Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

TEST MEGYEI , ♦ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f v. Évfolyam. 369. szám ík.% :>« i ii tcis 1961. NOVEMBER 15, SZERDA A munka szerves része lett Ma ülnek össze először ez évben a párt- és a KISZ- szemináriumok hallgatói. Nem akarjuk különleges ünneplés­sel köszönteni ezt a napot, mert végre kimondhatjuk: elérkezett az az idő, amikor a ■munka szerves részévé vált a továbbtanulás, nem kampány­feladat többé az oktatás. Sem gyárban, sem másutt nem képzelhetik már el a munkát anélkül, hogy a dolgozók ne képeznék magukat. A maga­sabb technika magasabb szak­mai. ideológiai műveltséget követel. A tanulás mai életünk szerves része: az állami isko­lai és az ideológiai képzés egyaránt. Miért van ez ma sokkal inkább így, mint ré­gebben? Miért készültek a Préko kiszesei, a törteit fiata­lok, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság pártszervezete vagy a fóti, valamint a nagykőrösi Szabadság Tsz alapszervezete olyan különös gonddal erre az oktatási évre? Részben azért, mert nagyon sokan rájöttek, hogy elmarad az az élettől, aki nem tanul. Elmaradni pedig senki nem akar. Tanulnak a dolgozók azért is, mert a nemzetközi, a belpolitikai események gyorsan követik egyniást. Ezekben hogyan lehetne más­ként eligazodni, ha nem for­gatnánk a klasszikusok köny­veit? Reményteljesen nézhe­tünk az idei oktatási év elé azért is, mert az alapszerve­zetek jól készítették elő a különböző oktatási formákat Figyelembe vették alapszerve­zetük sajátosságát, azt, kinek van szüksége általános isko­lai, gimnáziumi,1 egyetemi ta­nulásra és ki jár majd sza­kosított tanfolyamra vagy idő­szerű kérdésekre. Csak egy példát a sajátosságokra: az időszerű kérdések tanfolya­mán más-más előadásokat tartanak majd vidéken, mint a városokban. Már az oktatás megkezdése előtt sokat foglalkoztak a dol­gozók az SZKP XXII. kong­resszusával, s mindenki várja, hogy a szemináriumokon rész­letesebben is tanulmányoz­hassa a határozatokat. Sok új és jó vonását emle­gethetnénk az idei oktatás előkészítésének; az oktatási bizottságok tevékenységét, a párt-, a szakszervezet, a gaz­dasági vezetők együttműködé­sét. Azt, hogy valóban min­denki szívügye volt az okta­tás megszervezése. Említhet­nénk a tananyagok időbeni megvásárlását. Végrehajtó bi­zottsági üléseken, taggyűlése­ken tárgyaltak többször is a tanulás fontosságáról. Érde­mes arról is szólni, hogy a pártszervezetek többsége jól segítette a KISZ-oktatás elő­készítését Háromszáztíz pro­pagandistát képzett ki a me­gyei KISZ-bizottság egyhetes tanfolyamokon. Sokszor idéztük — és nem hiába — Lenin szavait: ta­nulni, tanulni, tanulni. Az emberek dolgozzanak bár a kuHúrközpontoktól közei vagy távol, óriási módon megnőtt a tanulási kedv. Az emberek már érzékenyen reagálnak egy-egy újságcikkre is, ér­dekli őket a nemzetközi hely­zet, az SZKP húszéves prog­ramja, megérintette dolgo­zóinkat a kommunizpius jöttének előszele, felcsigázta érdeklődésüket az SZKP XXII. kongresszusa. A dolgo­zók ma már mindenről tudni akarnak. És Így jó ez. Ehhez kell sok-sok segítséget adnia az idei pártoktatásnak. Sági Ágnes A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT elnökségének együttes határozata a szocialista i munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munka verseny ben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról A forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a SZOT el­nöksége együttes határozatot hozott a szocialista munka­verseny irányításáról, a ter­melési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, vala­mint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és válla­latok kitüntetéséről és jutal­mazásáról. A kormány és a SZOT el­nöksége abból az elvből kiin­dulva, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, szük­ségét látja, hogy a gazdasági és szakszer­vezeti vezetők minden szinten még hatékonyab­ban irányiteák, támogas­sák a dolgozók kezdemé­nyezéseit. A határozat felhívja a dol­gozókat, hogy a szocialista munkaversenyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki gazdasági terv, ezen belül az exportkötelezettségek teljesí­tését. a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének állandó, növelését, a termelés gazdaságosságának javítását. A termékeket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodja­nak a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával. A verseny fő céljait az éves népgazdasági tervek jó­váhagyásával egyidőben a I SZOT határozza meg, ennek előkészítéséhez az érdekelt állami szervek kötelesek a szükséges tájékoztatást és segítséget megadni. Az Orszá­gos Tervhivatal az éves ter­vek kidolgozásának időszaká­ban folyamatosan tájékoztat­ja a SZOT-ot a tervek fő céljairól, problémáiról. A minisztériumok ugyanilyen segítséget kötelesek nyújtani a szakszervezeteknek. A vál­lalatok gazdasági és szak- szervezeti vezetői az orszá­gos és a helyi feladatok alap­ján határozzák meg a mun­kaverseny céljait, s megjelö­lik az egyes termelési egy­ségek konkrét feladatait, amit műszaki konferenciákon, termelési tanácskozáso­kon és üzemi tanácsülé­sen megvitatnak a dol­gozókkal. Az üzemek, munkahelyek ve­zetői kötelesek megteremteni a tervek és a vállalások tel­jesítésének feltételeit, gondos­kodnak a vállalások nyilván­tartásáról. összesítéséről. A határozat részletesen fog­lalkozik a termelési tanácsko­zásokkal, amelyek a dolgozók­nak a termelés és gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési feladatok eredmé­nyes megvalósítására való mozgósítás legfontosabb fóru­mai üzemen belül. A különbö­ző üzemekben termelési egy­ségként negyedévenként az operatív terv ismertetésekor, továbbá az év zárását köve­tően a jóváhagyott éves mér­legbeszámolóval egybekötött termelési tanácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is összehívhatnak, ha ezt a dolgozók kérik. A hiva­talokban, intézményekben a termelési tanácskozásokhoz hasonlóan munkaértekezlete­ket kell tartani, ahol az illeté­kes műszaki gazdasági vezető beszámol a végzett munkáról és a feladatokról. A termelési tanácskozások feladata a dolgozók széles­körű bevonása az üzem vezetésébe, a konkrét termelési és gazda­sági feladatokat szolgáló mód­szerek kialakítása, a tervja­vaslatok kidolgozása, a felada­tok végrehajtásának megszer­vezése, ellenőrzése és segítése. A termelési tanácskozáso­kon határozzák meg a leghe­lyesebb versenyformákat is. E tanácskozásokon a dolgozók értékelik a vállalások teljesí­tését, a kiváló eredményt elért egyének, csoportok munkáját, az egészségvédelem helyzetéi. A termelési tanácslzozásokon tett jaiyaslatok nyilvántartásá­ról, megvalósításáról az illeté­kes műszaki és gazdasági ve­zető köteles gondoskodni. A dolgozók észrevételeit, javas­latait jegyzőkönyvben rögzítik es két héten belül kötelesek értesíteni a dolgozókat javas­lataik elbírálásáról. A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az éves válla­lati tervek teljesítése érdeké­ben a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhetnek. Egyéni verseny szervezése ott helyes, ahol egyes dolgozók feladatait konkréten meg tud­ják határozni és a végzett munka egyéni értékelésének í sincs akadálya. Az egyéni ver- I seny irányulhat olyan kiemel­kedő termelési és. gazdasági j eredménye-k elérésére, ame- j lyek jelentősen hozzájárulnak í a műszaki fejlesztés hatékony előmozdításához, a munka termelékenységének emelésé­hez, a termékek minőségének és exportképességnek javítá­sához, a munkaeszközökkel és az anyagokkal való fokozot­tabb takarékossághoz. Az egyéni verseny szolgálhatja a szakmai ismeretek emelését, a korszerű technika elsajátítá­sát és alkalmazását, az élen­járó termelési módszerek ier­(Folytatás a 3. oldalon) Megállapodás a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság között az atomenergia békés felhasználásáról A Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság kor­mánya öt évre szóló együtt­működési megállapodást kö­tött az atomenergia békés fel- használásáról. A megállapo­dást magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Atomenergia Bizottság elnö­ke, indiai részről Horni J. Bhabha államtitkár, az indiai kormány atomenergia bizott­ságának elnöke írta alá. A megállapodás a többi kö­zött. az atomenergia békés felhasználása terén egymás tájékoztatását, tudósok köl­csönös látogatását, valamint szakemberek cseréjét irá­nyozza elő. Könnyebb a hajózás — Apad vagy árad? — Örvendetesen emelkedett a víz szintje — válaszolta te­le: onhívásunkra Bsrényi Ist­ván, a Pest megyei Kishajó­zási és Javító Vállalat igaz­gatója. •— Könnyebb tehát a ha­józás? — Könnyebb. Annak kö­szönhetjük, hogy emelkedett a víz, hogy a német és az osztrák hegyekben esett az eső. Nyolcvan centiméterrel emelkedett a Duna szintje. A tervet teljesíteni kell Az őszi mezőgazdasági munkáról tárgyallak a járási pártbizottságok titkárai Tegnap délelőtt értekezle­tet tartottak a járási pártbi­zottságok titkárai. A megyei pártbizottság székházában megtartott értekezleten a me­gyei pártbizottság képvisele­tében Horváth András elv­társ első titkár, Király László elvíárs titkár, Jámbor Miklós elvtárs, mezőgazdasági osz­tályvezető és Matusek Tiva­dar elvtárs párt- és tömeg­szervezeti osztályvezető vett részt. A megyei tanács kép­viseletében Keleti Ferenc vb- elnök. dr. Dajka Balázs vb- elnökhelyettes és Borbás La­jos mezőgazdasági osztályve­zető elvtársak jelentek meg az értekezleten. Az értekezlet napirendjén szereplő legfontosabb kér­dést, az őszi mezőgazdasági munkáik helyzetét ‘ Jámbor Miklós elvtárs ismertette. — Befejezéshez közelednek az őszi mezőgazdasági mun­kák — mondotta Jámbor elv­társ. A tez-ek nagy része már végzett a vető-szántással és a vetéssel. A jelentések alapján megálla­píthatjuk, hogy néhány nap, legfeljebb egy hét múlva már mindenütt végeznek ezekkel a munkákkal. A vetéssel el­maradt járások igyekeznek pótolni az elmaradást, s eb­ben az igyekezetükben az élenjárók segítik őket. A ko­rábbi évek tapasztalatain okulva azonban csak akkor nyugodhatunk meg teljesen, ha az elvetett területeket fel­mértük és jegyzőkönyvileg vettük át a tsz-ektől. Ahol ez megtörtént, ott már áttérhetnek a gépek a mélyszántásra és a távolabbi falvakból ér­kezett traktorok haza in­dulhatnak. A vetőszántást és a ve­tést értékelve elmondotta Jámbor elvtáns, hogy az Utób­bi négy hét tapasztalatai el­gondolkoztatóak. Mindenek­előtt azt mutatják ezek a ta­pasztalatok, hogy ha a kez­det kezdetén a négy héttel ezelőtti lendülettel fogtunk volna munkához, akkor Pest megye az országban elsőként fejezte volna be a mezőgaz­dasági munkákat. Ha a falusi pártszervezetek megfelelően mozgósították volna a terme­lőszövetkezetek és a gépállo­mások dolgozóit, akkor az in­dulás utáni másfél hónap- | ban a dupláját teljesíthették j volna annak, amennyit telje­sítettek. Jámbor elvtárs ezután a traktoros helytállásáról, a tsz-tagok többségének az igye­kezetéről, majd a téli gépja­vításokra, illetve fejtrágyá­zásra való . felkészülésről be­szélt. Elmondotta, hogy az éves mélyszántási terv telje­sítése kijavított gépeket és jól felkészült szerelőgárdát köve­tel, mert összesen 210 000 hold&t keli felszántani, amelyből még 123109 hold hátra van. Ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezzük, a jelenlegi gép­park kapacitásának kihaszná­lásával négy hétre van szük­ség. Mivel az időjárás most már esősre fordult, egyesek kezdik felállítani az „elázott föld” elméletét, vagyis a ki­fogásokat. Ezt az „elméletet” ugyanúgy nem fogadhatjuk el, mint az istállótrágyázási terv teljesíthetetlenségének „elmé­letét”. Ez utóbbinak is reális lehetősége van., A közeledő zárszámadások­kal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet Jámbor elv­társ, hogy az elnöki beszá­molók őszintén tárják fel a tsz-gazdálkodás helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a beszá­molóknak a tavasszal elfoga­dott tervek végrehajtásával kell foglalkozniuk, különös te­kintettel arra, hogy a gazdál­kodási év során hogyan ju­i tottak érvényre a tagság jo­gai és javaslatai. Jámbor elvtárs beszámolója után többen jelentkeztek fel­szólalásra. Az első felszólaló Hegyvári Ferenc elvtárs, a Dabasi Járási Pártbizottság titkára volt. Utána Kalló Já­nos, a Szentendrei Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, majd Guba Pál monori járási titkár kö­vetkezett. Ezután Juhász Já­nos ráckevei, Kovács József nagykátai, majd Provics Ilona szobi járási párttitkár felszó­lalására került sor. Király László elvtárs arra hívta fel a figyelmet felszó­lalásában, hogy számolni kell a gépállomási géppark jelen­tős részének elhasanálódottsá- gával. Éppen ezért igénybe kell venni a lófogatokat is a szántásnál. A lófogatokra még a további évek során is nagy szükség lesz, bár a jövő tavasszal je­lentős mértékben növekedik a megye gépparkja. Hasonló értelemben szólalt fel az értekezleten Borbás Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője is. Elmondotta, hogy a me­gyében 152 000 hold kukoricát kell elvetni a tavasszal és en­nél a munkánál nélkülözhe­tetlenek a lovak. A felszólalások és a válasz után került sor Horváth And­rás elvtárs záró beszédére. Horváth elvtárs utalt záró beszédében az értekezleten ki­alakult vitára, majd hangsúlyozta: a vetési terveket teljesíteni kell. Most már csak arról lehet szó legfeljebb, hogy mikép­pen lehet meggyosítani ezeket a munkákat. A járási párt- bizottságok és a falusi párt- szervezetek egyesítsék erőiket a tanácsi szervekkel, hogy ezeket a munkákat mielőbb, teljes sikerrel fejezzük be. N. I. Az alacsony vízállás különö­sen a nagymarosi és a váci átkelőforgalom lebonyolítá­sát zavarta. Gondot okozott a járművek átszállítása. Nagymarosnál pedig húsz­tonnás tehergépkocsik viszik a Lábatlanból érkező ce­mentet a DCM építkezésé­hez. Éppen ezért nemcsak mi, hanem a DCM építői is örülnek annak, hogy emel­kedett a víz szintje. — Mi hír a Dunáról? Vár­ható-e újabb emelkedés? — Ha nálunk esik az eső, ez nem sokat javít a hely­zeten, újabb emelkedés csak akkor várható, ha a német és az osztrák hegyekben lesz újabb csapadék. A hírek szerint, ha a közeljövőben nem is emelkedik a Duna, de legalább a pillanatnyi szintet tartja majd. — Milyen munka folyik Ho- rányban? — Erre a kérdésre majd Jordán Richárd, a főmérnö­künk válaszol — mondja az igazgató — átadom neki a telefonkagylót. — Tessék, itt Jordán Ri­chárd főmérnök beszél. — Az építkezésekről szeret­nénk hallani. — Megtetszett a nagymarosi kompunk a mohácsiaknak, éppen ezért ők is rendeltek hasonlót. A munka folyik, még az idén kész lesz. Ez lesz egyébként az ötödik komp ebben az esztendőben, amelyet mi építünk. Érsek- csanád részére pedig motoros kishajót készítünk. Ez is még az idén kész lesz. — Kedvező hajózást kívá­nunk. — Köszönjük, csak víz is legyen hozzá. __________(m. k.) H ruscsov látogatása egy iizhég tudományos intézetben Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. kedden látogatást tett a taskenti országos gya­pottermesztési tudományos kutatóintézetben. A szovjet miniszterelnök megismerke­dett az ott folyó kutatómun­kával. Brezsnyev elutazott Szudánba Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, kedden Moszkvából elutazott a Szudá- ni Köztársaságba. Leonyid Brezsnyev hivata­los látogatást tesz a Szudáni Köztársaságban Ibrahin Ab- bud tábornok, miniszterelnök meghívására. Útban Khartum felé. Brezs­nyev gépe leszáll Szimferopol- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents