Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

r*»i nicy a %Xér.km 1961. NOVEMBER 17, PÉNTEK Az ENSZ-közgyűlés elítélte az algériai foglyokkal szemben tanúsított francia magatartást M gyarmati kérdés vitája Az ENSZ közgyűlése szer­dán. a késő esti órákban foly­tatta a gyarmati kérdés vitá­ját. Az elsőnek felszólaló auszt­ráliai küldött után Pakisztán állandó képviselője 34 afri­kai és ázsiai ország nevében határozati javaslatot terjesz­tett elő* amely indítványoz­za, hogy hozzanak intézkedéseket a francia börtönökben síny­lődő és éhségsztrájkot folytató algériai foglyok helyzetének enyhítésére. A pakisztáni küldött kérte, hogy a vitát szakítsák meg és azonnal határozzanak a javaslat felől. Berard francia küldött til­takozott a javaslat megvita­tása ellen, azzal érvelt, hogy az algériai foglyok ügyének „semmi köze sincs” a gyarmati kérdéshez. A köz­gyűlés részvevői egyhangúlag beleegyeztek abba, hogy a vitát felfüggesszék és tanul­mányozzák a 34 ország ja­vaslatát. A francia küldött­ség kivonult a teremből. A közgyűlés 62 szavazat­tal 31 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javas­latot. Ellenszavazat nem volt. Anglia, az Egyesült Államok, több nyugati és latin-ameri­kai állam tartózkodott a sza­vazástól. Az elfogadott határozat felszólítja Franciaországot, hogy „a nemzetközi gyakorlat­nak és az emberiesség el­veinek megfelelően orvosol­ja az algériai foglyok sé-1 relmeit és az éhségsztrájk azonnali megszüntetése érde­kében ismerje el, hogy meg­illetik őket a politikai fog­lyoknak kijáró jogok.” A szavazás után a köz­gyűlés folytatta a gyarmati kérdés vitáját. Mód Péter, a Magyar Népköztársaság képviselője támogatta azt a szovjet határozati javaslatot, amely követeli, hogy 1962 végéig adják meg a függetlenséget minden, még gyarmati sorban sínylődő országnak. Hollandia képviselője meg­próbálta védelmébe venni kormányának Nyugat-Iriánra vonatkozó elképzeléseit. Felszólalására Subandrio indonéz külügyminiszter vá­laszolt. Kijelentette, hogy Hollandia álláspontját nem lehet összeegyeztetni Indoné­zia függetlenségével. Hangoz­tatta, hogy Nyugat-Irián Indo­néziához tartozik, függetlenül attól, mi erről a kérdésről a közgyűlés véleménye. Hozzá­tette, hogy Indonéziának nincs szándékában erőszak­hoz folyamodni mindaddig, amíg csupán vitáról van szó. Ha azonban Hollandia befe­jezett tények elé akarja állí­tani az indonéz kormányt, akkor Indonézia kénytelen lesz más eszközökhöz folya­modni. Rámutatott, hogy a helyzet rendkívül feszült. Az ülést ezután elnapolták, a vitát csütörtökön — ma­gyar idő szerint 16 óra 30 perckor — folytatták. Ben Bella és a francia bör­tönökben fogvatartott többi algériai hazafi éhségsztrájkja tovább tart A marokkói mi­niszterek közvetítő tárgyalá­sai mindeddig nem jártak pozitív eredménnyel. Csütör­tök reggelre tervezett eluta­zásukat azonban elhalasztot­ták és ebből arra lehet kö­vetkeztetni, nem adták még fel a reményt, hogy sikerül az ellentéteket valahogy át­hidalni. / marokkói miniszterek szerdán délután Couve de Murville külügyminiszterrel tárgyaltak, majd a fresnes-i börtön kórházában és Gar- ches-ban az algériai minisz­terekkel folytattak több órás eszmecserét. Utána ismét ta­lálkoztak a francia külügymi­niszterrel. A tárgyalásokról nem adtak ki jelentést. A kiszivárgott hírekből azonban arra lehet következtetni, hogy Hasszán király követei j olyan kompromisszumos megoldást keresnek, ! amely lehetővé teszi az éhségsztrájk befejezését i anélkül, hogy a francia j kormánynak nyilvánosan j meg kellene hazudtolnia eddigi álláspontját. A marokkói miniszterek ál- ! Iítólag több megoldást, javas­latot terjesztették. De Gaulle elé. Ezek közé tartozik az äs, hogy Párizs közelében egy szanatóriumot bocsátanak Ben Belláék rendelkezésére. Itt te- rület©nkívüliségi jogokat él­veznének, mintha az épület marokkói felségterület lenne. Ben Bella ezt a megoldást hír szerint szerdán este elutasítot­ta. Az algériai miniszterelnök- helyettes kijelentette: éhség- sztrájkjának kettős célja van: 1. a politikai foglyokat megil­lető jogok megadása vala­mennyi fogvatartott algériai hazafi száméra; 2. saját és négy minisztertársának szaba­don bocsátása. Ennek elérésé­ért a végsőkig folytatja az éh­ségsztrájkot. A francia igazságügyminisz- ter a francia orvosi kamara el­nökét és négy szakorvost bí­zott meg azzal, hogy a gar- ches-i kórházban fogvatartott három algériai miniszter egészségi állapotát állandóan figyelemmel kísérjék. Ben Bella és társai azon­ban minden orvosi vizs­gálatot visszautasítanak. Az ágyat már a látogatá­sok idején sem hagyják el. Budiaf és Bitat algériai mi­nisztereket a fresnes-i börtön­kórházban ápolják. Az utóbbi állapota szerdán éjjel válsá­gosra fordult. Bitat hatodik éve van francia fogságban és ez a hatodik éhségsztrájkja. A miniszternél a teljes elgyen­gülés jelei mutatkoznak. Ugyancsak súlyos Budiaf álla­pota is, akinek a fogságban fél tüdejét kioperálták. , A különböző börtönökben éhségsztrájkot folytató több ezer algériai helyzetéről alig szivárog ki valami. A nimes-i fegylházból szerdán 25 teljesen elgyengült foglyot szállítottak kórházba. A francia hatóságok egy mentőautókból és rendőri kíséretből álló konvojt szerveztek, amely sorra lá­togatja a börtönöket és elszállítja az életveszélyes állapotba jutott foglyokat. Tüntetések Norvégiában Strauss ellen A Norvégiában tartózkodó Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter, csütörtökön Ber- genből Oslóba utazott. Fome- bu és Oslo között a norvég tüntetők tömegei állták el az autóutat és a következő jel­szavakat kiáltották: „Strauss nem szívesen látott vendég Norvégiában!’’. „Strauss, tá­vozzon.!”i A rendőrség erő­szakkal oszlatta szét a tünte­tőket és a nyugatnémet had­ügyminiszter csak félórás ké­séssel folytathatta útját. Strauss ellen tüntettek szer­da este Bergenben is. A város főterén több mint ezer ember gyűlt egybe és a hadügymi­niszter távozását követelte, Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a kongói kérdés vitáját Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán 21.30 órakor folytatta a kongói helyzet megvitatását. Az ülés megnyitásakor Zo­rin, a Szovjetunió ENSZ- megbízottja bejelentette, hogy meghívta a tanácskozásra Etiópia, India, Belgium és a kongói központi kormány képviselőjét is, valamint sa­ját kérésére Unden svéd kül­ügyminisztert, hazája képvise­letében. Az ülés első felszólalója Libéria küldötte volt. Kifej­tette, az úgynevezett kongói probléma a Kongóban befészkelődött külföldi tőke önző céljainak meg­valósításából származik. A külföldi tőke törekvése e célok elérésére — amely együtt jár a kongói nép ér­dekeinek teljes semmibevevé­sével — felelős azért, hogy sok kongói hazafi — közöt­tük Lumumba miniszterelnök — lett gyilkosság áldozata. Felvetette a kérdést, hogy például miért nem vonat­koznak az ENSZ kongói rendeletéi a katangai bánya­ipart irányító hatalmas Union Miniere belga válla­latra, amely ma valamiféle szuverenitás élvezője Katan- gában. A francia küldött felszó­lalásában Csőmbe katangai diktátor szakadár törekvé­seivel szemben hathatós in­tézkedések helyett a „meg­győzés” eszközét ajánlotta. Spaak belga külügyminisz­ter azt állította, hogy kor­mánya nem folytat gyarmato­sító, vagy neokolonialista po­litikát és „egyetlen bűne, hogy túl korán adott füg­getlenséget Kongónak”. Azzal vádolta az ENSZ kongói képviseletét, hogy „belgaelle­nes álláspont jut kifejezésre a tényekről és eseményekről tett jelentéseinek hangjá­ban”. Kétségbevonta, hogy a katangai ENSZ-képviselet szeptember 13-án az ENSZ főtitkárának utasí­tására tette volna meg kísérletét egyes külföldi zsoldosok eltávolítására. Az elnök ezután berekesz­tette az ülést és a vita folytatását csütörtökön — magyar idő szerint 22 órára tűzte ki. * Elég a képmufáfásból! Az Izvesztyija szerda esti számában M. Mihajlov is­mét visszatér a szovjet atom­fegyver-kísérletek körül csa­pott nyugati műfelháboro­dás témájára. Elég a kép- mutatásból! című cikkében ■kimutatja, hogy a Nyugaton tapasztalható színlelt felhá­borodás célja nemcsak az emberek .félrevezetése és megfélemlítése, hanem egy­szersmind a közvélemény éberségének elaltatása és an­nak a ténynek álcázása is, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei folytatják azt a politikát, amely a Szovjet­uniót újább biztonsági in­tézkedések megtételére kény­szerítette. A cikk írója emlékeztet ar­ra, hogy a Szovjetunió szám­talanszor megvilágította már ezeknek az intézkedéseknek kényszerű jellegét és okait. A legfőbb ok a NATO-hatal- mak katonai előkészületeinek fokozása. Azoknak- — foly­tatja —, akik hamis propa­ganda módszerekkel próbál­nak most nyomást gyakorol­ni a Szovjetunióra, sokkal hasznosabb lenne, ha saját nyugati szövetségeseikhez for­dulnának és tanácsolnák ne­kik, hogy hagyják abba a fenyegetőzést és a fegyver- csörtetést. Nap, mint nap újabb ese­mények bizonyítják — hang­súlyozza Mihajlov —, hogy az Egyesült Államok és szö­vetségesei nemcsak hogy egyetlen lépést sem kíván­nak a nemzetközi helyzet enyhítése irányában tenni, hanem még jobban fokoz­zák a háborús veszélyt. Ilyen körülmények között világo­san látható, mennyire idő­szerű és szükséges volt mindaz, amit a szovjet kor. mány tett és tesz az agresz- szió erőinek béklyóba veré­sére. Az élet ismét igazolja, hogy a békét és a népek nyu­galmát nem lehet a szere­tet és a türelem hangozta­tásával kikönyörögni az ag- resszoroktól. A Magyar Külügyminisztérium válaszjegyzéke a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkárságához A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi ál­lamtitkársága november 7-én jegyzéket adott át a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetének, amelyben tá­jékoztatást adott Laza Vra- csarics jugoszláv állampolgár letartóztatásának körülmé­nyeiről. A magyar külügymi­nisztérium november 15-én válaszjegyzéket adott át a bu­dapesti jugoszláv nagykö­vetségnek. amelyben elítéli a Német Szövetségi Köztársa­ság hivatalos szerveinek fel­háborító, törvénytelen csele­kedetét. A válaszjegyzék ki­fejezésre juttatja a Magyar Népköztársaság kormányá­nak azon nézetét, hogy eré­lyes intézkedéseket kell foga­natosítani a nyugatnémet mi- litarizmus megfékezésére. Egymillió amerikai fiatal nem tud elhelyezkedni Kennedy nyilatkozata a munkanélküliségről HÁROM HÍR ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN A szocialista tál3or orfz;^ ______________gai mindent e lkövetnék annak érdekében, hogy megkössék a német bé­keszerződést. A békeszerző­dés aláírásával a többi kö­zött az a céljuk, hogy kikü­szöböljék azt a veszélyt, amelyet a nyugatnémet mili- tarizmus jelent "a világ szá­mára. Az a három rövid hír, amelyet az elmúlt napokban a világsajtó közölt, félreért­hetetlenül alátámasztja: leg­főbb ideje határozott intéz­kedéseket foganatosítani a né­met békeszerződés megkötésé­re. Nyugat-Németország ugyanis lépésről lépésre meg­teremti annak feltételeit, hogy önállóan gyárthassa a legkorszerűbb fegyvereket, s hogy szükség esetén függet­leníteni tudja magát a nyu­gati hatalmak fegyverszállí­tásaitól. Ez év október első felében a nyugatnémet hadiipar Strauss hadügyminiszternek átadta az első „Fiat G—91” és „Lockheed F—104” típusú szuperszonikus vadászgépeket. Az előirányzat szerint az előbbi típusból 150-et, az utóbbiból 200-at gyárt a nyugatnémet hadiipar. Nem véletlenül hangsúlyozzák a nyugatnémet uralkodó körök, hogy az Egyesült' Államok­ban vásárolt vadászgépeik ára 5,5 millió márka, ezzel szemben a Nyugat-Németor- szághan gyártott vadászgé­pek egymillió márkával ol­csóbbak lesznek. Kétségtelen, hogy nem ez a dolog lénye­ge. A legfőbb indok az, hogy Nyugat-Németország hadiipa­ra olyan színvonalra emelke­dett, hogy önállóan képes gyártani a legkorszerűbb re­pülőgépeket, s az sem vitás, hogy ehhez a nyugati hatal­mak adták meg a segítséget. megjelent második hír arról számol be. hogy a Howaldswerke hajógyárban a nyugatnémet haditengeréi; zet­A világsajtóban nek átadták az első tenger­alattjárót; amelyet a máso­dik viláigháború után a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban készítettek. A tenger­alattjárót nyolc torpedóvető­vel szerelték fel, hossza 44 méter, vízkiszorítása 350 tonna. Nyugat-Németország ezzel maximálisan kihasznál* ta azt' a határt, amelyet az úgynevezett párizsi megálla­podás engedélyezett számára. Á nyugatnémet ipar megte­remti annak feltételeit, hogy ennél még jóval nagyobb tengeralattjárókat is gyárt­hasson. Nyíltan beszélnek ar­ról, hogy Bonn ezer tonnán felüli vízkiszorítású tenger­alattjárókat is kíván gyár­tani, mivel — úgymond — csak ezek a tengeralattjárók alkalmasak rakétafegyverek használatára. A szovjet béke­javaslat azonban abból in­dul ki, hogy Németország­nak sem tengeralattjárói, sem rakétái, sem irányítható lövedékei nem lesznek. Az a Nyugat-Németország militarizálásáról szóló har­madik hír, arpelyet szep­tember közepén közölt a sajtó, félreérthetetlenül a rakétafegyverekre vonatkozik. August Staats, a német ra­kétatársaság elnöke bejelen­tette, hogy Nyugat-Német- ország „békés célokra” egy- és kétlépcsős rakétákat gyárt, sőt, már most képes három- lépcsős, interkontinentális rakéta előállítására. Staats mindehhez még hozzátette,' hogy Nyugat-Németország a rakétakutatás területén elér­te a világszínvonalat. Az égész világ ‘ számára világos, hogy Bonn nem a sürgős szerelmeslevelek kézbesítésé­re, hanem katonai célok ér­dekében fejleszti rakétafegy­vereit, jóllehet ezt ma még nem akarja és nem is vall­hatja be. A nyugatnémet rakétagyártás megindulásáról szóló hírek annál nyugtalaní­tóbbak, mivel Nyugat-Német­ország, Franciaországgal együttműködve, megfelelő fel­tételeket akar teremteni az atomfegyverek gyártásához is. Nyugat-Németország ki előír­ja erőszakolni, hogy enge­délyt kapjon a tömegpusztító fegyverek önálló gyártására, s ily módon kivonja magát a nyugati hatalmak „ellenőrzé­se” alól, amely már kez­dettől fogva 1 kétséges volt Egy pillanatra sem vitás, í _£LJ---------------hogy Nyu- j g at-Németország, burkoltan bár, de fittyet hány a pári­zsi szerződésben lerögzített fegyverkezési korlátozások­nak. Egy ideig taktikai okok­ból nem tiltakozott nyíltan a párizsi szerződésben lefekte­tett korlátozások ellen, tud­va azt, hogy nem kerülhet­te volna el egyes nyugati országok népeinek felháboro­dását, nem beszélve arról, hogy a nyugatnémet gazdaság néhány évvel ezelőtt még képtelen volt a legkorsze­rűbb fegyverfajták gyártásá­ra. Bonn “azonban lassan le- küzdi az összes nehézsége­két és a haditermelésben is saját lábára áll. Világos, hogy minél kevésbé függ Nyugat-Németország a nyu­gati hatalmak fegyverszállít­mányaitól, annál arcátlanab­bal fellép majd a nemzet­közi kapcsolatok terén és a nyugati hatalmak akarata el­lenére is hirdetni fogja ex­panziós törekvéseit. Abban az esetben tehát, ha szabad­jára engedik a nyugatnémet militariamust, az kétségkí­vül további bonyodalmakat idéz elő a nemzetközi hely­zetben. A helyzetet csakis a két Németországgal kötendő bé­keszerződés oldhatja meg. Ez olyan intézkedéseket fogana­tosítana, amelyek egyszer s mindenkorra lehetetlenné tennék, hogy Németország területéről veszélyeztessék a világbékét. Ugyanakkor ki­küszöbölné azt a veszélyt is, amelyet az a tény jelent, hogy Nyugat-Németországban meg­kezdték a támadó és tömeg- pusztító fegyverek gyártását Kennedy elnök (szerdán nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának amiatt, hogy az Egyesült Államok­ban ismét nagy arányokat öl­tött a munkanélküliség. Bár az utóbbi hónapokban bizo­nyos csökkenés is megfi­gyelhető volt, az utolsó 11 hó­nap átlagában a munkanél­küliek közé kellett sorolni az ország munkaerejének 6,8 százalékát. Kennedy különösen ag­gasztónak nevezte a íiáíál-" korúak munkanélküliségét. Jelenleg egymillió olyan amerikai ifjú és leány van, aki nem tanul, sem elhelyez­kedni nem tud. A probléma komolyságára való tekintettel Kennedy el­nök bejelentette, hogy az if­júság foglalkoztatásának problémáit tanulmányozó el­nöki bizottság alakul, élén Goldberg munkaügyi mi­niszterrel. Stevenson tájékoztatta Zorint a leszerelési tárgyalások megindításáról vallott amerikai álláspontról Mint a Reuter és a UPI je­lenti, Stevenson amerikai ENSZ-küldött szerdán terve­zetet juttatott el Zorinhoz, a Szovjetunió külügyminiszter­helyetteséhez, amelyben tájé­koztatta a leszerelési tárgya­lások megindításával kapcso­latos amerikai nézetekről. Az Egyesült Államok hatá­rozati javaslatot szándékozik terjeszteni az ENSZ közgyű­lése elé. abban a leszerelési tárgyalások megtartására húszhatalmi fórum megala­kítását indítványozza. Az amerikaiak szembehe­lyezkednek azzal a szov­jet elgondolással, hogy a leszerelési tárgyalásokon a szocialista, a nyugati és a semleges országok egyenlő arányban legye­nek képviselve. Ehelyett azt indítványozzák, hogy egy újabb értekezletre a korábbi genfi értekezlet tíz részvevőjét hívják meg. tíz másik országot pedig a föld­rajzi elv alapján jelöljenek ki. E húszhatalmi csoportnak jövő év júniusáig jelentést kellene eljuttatni az ENSZ valamennyi tagállamát ma­gában foglaló leszerelési bi­zottsághoz. A UPI jelenti, hogy Godber angol külügyi ál- lamminiszter Zorin szov­jet küldött szerdán el­hangzott beszéde után nyilatkozatot tett közzé és ebben szembefordul a Szovjetunió leszerelési el­gondolásaival. A miniszter elutasítja a szovjet leszerelési terveket, illetve a leszerelési tárgyalá­soknak az úgynevezett troj­ka-elv alapján történő megin­dítását. o m%wm fB kis hi — LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik a. Szudáni Köztársa­ságban. szerdán felkereste Ib­rahim Abbud miniszterelnököt. — A BÉKE-VILÁGTANÁCS december 16-tól 20-ig ülést tart Stockholmban — közli a Svéd Országos Békevédelmi Bizott­ság. — AZ OLASZ PARLA­MENT meghívására Rómába érkezett a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége N. P. Bazsannak. a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa el­nökhelyettesének vezetésével. — AZ OAS az utolsó 24 órá­ban újabb plasztikbomba-me- rényletekef követett el Fran­ciaország több városában. Pá-/ rizsban két bomba robbant/ Nizzában pedig az FKP helyi lapja, a Patriote de Nice fő- szerkesztőjének lakását rom­bolták össze a merénylők. Tovább tart az algériaiak éhségsztrájkja

Next

/
Thumbnails
Contents