Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
I 1961. OKTÓBER 8, VASÁRNAP 199t MEGIBI kSCwIop NÉGY JÉGKORSZAK NYOMÁBAN Kilencvenezer év múlva újabb eljegesedés várható Földünkön ? A Karpatak hatalmas hegyláncának egyik nevezetessége az, hogy a nyári hónapokban — legtöbb esetben — még a legmagasabb csúcsait sem borítja hó, pedig közülük nem egy 2500 méternél is magasabb. Nem így volt ez 80—100 000 évvel ezelőtt. Még a Vaskapu szoros sziklaormait is vastagon borította az örökös hó s innéit jóval délebbre, a dal- mát Adriai-tenger-parton emelkedő Din ári Alpok fennsíkjain sem olvadt el a jég, s ott, ahol most októberben is virul a rózsa, a bulgáriai Balkán-hegység sziklavölgyeiben «’•gé&z éven át tomboltak a hóviharok. Miért volt ez így? A tudósoknak régen feltűnt, hogy a geológiai feltárásoknál sokszor oly — terjedelmes vastagságú — rétegeződesek- re akadnak, amelyeken bizonyos, félreismerhetetlen jelek világosan elárulják több tízezer éves, állandó telek jelenlétét az elmúlt egymillió esztendős időszakon belül. A geológusok négy ilyen jégkorszak nyomaira bukkantak s ezek ezer évezredből mintegy háromszázat tettek barátságtalanná, vagy vadul zorddá. A geológia sokféle feltételezést adott, de a végső, s biztos maparáza- tot egy szerb csillagász adta meg az első világháború éveibai. Miljutin Milankovics már hosszú ideje foglalkozott a különböző bolygók múltbeli pályasíkjaival, s ezeket rekonstruálva, visszafelé nyomozott. így akarta megfejteni a naprendszer keletkezésének idejét s lehetőség szerint a keletkezés titkát. Hosszadalmas és szívós munkáját Európa különböző, fővárosaiban folytatta s az első . világháború kirobbanása Budapesten találta. Szerb állampolgár volt, s ezért rögtön internálni akarták. de a világhírű magyar geológus: Lóczy Lajos határozottan közbelépett tudóstársa érdekében s ezért csupán rendőri felügyelet alá helyezték Milankovicsot, aki aztán a Magyar Tudományos Akadémia könyvei között búvárkodva vészelte át a háborús időket. Zseniális ötlete itt, a Duna partján született meg a sugárzásgorbéről, amelynek grafikonjai egyszerre megvilágították a jégkorszakok keletkezése körüli sűrű homályosságot Elmélete pedig — amelyet aztán elfogadott az egész tudományos világ — ekképpen szól: a Föld tengelye nem merőleges, hanem 45 fokos szögben hajlik el., Ez a szög azonban nem állandó, hanem 5—5 fokkal jobbra és balra — különböző távoli tömegvonzások hatására — időnként elbillen. Ugyanekkor az elliptikus földpálya alakja is változhat, nyújtoitabbá válhat, hasonló hatások folytán. Mi következik ebből? Az Egyen Utó esetrol-esetre másként helyezkedik el s a Föld—Nap-távolság is megnőhet. Ekkor következik be aztán a következő — évtíz- ezredeken át tartó — változás: hűvö6 nyarak és aránylag enyhe, de csapadékos telek követik egymást. A télen hó alakjában lehuttött csapadék nem olvad már el teljességgel. s így az örök hó határa mindig délebbre helyeződik át. Ha a hói'elület növekszik, akkor a fehér felszín a Napból érkező sugarakat legnagyobbrészt visszaveri, szétszórja a világűrbe s így a hőhatás jelentős része kárba- vész. Erre a hőmérséklet még inkább lehűl. Aztán Földünk tengelye — tízezer évek múltán — megváltoztatja helyzetét, s a földpálya alakja is visszamódosul, s ekkor ekképpen alakul az időjárás: rövid, de hideg télre jönnek a hosszú és meleg nyarak, s így az örök hó határa rohamosan visszahúzódik északnak. Ezzel egy jégkorszak véget ér. Milankovics nagyszerű felfedezését az 1959-ben, 82. éves korában elhunyt Bacsák György magyar geaciológus — jégkorszakkutató — fejlesztette tovább. Ö talált magyarázatot arra, hogy egymillió év előttről miért hiányoznak a jégkorszakok, aztán miért bukkannak fel megint — igaz, csak szórványosan — tiz-ötvenmillió évek távolában? A kitűnő tudós, aki csak 60 éves korában végzett a budapesti tudományegyetem csillagászati karán — addig jogász volt —. kiderítette számításai során, hogy a Jupiter és a Szaturnusz bolygók időnként végbemenő s együttes pályamódosulása hat ki a Föld tengelyállására, pályájának változásaira. Sajnos, a két nagy bolygó pályamódosulásainak végső törvényszerűségeit megállapítani még nem sikerült teljességgel s ezért nyitott kérdés, hogy a jégkorszakos időszakok mikor következnek be Földünk életében? Bizonyos azonban, hogy a jégkorszakok sora nem zárult még le, s a Milankovics—Bacsák- elmélet szerint 90 000 év múlva várható az újabb eljegesedés. Megjegyzendő azonban, hogy az eljegesedés csak a magas hegyekre vonatkozik, de a síkságokon s a dombvidékeken, ha hűvös is volt, a tél nem tartott egész éven át, hanem a szokásos három-négy hónap helyett hat-kilenc hónapig, ám a jégkorszakok sajátos állatvilága — mammu- tok, gyapjas orrszarvúak stb. — hazánk égész területén élt, így a mai Pest megye síkságain s hegységeiben is. Darázs Endre Az elsikkasztott folyam Az embert — különösen ha családanya — mindig érik meglepetések. A legújabb és számomra igen döbbenetes — újdonsággal a lányom lepett meg, aki duzzadó önérzettel lépte át a hetedik általános küszöbét. Sajnos, az öntudattal fordított arányban áll a megbízhatósága. Ezért, mint derült égből a villám. le-lecsa- pok rá, lehetőleg olyankor, amikor teljes nyugalommal. regényt ol- 'vas. vagy tt televízió előtt kuporog. Ezért is érdemeltem ki tőle a kegyetlen jelzőt. Szombat délután sem sejtette, hogy veszély feMár szériában gyártják Bemutatjuk a Ganz Árammérőgyúr két új készítményét Nem egy üzeme van hazánknak, amelynek nevét világszerte ismerik és készítményeik napról napra öregbítik a magyar ipar hírnevét. Közöttük is előkelő helyet foglal el a gödöllői Ganz Árammérőgyár. , Idén két olyan cikk szériagyártását kezdték meg Gödöllőn, amelyeket, ha beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, exportszerződések nyegeti. Vidoran szólt be a konyhába: — Anyucikám, kész vagyok a leckével, lemegyek egy kicsit az udvarba! Engem azonban megszállt az ördög, s kijelentettem: látni és hallani óhajtom az eredményt. Némi morgások után átjutottunk az orosz, ta történelem és a fizika buktatóin, majd a földrajzhoz s ott is Afrika vízrajzához érkeztünk. — Afrika legbővebb vizű fa-' lyója a Zarábézi, amely az Atlantx- óceánba ömlik és... — Állj csak meg. Zsuzsa, valami nem stimmel. En mindig úgy tudtam, hogy a legbövizübb afrikai folyam a Kongó, a Zambezi pedig a másik oldalon, az Indiai- óceánba ömlik. Zsuzsa kerekre nyitotta a szemét, majd fölényesen kivágta magát: — A, anyucikám, az még a te idődben volt úgy. Különben is, Kongó mgy Zambezi az ugyanaz. Csak Kongó a modem európai neve a f oly ónak, a Zambezi meg a régi bennszülött név. Ugye, csodálatos földrajzi Újdonság? Csak azt nem tudom, hogy fogadnák a Kongó és a Zambezi mellett lakók ezt a szenzációs sikkasztást? Komáromi Magda A villamos felhúzású kapcsolóóra alapján külföldre is szállítanak majd. Nagyobb múltra tekinthet vissza a villamosfelhúzású kapcsolóóra, amelynek gyártását az első félévben kezdték meg. A VK jelentőségét akkor tudjuk igazán értékelni, ha arra gondolunk, hogy különösen az iparban, olyan árammérőket alkalmaztak, amelyek az éjszakai áramfogyasztást olcsóbb tarifa álapján számolták el. A kézi felhúzású kapcsolóórákat a leolvasó havonta felhúzta és ezzel biztosította a kettős tarifa alkalmazását. Ma mgr, kéíhavonia,,.. jelentkezik a ieelvasó és ä tervek szerint meg kell valósítani a félévenként vagy még ritkább leolvasást. Ilyen hosz- szú ideig a kézi felhúzású óra nem működik. A villamos felhúzású kapcsolóórába a, rugóház helyett egy kis motort építettek és ezzel megoldották azt, hogy az óra akár fél esztendőn át a beállított időben automatikusan kapcsoljon. Ha fel akarnánk sorolni, hogy milyen felhasználási lehetőségei vannak a VK- nak, szinte lehetetlen feladatra vállalkoznánk. Háztartásban például a melegvíz-tárolónál van szerepe. Ha tulajdonosa éjjel óhajtja felmelegíteni a másnapra szükséges melegvízmennyiséget, mivel az áram olcsóbb, este tízkor beállítja az órát, úgy, hogy az reggel hatkor automatikusan kikapcsol. A VK elődje, ha reggel munkába sietve elfelejtették kikapcsolni, egész nap fogyasztott. Most már ez a veszély nem fenyeget. Ipari felhasználása során a Ganz Árammérőgyárban is alkalmazzák saját készítményüket, a VK-t. Műszerek több napig tartó vizsgálásánál kívánt időben kapcsolja be és ki az áramot az óta. így akadályozzák meg, hogy emberi feledékenység miatt, s ha senki nem tartózkodik az üzemben, zárlat esetén esetleg komoly kár keletkezzék. A kondenzátor automatika felhasználása már nem a fogyasztó közönség közvetlen érdekeit szolgálja. Jelentősége az ipar, a nagyüzemi áramfelhasználás területén felbecsülhetetlen. A váltóáramnál a fogyasztás közben fellép bizonyos százalékú, úgynevezett meddőáram, amely a munkában nem vesz részt. A hatóságok világszerte szabályozták, hogy egy üzemben mekkora lehet a meddőáram. A meghatározottnál rosszabb teljesítmény tényezővel nem lehet, üzemet működtetni. Mivél a meddőáram feltétlenül jelentkezik, az üzemek a büntetőtarifa elkerülésére, amelyet túllépés esetén alkalmaznak velük szemben, kondenzátorokat foglalkoztatnak a meddőáram szabályozására. A kondenzátor automatika olyan műszer, amely beállítható a kívánt teljesítménytényezőre és 'automatikus adagolással javítja az áramfelhasználást, Ha rossz a fázisszög, az új találmány segítségével, mivel az lépcsősen és sorba kapcsolható, automatikusan annyi kondenzátort kapcsol be, amely a hálózatot a kívánt mértékűre szabályozza, majd automatikusan kellő számú kondenzátor egységet kikapcsol. A kondenzátor automatika minden üzemben felhasználható. A most már szériában gyártott műszer az Országos Villamosenergia Felügyelet dolgozóinak nagyszabású találmánya alapján készült, mint arról Peredi Lajos, a gyár főkonstruktőre beszámolt. A kísérleti, de már elfogadott példányt Gerely Péter, a Ganz Árammérőgyár fiatal tervező gépészmérnöke tette megfelelő változtatásokkal gyártásra alkalmassá. A Ganz Árammérőgyár mindkét új készítménye — a terv szerint — a jövő eszA kondenzátor automatika vezérlő készüléke (Gábor felv.) tendöben a hazai kipróbálás után a külföldi piacra kerülj ahol már most is nagy érdeklődés mutatkozik irántuk. <*> Ikrek kongresszusa, fegyencverseny: háf ez Amerika? Rockefeller-család története, Chicago, indiánok. K. E.: Hohó! Most meg kimaradtak a cowboyok! R.: Szelíd, jámbor fiúk ők már. Nem az ma már az igazi legény Nevadában. aki könnyedén és csípőből tüzel, hanem az, aki ügyesen kezeli a mezőgazdasági gépeiket. A sheriffek azonban nemcsak a ponyvaregényírók fantáziájában, hanem a valóságban is túlélték az izgága cowboyokat. Még a legmodernebb amerikai repülőtereken ma is ott a sheriff, éppen olyan öltözetben, mint a vadnyugati filmekben: széles kalapban és forgópisztoly - lyal az oldalán. A rendre vigyáz. A külföldi utas hirte- lenében azt hiszi, karnevál kellős közepébe pottyant. Az amerikaiak pedig a sheriff- jelmezt komolyan gondolják. K. E,: És a sport és a tánc, a dzsessz őrültjei? R.: „Sportegyetemek”, rugby, kosárlabda, autóverseny és rock and roll, Elvis Presley őrjöngése után, szabadon ... K. E.: Most viszont kimaradt a Wall-Street, a tőzsdével. R.: És a földalatti páncéltermek. ahol az aranyat őrzik. Éneikül sem Amerika a mai Amerika... Az arany azonban menekül az Egyesült Államokból, áramlik ki az országból, mert nő az amerikai nemzetközi fizetési mérleg deficitje. Három esztendeje kezdődött, és egyelőre nem tudják megállítani. Ezalatt több mint ötmilliárd értékű aranyat vittek ki az amerikai páncélpincékből. A tőkés országokban pedig ez a sejtelmes, sárgán csillogó nemesfém jelzi a gazdagságot. Gurulnak az aranyrudak Amerikából. Ez azonban már egy külön film. Molnár Károly eladni az autót, akkor eladják a harckocsit. Mindkettőt az átlag amerikai veszi meg, a gépkocsit önszántából. a tereptarka jármüvet pedig, ha tetszik, ha nem, a felemelt adójával, mert a fegyverkezés költségeit Mr. Smith és Mr. Brown fizeti, nem pedig Mr. Ford vagy Mr. Rockefeller. K. E.: Miért nem a dúsgazdag milliomosokról, vagy multimilliomosokról készített filmet ez a francia rendező? R.: Nem tudom. Valószínűleg nem akarta és nyilván nem is tudta bemutatni Amerika igazi urait. Néhány család kezében összpontosul az Egyesült Államok egész gazdasága, az acélipar a Morganoké és a Harrimanoké, az alumínium- ipar a Mellonoké. a vegyipar a Du Pont-éké. Lélegzetelállítóan izgalmas és tanulságos lenne a milliomos- családok igazi története. K. E.: Mi hiányzik még a filmből, ami jellegzetesen amerikai? R.: Minden nem fér el egyetlen filmben. Az „Amerika egy francia szemével” című film körülbelül háromezer méter hosszú. az Egyesült Államok területe csaknem tízmillió négyzetkilométer. Három vagy négy. témakörnél, illetve fogalomnál többet, legalábbis sokrétűen nem mutathat be egy film; K. E.: Mi lehetne a három témakör? R.: íme, például: Mr. Smith egy napja, a Ford-művek. gengszterizmus. K. E.: Vagy? R.: General Elektric, Hollywood, négerkérdés. K. E.: És a milliomos-családok? R.: így is lehetne... A kában is egyre népszerűbb a kis autó, természetesen az átlagpolgárok között. A kisebb fogyasztás csökkenti az autótartási költségelvet. A kis kocsik gyártásában Európa megelőzi Amerikát, a Volkswagen, a Fiat vágj’ akár a Skoda-újdonságokat szívesen vásárolják a tengerentúlon*. Az európai autógyárak behatoltak az amerikai piacra. K. E.: Mit szólnak a konkurenciához a Fordék? R.: Ha az amerikaiak valamire büszkék, akkor azután autóiparukra nagyon büszkék. Henry Ford. az autőkirály, a negyvenes esztendők elején hetykén emlegette: Ha kell. az én gyáramból percenként gördül ki egy autó. A rekordot Amerika 1955-ben érte el, amikor kilencmillió gépkocsit gyártott. Ma azonban a Ford-, a General Motors- és a Chrysler-művekben. ahol az amerikai gépkocsik zömét készítik, nem a termelés növelése. hanem a csökkentése okoz gondot. Nincs elég piac az új autókra, így tehát a visz- sz.aesés jelei mutatkoznak. Az autógyárosok: a Ford- és a Du Pont-pénzcsoport irányítói ezért szívesen fogadják a hadirendeléseket, Termékeiket pasztellszínben vagy tereptarkán, mindenképpen el akarják adni az átlagamerikaiaknak. K. E.: Hogyhogy? R.: Ha nem tudják Fordék cia rendező nem lépett íe! azzal az igénnyel, hogy az útikalauzok pontosságával számoljon be Amerikáról. A különlegességeket, a furcsaságokat kereste. Ezért örökítette meg az ikrek konferenciáját, a fegyencek versenyét, a retkőzés iskoláját, vagy a szerencseautomatát. Az átlag amerikai szürke köznapi ai nem gyújtották lángra a francia rendező képzeletét. K. E.: Hogyan él az átlag amerikai polgár? R.: Száguldó tempóban. Rohanás a pénzért, az időért. Minden centet visz a bankba. Minden másodperc számít, mert a keleset magas, feltéve, ha éppen van munka. K. E.: Mennyi az órabér? R.: Jól fizetik az autóipari munkásokat, óránként 2.7 dollárt, kapnak. Ezzel szemben az angol autógyárakban az órabér 1,26 dollár, Francia- országban és Nyugat-Német- országban 69 cent, K. E.: Tehát az amerikai munkások helyzete a legelőnyösebb? R.: Látszólag. A munkabérek ugyanis alacsonyabbak Európában, mint az óceán túlsó pariján, ezért az amerikai autógyárosok legújabban szívesen fektetik dollármillióikat a nyugat-európai iparba. A kisebb munkabér ugyanis növeli hasznukat. K. E.: Európa autóipara versenyezhet Amerikával? R.: Bealkonyul a hatalmas autócsodáknak. AmeriTürelmetlenül csengettek. Ajtót nyitottam. A szomszéd volt. A Kíváncsi Ember. Szaporán lélegzett. — Nem vártam a liftre — magyarázta. — Siettem. Folytatjuk? — kérdezte kedvesen és zsebéből papírzacskó ziz- zent elő. Az orrom alá tartotta. — Két deka és friss pörkölés. Két estére elég lesz. — Oh. ilyen sokat akar kérdezni? — Amerika nagy. — Amerika? — Igen. Ma este moziban voltam. — Mit látott? — Amerika egy francia szemével. Felkavart a film. Hát ez Amerika? Ezzel megkezdődött a kérdészápor. És ha valaki azt hiszi, hogy a szomszédom kávéja két estére volt elegendő, akkor téved. Tegnap este kétszer ittunk a fanyar léből: a zacskóból eltűnt az utolsó szem is. Késő éjszaka ültem az Írógéphez és visszapergettem beszélgetésünk legérdekesebb részleteit. Kíváncsi Ember: Miért készítették a franciák ezt a filméi? Riporter: Újra fel akarták fedezni Amerikát. Filmfelvevőgéppel. Francois Reichenbach nem kímélte sem az időt. sem a celluloidszalagot. Csaknem két esztendőt töltött az újvilágban és több mint tízezer méter nyersanyagot használt fel, A frang M VANCSI
