Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

A CEGLÉDI JÄRÄS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM. 251. SZÁM 1961. OKTÓBER 24. KEDD Abosiy az élre tör Sikeres hviuUarítás után teljes lendülettel folyik as ósai sBÚntás-retés u közséy hat termelósBÖr et kezet élten, Az október 14-i mezőgazda­ságii értekezlet óta új Lendü­letet kapott a járásban a be­takarítás és az őszi szántás­vetés. A munka lendülete kü­lönösen Abonyban mutat egé­szen rendkívüli formát, ahol a hat tsz teljes erővel vé­gezte el a betakarítást. A járásban 1270 hold cu­korrépából az abonyi közös gazdaságokra 620 hold jut, és ennek 75 százalékát, 470 hold termését már be is szállítot­ták az abonyiak. A naprafor­gót ' teljesen betakarították mind a hat tsz-ben, ami a te­rületen egyedülálló dolog. Egyedül az Üj Világ Tsz-ben vár még öt hold burgonya felszedésre, egyébként az egész terület tiszta. Az október 14-i értekezlet nagy lendületet adott a szán­tásnak. Az abonyiak kitű­nően élnek azzal a kínálkozó alkalommal, hogy a gépállo­más a területükön van, és minden tekintetben felhasz­nálják a gépállomás támoga­tását. Vetöszántásban 70 száza­lékra, mélyszántásban 65 százalékra állnak, az őszi árpát teljes egészében elvetették és a búzavetőmag A Imz/ás/Vtláw jogán A Ceglédi Hírlap október 19-i számában közlemény je­lent meg: „Egy koplaló csa­ládról“. A cikk egy vityilló- ról szólt, amelynek homlok­zatán a „megkoplaltalak” felirat áll. A vityilló tulaj­donosa én vagyok, s a fel­írást csak tréfából helyeztük el. Aki ismer, tudja, hogy 90 kilós súlyomat tekintve sem én, sem a családom nem koplal. A cikkben em­lített Simpson motorkerék­pár csak a mesében vagy a jármííbolt kirakatában léte­zik. Van — hároméves — Csepel-motorom, de azt csak a dilettáns nézheíl Simpson- nak. Hornyák Ferenc Az iskolában és az iskolán kívül Megállják helyüket «z abonyi diákok Még a friss festákszagot is érzem az abonyi Kinizsi gim­náziumban, amikor a szünet­ben Molnár Imre Kisz-titkárt keresem. Tudom, hogy az ifjúság igen lelkesen vett részt az iskola építésében, de azért megkérdezem a KISZ- titkár.t, hogy mi módon kap­csolódott be az ifjúság a nagy munkába. — Az egész tanulóifjúság dolgozott az építkezésen. Százharminc lelkes fia­talember igen sokat tudott segíteni. Kőműves munkát végeztünk, hordtuk a téglát, az építke­zés befejezése után pedig takarítottunk, ablakokat tisz­títottunk, padlót fényeztünk. A helyes tájékoztatás érde­kében megjegyzem, hogy fiúk, lányok egyaránt kivették ré­szüket a munkából. — Persze ez nemcsak kam­pány volt. Azóta is megtet­tük a kötelességünket. A nyár folyamán a Dunai Ce­mentmű építésénél egy bri­gádunk, a mezőigazdaságban Nagykőrösön két leánybri­gádunk dolgozott. — Politechnikai oktatásunk hallgatóinak ifjúsági szövet­kezete van. A Kenyérmező ifjúsági tsz munkáját mi végezzük el. — A njárón r-észt vettünk a sportpálj'aépításben. Ér- derrtes megnézni, a szántóföldön milyen remek kézilabda-pályát varázsolt az abonyi fia­talság. — A fizikai munka mellett jelentős iskolán kívüli szel­lemi munka is folyik nálunk. Klubdélutánjainkon szel­lemi öttusa folyik. A József Attila olvasómoz­galomban húsz kiszista sze­repelt nagy sikerrel. Üzen a szerkesztőség Pákozdi. Árpád társadalmi ellenőr javasolja a Dózsa- szobor áthelyezését. Javasla­tát ez úton továbbítjuk az il­letékesek címére. A Csóinak utcai lakók a szerkesztőséghez intézett le­vélben azt tudakolják, hogy miután a szomszédos utcákat kikövezték, a Csalnak utcát miért hagyták ki? Talán csak nem i. mostohagyerekek’ ‘ az utca lakói? Szemtől szemben álltam Lenin elvtárssal! Molnár László veterán emlékezik a nagy napokra Csendes nyugalomban el­mélkedik Molnár Laci bácsi. Elgondolkodik és csendesen sorba állítgatja emlékeit. Amikor pedig hallgatója akad, akkor órákon át mesél élményeiről. — Tizennyolc éves voltam és tényleges Icatonai időmet töltöttem, amikor kivittek az orosz frontra. 1916 júliusá­ban fogságba kerültem és ki­lenc hónapon át a murmán vasútépítésnél dolgoztam. To­vább nem bírtam a skorbu- tot. Többedmaga mma l elvit­tek Kinyelbe, ahol barakkór- házban savanyú káposztával gyógyítottak. Ne mosolyogjon, mert ez valóban így volt. A vitaminhiány következtében lábaim összézsugorbdtak, a fogaim kilazultak. Az ínye­met jóddal ecsetelték. Na­gyon sok savanyú káposztát megettem. Amikor feltápász- kodtam, Sziari-bujánban me­zőgazdasági munkára jelent­keztem. Szántottam, vetettem az orosz parasztokkal együtt. — Abban az időben a vö­röshadsereg már Szamarát döngette. Erre cseh fehérgár­disták összekapkodtak ben­nünket és elhurcoltak az Uraiba fakitermelésre. A Vigyáznak a közvagyonra Szirénázó tűzoltókocsi ro­hant csütörtökön délután öt — AZ IRODALMI Színpad­nak a múlt évben 200 bérlője volt, az idei bérletek számát 350 darabra tervezték, s azt teljes egészében megvásárol­ták az érdeklődők. — A DÁNSZENTMIKLÓSI Micsurin Termelőszövetkezet kiváló szőlőterméséből ed­dig mintegy két vagonnal exportált. — A TALAJJAVÍTÓ Vál­lalat ceglédi műhelye szep­temberi tervét 126,2 százalék­ra, negyedéves tervét pedig 118,1 százalékra teljesítette. — A CEGLÉDBERCELI Rá­kóczi Tsz mintegy 15 vagon kukoricavetőmagot szállított lengyel exportra a Magter­meltető Vállalatnak. A gaz­daság minden exportra át­adott kukorica mázsája he­lyett 120 kiló takarmányo­zásra alkalmas kukoricát ka­pott és termelési költség cí­mén mázsánként 50 forin­tot. — A CEGLÉDBERCELI Pe­tőfi Termelőszövetkezet őszi vetésterve 630 hold: 340 hold búza, 100 ho’.d rozs, 150 hold őszi árpa és 40 hold takar­mánykeverék kerül elvetésre. — HOGYAN tehetjük szeb­bé egymás életét címmel tart előadást Ócsai István gimná­ziumi tanár 1961. október 26- án du. 5 órakor a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat kultúrotthonában. Az elő­adást filmvetítés követi. — KITŰNŐEN bevált a pecsenyekacsa tenyésztése a törteli Rákóczi Termelőszö­vetkezetben. A gazdaság 1900 darab pecsenyekacsát 2,25 ki­logramm súlyban leszállított a kecskeméti BARNEVÁL- nak 85 ezer forint értékben. Jövőre 8000 kacsa felnevelé­sét tervezik, ez év negyedik negyedében csak azért nem állítottak be újabb állományt, mert a keltető állomás nem tudott alapanyagot biztosítani. — KÉT 120 FÉRŐHELYES sertéshizlalót építtetett a Kossuth Tsz Nyársapáton. Az első hizlalóban már 120 ser­tés hízik, átlagosan 90—100 kg súlyban és azokat decem­ber 20-ig értékesítik. A gazda­ság a sertéshizlalást állandó­sítja és negyedévenként 60 darab sertés hizlalására szer­ződnek. — MEGKEZDŐDÖTT az 1962. évi községfejlesztési ter­vek összeállítása. óra körül kifelé a városból a Széchenyi utcán. Megdöbbenve gondolok rá, vajon miféle tűzveszély kelet­kezhetett újra a nagy száraz­ság idején. Érdeklődésemre megtudom, hogy semmi baj nem volt. A Cifrakerti Állami Gazdaság a tarlót gyújtotta fel a szántás megkönnyítése céljából. Ám — mivel gondos gazdák őrzik a határt — valaki közülük — nem ismerve a tűz keletkezé­sét és célját — kihívta a tűz­oltókat, így a ldrohanó tűz­oltókocsinak dolga nem akadt, de az eset bizonyítja a határ gazdáinak éber vigyázását a közös vagyonra. front nemsokára elhaladt fe lettünk és szabadok voltunk — Kijevben jelentkeztem < vöröshadseregbe, 1919. augusz tus elsején. Mindig gyalogo voltam, ott átképeztek gép puskásnak. Első feladatúm az volt, hogy egy hatszá tagú fehérgárdista bandá pusztítsunk el. No. az nagyo érdekes volt. Késő este ér tünk a falu alá és elsőnek . fehérek konyháját csíptük e, Jól bevacsoráztunk, utána pe dig megleptük az ellenséget ingben-gatyában szedtük ősz sze a társaságot. Egy ágyúi tizenkét kocsira való lőszer és hatszáz lovat zsákmányol tünk. Haj, de szépen fogadta\ bennünket Kijevben! — Denikin Lengyelorszáj felől közeledett. Egyszer méj Kijevet is elfoglalták. Mi ab ban az időben Kharkovbai elkeseredett harcokban vet tünk részt. — Lenin elvtárssal nagyon ér dekes körülmények között ta lálkoztunk. Éppen pihenőbei voltunk Sza.r&polban, amíkot kivezényeltek bennünket eg\ lázadó banda ellen. Vagy há rom-száz kilométert mentán’ szánkón. Visszafelé egy ki, állomáson várakoztunk vagi huszonötén, Mind magyarok Mentünk volna mi tovább de az állomásfőnök kötözkö- dött, nem akart kocsit adni Már öt napja ténferegtünk Szizrányban, ez volt az állo­más neve, amikor egyszer vá­ratlanul beállt Lenin elvtárs vonata. A vonat ablakán ke­resztül meglátott bennünket. Néhány szóban tájékoztatták rólunk. Lejött a vonatról. Be­szélgetett velünk és azonnal intézkedett, hogy az ö szerel­vényéhez kapcsoljanak egy kocsit, a számunkra. — Kazánig utaztunk Lenin elvtárs vonatán. Az állomá­son sorbaálltunk. Rajparancs­nokunk megköszönte Lenin elvtárs szívességét, amire Le­nin elvtárs mosolyogva vála­szolt. — Nem volt ez szíves­ség, elvtársak, csak emberi kötelesség! Így emlékszik Leninre Mol­nár László veterán. A Villon-est főpróbáján A szín börtöncellát ábrázol: a lila fények pasztájában a halálragyötörten fekvő Villon látomásának, a Haláltáncnak az alakjai elevenednek meg. Ezalatt a felcete körfüggöny mögött békésen cigarettázik egymás mellett a nagyhatal­mú püspök és a zsebmetsző, a kocsmatündér és a hóhérle­gény. Az Irodalmi Színpad első estjének próbája folyik a mű­velődési ház színpadán. Amíg a deszkapriccsen heverő Már- ky Péter — aki címszereplő és rendező egy személyben — utasításait osztja, a nézőtéren ülő közönségszervezőhöz for­dulunk: milyen a közönség érdeklődése? Még soha nem előzte meg ekkora várakozás az Irodalmi Színpad rendezvényét — kap­juk a felvilágosítást. Az eme­leti kamaraszínpad minden ülőhelye már bérletként el­kelt, ezért, hogy a további igényt ‘ki lehessen elégíteni, az Irodalmi Színpad ezt az előadását a szolcásostól elté­rően a nagy színházteremben fogja tartani. Ide még egye­lőre tudunk jegyet biztosíta­ni. Beszélgetésünket a zongora dübörgő futamai szakítják félbe: a Halál int, s az Asz- szony és a Katona után a Ki­rálynak is követnie kell őt A szín lassan világosodik: ú. szereplők lépnek be, s a pró ba folyik tovább ... ( Fényképezőgéppel az NDK-ban Az erfurti virágkiállítás mindnyájunk számára felejthe­tetlen élményt jelentett. A hatalmas pavilonokban elhelyezett 'különböző virágok, gyümölcsök látványa lenyűgöző volt. A 300 hektáros területet hatalmas, minden színben pompázó ci- rágöskertté képezték ki. A magyar pavilon különösen szép •volt, készítői minden dicséretet megérdemelnek. A pavilonok által közrefogott hatalmas udvaron a leg­modernebb gépek százai álltak. A szocialista országok itt mutatták be. milyen gépekkel teszik könyebbé a mező- gazdasági munkát. Különösen sok nézője volt a szovjet gépeknek, köztük a mezgögazdaságban használt helikopternek és repülőgépnek. (Foto, szöveg: Opauszky) A magyar pavilon közepén egy igen érdekes TV-szerü készüléket helyeztek el. A képernyőket váltva világítot­ták ki s a közönség gyönyörködhetett hazánk legszebb tájainak művészi fényképében Nagy sikere volt a bo'gár pavilon almakiállításának is Rendkívül ízlésesen helyezték el a magyar borokat. . Á kiállítás főépülete, előtte hatalmas szökőkutak és a kiállításon részt vevő nemzetek hatalmas lobogói 45 százalékban már a földben van. — Tegnapelőtt, vasárnap — jelentette az Abonyi Községi Tanács — a párt és a község vezetői az egész napot kinn, töltötték a területen és minden termelőszövetke­zetben becsületes igyeke­zetei tapasztaltak. A gépek, az emberek teljes erőfeszítéssel dolgoztak, azzal a céllal, hogy az őszi talaj- munkákat időben befejezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents