Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-07 / 237. szám
I 1961. OKTÓBER 7, SZOMBAT MKCVEt Mindenki számára biztosítják a tanulási lehetőséget Felkészültek a téli szakoktatásra a ceglédi járásban A napokban tartották meg .a ceglédi járási mezőgazdasági szakoktatók értekezletét. Az értekezleten a téli mező- i azdasági szakoktatás feladatait vitatták meg, köztük elsősorban a szakmunkásképző problémáit. A vita során sok érdekes és hasznos felszólalás, illetve javaslat hangzott el. Már az elmúlt években is jelentős eredményeket értek el a szakoktatásban a ceglédi járásban. A dolgozó parasztok szívesen tanultak, és nagy számban hallgatták meg a különféle oktatási formák előadásait. Különösen az ezüst- kalászos tanfolyamok népszerűek a járásban. Erdélyi Gábor, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője elmondotta, hogy 13 második évfolyamos ezüstkalászos tanfolyam működik a járásban, ösz- szesen mintegy 240 hallgatóval. Az első évfolyamos tanfolyamok száma 12, amelyeken háromszázam tanulnak majd. A tanfolyamokat szakosították, hogy jobban szolgálják a mezőgazdasági szakmunkásképzés céljait. A szakosításkor figyelembe vették a táj, a falu és az üzem adottságait, valamint a helyi szakmunkás- igényeket. így például Albert- irsán növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti, Dánszentmiklóson pedig szőlő- és gyümölcstermesztési tanfolyamokat tartanak. A mezőgazdasági szakmunkásképzés céljából szerveztek különböző, bejáró- és bentlakásos tanfolyamokat is. így például a Csemői Állami Gazdaságban kéthetes bejáró, szőlő- és gyümölcs-termesztői tanfolyamot, a Dánszentmik- lósi Állami Gazdaságban két-, hetes, bentlakásos,, itatásos borjúnevelósi tanfolyamot, a kőröstetétlfcni Kossuth Tsz- ben pedig kéthetes bentlakásos állategészségügyi tanfolyamot szerveznek. Ezeken a tanfolyamokon a járás termelőszövetkezeteinek leendő szakmunkásait képezik ki. Szó volt az értekezleten a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tsz-tagok anyagi megbecsüléséről is. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy anyagilag is ösztönözni kell a tsz-tagokat a szakmunkás bizonyítvány megszerzéséhez szükséges tanulásra. Dr. Ács Mihály, a megyei tanács szakoktatási előadója javasolta, hogy a Szolnok megyei tizekhez hasonlóan a megyei tsz-ek is hozzanak közgyűlési határozatokat a szakmunkások anyagi megbecsüléséről. Ilyen célt szolgálna például, ha a szakmunkásvizsgával rendelkezők 5—10 százalékkal több munkaegységet kapnának, mint mások. Deli Gyula, a Ceglédi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatának vezető tanára érdekes adatokat ismertetett a járás technikumi levelező oktatásáról. Tavaly például 248-an iratkoztak be a technikum levelező tagozatának első és második évfolyamára, de csak 173-an vizsgáztak le. Bár egy járásban igazán szép eredmény, ha 173 dolgozó vizsgázik évente eredményesen a levelező tagozaton, mégis elgondolkoztató a nagyarányú lemorzsolódás. Ennek okait kutatva, a lemaradók többnyire nagy elfoglaltságukra hivatkoznak, de az esetek többségében nem ez az igazi ok. Sokan elvesztik önbizalmukat, mások viszont a kitartásukat a tanulásban. Az idei évben mintegy kétszeresére, azaz 160 főre emelkedett a termelőszövetkezeti technikumi levelezők száma. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók ’ érdeklődése igen nagy a mezőgazdasági tudomány iránt és igyekeznek azt megismerni. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a termelőszövetkezeti tanulók hány százaléka vezető beosztású dolgozó, akkor már korántsem ilyen biztató a kép. Természetesen örvendetes és dicséretes tény, hogy sok fizikai dolgozó tanul a technikumban, de furcsa'és megengedhetetlen, hogy mindössze egy tsz-elnök és három brigádvezető hallgatója van a technikumnak. Sok olyan tsz-elnök és brigádvezető van a tsz-ekben, akik még nem rendelkeznek technikumi végzettséggel, holott elsősorban az ő munkakörük követeli meg a magasabb szakképzettséget. Azok a vezetők, akik nem tanulnak, elhanyagolják a közösség Iránti becsületbeli kötelességüket és nem csodálkozhatnak afelett, ha a közösség szorgalmasabb tagokkal váltja fel őket. Mindezek a problémák úgy kerültek az értekezlet napirendjére, mint amelyek megoldása nemcsak lehetséges, hanem szükséges és a legközelebbi jövő feladata. Erről beszélt felszólalásában Ignátih Imre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa is. Ignáth elvtárs felhívta a szakoktatók figyelmét arra, hogy bármikor hasznos segítséget kaphatnak munkájukhoz a pártszervezetektől, amelyek szintén elsőrendű feladatuknak tekintik a mező- gazdasági szakoktatás ügyét szolgálni. A szakoktatók keressék fel a helyi pártszervezetek vezetőit és együttesen hangolják össze tevékenységüket, amelynek sikere csakis így lehet biztos. Nagymiklós István Forró szeretettel fogadták a magyar párt- és kormányküldöttséget a hennigsdorfi munkások Az első német munkásparaszt állam kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken a magyar nép képviseletében érkezett négytagú párt- és kormánydelegációt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes vezeti. ■ A magyar nép küldöttei péntek délelőtt ellátogattak a potsdami kerületben lévő Hennigsdorfba, amelynek üzemeiben forró szeretettel fogadták á munkások a küldöttséget. Hennigsdorf csupán öt kilométerre van Nyu- gat-Berlin északnyugati határától, huszonötezer lakosú ipari központ. Tűz Ecseren Iskolásfiúk ügyessége i- Tíz perc alatt a helyszínen — A vonat minden nap tüzet okoi (Tudósítónktól) Pénteken a kora délutáni órákban a határba tartott Gróf József 13 éves, nyolcadik általános iskolás ecseri fiú. Észrevette, hogy a Zrínyi utcai kertek alján, a vasúti töltés hídjánál tüzet fogott a nádas. Azonnal beszaladt az egyik közeli házba, lapátot kért, futott vissza a tűzhöz és megpróbálta a pár perccel előbb keletkezett tűznek útját venni. Az ügyes, talpraesett fiú ereje azonban kevésnek' bizonyult a lángokkal szemben. A mezők felől feltámadt a szél és a lakóházaktól alig néhány méternyire villámgyorsan harapózott el a nádastűz. A hirtelen támadt széllökésektől mintegy holdnyi területen pillanatokon belül nyolctíz méter magas lángok borították a nádast. Sebesen repült az izzó pernye a Zrínyi utcai és a Széchenyi utcai házakra. Gróf Jóskának először az idős Tyukodi Ferenc és Alajt- ner István iskolásfiú jött segítségére. Ö azonban, látta, hogy azonnal hívnia kell a tűzoltókat. Kerékpárra ült és villámgyorsan elkarikázott a tűzoltókhoz. —1 A negyedhármas kátai személyvonat felgyújtotta a nádast — jelentette a tűzoltó- parancsnoknak. — Szaladj, azonnal nyiád a szertárt. Induljon a lajt a tűzhöz! — rendelte el a tűzoltó- parancsnok és haladéktalanul megtette a többi szükséges intézkedéseket is. A hirtelen támadt nádastűz ekkor már oly erősen tombolt, hogy az ügyeletes rendőrtiszthelyettes szükségesnek látta riasztani az állami tűzoltóságot. A telefonjelentéstől számított tíz perc alatt a helyszínre érkeztek a budapesti XVII. kerületi, majd a X. kerületi tűzolíókocsik. Időközben a falu lakosságának nagy része is a nádashoz sietett. Ki mivel érte, azzal igyekezett a száraz kukorica- tábla felé terjedő tűznek útját állni. A korszerű tűzoltóautók Sztancsik Mihályék udvarából másfél órás megfeszített munkával végül lokalizálták a veszélyes tüzet. A délutáni órákban már csak az iskolásfiúkból szervezett önkéntes tűzőr- ség állta körül a leégett nádast, vigyázott a megpörkölődött akácok között, hogy egy-egy félig elhamvadt zsarátnok nehogy újra lángra lobbanjon; Dicséret illeti őket, név szerint Gróf Jóskát és Horváth Jóskát, akik szemfülességük- kel, jóllehet súlyos vészt hárítottak el Ecser község házai fölül. Dicséret illeti a ^helybeli általános iskolát is, amely a nyolcadikosok közül rátermett, érett fiúkat bocsát az önkéntes tűzőrség, a tűzfigye- lés szolgálatára. Mint a helyszínen jó magunk is meggyőződtünk, erre rendkívül nagy szükség van. A vonatokból kipattanó szikrák az elmúlt héten Ecseren mindennap okoztak kásebb- nagyobb tüzet, közvetlenül a faluszéli házak sövényeinél. A fiatalok ébersége azonban a korábbi kisebb bozóttüzeket csakúgy, mint ezt a mostani, viharos gyorsasággal futó ná- dastüzet idejekorán veszélytelenné tette. Firon András /* A könnyebb munkáért Felkészült a falusi kereskedelem az őszi-téli csúcsforgalomra 15 százalékkal! több bútort hoznak forgalomba - 72-ről 136-ra emelték a hitellevélre is árasaié üzletek számút A falusi kereskedelem, mint a SZÖVOSZ-ban elmondották, jól felkészült az őszi-téli csúcsforgalomra. A boltok, a rendelkezésükre álló árukészlettel 4,2 százalékkal nagyobb forgalmat tudnak lebonyolítani, mint a múlt év azonos időszakában. Az ellátás kisebb-na- gyobb mértékben, de szinte minden cikkből számottevően javul. Lisztből, cukorból, sóból az igények teljes kielégítéséhez elegendő mennyiséggel rendelkeznek a boltok. A falusi lakosság által is nagymértékben megkedvelt konzer- vekből is elegendő kerül az üzletekbe. A sertésvágási idényre mind a hazai, mind pedig a külföldi fűszerárukból elegendő áll a vásárlók rendelkezésére. Rizsből, a gyengébb termés miatt, a harmadik negyedévben nem lesz teljesen zavartalan az ellátás, a sertésvágások idejére azonban biztosították a kellő mennyiséget. Az őszi nagytakarításhoz szükséges árukból bőséges készletek vannak az üzletekben. A szüret idején keresett borlopókból és demizso- nokfoól ugyancsak elegendő van. Az elmúlt évek átlagához mérten, jobb lesz az ellátás ruházati cikkekből is. Vas- és műszaki árukból általában elegendő készlettel rendelkeznek az üzletek. Tűzhelyből és kályhából előreláthatóan nem lesz hiány. Füstcsőből minden igényt ki tudnak elégíteni, bár zománcozott csövekből átmeneti hiánnyal kell számolni. Háztartási kisgépekből — hús- és diódarálóból, hurkatöltőből stb. —, zománcedények- ből, zsírosbödönökből teljesen zavartalan lesz az ellátás. Mákőrlőből viszont előreláthatóan kevesebb lesz. Televízió- és rádiókészülékből. noha bizonyos választékhiánnyal még mindig számolni kell, sehol sem lesz hiány. Porszívóból, mosó- és par- pettkefélő gépből, általában a háztartási elektromos gépekből ki tudják elégíteni az igényeket és az előző évihez viszonyítva igen jelentősen javul az alkatrészellátás is. A falusi lakosság körében' nagy az érdeklődés a rész-1 letre is árusított cikkek j iránt. Eddig mindössze 72; falusi boltot jelöltek ki OTP-; hitelakció lebonyolítására. A második félévben már 136 földművesszövetkezeti boltban vásárolhatnak OTP-hitellevélre. Sportszer, hangszer, játék, i fotócikkek, óra, ékszer — az; elmúlt év azonos időszaké- i hoz viszonyítva 10 millió fo-i rint értékűvel több van a boltokban. Bútorból 15 százalékkal nagyobbak a készle- • tek, mint az elmúlt év második felében. Ennek ellenére kárpitozott bútorokból, valamint festett konyhabútorokból nem tudnak minden igényt kielégíteni. Az előző évelőiéi kedvezőbb lesz a falusi lakosság tüzelőanyag-ellátása. KI tudják elégíteni az igényeket téglából és cserépből is. Kötőanyagokból, mészből és cementből, valamint épületfa- és burkolóanyagokból részint továbbra is hiányokkal kell számolni. Az új cikkek, s általában az árukészlet megismertetése, illetve a választás megköny- nyítésére a földművesszövetkezetek az év második felében sok bemutatót tartanak, száz helyen lesz például árusítással egybekötött konzerv- és édesipari bemutató. A híradástechnikai és a háztartási készülékek ismertetésére megyénként tíz, az országban összesen kétszáz bemutatót rendeznek. Sok helyütt szerveznek modern bútorokat bemutató reprezentatív bútorkiállításokat. Megyénként, a megye nagyságától függően, 5—25 helyen lesz a második félévben divatbemutató, húsz helyen pedig — az illatszergyárak közreműködésével — a legújabb kozmetikai készítményeket ismertetik meg a falusi lakossággal. Tervek, célkitűzések, termelési adatok népes világában hamar felejti az ember a lényeget: a korszerűbb, eredményesebb munka a dolgozók életét könnyíti. Segítőtárs a sok pénzért vásárolt új berendezés. A Nagykőrösi Konzervgyár gyümölcslé-üzeme automata palackozót kapott. A szalagra helyezett piszkos üvegek emberkéz érintése nélkül haladnak végig a mosógépen és a töltőapparátuson. Hatezer üveg óránként — és mindössze három nő dolgozik vele! ök is csak ellenőrző poszton állnak. Diósd a következő példa. Hi van egy kis kézikocsi. A keskeny betonutakón közlekedik a csapágygyári gépek között. Szállít több mázsás alkatrésznek válót, súlyos szerszámot is. Ilyenkor egy-egy nagy gép magasan fekvő lapjára több kéz erőlködte fel az anyagokat. Leszámítva az ősrégi módszer baleseti veszélyeit, az effajta munka nagy megerőltetéssel jár. Nem is maradhatott így sokáig. Motoros emelőre nem futotta, de a kiskocsira könnyen járó légpumpát szerelte}c, s azzal egy-kettőre a kívánt magasságra emelkedik a jármű szállító felülete. Ezután csak át kell csúsztatni az addig kínnal emelgetett holmit rendeltetési helyére. Találni egyszerűbbet is. Az érdi műanyagüzemben magas feszültségű árammal hegesztik össze a kiszabott lapokat. Egy karmozdulat összeszorítja az anyagokat és már forraszthat a láthatatlan energia. Egy karmozdulat — nem sok. De naponta százszor, ezerszer egymáshoz préselni a műanyagot, már kimerítő, asszonyok számára. Automatát szerezni ma még nem lehet. Annál kézenfekvőbb, s egyszerűbb úgy alakítani a mechanizmust, hogy a kéz munkáját egy pedál vegye át. S mennyivel jobb így! Az elkövetkező években nagy léptekkel kell előbbre jutni a könnyebb és eredményesebb munkafeltételek megteremtésében — s ime a példák mutatják, ez nem is olyan nehéz! (t. gy.) Páhi Sándor kora reggelenként útrakel, s mire a lebukó nap utolsót fürdik a nagy tóban, felét, negyedrészét be is járja a kiterjedt „vadonnak*. Eleinte ő is a halastavak építkezésénél kubikolt, amikor a munkák oroszlánrésze befejeződött éjjeliőrnek szegődött. Aztán halász lett, évekig gondozta, ápolta a halakat. Most már a családja is itt lakik a szikesen. A felesége a gazdaság kacsatelepén dolgozik. Fial — mind a hárman — még iskolába járnak. \l apajpusztai vadőr igen jól érzi magátebben a munkakörben. A minap is vagy kilenc szarkát ledurrantott, mostanában rókára les, mert úgy sejti, az is van már pár darab a zsombékok között. Ilyenkor a szelíd őszi délutánokon még vendégmarasz- talóbb a környék. Gyülekeznek a költözőmadarak, készülődnek a halászok az őszi fogára. S ahogy alaposabban körülnéz az ember, önkéntelenül is arra gondol, mire képes az összefogás. A rabul ejtett évezredes pusztaságon mindenütt ott van már a ter- mészet-szelídítés nyoma. Be- tonoszlópos villanyvezeték szeli át a Dusztát. kisvasút hordja a haleleséget a belső tavakra, Páhi Sándor szeme- láttára született itt az új, az ő erejével, munkájával is. Néhány év múlva még több halastó csillog majd a környéken, az apajpusztai természetátalakítók teljesen megszeli- dítik a kopár szikest. A kubikosból lett vad- és halőr pedig yégleg itt marad már a vadorzók, meg a halászó madarak nagy búbsnatára. Súlyán Pál Páhi Sándor a szentesi kubikos is úgy érezte — amikor kilenc évvel ezelőtt először pillantotta meg a környéket — hogy megszökik innét. Azóta is itt él, most már a világért sem hagyná el a Nagy Lajos tanyát, ö maga bizonygatta ezt a minap gém vadászat közben a halászház melletti tónál. Ült a gáton mozdulatlan, s közben oda-oda puffantott a halászó gémek közé. Aznap vagy húsz sárga gémláb került a tarisznyájába. Veszedelmes ellenfelei ezek a vizimadarak a halaknak. Egy-egy gém naponta het- ven-nyolcvan deka halat is kifog a vízből, s ha ehhez hozzászámítjuk, hogy tömegével lepik el a madarak a tó környékét, könnyen meg lehet érteni, mekkora kárt tudnának tenni halőr nélkül. Mert Páhi Sándor a szikár, barna ember a gazdaság halőre. sőt mi több június óta az Apaj Vadásztársaság vadőri tisztét is ő tölti be. Ért a halászathoz, szenvedélyes vadász és nagy szerelmese a környéknek. Leginkább motoron járja a szikest, de ha beköszönt az esős idő, lóháton vág neki a pusztaságnak. Tennivalója sok akad. Vigyáz a nyulakra. foglyokra. különösen arra a néhány túzokcsaládra, amelyet az állam is külön védelem alatt tart. Övja a nemesebb vizimadarakat, mert vadorzók nemcsak az emberek közül akadnak, hanem odaföntről is lecsap néha-néha a héja, vagy a sas. | Első látásra bizony kiábrándíf tó az apajpusztai szíkesvilág! íűgy érzi az ember, sivatagba í tévedt, ahonnét az élet már 2 réges-rég megszökött. Aztán, $ha egy kicsit alaposabban kö- ^ rülnéz, rájön: mindez csaló- ^ dás. Különös varázsa kezd ^ lenni a tájnak. Előcsillognak ^ az égszínű halastavak, ma- ^ rasztaló muzsikát zizeg a -ná- ^ das és még a száraz fűtakaró ^ is barátságosabbá szelídül az ^ide-oda futkosó túzokoktól. De ^ nicsak, az imént még alig látszott valami, most meg már ^tobzódik a táj a látnivalók- | ban. Szikár gémeskútak á,gas- ^ kodnak odébb, a látóhatár ^ szélén fehérfalú tanyák rej- ^ tőzködnek. ^ Mesélik, hogy olykor-olykor ^délibáb is fellopódzik az égre, ^tavakat, legelő ménest fest a £ vidék fölé. Növeli a romantikát a pusztaság múltja is. Va- ^ lamikor bujdosó szegénylegé- ^ nyék, betyárok tanyáztak a ^zsombékok között. Aztán egy fszép napon Koburg herceg ^íratta telekkönyvbe a tizen- ^ nyolc-húszezer holdat. Ezer- ^ számra legeltek a háború előtt ^errefelé a birkák, ötven táján | kezdtek a természet átalakítá- ^sához a Kiskunsági Állami ^Gazdaság dolgozói, s azóta éviről évre változik a pusztaság ^arculata. Milliókat áldozott az báliam a csatornákra, hatszáz ^ holdon csillog már víz a halastavakban. S az egykor ter- f, méketlen környéket most már ' zöldellő rizsföldek övezik. AZ APAJPUSZTAI HALŐR