Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-19 / 273. szám
IMI. NOVEMBER 19, VASÁRNAP "“kMMod 7 MOZDUL AZ ÓRIÁS Hatalmas. Mint egy vállra fektetett kolosszus lába. Vékony létrákon járnak fej hozzá a törpe emberek. Alig hihető, hogy a törpék műve. Fölfelé nézek. Nézem, csodálom mindenfelé. — Feljön? — a hegesztő maga fölé bök hüvelykujjával. Kapaszkodunk a szalmaszál létrán. Csodálom, hogyan bír a hosszú, vékony jószág. Pedig Jakus István — mögöttem — S az ember? Mit ad ezért? — Elhegesztettem vagy két mázsa elektródát erre. Ilyen fémpálcát, ni — s mutatja. Felnézek. — A padlón még hagyján, oldalt is, de a mennyezetet már nehezebb lehet összevarrni. — Olyankor én is ontom a szikrát, akár a sárkány. Füstöl a ruha rajtunk. Nyakunkba hull a tüzes áldás. &. .1 :Áík - HHHHI í Az ember és az óriás. Villamos járhatna a négyméteres nyílású kemencén át. Alkotója az ember szinte elvész mellette — jóval testesebb legény. A hegesztőruha is kitesz pár kilót. Még néhány lebegő, ingatag lépés. — Itt vagyunk! — szusz- szán elégedetten a létrapartner. Alighanem élvezte a biesakló, tétova kapaszkodást maga előtt. — Hát ez a?! — mutat, de most már előre. Négy méter átmérőjű, hatvan méter hosszú alagút, az első cementégető kernende. Eddig jutott a DCM. Ez -az óriás test forog majd éjjel-nappal. Egyik végén áramlik be az iszap, másik végén kifelé a darabos cement. Ez a jövő képe. Most: — Csavarokkal húzzák csz- sze a gyűrűket, azt úgy is gondolja, hogy nem szőrös- től-bőröstől emelték ide a köpenyt. Köpeny — vasból. Négy- százezer kilós! Belülről sa- mottal tapasztják, kívül épület fedi majd, hogy jobban tartsa a hőt. A vasalagút közepén kis tűz lobog. Meg-megpirosítja az emberek arcát, akik egy hosszú dúccal vesződnek, mintha azzal akarnák alátámogatni a roppant körív tetejét. Idefönn Koncz László a gazda. Ö mondja: — A lengyelek vasalták hozzá a gyűrűket. Összefogjuk belülről, jól összeigazít- i juik, kicentírozzuk, s aztán a i gyűrűk közti keskeny résre i „ráfonaszt” a hegesztő. — Öriáscsavarok! Mennyi i lehet egy? — Colstokot vesz,, leméri, s 1 egy kis fejszámolás után jön j az eredmény: \ * — Tizenkét kilogramm, j Százkilencvenet raktunk fel... j Kétszázharminc mázsa vas < — csavarokban! Van ami : melegítse ezt a néhány em- ! bért a hirtelen jött hideg- \ ben. A tűzre pillantok. Pa- : rázslik a fa, villogva röp-! pennek a zsarát-csillagok. \ — Hideg van. — Az. Inkább huzat. De ki- j bírjuk. Fény villan fel egy gyűrű- í vei odébb. Létratársam, s ! kalauzom fogott dologhof. < / / — Ez aztán csillagszóró \ > — állót, meg röptávon ki- \ vül. Felém néz, s nevet. ■—Meg sem kell várni a ka- ; rácsonyt. Télen-nyáron foly-: ton figyelhetem. S még fi- ! zetnek is érte. Tűzkeresztség — ez jut eszembe most. Katonás, férfias, hősi fogalmat takart ez a fogalom. De mennyivel csodásabb itt ez a tűzben fürdő ember, aki a „nagy offenzíva” tűzszerésze, aki monstrumot — alulról. Ök a fővállalkozók — az irányítók. A legmagasabb és leg- vékonyabb közöttük a főnök. Tipikus német: kicsit hosszú, vékony orral, világos hajjal, s rendíthetetlen precizitással. Leírja a nevét is: — Struse Horst. Jó időt kívánok, mert látom, hogy fáznak, s ajánlom, hogy ilyentájt Afrikában vállaljanak munkát legközelebb. Nevelnek. — Ahová kell, oda megyünk — és mondja, mondja hány felé építettek már a világon kisebb-nagyobb cementművet. — Itt hány kemence készül? — Három. Egynek-egynek a súlya végül is ötszáz tonna lesz. — Hatalmas test. Mekkora erő forgat j*? Megvonja a vállát — „ki tudhatja’“. — Mégis... Csak úgy nagyjából. Udvariasan mosolyog, de ilyen szentségtörést nem követ el. Felmászik egy másik létrán, előveszi a papírokat. Számolás — és kiderül, hogy 233 lóerő forgatja. — De mikor? — Május—júniusban. Már előbb is. A mi szerelőink eljutottak addig, hogy a gyűrűk pontos- összeigazíAhol az ember ereje kevés. Súlyosodik, épül a most maga forrasztja össze ezt az óriás cementágyút. Megemelem a kalapom előtte. Ezt teszem odalenn is* de köszönésképpen. Ismét földön vagyok, s három kékruhás némettel nézegetem a odadübörög a lánctalpas, négyszáz tonnás test (Tóth György felv.) tásához meg kell mozdítani a hatvan méteres köpenyt. Igaz, hogy csak csörlőkkel, kötéllel — mégis. Lehe-t, hogy éppen ezekben a percekben elsőt mozdul az óriás. Tóth György \ Gorkij Autógyár tökéletesíti a Volga és a Sirály típusú gépkocsikat A Sirály kocsi modernizált kísérleti prototípusán szerkezeti változtatásokat eszközöltek és négyszeresére növelték az automata sebességváltó élettartamát, rekonstruálták a hátsó tengelyrudat. A motorba beépített különleges berendezés lehetővé teszi, hogy a kocsi könnyedén és símán indítson a megadott sebességgel. A képen: a modernizált Sirály kocsi kísérleti prototípusa (MTI külföldi képszolgálat) Ami már nagyon hiányzott Fejlődik a gödöllői közétkeztetés, de a gond nem szűnt meg Gödöllő nagy léptekkel halad előre a fejlődés útján. Hovatovább városi külsővel és — igényekkel rendelkezik. Ilyen igény volt például a vendéglői étkeztetés megoldása. Mint járási székhelynek, bírósága, tanácsa, rendőrsége, különféle intézményei és hivatali vannak. Sok ember dolgozik ezekben is, de sok ügyes-bajos dolgát intéző ember is megfordul naponta a községben. Ha eljön a dél, szívesen ennének valahol ízletes, meleg ételt Ebből a szempontból Gödöllőn nem volt jó a helyzet. A Hársfa Vendéglő igaz, hogy működött de mindössze 50—60 ember részére tudott — á la carte rendszerű válogatás mellett — közétkeztetést biztosítani. Ez pedig a szükség leihez képest kevés volt Tavasszal a Váci Vend-égr látóipari Vállalat kézbevette az ügyet és amennyire a lehetőségek engedték, kibővítették az üzemet, A déli ebedet jelenleg háromszázan veszik igénybe a . köz- étkeztetés keretében. Amint erről informált Pálos László, a Hársfa üzemegység vezetője, ez a szám még nem mondható véglegesnek. Ha a lehetőségek meglennének, jóval többen is jelentkeznének az ízletes és olcsó ebéd előfizetésére. A lehetőségek azonban korlátozottak. Elsősorban is a helyhiány az, amin segíteni kellene. Az egyetlen terem kicsi, egyszerre ötvenkét embert tudnak kiszolgálni benne. Öt váltás van, mégis előfordul, hogy egymás háta mögött állnak az ebédre várók. man kellenének. A gépesítés sokat segíthetne. Itt van például a konyhai robotgép. A napi bungonyatisztítás öt embert foglalkoztat, míg a robotgép egy emberrel ugyanezt sokkal rövidebb idő alatt végezné eL A legérdekesebb az, hogy a robotgép megvan, hetek óta lenn áll a konyhában; felszerelésre várva. De nincs rá keret! Mindössze néhány száz forinton múlik, hogy jó néhány ezrest, s munkaerőt takarítsanak meg. Ugyanígy megoldatlan a csatornázás is. Az épület alatt téglával bélelt csatorna húzódik, amelyet annak idején még a Grass alkovich hercegek építettek. Legutóbb is, alig pár hónapja, tizennyolcezer forintért tisztították, s ma már ismét használhatatlan. A szakemberek különböző műszaki elképzeléseken törték már a fejüket, de a végső megoldást csak az ivóvíztársulat jelenti* ha eddig eljutnak a tervek megvalósításával. A gödöllői üzemegység vezetőjének és a Váci Vendéglátóipari Vállalatnak nagy gondba, hogy miképpen tudnának [gyors átmeneti megoldást ta- ílálni. Mert bár igaz, hogy ez j távolról sem nyereséges vállal- ! kozás, mégis fejleszteni kell, j mert ezt követeli a dolgozók ; érdeke. _____________ K. M. ! Hétszáz végző a felsőfokú tanítóképzőkben Az érettségire épülő felsőfokú tanítóképzőink 1959- ben kezdték meg működésüket. Az újtípusú intézmények oktató-nevelő munkájában már érvényesül az az élv, hogy a pedagógusképzésben is kerüljön egymással szorosabb kapcsolatba az elmélet és a gyakorlat. Ebből a célból vesznek részt a képzők harmadéves hallgatói egy iskolai féléven át szakgyakorlaton. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jó a szakgyakorlaton résztvevők felkészültsége. Az a vélemény, hogy mind általános, mind pedagógiai műveltség tekintetében megfelelnek a követelményeknek. A felsőfokú képzőkben ebben az oktatási évben 700 fiatal fejezi be tanulmányait. Közülük sokan elhatározták, hogy falura mennek majd tanítani. (MTI) Megbeszélték az üzemekkel, hivatalokkal a fokozatos kezdést, de nem tartják be, így torlódás keletkezik. Nyáron, amikor a szépen rendbehozott kerthelyiséget is használhatták, naponta 600— 700 ebédet adtak el. Bővítésre, terjeszkedésre egyelőre nem is gondolhatnak — nincs hol. A másik nehézség a konyha felkészületlensége, valamint a raktárhiány. A vendéglő személyzete a felszolgálókkal egyetemben, összesen tizenkilenc fő, holott ekkora forgalomhoz legalább huszonhárkezek bontják a válaszfalakat. A díszes homlokzatú székház 1962. január 31-én megnyitja kapuit a tudásra vágyók előtt. Hogyan is működik egy planetárium? A diaberendezés ötezer csillagot tfetít fel a különleges épület fehérre festett belsejű kupolájába. A félgömbön naprendszerünkből a Nap, a Hold — ezek mozognak — rajzolódnak majd elénk, s még hat, szabad szemmel látható bolygó: a Merkur, a Venus, a Mars, a Jupiter, a Saturnus és az Uránus, de mind mozdulatlan állapotban. A Földet nem láthatjuk társai között, mivel így elvesztené reális képét a vetítés, mert úgy hatna, mintha naprendszerünk határáról néznénk szét s nem Budapestről. A vetítőgép gömbalakú része minden irányban forog. A gömbön belül 32 kilyuggatott fémlemezke helyezkedik el. A rajtuk levő pontocskák jelentik a csillagok helyét s a mögöttes fényforrás sugarai a csepp réseken áthatolva tűnnek fel csillagokként a kupolában. A lemez nem áll egyhelyben s ez természetes is, hanem finom óramű mozgatja a fényforrás előtt mindig odább, s így a teljes napi — éjszakai — égmozgás lejátszódik előttünk. Alkonytól hajnalig tartó időszakot élhetünk át pár perc alatt. A planetárium mást is tud. Bemutatja, hogy milyen a csillagos éj az egyenlítő vidékén, de épp így tudat a sarkvidéki éjszakákról. Különlegessége még másban is megnyilvánul. Sajátos betájolója — a nehézkedési erő hatására — arra a földrajzi pontra áll automatikusan, ahol a planetárium éppen van. így a mesterséges belső horizont megegyezik a valóságos külsővel. Több csillagot nem enged a benti láthatár fölé, mint ahány a budapesti éjszakákon feltűnik. A 32 lemezke változataiból bemutatható a 6000 év előtti csillagos ég, de a jövő csillagos ege sem titok előttünk, 20 000 év távlatáig. Tudvalevő, hogy a csillagok állandóan vándorolnak egymáshoz viszonyítva — ha számunkra észrevétlenül is — és például a Stella Polaris, a sarkcsillag már csak pár ezer évig tölti be mai szerepét, s helyére más csillag kerül. i A csodálatos gép számára egyetlen földi nap alig néhány perc, ám húsz perc alatt akár egy év pereghet le az émuló szemek előtt csillagváltozásaival. Az ötezer csillag hátterében ott fut át a Tejút. A nagyobb méretű, 600 személyes, 25 méteres ku- polájú planetárium a törpebolygókat, a meteorfelhőket, az üstökösöket is szépen mutatja, de a most épülő, 60 személyt befogadó bemutató is nagyszerű nyereség a csillagászat népszerűsítésére. Az. iskolákban megkönnyiti a földrajz oktatását is, mivel a földrajzi helymeghatározást játszva tanítja. Élvezhetjük még a déli félteke nálunk már nem látható csillagait és a Nap egész évi útja átvonul előttünk. A gravitációs automata rögtön beállítja csillagos egünket, de a többi „csodát” már csak kézi irányítás vetíti ki a félgömbbe. A nagy, 600 személyes planetáriumban — ezt később majd a Citadellában állítják fel — minden mozgatás gépi erővel történik. Európában nincs még sok planetárium. Számuk ma még a húszat sem haladja túl. így kulturális nyereségünkre méltán lehetünk büszkék. Az igazgatóság az iskoláknak külön tanulmányi előadásokat rendez majd már az idei tanévben. Darázs Endre A Német Demokratikus ; Köztársaság pavilonjának az i idei tavaszi ipari vásáron érdekes nevezetessége volt. Fiatal magyar csillagász, ifjú Bartha Bajos kezelte itt a jénai Zeiss-művek nagyszerű optikai rendszerét s ez egy köralakú terem mennyezetére vetítette a csillagos eget. Egymagában ez nem lett volna még szokatlan, de gombnyomásra hosszú vándorútra indultak a távoli csillagok. Húsz perc alatt annyit tanulhattak a szemlélők, mintha két-három hosszú csillagászati előadást üldögéltek volna végig. A TIT kérésére fővárosunk megvásárolta a drága műszert. Az elhelyezése körül hosszú vita volt, mert a planetárium különleges bemutató helyisége majdnem ugyanannyiba kerülne, mint maga a berendezés. Először a TIT gellérthegyi Uránia bemutató csillagvizsgálóját szemelték ki e célra, de helyhiány miatt itt nem sikerült a felállítás s az illetékesek végül a városligeti Vidámpark egyik épülete mellett döntöttek. Évekig ebben működött a TIT őslénytani kiállítása, de most már hetek óta dolgoznak az épület homlokzatán s belsejében is gyors ; BUDAPEST ÚJ BÜSZKESÉGE: t * a mindentudó planetárium
