Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

ttsT Mfern/ HÍRLAP külön KIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1961. NOVEMBER 19, VASÁRNAP TERMELÉSI ÉRTEKEZLET A GÉPÁLLOMÁSON Összes traktor-motor munka Mélyszántás Vetés Éves talajmunka Munkák mind összesen: 62 900 nh. telj. 46 104 75% 10 380 nh. 10 000 nh. 95 000 nh. 146 000 nh. 9 429 90% 10 000 100% 97 540 102% 159 090 108% A hátralevő két hónapban 16 794 normálholdat kell elvé­gezni, ami majdnem mind mélyszántási munka. Köszönetét kell mondani traktorvezetőinknek, azért az áldozatos és fáradságot nem ismerő munkáért, amit az őszi szántás-vetés során vé­geztek. Sajnos azonban a jó munka mellett voltak hiá­nyosságok is. Harminchat esetben kellett fegyelmi és kártérítési eljárást lefolytat­ni. 50 esetben igazolatlan mu­lasztást kellett traktorosok részére beírni, akik nem mentek idejében műszakra. Sajnos ezek a hibák rontot­ták gépállomásunk hírnevét. Az őszi tervfeladat teljesí­tésé után más járásban kel­lett besegíteni, hogy az ott levő tsz-ek is be tudják meg­megfelelő időt en fejezni a vetést. A más 1 ■ -uletre kihe­lyezett elvtársak nagyon mos­toha körülmények között, de derekasan megállták a helyü­ket. Ezek után a gépjavítási tervfeladatok ismertetésére tért ki az igazgató elvtárs, majd a sok értékes hozzá­szólás után véget ért a ter­Blekordok a jjászkarajenői Új Barázda Tsz-ben 700 munkaegységet szerzett a fogatos 11 660 forintot keresett a dinnyés gyárba. Az átlagos termés 160 —170 mázsa. El kell mondani, hogy a tagok becsülettel dol­goztak a vállalt területen, ide­jében elvégezték a növényápo­lást, a gazdaság ráadásul az ötven hold cukorrépát négy esetben lökapával megkapál- tatta. Kiemelkedő eredményt ért el ifi■ Gulyás János, aki vállalt területén 208 mázsás holdankénti átlagot ért el. Ke­reken ezer forint prémiumot kapott kivételesen jó munká­jáért. A kukorica holdankénti ter­mésátlaga 20 mázsa volt. Szé­les Pál két holdat vállalt. Hol­danként 100 forint prémiumot, a betakarított szár egyharma- dát is jutalomkép,pen hazavi­hette. Kovács Istvánná, a Parlag- halmi-brigád tagja a paradi­csomtermelésben 2677 forintot keresett, a Csárdaiaposi-bri- gádban Bajzáik Gergely né 2444 forintot. 30 holdon termelt dinnyét a gazdaság. Nem volt ritka a 20 kilós mammut görögdinnye. A dinnyések közül Varga Já­nos 5 hónap alatt 11 660 forin­tot keresett meg. 20 hold zöldborsó termelé­sére szerződött a tsz a Nagy­kőrösi Konzervgyárral. A hol­dankénti átlag az országosan is szép 23 mázsát érték el. Ke­reken négyszázhatvan mázsát vett át a gyár. Az első szedés alig tett ki egy mázsát, az utolsó tételek között volt száz mázsás szállítás is. A borsó- szedésben részt vett a fél falu. Iskolások, ktsz-tagok, tanácsi dolgozók, a pedagógusszakszer­vezet. Nem volt ritka az, hogy valaki 120—150 forintot meg­keressen a borsószedésben. Rekordok voltak a munka­egység-teljesítésben is. Dávid Antal fogatos 650 munkaegy­séget szerzett. Cinege Pál tej­szállító pedig az év végéig el fogja érni a 750 munkaegysé­get. A nők közül élen jár Vizy Anna, baromfitenyésztő, aki eddig 400 munkaegységet szer­zett, kivételes jó munkájáért Alkotmány ünnepén pénzju­talmat kapott. Szakcsoport-szervezés, de okosan melési értekezlet. Az értekez­let elérte a célját, serkentő­leg hatott a dolgozókra, s ér­nék eredménye kifejezésre kell, hogy jusson az elkövet­kezendő dekádokban. Remél­Hová lett a női méltóság? tért az SZTK-rendelobe is (hogy ott mit csinált, nem lehet tudni), majd nyoma ve­szett. Közben a másik, magáról nem tudó nőt bevezették a tanács udvarára és becsukták mögötte a kaput, hogy az egyre nagyobb számban össze­gyűlt gyereksereg ne lássa c csúfos példát. Végül is a mentőknek kellett elszállí­tani a magára maradt, bot­rányt okozó, ittas nőt. ★ Eddig a szomorú és fel­háborító történet Az elmondottakon érdemes elgondolkozni és levonni a tanulságot, hogy vajon ki a felelős azért, hogy lehetővé tették a botrányt okozó két női személy tudatlanságig való italozását és ezen keresztül az utcai botrány megrendezé­sét. Az arra járók jogosan ítélték el a látottakat és jo­gosan vetették fel, hogy a Telek utcai iskolai nap­közi 8—12 éves tanulói ho­gyan kerültek csaknem tel­jes létszámmal a botrány színhelyére, hogy abban ta­nulás helyett jó szórakozást találjanak. Vajon hol voltak a pedagó­gusok? Talán ők is csodálói voltak e szomorú esetnek? — már — KELL A BIZTATÁS A megbotránkozás és a fel­háborodás fogta el péntek, kora délután a Rákóczi és Te­leki utca sarok felé haladó­kat. Már messziről észre le­lhetett venni, hogy „nem mindennapi” eseményt lehet látni, hiszen vagy százan voltak tanúi két részeg nő botrányos viselkedésének, akik a járási tanács épületének dől­ve produkálták magukat. Az egyik mellett eldőlt kerékpár­jára akasztott szatyorból a fejeskáposzták gurultak szét és végtelen szánalmas kép­pel, véres orral és kézfejjel rogyott a falnak. A másik, az „járóképes” volt és zava- rászta a fiatal lányokat és közben trágár szavakkal igye­kezett amúgy is megtépá­zott női méltóságát aláásni. Gondolván, hogy talán még kevesen látták, néhányszor be­Az újságon keresztül adom át az abonyi labdarúgók lel­kes szurkolóinak az edző utasítását s azt még szemé­lyes kívánsággal is megtol­dom: sportszerű viselkedést, fergeteges hangorkánt és ha­zai győzelmet kívánok. P. M. — 21-ÉN DÉLUTÁN 14 órakor a Törteli Községi Ta­nács tanácsülést tart. Ezen megtárgyalják az 1962. évi költségvetést és a községfej­lesztési alap felhasználását. — AZ ALBERTIRSAl Di­mitrov Termelőszövetkezet eb­ben a gazdasági évben 420 ezer liter tejet szállított az állami felvásárlásnak. A gaz­daság az 1962-es gazdasági évre 523 ezer liter tej szállí­tására kötött szerződést. — ELKÉSZÜLT a jászkara- jenőd Üj Barázda Termelő- szövetkezet 1962. évi mező- gazdasági termelési terve. A tervet a járási tanács mező- gazdasági osztálya jóváhagyta. A tsz könyvelősége jelenleg a terv pénzügyi részén dolgozik. — A TÖRTELI Aranykalász Termelőszövetkezet csütörtö­kön 12 darab hízott marhát és 36 darab hízott sertést adott át az állami felvásár­lásnak. Még ebben az évben 180 darab hízót és 21 darab hízott marhát szállítanak le az állammal kötött szerződés keretében. — A PEST MEGYEI Ma­lomipari Vállalat ceglédi üzem 24 óra alatt 600 mázsa gabo­nát őröl és ezt a nagy meny- nyiséget, ami a város és a já­rás ellátását biztosítja, az üzem dolgozói három műszak­ban teljesítik. — A CEGLÉDI TEJÜZEM 4000 literes tankszállító gépko­csit kapott. Ezzel a legmoder­nebb szállítóeszközzel végzi az üzem a tej beszállítását a já­rás községeiből. — A PEST MEGYEI Építő­anyagipari Vállalat ceglédi téglagyára 1000 darab tégla elkészítéséhez 3,2 köbméter agyagot használ fel. Ebben az évben az üzem 7 millió 814 ezer darab téglát gyártott. — NOVEMBER 20-ÁN dél­után 4 órakor dr. Horn Artúr tart előadást A tenyésztendő fajta és tenyészegyedek ki­választása címen a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak ismeretterjesztő előadá­sainak sorozatában, a ME- DOSZ művelődési házban. — CSÜTÖRTÖKÖN az al- bertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezet 56 darab hízómar­hát szállított az állami fel­vásárlásnak. Fontos mérkőzést játszik vasárnap otthonában az Abo­nyi TSZK labdarúgó-csapata. Bátran nevezhetjük ezt az összecsapást rangadónak. Győ­zelem esetén veszélyes ver­senytársát tudja az Abony lejjebb szorítani. Viszont pontvesztés esetén nehezebb helyzet elé áll a hazai csa­pat Tavasszal ugyanis az j abonyiaknak a riválisok kö-; zül Nagykátára, Maglódra és < Budaörsre kell utazniok. Itt! a hazai csapatnak nem sza-j bad pontot veszíteni. Tud-! ják ezt a játékosok és a j vezetők is egyformán. A j csütörtöki edzésen Knerczer \ Frigyes edző a kapufa mellől; figyelte játékosainak mozgá-í sát. — Általában elégedett va-j gyök a csapat minden tag-; javai — válaszolt a kérdé-j semre. — Izgalmas, jó mér-! kőzést várok. A mérkőzés eredményéről; nem is faggattam. Milyen; eredményt várhat egy olyan; csapat edzője, amelynek lét- 5 érdeke a győzelem. Terme- í szetesen minden csapat a: győzelem reményében indul; a pályára, de az abonyiak-j nak most különösen kell a \ két pont. — Vasárnap délután fél; négykor a múlt vasárnapi; összeállításban lépünk pá-; lyára — mondotta Knerczer \ edző: — Tóth, Molnár 1,! Bugány, Juhász, Válóczi, Un- ! ger Kalmár 11 Czigler, Nagy \ L., Göncöl I. ! 1 — Mit üzen a szurkolóknak? \ — Kell a biztatás. vetkezendő termelési értekez­leten élüzem cím büszke tu­lajdonosai lehetünk. Habony István jük, hogy azokat a feladato­kat, amiket a párt és a kor­mány ránk bízott sikeresen fogjuk teljesíteni és az elkö­kák állásáról és a soron követ­kező előadások végrehajtásá­ról. — Mindnyájunkat érintő örömhírrel kezdem —, mon­dotta Angyal elvtárs —, még­pedig azzal, hogy a gépál­lomások országos versenyé­ben a tavasz-nyári idény­ben első helyen végeztünk. Ez igen nagy feladat volt, s ezért a gépállomás minden dolgozójának a megyei igaz­gatóság, a megyei tanács üd­vözletét tolmácsolja. Az ered­mény elsősorban a traktoro­sok jó munkáját tükrözi. Ezután rátért az őszi mun­kában jó munkát végzett traktorosok eredményeire, majd ismertette az őszi kam­pányban elért eredményeket. Péntek este nagy sürgés­forgás volt a MEDOSZ Teleki utcai székháza előtt, ugyanis a fenti időpontban tartotta ter­melési értekezletet a Ceglédi Gépállomás. Az értekezletre való megjelenés 90 százalé­kos volt. Részt vett az ér­tekezleten a váyosi pártbi­zottság résiéről Szabó Já­nos elvtárs, a városi tanács mezőgazdasági osztály részé­ről Szabó Lajos elvtárs és a megyei igazgatóság részéről Suszter József megyei fő­mérnök, Farkas István mező­gazdász. Balogh József üb-elnök üd­vözlő szavai után Angyal Ká­roly elvtárs, a gépállomás igazgatója tartott beszámolót az őszi idényben elért ered­ményekről, a gazdasági mun­Nem kell ahhoz feltétlenül a földdel foglalkozó embernek lenni, hogy valaki megállapít­sa, hogy keserves volt az idei gazdasági év. 120 napig nem esett egy csepp eső. A föld kőkeményre száradt. A jászka­ra jenői Uj Barázda szövetkeze­ti gazdái is nagy erőfeszítéssel küzdöttek az idő mostohaságá- val. Ötven százalékkal több munkaegységet használt fel a gazdaság, mint tavaly. A tagok megtették a kötelességüket. Az egész évben egyedül az ara­tásban vettek igényibe külső munkaerőt, azt is a községből. Az Uj Barázda 50 k. hőid cukorrépát vetett. A szedés ja­vában folyik., már negyven va­gon répát el is szállítottak a Szorgalmasan tanulnak a kommunisták és a párton- kívüliek a ceglédi Május 1 Ruhagyárban Nagyon érdekes és szinte példátlan dolog, hogy egy üzem vagy gyár úgy ki tudja nevelni vezetőit, ahogyan azt a Május 1 Ruhagyárban ta­pasztaltam. — Ezek az emberek mind megfelelő szakképzettséggel jöttek hozzánk! — mondotta Bartók elvtársnő, a gyári alapszervezet titkára. Nagy gyakorlattal rendelkeztek, de ez a gyakorlat, mivel a kis­iparból jött, alapos átkép­zést igényelt. Vezetőink mind­mind a legegyszerűbb mun­kán kezdték, lépésről lépésre haladtak előre a gyakorlat­ban, ezzel párhuzamosan szaktanfolyamokon képezték magukat az elméletben, és ma már büszkén mutathatunk rá arra, hogy szalagvezető­ink, üzemvezetőink, sőt, ma­ga a vállalatvezető is nálunk kezdte. — Tanulunk. Igen sokat tanulunk és kis túlzással mondhatnám, mindenki ta­nul. Az idősebb dolgozótól a fiatalabb, az alacsonyabb képesítésű a haladottabbtól, a nagyobb gyakorlattal rendel­kezőtől a kezdő. És ebben nincs kivétel. Ezt csinálják kommunisták és pártonkívü- liek egyaránt. — Érdemes néhány szót mondani a felnőttoktatásról is. Tavaly is volt már ki­helyezett osztályunk, tizenhét tanulóval. A Mészáros Lőrinc iskola tanári karából jött há­rom pedagógus, az ő áldozat­kész munkájuknak köszön­hető az egészen rendkívüli tanulmányi eredmény. Az idei létszám harminchét főre emelkedett, a tavalyiak jó példája húsz követőre ta­lált. Az idei tanévben elég sokan befejezik az általános iskolai tanulmányokat. Ezek számára jövőre biztosítjuk a továbbtanulás lehetőségét; Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a Budapesti Ruhaipari Technikum tele­pünkön kihelyezett osztályt létesítsen. Kiegészítésül je­gyezzük meg, hogy hat dol­gozónk jár a Kossuth gim­názium esti tagozatára, egy munkatársunk beiratkozott a Mezőgazdasági Technikum fel­nőttoktatására és egy mű­szaki emberünk a Szolnoki Gépipari Technikumba jár. — Ezenkívül a gyár terü­letén komoly ismeretterjesztő munka folyik a TIT támo­gatásával és november 15-én beindul több előadással a politikai oktatás is. Rúdiával iár a szerencse ! Múlt héten, pénteken, szo­kás szerint bemondta a rá­dió a lottó nyerőszámait. So­kan fintorgatták az orrukat, voltak, akik indulatosan szét­tépték a szelvényeket. Törteién pedig kivágódott a Vöröshadsereg útján a harminchat számú ház ka­puja. Vincze Józsefné talán még azt is elfelejtette, hogy kendőt kössön, meg sem állt a postáig. Csak annyit tu­dott idegességében kimonda­ni: — Négyes! A posta vezetője alaposan megnézte a szelvényt. — Négyes ez, akárhogy is nézem! A kis cédula körben járt. Mindenki bólintott. Vincze Józsefné határtalan boldogság­gal ment haza. Ez a bol­dogság aztán akkor fokozó­dott, amikor másnap a Pest megyei Hírlapban azt is ol­vasta, hogy 62 ezer forintot fizet a négyes találat. Tegnap délután rákopogtat­tam az ajtót Vinczéékre. A fiatalasszonyt nem találtam otthon. Az öreg mama el­mondotta, hogy tizenegyedik hete lottózik a menyecske. Mindig ugyanazt a négy szá­mot tette meg, csak egyet változtatott, és végre sike­rült. Vincze bácsit kérdezem meg, hogy soká gondolkodott a fiatalasszony, amikor ki­állította a szelvényt? — Dehogy is gondolkodott. Nem is volt hozzá kedve. Éppen a fogorvostól jött. Fogat hú.zatott. Egyik kezé­vel fájdalmában az arcát nyomkodta. A másikkal pe­dig kiállította a szerencsés szelvényt. A régi lottózók számára itt a jó példa. Tessék követnil mellett. Dombi Pista bandája nagyon szívesen húzta a talp- álávalót. A lányok pedig kénytelen-kelletlen legények nélkül mulattak. Egymásba kapaszkodtak és úgy táncol­tak. Lehetett már úgy nyolc óra, amikor Petrányi Laci egyet gondolt, ellépett az ab­laktól és megindult a bejárat felé. — Jöttök vagy nem jöttök? — szólt hátra, de nem sokat törődött azzal, hogy a többiek mit válaszolnak, meg sem várta a feleletet. Bátran be­lépett a terembe és nem so­kat vacakolt, hanem elkapta Mezei Sára derekát és szor­galmasan rakta a tangót. Amikor az ablak irányába táncoltak, még rá is nevetett az ablaknál szorongó társakra, akik közül kettő megugrott és uzsgyi, be a terembe. Nem telt bele egy félóra, be lehetett csukni az ablakot. A legények mind benn voltak a terem­ben. Jókedvűen táncoltak és: amikor az igazgató be jelen-: tette a hölgyválaszt, mind i odavágódtak mellé és moso- j lyogva bejelentették, hogy je-\ lentkeznek a tánccsoportba. \ ték a kifelé zümmögő muzsi­kát, no meg a táncoló lányok vidám csattogását. Az igazgató észrevette a bandában álldogáló fiatalokat és a következő foglalkozáso­kat már nyitott ablakok mel­lett végezték a lányok. A fiúk lassan óvakodtak közelebb. Először csak éppen bekukkan­tottak a művelődési ház ab­lakán, majd kettesével álltak meg az ablakoknál. Mire tíz óia lett, akkorra már minden ablakra három-négy Legényke jutott és mindannyian gyö­nyörűséggel nézegették a pille könnyedséggel szálldogáló lá­nyokat. Tegnapelőtt este aztán meg­történt a nagy eset. Az igaz­gató bejelentette, hogy a párnatánc meg az üveges tánc már annyira jól megy, hogy a ma esti próbát nem tartják meg, helyette a lányok tán­coljanak. mulassanak úgy, ahogyan a kedvük tartja, akár éjfélig is. A legények persze már ott szorongtak a nyitott ablakok lánytánc, hát majd azzal fog­nak szerepelni és a fiatal­emberek maradjanak ott, ahol vannak. Két nap múlva volt az első próba. A táncot Szokolai Er­zsiké tanította és az első há­rom próba csak lépegetéssel telt el. A második hét végén Dombi Pista bandája odaállt a nagyterem sarkába és rá- reccsentett a nótára. Rakták a lányok vidáman mosolyogva. Nagyon szépen telt az este, a legények mor­cosán. kedvetlenül álldogáltak az utcasarkon és tíz óráig várták a lányokat. — No, aztán táncoltok? — kérdezte Kas Ferkó Cserei Irént. — Haj, de milyen szépen. Ugyan miért nem nézitek meg. — Nem vagyunk rá kíván­csiak — jegyezte meg morog­va Serfőző Péter. Egy hét múlva egy kicsit közelebb jöttek a legénykék. A túlsó oldalról nyújtogatták a nyakukat és erősen figyel­Kas Ferkó kerek-perec ki­mondta. — Nem csinálok ma­gamból bohócot. Akinek ked­ve van hozzá, hát ugráljon a színpadon, de én nem teszem. A KISZ-titkár és a műve­lődési otthon igazgatója el- hülve hallgatta a meggondo­latlan szavakat. — No, de Ferenc, legények nélkül nem lehet tánccsopor­tot csinálni. Érted? — Értem! Hát akkor nem kell csinálni. Vagy táncolja­nak a lányok magukban. Semmit sem ért a szép szó. Ferkó hajthatatlan maradt és mivel olyan kölomposféle volt, a legények egytöl-egyig ugyan­azt a nótát fújták, menjen, aki akar, de ők bizony nem csinálnak magukból bohócot. A művelődési otthon igaz­gatója napokon át törte a fe­jét azon, hogy ugyan merről is kellene belekapaszkodni a dologba. Végül is a homlo­kára csapott. Estére összehívta a lányokat. Voltak vagy hú­szán és bejelentette, hogy eszi a fene, alakítanak lány­csoportot. Van elég sok szép

Next

/
Thumbnails
Contents