Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

v. Évfolyam. 238. szám 1961. OKTÓBER 8. VASÁRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» A német békeszerződés megkötése nem tűr további halasztást Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka - Marosán Györgyöt az Elnöki Tanács elnökhelyettesévé, Kiss Károlyt az Elnöki Tanács titkárává választották Szombat délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülés­szaka. Néhány perccel 11 óra előtt megteltek a képviselői padsorok. A karzaton az üzemek, intézmények, hivatalok dol­gozóinak küldöttei foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József- né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső, miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az ülést 11 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. A képviselőik teláillva hall­gatták meg Rónai Sándor megemlékezését Dinnyés Lajos képviselőnek, az országgyűlés dlelnökének elhalálozásáról. Ajt elnök javaslatára az or­szággyűlés Dinnyés Lajos em­lékét jegyzőlcönyvben örökí­tette meg. Rónai Sándor ezután beje­lentette, hogy Kikillai Sándor- né és Török István országgyű­lési képviselők mandátumuk­ról lemondtak. Lemondások, valamint Dinnyés Lajos elha­lálozása miatt a Pest, illetve a Győr-Sopron megyei válasz­tókerületben megüresedett képviselői helyekre Oláh Andort, Berta Mihályt és dr. Máté László soron következő pótkápviselőket hívta be. Az országgyűlés elnöke ez­után bejelentette, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöiksége közös át­iratot intézett az országgyűlés­hez. Gál ló Ernő, az országgyűlés jegyzője felolvasta az átira­tot: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége egjoittesen javasolja az or­szággyűlésnek. hogy Kiss Ká­roly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Taná­csánál.- elnökhelyettesi tisztje alól, Kristóf István ország- gyűlési képviselőt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól, Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képvise­lőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel és vegye tudomá­sul, hogy Péter János, ország- gyűlési képviselő külügymi­niszterré történt megválasztá­sa miatt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tag­sági tisztéről lemondott. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja, hogy Marosán György országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhe­lyettesévé. Kiss Károly ország- gyűlési képviselőt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István. Prieszol József országayűtési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá válassza meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke.” Az országgyűlés az előter­jesztett javaslatot egyhangú­lag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alelnöki tisztség betöltésére a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől közös javaslat érkezett az ország- gyűléshez. v Galló Ernő jegyző felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja az or­szággyűlésnek, hogy Beresztó- czy Miklós országgyűlési kép­viselőt az országgyűlés alel- nökévé válassza meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke.“ Az országgyűlés a javasla­tot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Ezután az elnök javaslatot tett az országgyűlés egyes ól* landó bizottságaiban meg­üresedett tagsági helyek be­töltésére, majd ezután az or­szággyűlés jóváhagyólag tudo­másul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az ország- gyűlés 1961. február 24-én be­rekesztett ülésszaka óta alko­tott törvényerejű rendeletéi­ről és hozott határozatairól szóló jelentését. Rónai Sándor javaslatot tett az országgyűlés mostani ülésszakának napirendjére és javaslatára az országgyűlés a következő napirendet fogadta el: 1. A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kap­csolatban a külügyi bizottság által benyújtott határozati ja­vaslat; 2. A második ötéves nép- gazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat; . 3. A Magyar Népköztársa­ság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslat; 4. Az 1960. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása; 5. Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az első napirendi pont. a nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kap­csolatban a külügyi bizottság által benyújtott határozati ja­vaslat megtárgyalását, Az elnök Barcs Sándor kép­viselőnek, a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Okos, művelt, a jövőben bizó fiatalokra van szükség A megyei KISZ-bizottság ülése Barcs Sándor beszéde Tisztelt országgyűlés! — Néha, pihenő óráink csendes beszélgetéseiben, jól­eső derűvel állapítjuk meg, hogy az új generáció, amely mór népi demokratikus rend­szerünkben cseperedett fel, mennyire a fejünkre nőtt — kezdte meg beszédét Barcs Sándor. — Statisztikai adato­kat is olvashatunk lépten- nyomon arról, hogy az embe­ri kor határa kitolódott, gyer­mekeink pedig centiméterek­kel magasabbak és testben jó­val erősebbek is, mint mi voltunk. — Itt, a mi kis hazánkban, a mi földünkön — ahová az alkotás és a hűség ezer és ezer szála köt minket, s amely mióta tulajdonunk, minden legapróbb rögével oly kö­zel férkőzött szívünkhöz, mint saját gyermekünk — ebben a kis országban a mi generá­ciónk már megharcolta har­cai javát és megette kenye­re nagyobbik felét. Gyerme­keinknek megteremtettük a biztos jelent. De még nincs megállás. A mi sokat szenvedett, megkínzott, de tapaszta­latokban és harci fegye­lemben gazdag generá­ciónknak még biztosíta­nia kell a nyugalmas jö­vendőt is. Barcs Sándor ezután rö­vid történelmi visszapillan­tást vetett a fasizmus, a hit- lerizmus keletkezésére, s be­szélt arról a mérhetetlen szen­vedésről, amelyet a náci Németország zúdított a ma­gyar népre. — Erre a múltra kell gon­dolnunk most, amikor ta­núi vagyunk két világpoli­tikai irányzat hallatlanul éles ütközésének és kemény csa­táinak. A szocialista világ nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a nemzetközi konfliktusok­kal fenyegető hidegháború ál­lapotából átvezesse az em­beriséget a békés egymás mellett élés megbízható, szi­lárd talajára. Hányszor lát­szott úgy — csak az elmúlt öt év alatt —, hogy az erőpoliti­ka prófétái belesodorják az emberiséget az eddigi leg­iszonyatosabb világégésbe? A szocialista világ ereje azon­ban minden esetben elegen­dőnek bizonyult ezeknek a háborús irányzatoknak a megfékezésére. Ma már min­den ember megérti, hogy a háborús szakadékok szélén va­ló nyaktörő egyensúlyozás kedvező kimenetele nem a vak véletlennek volt köszön­hető. Az efaiúlt másfél év­tizedben, kiváltképpen pe­dig a legutóbbi öt évben olyan új történelmi helyzet alakult ki, amelyben dön­tő hatóerővel már a vi­lágrendszerré növekedett szocializmus alakítja boly­gónk sorsát. A szocialista világ — hála fej­lett tudományának — meg­nyerte a rákényszerített fegy­verkezési versenyt. A mi vi­lágunk azonban nem katonai párbajra szólít. — Mi, tisztelt országgyűlés, a termonukleáris fegyverek árnyékában többé már nem elégedhetünk meg az itt vagy ott keletkező háborús veszély egyszerű elodázásával, az idő­ről időre kiéleződő nemzet­közi feszültség csillapitósze- res, tüneti kezelésével. Ideje­korán, amíg még nem késő, a feszültség okait kell meg­szüntetni és szükség esetén ki­operálni. Barcs Sándor ez­után részletesen szólott a nyugatnémet revansvágyó kö­rök tevékenységéről, majd hangsúlyozta: — A varsói szerződés tag­államaiban működő kommu­nista és munkáspártok köz­ponti bizottságainak első titkárai ez év augusztusában megállapították, hogy a német békeszerződés meg­kötése nem tűr halasztást. Kifejezték óhajukat, hogy a békekötés a két német ál­lammal és a nyugati hatal­makkal egyetértésben történ­jen meg. — A szocialista országok nem először nyilvánították ki a békés megegyezésre törek­vő készségüket a német kér­désben. A Szovjetunió és az NDK kormányai hosszú évek óta újabb és újabb javas­latokkal fordultak a nyuga­ti hatalmakhoz, ezek a ja­vaslatok azonban minden al­kalommal süket fülekre ta­láltak. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni németországi helyzetet, s ez­zel összefüggésben ismertet­te a nyugati hatalmaknak a német militarizmus fel- támasztására tett intézkedé­seit. Az előadó a továbbikban a revansista-militarísta Nyu- gat-Németországgal ellenté­tes célokat követő másik német állam, a Német De­mokratikus Köztársaság je­lentőségét méltatta. Rámutatott hogy az NDK megalakulásával új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köz­társaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik leg­jelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal, demok­ratikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista országok tömbje és a Szovjet­unió hatalmas katonai ereje. — Tisztelt országgyűlés! — Szinte már közhelyként hat az a lépten-nyomon hal­lott megállapítás, hogy ti­zenhat esztendővel a világ­(Folytatás a 3. oldalon) A KISZ Pest megyei Bi­zottsága szombaton kibővített megyei bizottsági ülésen vi­tatta meg a tanulási mozga­lom célkitűzéseit és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A megbeszélésen a KlSZ-bizott- sági tagokon, járási titkárokon és úttörővezetőkön kívül nagy számban vettek részt a kü­lönböző társadalmi szervek képviselői. Részt vett az érte­kezlet munkájában Matusek Tivadar elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömeg­szervezeti osztályának vezető­je, Sófalvi Zoltánná elvtársnő, a pártbizottság agitációs-pro- paganda osztályának helyettes vezetője és Szabó Sándor elv­társ, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Arató Andrásnak, a megyei KISZ-bizottság szervező titká­rának megnyitó szavai után Somodi Gyula megyei titkár ismertette a végrehajtó bi­zottság beszámolóját. A felszabadulás óta eltelt másfél évtized kulturális for­radalmának nagyszerű sikerei­ről szólva hangsúlyozta, hogy az írástudatlanság felszá­molásával, a tanulás mo­nopóliumának megszün­tetésével, az általános tan­kötelezettség bevezetésé­vel, az iskolán kívüli ok­tatási formák elterjeszté­séve! népünk műveltségi színvonala jelentősen emelkedett. Míg a felszabadulás előtt a szegénysorsú, főleg tanyasi és falusi gyermekek iskoláztatá­sa szánté megoldhatatlan volt, ma nagyszerű eredményekkel dicsekedhetünk: megyénkben az iskolaköteles gyermekek 99.6 százaléka jár iskolába. Évről évre emelkedik a tanu­lók száma is. 1951-hez viszo­nyítva az általános iskolásoké 22 ezerrel, a középiskolásoké 5600-zal, egyetemistáinké pe­dig majdnem háromszorosára emelkedett. Kétszer annyi ipari tanulónk van, mint tíz évvel ezelőtt. A tanulási kedv növekedése nemcsak ifjúságunkra, hanem a felnőtt lakosságra is jellem­ző. A dolgozók általános isko­lájába járók száma a két év­vel ezelőtti 1954-ről csaknem ötezerre, a középiskolások esti és levelező tagozatán tanulóké 1600-ról több mint kétezerre növekedett. Míg az elmúlt évben me­gyénk ipari munkásságá­nak 6,4 százaléka vett részt a különböző állami oktatásban, ez évben már 1,7 százalék tanul. Követendő példát mutat ebben a Dunai Hajógyár, ahol a munkások 20 százaléka és a Csépel Autógyár, ahol a dol­gozók 10 százaléka gyarapítja általános műveltségét. — A felsorolt számok min­denkit megörvendeztetnek, hi­szen felszabadult népünk te­hetségét, művelődési vágyát bizonyítják — mondotta So­modi elvtárs. — Ez a műve­lődési igény oly nagy, hogy jelenleg nem is tudjuk kielé­gíteni. Megyénkben például négy-öt középiskolára, töbt technikumi férőhelyre, új ipa- ritanuló-intézetekre volna szükség. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak, ezért a meglevő iskolahálózat jobb kihasználásával, a lemorzsolódás megszünte­tésével, a levelező és esti tagozati oktatás bővíté­sével, az iskolán kívüli ok­tatási formák kiszélesíté­sével kell a gondokon eny­hítenünk. — A felsorolt tennivalók meghatározzák legközeleboi feladatainkat is. KlSZ-bizott- ságaink s valamennyi állami és társadalmi szerv köteles­sége, hogy kitartó nevelő­felvilágosító munkával har­coljanak az általános iskolából való kimaradás ellen. Töb­bet és hatékonyabban kell foglalkoznunk azokkal a dol­gozó fiatalokkal, akik nem fejezték be a nyolcosztályos általános iskolát. A beszámoló ezután részle­tesen foglalkozott a dolgozó fiatalság helyzetével. A fel­mérések nem megnyugtatóak. A Pest megyében dolgozó fia­tal üzemi munkások 48 szá­zalékának nincs szakképzett­sége, csupán betanított vagy segédmunkások. A KISZ-bi- zottságok feladata, hogy kez­deményezzék a szakmai képe­sítést nyújtó tanfolyamokat, s ezekbe minél több fiatalt vonjanak be. A mezőgazda- sági tanulóképzésben nem használtunk ki minden lehe­tőséget: 1961-ben a szerződtetett mezőgazdasági tanulók száma mindössze hatszáz, pedig a duplájára volna lehetőség. Itt a parasztfiatalság tanulá­si kedvének felkeltésével egyidőben helyre kell állíta­nunk a mezőgazdasági mun­ka rangját, becsületét. Meg kell magyaráznunk, hogy a korszerű mezőgazdaság fejr lődése egyre inkább megkö­veteli a specializált szaktudást.. — A tanulási mozgalom ezekre a feladatokra igyek­szik felkészíteni az ifjúságot. El kell érnünk, hogy ne le­gyen a megyében olyan fiatal, aki nem végezte el az általá­nos iskola nyolc osztályát; szükséges, hogy minél több kiszista és szervezeten kívüli fiatal szerezze meg a kö­zépiskolai végzettséget; üze­mi munkás fiataljaink sze­rezzenek szakképzettséget, a fiatal szakmunkások pedig kapcsolódjanak be a szakmái továbbképzésbe; gondoskodn: kell a fiatal mérnökök és tech­nikusok továbbképzéséről. — Ezek a KlSZ-bizottsá- gok legfontosabb feladatai a tanulási mozgalomban. De jár­janak élen a jó példával is' minden KISZ-bizottsági tag törekedjen magasabb színvonalú általános mű­veltségre. szakismeretre. Az alapszervezetekben meg keli alakítani a to­vábbtanulási bizottságo­kat. Ezek feladata a meggyőzé­sen kívül, közreműködni a tanulási előfeltételek megte­remtésében, kapcsolatot tar­tani az iskolákkal, figyelem­mel kísérni és segíteni a fiata­lokat a tanulásban. Mindez — természetesen — nem „kam­pány munka”, hanem hosz- szú évek fontos feladata szá­munkra. Olyan feladat, amely­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents