Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-07 / 237. szám
MONOR ® VHXaffi Tsz-tagok — munka közben • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I w-*** III. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1961. OKTÓBER 7. SZOMBAT í AZ ELLENKEZŐ OLDALON A memóriák tekintélyes része a fővárosban dolgozik, naponta több ezerre rúg azoknak a száma, akik a munkásvona- to'kkai iparkodnak a munkahelyükre. Minthogy Monori- erdőn, Pilisen, Albertirsán stb. egészen Ceglédig, sőt azon túl is hasonló a helyzet, természetes, hogy a vonatok nem üresen érkeznek a monori vasútállomásra. Az is érthető, hogy mindenki ülni szeretne, tehát a vonatérkezés előtt az utasok hosszú vonalban széthúzódnak, vannak, akik elöl sejtenek több üres helyet, mások a hátsó vagonokra tippelnek, ismét mások az ellenkező oldalon próbálkoznak felszállni, ahol kisebb a tolongás, hamarabb jutnak a kocsiba és több reményük van az ülőhelyre ... A példa ragadós és magam is megpróbálkoztam az utóbbi módszerrel, de majdnem vesztemre. Az ellenkező oldalon várva a vonatot, már láttam, amint a kanyarban feltűnik a mozdony, hátrább húzódva figyeltem a vonat közeledését. Egyszerre rémült kiabálásra lettem figyelmes, megállva hátratekintek, látom, hogy felém integetnek, abban a pillanatban gyökeret vert lábbal nézek farkasszemet a szem be- robogó gyorsvonattal. Mindez pillanatok műve, mindkét vonat szele megcsap, alig hogy a lábamon állok, azt sem tudom, élek-e vagy sem. Inkább reflexmozgásokkal, mint tudatosan felszállók a vonatra, lerogyok egy sarokban és csak ott jutok tudatára, hogy tulajdonképpen mi is történt velem, Az volt az érzésem, hogy én nem vagyok, líépek cikáztak előttem, amint a mozdony elkap, nekilódít a szembejövő vonatnak, majd a kerekek szétmarcangolnak ... Tény, hogy az emberek kiabálása tett figyelmessé, megállított a hátrálásban és ez ez mentette meg az életemet, mely — egy lépessel — a mozdony kerekei alatt ért volna dicstelen véget. A szörnyű lelki megrázkódtatást jelentő eset után számtalanszor riadtam Jel álmomból, azzal az álomképpel, hogy robog felém a füstölgő vasparipa és nem tudok előle kitérni. Más kárán tanul az okos ember — mondja a közmondás — azért írom le ez esetet, tanuljanak belőle azok, akik ma és mindennap az ellenkező oldalon szállnak fel a vonatra. Iluszty Károly Volt-e biztosítva? Október 5-re virradón betörtek az Állami Biztosító monori járási fiókjába és elvitték a kézi pénztárt, amelyben 2991 forint készpénz volt. A nyomozás folyik. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy aki a nyomra vezetésben segíteni tud, jelentkezzék személyesen. telefonon, vagy írásban a járási rendőrkapitányságon. __________ TIT KÁRI ÉRTEKEZLETET rendez hétfőn a járási KISZ- bizottság. A megbeszélések középpontjában a szervezetekben folyó politikai oktatás megszervezése áll. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Kutyás hölgy. Gomba: Diplomácia, óh, Gyömrö: Dú- v-ad. Maglód: Alomievii. Mende: Kolostor titka. Monor: Biro Nyáregyháza: Oz. a csodált csodája. Péteri: Hüvelyk Matyi. Pilis: Különös házasság. Tápiósáp: Ballada a katonáról. Tápiósüly: Csinos fér.). Úri: Búcsú. Üllő: Keni nősülök. Vasad: Négyen az ■ árban Vecsés: 80 nap alatt a föld körül. Gyöinró. Gazdakör: Szüreti a a Petőfi Tsz KISZ-szervezeténck rendezésében. ŐSE A I Of OI hl X Táncol a tárcsa a rögökön - Porba vetik az árpát Minden kapálás egy esőt ér Már délidőbeii is fázósan húzza össze az ember a kabátját ebben a bús. borongós októberi időben, amikor a határt járja. Mezeiné és Békiné munkacsapatának tagjai az üllői Petőfi Tsz utolsó 200 négyszögöl hagymáját szedik. A helyszínen válogatják, pucolják. A munkacsapat öregebb tagjai már pokrócba, plédbe csavarják lábukat és közelebb húzódnak egymáshoz, hogy ne érje őket any- nyira a füttyöe kedvű, port kavaró szél...! Abander Sándorék szüretelnek. A sárguló levelek közül kikandikáló csaszla meg mézédes fürtökön még látjuk a darazsak lakmározásának nyomait. Nincs énekszó, még hangos beszéd sem a szűre lelök között, A nótás kedvet elvitte a darazsakkal együtt a hűvös október. — Még most Is táncol a tárcsa a kerék nagyságú rögökön. pedig már másodszor járjuk — mondja Limbéczki Imre traktoros —, a G—35-ösöm egyedül nem is bírja a tárcsát. Kulcsár Dodi segít a pöfögő masinájával. Nyomunkban halad Gud- man Jani bácsi, nagyokat billen a vetőgépe az egybe maradt hantokon. A gépverte porban alig ismerjük meg Kelemen István és Tóth Mihály gépfarosokat. Ilyen földön bizony lassabban halad az árpa vetése. Erdő mellett haladunk, a fák alatt, az út mentén, szekérderék számra száraz, karvastagságú gally. A velünk tartó Darázsi Imre, a pártbizottság munkatársa, meg is jegyzi: — Gyer/nekkoromban ilyenkor. amikor már ..csípni" kezdett az idő, egymást érték a falubeli asszonyok meg' gyerekek és szedték össze, batyuzták haza ezeket a lehullott gallyákat, s amikor már nem volt, ..gamózták”, tördelték a fákról. A mai gyerekek már nem is hallanak ilyet, S jó, hogy nem hallanak! A tsz-tanya udvarán hosszú, leszalmázott prizmák jelzik, hogy befejeződött a burgonya szedése. Az egyik kibontott prizma mellett ott áll Füles János, Lackó Mihály és kocsijával Babusa József, szedik. zsákolják és viszik vissza a tagoknak a tavasszal kölcsönadott vetőburgonyát. Nagyot csőrien a rakásra dobott, egymáshoz ütődő száraz kukoricacső. Káposzta Mihályék az öt hold vállalt kukoricát törik. — Megadja holdanként a 25—30 mázsát — mondja Káposzta Mihályné —, igaz, háromszor kapáltuk, de meg is látszik a gondos munka a termés mennyiségénél. A szomszédban Katona Györgyéé csak egyszer ..nagyolta” be, nem is érdemes letörni, nincs rajta cső. . Itt bebizonyosodott, hogy minden kapálás, még a legnagyobb szárazságban is, egy- egy esőt jelent. Nagy Jóska és Nagy András már a kukoricaszárat hordja. A két fogatos a köcsi mellett ballag, mert kicsi még a kabát, s a kocsiülésen már így alkony tájban bizony fázik az ember. ősz van... Kiss Sándor Napraforgót tisztítanak a monori, Üj Élet Tsz udvarán Kelemen István az üllői Március 15 Tsz-ben elevátorral rakodja a kukoricái a góréha * I jj vízvezetéket építenek a monori magtisztító és fajtamegállapító telepen egymillió forintos költséggel. A hatalmas szovjet Belorusz kotrógép, mint valami óriási állat, csápjának egyetlen harapásával, negyed köbméter földet emel ki. D. Szabó Sándor, a 25-ös Építőipari Vállalat gépkezelője. egyhangú fütyürészéssel kíséri „csodagépének” rendkívüli teljesítményét, vagy húszán veszik körül, alig érteni a szavát. — Egy méter negyven centi mélyre fektetjük le a csöveket — mondja —, ahol már nincs fagyveszély. A kotrógép naponta 200—250 ember munkáját végzi el. és szabályos csatornát váj. Kezelése köny- nyii. viszont jó érzék kell hozzá. ESTI SÉTA GYOMRON A Táncsics úton ran az egyetlen cukrászda, ami kicsi, kopott és nincs zene sem. A szeszes italt itt is megtaláljuk. A mozi eléggé rossz állapotban van. korszerűtlen, és nem játszik minden este. Rövid séta után a KIOSZ- hoz érünk. A vendégek itt biliárdozással. sakkozással, esetleg kártyázással töltik idejüket. Az italmérő helyiség zárva volt egy darabig (átalakították). most. hasonlóan a régihez, mindenki ihat. azzal a különbséggel, hogy amit azelőtt kimértek, most palackozva kaphatja meg. A faluban a gazdakör az Palotáson kívül, tekézési lehetőséget nyújt. Van azonban jó is, amit meg kell említeni. Amióta újjá alakult a tsz KISZ-szervezete, megváltozott a falusi fiatalok esti időtöltése. A kocsma helyett egyre többen keresik fel a KISZ klubhelyiségét. Ifjúsági klub alakult a művelődési otthonban. A szórakozáson kívül, a művészeti csoportok munkájába is bekapcsolódnak, a fegyveres erők napján már önálló műsorral is előálltak. A legkomolyabb formában azonban a területi KISZ foglalkozik q fiatalok nevelésével. Sok «ste láthatunk kiszűrődni székhazukból világosságot. Nagy gondot fordítanak a fiatalok politikai nevelésére, de nem hanyagolják el a szórakozást és a munkát sem. Reméltük, hogy egyre több ablak mögött fedezhetünk fel ilyen tevékenységet, és véa- ’-énv-n hohins rránuhq terelődik a fiatalok nevelése. Gyarmati Sándor Megtudtuk: népgazdasági érdek tette szülcségessé a régi vízvezetékhálózat kicserélését. Az időmarta, megviselt vízvezetéken sok helyen rések támadtak, és nagy mennyiségű víz ment veszendőbe, amelynek felhasználása ipari célokra igen fontos lett volna, az öntözéses parcellákon. Az új vízvezetékhálózat mintegy egy kilométer hosszúságú, több részletben hálózza be a két telep területét. Az új szivattyúházban — a terv szerint — két tíz köbméteres tartályban, az automata gép állandóan húsz hektoliter vizet tart. készenlétben. Üzemeltetését két 18 lóerős motor biztosítja. Amíg D. Szabó Sándortól mindezeket megtudtuk, a hatalmas kotrógép csápja újabb méter csatornát vájt ki a földből — sietnie kellett, mert nyomában ott dolgoztak a csőszerelők... ___________(H.I) ( Üjú választották a vezetőséget a Vecsési Fehér- neműkésaítő K tsz-ben is. Az elnök továbbra is Regős László maradt, helyettese Liskó Lajosáé lett. A szövetkezeti bizottság titkára Takács Gézáné, az ellenőrző bizottság új elnöke Dein Lajosné, tagjai Takács Sándorné és Böckl Lörincné. Az MSZB elnöke Wolf Lajosné. tagjai: Gyócsos Károlyné és Bodnár Lászlóné. Karsai Ádám. Tagscrer Mátyás. Kiss János, a vecsési Ezüstkalász Tsz tagjai kocsira rakják a nagyra nőtt, szép Merkur burgonyát (Kútvölgyi Mihály képriportja) Gondolafok egy kiállításról A Pál utcai fiúk című ifjúsági színdarabot — Török Sándornak a Molnár Ferenc regényéből írt művét — mutatta be nagy sikerrel a vecsési művelődési ház ifjúsági színjátszó csoportja. A darabot háromszor adták elő táblás házak előtt. Kiss István kitűnő rendezése minden dicséretet megérdemel. Az elmúlt hetekben egy fiatal festő és egy község életé- ban nagy jelentőségű eseménynek leheltünk tanpi a vecsési József Attila művelődési házban. Ez a pár sor ugyan nem elégséges, hogy Bányász Béla fiatal barátunk életéről, munkásságáról érdemileg írjak. De bármilyen szűkreszabott is a helyünk, egy-két dologról mégis kötelességemnek érzem, hogy szóljak. A fiatal művész, aki tagja a Pest megyei Fiatalok Képzőművészeti Stúdiójának. Hincztöl és Szentiványítól tanult. de festői stílusában mégis nagybányai mestereket követ. Mindig nagy jelentőségű egy-egy kiállítás, hát még az első gyűjteményes. Ez a kiállítás festöileg éreti, témailag az élet által túlhaladott korszakot mutat be. S egy új korszak kezdetét is jelzi az utóbbi időben készült képeivel. Mikor van zárás? Gy. F. beszélte el 'a következő esetet: Szeptember 30-án este a vecsési 91. számú önkiszolgáló boltban citromot akartam vásárolni. Az üzlet zárási ideje este fél nyolc. Amikor odaértem. 7 óra múlt 10 perccel. A rolót félig lehúzva, az eladókat takarításban, a pénztárost pénztárzárás közben találtam Beszóltam: ..Kaphatnék egy kiló citromot?” Erre megkérdezték. ..nagyon udvariasan” látom-e. hogy a- üzlet zárva? Mivel a citrom betegnek kellett, nem vitáztam, hogy még nincs itt az ideje a zárásnak, csak még egyszer megkérdeztem. hogy kapok-e. mert akkor várok. Nagykegyesen megígérték. Fél nyolc előtt 5 perccel végre megkaptam. Nagyon helytelen az. hogy a hivatalos záróra előtt 20—25 perccel bezárják az üzletet. A kétmüszakos bolt zárási ideiéi asért határozták meg fél nyolcra, hogy azt valóban akkor zárják, a pénztárzárást és takarítási pedig azután végezzék. Ezt az időpontot talán be is kellene tartani?! —VOlaj képei, a ..Hazafelé”, „Alkony”, „Porcelán égetők”, „Gammel bácsi” a kiállítás legszebb darabjai. Stílusuk, festőmódjuk egyenes folytatása a nagybányai iskolának. Habár a „Porcelán égetők”- ben a mai élet formajegyei lelhetők fel, mégis a múltról beszél, nem is szólva a ..Hazafelé” taligát toló parasztjairól. vagy az ..Alkony‘‘-beli századelejei faluvégéről. Ezek a sejtelmes sötétszürkék, vörösek. barnák, lefojtott sárgák. zöldek, lefokozott fények, a homályos szobabelsők, nemcsak a régi festőhagyomány követőjéről, de egy pesszimista emberről is vallanak. „Gammel bácsi"-iól festett képe — egy magára hagyott ember rajza —* egyben a művész önéletrajza is. Rövid lélegzetű dolgai, ak- varelljei. grafikái az élet derűs perceiről, színes szépségeiről vallanak. S ha ez a derűs, optimista látásmód rövid időre jeleztkezik is. de jelen van képein, s ez bíztató számunkra, akik Bányász Béla útját figyeljük. Néhány kép a festő felfogásában egy új korszak kezdetét sejteti, de témájával még ma sem fedezte fel mai élelünk szépségét, eredményeit, gondjai t-bajai t. Kiállításának ideje alatt nem tapasztalhatta. hogv a járás, vagy a község vezetősége, vagy kulturális szervei érdeklődtek volna munkássága felől Sehonnan sem hangzott el olvan szó kívánság hogv Bányász Béla Vecsés megváltozott arculatát próbálja képekké formálni. Kötelességünk hogv segítsük Hrnvns- Bétének n-ogia- ’áJní n- ,,f0i mai életünk szépségeihez. ünyi István Születésem óta Gyomron élek és el sem tudnék képzelni ennél kedvesebb helyet. Este. ha van időm, sétára indulok. járom az utcákat és az ablakból kiszűrődő világosság után megpróbálom ki- I találni, mi lehet az ablak mögött. Hogy a félreértésnek az ár- ' nyálcát is elkerüljük, eláru- lom, hogy nem a magánházak esetleges titkait kutatom, | inkább az olyan helyek érdekelnek. ahol nagy a közlátogatottság, főleg sok fia- j tat fordul meg. Gyömrőnek a közepén van a Halászkert Vendéglő. In- \ nen majd minden este ze- \ neszó szűrődik ki, s csábítja j az embereket. Sajnos, sok j esetben előfordul, hogy fia- . talkorúak is bemennek, sőt, arra is van példa, hogy ott italt fogyasztanak. A vendéglővel szemben van a park. Ez. bár nincs kivilá- ; gítva. mégis nagy látogatott- ) súgnak örvend, különösen a : nyári hónapokban. Igaz, hogy nem minden fiatal megy ide rossz szándékkal, de volt alkalom. amikor a rendőrségi ellenőrzés nem talált mindent rendben. A Steinmetz kapitány úton felfelé haladva, először a pártklub. röviddel utána az úttöröház ablakából láthatunk tompított fényt kiszű- | rödni. Televíziót néznek. Az állomásnál hangos zaj. káromkodás szűrődik ki a restiből. Sajnos, itt nézik i j legkevésbé, hogy c fogyasztó bctöltötte-e a IS. évét. A nagyállomáson hasonló a helyzet. A Rákóczi út és Táncsics út sarkán levő vendéglő, bár í so’-a1 jcái‘o*ott de mén min- I dir7 nem ideális hely fiatalok részére.
