Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

4 ,

NKívltm

1961. OKTOBER 5, CSÜTÖRTÖK

A HERNÁDI CSODA

A Március 15 Tsz elnöke, Juris Ferenc, magas kitüntetést kapott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa méltónak találta a Szocialista Munkáért Érdeméremre. Ám nem ez a csoda, hanem ami a kitüntetés mögött rejlik: a vezetése alatt dolgozó közösségnek megalakulásé óta eltelt, alig két esztendő alatt bekövetkezett, valóban rohamos megerősödése. Nem éppen példa nélkül á’ló, de ilyen

fiatal termelőszövetkezetnél mégiscsak ritka szép eredmények. Amilyen nyilvánvaló, hogy ezért, annyira nyilvánvaló az is, hogy mégsem csak ezért tűzték Juris Ferenc mellére az érmet.

— Miért? — kérdem tői? a hernádi utcán, ahol hosszas keresés után déltájt rátalálok. A motorján jön szembe, megállítom. Járja a határt reggel óta, irányít, ellenőriz,

nem íróasztal mellett

ülő e’nök.

— Hogy miért? Az tudja jobban, aki adta — így válaszol és a kitüntetéséről többet nem beszél, nem mintha szófukar ember lenne. Szerénységből.

— Nézze meg, mennyi mindent építettünk — invitál és elvezet a tsz két tanyájára. Uj istállók, ólak állnak mind a kettőn. A harmadik száz férőhelyes marhaistállót, meg a negyedik sertésólat még építik. De azok is elkészülnek egy-két hét alatt, valamivel i utóbb pedig megépül a harmadik háromezer férőhelyes baromfiól. azon már szintén dolgoznak. E pillanatban kétezer csirkét nevel a tsz, de kétezer főből áll törzs- állománya és háromszáz tojótyúkja van. Mostanában készülnek keltetőgépet venni. Nehogy valahogy elfeledjem, 680 pulyka is pityeg a tanya körül. Szarvasmarhából 260 darabot mondhat magárnak a Március 15. Ebből harminc a fejőstehén.

'L-Hej, pedig tavaly annyira nem volt takarmányunk, hogy el kellett adnunk harminc fejőstehenünket. Idén már bőséges takarmányt biztosítottunk.

Sorolja aztán tovább a tsz új szerzeményeit. Egy traktoruk már volt. A ..tavasszal még négyet vettek. Újdonatúj aratógépükkel idén már maguk arattak és saját új járvasilózójukkal raktározzák el télire a silótakarmányt. Persze, gépparkjukból

a teherautó sem hiányzik.

Ennek a gazdaságnak a gépesítése tehát nem a jövő terve, úgyszólván teljes már, éspedig saját erőből.

— Saját erőből építkezünk saját építőbrigádjainkkal. A dabasi járás többi termelő- szövetkezeteiben is a mi iparosaink építenek.

— Ennyi építkezés, vásárlás sokba kerül. Mi juthat így a tagoknak?

— Tavaly, az volt az első évünk, mert 1959 tavaszán őszi kezdésre alakultunk, negyven forintot fizettünk ki munkaegységenként. És az építkezésekért, beruházásokért kapott hitelkedvezmények segítségével 1 200 000 forint adósságunknak a felét letörlesztettük. Idén? Egyelőre minden munkaegységre kifizettünk húsz forint előleget. Most már, a negyedik negyedév elején úgy látszik, ez idén is meglesz s négyven forint. Ha nincs ez a nagy szárazság, talán hatvan-hetven forintot fizethettünk volna. Tartozásaink nagy részét ebben "az évben mégis- kifizetjük. Építkezéseink után megint csak kapunk hitelkedvezményt és mert az új istállókat nyomban betelepítjük, azért is kapunk az államtól kedvezményt. Élün.k azzal az állami támogatással, amit a saját erőből történő építkezésekért nyújt.

Volt Hernádon termelőszövetkezet már 1950 óta, a Búzakalász, de az sehogysem boldogult. Tagjai már arról beszéltek, szétszélednek, aztán múlt év január elsején egye-* sült a régi, a csak előző esztendő őszén dolgozni kezdő Március la Tsz-szel. Dehogy remélték akkor a régi tsz tagjai, hogy az újban már az első év eredményes lesz, számukra nagyon nagy, egy évtizeden át szokatlan jövedelmet biztosít.

— Bizony sokat kellett dolgoznunk, de majdnem mindenki megtette a magáét, hamarosan rájöttek az emberek arra, hogy

érdemes dolgozni a közösben.

A Március 15 Tsz mindössze harminc taggal alakult. Hogy egyesült veiük a Búzakalász, csak úgy lettek hatvanihár- man.

— Nem mindegyik vált be,

akadt sajnos néhány munkakerülő. Hármat ki kellett zárnunk, mégsem lettünk kevesebben. Ma már száztízen vagyunk. Még a télen is vettünk lel új tagokat, közöttük tíztizenöt holdas gazdákat szintén, a község legjobbjaiból, legszorgosabbj álból valókat.

Azzal jöttek hozzánk ezek, látják, nálunk mindenkinek dolgozni kell, nem tűrjük a heréket, ezért hát bíznak a szövetkezet jövőjében, szívesen belépnek. Ami pedig engem illet, én mindig bíztam benne, már kis korom óta tudom, közös erővel többre megy az ember.

Ha más hangon és más mondaná, bizony üres frázisként háthatna ez a mondat. Talán így véli ez a harmincnyolc éves, siihederségétől fogva mindig keményen dolgozó parasztember is, ezért még hozzáteszi:

— Nagyüzemi gazdaságban nőttem fel, ott tanultam meg a földet művelni Unghváry László híres faiskolájában. Gyerek voltam, amikor odakerültem, ott dolgoztam a fel- szabadulásig. láttam hát a magam szemével, mi a különbség a kisparaszti gazdaság, míg a nagygazdaság eredményei között.

Erre az igazságra Juris Ferenc maga jött rá. Éppen ezért előharcosa már esztendők óta a saját falujában a kollektív gazdálkodásnak. Volt neki is három hold saját földje.

— Abból ugyan nem nagyon lehetett megélni családos embernek ezen a homo- ion, azért kellett mindig másfelé is dolgoznom.

Mindenesetre, amikor megszűnt az Unghváry-cég, egy ideig ebből a három holdból próbált megélni. Aztán elment Restre, beállt a 42. számú építővállalathoz. Hét esztendeig dolgozott ott.

Vasbetonszerelő lett.

üívenben, amikor először osztottak sztahanovista jelvényt, egyszerre hatvanan kapták meg az országban. Juris Ferenc az első hatvan sztahanovista között volt. Jó munkájáért kapott még sok oklevelet és a szakma legjobb dolgozója érmet, meg az építőipar kiváló dolgozója!» címmel is kitüntették.

Közben esténként és vasárnaponként a három hol- dacskáját művelgette. Kihozott a hernádi homokból any- nyit, amennyit csak lehetett. Ezzel a falujabeliek megbecsülését érdemelte ki. Még nagygazdák sem restellették, egyszer-másszor kikérték a tanácsát, különösen a szőlőre, gyümölcsre nézve, hiszen tudták, nagy szakember ebben. Meghallgatták és elgondolkoztak azon is. amit a közös gazdálkodás előnyeiről mondott beszélgetés közben.

Mi sem természetesebb, amikor 1954-ben 130 gazda

elhatározta, hogy szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportba tömörül, meghívták Juris Ferencet elnöküknek. Igen ám. csakhogy az építővállalat nem akarta elengedni kiváló dolgozóját. A szakcsoport kikérő levelet írt. nagynehezen csak erre, de sok sajnálkozással, végül ejengedte a vállalat. Juris pedig jönni akart, hiszen álmai megvalósulásának kezdetet látta a szakcsoport megalakulásában, meg aztán... a föld hívta vissza!

Meg akartam írni, miért kapta Juris Ferenc a nagy kitüntetést. Ehelyett meg elmondtam a Március 15 TsZ és elnöke életének történetét a mai napig. De hiszen ez ennek a kitüntetésnek a története.

Szokoly Endre

Kiállítás Holló László festőművész alkotásaiból

Holló László Kossuth-díjas festőművész alkotásaiból október 7-én kiállítás nyílik a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban. Megnyitó beszédet -mond dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A művész a kiállításon szereplő műveinek nagy részét szülővárosának adományozta. (MTI)

Micsoda különbség!

Furcsa társaság gyülekezett hét végén a Nagykovácsi tőié magasodó hegycsúcson, a csúcs ölén megbúvó kedves kis menedékházban. Homlokukra szerelt sugárvetőfényszóróval, könnyű sportdresszben, futócipőben fiatalabb és idősebb férfiak. Másodosztályú tereptájékozódási versenyzők. Volt köztük kereskedő, munkás, tisztviselő, mérnök, autóbuszkalauz, technikus, s még ki tudja mi minden, csak katona nem, egyetlen egy sem.

Nehéz versenyre indultak. Az éj homályába burkolt, sűrűsödő köd takarta sziklás, szakadékos, kietlen nagyszénást, zsíroshegyi és piliscsabai hegyvidék sötét erdőiben, öt-hat kilométeres körzetben, tenyérnyi térkép alapján kellett nyolc ellenőrző pontot megtalálniok. Egy-egy ilyen pont nem több, mint a szurokfekete erdő valamelyik fájára tűzött kartonlap, alatta bélyegzőpárnával és bélyegzővel. Kartonlapján ezzel igazolja a versenyző, hogy a kitűzött pontot megtalálta. Ember a talpán, aki ezek közül egyet sem szalaszi el!

A start után másfél-két órával egymás után futottak be a versenyzők izzadtam de mosolyogva, jelezvén, hogy minden pontot „fogtak”, azaz megtaláltak. Amíg szemügyre ívelték az ellenőrző kartonokat, nekem mulatságos katonatörténet jutott eszembe 1944. afna emlékeztes októberéből.

Akkor, egy esős őszi napon ütött-kopotl magyar katonák vonultak vissza éhesen, sárosán, csüggedten a pác— gödöllői makadámúton. A vánszorgó menet már a gödöllői patkókunyar felé járt, amikor tócsákat freccsentve fékezett mellette égy pléhzászlós, méregzöld parancsnoki személyautó. Vékony zászlós pattant ki belőle, utána pedig dagadt, bikanyakú ezredes kászálódott ki az ajtón. Lepedőnagyságú vezérkari térképet terítettek a motorházra. De akárhogy forgatták, az égtájak sehogy nem stimmeltek. A tájolót alighanem megzavarta a duruzsoló motor közelsége. Soká csak a potrohos ezredes veres tarkója és kidudorodó píromba fara látszott. Kínlódtak, kínlódtak, alig két kilométerre a patkókanyartól. Aztán az ezredes hirtelen felegyenesedett és ráreccsent a segédtisztjére:

— Zászlós úr! Menjen be a paraszthoz és kérdezze

meg, hogy hol vagyunk! . ' ......... .............

(

—Iron)

\ Budakalászi Texlitaűvek segítsége a mezőgazdaságnak

A Budakalászi Textilművekben szintétikus fonalak felhasználásával olyan belül gumírozott tömlőt kísérleteztek ki, amely a mezőgazdaságban az öntözéses területeken vas-csővezeték helyett jól alkalmazható. A vascsövekkel szemben számos előnye van a gumírozott textiltömlőnek: olcsóbb, könnyen szerelhető, mozgatható és lényegesen rövidebb ideig tart áthelyezése egyik területről a másikra. A tömlő két-három coll átmérőjű le-, hét és húszméteres darabokat készítenek belőle. EZefk a részek akár tízezer méter

hosszúságú csővezetékké' is összszerelhetők.

A Budakalászi Textilművekben gyártott gumizott szintétikus tömlők alkalmazását a közelmúltban bemutatták a Szekszárdi Állami Gazdaságban és a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban, ahol a szakemberek 1000—1000 méter tömlőt az öntözésnél, munka közben vizsgáltak meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a textiliparnak ez az új gyártmánya kitűnően felhasználható a mezőgazdaságban. (MTI)

VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

^'fllédí/fíriar?

te«rrj..TTn^m;TnBT1rrM7„^7,7rrpaM

A Balatonon jártak

Az| abonyi József Attila Tsz nőtanácsa autóbuszkirándulást rendezett a Dunántúlra. A résztvevők legszebb élménye a Balaton volt. Jártak Tihanyban, ellátogattak Siófokra és Balatonfüredre. gyönyörködtek a „magyar tenger” szépségében, visszafelé pedig Budapesten tartottak rövid pihenőt. Az abonyi kirándulók feledhetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza és azóta egyre azon törik a fejüket, vajon jövőre hová vezet majd útjuk.

„Szarkák“a kukoricában

Egy verőfényes, őszi napon négy szolnoki lakos arra szövetkezett, hogy meg- dézsmálja az abonyi Lenin szövetkezet kukoricatábláját. Tervük azonban kudarcot vallott. A szemfüles mezőőr rajtakapta őket. amint éppen zsákba gyömöszölték a letört kukoricát. Társadalmi tulajdon terhére elkövetett lopásért kerülnek Szolnokon a szabálysértési hatóság elé.

Kőt tűz egy óra alatt

Mozgalmas napja volt a minap a ceglédi tűzoltóságnak. Alig egy óra alatt két tűzesethez vonultak ki. Mindkét tüzet gyerekek okozták. Az egyik a ceglédi Lenin Tsz területén, Nagy Ferenc tsz- tag tanyája közelében ütött ki. Egy szalmakazal borult lán'gba és csak a környező épületeket sikerült megfeszített munkával megmenteni. Száz mázsa szalma elhamvadt. A másik tüzet a Táncsics Termelőszövetkezetben észlelték. Mintegy húsz mázsa szalma lett a lángok martalékává. A két tűzeset a szülőket rnég fQkpzottabh figyelemre és körültekintésre inti.

MOHORoVrofiRE

Egy kiló hús — száz forint

Baki Istvánná kávai lakos a közelmúltban levágott egy sertést A húsából másoknak is adott el, természetesen pénzért. Bebizonyosodott, hogy Bakiné három ismerősének egy-egy kilogramm sertéshúst mért ki. Ezért a szabálysértési hatóság háromszáz forintra büntette.

ííkésiült a gimnázium új Síárnya

Lassan már három éve annak, hogy a monori gimnázium

I építési munkálatait megkezd- I ték. A múlt tanévben már ! két szárnyban folyt a tanítás,

I a közelmúltban pedig átad- | ták a harmadik szárnyat is. Az új szárnyban kapott helyet a tágas, korszerűen felszerelt konyha. Ugyanitt található a világos, gumipadlós ebédlő. Az emeleten épült a kétszáz négyzetméteres, lég- fűtéses tornaterem, valamint az orvosi szoba, a zuhanyozó és az öltöző.

Ifjú nyúltenyésztők

A maglódi iskola nyúlfarm-' ja egyre gyarapodik. A tenyészetet három törzskönyvezett nősténnyel és egy bak nyállal kezdték a gyerekek. A jelenlegi állomány 35 anya és hét bak. Minden gyerek, aki jelentkezik, kap egy vagy két fiatal anyát. A szaporulatból egy nyuszit vissza kell adni az iskolának, a többi a vállalóé. Az iskola állattenyésztő őrse nagyon komolyan veszi a nyúlfarm gondozását. Szeretnék az állományt legalább 150-re emelni és kialakítani ' az igazi „nagyüzemi” nyúl tenyészetet.

Ifjúsági klubot alakítanak

Alig égy hónapja alakult meg a Nagykőrösi Földművesszövetkezet KlSZ-szerveze- tének irodalmi szakköre. Azóta már színvonalas irodalmi esten mutatkoztak be a közel kétszáz főnyi közönségnek. Most pedig újabb tervet kovácsolnak. A városi KISZ- faizottsággal közösen arra az elhatározásra jutottak, hogy létrehozzák Nagykőrösön az ifjúsági klubot. Ezzel lehetővé teszik minden KISZ- fiatalnak, hogy közösen szórakozzanak, művelődjenek, kulturált körülmények kozott. Á kíuhban Többféle szakkör működését tervezik, így művészeti, tánc- és színjátszó csoport alakul majd, sőt, lehetőség nyílik arra is, hogy zenekart alakítsanak;

Tehén a járdán

Sok bosszúságot okoz Nagykőrösön a Kossuth Lajos utca lakóinak és az arra sétálóknak néhány felelőtlen gazda. Ahelyett, hogy a ko- csiúton hajtanák teheneiket, egyszerűen a járdán sétáltatják a jószágot. Hogy aztán a tehenek sétafikálása nem múlik el nyomtalanul, az már' úgy látszik, nem érdekli őket. Márpedig a tisztaság alighanem nekik is érdekük. Ha másért nem: ,a járda takarítása miatt. Ami egyébként kötelességük.

OKTOBER ESTE

mátlanul csüngött le a fogasról. Eszébe jutott, Erzsi ilyenkor mindig vállfára teszi. Míg vállfáért matatott a szekrényben, levert egy ruhát. Csak amikor kihalászta a szekrény aljáról, látta, Erzsi kiskosztümje, amelyet a születésnapjára kapott. Mennyire örült neki! Ott csüngött a nyakában, s bor- zesra kócolta a haját.

Megcsapta Erzsi kellemes illata. Egy pillanatra lehunyta a szemét, öntudatlanul azt remélve, mire kinyitja, ott áll előtte Erzsi.

De csak a felvágott volt ott. Meg a kenyér az uborkával. A kamrában is hiába húzkodta, emelgette a fedőket. A lábosokban sült kacsa. disznóhús lesütve, minden mi jó, de még sem jó. Milyen is lenne, ha most Erzsi eléje kanyarintana egy gőzölgő galuskás pöx-költöt! Az lenne a vacsora.

Kedvetlenül ment ki a konyhába, s a kedve még rosszabb lett. amikor észrevette, a felvágott foltot hagyott a szobaasztalon. Erzsi bizonyára észreveszi. Három napra hagyja itt, de akkor

már ott a zsírfolt! Először voltak külön, pedig már két esztendeje házasok. Először, de utoljára! Erre legalábbis ő esküdött, nem engedi többet Erzsit, ő nem szerencsét- lenkedik egyedül.

Nagy darabokat tört a kenyérből, a puha, foszlós bél engedelmesen vált ketté. Nagy falatokban nyelte le a veronait, a bőrét menetközben húzkodta lefelé. Az uborkától elvásott ,a foga, az étel egy csomóba állt ősz-' sze 'a gyomrában, abbahagyta.

Kinézett az ablakon, de csak a lehulló eső csíkjait látta az ablakon kijutó fényben.

Nyirkos, szürke minden. És Erzsi sincs itt. Talán a rádiót ha bekapcsolja, áltatta magát, de rögtön tromfolt is

— az sem érdekli.

Hiába, ilyen az ősz. Nem melegít, nem csillog, mint a nyár. nem kanvnrít fehér palástot, mint a tél, nem hoz zöldet, új, izgató szagokat, mint a tavasz, nem hoz semmit, csak visz. Erzsit is elvitte.

Ezen nevetett.

— Olyan tragikusan nézem

— morfondírozott magában

—, mintha egyetlen ember lennék a világmindenségben. Mintha mindenki elhagyott volna, mintha minden ellenem lenne...

A nevetés saját maga ke- sergésén kizökkentette az unalomból. Rágyújtott, keresgélni kezdett a lemezek között.

Míg a vékony lemezek között babrált, tekintete összevissza kalandozott a szobában, s csak amikor odanézett, hogy melyiket is húzza ki, vette észre, cédula kukucskál ki a lemezek alól. Kihúzta, s első pillanatra értetlenül nézte Erzsi keze- írását, de aztán szélesre szaladt a szája.

Drága — állt a cédulán —. tudtam, hogy ide benyúlsz, ha. majd unatkozol. Tudod mit? Tedd fel a Kék Dunát, emlékszel, arra táncoltunk először együtt. Biztosan megérzem, amikor felteszed. Millió puszi: Erzsók. .

Tánclépésben vitte a lemezt a lemezjátszóig, s míg a tű nyomán megszólaló zenekarral fütyülte a dallamot, az esze azon járt. vajon Erzsi tényleg megérez- héti-e, hogy ő most feltette a Kék Dunát?

Mészáros Ottó

f

£ Esett. Három napja nem £ áll el, esik, esik szakadatlanul. £ Nedves minden. A város kö- £ zepán még valahogyan elbúj- ^ hat előle az ember, de itt £ kinn, a mellékutcában, már ^ nincs hová bújnia. A házak messze benn, a léckerítések 4 mögött gubbasztanak, s a ^ járdán is csak akkor fényle- 4 nek fel a pocsolyák, amikor í már belelépett az ember.

| A szürke, ázott világ rossz 4 ízt lopott a szájába, de csak 4 akkor jött rá, amikor az elő- ; szobában felkattintotta a vil- á lányt. Nem volt semmihez 4 sem kedve. Azzal indult ha- ^ za, hogy olvas. Vagy lemeze- á két rak fel. Van néhány új J szerzemény, egyszer hallgat- ^ ta csak őket.

| Kirakta az aktatáskából a ^ felvágottat meg a kenyeret, ^ a zsírpapírba csomagolt két '/. savanyú uborkát. Minek vet- | te ezt is? Itthon van elég en- J ni való, Erzsi egy hétre va- ^ lót készített, pedig csak há- £ rom napra ment el. Három ^ nap. Ma a második. Holnap ^ három, s holnapután már itt- 4 hon is lesz.

^ Ilyen pocsék időben kellett ^ neki pont elmennie. Dehát ^ megírták a mamának, két- ^ ségbeesett volna, ha Erzsi a 4 közölt időpontban nem ér- 4 kezik meg.

g A ballon ernyedten, for-