Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
v. Évfolyam. 238. szám 1961. OKTÓBER 8. VASÁRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» A német békeszerződés megkötése nem tűr további halasztást Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka - Marosán Györgyöt az Elnöki Tanács elnökhelyettesévé, Kiss Károlyt az Elnöki Tanács titkárává választották Szombat délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Néhány perccel 11 óra előtt megteltek a képviselői padsorok. A karzaton az üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóinak küldöttei foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József- né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső, miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az ülést 11 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselőik teláillva hallgatták meg Rónai Sándor megemlékezését Dinnyés Lajos képviselőnek, az országgyűlés dlelnökének elhalálozásáról. Ajt elnök javaslatára az országgyűlés Dinnyés Lajos emlékét jegyzőlcönyvben örökítette meg. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Kikillai Sándor- né és Török István országgyűlési képviselők mandátumukról lemondtak. Lemondások, valamint Dinnyés Lajos elhalálozása miatt a Pest, illetve a Győr-Sopron megyei választókerületben megüresedett képviselői helyekre Oláh Andort, Berta Mihályt és dr. Máté László soron következő pótkápviselőket hívta be. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöiksége közös átiratot intézett az országgyűléshez. Gál ló Ernő, az országgyűlés jegyzője felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége egjoittesen javasolja az országgyűlésnek. hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál.- elnökhelyettesi tisztje alól, Kristóf István ország- gyűlési képviselőt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól, Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel és vegye tudomásul, hogy Péter János, ország- gyűlési képviselő külügyminiszterré történt megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztéről lemondott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja, hogy Marosán György országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé. Kiss Károly ország- gyűlési képviselőt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István. Prieszol József országayűtési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá válassza meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.” Az országgyűlés az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alelnöki tisztség betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől közös javaslat érkezett az ország- gyűléshez. v Galló Ernő jegyző felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Beresztó- czy Miklós országgyűlési képviselőt az országgyűlés alel- nökévé válassza meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.“ Az országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Ezután az elnök javaslatot tett az országgyűlés egyes ól* landó bizottságaiban megüresedett tagsági helyek betöltésére, majd ezután az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az ország- gyűlés 1961. február 24-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről és hozott határozatairól szóló jelentését. Rónai Sándor javaslatot tett az országgyűlés mostani ülésszakának napirendjére és javaslatára az országgyűlés a következő napirendet fogadta el: 1. A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat; 2. A második ötéves nép- gazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat; . 3. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslat; 4. Az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása; 5. Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az első napirendi pont. a nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat megtárgyalását, Az elnök Barcs Sándor képviselőnek, a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Okos, művelt, a jövőben bizó fiatalokra van szükség A megyei KISZ-bizottság ülése Barcs Sándor beszéde Tisztelt országgyűlés! — Néha, pihenő óráink csendes beszélgetéseiben, jóleső derűvel állapítjuk meg, hogy az új generáció, amely mór népi demokratikus rendszerünkben cseperedett fel, mennyire a fejünkre nőtt — kezdte meg beszédét Barcs Sándor. — Statisztikai adatokat is olvashatunk lépten- nyomon arról, hogy az emberi kor határa kitolódott, gyermekeink pedig centiméterekkel magasabbak és testben jóval erősebbek is, mint mi voltunk. — Itt, a mi kis hazánkban, a mi földünkön — ahová az alkotás és a hűség ezer és ezer szála köt minket, s amely mióta tulajdonunk, minden legapróbb rögével oly közel férkőzött szívünkhöz, mint saját gyermekünk — ebben a kis országban a mi generációnk már megharcolta harcai javát és megette kenyere nagyobbik felét. Gyermekeinknek megteremtettük a biztos jelent. De még nincs megállás. A mi sokat szenvedett, megkínzott, de tapasztalatokban és harci fegyelemben gazdag generációnknak még biztosítania kell a nyugalmas jövendőt is. Barcs Sándor ezután rövid történelmi visszapillantást vetett a fasizmus, a hit- lerizmus keletkezésére, s beszélt arról a mérhetetlen szenvedésről, amelyet a náci Németország zúdított a magyar népre. — Erre a múltra kell gondolnunk most, amikor tanúi vagyunk két világpolitikai irányzat hallatlanul éles ütközésének és kemény csatáinak. A szocialista világ nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a nemzetközi konfliktusokkal fenyegető hidegháború állapotából átvezesse az emberiséget a békés egymás mellett élés megbízható, szilárd talajára. Hányszor látszott úgy — csak az elmúlt öt év alatt —, hogy az erőpolitika prófétái belesodorják az emberiséget az eddigi legiszonyatosabb világégésbe? A szocialista világ ereje azonban minden esetben elegendőnek bizonyult ezeknek a háborús irányzatoknak a megfékezésére. Ma már minden ember megérti, hogy a háborús szakadékok szélén való nyaktörő egyensúlyozás kedvező kimenetele nem a vak véletlennek volt köszönhető. Az efaiúlt másfél évtizedben, kiváltképpen pedig a legutóbbi öt évben olyan új történelmi helyzet alakult ki, amelyben döntő hatóerővel már a világrendszerré növekedett szocializmus alakítja bolygónk sorsát. A szocialista világ — hála fejlett tudományának — megnyerte a rákényszerített fegyverkezési versenyt. A mi világunk azonban nem katonai párbajra szólít. — Mi, tisztelt országgyűlés, a termonukleáris fegyverek árnyékában többé már nem elégedhetünk meg az itt vagy ott keletkező háborús veszély egyszerű elodázásával, az időről időre kiéleződő nemzetközi feszültség csillapitósze- res, tüneti kezelésével. Idejekorán, amíg még nem késő, a feszültség okait kell megszüntetni és szükség esetén kioperálni. Barcs Sándor ezután részletesen szólott a nyugatnémet revansvágyó körök tevékenységéről, majd hangsúlyozta: — A varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai ez év augusztusában megállapították, hogy a német békeszerződés megkötése nem tűr halasztást. Kifejezték óhajukat, hogy a békekötés a két német állammal és a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg. — A szocialista országok nem először nyilvánították ki a békés megegyezésre törekvő készségüket a német kérdésben. A Szovjetunió és az NDK kormányai hosszú évek óta újabb és újabb javaslatokkal fordultak a nyugati hatalmakhoz, ezek a javaslatok azonban minden alkalommal süket fülekre találtak. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni németországi helyzetet, s ezzel összefüggésben ismertette a nyugati hatalmaknak a német militarizmus fel- támasztására tett intézkedéseit. Az előadó a továbbikban a revansista-militarísta Nyu- gat-Németországgal ellentétes célokat követő másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét méltatta. Rámutatott hogy az NDK megalakulásával új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köztársaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik legjelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal, demokratikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista országok tömbje és a Szovjetunió hatalmas katonai ereje. — Tisztelt országgyűlés! — Szinte már közhelyként hat az a lépten-nyomon hallott megállapítás, hogy tizenhat esztendővel a világ(Folytatás a 3. oldalon) A KISZ Pest megyei Bizottsága szombaton kibővített megyei bizottsági ülésen vitatta meg a tanulási mozgalom célkitűzéseit és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A megbeszélésen a KlSZ-bizott- sági tagokon, járási titkárokon és úttörővezetőkön kívül nagy számban vettek részt a különböző társadalmi szervek képviselői. Részt vett az értekezlet munkájában Matusek Tivadar elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Sófalvi Zoltánná elvtársnő, a pártbizottság agitációs-pro- paganda osztályának helyettes vezetője és Szabó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Arató Andrásnak, a megyei KISZ-bizottság szervező titkárának megnyitó szavai után Somodi Gyula megyei titkár ismertette a végrehajtó bizottság beszámolóját. A felszabadulás óta eltelt másfél évtized kulturális forradalmának nagyszerű sikereiről szólva hangsúlyozta, hogy az írástudatlanság felszámolásával, a tanulás monopóliumának megszüntetésével, az általános tankötelezettség bevezetésével, az iskolán kívüli oktatási formák elterjesztéséve! népünk műveltségi színvonala jelentősen emelkedett. Míg a felszabadulás előtt a szegénysorsú, főleg tanyasi és falusi gyermekek iskoláztatása szánté megoldhatatlan volt, ma nagyszerű eredményekkel dicsekedhetünk: megyénkben az iskolaköteles gyermekek 99.6 százaléka jár iskolába. Évről évre emelkedik a tanulók száma is. 1951-hez viszonyítva az általános iskolásoké 22 ezerrel, a középiskolásoké 5600-zal, egyetemistáinké pedig majdnem háromszorosára emelkedett. Kétszer annyi ipari tanulónk van, mint tíz évvel ezelőtt. A tanulási kedv növekedése nemcsak ifjúságunkra, hanem a felnőtt lakosságra is jellemző. A dolgozók általános iskolájába járók száma a két évvel ezelőtti 1954-ről csaknem ötezerre, a középiskolások esti és levelező tagozatán tanulóké 1600-ról több mint kétezerre növekedett. Míg az elmúlt évben megyénk ipari munkásságának 6,4 százaléka vett részt a különböző állami oktatásban, ez évben már 1,7 százalék tanul. Követendő példát mutat ebben a Dunai Hajógyár, ahol a munkások 20 százaléka és a Csépel Autógyár, ahol a dolgozók 10 százaléka gyarapítja általános műveltségét. — A felsorolt számok mindenkit megörvendeztetnek, hiszen felszabadult népünk tehetségét, művelődési vágyát bizonyítják — mondotta Somodi elvtárs. — Ez a művelődési igény oly nagy, hogy jelenleg nem is tudjuk kielégíteni. Megyénkben például négy-öt középiskolára, töbt technikumi férőhelyre, új ipa- ritanuló-intézetekre volna szükség. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak, ezért a meglevő iskolahálózat jobb kihasználásával, a lemorzsolódás megszüntetésével, a levelező és esti tagozati oktatás bővítésével, az iskolán kívüli oktatási formák kiszélesítésével kell a gondokon enyhítenünk. — A felsorolt tennivalók meghatározzák legközeleboi feladatainkat is. KlSZ-bizott- ságaink s valamennyi állami és társadalmi szerv kötelessége, hogy kitartó nevelőfelvilágosító munkával harcoljanak az általános iskolából való kimaradás ellen. Többet és hatékonyabban kell foglalkoznunk azokkal a dolgozó fiatalokkal, akik nem fejezték be a nyolcosztályos általános iskolát. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a dolgozó fiatalság helyzetével. A felmérések nem megnyugtatóak. A Pest megyében dolgozó fiatal üzemi munkások 48 százalékának nincs szakképzettsége, csupán betanított vagy segédmunkások. A KISZ-bi- zottságok feladata, hogy kezdeményezzék a szakmai képesítést nyújtó tanfolyamokat, s ezekbe minél több fiatalt vonjanak be. A mezőgazda- sági tanulóképzésben nem használtunk ki minden lehetőséget: 1961-ben a szerződtetett mezőgazdasági tanulók száma mindössze hatszáz, pedig a duplájára volna lehetőség. Itt a parasztfiatalság tanulási kedvének felkeltésével egyidőben helyre kell állítanunk a mezőgazdasági munka rangját, becsületét. Meg kell magyaráznunk, hogy a korszerű mezőgazdaság fejr lődése egyre inkább megköveteli a specializált szaktudást.. — A tanulási mozgalom ezekre a feladatokra igyekszik felkészíteni az ifjúságot. El kell érnünk, hogy ne legyen a megyében olyan fiatal, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát; szükséges, hogy minél több kiszista és szervezeten kívüli fiatal szerezze meg a középiskolai végzettséget; üzemi munkás fiataljaink szerezzenek szakképzettséget, a fiatal szakmunkások pedig kapcsolódjanak be a szakmái továbbképzésbe; gondoskodn: kell a fiatal mérnökök és technikusok továbbképzéséről. — Ezek a KlSZ-bizottsá- gok legfontosabb feladatai a tanulási mozgalomban. De járjanak élen a jó példával is' minden KISZ-bizottsági tag törekedjen magasabb színvonalú általános műveltségre. szakismeretre. Az alapszervezetekben meg keli alakítani a továbbtanulási bizottságokat. Ezek feladata a meggyőzésen kívül, közreműködni a tanulási előfeltételek megteremtésében, kapcsolatot tartani az iskolákkal, figyelemmel kísérni és segíteni a fiatalokat a tanulásban. Mindez — természetesen — nem „kampány munka”, hanem hosz- szú évek fontos feladata számunkra. Olyan feladat, amely(Folytatás a 3. oldalon)
