Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

Pt ST MCÍ.I Cl Mhlap 1961. NOVEMBER 17, PÉNTEK GYAKORLAT: JELES! Egy ifjú mérnök a Szentendrei Cementáruipari Vállalatnál Bokáig ér a sár az udva­ron. Ugrálunk jobbra balra, amerre sekélyebbnek tűnik a tenger. A többiek mosolyog­hatják a két tévelygőt — gu­micsizmában járnak. A másik félcipős, ifjú mér­nök. Gépész. Annyira fiatal, hogy csak most találkozhat­tunk össze. Még az idei év elején is az egyetem köveit koptatta. Mit csinál itt a sárban? Utat. Nem az udvarét, s a nagy telepét, amelyen ezer betoncső parádézik sorban. Az ő útja sokkal messzebbre visz, s hogy a hasonlatnál maradjunk: az elmaradottság és korszerűtlenség saráben- porában vág utat. Látom már, hogy ezt olvasva kelletlenül tiltakozik: „nem én teszem egyedül” De nem kell tar­tani főnöke haragjától. Bá­lint Bála, az elsőévesek sze­rénységével jár-kel és kalau­zol — nem „nyilatkozik”. S íme az igazgatóról mesélt vé­leménye: — Nagyon rendes. És hagyja dolgozni az embert. ..Hagyja dolgozni” — kény­telen vagyok líraibbra for­dítani ezt a megállapítást, de. nem a külalak, hanem a hű­ségesebb tartalmi tolmácsolás miatt. A mi ifjú barátunk az alkotás szabadságát és .szívbizsergető jó érzését | kapta Maukner Boldizsár igazgatótól. S most folytassuk: vált­sunk rassza a sáros valóság­ba. — Hová tartunk? — Nem árt körülnézni. Könnyebb a magyarázat a helyszínen. A helyszín alacsony épület, száradó, érő betonelemekkel. És néhány igen öreg keverő­géppel. — Noénak sem lehetett idegen. — Egy-két év, s nekünk már az lesz. Néhány lépéssel odébb be­mutatkozik a nemrégiben ér­kezett váltás: emeletes épít­mény — két német keverőgépóriás. — Bemutatná? — Sok szanaszét heverő ré­gi jószág helyett ez a két berendezés látja el betonnal az egész szentendrei cement­áru gyárat. Sok ember szaba- ; dúl meg az öreg masináktól, j Itt ketten gombnyomással \ megcsinálják ugyanazt. A j vállalat mentesül egy sor j rossz árutóL De az építke- ! zők is. — Hogyan? — A lehető legegyenleteseb- j ben keveri el a beton-alap- j anyagokat. Nem fordulhat j elő, hogy kavics és cement j csomókban vagy éppen szá- \ razon marad. Az elkészített j betoncsőben ezeken a helye- \ ken hamar szétporlik a test j — egyszóval felmondja a j szolgálatot. í A munka verítékszaga fel- i cserélődik a villanymotor és \ olaj furcsa friss illatúra. \ De a huszadik század embere j csak akkor elégedett, haj odáig ér, hogy: „elől beön-j tik a búzát — hátul kijön a j kenyér”. A többi a gép dolga. : Merre tart a szentendrei ; cementárugyár? — A Duna-partról dömper hordja fel a sódert a gyűjtő­medencébe. Innen kanalas- kotró emeli tovább, s osztá­lyozva jut a keverőhöz. Az itt felállított négy cement­tartályból, s az előbbi anya­gokból dekányi pontossággal állítja össze a betonnak va­lót az irányító szakember. Az ember? Nem, egy ügyes szerkezet, amely az itthoniak ész- és kézterméke. És ezzel kezdjük annak felvonultatá­sát, hagy a maga háztartásá­ban más ereje, s az állam­polgárok pénze nélkül mit gyarapít e törekvő, de sze­rény gárda. — Mit? — A beton alkotóelemeit nálunk szerkesztett automa­ta adagolja. A kész csövek nyomásvizsgáló próbám lősze­rét sem várjuk máshonnan... Eljutunk a legnagyobb té­telhez.: Nyáron valóban nagyüze­mi rangra emelkedik ez a szerény külsejű vállalat. Ma­guk vetették meg alapját egy eddiginél jóval nagyobb „gázkemencépek". Itt edzik a csöveket savállóvá. A ma­gyar vegyipar honi termé­kekből gazdálkodhat építé­seinél! Mégsem ez a nagy­szerű tény avatja korsze­rűvé, felnőtté. A hónapok hamar elhagy­nak. gyorsan viszontlátjuk a nyarat. Fiatal barátunk első terveivel az egész vezető­gárda az alkotás nehéz, de szép tantárgyából vizsgázik. Tóth György Községfejlesztési alapjukból nagy összeget fordítanak járási gimnázium és mentőállomás építésére a dahasi járás községei Negyvenezer forint mezegezdasogi szakkenyvekre A jövő évi községfejlesztési tervek javaslatait már októ­berben elkészítette a dabasi járás valamennyi községe. Ja­Bírálat és önbírálat - a gödöllői kommunisták vezetőségválasztó taggyűlésén Nem volt könnyű feladat a gödöllői központi pártszervezet vezetőség választó taggyűlésé­nek előkészítése: a község nagy kiterjedésű s az alapszer­vezet széttagoltsága sok gon­dot okozott a vezetőségnek. De az előkészület, a fáradozás nem volt hiábavaló: a beszá­moló és vita bíráló szelleme, a vezetőség önmagával és a párt­tagokkal szemben tanúsított igényessége az elkövetkező időik tartalmas, eleven pártéle- tének vetették meg az alapjait. Nagy Ignác elvtárs, a köz­ponti alapszervezet titkára a vezetőség beszámolójában el­mondotta: Gödöllő a felszaba­dulás óta nagy fejlődésen ment keresztül. Különösen meggyor­sult ez a fejlődés az utóbbi években. A község parasztsága a szocialista mezőgazdaság útjára lépett: a szervezés­ben a kommunisták kiváló munkát végeztek. Sajnos, amikor az agitációt a gyakorlati munkának .kellelt Volna felváltania, a párttagság a háttérben maradt, s mindent a termelőszövetkezet vezetőire bízott. E vezetőknek — termé­szetesen — szokatlan volt még a közös gazdálkodás. Rengeteg gond nehezítette munkájukat s a kommunisták nem sokat se­gítettek. A gödöllői Petőfi Termelőszövetkezetben nem érvényesült a pártszervezet irányító szerepe. Önkritikusan vetette fel a beszámoló az alapszervezetben végzett politikai munkát is. A pártbizalmiak tevékenysége például jórészt csaik a bélyegek árusítására korlátozódott. A politikai munka egyik legfom­tosaibb ágában, az oktatásban visszaesés tapasztalható: az idei oktatásban résztvevők szá­ma a múlt évihez képest csök­kent. A KISZ csúcsbdzottságának munkáját bírálva, a .beszámo­ló megállapította: a bizottság ugyan eredményesen össze­fogta az alapszervezeteket, s helyes irányítása is közre­játszott abban, hogy a ikiszis- ták értékes társadalmi mun­kát végeztek a községben, de ugyanakkor elhanyagolta a fiatalok művelődésének és megfelelő szórakozásának kér­dését. Nem nyújtottak segítsé­get a művelődési ház igazgatójának a fiatalok kulturált szórakozásának megszervezéséhez sem. A szervezeti élet s a poli­tikai munka fellendüléséért a központi alapszervezet a jövő­ben négy, kerületi alapszer­vezetre válik szét — jelentet­te be végül Nagy Ignác párt­titkár. A szétválasztás célja az, hogy a csaknem negyven négyzetkilométernyi terüle­ten fekvő, gyors ütemben fej­lődő község minden problé­mája megfelelő megoldásra találjon a kommunisták szer­vezeteiben. Az alapszerveze­tek munkájának összehango­lását majd a községi pártbi­zottság biztosítja. A beterjesztett határozati javaslat négy területen jelöl­te meg a kommunisták leg­fontosabb feladatait: az okta­tási munka megjavításában, a bizalmihálózat kiterjeszté­sében és a bizalmmk rendsze­res ellenőrzésében és irányí­tásában, a termolőszövetkeze ti pártirányítás megteremté­sében, valamint a második ötéves terv végrehajtásának elősegítésében. Sajnos, a beszámolót köve­tő vita csupán két problé­mára korlátozódott: a terme­lőszövetkezetben tapasztalt hiányosságokra és az autója­vító vállalatnál történt mu­lasztásokra. Időnként úgy tűnt. mint­ha tsz-közgyűlés, vagy üzemi termelési tanács­kozás folyna, nem pedig egy járási székhely köz­ponti pártalapszcrvezeté- nek vezetőségválasztó tag­gyűlése. Ennek ellenére, a taggyűlés fontos állomást jelentett a gö­döllői pártszervezet életében: a felszólalások is, de különö­sen a vezetőségi beszámoló őszinte hangja, a segítő szán­dékú bírálat szelleme jelentet­te e taggyűlés legnagyobb ér­tékét. Csiba József vasijaikkal pedig máris fog­lalkozott a járási tanács. Nagy általánosságban a ta­nács valamennyit elfogadta, bár némelyik község tervja­vaslatának néhány tételét többé-kevésbé módosította. Űj óvoda építésére 1962- ben Öcsán kerül sor, míg Örkényben új teremmel bővítik az óvodát. Gyál 329 ezer forinttal járul hozzá új iskolája építési költségeihez. Ócsa jövőre 350 ezer forintot fordít a sport­fürdő építkezés befejezésére. Örkény pedig idén további 65 ezer, Bugyi 73 ezer forintot ad a strandfürdője • építésére. Sári negyvenezer ' forintért motoros tűzoltófecskendő vá­sárlását tervezi. Több község folytatja vil­lanyhálózata bővítését, utcái burkolását, de mindennél je­lentősebb az, hogy a járás községei. községfejlesztési alapjukból tetemes összeget fordíta­nak jövőre két járási közintézmény építésére. Valamennyien hozzájárulnak a járás székhelyén Dabason megépítendő gimnázium költ­ségeihez éspedig összesen mintegy 450 ezer forinttal. A legnagyobb összegű hozzá­járulás Ócsa községé lesz, ahol a gimnázium jelenleg működik. Annak ellenére,, hogy gimnáziumát Dabasra helyezik át. a község 94 ezer forintot ajánl fel az új kö­zépiskola felépítésére. A másik járási közintéz­mény. a dabasi mentőállomás építéséhez jövő évben a köz­ségeik 130 ezer forinttal já­rulnak hozzá. Feltűnő, hogy a községek egyöntetűen kisebb-na- gyobb összeget, összesen 40 ezer forintot Irányoz­tak elő saját könyvtáraik újabb beszerzéseire. Egységesen úgy döntöttek, hogy figyelemmel a járás me­zőgazdasági jellegére, jövő évben csupán mezőgazdasági szakkönyvekkel egészítik ki a könyvtárak állományát, hogy a járás területén ezzel is hozzájáruljanak a kor­szerű mezőgazdaság kiépíté­séhez. A könyvtárakban ed­dig nagyon kevés modem mezőgazdasági szakmunka volt található. A járás községeinek jövő évi közscgfejlesztési előirány­zata összesen 6 725 000 forint, ehhez azonban még 250 ezer forint értékű helyi anyag fel- használásán kívül a 17 köz­ség lakosságának 700 ezer fo­rint értéket kitevő társadal­mi munkáját is hozzá kell számítani. ÖT ÉVALATT HAT ÉS FÉL MILLIÁRD FORINT HITEL A MAGÁNÉPÍTKEZÉSEK TÁMOGATÁSÁRA-r— .— ‘ MEGKEZDIK AZ ÚJ TÍPUSTERVEK'ÁRUSÍTÁSIT magánépítkezés formájában valósul meg. Hogyan segíti államunk az ötéves tervben a magánépítkezéseket? A fon­tos kérdésről az Országos Takarékpénztár építési köl­csön osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Az ötéves terv jelentős la­kásépítési feladatainak a megvalósításához az állam — az érdeklődés és az igények alapján — számít a lakosság­ra. A magánépítkezéseket, a ta­karékoskodók áldozatvállalá­sát, erőfeszítéseit jelentős ösz- szegű hitellel segíti az állam. Az ötéves tervben éven­ként körülbelül 18 000— 24 000 családi házhoz biz­tosítanak hitelt. Az idén 850 millió forintot — kétszázmillióval többet, mint tavaly — folyósított az OTP, s a következő években is ha­sonló összeget bocsát a saját erőből otthont teremtők részé­re. A terv szerint öt év alatt hat és fél milliárd forint köl­csönnel támogatja az állam a : magán építkezéseket. : A lakásépítési akció leg- i kedveltebb formája a családi- ! ház-építkezés, amelyre — bál I jelentős kötelezettséget ró az ! építőre — szívesen áldoz a ! lakosság. ! Az eddigi tapasztalatok azt • mutatják, hogy új családi ■ házak nem mindig ott növel- iték a lakásállományt, ahol er- í re a legnagyobb szükség lett ;volna. \ A következő években ar- ! ra törekednek, hógy a ' magánépítkezések is a ! főváros és ipari telepii- ; lések lakásgondját csök­kentsék. 1 ; így elsősorban a bérből és fi- ; zetésből élők kapnak kölcsönt ; Ezért is, s továbbá, mert i í házépítés nagyobb erőfesz! ! tést követe] a lakosságtól — í már áz idén Budapesten é: í öt vidéki városban — Miskol 1 con, Debrecenben, Pécsett ? Szegeden és Győrött — 8( ^ ezer forintra növelték a csa J ládiház-építési kölcsön felsí {határát. A többi városban é: ía kijelölt ipari településekei í ugyancsak több hitel — hét venezer forint — adható, min fyaz előző években. A kedve ízőbb feltételek hatására Bu dapesten például 38 százalék­kal, az érintett vidéki váro­sokban 15 százalékkal növe­kedett az építők, illetve a kölcsönt kérők száma. Gondot okoz, hogy a családi házak nagy részének építési formája nem kielégítő, nem úgy alakítja a városképet, ahogyan azt szeretnék. A települések egységes, szebb kialakítását segítik a típustervek. Az építtetők a tapasztalatok szerint eddig idegenkedtek a típustervektől. Az Építésügyi Minisztérium most újabb 50 típustervet adott ki, amelyek­kel már kielégítő a választék. Ezeket a takarékpénztári fió­kok már megkapták és meg­kezdték árusításukat. Jelentős könnyebbség a jó típusterv al­kalmazása, hiszen egy lakás­hoz, családi házhoz szükséges terv ára 15—20 forint. A tí­pusterv gyorsítja is az épít­kezéseket, hiszen ezek már fi­gyelembe veszik az előregyár­tott elemeket. A magánépítke­zések akadályaként jelentke­zik, hogy Budapesten és a na­gyobb vidéki városokban egy­aránt kevés a megfelelő ház­hely. Ezért a tanácsoknak sür­gősen hozzá kell látniok a par­cellázáshoz, hogy a követke­ző évek nagyobb igényeit ki lehessen elégíteni. A terület hiánya később egyre inkább korlátozza majd a családi házak építésének le­hetőségét. Ezért az Országos Taka­rékpénztár az ötéves terv­ben újszerű családiház- cpítési formát — a sorház­építkezést igyekszik meg­honosítani. A szakemberek véleménye sze­rint — s a külföldi tapaszta­latok is ezt bizonyítják, a sor­ház lesz a jövő családi háza. A-'sorház ugyanis nem olyan területigényes, minden lakás­hoz 60—80 négyszögöl kü'ön bekerített telek, kert tartozik, közművesítésük gyorsabb, gaz­daságosabb, s lényegesen ke­vesebb pénzzel, gonddal lehet ipzrzájutni, mint a „sajátépíté­sű” családi házhoz. Az ötéves tervben ..mutatóban” körülbe­lül 15 000 sorházat építtet az Országos Takarékpénztár. nardo az 1490-es években tjodouico £ Moro herceg meg- ^ bízásából csa kugyan £ foglalkozott a prob- f lémával és a herceg £ palotájának falaiba % be is építette a tit- < kos csöveket. /I pa- % Jota ura pontosan ? értesülhetett udva- $ roncai terveiről. A példa követőkre $ talált és hamarosan % a reneszánsz paloták % egész sora büszkéi- ^ kedhetett hasonló be- 0 rendezéssel. Lehet, hogy ezek a jj régi históriák vagy % talán mai, amerikai £ gyártmányú szovjet- f ellenes rémtörténetek f jártak annak a két $ amerikai turistának $ a fejében, akik az $ egyik elegáns moszk- 'j írni szállodába ér- kezvén, rögtön hoz- $ záláttak a titkos le- % hallgató szerkezetek % kutatásához. Meg- % piszkáltak mindent $ és végül a padló % alatt rá is bukkan- % tak elektromos veze- j fékek valami gyanús í csomójára. Ezt át- í vágták, majd nyu-; godtan aludni tértek. Reggel — távozóban — kissé csodáihoz-; tak a portás kérdő-; sén: nem verte fél l önöket álmukból va- \ lami szörnyű zaj? j Ugyanis leszakadt a j nagyterem csillárja. \ — A két gyanakvó! amerikainak ekkor 1 jutottak eszébe az \ átvágott drótok... í ként volt ez lehetsé­ges. A szobor lehall­gató és szócsövekkel volt összeköttetésben, a kezelő papi szemé­lyek pedig a temp­lom egy oldalhelyisé­gében helyezkedtek el. Kirchcr elő is ál­lította e beszélő szo­bor mását. A „Dionüzosz fülé­ről” és a hasonló berendezésekről szóló ismeretek a közép­korban feledésbe me­rültek. A reneszánsz­kor tudós művésze, Leonardo da Vinci jutott aztán ismét a gondolatra, hogy le­hallgató berendezést szerkesszen. Ismerte a szirakuzai zsarnok­kal kapcsolatos his­tóriát is, de a felfe­dezéshez egy vélet­len segítette. Meglá­togatott egyszer egy alkimistát, akinek föld alatti laborató­riumába kis ajtón és füstnyelő csövön kí­vül más nyílás nem vezetett. Amint Leo­nardo a füstnyelő felszíni torkolata mel­lett elhaladt, megle­petéssel ismerte fel a vegyész húszméte­res mélységből fel­hallatszó hangját. Ellenőrizte a jelen­séget és műszaki is­mereteinek birtoká­ban elhatározta, hogy lehallgató berende­zést fog szerkeszteni. Igaz-e ez a törté­net vagy nem, elég az hozzá, hogy Leo­A szirakuzai bör­tön ugyanis egy régi kőfejtés elhagyott, meredek és csak lét­rával megközelíthető falai mélyén volt. Az egykori tárnák és járatok később elfa­lazott részei szolgál­tak cellákként. Az őrépület építése köz­ben a kényúr embe­rei véletlenül rájöt­tek, hogy a cellák fölött húzódó és lég­vezetékként szolgáló tárnaszakaszok to­vábbítanak és a fent hallgatózó fülnek hallhatóvá tesznek minden szót, ami csak a cellákban el­hangzik. Az egykori börtön helyén ma is megfigyelhető még ez a jelenség. Felte­vések szerint Dionü­zosz idején a tár­náknak ezt az akusz- tikai adottságát még mesterségesen fokoz­ták is, a járatokat elkeskenyedő és csi- gaszerűen végződő csővé alakították, amelyek az őrépü­letben futottak ösz- sze. Az ókorban az egyiptomi Memfisz egy templomában álló egyik istenszo­bor arról volt neve­zetes, hogy illő áldo­zat bemutatása után közölte kívánságait és jóslatait a hívek­kel. Athanasius Kir- cher német tudós 1630-ben rájött, mi­Sok uralkodó és hatalmasság hő vá­gya volt mindig megtudni, mit be­szélnek róluk, mit terveznek ellenük el­lenségeik. Érthető, hogy a titkos lehall­gató berendezések te­kintetében a techni­ka már évszázadok óta számos érdekes eljárással, találmány­nyal szolgált. Az egyik leghíresebb le­hallgató berendezés meg éppen kétezer évesnél is régebbi és .,Dionüzosz füle” né­ven tartja nyilván a történelem. ■ Dionüzosz időszá- \ mításunk kezdete : előtt 430-tól 367-ig : élt, a szicíliai Szira- \ kuza görög városál­• lámának kényura \ volt. Egyszerű kato­• natisztből tört fel és < vált élet-halál urává jkis birodalmában. ! Csak az ő és fia ha- ! lála után tudódott í ki, hogyan jutott a \ politikai ellenfeleit í terhelő adatok birto- } kába. Börtönbe csu- \ katta őket, de közé- ; nik leplezett híveit 5 is bezárta, ezek be- \ súgókként működtek, hiszen „sorstársaik" minden titkukat ki- % beszélték előttük. Ám % a besúgóknak gyák- '<j ran még be sem kel- $ lett számolniok meg- % bízójuknak, mert % maguk a börtönfalak ^ továbbították az áí- í taluk kicsalt tiíko- 4 kát. A főváros zöldövezetében, s ! a nagyobb vidéki városokban í szinte alig találni olyan ut­cát, ahol ne lenne egy-egy család szép, új családi háza. Az idén például 18 000 csa­ládi ház épült. A következő években ez a szám állandóan növekszik, hiszen az öl éves terv lakásépítkezésének zöme I------------------------------------------------------------------------- ~ Dionüzosz fülétől a leszakadt csillárig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents