Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-31 / 257. szám

4 1961. OKTÓBER 31, KEDD Folytatta tanácskozását az SZKP XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára. A leningrádi és moszkvai küldöttség, az ukrán és a grúz kommunista párt küldött­sége megbízásából Podgor- nij határozati javaslatot ter­jesztett az SZKP XXII. kongresszusa elé a Lenin- mauzóleumról. A határozat javasolja, hogy a Vörös té­ren a Kreml falánál levő mauzóleumot nevezzék ezen­túl Vlagyimir Iljics Lenin- mauzóleumnak. A határozat célszerűtlennek minősíti, hogy a Sztálin testét magában foglaló koporsó továbbra is a mauzóleumban legyen. Az SZKP XXII. kongresszu­sa a hétfő délelőtti ülésen ha­tározatot hozott „Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumáról”. ,,A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXII. kongresz- szusa elhatározza: 1. A Vörös téren, a Kreml falánál levő mauzóleumot, amelyet Vlagyimir Iljics Le­nin — a kommunista párt és a szovjet állam halhatatlan vezére, az egész világ dolgo­zóinak vezére és tanítója — emlékének megörökítésére emeltek, a jövőben Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumának kell nevezni. 2. A J. V. Sztálin koporsó­ját magában foglaló szarko­fágnak a mauzóleumban való további őrzése tarthatatlan, mivel Lenin végakaratának Sztálin által történt súlyos megsértése, a hatalommal va­ló visszaélések, a becsületes szovjet emberek ellen intézett büntető intézkedések és a sze­mélyi kultusz időszakában el­követett egyéb cselekedetek lehetetlenné teszik, hogy Sztá­lin holtteste és koporsója V. I. Lenin mauzóleumában marad­jon”. A kongresszus küldöttei egyhangúlag elfogadták ezt a határozatot. Ezután a kongresszus foly­tatta Frol Kozlov beszámoló­jának megvitatását az SZKP szervezeti szabályzatában végrehajtandó módosításokról. Ötszörös szemesterménytermelés a szűzföldeken Alekszandr Georgijev, az Altáj-határterületi pártbizott­ság első titkára kijelentette, hogy az általa képviselt szer­vezet egyhangúlag támogatja az előadói beszédben és az új szervezeti szabályzatiban fog­lalt összes tételeket és követ­keztetéseket. Hangsúlyozta, hogy az Altáj határterületi kommunisták élen jártaik csaknem három­millió hektár szűziöld meg­művelésében. A kommunis­ták vezették a harcot, azért, hogy a nép szolgálatába ál­lítsák az Altáj határterület mérhetetlen gazdagságát. A felszólaló elmondotta, hogy az Altáj határterületi szűz­földek mér több mint egy- milliárd púd szemes terményt adtak pótlólag az államnak. A határterületen az évi sze- m es termény-termelés ötszö­rösére növekedett a szűzföl­dek feltörése óta. Alekszandr Georgijev a küldöttek tapsá­nak kíséretében jelentette ki, hogy „az Altáj-vidék évente legalább egymilliárd púd gabonát fog termelni”. Támogatta Frol Kozlov előadói beszédének azt a té­telét, hogy több társadalmi munkást kell bevonni a párt­munkába. Nyikolaj Rogyionov, a Ka­zahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára elmondotta, hogy a párt és az ország életében teljes diadalt aratott a XX. kong­resszus lenini irányvonala, a személyi kultusz következ­ményeinek felszámolását és a pártélet lenini normáinak helyreállítását szolgáló irány­vonal. A szónok támogatta a kül­dötteknek azt a javaslatát, hogy Molotovot, Malenko- vot, Kaganovicsot ki kell zárni az SZKP soraiból. Ki­jelentette, továbbá, hogy a Kazahsztáni Kommunista Párt küldöttsége teljes mértékben támogatja a leningrádiak ja­vaslatát, hogy a Sztálin ko­porsóját tartalmazó szarko­fágot el kell vinni a Vörös téren levő mauzóleumból. Nyikolaj Rogyionov kijelen­tette, hogy az SZKP új szervezeti szabályzata — amelyet a pártról szóló lenini tani-- tás alapján dolgoztak ki — általános érvényűvé teszi a pártépítes tapasz­talatait és új fokra eme­li a pártról szóló tudo­mányt. Az új szervezeti szabályzatot összehangolták a kommunista építés új feladataival. Visz- szatükröződik benne a pár­ton belüli demokrácia további kiterjesztését szolgálói irány­vonal. A szónok megjegyezte, mi­lyen nagy jelentőségű a tár­sadalmi munkások hálózata a pártmunkában. Rogyionov megállapította — teljes helyeslésre talált az az elv, hogy a vezető kádereket a vezetés folyamatosságának fenntartásával rendszeresen fel kell újítani. Alekszej Sibajev, a szarato- vi területi pártbizottság első titkára (oroszországi föderá­ció), a terület dolgozóinak a hétéves népgazdaságfejleszté­si terv teljesítésében elért si­kereiről szólva, kiemelte a helyi pártszervek és az alapszervezetek megnöveke­dett szervező szerepét Kitért azokra a nagy távla­tokra, amelyek a hatalmas földgázkészletek kiaknázása alapján a terület vegyipará­nak fejlődése előtt állanak. Alekszej Sibajev rámuta­tott, hogy a kommunistáknak a nem függetlenített bizottsá­gok munkájába való bevoná­sa még jobban kibővíti és megszilárdítja a párt és a nép kapcsolatait. Semmivel sem indokolt, hogy a frakciósok az SZKP soraiban maradjanak Pavel Leonov, a szahalini területi pártbizottság első tit­kára támogatta azt a javasla­tot, hogy a kongresszus azok­kal a módosításokkal és ki­egészítésekkel hagyja jóvá a szervezeti szabályzat terveze­tét, amelyeket Frol Kozlov be­számolójában kifejtett. A szónok kijelentette, hogy Szahalin, amely a cáriz­mus idején a száműzetés helye volt, a kommunista párt vezetésével nagy gazdasági körzetté, a Szov­jetunió megbízható keleti előőrsévé vált. , Szahalin a világ 26 országá­ba szállít szenet, kőolajat, pa­pírt, cellulózt. Zivonij Szergyuk. az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizott­ság első elnökhelyettese kife­jezte azt a meggyőződésé*', hogy a huszonkettedik kong­resszus ama határozata, amely szerint a Vörös téren levő mauzóleumot a jövőben Vla­gyimir Iljics Lenin mauzó­leumának fogják nevezni. Sztálin tetemét pedig más helyre viszik át, egyhangú he­lyeslésre talál az összes kom­munisták, az egész 6zovjet nép között. Amikor a huszadik kong­resszuson lelepleződött Sztálin személyi kultusza — foly­tatta Szergyuk —, a központi bizottság sok olyan tényt nem ismert még, amely Molotovnak, Kaganovicsnak és Malen- kovnak a tömeges büntető intézkedésekben való rész­vételét bizonyítja. A szónok hangsúlyozta, sem­mivel sem indokolható, hogy a frakciósok az SZKP sorai­ban maradjanak. Mi, kommunisták egyhan­gúan támogatjuk az SZKP szervezeti szabályzatának azt a megállapítását — mondotta —, hogy semmilyen frakció­zás és csoportosulás nem egyeztethető össze a marxista —leninista pártszerüséggel és a párttagság fogalmával. Julija Vecserova, a sza- vinszki „szolidaritás” gyár szövőnője, aki az ivanovói (OSZSZSZK) pártszervezetet képviseli, mélységes hálát juttatott kifejezésre a köz­ponti bizottság, az SZKP Köz­ponti Bizottságának elnöksége és személyesen Nyikita Hrus­csov iránt, a szovjet nép jó­létéről és boldogulásáról való fáradhatatlan gondoskodásu­kért. Julia Vecserova az Ivanovo területi textilipar fejlődéséről szólva elmondotta, hogy az évi szövettermelés elérte a kétmilliárd métert. A kongresszus Frol Koziov- nak, a párt központi bizott­sága titkárának elnökletével megalakította az SZKP szer­vezeti szabályzat-tervezetének módosításait és pótlásait fe­lülvizsgáló bizottságot. Ezután Fjodor Gorjaesev, a Novoszibirszk területi párt­bizottság első titkára szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a terület minden kommunistája és dolgozója egyhangúlag he­lyeselte a párt programterve­zetét és szervezeti szabályza- táiuik tervezetét, az SZKP Központi Bizottságának poli­tikai irányvonalát és gyakor­lati tevékenységét. Fjodor Gorjaesev hangsú­lyozta — a Novoszibirszk te­rület dolgozói helyesnek tart­ják, hogy a kongresszus el­mondta a teljes igazságot Sztálin személyi kultuszának következményeiről, valamint Molotovnak, Kaganovicsnak, Malenkovnak és a pártelienes csoport többi részvevőjének frakciós tevékenységéről. Min­den kommunistának az az egységes véleménye, hogy a frakciósokat ki kell zárni a pártból. Az SZKP új szervezeti sza- baiyzata még magasabbra emeli a pártnak, mint a kom­munista építés szervezőjének es ihletőjének szerepét —, je- lenttette ki Gorjaesev, A szónok elmondta, hogy a területen kidolgozták a továb- bi gazdasági fejlesztés terveit. Előirányozták, hogy a Novo- szibirszk-területen a közeljö­vőben 450 millió púdra emelik az évi gabonatermést. 1965-re 120 iparvállalatot és több mint négy millió négyzetméter la­kóterületet kell felépíteni. Szemjon Scsetyinyin, az SZKP irkutszki területi bi­zottságának első titkára kö­zölte hogy a terület pártszer- ^!‘eibGn az SZKP program­jának es szervezeti szabályza­tnak tervezetét nagy aktivi- Vlt5ttak meS- A terület minden dolgozója forrón tá- nogatja és helyesli a pártnak es központi bizottságának le­nini általános irányvonalát. A. XX- Pártkongresszus óta vez<üe terÜIet pártszer­vezete több mint harminc százalékkal megnövelt több mint 82 000 parttagot számlál. doutmhognySaCSXxnyÍn 1™"­resszus óta az irkutszki terüle­ten oz ipari termelés kétsze­kedett TkrrCdfn' Mednö~ve- kedett a különféle mezögazda­*agi termekek termelése. A mezőgazdaság fejlődésének színvonala azonban __ hm» « 2.Ä, , ^eszl^o!t azokról az intéz­kedésekről, amelyeket a mező­gazdaság további fellendítésé- K® t^kében tesznek- A töb­bi kozott a szűzföldek feltöré­iánll 3 f°!^nŰVeIéa kultúra­Ä ESLfSiiJS: mTisjgsr** m“"­Vaszilij Gubanov, a . Gvőze- ^era”.k°lhoz pártbizottságá­nak titkára a sztavropoli párt- szervezet (OSZSZSZK) kül­döttségének véleményét tol­mácsolva a frakciósok legszi­gorúbb megbüntetését köve­telte. Hangsúlyozta, hogy Sztálin tetemének eltávolítá­sát a Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumból minden szov­jet ember feltétlenül helyesel­ni fogja. Vszevolod Kocsetov író, az „Oktyabr” című folyóirat szerkesztője arról beszélt, hogy az irodalomnak és a művészetnek milyen nagy szerepe van a kommunista társadalom emberének neve­lésében. Vszevolod Kocsetov megál­lapította, hogy a szovjet írók az elmúlt években sikerült, új műveket írtak és kijelen­tette, hogy továbbra is meg kell mutatni az irodalomban a szovjet társadalom minden új vonását. Az ülésen elnöklő Leonyid Jefremov, a gorkiji területi pártbizottság első titkára ez­után bejelentette, hogy Frol Kozlovnak, az SZKP szerve­zeti szabályzatának, módosítá­sáról szóló beszámolójához tizennyolcán szóltak hozzá. A kongresszus elnökségéhez ja­vaslat érkezett a vita beszün­tetéséről. A javaslatot egy­hangúlag elfogadták. Az előadó nem tartotta szükségesnek, hogy zárszót mondjon. Az elnök közölte, hogy a kongresszushoz fellebbezések jutottak el a pártból váló ki­zárás és pártbüntetések kér­désében, valamint más szemé­lyi ügyekben. A kongresszus az SZKP Központi Bizottsá­gára bízta a fellebbezések el­bírálását. Ezután moszkvai idő szerint 17 óráig (magyar idő szerint 15 óráig) szünetet rendeltek el, majd a kong­resszus zárt ülésen folytatta munkáját. Felavatták a moszkvai Marx-emlékművet Vasárnap délelőtt sok ezer moszkvai dolgozó gyűlt össze a szovjet főváros szívében, a Nagy Színházzal szemben, a Szverdlov téren és a térbe torkolló utcákon. Itt voltak a XXII. pártkongresszus kül­döttei, a külföldi vendégek, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagjai, a párt veterán harcosai. Megjelentek Maro­sán György és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, a magyar párt­küldöttség tagjai is. A 220 tonnás gránit tömbből kifara­gott* monumentális Marx-em- lékmű fehér lepellel letakar­va állt a tér közepén. 1920. május elsején ezen a helyen Lenin tette le a szobor alap­kövét. Városszerte örömet és lel­kesedést keltett a hír, hogy a moszkvai városi tanács szom­baton Marx sugárútnak ne­vezte el a téren keresztülhú­zódó széles utat, amelynek ré­sze a híres Ohotnij Rjad is. A nemzetközi munkásmoz­galom ismert vezetőinek je­lenlétében Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottságá­nak első titkára mondott megnyitó beszédet, majd át­adta a szót Nyikita Hruscsov- nak, a központi bizottság el­ső titkárának. Hruscsov, az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a szovjet kor­mány megbízásából, szemé­lyesen vágta el a szobrot öve­ző piros selyemszalagot. A ha­talmas emlékműről az I-nter- nacionálé hangjai mellett le­hullt a fehér lepel. Minden tekintet a szürke gránitba vésett, határozott arcvonásokra, Marx ma­gas homlokára, ökölbe szorított kezére szegező- dött. Nyikita Hruscsov ezután beszédet tartott. — Az emberi­ség sohasem fog megfeledkez­ni Marxról, a tudományos kommunizmus megalapítójá­ról. Ez a szobor örök jelképe lesz annak, hogy pártunk hű a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség elvei­hez — mondotta. — Ezekben a napokban a XXII. kongresz- szus új, hatalmas emlékmű­vet állít Marxnak, Engelsnek, Leninnek: a kommunizmus építésének programját. A program és a nyomában fel­épülő kommunista társadalom halhatatlan emlékmű lesz, s a világ minden népe láthatja majd a kommunizmus monu­mentális épületét. Éljen a marxizmus—leninizmus örök­ké élő és fejlődő tanítása! Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára rövid beszédben han­goztatta, hogy Marx Károly, a nagy német tudós és forra­dalmár, Engels Frigyessel együtt, legyőzhetetlen for­radalmi tanítást adott az emberiségnek, bebizonyította a kapitaliz­mus elkerülhetetlen vere­ségét, a proletariátus győ­zelmének bizonyosságát: ezt a tanítást fejleszti ma tovább a XX. század kom­munista kiáltványa: az SZKP új programja. Ulbricht, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a mar­xizmus—leninizmus, a kom­munista pártok harci össze­fogásának éltetésével fejezte be beszédét. John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának főtitkára, Marx londoni mun­kásságáról, a Londoniban ki­adott kommunista kiáltvány­ról beszélt. — Mély jelképes értelme van annak, hogy Marx em­lékművét éppen itt, Moszk­vában, az SZKP XXII. kong­resszusának napjaiban leplez­zük le, amikor a szovjet nép az új kommunista kiált­vány megvalósítására készül — mondotta. A nagygyűlés a szovjet himnusz hangjaival ért vé­get ★ A Marx-emlékművet Lev Kerbel szobrászművész és Ru­ben Begunc, Nyikolaj Koval- csuk, Vlagyim Makarevics és Vlagyimir Margulisz építé­szek alkották. A szobor és talapzata mű­vészileg egy egészet képez. Marx alakja szinte kinő a nyolc méter magas, szürke gránittömbből. A talapzat lábánál allegóri- kus munkásaink áll, kezében zászlóval, amelyen a kom­munista kiáltvány halhatat­lan szavai olvashatók: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” ....... A talapzaton ez a felírás van: „Marx Károlynak — a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és népe”. Az emlékműhöz szürke grá­nitlépcsők vezetnek. Az em­lékmű két oldalán egy-egy négyszögletes kőlap, rajtuk Engels szavai: „Neve és mű­ve örökké élni fog”, illetve Lenin szavai: „Marx tanítása mindennél erősebb, mert igaz”. A XXII. kongresszus nemzetközi visszhangja MOSZKVA Október 29-én este a kong­resszus két chilei küldöttje: Jósé Gonzalez, a chilei Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának titkára és Cipria- no Pontigo, a KB tagja, be­számolt élményeiről a moszk­vai televízióban. Mindketten elismeréssel szóltak a Szovjet­unió egyre növekvő hatalmá­ról, tudományos, ipari és kul­turális eredményeiről. Gonzalez kijelentette, hogy a pártprogram végrehajtásá­nak óriási jelentősége lesz a függetlenségükért harcoló né­pek számára. Az elmúlt négy hónap alatt 64 hatalmas iparvállalatot he­lyeztek üzembe a Szovjet­unióban, az ifjúság tevékeny közreműködésével. A kong­resszus tiszteletére indított munkaverseny keretében több mint kétmillió ifjúmunkás máris teljesítette ez évi ter­melési feladatát. VARSÓ A „Trybuna Ludu”, a LEMP sajtóorgánuma, október 29-i számában ismerteti az SZKP harcát a személyi kultusz el­len, valamint a XXII. kong­resszus jelentőségét ebben a tekintetben. Amint Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson az Al­bán Munkapárt vezetőiről mondott, az is a személyi kul­tusz ideológiája és gyakorla­ta ellen irányul. Az egész nemzetközi munkásmozgalom egyetértett a XX. kongresz- szus határozataival. Ha az albán vezetők szem­beszállnak a XX. kong­resszus irányvonalával, az egész nemzetközi munkás­mozgalom által elfogadott elvek ellen tiltakoznak. A XXII. kongresszus jóvá­hagyta a kommunista társada­lom felépítésének program­ját. Ez azonban keresztül- viheteüen a pártélet és az állami élet lenini elveinek teljes érvényesülése nélkül. A XX. kongresszus a lenini elvek uralmának visszaállítá­sával megteremtette a felté­teleket ahhoz, hogy minden erőt mozgósítsanak a kom­munizmus felépítésére; mun­káját tovább folytatta a XXII. kongresszus. BERLIN A lapok tudósításokat kö­zölnek az NDK dolgozóinak az SZKP XXII. kongresszu­sa tiszteletére vállalt kötele­zettségek teljesítéséről, ki­emelve, hogy az NDK dol­gozói tettekkel is kifejezik: helyeslik az SZKP új prog­ramját, figyelemmel kísérik a XXII. kongresszus mun­kálatait. A hallei „Leuna”- művékben foglalkoztatott 27 tudós, illetve tudományos dolgozó levelet írt Walter Ulbrichtnak, a Német Szo­cialista Egységpárt Közpon­ti Bizottsága első titkárá­nak, amelyben hangoztatják: feszült érdeklődéssel figye­lik az SZKP kongresszusá­nak eseményeit és a kong­resszus anyagát megvitat­ják. A kongresszusi anyag­ból levont tanulságok alap­ján a 27 tagú értelmiségi csoport eddig 21 konkrét kötelezettséget vállalt az ipari termelés növelésének elősegítésére. Dr. Helmut Winkler pro­fesszor, az ilmenaui elektro­technikai főiskola fizikai in­tézetének igazgatója kijelen­tette: „Az NDK sok más tu­dósával együtt bizonyosak vagyunk benne, hogy az SZKP XXII. kongresszusa az alkotó ösztönzés forrásá­vá válik és meggyorsítja a tudományos felismerés hala­dását.” Hozzátette, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság hétéves tervének teljesítése hozzá fog járulni — még ha szerény méretek­ben is — a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtéséhez. Dr. Rudolf Geist professzor, az említett főiskola szab­ványügyi intézetének igaz­gatója azt a véleményét fe­jezte ki, hogy az SZKP új programja, a XX. század­nak ez a Kommunista Kiált­ványa, felszólítja az összes tudósakat, hogy adják át ma­gukat az alkotó álmoknak és a tudomány továbbfejlesz­tésével segítsék elő a kom­munista építés meggyorsítá­sát. Dr. Otto Rühle professzor, egy 60 tudósból álló kutató- csoport vezetője arról beszélt,- hogy az emberek derűs jö­vőjére vonatkozó szavak, amelyeket az SZKP prog­ramja tartalmaz, igen nagy jelentőségűek az NDK észa­ki területeinek fejlődése szempontjából is, hiszen e (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents