Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

1961. OKTÓBER 25, SZERDA JS A gazdasági feladatok határozzák meg a kommunisták a Kiskunsági Állami Gazdaságban Kovács Kálmán párttitkár nevetve széttárja a karját: — Könnyebbet kérdezzen, ne azt, hogy mekkora a gaz­daság területe. Ez ugyanis — amióta megkezdtük az állami tartalékföldek átvételét a ter­melőszövetkezetektől — állan­dóan változik. Két hónappal ezelőtt tizenhétezer hold tar­tozott a Kiskunsági Állami Gazdasághoz. Most pedig negyvenezemél tartunk, de ez sem végleges. Egy bizonyos: hatalmas „uradalom” gazdái lettek Koburg herceg, meg Darányi méltóságos úr egyko­ri cselédei! Táborfalvától Dömsödig, Kiskunlacházától Bugyiig terjed a birodalmunk. Huszonöt kilométert mehet az ember egyfolytában s még mindig nem ért a végére. S micsoda gazdaság! Gondosan művelt szántók, fiatal gyümöl­csösök, halgazdaság, gépszí­nek, legelők, korszerű istállók, tenyészállatok! Lendülete engem is magá­val ragad, várom a folyta­tást. Ehelyett hirtelen azt mondja: — Rengeteg érték és ren­geteg gond, probléma. Mint mindenütt, ahol ekkora terü­leten, ilyen szétszórtan dol­goznak az emberek. Öt üzem­egységünk van, távol egymás- • tói. Még ha minden símán megy, akkor sem könnyű az irányításuk ellenőrzésük. „Ha minden simán megy.. De nem megy simán. Az új és a régi összeütközése, a korszerű gazdálkodás meg­teremtése sehol sem megy si­mán. Az árutermelés növelése, a munkafegyelem megszilár­dítása, a nyereséges gazdálko­dás biztosítása rengeteg fel­adatot ró a gazdasági: vezetők­re, a kommunistákra. Érdemes végigkövetni a fej­lődésnek azt az útját, amelyet a gazdaság a mai napig meg­tett. 1958. tavaszán kezdődött, amikor a komunisták és a gazdasági vezetők összeültek megvitatni a Politikai Bizott­ság határozatát. A határozat így szólt: „Az állami gazdaságok területén dolgozó kommunisták tekint­sék legfőbb feladatuknak, hogy a népgazdaság számára nagy terheket jelentő állami hozzájárulást csökkentsék. Ezért harcoljanak a termelési költségek csökkentéséért, a termelés színvonalának a mai­nál jóval gyorsabb ütemű emeléséért, a fegyelem meg­szilárdításáért .. A megbeszélésen a kommu­nisták úgy döntöttek: az igaz­gatósággal és a szakszervezeti bizottsággal közösen ezentúl minden évben intézkedési ter­vet dolgoznak ki a gazdálko­dás korszerűsítésére, a terme­lés emelésére. A tervjavasla­tot előbb a párttagokkal, majd valamennyi dolgozóval meg­beszélik. ■ A kezdeményezés bevált. Az intézkedési tervek nyomán új termelési módszereket vezet­tek be, új technológiai eljárá­sokat alkalmaztak, munkaver­senyt indítottak, felhasznál­ták az anyagi érdekeltség ösz­tönző hatását, takarékossági mozgalmat indítottak az anyagfelhasználásban. Az új termelési módszerek nagyszerű eredményeket hoz­tak^ A váltott rendszerű szar­vasmarha tartással például az egy szarvasmarhára eső férő­hely biztosítási költség 16 000 forintról 5600 forintra csök­kent. Az időszerű munkák he­lyes szervezésével s optimális időben való elvégzésével je­lentősen csökkent a termé­nyek és az állati termékek előállítási költsége. A legkor­szerűbb agrotechnikai eljárá­sok. a gondos talajelőkészítés eredményeként évről évre emelkednek a termésátlagok. Az egy hold szántóra eső hal­mozott termelési érték több mint kétszerese az 1956. évi­nek. Mindezek együttesen vezet­tek el a tavalyelőtti csak­nem egymilliós s a tavalyi kétmillió forinton felüli nye­reséghez. Bebizonyosodott, hogy ami hasznos a népgazdaságnak, hasznos a dolgozóknak is: múlt évi munkájuk jutalma­ként 28 napi nyereségrésze­sedést vittek haza! Az egy főire eső átlagkereset 140 fo­rinttal 'emelkedett a tavalyi­hoz viszonyítva. A szakszerű gazdasági irá­nyítást a pártszervezetek egy­re javuló politikai rp.unki- juhlcai támogatják. Vezető­ségi üléseiken és taggyűlé­seiken rendszeresen megtár­gyalják a soron következő gazdasági feladatokat, bírál­ják a gazdasági és politikai szervező munka fogyatékos­ságait. A párttagok minden feladatot megbeszélnek a pártonkívüli dolgozókkal. A pártszervezetek gondosan vá­logatott kiállításokat ren­deznek az új termelési mód­szerek alkalmazásáról, elő­nyeikről. — Ebben az évben is jók a kilátások. Hárommillió forintos nyere­séget terveztünk s bár az aszály jelentős károkat oko­zott, előreláthatólag mégis meglesz az ötmillió. Kovács Kálmán határo­zottan mondja ki az ötmil­liót. Meghányták-vetették már azt a szakvezetőkkel, nem is egyszer. Azzal együtt, hogy keményen meg kell dolgozniok érte. — A pártszervezetek ten­nivalóit mindig a gazdasági feladatok szabják meg. Most például a következők vár­nak ránk: minden dolgozó­val megértetni a termelési költségszint csökkentésének fontosságát; szorgalmazni az őszi munkák befejezését; ki­szélesíteni a takarékossági mozgalmat, mert kiadásaink kétharmadát még mindig az anyagfelhasználás és az ál­talános költségek teszik ki; megjavítani a szocialista munkabrigád mozgalom el­lenőrzését, a brigádok mun­kával való ellátását. Elállt az eső. Kovács el vtár­sat nem fogja tovább a hely a négy fal között. Elindulunk körülnézni a gazdaság köz­pontjában. Szemközt vejünk kék overálos szerelők sza- porázizák hazafelé a lépést. Letelt a munkaidejűik, várja őket a meleg vacsora és a TV-műsor. Apa j pusztán ugyanis huszonhét televízió- készüléket tartottak számon a nyár elején! Azóta már több is van. Nem is „puszta“ már Apajpuszta — bizonygatja a párttitkár. — Szép, nyolctantermes is­kolánk, művelődési házunk, könyvtárunk van. Idős dol­gozóink, az egykori cselédek között még vannak írástudat­lanok. Fiaik, a harminc- negyvenöt év közöttiek mór szaktanfolyamokra járnak, unokáik pedig idegen nyel­veket tanulnak az iskolában. A tanulási kedv egyre nő. Tavaly negyvenhatan vet­tek részt politikai oktatás­ban; az idén már eddig száz- tizenheten jelentkeztek az Időszerű ' kérdések tanfolya­mára, köztük nagy számban pártonkívüliek. Szakmai ok­tatásban az elmúlt évben százhuszan vettek részt. Most még a szervezés kezdetén tar­tunk s máris több a jelent­kező. — Ezek után hadd szóljak néhány szót a pártmunka fo­gyatékosságairól; eddig csu­pa szépet, jót mondtam. Itt van például a termelés párt- ellenőrzése. Azt már elér­tük, hogy valamennyi üzem­egységünkben legyenek kom­munista vezetők: párttagot neveltünk jó néhány fiatal agrár-szakemberünkből. De még nem vontuk be őket a pártszervezetek gazdasági irá­nyító munkájába. Általában beszámoltatjuk a gazdasági vezetőket, de beszámolóikat még nem használjuk fel rendszeresen a politikai agi- tációs munkánkban. Igaz, hogy az Időszerű kérdések tanfolyamának szervezésében szép eredményeket értünk el, de a különböző beosztású gaz­dasági vezetők ideológiai to­vábbképzése ez ideig megol­datlan. Van még javítani való a kommunisták maga­tartásán, munkafegyelmén is. Kitartó nevelőmunkával fel kell számolnunk minden fe­gyelmezetlenséget, felelőtlen­séget,1 amelyek esetenként súlyos anyagi károkat okoz­nak a gazdaságnak. — Azt hiszem, mindent el­mondtam. Nem olyan szíve­sen, mint a jót, az eredmé­nyeket — mondja Kovács Kálmán őszintén — de így teljes az igazság. Sok a fel­adatunk, de megbirkózunk velük; száztizenegy kommu­nista nagy erő. És napról napra többen leszünk. Nyíri Éva Kozmetikai kiállítás és vásár Október 16-án kozmetikai kiállítás és vásár kezdődött a Ceglédi Földművesszövet­kezet áruházában, amelynek keretében a múlt hét vé­gén díjtalan tanácsadást tar­tott a Budapesti Illatszer- gyár kozmetikusnője. Mint Hafner Vladimir, az áruház vezetője elmondotta, igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg az arcápoló- és illatszerek iránt; a kiállítás megnyitása óta 20 százalék­kal emelkedett a kozmetikai cikkek forgalma. A vásár alkalmával kül­földi parfüm és krém, vala­mint angol gyártmányú bo­rotvakészlet és borotvapenge kapható a földművesszövet­kezeti áruházban. Burgonyaválogatók A maglódi Micsurin Termelőszövetkezetben megkezdték a burgonya tárolását és eladását. Ti'tolás és a szállítás előtt a tsz KISZ-fiataljai válogatják és osztályozzák a gumókat (Foto; Nagymiklösj Új boltok Dömsödön Hétfőn délelőtt nyitottuk meg Dömsödön .a földműves­szövetkezet felújított és kor­szerűsített vas-műszaki bolt­ját és cipőboltját. Júniusban nyílt meg az első új formájá­ban működő élelmiszer ön­kiszolgálóbolt, amelyet követ­tek a most megnyílt ugyan­csak önkiválasztó rendszerű üzletek. Az év folyamán ösz- szesen hat kereskedelmi és vendéglátóipari egységet kor­szerűsítettünk. Ezzel a falu jobb áruellátását és a lakos­ság kulturált szórakozását kí­vánjuk biztosítani. % Se lámpa, Az új formáktól az első na­pokban a vásárlóközönség egy része kissé idegenkedett, ma azonban már fesztelenül válogatják a polcokon elhe­lyezett bő választékból a kí­vánt cikkeket A fejlődés nem áll meg; Most modernizáljuk a ruhá­zati boltot. Az árusítást más helyiségbe költöztetve végez­zük és szeretnénk a korszerű önkiválasztó ruházati boltot november 7-re átadni a vá­sárlóközönségnek. Seres János főkönyvelő se dinamó Meddig várjanak? Joggal vethetnék fel a fenti kérdést a gyömrőj Kossuth Lajos általános iskola tanulói. Mert mindmáig hiába várnak az 1961 márciusában megkez­dett politechnikai oktatási te­remre, amely társadalmi munkával épül. Az iskola igazgatója, s a heiyi tanács elnöke hat esetben járt bent a megyei tanács illetékes osz­tályán, hogy az épülethez szükséges anyagra a pénzt megkapják, de pénz helyett a mai napig csak ígéretet kap­tak. Nem volt könnyű a társai dalmi munka megszervezése, mégis sok vállalkozó akadt. Nem lenne jó, ha a „hivata­los” késlekedés miatt kárba- veszne a terem építésére ed­dig fcriiított fáradság. Gyömrő, Jókai u. 45. Krausz Ferenc A napokban kerékpárt vet* tem, amelyet — a közlekedési szabályok értelmében — sze­rettem volna lámpával és di­namóval felszerelni. Sajnos, ez nem sikerült. Sem lám­pát, sem dinamót az egész vá­rosban nem kaptam, sőt Nagykőrösön sem volt egy darab sem. Pesten is körül­néztem, de ott sem kísért több Sorbanálló betegek Hetenként több­ször kell felkeres­nem az SZTK Fe­hérvári úti szak­rendelőjét, ahol reuma ellen ke­zelnek. Az itt ta­pasztalt szerve­zési hibákat sze­retném szóvát en­ni. Régebben a betegek kezelésre jelentkezéskor a portán sorszámot kaptak, amellyel felmentek az osz­tályra és a folyóson ülve várhattak ar­ra, amíg a rende­lőbe szólították őket. Ez azonban megváltozott. Ma hosszú sor áll a földszinti két ab­lak előtt, ahol igen lassan és kö­rülményesen ve­szik fel a betegek adatait. Nem rit­ka, hogy valaki egy-két óra hosz- szat is álldogál a sorban, míg meg­kapja sorszámát és időbeosztását. Ez szerintünk sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem jó. Én pél­dául a reumám­mal még járni is alig tudok, nem­hogy órákig ücsö­rögni. De ha az orvoshoz be aka­rok jutni, mást nem tehetek. Előfordul, hogy a földszinti lassú ügykezelés miatt a rendelőkben az orvosok hiába várják a betege­ket, mert a régeb­ben tömött vára­kozó helyiségek­ben most senki nincs. Hűié István Páty, tanács siker. Most nem tudom, mitévő legyek, mert nappal még csak hagyján, de sötétedés után a a közlekedési rendőrök alig­ha fogadják el mentségként, hogy nem lehet lámpát kapni. Egyébként még szeretném megemlíteni, hogy egyetlen dinamót láttam városunkban, a Csepel önkiszolgáló boltban. Mikor kértem, hogy adják el Hasznos-e az ilyen takarékosság? Ezt kérdezik néhány hét óta a Ráckevéról Lórév—Makád— Szigetbecse községbe utazók — és joggal. Az Autóbusz­közlekedési Vállalat az ország többi vállalatához hasonlóan új módszerekkel harcol az ön­költség csökkentéséért. Ez a törekvés önmagában helyes, de helytelen akkor, ha ez a közönség kárára történik. Heték óta sok a késés az említett vonalokon. Korábban csupán a helyi •— egy;, forin­tos — járatokat alakították át perselyes kiszolgálásra. De az utóbbi időben már más vona­lakon is a gépkocsivezető áru­sítja a jegyeket. Így a rácke­vei HÉV-állomáson például, különösen a műszak vége után érkező vonatoknál a vi­teldíj beszedése, a jegy ki­adása egy-egy autóbusz indu­lási idejét tíz-tizenöt perccel is késlelteti. Mindezért az utasok joggal méltatlankod­nak. Egy kis matematika elég ah­hoz, hogy rájöjjünk; ha csu­pán három-négy délutáni já­ratnál van ez így, mivel autó­buszonként az átlagos utaslét­szám ötven, az egyénenkénti tízperces késés több mint nyolc órát jelent. Ez az embe­rek szabadidejéből jelent ki­esést. Ha az Áutóbuszközleke- dési Vállalat esetleg fél mű­szakban foglalkoztatna kalau­zokat az érintett járatokon, megoldódna a probléma és nem lenne ok a panaszra. Bíró Gábor tudósító nekem, így válaszoltak: nem eladó, mert dekorációs célokat szolgál. Jól van ez így? Gulicska Imre, Cegléd, Hollós u. 1/b. Szüretelő kiszisták Hol lehet csőkutat kapni? Három éve ásattam kutat, de sajnos — nem tudjuk tisz­títani és így használhatatlan. Többször olvastam a Pest me­gyei Hírlapban arról, hogy cső­kutas rendszerrel teszik hasz­nálhatóvá az enyémhez ha­sonló rossz kutakat. Mint érte­sültem erről, a csőkút nagyon praktikus találmány, szeret­ném tudni, hogy kapható-e, hol lehet beszerezni és mi az ára. Botos Antal, Cegléd, Fecske u. 14 ★ Kedves Olvasónk! Forduljon a Pest megyei Kútfúró Válla­lathoz (Budapest, XII. Kékgo­lyó u. 28. T: 146—043), ahol a kérésével kapcsolatos felvilá­gosítást megadják. A péceU KISZ központi iskolán szombaton szo­katlan időben, már öt órakor, megkezdődött a sürgés-forgás. A kiadós reggeli után mintegy ki­lencven fiatal in­dult szüretelni a Domoszlói Állami Gazdaság Ilona- telepi szőlőjébe. A kiszistákat a gazdaság vezetői és dolgozói nagy örömmel fogad­ták. A fiúk és lá­nyok rövid meg­beszélés után munkához láttak. A kirándulás az állami gazda­ság segítésén kí­vül azt a célt is szolgálta, hogy az osztályközössé­gek mindinkább kommunista kö­zösségekké válja­nak. Az Hona-telep vezetője a munka után elismerését fejezte ki. A fia­talok hat óra alatt 92 mázsa szőlőt szüreteltek. Hangulatuk mindvégig tré­fás, vidám volt. A jól végzett munka örömével kanalazták, a gaz­daság dolgozóival közösen a finom gulyáslevest, me­lyet tüzes borral öblítettek le. Ebéd után az is­kola hallgatóiból alakult zenekar muzsikájára a lá­nyok megtáncol­tatták a telep dolgozóit. A han­gulatot még emelte, hogy két tanárnak épp ek­kor volt a szüle­tésnapja, így volt „ok” az ivásra és a táncra. A kirándulás elérte célját, a közösség megerő­södött. Dúsa Piroska, Pécel, KISZ központi iskola Motoros betegkocsira (rokkantak által használt há­romkerekű járóalkalmatos­ságra) volna szüksége egyik olvasónknak. Közöljük, hogy ilyen járműveket a Jármű és Alkatrész Ktsz (Budapest, XIII. Szabolcs u. 8.) készít. A mo­toros betegkocsi ára 10 388 fo­rint. A megrendeléskor en­nek harminc százalékát kell lefizetni. A . kézzel hajtható betegkocsi 3305 forintba ke­rül. Amennyiben a beteg tagja valamelyik társadalmi biztosítási egyesületnek, úgy a körzeti orvos javaslatára az illetékes társadalombiztosítási intézmény megrendeli a ko­csit és ki is fizeti ennek 75 százalékát. A társadalombiz­tosítási szervek azonban mo­toros kocsit nem térítenek mefj *— ezért a kézihajtású kocsit transzportkerékkel kell meg­rendelni — így később (sajái költségen) beszerelhető a mo­tor, (Olvasónknak külön le­vélben is válaszolunk.)

Next

/
Thumbnails
Contents