Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

/ 1961. OKTOBER 26. CSÜTÖRTÖK »pc ret Khffívían Mi akadályozza a szántás-vetést Csömörön? „Veszélyben az őszi vetési tervünk, súlyos elmaradás fe­nyeget, sürgős segítséget ké­rünk.” A csömöri Haladás Termelőszövetkezet vezetői küldték ezt a drámai hangú, távirati stílusban megfogal­mazott, rövid jelentést a já­rási tanácsra a múlt hét vé­gén. Addig ugyanis a kilenc- száznegyven holdnyi őszi ve­tésből csak négyszáznegyven hold takarmánygabonát (őszi árpát) vetettek el, rozsból harminc holdon, búzából ki- lencvenegy holdon tették föld­be a magot. Bár a rozs opti­mális vetési ideje megyénk­ben már húszadikán lejárt, s néhány nap múlva a búza ve­tésidejét is túlhaladjuk, a csömöri termelőszövetkezetnek még több mint 350 holdat keil bevetnie. Felkerestük a termelőszö­vetkezetet, hogy megtudjuk, mi az oka ennek a valóban súlyos elmaradásnak, mi aka­dályozza a vetés meggyorsí­tását. Bagyánszki Istvánná elnökasszony, aki éppen a vetési munkákról tárgyalt a szövetkezet vezetőivel, mi­előtt választ adott volna kérdéseinkre. az udvaron ácsorgó traktorra mutatott. — Nézzék csak meg ezt az UE—28-as szántótraktort, szombat óta áll már itt, az udvaron. Egy ki- lencforintos alkatrész hiányzik róla. A gépállomás hat trak­torosa dolgozik földjeinken — azaz, ennyinek kellene szán­tania. Pénteken három hol­dat szántottak fel, szombaton egyet, vasárnap az elrendelt munkanap ellenére két hol­dat vetettek. Hétfőn üzem- anyaghiány miatt álltak a gé­pek. — Annak idején szerződést kötöttünk a gépállomással — vette át a szót Lipták Béla főagronómus —, hogy ők vet­nek és boronáinak is. Ezzel szemben most mi végezzük a fogasolást. Fábián Ferenc elnökhelyet­tes azt bizonygatta, hogy a gépállomás munkáját nem akadályozza a betakarítás. A háromszázhetvenhat holdnyi kukoricát már két héttel ez­előtt letörték, a szár nyolc­van százalékát is behordták. Részt vesznek a vetésben a szövetkezet fogatai is, húsz­ból öt fogat vet, öt boronái, nyolc pedig hordja a szárat Azt mindannyian hangsúlyoz­ták, hogy egyoldalúan csupán a gépállomást hibáztatni hely­telen lenne. Kezdetiben ugyan­is a szövetkezet sem tudta za­vartalanul biztosítani a szán­tásra kerülő földterületet. Eb­ben az évben még túlnyomó- részt kis parcellákon gazdál­kodott a tsz, most folyik a táb- lásítás. Persze, három hét Szombat óta áll ez a traktor a szövetkezet udvarán, egy kilenc forintos alkatrész hiánya miatt traktoros elmondották, hogy nekik különösen érdekük lenne dolgozni, hisz, a csömö­ri termelőszövetkezet naponta, ha a traktor öt hold földet felszánt, húsz kiló kukoricát ad célprémiumként. Ezek után felkerestük a gépállomást, ahol éppen a járás vezetői vizsgálták, mi az oka a tsz-ekből beérkező panaszoknak. Széplábi And­rás, a Csömörön dolgozó trak­torosok brigádvezetője azt bizonygatta: a szövetkezet a hibás, mert nem biztosított eleinte szabad területet. Be­szélt arról is, hogy nincs ele­gendő traktoros, nem tudnak átállni két műszakra. Kilenc­venkilenc erőgépből tíz állan­dóan rossz, alkatrészhiány miatt. Széplábi András nyomaté­kosan kiemelte a kétségkívül rossz talajkörülményeket, de hallgatott a műszaki fegye­lemről, a munkaszervezésről, amelyek körül — mint az ott­tartózkodó járási vezetők is megállapították — nincs min­den rendben és amire a ne­héz talajviszonyok miatt kü­lönösen szükség lenne. Csak néhány számadatot. A múlt hónap utolsó de- kádjában az egy traktorra eső napi teljesítmény 1,6 hold felszántott föld volt. (76 szdn- tótraktorral dolgozik a gép­állomás.) Egy-egy vetőgép négy holdat vetett be. Vasárnap rendes munkana­pot tartottak a gépállomáson. Nézzük csak, mit tapasztaltak a helyszínen a járási ellen­őrök. Dányban 17 gépből 11 állt (a műhelykocsi bent ros­tokolt a gépállomás udvarán), Valkón négy gép közül kettő nem működött. Kerepesen három hete áll már egy kör- * I szövetkezetekre, vagy a szá­razságra fogni. Műszaki fegyelmezetlenség, rossz munkaszervezés, a brigádvezetők felelőtlen­sége is hozzájárul ahhoz, hogy többek között a csömöri ter­melőszövetkezet is elmaradt a vetéssel. Az idő rövid, a tanulságot most nagyon gyorsan le kell szűrniök a gépállomás veze­tőinek, dolgozóinak. A ren­delkezésre álló gépi eszközök és az emberi munkaerő jobb felhasználásával, gépátcsopor­tosítással, ésszerűbb munka- szervezéssel, a műszaki és munkafegyelem szigorításával még mindig tudják pótolni az elmaradást a gödöllői járás- b311- Súlyán Pál Bányaváros épül a kemencék helyén Ahol október végén lesz szilveszter - Kőtörő, transzformátor ház, műhely a hegy lábánál Csak az idősebbek emlé­keznek arra, amikor még a Naszály alatt mészégető ke­mencék füstje gomolygott. Az égetők éles csákánnyal csikarták ki a hegy kincsét, a mészkövet, s hatalmas gú­lába rakták. A hőt is a Na­szály adta: a tölgyfahasábo- kat lobbantották lángra a kemencékben, hogy a mész­kőből égetett mész legyen. Döcögő szekerek szállították a hegyaljai kemencékből a hófehér meszet Vácra és a környező falvakba. Kihűltek már a kemencék, helyüket a legrégibb hegyi- laikók is csak nehezen talál­ják és ahol egykor az egy­szerű, ősi mészégetők füstje szállt, ott épül a DCM hegy­alatti része. Tizenkét méter magas lesz a bánya idegrendszere, vagyis a főt ranszformá torház. A DCM valamennyi hegyi léte­sítménye innen kapja majd az áramot. Már tető alatt áll a transz­formátorház. Szinte a hegyi lakók szeme láttára nő ki a földből. Az építési határ­idő Szilveszter napja. — Nem lesz naptárreform a Naszály gerince alatt? — érdeklődtünk Mühlhauser Endrétől, az 1. számú Mély­építő Vállalat építésvezető­jétől, — Azt is mondhatnánk. Ná­lunk ugyanis október végén lesz december 31, mert ek­korra megépítjük a transz­fonmátorházat — mondja a rokonszenves építésvezető. Kőhajításra a transzfor­mátorháztól háromemeletes épület készül. Modem, lapos­tetejű. Az építésvezető öröm­mel mutatja a tervrajzokat. — Ez a magas épület iro­daház lesz — magyarázza Mühlhauser Endre. Egész kis város képe bon­takozik ki a rajzokból, az épü­letek betonvázaiból és a felhalmozott anyagokból. A garázs százöt méter hosszan terpeszkedik a hegy lába alatti lankákon, Előregyártott elemekből szinte csak úgy összerakják, mint a gyerek a várat az építőkockákból. Műhely is épül, ez viszont magasságával hívja majd fel magára a hegyi lakók figyel­mét, akik apró, vályogfalú házakban látták meg a napvi­lágot. A bányagépeket itt ja­víthatják, ebben a jövendő csarnokban. — Mikor készül el? — Szeretnénk tető alá hoz­ni még a hideg idő beállta előtt. Teljesen a jövő év de­rekára készül el — válaszolja az építésvezető. — Mi minden lesz itt még a hegy lábánál? — Kotoró. Nem is egy. A Naszályból kibányászott mész­követ itt zúzzák majd össze. Mi építünk helyet a kalapá- csos-törőnek és a gyorsjáratú törőnek. Tároló is lesz, amely­ben nagy mennyiségű mészkö­vet halmozhatnak fel. A hegy PEZSGŐ KULTURÁLIS ÉLET PÜSPÖKHATVANBAN lyen nagyobb, jelentősebb rendezvényre, de nem üresek a művelődé­si otthon helyiségei hét­köznap sem. A közelmúltban előadást tartott telt ház előtt a Pest megyei Petőji Színpad. Utána a galgamácsai együttes ruc­cant át vendégjátékra. A fiatalok nagy örömére sor került táncmulatságra is. Amikor néhány nappal ez­előtt ott jártunk, már no­vember végiéig minden va­sárnap részletes programja készen állt; senki nem pa­naszkodhat, hogy nem tudja hol eltölteni a vasárnap esté­jét, vagy délutánját. Igen nagy népszerűségnek örvendenek a televíziós es­ték, amikor a nehéz munka után is szívesen áldoznak az emberek néhány órát a közö6 televíziónézésre. Látogatott a könyvtár is, amelyhez külön kis olvasószoba járul, ahol ké­nyelmesen elüldögélhetnek, ol­vasgathatnak a betűszeretök. A művelődési otthonra a község valamennyi társa­dalmi és tömegszervezete igényt tart, sőt, a terme­lőszövetkezet is­mert a közös gazdaság még 10 ezer forint erejéig anyagi tá­mogatást is adott a nyáron. Az igények összeegyeztetését, & a program elkészítését a 15 ta­gú művelődési bizottság vég­zi — közmegelégedésre. Ugyancsak a művelődési bi­zottság állította össze az igények összehangolásával a koordinációs munkatervet, amelynek alapján minden társadalmi és tömegszervezet rendezvényének idő és hely jut. A szépen berendezett és jól kihasznált művelődési otthon támogatására a megyei tanács művelődési osztálya most újabb 40 ezer forintot jut­tatott. Ebből az összegből a berendezést kívánják bőví­teni. Zongorát szeretnének venni, de ruhatári fogasok­ra, kis asztalokra, könyvtári szekrényekre és álló hamutar­tókra is szükség van. A kapott pénzt a jó gazda gondosságával porciózzák szét, hogy mindenre jus­son, minden meglegyen, ami a további kényelmet szol­gálja, s még otthoniasabb, még kellemesebb legyen a művelődési ház, még szíve­sebben töltsék ott szabad ide­jüket a község lakói. (tm) lába alatt, a Naszály bányái­ból nyert mészkövet szalag- rendszer szállítja a törőkbe, végül pedig a feladóállomás­ra. Innen a drótkötélpálya viszi le a hegyről a mészkő­zúzalékot a Duna partjára, a DCM hatalmas üzemébe, ahol mész és cement lesz belőle. Egész sor épületet emelünk a Naszály lábánál, mert a mi vállalatunkra hárul a feladat, hogy a mészkőbánya „magas és mély műtárgyait” elkészít­sük, amint ezt már a mi szak- nyelvünkön mondják. — Télen is építkeznek a hegy lábánál? — Lesz nálunk munka a téli hónapokban is. Igyekez­tünk, hogy ami csak lehet, az mind tető alá kerüljön, mert így, ha beköszönt a hideg idő* akkor is építhetünk. — Mikor készül a DCM mészkőbányájának valameny- nyi magas és mély építmé­nye? — 1962-ben próbaüzemet terveznek a DCM-ben. Ránk* építőkre ez azt a feladatot rója, hogy addig olyan seré­nyen dolgozzunk, hogy itt a hegy lábánál az egész lánc olajozott gépként működhessék: a kőtörők ép­pen úgy, mint a szállítósza­lag vagy a transzformátorház. Jó a munkásgárdánk, techni­kánk is megfelelő, az anyagra sem panaszkodhatunk. Azt hiszem, hogy mi, építők, akik már megjártuk Sztálinvárost, Pécset, tehát részt vettünk jó néhány országos jelentőségű építkezésben, itt, a Naszály lábánál sem vallunk szé­gyent — mondja. Valaha a gomba nőtt úgy a hegy alatt, mint napjainkban az alap, fal és tetőszerkezet. Előlegezzük a bizalmat az építőknek... M. K. Ennyire megviseli a kemény föld az ekevasakat — mutat ják a gépállomás szerelői óta zavartalanul dolgozhattak volna a szántótraktorok. — Igen, dolgozhattak volna — érveltek a traktort javító szerelők kint az udvaron —, ha nem lenne ilyen kőkemény a föld, nem kellene három- óránként ekevasat cserélni és azonnal pótolni tudnánk a meghibásodott alkatrészeket. Hiba van azonban az alkatrészellátással Megmutatták, mennyire igénybe veszi a betonná ke­ményedéit föld az ekét és a traktort is. Pásztor György és Hrágyel Antal, a gépen dolgozó, egymást váltó két möstraktor. az MTZ-traktor kuplunghiba miatt nem mű­ködik. Ugyanitt egy traktoros szabadságra mert, azért állt a gépe. Szadán négy traktor közül három „pihent”. Az egyik G—35-ös például a ve­zetőjével együtt „eltűnt”. I Mindehhez még csalt annyit, ’ hogy a gépállomás főmérnöke, Seregély Lajos, szombaton kezdte meg tanulmányi sza­badságát, november 10-ig nem is megy be a gépállo­másra. Ebből a rövid kis felsoro­lásból is kitűnik, hogyT még­sem lehet az indokolatlanul nagy elmaradást a termelő­Az 1600 lélekszámú Püspök­hatvan egyike az aszódi já­rás legkisebb községeinek, de itt van a környék leg­szebb, legmodernebb mű­velődési otthona. Még augusztus 20-án adták át és avatták fel" ezt az új épületet, s az azóta eltelt hó­napok bizonyítják, milyen nagy szükség volt rá, meny­nyire nagy a lakosság műve­lődési, kulturálódási igénye. Ez az igény különben nem­csak abban nyilvánul meg, hogy az elkészült művelődési otthont rendszeresen és so­kan látogatják, hanem meg­nyilvánult az áldozathozatal­ban is. A falu gazdái 150 ezer forint értékű építőanya­got adtak a munkához, s a ge­rendákat és egyéb faanyago­kat maguk termelték ki, ma­guk dolgozták fel és be is fu­varozták. Nem sajnálták sem a fáradságot, sem az anyagi hozzájárulást, így egészítet­ték ki önzetlenségükkel az állami támogatást, amely le- • hetővé tette, hogy régi vágyuk — az új művelődési otthon — valósággá váljon. Ahogy Mandur János vb- i titkár tájékoztatott bennün­ket, az avatás óta minden vasárnap sor került valaml­„^.WWWWWWWWXWWWVWW^^W'WvVvW WWW.WWWWWWW mintáit. Ez a lefogyott csévé- ket is maga dobja ki és vesz a helyére újat. — Selymen alul nem adja Vác? — Kettőzőgépünk az Újpesti Cérnagyárban vizsgázik. S amint hallom, nem szekun­dára. — Üjabb alkotói örömök? —- Születőben pamutszövő automatánk. Talán megérjük, hogy olyan híre kerekedik, mint az elsőszülött és most bővített selyemszövőinknek. — Szentgotthárdon idestova nyolcvan gép után dicsérik a gyárat. — Távolabbi véleményezők­re gondoltam. Románia és Egyiptom érdeklődik ... — HOSSZÜ ÜT — sokszor leírja az ember mostanában. De bármennyire óvakodik az ismétlésektől, nem tehet mást. Más nem fedi az összehason­lítást az esztendőkkel ezelőtti állapotokhoz. A poros út elvezetett a nagyvilágig. Tóth György Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bálint Lajos műfor­dítónak kulturális munkássága elismeréséül 75. születésnapja alkalmából a J^unkaérdera- rend kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést szerdán Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese nyújtot­ta át. Történelemelőtti ember koponyáját találták a Vág folyóban A Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézete jelentette, hogy Nyitra köze­lében, a Vág folyó medrében prehisztorikus emberi kopo­nya homlokcsontját találták. Már régebbi kutatásokkal si­került Poprád közelében neandervölgyi ember csont­jait megtalálni. A csehszlo­vák régészek véleménye sze­rint 'a Kárpátok vidékének igen fontos szerepe volt az ősember fejlődéstörténetében. Poros úton - Egyiptomig ^ BOKÁIG JÁRUNK a íi­§ nőm, fekete porban. Minden 1 lépésünk felveri a visszaszálló | szürke füstöt. Odakinn száraz £ a föld, már hónapok óta. De ^ ez az út iít akkor is por- £ szállta, amikor jobb idők jár- ^ nak. A nagy épüjet körül í örökké szitál a finom anyag ^ — ez az öntöde. ^ Valamikor mindent beta- ^ kart itt a reménytelen és vál- ^ tozatlan szürkeség. Évekkel | ezelőtt csak elment mellette f a külső ember. Afféle kis kó- | cerájhak osztályozta mindenki. f Mindenütt rend és tisztaság ^ uralkodik, csak ahol a munka í hozza magával, ott ül a lehe- í letlágy öntödei homok. Az út '/ mindenütt máshol tiszta. ^ — Amíg eddig eljutottunk, £ az az út elég poros volt. ^ Hozzá milyen régi por ülte! 2 Évekig nem változott ez a kis világ — igy szól Vógel Emii '■ igazgató vallomása. S mit tudunk ellenében ál­lítani ma? Ezeket: — Hallottak valamit embe­reink a maghéjas öntésről, de alig tudták, mi fan terem. Tiltakoztak, akár a változó munkakövetelmények ellen. Ma senki sem beszél róluk. Tizenkét tonnát, havonta ezzel a sakkal finomabb felületet adó eljárással öntenek. — Tizenkét tonna a 250 tonríás programhoz ... — Nem sok, ugye? De há­rom-négy dekás apróságokkal kezdődik a skála! ÍGY MAR NEHEZEBBEN gyűlnek az ezer kilók. És hányféle áruból! — Legalább ötezer. Van ebben régi szövőgépek tarta­lékkészlete, búvárszivattyú, s olyan 1600 kilós nyomdagép- talpöntés, amelybe ötven ma­got kell körülönteni. A Ganz hajógyári öntödének nem si­került. Mi tízet formáltunk — baj nélkül! Tönkrement, elrontott mun­ka nagyon kevés. Öt százalék körül jár. Szép szám, különö­sen ahhoz mérve, hogy új és új munkához kezdenek, szinte óránként. — Egy üzem számára nem a legeszményibb állapot, de valakinek meg kel] csinálni — mondja az igazgató. Az ismertetés java mégis most következik. Tudott do­log, hogy a váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár se­lyemszövő gépeket készít. Fél­automatákat. Szerszámgépjeik most forgácsolják egy dupla­széles selyemszövő gép alkat­részeit. S ■ znegyven centimé­teres selymet gyárthatnak rajta. Ez évben öt darab ké­szül el. — Már készítjük az auto­mata selyemszövő gép öntő­

Next

/
Thumbnails
Contents