Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

f»9»

«ricl

élCívltw

1961. OKTÓBER 8, VASÁRNAP

Mezőgazdasági szakmunkások lesznek

Tizenöten kezdték — Elmélet és gyakorlat — Tanulmányi kirándulások

Barna meleigítös kislányok, kék munkaruhás fiúk veszik körül a törteli Rákóczi Tsz pincemesterét kint a Szabó- féle tanyán egy hatalmas szőlőprés mellett. Bakos István éppen azt magyarázza nagy szakértelemmel, hogyan kell kezelni a gépet, mi a jó must ismérve, hány nap alatt forr ki a bor melegebb időben. Valamelyik középiskola diákjainak tartanak itt politechnikái oktatást? Dr. Vass András, a termelőszövetkezet üzemgazdásza nyomban helyesbít:

— Ezek a mi gyerekeink, belőlük lesznek a szövetkezet mezőgazdasági szakmunkásai.

Erről az új oktatási formáról talán már az újságolvasó is hallott. Nemrégiben határozta el a kormányzat, hogy az ifiaritanuló-nevelésfel az itt szerzett képesítés? Közülük választják majd ki a munkacsapatok és a brigádok vezetőit. Akinek meg időközben kedve támad a továbbtanuláshoz, azt technikumba küldik.

Nagy Teréz, a csoport „legkomolyabb” tagja már a KlSZ-szervezetben is dolgozik. Arról beszél, hogy egy- holdas kísérleti parcellát művelnek majd, ahol Bandi bácsi irányításával mintaszerű kertészetet alakítanak ki.

— Mi is részt veszünk a szőlőtelepítésben — szól közbe a kék szemű Vári Margit — hatvan holdat telepít a termelőszövetkezet. Melléje negyvenholdas gyümölcsöst, tizenöt holdon pedig szőlő- tgyökereztető iskolát létesítünk.

Fehér piroska a legutóbbi kirándulás élményeit idézi.

Dr. Vass András gazdasági tanár a tsz mezőgazdasági tanulóinak a permetezőgép működésének elvét magyarázza

hez hasonlóan a mezőgazdaságban is megindul a szakmunkásképzés. Augusztusban jelentkezhettek a nyolc általánost elvégző falusi fiatalok, az oktatásra kijelölt termelőszövetkezetekben. Törtet*« V t ■;}

tizenöt hallgatóval

indult alig egy hónapja az első tanév.

Koncsik Eleonóra. a csoport egyik „legidősebb” tagja — tizenhat éves — korábban is a szövetkezetben dolgozott, öt választották csapatvezetőnek, s ő vezeti a munkacsapat ellenőrző könyveit,

— Nagyon jól érezzük magunkat — mondja a többiek helyeslése közben. — Kapunk munkaruhát, ingyen ebédet, naponta nyolc órát dolgozunk, s amit elvég- zünk, azt munkaegység rendszerben el is számolják.

Dr. Vass András, a szövetkezet közkedvelt Bandi bácsija, részletesen elmondja, milyen kedvezményekben ré- ■s resülnek még a mezőgazda- sági tanulók. A tsz-ben a gyakorlati munkákban, vesznek részt (hét énként egyszer azért itt is tartanak elméleti foglalkozást. Bandi bácsi meg Törökéri Sándor, a szövetkezet főmezőgazdásza kertészeti és szőlészeti alapismeretekből). Decemberig a termelőszövetkezetben dolgoznak a gyerekek, januárban. februárban és márciusban a budapesti, vagy pedig a váci mezőgazdasági technikumban töltenek három hónapot. Ez alatt az idő alatt szerzik meg

az eluióleli alapokat.

A tanulmányi előmenetelte1 függően ösztöndíjat kannak, s ily módon a kénzés teljesen ingyenes. A szövetkezet vezetősége. minden tőle telhető támogatást megad a jövő mezőgazdasági szakmunkásainak. Szemmel láthatóan jól érzik itt magukat a .evőre kék. Legtöbbnek a szüle' is itt dolgoznak a gazdaságban. Urban Pisti a szülei tanácsára elsőnek jelentkezet1 rrtezőgázdasági tanulónak most a fiúk közül ő a legszorgalmasabb. Csáki Imre szülei szintén t,sz-1asok — máris úgy döntött, hogy hi megszerzi a szakmunkásbizo nyítvánvt. végleg a szövetke zetben marad.

Vajon mire jogosít may

A hallgatókat ugyanis tapasztalatcserékre, tanulmányi kirándulásokra viszik, nagyüzemi gazdaságokba. Jártak már Kecskeméten, a híres Mathias-telepen. a héten pedig a Taksonyi Állami Gaz-1 daság halásztelki üzethegy-* ségébe látogattak.

Miközben beszélgetünk, Tö- ! rökéri Sándor főmezőgazdász I is berobog motorkerékpárján. Nemcsak a szüretet jött ellenőrizni. hanem azt is megnézi. hogyan

dolgoznak a gyerekek.

Bakos István bácsi, a pincemester máris új munkára irányítja a fiúkat. A lányok almát válogatnak, Bimbó Jóska. Csáki Imre. meg Lócska Józsi a cefrekészítés tudományával ismerked- i nek.

Jövőre még több tanulót szerződtet a termelőszövetkezet, akkorra már a kísérleti év tapasztalatait is hasznosítani tudják a nevelők. 1965-ig kétszáz hold szőlőt, gyümölcsöst telepít a tsz, ezeken a táblákon már az itt képzett mezőgazdasági szakmunkások irányítják a munkát.

s. p.

Tapasztalt szakember javasolja:

Hogyan oldhatnánk meg a borjúnevelés problémáit?

Olvasóink kívánságára, valamint a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tétele érdekében új rovatot nyitunk „Tapasztalt szakember javasolja” címmel. Ebben a rovatban olyan termelési módszereket, lehetőségeket, javaslatokat és ötleteket ismertetünk, amelyek még nem. vagy kevéssé közismertek, de elterjesztésük és alkalmazásuk fontos népgazdasági érdek. Kérjük olvasóinkat, hogy a közkívánatra megnyitott rovatot leveleikkel, írásaikkal támogassák.

Jó terv - jó eredmény

A megye termelőszövetkezeteiben most készül az 1962-es termelési terv. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának sok éves tapasztalata bizonyítja: a tervnek nagy szerepe van a szövetkezetek fejlődésében. Évről évre javul is a közös gazdaságokban a tervező munka, s e tekintetben az idén különösen nagy javulást várnak az illetékesek.

Két esztendeje, hogy a termelőszövetkezetek a tervkészítésben a korábbi, úgynevezett gazdasági évről — amely október 3í-től a következő év november 1-ig tartott — áttérték a naptári év szerinti gazdálkodásra. Ez teszi szükségessé, hogy a termelőszövetkezetek terveiket a naptári év megkezdése előtt elkészítsék. Tavaly még úgynevezett „elő- tervet” készítettek a szövetkezetek, az idén már a végleges tervet terjesztik október végéig a járási tanácsok elé elfogadásra a szövetkezeti vezetők. Az elmúlt évben a szövetkezetek egy részében, amolyan felesleges papírmunkának tekintették az előtérnek készítését. „Ráérünk majd a zárszámadás után” — mondották.

A tervkészítés üteme azt' mutatja, hogy jó néhány szövetkezetben olyan „ráérünk” tigngulat uralkodik. A tsz- vezet őségek néni. számolnak azzal, hogy az idén nem elő- tervet készítenek, hanem végleges tervet kell a járás elé terjeszteni. A ceglédi járás huszonkilenc termelőszövetkezete közül csupán néhányban kezdték csak el a munkát. Ez a halogatás nem eredményezhet mást. mint rossz tervet. A terv készítésének határideje ugyanis mind jobban sürget, nem marad idő az elmélyült, elemző munkára. Az idei év tapasztalatai is bizonyítják: kára származik abból a szövetkezet tagságának, ha a tervet év közben „módosítani’’' „szépíteni” kell,

KUKOmCASZUBET

Javasl,am. hogy a ráckevei járás termelőszövetkezetei, létesítsenek közös borjúnevelő telepet. A telep célja az lenne, hogy biztonságosabbá, és eredményesebbé váljon a borjúnevelés.

A telepre össze kellene gyűjteni a járás valamennyi szopós borjúját a tsz-ekből és a háztáji gazdaságokból, s a legkorszerűbb, nagyüzemi viszonyok között felnevelni;

Erre a célra elegendőnek látok három korszerűen berendezett, s egyenként száz férőhelyes istállót, amelyet a járás tsz-ei.nek költségén építenénk fel. A telep vezetője, valamint a borjúnevelők megfelelően képzett és gyakorlott szakemberek legyenek, akik a borjúnevelésre tömörült termelőszövetkezetek alkalmazásában állnának.

Miért van szükség több termelőszövetkezet összefogására a borjúnevelésben?

Ismeretes, hogy a ráckevei járás szarvasmarhaállománya nem növekszik az igényeknek megfelelően. Néhány termelő- szövetkezetben ugyan- értek el számottevő eredményeket, de a legtöbb szövetkezet marhaállománya nem növekedett. Még világosabb a kép, ha a községi állomány alakulását vizsgáljuk. Az így kapott kép a reális, mert előfordult ugyan, hogy a tsz marhaállománya növekedett a . községben, de csak a háztáji állomány rovására, vagyis a falusi szarvasmarhaáilomány még akkor sem növekedett, ha a tsz-é átmenetileg nőtt.

A mi községünkben, Taksonyban is ilyen helyzet- állt elő az utóbbi 2—3 évben.

A tsz-szervezés befejezésekor, M39» őszén- ■ar-'trjztäji'’ teljenek száraa>> 140 -,vele Taksonyban,

dé .egy évvel--később ez’ a szám 53-ra csökkent.- A nagyarányú csökkenés oka a drága borjú- neveiés volt. A háztáji gazdaságokban ugyanis nem gazdaságos ez a munka és inkább meghizlalták, vagy eladták a teheneket a gazdák, mintsem a ‘drága teljestejjel nevelték volna a borjúkat.

Termelőszövetkezetünk vezetősége nem nézte tétlenül ezt a rohamos háztáji tehénállomány-csökkenést. Tavaly nyár óta rendszeresen ótvesz- szük fej nevelésre a háztáji tehenek szaporulatát.

Mivel azonban mi sem. vállalhatunk korlátlan terheket és mert a jáft-ás több termelőszövetkezete még ennyit sem vállalhat, ezzel még nincs megoldva a probléma. Korszerű, itatásos borjúistállókat, megfelelő takarmányozási és egészségügyi berendezéseket manapság szinte egj’etlen tsz sem biztosíthat még a borjúneveléshez.

Emiatt a születő borjaknak csak 50—55 százaléka marad életben a választási korig.

a tsz-ekben ugyan több, de a háztáji Gazdaságokban annál kevesebb.

Ha konkrét számadatokat veszünk, akkor még meggyőzőbben bizonyíthatjuk a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát. A járásban mintegy 1200. borjú születik évente, de csak mintegy 550 éri meg közülük az egyéves kort. A tsz-közi beruházással létesített telepen viszont biztosítani lehet, hogy legalább 1150 borjút felneveljünk. Ha ezt elérjük, akkor jelentős lépéssel jutunk közelebb a népgazdaság hús- és tejellátásának zavartalan megvalósításához.

Fábián Zoltán.

a táksonvi Egyesült Erő Tsz főagronómusa

Eredményes lalajoltási kísérlet

grammnyi oltóanyaggal együtt vetett lucernák mintegy húsz százalékkal magasabb száias- ta k ármány-termést. illetve

mintegy 40 százalékkal több mag termést adtak.

a tsz-vezetőknek, hiába terveznek be pénzügyi tervükbe nagy jövedelmet, ha a munkaigényes növényeket nem művelik meg. A tervkészítés előtt a termelőszövetkezet vezetősége vegye számba, milyen erőt jelent a tagság ösz- szefogása, milyen gépi erővel rendelkezik a termelőszövetkezet, továbbá a gépállomástól milyen segítséget kaphatnak.

Iia ről é\ re visszatérő

probléma a tervkészítésnél a növénytermelésben a termésátlagok tervezése. Legtöbbször „alátervezik” a termésátlagokat, de előfordul „fölé- tervezés” is. Az előbbi célja: minél több prémium szerzése. az utóbbié pedig, annak teljes megvonása. Egyik eljárás sem helyes. A termésátlagok. megállapításánál az utolsó öt esztendő átlagtermése legyen az alap. A második ötéves terv időszakában 30—32 százalékkal növekszik a termelékenység a mezőgazdaságban. A tervezésnél ezt is vegyék figyelembe, és mintegy 8—10 százalékos termésnövekedést tervezzenek.

A párt Központi Bizottsága szeptemberi ülésén vitatta meg az ötéves teni fő irányelveit. A mezőgazdaság irányelveit is jóváhagyta, de a növénytermelés és az állattenyésztés arányait némileg módosította. Az ötéves terv során gyorsabban kell fejleszteni a növénytermelést. Ennek minden lehelösége meg is van. A növénytermelés fejlesztését. oly módon is elő kell segíteni, hogy fokozzák a beruházásokat, a térmelőszövet- ! kezetek. A növénytermelésre I fordított beruházás ugyanis ! gyorsan megtérül. A növény- | termelés bizonyos előtérbe he- i lyezése mellett meg kell ta- | lálniok a termelőszövetkezeti vezetőségeknek a gazdálko- j dúsban a növénytermelés és az állattenyésztés összhangját. Az állattenyésztés fejlődése J csakis olyan mértékű lehet. J amilyen mértékben növekszik Ja taknrmánytermelés. j örvendetes jelenség a me- J gyében, hogy több termelő- J szövetkezet összefog, s úgyne- J vezett termelőszövetkezetek J közi beruházással sertéshizlal- J dát. baromfitenyészetet stb. J létesít. A járási tanácsok a J beruházások elbírálásánál javasolják a terme’őszövetke- Jzcteknek: ne aprózzák el anya- J <7: eszközeiket, hanem a le- J hetőséghe? mérten tsz-közi í vállalkozásokba' fektessék pén- J ziikrt.

J

J A lemet a termelőszö- J vetkezet vezetősége készíti ei. J A vezetőség azonban nem ké- J szíthat jó tervet a szövef.ke- J zet tagságának megkérdezé- J • nélkül, A hozzáértő szövet- J kezeti parasztság sok hasznos J javaslatot adhat a tervkészí- í léshez, tehát már a készítés J ideje alatt megismerhetik a ^ tagok a tervet, s magukévá S teszik annáv céljait. A vezeti tőség ily módon biztosíthatja ij azt is. hogy a szövetkezet í tagsága egy emberként küzd ín lövő évben annak megvaló- £ sírásáért. 1

Mlhck Sándor

cat. kiszámítja, mi megy a közösbe, a pré- { miumot meg le sem szedik a kocsiról, azt J hazaszállítják a tagoknak, J

í

Most éppen Kákái László kukoricájával í áll a mázsára a gumikerekes kocsi. Rövid í számvetés és csakhamar megtudja a kocsit j kísérő fiatalember, hogy a negyven mázsa J az ö földjén is megtermett.

— Jövőre többet vállalok — határozza el j nyomban. í

Azt már, a mellette várakozó fogatos árulja í el. hogy Kókai László tulajdonképpen a tér- I melöszövetkezet traktorosa, s nem is akár- J hogyan dolgozott. A földet, a családjával J együtt művelte, nemcsak a kukoricát, ha- ; nem még négy hold egyéb növényféleséget j is.

Hány kocsi érkezett be már? Hirtelen ne- J héz lenne kiszámítani, a mázsát is csak hoz- j závetőlegesen becsül; vagy harminc. Persze a J nap még elég magasról küldözgeti meleg su- ; garait. a kocsik zöme ezután érkezik, J

De Picsák, hová rakják a kukoricát ? Hatol-J más jegenyesor vonul végig a szövetkezet í udvarán, mellette karók sorakoznak. Ezek ! közé rakják kukoricaszárra a termést. Két í oldalt drótháló védi a bföntött csöveket. Ba- i lázs Pál az ideiglenes kttkoricagóré ..felelőse'' í részletesen elmagyarázza, hogyan született azt ötlet, s mennyivel olcsóbb így a kukoricató- . rolás. A két méter magas és vagy nyolcvan i méter hosszú göret régig megtölti kukorica- i val. s kukorica szárból rak rá ..tetőt". Tavaly \ sem ázott be. oz idén sem szabad megpené- ;

szedni a kukoricának. A szükség kénusze- :

vitette rá a termelőszövetkezetet erre a meg- \ oldásrn. s amíg a végleges kukoricatárolók él- j készülnek, addig jó szolgálatot tesz ez az \ újítás is. ;

f \

Újabb szekérsor áll be az udvarra, s oz i ideiglenes kukoricagóré körül ,szorgoskodók gyorsabban dobálták be a kukoricát. Október közepére, ha minden jól megy. befejezik a kukoricatörést Szentlörinclfátán.

Súlyán Púi

A Filaxia Állami Oltóanyagtermelő Gazdaság eredményes nagyüzemi kísérleteket végzett a nitroeéngyíijtő baktériumok mesterséges talajba juttatásával. A holdanként húsz dekaINoha a megye ualameny- nyi termelőszövetkezetének más a közgazdasági, éghajlati és talajadottsága, mégis vannak olyan elvek, amelyeket valamennyi szövetkezet tervében érvényesíteni kell. Ez nem jelenti a vezetőség kezének megkötését, ellenkezőleg: az 1962-es tervekben az eddigieknél sokkal jobban érvényesíteni kell a vezetőségek és a tagság elképzeléseit, sokkal inkább figyelembe kell venni a tervezésnél a helyi adottságokat.

Az állam — figyelembe véve az ország ellátásának érdekeit — egyes növények vetés- területére vonatkozóan kötelező számot adott meg a járási tanács részére és azt is meghatározta, hogy mennyi hízott sertést, marhát, baromfit vagy állati terméket, termeljenek, illetve neveljenek, vagy hizlaljanak a termelő- szövetkezetek. A járási tanácsoknak a tervszámokat egyes termelőszövetkezetek gazdasági adottságainak mesz- szemenő figyelembe vételével -f- a vezetőséggel való megállapodás alapján — kellett megadni. A termelőszövetkezeti vezetőségek a tervkészítésnél vegyék figyelembe a megadott tervszámokat. Az állati és állati termékek tervéneik teljesítésénél számoljanak, — természetesen a .tagsággal való előzetes megbeszélés alapján — a háztáji gazdaságok termelésére is.

A termelőszövetkezetek ez évi eredményének vizsgálatánál állapították meg a szakemberek: a termelőszövetkezetek egy részében a vezetőségek szinte a véletlenre bízták a gazdálkodást. Nem készítettek ugyanis munkaerő- mérleget. vagyis olyan növények termelését is betervezték, amelynek megműveléséhez nem volt meg a kellő erejük. Hasonló hiba elkövetésére most is megvan a veszély. Egyszer s mindenkorra tudomásul kell pedig venniök

Tegnap reggel a Háromöles dűlő sárgult kukoricását „vették birtokukba” a szentlö- rinckátai asszonyok, ma délután a szomszédos lábiákon kezdik a kukoricatörést. Harmincötnegyven mázsát takarítanak le egy-egy holdról. de akad olyan földje is az Űj Világ Termelőszövetkezetnek. ahonnét a 45—50 mázsát is kocsira rakják. Nagy szó ez az idei aszályos nyár után, ezért! hát a jókedv, ezért szól a nótaKovács Lajos elnökhelyettesnek is felcsillan a szeme, amint meglátja a tsz központjában sorakozó púpozott kocsikat. Szaporán hordják odakintröl az ősz ..aranyát”, szinte percenként állnak egymás mögé a mázsálás- ra várakozó, gumikerekes fogatok.

— Fele már itthon van — mondja az elnökhelyettes — vagy kétszázötven holdról letörték az asszonyok. A közösben sem lesz hiány kukoricából, a tagok is elegendőt kapnak. Nagy szó ez most, ilyen aszályos esztendőben.

Hatalmas csövet emel le a kocsiról, s úgy bizonygatja, hogy a májusi morzsoltból számított tervet jócskán túlteljesíti a szövetkezet. Idejében elvetették a magot, s ami meg meg ennél is fontosabb, gondoson művelték a fejlődő kukoricát az asszonyok. Mire a nagy ssárotsóg beköszöntött, úgy megerősödtek a tövek, hogy a júliusi kánikula már nem ; tudta megtizedelni a sorokat.

Oláh István, a mázsás is elégedett. Ö sem '■ számított ilyen szép termésre, s nem győzi

• sorolni a szövetkezet vezetőinek, melyik csa• Iád, hány mázsával hozott be többet, mint \ amire számítottak. Mert minden egyes kocsi \ más-más családtól hordja a termést. Annak l idején itt is felosztották művelésre a kukori- ! cát a tagok között. Részt veitek a munkában í a családtagok is. Érdemes volt lelkiismere- \ lesen dolgozniok. hiszen a többlettermésért \ járó jutalmat itt nyomban megkapják. A '* mázsás először leméri a beérkezett kukori-