Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

199t. OKTÓBER 12, CSÜTÖRTÖK ~&Cirhm ki országgyűlés az (Folytatás az első oldalról) rasal kormány az általános műveltség és a szakmai kép­zettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felka­rolja a tömegek művelődési vágyát és széles szocialista utat nyisson annak kielégíté­sére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága mű­velődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rend­szerről szóló törvény elfogadá­sával újabb jelentős lépést te­szünk előre a művelődéspoliti­kai irányelvek, valamint pár­tunk hetedik kongresszusa ha­tározatának végrehajtásában. A reformterv kiállta a próbát — Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakor­lati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1860—61-es tanév az oktatási rendszer re­formjának próbaéve volt (Nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk, hogy a reformterv ki­állta a próbát; minden elkép­zelését Igazolta az élet. Az a három aiapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatai­nak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és kor­szerűsítése, a hatékony kom­munista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre ta­lált a szülők, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. KVilönösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértettek, hogy a re­form az ő érdeküket szol­gálja és sziwel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött mun­kában, az iskolai tanműhe­lyekben, a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok föld­jein, az önkéntes ifjúsági tá­borokban és más helyeken, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyoso­dott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjú­ság, az épülő szocializmus if­júsága, amelyre népünk min­dig számíthat. — Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is, amelyekkel egy évvel ez­előtt, az irányelvek vitái so­rán még találkoztunk. Egyes pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka be­vezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tár­gyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosan az ellen­kezője történt: a diákok érdek­lődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek iránt, s az általános tanulmá­nyi színvonal is emelkedett. A szülök között akadtak olya­nok is, akik kezdetben ellen­szenvvel nézték, hogy gyer­mekeik fizikai munkát végez­nek, mondván, hogy „az én fiamnak nincs szüksége arra, hogy ilyen fiatalon dolgoz­zék”. Most már ők is meg­győződtek róla, hogy a mun­ka jó hatást gyakorolt fiaik és leányaik magatartására, jó irányban formálja jellemüket, növeli ismereteiket az őket kö­rülvevő világról, s minden te­kintetben eredményesen járul hozza nevelésükhöz. Az üzemek segítik a fiatalokat — Iskolareformunk alap- gondolata, a munka és a ta­nulás összekapcsolása, telje= elismerést nyert. A termelés és a tanulás egybekapcsolása javítja az ifjúság nevelését. A munkásosztály. mint aktív, közvetlen nevelési tényező je­lentkezik az iskolában. A munkás máris a pedagógus segítőtársa lett. Az öt plusz egyes tanítási rendszerbe ed­dig bevont üzemek munkásai féltő gonddal és szeretette' foglalkoznak a reájuk bízott gyerekekkel. Nemcsak a szak­ma fogásait igyekeznek elsa­játíttatni velük, hanem előse­gítik embery jellembeli fejlő­désüket is. A tanulók szak­mai előrehaladása mellett számon tartják iskolai tanul­mányi eredményeiket, érdek­lik őket a fiatalok családi kö­rülményei, megkérdezik tőlük, hogyan és hol szórakoznak, kikkel tartanak baráti kap­csolatot. A diákok jelenléte az üzemekben azt is eredmé­nyezi, hogy a munkások ér­deklődése egyre növekszik a tanulás iránt, másrészt üzemi munkájukat is igyekeznek jobban, felelősségteljesebben elvégezni, mert érzik, hogy magatartásuk példa lehet a fiatalok előtt. — Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a csa­láddal — a korszerű művelt­ség, a szakmai ismeretek s a tudományos világnézet alap­ján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdon­ságokat. E reformmal arra tö­rekszünk, hogy fiainkból és leányainkból egyenes jellemű, határozott, őszinte munka­szerető, becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, család­ját, embertársait tisztelő, me­legszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvényter­vezet mondja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségé­nek ügyét, építik és védik a nép államát. A különböző iskolatípusokról Kállai Gyula a továbbiak­ban az egyes iskolatípusokról szólt A nyolcosztályos általá­nos iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendsze­rének továbbra is szilárd alapja marad. A jövőben az általános alapműveltség, a szocialista erkölcs és világné­zet alapjainak lerakása mel­lett megismerteti a tanulókat a termelőmunka elemeivel is és hozzászoktatja őket a tár­sadalmilag hasznos munka végzéséhez. Az a célunk, hogy az általános Iskolát végzettek szilárdabb alapismeretek, mé­lyebben megalapozott erkölcsi és esztétikai nevelés, erősebb testi felépítés birtokában folytathassák tanulmányaikat oktatási rendszerünk követ­kező láncszemében. — Az új törvény a tan­kötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre ter­jeszti ki. A tankötelezettség kiterjesz­tése egyrészt azt a célt szol­gálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a to­vábbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az álta­lános iskola 8. osztályának el­végzése után azonnal nem iratkoznak be sem középisko­lába, sem iparitanuló-iskolába. s munkába sem állnak, a két­éves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. — Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános is­kola 8. osztályának elvég­zése után tovább tanulnak. Tavaly az általános isko­lát végzettek 43 százaléka ta­nult tovább a közép-, 23 szá­zaléka a továbbképző, és 30 százaléka az iparitanuló-is- kolákban. Az általános is­kolát végzettek 96 százalé­ka tehát valamilyen formá­ban már tovább tanul. I-assan érlelődnek tehát a feltételei annak is. hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általa- í nosan kötelező középis­kolai oktatási. — A legnagyobb válto- ! zásokat a középfokú okta- í tás terén hajtjuk végre. Ez I érthető, mert az az ellent­mondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rend­szer között fennáll, a leg­élesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A középiskola két alap­vető típusát akarjuk ki­alakítani: a megreformált oktatási reformtervezet vitájával folytatta munkáját gimnáziumot és a tel­jeseit új szakközépisko­lát. A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egy napos üzemi gyakorlatok során szerzett — előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában az érett­ségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmun­kások lehetnek. A szakkö­zépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszer­ben forradalmi jelentőségű tény. Ezzel a szakmunkás- képzés középiskolában való­sul meg, s ennek eredménye­ként a szocialista munkás- osztály szakmai és művelt­ségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközépis­kolában a tanulók 4 év alatt érettségit, s egy szakmában teljes képzettséget nyernek. — A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létreho­zása tíz évvel ezelőtt a kul­turális forradalom fontos vív­mánya volt, megtette az első lépést a termelés és a ta­nulás összekapcsolása, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremté­séhez. A technikumok az elmúlt tíz év alatt több ezer fiatalt neveltek. Közülük so­kan kiváló szakemberek let­tek, aikik szocialista ipa­runk parancsnoki posztjain áldozatos, eredményes mun­kát végeznek. A^ fejlődő ipar és me­zőgazdaság igényeit azon­ban a középfokú tech­nikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvény- javaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főisko­lai szintre emelését. Az el­múlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létre­hozását is. Jelenleg két ipari és ^ tizenhat mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máns működnek, vagy pe­dig a közeli hetekben kez­dik meg működésüket. A népgazdaság egyre növeke­dő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a leg­fontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipa­ri és mezőgazdasági nagyüze­mekben felsőfokú techniku­mokat hozzunk létre. Emelni az egyetemi oktatás színvonalát | — A népgazdaságnak évről évre növekvő számban van szüksége kommunista szak­emberekre. Jóllehet ma nép­gazdaságunkban nagy szám- j ban dolgoznak és munkájuk | nyomán közmegbecsülésnek | örvendenek a nem kommunis- J ta értelmiségiek, a társadalom | szocialista fejlődését, s az eb- | bői adódó követelményeket fi­gyelembe véve a ma egyetem- | re kerülő és ott tanuló fiata- 1 loktó] teljes joggal várjuk el. j hogy mindent megtegyenek, j hogy kommunista szakembe­rekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberkép- j zés. Olyan mérnökökre, orvo- | sokra közgazdászokra, jogá­szokra. agrármérnökökre, pe- ■ dagógusokra és más gyakorlati szakemberekre van szüksé­günk. akik jól ismerik szak- i májukat, s azt a gyakorlatban | tudják alkalmazni, képesek { arra. hogy az ipar. a mezőgaz­daság. a kereskedelem, a kul­túra terén az élenjáró eljárá­sok és módszerek meghonosí­tói legyenek s megfeleljenek \ mindazoknak a társadalmi, po­litikai és világnézeti követel­ményeknek. amelyeket a szo­cializmust építő nép a saját i értelmisége iráni támaszt. E célok elérése érdeké­ben a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskolá­inkat. azok oktató-nevelő munkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szocialista építőmunka gyakorlatához. Tovább javítjuk az egyetemi felvételi rendszert. Elsősorban azokat vesszük fel az egye­temekre. akik a középiskola befejezése után legalább egy évet gyakorlati munkában töl­töttek. Minden szakon növel­jük a hallgatók szakmai gya­korlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szer­vezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtarta­mú tanfolyamokon. A szak­mérnök. mémökközgazdász, a szakorvos és általában az or­vostovábbképzés megszerve­zése szakemberképzésünk na­gyon fontos vívmánya. — Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőttok­tatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgo­zók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fej­lődése. a gépek egyre széle- sebbkörű alkalmazása a fel­nőttektől is megköveteli hogy éljenek a társadalmi rendsze­rünk által nyújtott lehetősé­gekkel és szüntelenül bővít­sék szakmai ismereteiket, nö­veljék általános és politikai műveltségüket. Megszüntetni a túlterhelést — Az iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kor­mány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozat­kész munkát követel. Az új iskolarendszer kiala­kítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem te­kinthetjük megvalósított- nak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésé­nek kereteit. E kereteket tar­talommal kell megtölteni, s ez a jövő feladata. Gondoskodni ■kell az új iskolatípusok meg­felelő tanterveinek és tan­könyveinek elkészítéséről. En­nek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a tanulók és pedagógusok vál­lait egyaránt nyomja. A túlter­helésnek a tantervi és tan­könyvi ok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlmére- tezettsége okozza a túlterhe­lést. Ma vannak még pedagó­gusok, aki& a feladatukat ab­ban látják, hogy feladják és visszakérdezzék a leckét. A tankönyv lehet akár csak 25 oldal terjedelmű, a túlterhelést mégsem lehet megszüntetni, A túlterhelés megszünteté­sét a pedagógus úgy segíti elő, ha úgy tanít és ma­gyaráz, hogy az anyag lé­nyegét, fő összefüggéseit a tanulók már az órán meg­értsék és elsajátítsák. A társadalmi ösztöndíjak kérdése — Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi támogatása hasznos formájá­nak bizonyult a társadalmi ösztöndíjrendszer. — A társadalom és az is- i kola kapcsolatainak megszi­lárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak. Az általá­nos iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irá­nyítása is a tanácsokra tarto­zik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődési osztálya ..reszorf-íeladatának tekin­teni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a ! tanács egésze foglalkozik. A Magyar Kommunista If- ! júsági Szövetség tegye az if­júság soraiban végzett mun­kája központi feladatává az oktatási rendszer reformjá­ban foglalt képzési és neve­lési célok megvalósításának elősegítését. A munka bevezetése az oktatásba, a tanulóifjúság közvetlen kapcsolatai a munkásfiatalokkal a kom­munista nevelés új lehe­tőségeit. s a mozgalmi munka új formáit tárják fel az ifjúsági szövetség előtt is. Nem tévedünk, ha azt állít­juk, hogy a segédkezés a re­form megvalósításában a fia­talok újabb és újabb töme­geit hódítja meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség számára az üzemekben és az iskolákban egyaránt. — Az iskola és a társada­lom legközvetlenebb kapcso­latát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munka- közösség alkotja. Elismeréssel adózunk a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának, amely odaadó, lelkes munkát végez. A szülői munkaközösségek te­vékenységét az iskola alap­vető oktatási és nevelési cél­kitűzéseinek megvalósítására kell irányítani. — A szülői munkaközössé­gek tevékenységében a je­lenleginél jóval nagyobb mértékben kell részt venni az édesapáknak is. — A törvényelőkészítő vi­ták során állandóan hangoz­tattuk, hogy oktatási rendsze­rünk továbbfejlesztésének kö­zépponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz volt a reform előkészítése és kidolgozása időszakában, száz­szorosán igaz most, amikor a reform végrehajtásáról van szó. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához, de a szocialista iskola meg­teremtésének fő feladatai a pedagógus vállaira ne­hezednek. Az a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat — végső soron rajtuk áld vagy bukik. — Az iskolareform törvény- nyé emelésének napján biza­lommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) A párt, a kormány, a magyar ország- gyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű mun­kát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végez­nek. Kállai Gyula befejezésül kö­szönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényja­vaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Erdei Lászlóné után a re­formvita következő felszólaló­ja Madarász Istvánná Sza- bolcs-Szatmár megyei képvi­selő volt, majd Nagy Antal Komárom megyei képviselő a mezőgazdasági szakoktatás je­lentőségét méltatta. Benke Lajosné Pest megyei képviselő hozzászólásában szintén igen jelentősnek mon­dotta a tankötelezettség idő­tartamának felemelését. A tör­vényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, ö utána Achátz Im­re, Baranya megye képviselője szólalt fel. Ebédszünet után elsőnek Kelen Béla budapesti képvi­selő szólalt fel, majd Hegyi Jánosné Veszprém megyei, Hankó György Békés megyei, dr. Bognár Rezső Hajdu- Bihar megyei, Varga Gábor- né Borsod megyei, Cfajághy Károly Somogy megyei képvi­selők voltak a következő fel­szólalók. Bognár József Tolna megyei képviselő felhívta a figyel­met arra, hogy különösen a felső fokú intézményekben fo­lyó szakemberképzést — i létszám szempontjából — aa eddiginél jobban a népgaz­daság igényeihez kell igazíta­ni. A törvényjavaslatot elfogad­ta és az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlotta. Rátkai Ferencné Hevei megyei képviselő beszámob arról, hogy tavaly a megye iskoláiban tanulmányozták 3 diákok gondolkodásmódját magatartását. A beszélgetések­ből kitűnt, hogy a tudatos Oktató-nevelő munka ered­ményeként sokat fejlődött a fiatalok erkölcsi, világnézeti és politikai szemlélete. A fel­szólaló végül bejelentette, hogy elfogadja és elfogadásra ajánlja a reformtörvény-terve­zetet. Urbán Ernő Vas megyei képviselő felszólalásában ki­jelentette, mindaz, ami új oktatási rendszerünkkel kap­csolatban elhangzott, s amit a törvényjavaslat tartalmaz, a nép szívéből sarjadt. Vaskó Mihály Heves me­gyei képviselő a mezőgazda- sági szakmunkás-, illetve szak­munkástanuló-képzésről szólt A törvényjavaslatot elfo­gadta és az országgyűlésinek is elfogadásra ajánlotta. Dr. Bárczi Gusztáv ország- gyűlési képviselő, a Gyógy­pedagógiai Főiskola igazga­tója, a törvényjavaslat 4. pa­ragrafusának jelentőségét mél­tatta. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, Rónai Sándor el­nök a vitát bezárta. Ezután Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Megállapítot­ta, hogy a képviselők kivétel nélkül a törvényjavaslat mel­lett foglaltak állást, s a mű­velődésügyi kormányzat igen sok hasznos tanácsot kapott az országgyűlés tagjaitól arra vonatkozólag, milyen felada­tot tartson szem. előtt az ok­tatási reform végrehajtásá­ban. : Befejezésül a miniszter a törvényjavaslat előadója által javasolt módosításokkal fog­lalkozott, s az öt módosítás közül négyet elfogadásra ajánlott az országgyűlésnek. Rónai Sándor elnök javas­latára az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott és a művelődésügyi miniszter által is javasolt módosítások­kal — elfogadta. Az elnök ezután az ország- gyűlés legközelebbi ülésére és napirendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyű­lés elhatározta, hogy legköze­lebbi ülését csütörtök délelőtt tíz órai kezdettel tartja, s na­pirend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést és meghallgatja Ká­dár Jánosnak, a Miniszterta­nács elnökének felszólalását. December végéig Pest megye valamennyi termelőszövetkezetében befejezik a táblásítást Pest megye községeiben az év elején kezdték meg a föld- rendezést a szövetkezetek nagyüzemi vetésterületeinek kialakítása érdekében. A földterület célszerű felosztá­sától függ ugyanis a gazda­ságos gépi művelés, a helyes növényi sorrend, a szakszerű talajerő-gazdálkodás, ezért a megye valamennyi közös gaz­daságában nagy gonddal és körültekintéssel Végzik ezt a munkát. A vezetőségek rész­letes terveket készítettek a ha­tár átrendezésére, amelyeket a helyi tanácsok egyeztetnek és a megyei tanács jóváhagyása után az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal hajt végre. A végleges nagyüze­mi táblákat mindenütt a föld­terület adottságaihoz képest, sókoldalú mérlegelés alapján jelölik ki. Azokon a helye­ken, ahol dombos, egyenetlen a felszín — például az aszódi, a monori. a gödöllői járások­ban — a táblák elhelyezésével akadályozzák meg a talajeró­ziót. Fontos szempont a rende­zésnél az utak helyes kialakí­tása, elsősorban a szállítási költ­ségek csökkentése miatt, a ren­dezésekkel mintegy tíz száza­lékkal megrövidülnek a dűlő- utak és községenként egy- öt holddal növekszik a szántó- terület: Az év eleje óta a ceglédi, a gödöllői, a dabasi, a szobi, és a szentendrei já­rás 61 termelőszövetkezeté­ben befejezték ezt a munkát, s december végéig a megye minden közös gazdaságában kialakulnak a végleges nagy­üzemi szántóterületek. A Magyar Népköztársaság elismerte a Szíriái Arab Köztársaságot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szíriái Arab Köztársaságot önálló és füg­getlen államnak elismerte és elhatározta a diplomáciai kapcsolatok felvételét.

Next

/
Thumbnails
Contents