Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

I 1961. OKTÓBER 7, SZOMBAT MKCVEt Mindenki számára biztosítják a tanulási lehetőséget Felkészültek a téli szakoktatásra a ceglédi járásban A napokban tartották meg .a ceglédi járási mezőgazdasá­gi szakoktatók értekezletét. Az értekezleten a téli mező- i azdasági szakoktatás felada­tait vitatták meg, köztük el­sősorban a szakmunkáskép­ző problémáit. A vita során sok érdekes és hasznos fel­szólalás, illetve javaslat hang­zott el. Már az elmúlt években is jelentős eredményeket értek el a szakoktatásban a ceglédi járásban. A dolgozó parasztok szívesen tanultak, és nagy számban hallgatták meg a kü­lönféle oktatási formák elő­adásait. Különösen az ezüst- kalászos tanfolyamok népsze­rűek a járásban. Erdélyi Gá­bor, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője elmon­dotta, hogy 13 második évfolyamos ezüstkalászos tanfolyam működik a járásban, ösz- szesen mintegy 240 hall­gatóval. Az első évfolyamos tanfolya­mok száma 12, amelyeken há­romszázam tanulnak majd. A tanfolyamokat szakosították, hogy jobban szolgálják a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés céljait. A szakosításkor figyelembe vették a táj, a fa­lu és az üzem adottságait, va­lamint a helyi szakmunkás- igényeket. így például Albert- irsán növénytermesztési, ál­lattenyésztési és kertészeti, Dánszentmiklóson pedig szőlő- és gyümölcstermesztési tan­folyamokat tartanak. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés céljából szerveztek különböző, bejáró- és bentla­kásos tanfolyamokat is. így például a Csemői Állami Gaz­daságban kéthetes bejáró, szőlő- és gyümölcs-termesztői tanfolyamot, a Dánszentmik- lósi Állami Gazdaságban két-, hetes, bentlakásos,, itatásos borjúnevelósi tanfolyamot, a kőröstetétlfcni Kossuth Tsz- ben pedig kéthetes bentlaká­sos állategészségügyi tanfo­lyamot szerveznek. Ezeken a tanfolyamokon a járás termelőszövetkeze­teinek leendő szakmun­kásait képezik ki. Szó volt az értekezleten a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tsz-tagok anyagi megbecsüléséről is. Több fel­szólaló hangsúlyozta, hogy anyagilag is ösztönözni kell a tsz-tagokat a szakmunkás bi­zonyítvány megszerzéséhez szükséges tanulásra. Dr. Ács Mihály, a megyei tanács szak­oktatási előadója javasolta, hogy a Szolnok megyei tiz­ekhez hasonlóan a megyei tsz-ek is hozza­nak közgyűlési határozato­kat a szakmunkások anya­gi megbecsüléséről. Ilyen célt szolgálna például, ha a szakmunkásvizsgával rendelkezők 5—10 százalékkal több munkaegységet kapná­nak, mint mások. Deli Gyula, a Ceglédi Me­zőgazdasági Technikum leve­lező tagozatának vezető taná­ra érdekes adatokat ismerte­tett a járás technikumi leve­lező oktatásáról. Tavaly pél­dául 248-an iratkoztak be a technikum levelező tagozatá­nak első és második évfolya­mára, de csak 173-an vizsgáz­tak le. Bár egy járásban iga­zán szép eredmény, ha 173 dolgozó vizsgázik évente ered­ményesen a levelező tagoza­ton, mégis elgondolkoztató a nagyarányú lemorzsolódás. En­nek okait kutatva, a lemara­dók többnyire nagy elfoglaltsá­gukra hivatkoznak, de az ese­tek többségében nem ez az igazi ok. Sokan elvesztik ön­bizalmukat, mások viszont a kitartásukat a tanulásban. Az idei évben mintegy két­szeresére, azaz 160 főre emel­kedett a termelőszövetkezeti technikumi levelezők száma. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók ’ érdeklődése igen nagy a mezőgazdasági tudo­mány iránt és igyekeznek azt megismerni. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a termelőszö­vetkezeti tanulók hány száza­léka vezető beosztású dolgozó, akkor már korántsem ilyen biztató a kép. Természetesen örvendetes és dicséretes tény, hogy sok fizikai dolgozó ta­nul a technikumban, de fur­csa'és megengedhetetlen, hogy mindössze egy tsz-elnök és három brigádvezető hall­gatója van a technikum­nak. Sok olyan tsz-elnök és bri­gádvezető van a tsz-ekben, akik még nem rendelkeznek technikumi végzettséggel, ho­lott elsősorban az ő munkakö­rük követeli meg a magasabb szakképzettséget. Azok a veze­tők, akik nem tanulnak, elha­nyagolják a közösség Iránti becsületbeli kötelességüket és nem csodálkozhatnak afelett, ha a közösség szorgalmasabb tagokkal váltja fel őket. Mindezek a problémák úgy kerültek az értekezlet napi­rendjére, mint amelyek meg­oldása nemcsak lehetséges, ha­nem szükséges és a legköze­lebbi jövő feladata. Erről be­szélt felszólalásában Ignátih Imre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa is. Ignáth elvtárs felhívta a szakoktatók figyel­mét arra, hogy bármikor hasz­nos segítséget kaphatnak mun­kájukhoz a pártszervezetektől, amelyek szintén elsőrendű feladatuknak tekintik a mező- gazdasági szakoktatás ügyét szolgálni. A szakoktatók ke­ressék fel a helyi pártszerve­zetek vezetőit és együttesen hangolják össze tevékenységü­ket, amelynek sikere csakis így lehet biztos. Nagymiklós István Forró szeretettel fogadták a magyar párt- és kormányküldöttséget a hennigsdorfi munkások Az első német munkás­paraszt állam kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken a ma­gyar nép képviseletében ér­kezett négytagú párt- és kormánydelegációt Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnökhelyettes vezeti. ■ A magyar nép küldöttei péntek délelőtt ellátogattak a potsdami kerületben lévő Hennigsdorfba, amelynek üze­meiben forró szeretettel fo­gadták á munkások a kül­döttséget. Hennigsdorf csu­pán öt kilométerre van Nyu- gat-Berlin északnyugati ha­tárától, huszonötezer lako­sú ipari központ. Tűz Ecseren Iskolásfiúk ügyessége i- Tíz perc alatt a helyszínen — A vonat minden nap tüzet okoi (Tudósítónktól) Pénteken a kora délutáni órákban a határba tartott Gróf József 13 éves, nyolca­dik általános iskolás ecseri fiú. Észrevette, hogy a Zrínyi utcai kertek alján, a vasúti töltés hídjánál tüzet fogott a nádas. Azonnal beszaladt az egyik közeli házba, lapátot kért, futott vissza a tűzhöz és megpróbálta a pár perccel előbb keletkezett tűznek útját venni. Az ügyes, talpraesett fiú ereje azonban kevésnek' bizonyult a lángokkal szem­ben. A mezők felől feltámadt a szél és a lakóházaktól alig néhány méternyire villámgyorsan harapózott el a nádastűz. A hirtelen támadt széllöké­sektől mintegy holdnyi terü­leten pillanatokon belül nyolc­tíz méter magas lángok borí­tották a nádast. Sebesen re­pült az izzó pernye a Zrínyi utcai és a Széchenyi utcai házakra. Gróf Jóskának először az idős Tyukodi Ferenc és Alajt- ner István iskolásfiú jött se­gítségére. Ö azonban, látta, hogy azonnal hívnia kell a tűzoltókat. Kerékpárra ült és villámgyorsan elkarikázott a tűzoltókhoz. —1 A negyedhármas kátai személyvonat felgyújtotta a nádast — jelentette a tűzoltó- parancsnoknak. — Szaladj, azonnal nyiád a szertárt. Induljon a lajt a tűzhöz! — rendelte el a tűzoltó- parancsnok és haladékta­lanul megtette a többi szükséges intézkedéseket is. A hirtelen támadt nádastűz ekkor már oly erősen tom­bolt, hogy az ügyeletes rend­őrtiszthelyettes szükségesnek látta riasztani az állami tűz­oltóságot. A telefonjelentéstől számított tíz perc alatt a helyszínre érkeztek a buda­pesti XVII. kerületi, majd a X. kerületi tűzolíókocsik. Idő­közben a falu lakosságának nagy része is a nádashoz sie­tett. Ki mivel érte, azzal igyekezett a száraz kukorica- tábla felé terjedő tűznek út­ját állni. A korszerű tűzoltó­autók Sztancsik Mihályék ud­varából másfél órás megfeszí­tett munkával végül lokali­zálták a veszélyes tüzet. A délutáni órákban már csak az iskolásfiúkból szervezett önkéntes tűzőr- ség állta körül a leégett nádast, vigyázott a megpörkölődött akácok között, hogy egy-egy félig elhamvadt zsarátnok ne­hogy újra lángra lobbanjon; Dicséret illeti őket, név sze­rint Gróf Jóskát és Horváth Jóskát, akik szemfülességük- kel, jóllehet súlyos vészt há­rítottak el Ecser község házai fölül. Dicséret illeti a ^helybeli általános iskolát is, amely a nyolcadikosok közül ráter­mett, érett fiúkat bocsát az önkéntes tűzőrség, a tűzfigye- lés szolgálatára. Mint a helyszínen jó ma­gunk is meggyőződtünk, erre rendkívül nagy szükség van. A vonatokból kipattanó szik­rák az elmúlt héten Ecseren mindennap okoztak kásebb- nagyobb tüzet, közvetlenül a faluszéli házak sövényeinél. A fiatalok ébersége azonban a korábbi kisebb bozóttüzeket csakúgy, mint ezt a mostani, viharos gyorsasággal futó ná- dastüzet idejekorán veszélyte­lenné tette. Firon András /* A könnyebb munkáért Felkészült a falusi kereskedelem az őszi-téli csúcsforgalomra 15 százalékkal! több bútort hoznak forgalomba - 72-ről 136-ra emelték a hitellevélre is árasaié üzletek számút A falusi kereskedelem, mint a SZÖVOSZ-ban el­mondották, jól felkészült az őszi-téli csúcsforgalomra. A boltok, a rendelkezésükre álló árukészlettel 4,2 száza­lékkal nagyobb forgalmat tudnak lebonyolítani, mint a múlt év azonos időszakában. Az ellátás kisebb-na- gyobb mértékben, de szinte minden cikkből számottevően javul. Lisztből, cukorból, sóból az igények teljes kielégítéséhez elegendő mennyiséggel ren­delkeznek a boltok. A falusi lakosság által is nagymér­tékben megkedvelt konzer- vekből is elegendő kerül az üzletekbe. A sertésvágási idényre mind a hazai, mind pedig a külföldi fűszeráruk­ból elegendő áll a vásárlók rendelkezésére. Rizsből, a gyengébb termés miatt, a harmadik negyedévben nem lesz teljesen zavartalan az ellátás, a sertésvágások ide­jére azonban biztosították a kellő mennyiséget. Az őszi nagytakarításhoz szükséges árukból bőséges készletek vannak az üzletek­ben. A szüret idején kere­sett borlopókból és demizso- nokfoól ugyancsak elegendő van. Az elmúlt évek átlagá­hoz mérten, jobb lesz az ellátás ruházati cikkekből is. Vas- és műszaki árukból általában elegendő készlettel rendelkeznek az üzletek. Tűz­helyből és kályhából előre­láthatóan nem lesz hiány. Füstcsőből minden igényt ki tudnak elégíteni, bár zomán­cozott csövekből átmeneti hiánnyal kell számolni. Ház­tartási kisgépekből — hús- és diódarálóból, hurkatöltő­ből stb. —, zománcedények- ből, zsírosbödönökből telje­sen zavartalan lesz az ellá­tás. Mákőrlőből viszont elő­reláthatóan kevesebb lesz. Televízió- és rádiókészü­lékből. noha bizonyos választékhiánnyal még mindig számolni kell, sehol sem lesz hiány. Porszívóból, mosó- és par- pettkefélő gépből, általában a háztartási elektromos gé­pekből ki tudják elégíteni az igényeket és az előző évihez viszonyítva igen jelentősen javul az alkatrészellátás is. A falusi lakosság körében' nagy az érdeklődés a rész-1 letre is árusított cikkek j iránt. Eddig mindössze 72; falusi boltot jelöltek ki OTP-; hitelakció lebonyolítására. A második félévben már 136 földművesszövetke­zeti boltban vásárolhat­nak OTP-hitellevélre. Sportszer, hangszer, játék, i fotócikkek, óra, ékszer — az; elmúlt év azonos időszaké- i hoz viszonyítva 10 millió fo-i rint értékűvel több van a boltokban. Bútorból 15 szá­zalékkal nagyobbak a készle- • tek, mint az elmúlt év má­sodik felében. Ennek ellenére kárpitozott bútorokból, vala­mint festett konyhabútorok­ból nem tudnak minden igényt kielégíteni. Az előző évelőiéi kedve­zőbb lesz a falusi lakosság tüzelőanyag-ellátása. KI tud­ják elégíteni az igényeket téglából és cserépből is. Kö­tőanyagokból, mészből és ce­mentből, valamint épületfa- és burkolóanyagokból részint továbbra is hiányokkal kell számolni. Az új cikkek, s általában az árukészlet megismertetése, illetve a választás megköny- nyítésére a földművesszövet­kezetek az év második felé­ben sok bemutatót tartanak, száz helyen lesz például árusítással egybekötött konzerv- és édesipari bemutató. A híradástechnikai és a ház­tartási készülékek ismertetésé­re megyénként tíz, az ország­ban összesen kétszáz bemu­tatót rendeznek. Sok helyütt szerveznek modern bútorokat bemutató reprezentatív bú­torkiállításokat. Megyénként, a megye nagyságától füg­gően, 5—25 helyen lesz a második félévben divatbe­mutató, húsz helyen pedig — az illatszergyárak közremű­ködésével — a legújabb koz­metikai készítményeket is­mertetik meg a falusi lakos­sággal. Tervek, célkitűzések, ter­melési adatok népes világá­ban hamar felejti az ember a lényeget: a korszerűbb, eredményesebb munka a dolgozók életét könnyíti. Segítőtárs a sok pénzért vásárolt új berendezés. A Nagykőrösi Konzervgyár gyümölcslé-üzeme automata palackozót kapott. A sza­lagra helyezett piszkos üve­gek emberkéz érintése nél­kül haladnak végig a mo­sógépen és a töltőapparátu­son. Hatezer üveg óránként — és mindössze három nő dolgozik vele! ök is csak el­lenőrző poszton állnak. Diósd a következő példa. Hi van egy kis kézikocsi. A keskeny betonutakón köz­lekedik a csapágygyári gé­pek között. Szállít több mázsás alkatrésznek válót, súlyos szerszámot is. Ilyen­kor egy-egy nagy gép maga­san fekvő lapjára több kéz erőlködte fel az anyagokat. Leszámítva az ősrégi mód­szer baleseti veszélyeit, az effajta munka nagy meg­erőltetéssel jár. Nem is ma­radhatott így sokáig. Moto­ros emelőre nem futotta, de a kiskocsira könnyen járó légpumpát szerelte}c, s az­zal egy-kettőre a kívánt ma­gasságra emelkedik a jár­mű szállító felülete. Ezután csak át kell csúsztatni az addig kínnal emelgetett hol­mit rendeltetési helyére. Találni egyszerűbbet is. Az érdi műanyagüzemben magas feszültségű árammal hegesztik össze a kiszabott lapokat. Egy karmozdulat összeszorítja az anyagokat és már forraszthat a láthatat­lan energia. Egy karmozdulat — nem sok. De naponta százszor, ezerszer egymáshoz présel­ni a műanyagot, már kime­rítő, asszonyok számára. Automatát szerezni ma még nem lehet. Annál kézen­fekvőbb, s egyszerűbb úgy alakítani a mechanizmust, hogy a kéz munkáját egy pedál vegye át. S mennyivel jobb így! Az elkövetkező években nagy léptekkel kell előbbre jutni a könnyebb és ered­ményesebb munkafeltételek megteremtésében — s ime a példák mutatják, ez nem is olyan nehéz! (t. gy.) Páhi Sándor kora reggelen­ként útrakel, s mire a lebukó nap utolsót fürdik a nagy tó­ban, felét, negyedrészét be is járja a kiterjedt „vadonnak*. Eleinte ő is a halastavak épít­kezésénél kubikolt, amikor a munkák oroszlánrésze befeje­ződött éjjeliőrnek szegődött. Aztán halász lett, évekig gon­dozta, ápolta a halakat. Most már a családja is itt lakik a szikesen. A felesége a gazda­ság kacsatelepén dolgozik. Fial — mind a hárman — még is­kolába járnak. \l apajpusztai vadőr igen jól érzi magátebben a munkakör­ben. A minap is vagy kilenc szarkát ledurrantott, mostaná­ban rókára les, mert úgy sej­ti, az is van már pár darab a zsombékok között. Ilyenkor a szelíd őszi dél­utánokon még vendégmarasz- talóbb a környék. Gyülekez­nek a költözőmadarak, ké­szülődnek a halászok az őszi fogára. S ahogy alaposabban körülnéz az ember, önkénte­lenül is arra gondol, mire ké­pes az összefogás. A rabul ej­tett évezredes pusztaságon mindenütt ott van már a ter- mészet-szelídítés nyoma. Be- tonoszlópos villanyvezeték szeli át a Dusztát. kisvasút hordja a haleleséget a belső tavakra, Páhi Sándor szeme- láttára született itt az új, az ő erejével, munkájával is. Né­hány év múlva még több ha­lastó csillog majd a környé­ken, az apajpusztai természet­átalakítók teljesen megszeli- dítik a kopár szikest. A kubi­kosból lett vad- és halőr pe­dig yégleg itt marad már a vadorzók, meg a halászó ma­darak nagy búbsnatára. Súlyán Pál Páhi Sándor a szentesi kubi­kos is úgy érezte — amikor kilenc évvel ezelőtt először pillantotta meg a környéket — hogy megszökik innét. Az­óta is itt él, most már a vi­lágért sem hagyná el a Nagy Lajos tanyát, ö maga bizony­gatta ezt a minap gém vadá­szat közben a halászház mel­letti tónál. Ült a gáton moz­dulatlan, s közben oda-oda puffantott a halászó gémek közé. Aznap vagy húsz sárga gémláb került a tarisznyájá­ba. Veszedelmes ellenfelei ezek a vizimadarak a halak­nak. Egy-egy gém naponta het- ven-nyolcvan deka halat is kifog a vízből, s ha ehhez hozzászámítjuk, hogy töme­gével lepik el a madarak a tó környékét, könnyen meg le­het érteni, mekkora kárt tud­nának tenni halőr nélkül. Mert Páhi Sándor a szikár, barna ember a gazdaság halőre. sőt mi több június óta az Apaj Vadásztársaság vadőri tisztét is ő tölti be. Ért a halászat­hoz, szenvedélyes vadász és nagy szerelmese a környék­nek. Leginkább motoron járja a szikest, de ha beköszönt az esős idő, lóháton vág neki a pusztaságnak. Tennivalója sok akad. Vigyáz a nyulakra. fog­lyokra. különösen arra a né­hány túzokcsaládra, amelyet az állam is külön védelem alatt tart. Övja a nemesebb vizimadarakat, mert vadorzók nemcsak az emberek közül akadnak, hanem odaföntről is lecsap néha-néha a héja, vagy a sas. | Első látásra bizony kiábrándí­f tó az apajpusztai szíkesvilág! íűgy érzi az ember, sivatagba í tévedt, ahonnét az élet már 2 réges-rég megszökött. Aztán, $ha egy kicsit alaposabban kö- ^ rülnéz, rájön: mindez csaló- ^ dás. Különös varázsa kezd ^ lenni a tájnak. Előcsillognak ^ az égszínű halastavak, ma- ^ rasztaló muzsikát zizeg a -ná- ^ das és még a száraz fűtakaró ^ is barátságosabbá szelídül az ^ide-oda futkosó túzokoktól. De ^ nicsak, az imént még alig lát­szott valami, most meg már ^tobzódik a táj a látnivalók- | ban. Szikár gémeskútak á,gas- ^ kodnak odébb, a látóhatár ^ szélén fehérfalú tanyák rej- ^ tőzködnek. ^ Mesélik, hogy olykor-olykor ^délibáb is fellopódzik az égre, ^tavakat, legelő ménest fest a £ vidék fölé. Növeli a romanti­kát a pusztaság múltja is. Va- ^ lamikor bujdosó szegénylegé- ^ nyék, betyárok tanyáztak a ^zsombékok között. Aztán egy fszép napon Koburg herceg ^íratta telekkönyvbe a tizen- ^ nyolc-húszezer holdat. Ezer- ^ számra legeltek a háború előtt ^errefelé a birkák, ötven táján | kezdtek a természet átalakítá- ^sához a Kiskunsági Állami ^Gazdaság dolgozói, s azóta év­iről évre változik a pusztaság ^arculata. Milliókat áldozott az báliam a csatornákra, hatszáz ^ holdon csillog már víz a ha­lastavakban. S az egykor ter- f, méketlen környéket most már ' zöldellő rizsföldek övezik. AZ APAJPUSZTAI HALŐR

Next

/
Thumbnails
Contents