Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
199t. OKTÓBER 12, CSÜTÖRTÖK ~&Cirhm ki országgyűlés az (Folytatás az első oldalról) rasal kormány az általános műveltség és a szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és széles szocialista utat nyisson annak kielégítésére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rendszerről szóló törvény elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a művelődéspolitikai irányelvek, valamint pártunk hetedik kongresszusa határozatának végrehajtásában. A reformterv kiállta a próbát — Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1860—61-es tanév az oktatási rendszer reformjának próbaéve volt (Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a reformterv kiállta a próbát; minden elképzelését Igazolta az élet. Az a három aiapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülők, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. KVilönösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértettek, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és sziwel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tanműhelyekben, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjein, az önkéntes ifjúsági táborokban és más helyeken, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk mindig számíthat. — Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is, amelyekkel egy évvel ezelőtt, az irányelvek vitái során még találkoztunk. Egyes pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka bevezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tárgyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosan az ellenkezője történt: a diákok érdeklődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek iránt, s az általános tanulmányi színvonal is emelkedett. A szülök között akadtak olyanok is, akik kezdetben ellenszenvvel nézték, hogy gyermekeik fizikai munkát végeznek, mondván, hogy „az én fiamnak nincs szüksége arra, hogy ilyen fiatalon dolgozzék”. Most már ők is meggyőződtek róla, hogy a munka jó hatást gyakorolt fiaik és leányaik magatartására, jó irányban formálja jellemüket, növeli ismereteiket az őket körülvevő világról, s minden tekintetben eredményesen járul hozza nevelésükhöz. Az üzemek segítik a fiatalokat — Iskolareformunk alap- gondolata, a munka és a tanulás összekapcsolása, telje= elismerést nyert. A termelés és a tanulás egybekapcsolása javítja az ifjúság nevelését. A munkásosztály. mint aktív, közvetlen nevelési tényező jelentkezik az iskolában. A munkás máris a pedagógus segítőtársa lett. Az öt plusz egyes tanítási rendszerbe eddig bevont üzemek munkásai féltő gonddal és szeretette' foglalkoznak a reájuk bízott gyerekekkel. Nemcsak a szakma fogásait igyekeznek elsajátíttatni velük, hanem elősegítik embery jellembeli fejlődésüket is. A tanulók szakmai előrehaladása mellett számon tartják iskolai tanulmányi eredményeiket, érdeklik őket a fiatalok családi körülményei, megkérdezik tőlük, hogyan és hol szórakoznak, kikkel tartanak baráti kapcsolatot. A diákok jelenléte az üzemekben azt is eredményezi, hogy a munkások érdeklődése egyre növekszik a tanulás iránt, másrészt üzemi munkájukat is igyekeznek jobban, felelősségteljesebben elvégezni, mert érzik, hogy magatartásuk példa lehet a fiatalok előtt. — Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai ismeretek s a tudományos világnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdonságokat. E reformmal arra törekszünk, hogy fiainkból és leányainkból egyenes jellemű, határozott, őszinte munkaszerető, becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, családját, embertársait tisztelő, melegszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvénytervezet mondja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. A különböző iskolatípusokról Kállai Gyula a továbbiakban az egyes iskolatípusokról szólt A nyolcosztályos általános iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendszerének továbbra is szilárd alapja marad. A jövőben az általános alapműveltség, a szocialista erkölcs és világnézet alapjainak lerakása mellett megismerteti a tanulókat a termelőmunka elemeivel is és hozzászoktatja őket a társadalmilag hasznos munka végzéséhez. Az a célunk, hogy az általános Iskolát végzettek szilárdabb alapismeretek, mélyebben megalapozott erkölcsi és esztétikai nevelés, erősebb testi felépítés birtokában folytathassák tanulmányaikat oktatási rendszerünk következő láncszemében. — Az új törvény a tankötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. A tankötelezettség kiterjesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után azonnal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanuló-iskolába. s munkába sem állnak, a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. — Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző, és 30 százaléka az iparitanuló-is- kolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már tovább tanul. I-assan érlelődnek tehát a feltételei annak is. hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általa- í nosan kötelező középiskolai oktatási. — A legnagyobb válto- ! zásokat a középfokú okta- í tás terén hajtjuk végre. Ez I érthető, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált oktatási reformtervezet vitájával folytatta munkáját gimnáziumot és a teljeseit új szakközépiskolát. A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egy napos üzemi gyakorlatok során szerzett — előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény. Ezzel a szakmunkás- képzés középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkás- osztály szakmai és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközépiskolában a tanulók 4 év alatt érettségit, s egy szakmában teljes képzettséget nyernek. — A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt, megtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolása, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt tíz év alatt több ezer fiatalt neveltek. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, aikik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos, eredményes munkát végeznek. A^ fejlődő ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvény- javaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg két ipari és ^ tizenhat mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máns működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekedő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat hozzunk létre. Emelni az egyetemi oktatás színvonalát | — A népgazdaságnak évről évre növekvő számban van szüksége kommunista szakemberekre. Jóllehet ma népgazdaságunkban nagy szám- j ban dolgoznak és munkájuk | nyomán közmegbecsülésnek | örvendenek a nem kommunis- J ta értelmiségiek, a társadalom | szocialista fejlődését, s az eb- | bői adódó követelményeket figyelembe véve a ma egyetem- | re kerülő és ott tanuló fiata- 1 loktó] teljes joggal várjuk el. j hogy mindent megtegyenek, j hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberkép- j zés. Olyan mérnökökre, orvo- | sokra közgazdászokra, jogászokra. agrármérnökökre, pe- ■ dagógusokra és más gyakorlati szakemberekre van szükségünk. akik jól ismerik szak- i májukat, s azt a gyakorlatban | tudják alkalmazni, képesek { arra. hogy az ipar. a mezőgazdaság. a kereskedelem, a kultúra terén az élenjáró eljárások és módszerek meghonosítói legyenek s megfeleljenek \ mindazoknak a társadalmi, politikai és világnézeti követelményeknek. amelyeket a szocializmust építő nép a saját i értelmisége iráni támaszt. E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat. azok oktató-nevelő munkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szocialista építőmunka gyakorlatához. Tovább javítjuk az egyetemi felvételi rendszert. Elsősorban azokat vesszük fel az egyetemekre. akik a középiskola befejezése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtartamú tanfolyamokon. A szakmérnök. mémökközgazdász, a szakorvos és általában az orvostovábbképzés megszervezése szakemberképzésünk nagyon fontos vívmánya. — Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőttoktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése. a gépek egyre széle- sebbkörű alkalmazása a felnőttektől is megköveteli hogy éljenek a társadalmi rendszerünk által nyújtott lehetőségekkel és szüntelenül bővítsék szakmai ismereteiket, növeljék általános és politikai műveltségüket. Megszüntetni a túlterhelést — Az iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Az új iskolarendszer kialakítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük megvalósított- nak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. E kereteket tartalommal kell megtölteni, s ez a jövő feladata. Gondoskodni ■kell az új iskolatípusok megfelelő tanterveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a tanulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi ok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlmére- tezettsége okozza a túlterhelést. Ma vannak még pedagógusok, aki& a feladatukat abban látják, hogy feladják és visszakérdezzék a leckét. A tankönyv lehet akár csak 25 oldal terjedelmű, a túlterhelést mégsem lehet megszüntetni, A túlterhelés megszüntetését a pedagógus úgy segíti elő, ha úgy tanít és magyaráz, hogy az anyag lényegét, fő összefüggéseit a tanulók már az órán megértsék és elsajátítsák. A társadalmi ösztöndíjak kérdése — Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi támogatása hasznos formájának bizonyult a társadalmi ösztöndíjrendszer. — A társadalom és az is- i kola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak. Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődési osztálya ..reszorf-íeladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a ! tanács egésze foglalkozik. A Magyar Kommunista If- ! júsági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája központi feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok megvalósításának elősegítését. A munka bevezetése az oktatásba, a tanulóifjúság közvetlen kapcsolatai a munkásfiatalokkal a kommunista nevelés új lehetőségeit. s a mozgalmi munka új formáit tárják fel az ifjúsági szövetség előtt is. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a segédkezés a reform megvalósításában a fiatalok újabb és újabb tömegeit hódítja meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség számára az üzemekben és az iskolákban egyaránt. — Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munka- közösség alkotja. Elismeréssel adózunk a Magyar Nők Országos Tanácsának, amely odaadó, lelkes munkát végez. A szülői munkaközösségek tevékenységét az iskola alapvető oktatási és nevelési célkitűzéseinek megvalósítására kell irányítani. — A szülői munkaközösségek tevékenységében a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell részt venni az édesapáknak is. — A törvényelőkészítő viták során állandóan hangoztattuk, hogy oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének középponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz volt a reform előkészítése és kidolgozása időszakában, százszorosán igaz most, amikor a reform végrehajtásáról van szó. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához, de a szocialista iskola megteremtésének fő feladatai a pedagógus vállaira nehezednek. Az a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat — végső soron rajtuk áld vagy bukik. — Az iskolareform törvény- nyé emelésének napján bizalommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) A párt, a kormány, a magyar ország- gyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Kállai Gyula befejezésül köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Erdei Lászlóné után a reformvita következő felszólalója Madarász Istvánná Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő volt, majd Nagy Antal Komárom megyei képviselő a mezőgazdasági szakoktatás jelentőségét méltatta. Benke Lajosné Pest megyei képviselő hozzászólásában szintén igen jelentősnek mondotta a tankötelezettség időtartamának felemelését. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, ö utána Achátz Imre, Baranya megye képviselője szólalt fel. Ebédszünet után elsőnek Kelen Béla budapesti képviselő szólalt fel, majd Hegyi Jánosné Veszprém megyei, Hankó György Békés megyei, dr. Bognár Rezső Hajdu- Bihar megyei, Varga Gábor- né Borsod megyei, Cfajághy Károly Somogy megyei képviselők voltak a következő felszólalók. Bognár József Tolna megyei képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy különösen a felső fokú intézményekben folyó szakemberképzést — i létszám szempontjából — aa eddiginél jobban a népgazdaság igényeihez kell igazítani. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Rátkai Ferencné Hevei megyei képviselő beszámob arról, hogy tavaly a megye iskoláiban tanulmányozták 3 diákok gondolkodásmódját magatartását. A beszélgetésekből kitűnt, hogy a tudatos Oktató-nevelő munka eredményeként sokat fejlődött a fiatalok erkölcsi, világnézeti és politikai szemlélete. A felszólaló végül bejelentette, hogy elfogadja és elfogadásra ajánlja a reformtörvény-tervezetet. Urbán Ernő Vas megyei képviselő felszólalásában kijelentette, mindaz, ami új oktatási rendszerünkkel kapcsolatban elhangzott, s amit a törvényjavaslat tartalmaz, a nép szívéből sarjadt. Vaskó Mihály Heves megyei képviselő a mezőgazda- sági szakmunkás-, illetve szakmunkástanuló-képzésről szólt A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésinek is elfogadásra ajánlotta. Dr. Bárczi Gusztáv ország- gyűlési képviselő, a Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója, a törvényjavaslat 4. paragrafusának jelentőségét méltatta. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, Rónai Sándor elnök a vitát bezárta. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Megállapította, hogy a képviselők kivétel nélkül a törvényjavaslat mellett foglaltak állást, s a művelődésügyi kormányzat igen sok hasznos tanácsot kapott az országgyűlés tagjaitól arra vonatkozólag, milyen feladatot tartson szem. előtt az oktatási reform végrehajtásában. : Befejezésül a miniszter a törvényjavaslat előadója által javasolt módosításokkal foglalkozott, s az öt módosítás közül négyet elfogadásra ajánlott az országgyűlésnek. Rónai Sándor elnök javaslatára az országgyűlés a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott és a művelődésügyi miniszter által is javasolt módosításokkal — elfogadta. Az elnök ezután az ország- gyűlés legközelebbi ülésére és napirendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését csütörtök délelőtt tíz órai kezdettel tartja, s napirend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést és meghallgatja Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökének felszólalását. December végéig Pest megye valamennyi termelőszövetkezetében befejezik a táblásítást Pest megye községeiben az év elején kezdték meg a föld- rendezést a szövetkezetek nagyüzemi vetésterületeinek kialakítása érdekében. A földterület célszerű felosztásától függ ugyanis a gazdaságos gépi művelés, a helyes növényi sorrend, a szakszerű talajerő-gazdálkodás, ezért a megye valamennyi közös gazdaságában nagy gonddal és körültekintéssel Végzik ezt a munkát. A vezetőségek részletes terveket készítettek a határ átrendezésére, amelyeket a helyi tanácsok egyeztetnek és a megyei tanács jóváhagyása után az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal hajt végre. A végleges nagyüzemi táblákat mindenütt a földterület adottságaihoz képest, sókoldalú mérlegelés alapján jelölik ki. Azokon a helyeken, ahol dombos, egyenetlen a felszín — például az aszódi, a monori. a gödöllői járásokban — a táblák elhelyezésével akadályozzák meg a talajeróziót. Fontos szempont a rendezésnél az utak helyes kialakítása, elsősorban a szállítási költségek csökkentése miatt, a rendezésekkel mintegy tíz százalékkal megrövidülnek a dűlő- utak és községenként egy- öt holddal növekszik a szántó- terület: Az év eleje óta a ceglédi, a gödöllői, a dabasi, a szobi, és a szentendrei járás 61 termelőszövetkezetében befejezték ezt a munkát, s december végéig a megye minden közös gazdaságában kialakulnak a végleges nagyüzemi szántóterületek. A Magyar Népköztársaság elismerte a Szíriái Arab Köztársaságot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szíriái Arab Köztársaságot önálló és független államnak elismerte és elhatározta a diplomáciai kapcsolatok felvételét.
