszélgetésre szánt idő, indulni kellett a kultúrház feldíszített termé­be, az esküvőre. A vőlegényt nemcsak szeretik, de tisztelik a községben. Ez csendül ki a nagyszámú közönség jókíván­ságaiból. — Mennyien vannak, hi­szen majdnem az egész falu kivonult — kiált fel az ajtóból egy kislány, a menyasszony volt osztálytársa. Sokszoknyás, középkorú asszony válaszol: — így adjuk meg faluhelyen a tiszteletet, de szeretjük is Mihályt. A piros terítővei és nem­zetiszínű zászlóval letakart asztal mögött a tanács elnöke és titkára ülnek, az anya­könyvvezető — Lendvay Ist­vánná — oldalán, A jegyes­pár egyenruhás úttörők sorfala közölt jön a terembe. A hivatalos esketés után az anyakönyv­vezető kedves szavakkal gra­tulál a fiataloknak, majd a község pártszervezetének tit­kára, lendvay István kö­szönti őket. A járási KISZ v. b. nevében Kiss Emil tit­kár mond beszédet és nyújtja át az ajándékot, míg a helyi kiszesek köszöntését Kri- zsán Mihály tolmácsolja. A nászinduló hangjai mellett vonul ki az ifjú házaspár a teremből. A szülői háznál megkezdő­dik a lakodalom. Az ifjú asz- szony nem pihent. Olykor táncosától hívják el, mert a tornác előtt összesereglett falusiak, régi szokás sze­rint, látni kívánják. Kolipka Mihály és elvtár­sai megtörték a jeget. Az első KISZ-esküvőt követi majd Csömörön is a többi; Két fiatal pár ezen az estén határozta el magát. Az egyik menyasszonyt meg is les­tük, mikor éppen azt mond­ta vőlegényének: — Ilyen lesz a mi esküvőnk is .: > , (t. t.J

Next

/
Thumbnails
Contents