Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
1861. OKTOBER 29, VASÁRNAP mar mec s^tíríao Herkules oszlopain túl Kejtély.e még Atlantisz rejtélye? Platon görög tudós, amikor leírta sorait a csodálatos világról, amelyet ugyan nem látott, de annál többet hallott róla, nem gondolta, hogy krónikájának néhány oldala egész könyvtárakat szül majd arról a kérdésről: létezett-e Atlantisz? A krónika pedig szűkszavúan leírja a Herkules oszlopain — a mai Gibraltári szoros — túl pár napi hajóútra elterülő óriása földrészt, amely gyönyörű városokban és változatos tájakban gazdag s megemlíti azt is, hogy ez a szépséges szigetbirodalom nagy hajóhaddal bír. Amíg a geológia és a geofizika nem fejlődött ki mai állapotába, addig a kétkedők egyik legerősebb fegyvere ez volt: ha valóban volt Atlantisz s valóban voltak hajói, miért nem bukkanunk sehol a hajók nyomaira? Valóban: sem Afrika, sem Nyugat-Európa, sem pedig Amerika keleti partjain még karcolásnyi írásjelet, rajzot sem találták, amely csalt homályosan is bizonyítaná az atlantidák létezését. Tárgyi bizonyítékokról — sírok, vagy csak akár egyes fegyverdarabok, pénzecskék — nem is beszélve. Amikor a Yucatan félszigeten előkerültek a dzsungel homályából a mayák nagyszerű piramisépítményei, az At- lantisz-rajongók megint felkiáltottak: no lám! Mennyi a hasonlóság az egyiptomi és a mexikói gúlák között. Igaz, hogy az utóbbiak lépcsőzetesek, dehát mégis csak gúlák. A hasonlóság kétségtelen volt, de összefüggésre nem bukkantak. Ha a két kultúra rokon egymással, akkor elsősorban írásuk, árul el rokonságot. Erről azonban szó sem volt.' Az At- lantisz-rajongók ismét melléfogtak. Amikor megállapították az Atlanti-óceán mélyén rejtőző S-alakú hegylánc létezését, t rajongók feszülten várták a vizsgálatok eredményeit. A geológusok kiderítették, hogy ez a hegyhátság földrengésekben igen gazdag. Rögtön megszületett a legújabb At- lantisz-elmélet: íme, előkerült az elsüllyedt földrész középhegysége. A földrengések az egykori katasztrófa állandó utórengéseit tanúsítják. Ezt, a látszólag tetszetős elméletet döntötte halomra Wegener és Taylor felfedezése. Különböző geológiai észlele- tekből kiderítették az egykori „pangea” valószerűségét. A pangea, azaz őskontínens valaha egybefogta a mai hat földrészt. Később azonban különböző erők hatására a pangea szétvált s a kontinensek vásdorlásba kezdtek a náluk jóval nagyobb fajsúlyú magmatömegeken. Legékesebb bizonyítéknak az látszott, hogy ha Dél-Ame- rikát és Afrikát összetolnánk, akkor parthajlásaik pontosan kiegészítenék egymást. Wegener elméletének számos ellenzője volt s nem utolsósorban az Atlantisz-pártiak. Ha , a pangea volt valaha, akkor hol helyezkedett el a legendás Atlantisz? Most már bizonyos, hogy az Atlanti-óceán helyén semmiesetre oCm. Mélytengeri kutatások — kőzetvizsgálatok — kiderítették a tenger alatti hátság életkorát s ezt 30 millió évesnek találták. Ugyancsak kiderült a tengerrengé- sek oka is: az óceán feneke évezredek óta emelkedik. A centrum éppen az S-alakú hegység. Bebizonyított tény. hogy a Skandináv-félsziget mérhetően sokat emelkedett a múlt században, s még ma is emelkedik. Ezt mérések ezrei bizonyítják. A döntő csapást azonban Greggs elmélete adta meg az Atlantisz-pártiaknak. Greggs megerősíti Wegener és Taylor elgondolását. Kimondja, hogy a mélységben levő magma — val amely belső feszültség következtében — évmilliókkal ezelőtt - a pangea középső részén a felszínre tört s az őskontinens részeit maga előtt tolva vonult nyugatnak, Illetve keletnek. A később lehűlt magma hozta létre a gyűrt- hegységeket. Az Atlantisz tehát eredetileg elképzelt helyén — megismételjük — sohasem terült el. Atlantisz létezését legújabban Galanopoulos görög geológus igyekszik bizonyítani. Igaz, hogy jóval szerényebb méretekben. Hivatkozik a krétai ásatásoknál fellelt vázára, amely felirata szerint Chro- nos atlantiszi uralkodóé volt. Szerinte Atlantisz a Földközi-tengerben terült el, valahol Krétától délre, Egyiptomtól északra. Vulkanikus robbanás pusztíthatta él körülbelül i. e, 1500-ban. Területe akkora lehetett, mint a mai Görögországé. Az elmélet szép, azonban komoly hiányossága van: ti. sem az egyiptomi, sem asszír-babilon írásos emlékekben nem lehet Atlantisz említését fellelni. Az Atlanti-óceán pártiak legújabban fantasztikus elméletet terjesztettek el. Szerintük a Földnek még nemrég is két holdja volt. Az úgynevezett keno-hold tízezer évvel ezelőtt túl közel került Földünkhöz és az erős tömegvonzás következtében belső egyensúlya megbomlott, ezért darabokra hullott. Sok tíz millió tonnás darabjai az Atlanti- óceánba zuhantak volna s ez okozta — állítólag — Atlantisz pusztulását. A keno-hold létezését azonban nem bizonyítja semmi, az S-alakú hátságról pedig kiderült, hogy mindig víz alatt volt. Most már csak a krétai váza bizonyítana valamit, de mit? Könnyen lehet, hogy Chronos csupán egy városkirályság ura volt és semmi több. Ilyen törpe királyságok százával léteztek akkoriban. Kósza hírként még említik néha az írországi leletet, amely egy agyagkorsó, peremén megfejthetetlen jelekkel. Egy korsóból azonban földrészt konstruálni, enyhén szólva túlzás. Elmondhatjuk, hogy Atlantisz rejtélye nem rejtély többé. Legvalószínűbb, hogy Platon Hanno karthagói hajós egyik matrózával beszélgethetett, aki részt vett ie. 530-ban az afrikai hajósexpedícióban. Az egyszerű hajós bizonyára az Elefántcsontpart vagy az Aranypart vidékét cserélhette össze Atlantisszal, amely valójában csak a legendákban létezett. Darázs Endre ÉRDEKESSÉGEK - SOROKBAN PÁRIZS A karácsonyi vásár szenzációja: fényképez" 800 méterről rádióirányítással működik. 'ép. amely Újdonság a nők részére: a legújabb arckrém a -jp anyaga kaviár és pisztrángikra. LONDON A manchesteri tudósok megállapították, hogy az atommag nem gömbölyű, hanem „hosszúkás és szögletes”. ....... ., ... ~RÖMA Egy olasz mérnök találmánya: gépkocsi egyetlen pedállal,, amely fék, ha a cipő sarkával nyomják meg és sebességfokozó, ha a lábujj hegyével nyomják. STOCKHOLM Minthogy a jávorszarvas vadászok többségükben rövidlátók, a svéd gazdálkodók nagy betűkkel réfestik állataikra: „TEHÉN’1. MOSZKVA Két szovjet tudós megállapította a villám hőmérsékletét: 20 000 fok, tehát háromszor annyi, mint a Nap felszínének hőmérséklete. BELGRAD Jugoszláv tudósok négy évi kísérletezés után megállapították, hogy az enyhe sugárzásnak kitett baromfi-embriók öröklődő pigmentje megváltozott. TOKIÓ A fémsókikal kezelt selyem a legerősebb napfény hatására sem veszti el a színét. NEW YORK Egy kísérleti egér 66 napig élt zárt térben: oxigénjét algák szolgáltatták. ★ ötévi labortóriumi kísérletek alapján megállapították a rádióhullámok 35 százalékkal fokozzák a lucerna növekedését. Milyen színű fényben lehet a legjobb paradicsomot termeszteni? A fény-spektrum és o növényi fejlődés összefüggését vizsgálják az Agrártudományi Egyetemen Régen közismert dolog, hogy | a megvilágítás időtartama és ! intenzitása erősen befolyásol- j ja a növények fejlődését. A j közelmúltban folytatott ki- j serietek azt is bebizonyítot- j ták, hogv az algáknak, ezek- ! nek a nagyon egyszerű élő : szervezeteknek a növekedésé- j re a fény színösszetétele, spektruma sem közömbös. A szakemberek ebből következtettek. hogy a zöld növények is másmás módon reagálnak a spektrum különböző színeire. A fénv spektrális összetételének és a növények fotoszintézisének kapcsolatát nemrégen kezdték vizsgálni a gödöllői Agrártudományi Egyetem növényélettani tanszékén. Kísérleti ..alanynak” a gyorsan növő mustárt választották; ennek feilődését tanulmányozzák különböző összetételű természetes és mesterséges megvilágítás mellett. A szabadföldi parcellákba szakaszosan — tíz különböző időpontban — vetettek mustárt, így ezeket különböző színösszetételű napfény éri, hiszen a napsugárzás az év folyamán állandóan változik. Az egyetem tenyész- kertjében naponta mérik a színkép változását, és vizsgálják, hogy a növény klo- rofillja milyen mértékben nyeli el a fényt. A növény számára nyilvánvalóan az a legkedvezőbb színösszetétel, amelyik mellett a legtöbb fényt nyeli el. \ világ tudósai készülnek a „kis geofizikai évre“ Nemrégiben fejeződött be a kutatók nagy nemzetközi összefogása, a geofizikai év. A nemzetközi geofizikai év célkitűzése az volt, hogy adatokat gyűjtsön a Föld és a Föld körüli térség tulajdonságairól, változásairól. Az 1957 és 1959 közt végzett kutatások elsősorban a Nap sugárzásváltozásainak földi hatásaira terjedtek ki, de nagyszámú adatot gyűjtöttek össze bolygónk életének egyéb jelenségeiről is. A vizsgálatok fontosságára való tekintettel a megfigyelő hálózatot 1960-ban és ez évben is fenntartották nemzetEz is Párizshoz tartozik A párizsi külvárosok nyomorúságos barakknegyedeiben 110000 észak-afrikai él hihetetlen nyomorban A képen: Nanterre párizsi külváros, amelyet Oran muzulmán negyedének neve után Párizs Kasbahjának neveznek. A nyomorúságos barakkok végnélküli sorában sebesült algériaiak, a rendörterror áldozatai húzódnak meg A DIPLOMATA és szódavizes üvegből fröcskölt szódát. nem pedig pléh ízű, tankos szódavizei ltoztam, pedig tankunk is van. Ez figyelmesség, ezért kapom a forintot. Közben még elmondom, hogy a Kovácsi már elment és a Sporinyák doktor üzeni: okvetlenül tessék megvárni. A figyelmesség kölcsönös. De mi nemcsak a borravalóra utazunk. Itt van például az a nehéz vendég, ott a sarokban aki csepeg az udvariasságtól. Szemével int az udvarias vendég felé és halkan mondja tovább: — Ez elolvad a kedvességtől. Azt mondja, hogy ne nehezteljek rá, de meg akar kérni, hogy hozzak élesebb kést. Azután sűrű bocsánat- kérés közben visszaküldi a kávét, hogy langyos. Kozom a forrót, erre kijelenti, hogy vígasztalhatatlan, amiért újból zavarnia kell. de most egy másik pohárra van szüksége, mert olyan forró a kávé, hogy égeti a kezét.. Tízszer is ugráltatja a pincért, de nem ad. borravalót. Nála a borravaló az udvarias macerálás. De nem éreztetjük vele, hogy nem szeretjük. Egy másik vendég felé intett a szemével: — Mennyivel rokonszenvesebb az a vendég, alki erélyesen odaszól, hogy: „Dupla, $e gyorsan!’’ Ez egy kicsit nyersen hat, de hozom a kávét és nincs több dolgom vele. Ez a jó vendég. Jó vendég még a meccsbolond is, akivel hétfőn meg kell tárgyalni a vasárnapi mérkőzést. Együtt szidjuk és együtt dicsérjük a játékosokat. Persze, én a Népsportból megtanulom, hogy mi történt és hogyan történt, mert rá kelj hagyni, a dolgokat, de egy kis látszatvitatkozásra azért szükség van. Ez költséget és előtanulmányt jelent. Hát nem érdemiek mea érte borravalót? A kávéház több helyén is felhangzik a hívás. Az új vendégek rendelni szeretnének, de ő kitart mellettem, továbbra is magyarázza a borravalót. Figyelmeztetem őt: — Várják a. vendégek. Siessen, mert elesik a borravalótól — Tessék csak rám bízni. Ismerem ezeket. Órákig fognak itt ülni, nem sietős vendégek. Borravalót sem adnak. szetes fény spektrumába, hiszen a növények a napfénynek csak 2—3 százalékát hasznosítják. Az amúgy is mesterséges megvilágítás mellett nevelt primőröknél azonban szó lehet majd a tudományosan megállapított, legkedvezőbb szín- összetétel alkalmazásáról. A helyesen megválasztott spektrum nemcsak a fény jobb hasznosítását jelenti majd, hanem — a növények bizonyos anyagcsere-folyamatainak fokozása útján — lehetővé teszi a korai zöldségfélék minőségének javítását is. A laboratórium termosztát- | jaiban a kis mustártövek mesterséges, egyszínű — vörös, zöld és kék — fényt kapnak, s itt egyelőre szintén az adszorbciót, a fényel- elnyelést vizsgálják. Később azt tanulmányozzák majd, hogy a növények anyagcseréje, a szénhidrát- és fehérjeképződés hogyan függ össze a fény spektrumával. A jelenlegi kísérletek még csak a növényélettan érdekes elméleti kérdéseire Ígérnek választ, de később fontos szerepük lehet a mező- gazdasági termelés gyakorlatában is. A szabadföldi növénytermesztésnél persze, nem kell „beavatkozni” a terméközi geofizikai együttműködés elnevezéssel. A kutatások négy esztendeje alatt könyvtárnyi adat gyűlt ősz- sze és számos új eredmény született. A nemzetközi geofizikai év, igen szerencsés véletlen folytán, a naptevékenység eddig tapasztalt legerősebb időszakára esett. Bár több mint 250 évre visszamenőleg ismerjük — többó-kevésbe megbízhatóan — a naptevékenység ingadozását, olyan rendkívüli erősségű napaktivitásra még nem volt példa, mint amilyen 1957—58-ban volt. Ezért a kutatók behatóan tanulmányozhatták a Nap földi hatásait. Ez azonban egyúttal azt is jelentette, hogy a földi jelenségek zöme a heves nap- tevékenységtől erősen zavartan jelentkezett. így nem lehet eldönteni, hogy például a földi mágnesség, vagy a légkör magasabb rétegeinek elektromossága hogyan viselkedik zavartalanabb körülmények között. Ez okból a Nemzetközi Geofizikai és Geodéziai Unió 1960 nyarán, Helsinkiben tartott 12. ülésén felmerült egy „kis geofizikai év” terve, amelyet a leggyengébb naptevékenység időszakában tartanának. A javaslat nyomán a különböző bizottságok ez évben kidolgozták az újabb együttműködés tervét, amelynek a nyugodt Nap nemzetközi éve elnevezést adták. Mivel a csillagászok véleménye szerint a leggyengébb naptevékenység időszaka 1964—65-ben várható, a „kis geofizikai < évet" 1964 április és 1965 ! decembere közt tartják. ! Az új kutatási időszak tehát ; 20 hónapig fog tartani, de az ; előkészítő munkálatokat már i 1963-ban megkezdik. A vizs- ! gálatok főként a magas lég- ; kör elektromos rétegének, !az ionoszférának, valamint a ; földmágnességnek és a koz- j mifcus sugárzásnak tulajdon- ! ságaira terjedjek ki. Fon- j tos eredményeket várnak az ! ionoszféra keletkezésének és ! a rádió adás-vételi lehetőségek (előrejelzésének kutatása terén, j Ebben az időszakban vették ! tervbe a Föld mágneses fel- ; mérését is. Az egész Földre ; kiterjedő mágneses mérés ! feltehetőleg közelebb visz a í földmágnes ség eredetének ! tisztázásához. í Valószínűleg ebben az ! időszakban kerül sor a í Szovjetunió és az Egye- ; sült Államok nagy ér- ! deklődéssel várt tervé- j nek, a Föld szilárd kér- ; gének átfúrására is. j A tervezett „kis geofizikai jév” számos új adattal fogja j gyarapítani ismereteiniket és ! bizonyára hasznosan elősegí- j ti a világ tudósainak békés ; együttműködését is., Ifj. Bartha Lajos Úgy látszik, nem volt egyet- j len rablólovag sem őseik kö- { zött. Azt is megmondom, hon- { nan tudom, hogy melyik ad, melyik nem. Attól a bajuszos- tói például már a múlt év de- 5 cembere óta nem várok egy í fillért sem. Hogy miért nem? Mert a tavalyi naptárján, ahol í szerda 10-re esett, átírta 11-re. í És így tovább . Aki sajnálja í az új naptár árát, az nem ad.! A mellette ülő vendég mindig í két-három fogvájót tesz a zse- 5 bébe. Az se ad. De aki össze- \ gyűrve veszi ki a pénzt a nad- % rágzsebéből. az gavallér. De ezf nem is lényeges. Aki nem ad, ; azt is ugyanolyan figyelme- $ sen szolgáljuk ki. Persze, örü- ; lünk a borravalónak, amely 'f néha több mint a fizetés. Ezért esne rosszul, ha ön a borrava- i ló ellen írna cikket. Elpirulok: — Honnan tudta meg hogy % ilyen cikk megírását terve- / zem? í y — Véletlenül hallottam ami- J kor Sporinyák doktornak tét- % szett róla beszélni. Hát mit £ képzel a vendég úr. ennyire % elhanyagolnám a többi trendé- % get és félórás előadást tarta- $ nék itt. ha nem tudnám, hogy J a borravaló rendszere ellen f akar cikket írni? í í Palásti László * vyxwvwWWVWXVWVVWVVVVVVVVWVWWWWvW — Mert tessék elképzelni, mi lenne, ha intézményesen eltiltanák a borravalót! — kezdte meg szakszerű előadását asztalom előtt a kávéház pincére. — Akkor elsősorban kizárólag a fizetésünkből kellene megélnünk. másodsorban pedig a kedves vendégeket megfosztanánk attól a jóleső örömtől, amelyet a borravaló átadása jelent számukra. Kis szünet következett, miközben a gépnél kicsöpögött kávét elvitte egy másik vendéghez. Azután klV folytatta: — Borravaló... olyan furcsa szó ... Nem fedi azt a kapcsolatot. amely a vendég és a pincér között létesült. Én jól ismerem a borravaló történetét! Tanáros pózt vett fel: — Még a középkorban kezdődött ... A várurak, főleg rablólovagok, nagy dáridót csaptak és hogy örömükben a szolgaszemélyzet is osztozzék. néhány hordó bort adtak nekik — igyanak ők is. Innen a borravaló kifejezés. De tessék mondani, hát nem • érdemeljük meg, akár száza- \ Iáknak. akár borravalónak ; hívják? Én például önnek ké- ’ rés nélkül rövid forró duplát
