Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

A FEST MEGYEI HÍRLAP külőnkiad ása III. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1961. NOVEMBER 12, VASÁRNAP Levél a „Levélére Kedves Szűcs Gyula bácsi! Olvastam keddi levelét, amelyben közli a barátjával, hogy — ismerve dühös termé­szetét —, nem fogadhatja el meghívását a 12 dühös ember című film előadására. Ezt jól tette, Gyula bácsi, mert egész biztosan, nagyon dühbe gurult volna az előadá­son. No ne tessék félreérteni, item a film volt rossz, mert az. úgy hiszem, nagyon megnyer­te volna Gyula bácsi tetszé­sét is, hanem a nézőközönség egy részének kultúrálatlan magatartása volt az, ami fel­dühítette méa a legjámbo- rabb nézőt (közöttük engem) is. Ök, nem tudni miért, nem értékelték a filmet, később már nem is nagyon figyeltek oda, hanem szellemesnek hitt, de Májában nagyim is buta közbeszólásaikkal, nevetésük­kel nagyon feldühösítették, a többieket. így azután az előadás végén nagyon sok dühös ember távo­zott a moziból, akik egyen­ként is dühösebbek voltak, mint az a filmbéli 12 együtt­véve. Rendek Margit Postánkból: A 13-95-ös számú autóbuszon történt A Monorról 9.10-kor Gyöm- rő felé induló 15—95-ös szá- _mú autóbuszon történt a kö­vetkező kis eset. Autóbuszunk a tövesaljai megállóhoz érkezett, amikor észrevettük, hogy egy fiata­labb korú férfi, futva közele­dik a megállóhoz. A buszt már lecsengették, de a vezető bevárta az utast. A férfi a ve­zetőhöz behajolva mondott valamit. A vezető hát­raszólt a kalauznőnek — mondván: „Operált beteget kísérnek a buszra, megvár­juk?” Mire a kalauznő a világ legtermészetesebb hangján válaszolt: Igen! A távolság meglehetősen nagy volt. és mi­re a beteg és az őt kísérők odaérkeztek, bizony eltelt 5—6 perc is. Ez a kis epizód csak egy a mindennapi életünkben elő­forduló emberi megnyilvánu­lásokból. Úgy érzem, a busz személyzete emberségből je­lesre vizsgázott és ezt hono­rálni kellene egy-két jó szó­val a nagy nyilvánosság előtt is. Egy gyömrői olvasó MAI MHSOR Mozik Ecser: Különös hajótöröttek. Gomba: Matróz a rakétában. Gyömro: Puskák és galambok. Matiné: A barlang titka. Maglód: A göllövö zenész. Matiné: Mese az aranyha.ju királylányról. Men* de: Búcsú. Monor: Veszélyes irt. Matiné: Szökés a szigetről. H: Amerika egy francia szemével (széles). Nyáregyháza: A kolostor titka. Péteri: a győlölet áldoza­ta. Pilis:, Feltámadás. Tápiósáp: Alba Regia. Tápiósüly: Napfény a légen, űri: A góiíövő zenész., Üllő: Amerika egy francia szemé­vel. Matiné: Kezedben az élet. Vasad: 7*ac$kó. Vers és: Pedró ka­pitány vidám hadjárata. Matiné: Hüvelyk Matyi. Hí "Lejtőn. Tsz-elnökök tanácskozása Egyetlen ve tógép se álljon A rövid tanácskozásra ösz- szehívott tsz-elnököket Guba, Pál elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára tájékoztatta az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. — Járásunkban még több mint hétezer holdat kell be­vetni kalászosokkal — mondta Guba elvtárs. — A jelenlegi munkatempóval átlagosan há- romsizázötven holdat vetünk el naponta. így tehát három hétig, vagy a kedvezőtlen időjárásra is számolva, még annál tovább is elhúzódna a vetés. Meg kell tehát gyorsí­tani az ütemet. — Egyetlen gép se álljon a gépállomáson és a tsz-ek szí­neiben! Azok a tsz-ek, ahol már elvetettek, adják kölcsön a gépeiket a szomszédos szövetkezetek­nek. Ahol a helyzet úgy kí­vánja, műtrágyaszóróval, eset­leg kézzel is vessenek. Ki kell használni minden órát, vasárnap is teljes üzem­mel folytatni kell a ve­tést! — Még négyezer holdnyi vetőszántást kell elvégezni. Itt is napi háromszázötven hold a teljesítmény, ez is ke­vés, fokozni keil ebben is az ütemet. Három ekét is elbír már a gép — ezt figyelembe véve dolgozzanak és a lófogatok is szántsanak mindenütt! — A betakarítás jól halad. A kukoricát mindenütt letör­ték, csupán a szárnak 10—15 százaléka van még kint a ha­tárban, s a cukorrépának egy- harmada a földben. A siló­zással vagyunk még jelentő­sebben elmaradva. Ahol a vetést befejezték, kezdjék meg a trágya kihordását — végez­zék a mélyszántást. A beszámoló után a tsz-el- nökök szólaltak fel, röviden ismertették szövetkezetük helyzetét. Horinka József elv­társ, az úri Béke Tsz elnöke felajánlotta, hogy hét lófogatú vetőgépet átad a sülyi Vi­rágzó Tsz-nek. Varga Pál elv­társ, az üllői Március 15 Tsz elnöke egy Maulwurfot és egy fogatos vetőgépet küld a gyömrői Petőfibe. Vecsésről Ecserre, Péteri­ből Monorra mennek át a gépek. A tanácskozás végén felszó­lalt dr. Kókler Mihály elv­társ, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának he­A hízlalási szerződések nyomában Október 31-én jártak ]e az Állatforgalmi Vállalattal kö­tött ez évi sertéshizlalási szerződések. A kérdés idő­szerűsége folytán nyitottunk be a Pest—Nógrád megyei Allatforgalmí Vállalat mo- nori kirendeltségéhez, ahol Somogyi Rudolf kirendeltség- vezető távollétében helyette­se, Babinszki Istvánné tájé­koztatott bennünket. — A járás termelőszövet­kezetei mind lekötötték a rájuk kiszabott ez évi sertés­mennyiséget. A jövő évi szer­ződéseket tekintve pedig azt jóval meg is haladják. Tekin­tettel a szövetkezeteik hizla­lás] feltételeinek javulására, ez biztosra is vehető. — Melyek voltak az idén a sertéshizlalásban élenjáró szövetkezetek ? — A péteri Rákóczi, a nyár­egyházi Béke, a maglódi Mi­csurin. Ezek 1961-ben határ­időre eleget tettek szerződés­beli kötelezettségeiknek. — S az egyéni tulajdonban levő sertések terén mi a hely­zet? — Ebben az évben egyé­niekkel a szárazság és a rossz termés miatt az- elő­irányzottnál kevesebb hizla­lón szerződést kötöttünk. Jö­vőre természetesen igyek­szünk a megfelelő mennyi­séget lekötni, de az éz évű időjárás valószínűleg' a kö­vetkező évben is érezteti ha­tását a szerződések számá­ban. Egyébként az egyéni hizlalók és a háztáji gazda­ságok segítésére sertésenként évi másfél mázsa abraktakar­mányt adnak hivatalos áron. — Tehát ami a sertéshiz­lalást illeti, nincs lemaradás a járásban. De tudomásom szerint szarvasmarha-hizla- lási szerződésekkel is fog­lalkoznak. — Sajnos, az 1961-es ter­vünket ebből nem tudjuk tel­jesíteni. Ennek oka elsősor­ban az, hogy túlságosan magas tervszámot állapítot­tak meg a vágásra kerülő szarvasmarhákra vonatkozó­lag, és ennek elérését a já­rás alacsony marhalétszáma lehetetlenné teszi. Babinszki elvtársnő mond­ja, hogy a monori kirendelt­ség sertéshizlalási szerződé­sek alapján jó helyezést ért el megyei viszonylatban is. Ennek alapján remélhetjük, hogy a jövőben a község hús­ellátása zavartalanabb lesz, mint idén volt. —i —s. lyettes vezetője is. Elmondot­ta, hogy a közel egyhónapos elmaradás abból adódik, hogy egyes szövetkezeti vezetők az esőre várakoztak, újabban pe­dig az a baj, hogy sok is az eső. Ez így van: a föld hol kemény, hol sáros, ritkán van ideális állapotban, erre várni hasztalan dolog, A szervezetlenség, egyes vezetők felelőtlensége is sokat hátráltatja a mun­kák gyors, eredményes végzését. Ennek bizonyításéra felemlí­tette a Gyomron végzett el­lenőrzések példáját. A Petőfi Tsz-ben, ahol 250 holdnyi fel­szántott terület van, pénteken csupán egy gép vetett. A fo­gatok mind állottak, a me­zőgazdász szerint azért, mert a fogatos vetőgépek elromlot­tak. Kiderült, hogy az irodá­tól néhány méterre, a műhely előtt ott állot­tak a jó, használható ál­lapotban levő vetőgépek. A határban kint álló gépről is kiderült, hogy egy kis iga­zítással rögtön rendbe lehe­tett tenni, használni lehetett. — Ha a munkát jobban megszervezik és a vezetők több felelősséggel irányítják, akkor sokkal ütemesebben le­het dolgozni — mondotta be­fejezésül Koller elvtárs — és a mostanában szokásos há­romszázötven hold helyett na­ponta nyolcszáz holdat is be lehet vetni! A „TUJÁN" Csípős, hideg a novemberi levegő még nappal is, estére pedig fogvacogtatóvá válik. És a fiatalok mégsem fáznak. Igen szép példáját mutatta a fiatal tüzesvérűségnek a minap egy gimnazista az autóbuszon. Először csendesen beszélt társaival, majd később leszállt a buszról és felállt a hátul­ján levő létrára. Ott utazott két megállót. Aztán diadalmasan vissza­tért a kocsiba és úgy lát­szott, cseppet sem zavarta, hogy társai mérgesen néztek rá, sőt egyik-másik hangosan is nyilvánította véleményét. Flegma eleganciával ült régi helyén és rágógumit rá­gott. (Gy—) Megcsendesül a „hangos7' Panaszok hangzottak el a monori Fő téren lakók részé­től, hogy a MÄVAUT han- gosanbeszélője a kora reggeli és késő esti órákban időnként olyan erősen szól, hogy a kör­nyék lakóinak nyugalmát za­varja. A panasszal kapcsolatban felkerestük Cserháti Árpádot, a monori MÁVAUT-állomás vezetőjét, aki elmondotta, hogy tud a panaszokról, mór intézkedtek is, hogy a reggeli és esti órákban a hangszórót ne kapcsolják be. Napközben is csak a legszükségesebb esetekben működteti^ a han- gosantoeszélöt. vagy amikor valami közérdekű közvetítés­ről van szó. A kapott felvilágosítást a környékbeli lakók nevében is köszönettel vettük tudomásul. Műteremlátogatás mmmmmsmmmm ....i mm § m A „Táncoló gyermekek” című alkotása a Gyöngyösi > Tejipari Központot díszíti + + Táncsics mellszobrát a város­ligeti Művész sétányon állí­tották fel .,Orfeusz"-át a Rákóczi út és a Tanács körút sarkán az úgynevezett Akadcmia-házon láthatjuk A szerző: Pál Mihály, a Gyomron élő neves szobrász- művész Szarkák a pilisi Új Élet Tsz földjén A\\\\>'N\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\V\\\\\\\\V\\\NV\N\\\\\\VX\\\\W^ i GALAMBPOSTA ÜNNEP Pali bácsi, Füles Gyuri, Győri Mihály bácsi már a tetőn volt, Nagy Jóska, Füles Miki, Ko­vács Imcí meg a többiek, hordták, villázták, adogatták a szalmát. Mire beesteledett, as eső ellen is biztos védelmet nyúj­tó tető alatt pihentek a lo­vak ... r rvezési nehézségek miatt a ffóré csak az ünnep előestéjére készült el. Tíz va­gon kukorica mellette várta már a fedelet. Éjszaka azon­ban nagy eső esett. Egyenként szállingóztak a tagok a sáros, ködös reggelen. Egynek sem parancsoltak, egyet sem hívtak. Győrivé. Kulimáék, Kovacsicsné, Ma­(Vén Zoltán rajza) lik né, Kucoráné, a Nyitrai- % család, a dinnyések: Fülöp Pista, Bodor, Tóth Sanyi (meg} még sokan mások is) állták} körül az új górét. — Itt az elevátor, rajta a} Hoff er, egy szikra kell csak és } segít a gép ... Rakjuk be a} kukoricát.' — Kosarakban hordjuk, } asszonyok — mondta a lassú^ beszédű Hermály János —,} ha lapátoljuk, sárosán, leve-} lesen kerül a góréba a cső. } Előkerültek a kosaraik, hiá-} ba figyelmeztetett a déli ha-} rangszó, nem mozdult senki.} Amikor kigyúltak az utcai} lámpák, már az utolsó cső is} a lécek mögül nézte, hogy új-} ra esni kezdett az eső. .. jr<z történt Üllőn, november g 1-t hetedikén. Kiss Sándor } Gál János Toldi út 8 alatti lakos, a pilisi Uj Élet Tsz földjéről 40 kiló tengerit lo­pott. 400 forintra büntették. Gál János Zrínyi út 12. szám alatti lakos ugyancsak részt vett a lopásban. Azt azonban tagadta, hogy 36 kiló lett volna az elvitt kukorica súlya, szerinte kevesebb volt. Büntetése 200 forint. Gál Mihályné Aba Sámuel út 9. alatti lakostól harminc­hét kiló lopott kukoricát ko­boztak el és adtak . vissza az Uj Élet Szövetkezetnek. Tsz- tag apósának segített törni és e munka „fejében” vitte el a kukoricát. Büntetése 350 fo­rint. Szegedi Istvánné, Madách út 40. alatti lakos a lopást elis­merte, csak a lopott kukori­ca súlyát nem. Büntetése 350 forint. Gál Károlyné Rózsa utca 12. alatti lakos az apjának segí­tett törni. Honorárium fejé­ben ő is kukoricát vitt volna. A közösből. Büntetése 250 fo­rint. Gál Mihály Toldi úti lakos 3 hold kukoricát vállalt az Uj Élet Tsz-től művelésre. Töréskor azonban haza akart vinni még egy zsákkal az őt illető részen felül. Büntetése 450 forint. Lencsés György Aba Sá­muel út 13 alatti lakost 300 forintra bírságolták, mert az Uj Élet Szövetkezet földjéről kukoricát lopott. Bűnét azzal igyekezett menteni, hogy ve­tőmagnak szánta a kukoricát. Böngészők Tele zsákkal igyekezett ha­za Monori-erdőre Lomén Mi­hályné és Kálmán Istvánné, mikor Huszár Pállal találkoz­tak. Huszár mindjárt látta, hogy nem a sajátjukat viszik, a zsákban levő kukoricát el­kobozta tőlük és átadta a pili­si Uj Élet Tsz-nek, A meghallgatási eljárás so­rán derült ki, hogy a kukori­cát á Monori Állami Gazda­ság kukoricaföldjén böngész­ték. Büntetésük 400, illetve 300 forint: ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn: dr. Balogh Sándor, TUonoron: dr. Pcterffy Gusztáv. » Ti ?ggel még a lig-alig virradt, JLV minden fogatos mégis az ; istállónál volt. Pedig ma be ! sem fognak, ünnep van. Uj az istálló. Szép. mutatós i szalmateteje árnyékot adott, \ védte a jószágot a nyári hő- I ség ellen. Az éjszaitai nagy \ eső azonban befolyt. Ott álltak \ a lovak vjzesen, dideregve, j fázva a csöpögő tető alatt... \ Az eget sötét, nehéz felhők \ járták. j — Vigyük, haza a jószágot! ! — hangzott a szó. j — Attól a tető nem javul 5 meg — mondta Nagy András { bácsi. — Hanem emberek, ér- tünk mi a tetőfedéshez is! 5 Ott álltak a kocsik katonás \ rendben, kivezették a lova- } Icát. s mire az utolsó befogott. } az első már ott is volt meg- i ralkottan. Hozmán bácsi, Ripp

Next

/
Thumbnails
Contents