Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

I9ÜÍ. OKTÓBER ZZ, VASÁRNAP mst NK1II SOHA NEM KÉRDEZTE: TUD-E FIZETNI? A harmincadik évfordulót két esztendeje ünnepelték. A ta­nácsházán bankettet rendez­tek. Méltatták dr. Weisz Má­tyás harminc esztendős orvosi működését Talán azokban a napokban az egész fala meg­fordult otthonában, szerencsét kívánni. Aki nem jött szemé­lyesen, az »levelet írt: „Fo­gadja őszinte hálámat.. . ».Harminc éven át a község felemelkedésén fáradozott, ezért tiszteljük ..„Míg má­sok szeretteit megmentette, sajátjait elvesztette ..• Most, hogy ott ülünk a csendes, egyszerűen berende­zett kis szobában, ahová az őszi napsütés. kései meleget lop be az ablakon, a hatvan­két esztendős Weisz Mátyás albumokat mutogat a háború sebeiről, azután képeket emel le a falról: — A kislányom. Nézze, mi­lyen szép. Tizenegy éves volt. A feleségemmel együtt vitték Auschwitzba, Én is ott vol­tam. Lapozunk az albumokban, s a képek újra felkavarják az amtigy sem csillapuló ér­zéseket. Mennyi borzalmat okozott a fasizmus! Weisz doktor újabb lapot nyit, s mintha közben nem telt volna az idő, az előbbi mondatot folytatja: Az ürömi tsz juhásza Ha a naptar nem jelezné október közepét, az ürömi dombok között is könnyen azt hihetné az ember, au­gusztusban járunk. Reszket a levegő a melegtől, s még egy bárányfelhő sincs az égen. | Virágh Andris bácsi, a Cser- venkov Tsz juhásza egyked­vűen lépeget a botladozó bir- kanyáj után a poros dűlőúton. kalapja most is a fejére húz­va, lajbija begombolva. Ha­jadonfővel júliusban sem tisztelné ő a napot, most meg pláne nem veszi le a kalapját. Inkább a bundára gondol, amit lassan az asz- szonynak elő kell venni. Persze, ha magával szem­ben konok is az öreg, a szomjas állatokkal minden­képpen együttérez. A kiserdő felé irányítja kutyájával a nyájat, s itt pihennek meg az állatok. A juhász ilyen­kor sem tétlenkedik: sorra vizsgálgatja a bárányokat, nem fájdult-e meg valamelyiknek a lába, melyikbe ment bo­gáncs és azt is szemügyre ve­szi, kellően fejlődnek-e a kis bárányok. Régi juhász- familiából származik, ismeri- Jjlár jól a mesterségét.., "Virágh Andris bácsi tíz évvel ezelőtt lépett be «a Cservenkov Tsz-be. Egy ti­szántúli kis falucskából in­dult szerencsét próbálni, az­tán végleg itt is maradt, Ürö­mön. Bár eleinte sehogy sem tudta elképzelni, hogyan ba­rátkozik majd meg a köves ürömi lankákkal mint alföldi ember. Ma mór nem cserélné fel a Hortobággyal sem a fes­tői környéket. Ráadásul a szövetkezet is elégedett vele, ő sem panaszkodhat a közösre. Majd elfelejtettem monda­ni, hogy az ürömi juhász tu­lajdonképpen már nyugdíjas ember. Azért épp olyan szor­galmasan foglalkozik a jám­bor jószágokkal, mint ahogy ő is szokta mondani „tényle­ges” korában. Segít neki a I felesége is, ketten háromszáz ; jószágra vigyáznak. Az asz- | VWWWWWWVWVW^VWVWXWWWVVWWV^V szony fej, készíti a túrót és a sajtot, Andris bácsi meg napestig járja a határt a bá­rányokkal. A tavaszon szé­pen megszaporodott a falka. Száztíz anyától nemcsak ket­tes. hanem még hármas iker is született, összesen 147 da­rab. A takarmányt — ez a legfontosabb Andris bácsi szerint, mindenáron kiharcol­ja. Öt nem érdeklik a frá­nya malacok, meg a „haszon­talan” baromfiak, sőt még a tehenek sem. Legértékesebb állatnak a birkát tartja, s ennek meg is követeli a ma­gáéi. Emiatt nem haragsza­nak rá a szövetkezet vezetői, tudják, hogy elsősorban a szakmaszeretet beszél az öregből. A látszatja is megvan And­ris bácsi munkájának. Négy kiló hetven deka gyapjút vágott ő le ezen a nyáron is minden egyes jószágról. A szö­vetkezet vezetősége kilenc mázsányi gyapjúra számított, ehelyett tíz és fél mázsát ad- 1 tak át az államnak. A ju­hászat körülbelül ötvenezer forinttal járult eddig a Cservenkov Tsz bevételi ter­véhez. S mindez csak gyap­júból,-'“'hiszen tetemes jöve­delmet könyvelték' el a négy mázsányi juhtúróból meg a sajtból. Ezek után azt is könnyen megérthetjük, miért kapott az ürömi szövetkezet a nyáron elismerő oklevelet a járástól. Szépen fejlődik a szarvasmarha-állomány is, de Virágh Andris bácsi is min­dent elkövet a juhászaiért, ő persze, nem beszél az effé­le dolgokról, azt mondja, az irodára tartozik a számvetés. Azt meg, hogy érdemes bir­kát tartani, főként pedig lel­kiismeretesen gondozni, an­nál többet hangoztatja. Négy órára jár ^ id6> megnyúlnak az árnyékok, lassan szedelőzködik a nyáj. Lent, a völgyhajlatban még akadnak zöldebb részek, oda irányítja Andris bácsi a bárá­nyokat. Súlyán Pál — De én hazajöttem. A fa­luban sokan sírtak, amikor megláttak. Csókolgattak és egyre hajtogatták: „Csakhogy megjött, doktor úr!” „Csak­hogy a Szúz Mária hazasegí­tette.” S bár Weisz doktor tudta, hogy nagyon is történelmi okai voltak hazajöveteiének, mégis meghatotta a szívből fakadó őszinte szeretet. Weisz Mátyás Ismerte már a falu­ját Láthatta a felszabadulás előtt is igazi arcát. Endre László főszolgabíró sokat ül­dözte öt. Eltiltatta az orvosi gyakorlattól, A falu azonban mellé állt. Kérvény kérvényt követett: semmisítsék meg az intézkedést! Hiába volt min­den csendőri felügyelet, a be­tegek csak őt hívták, álékor is csak hozzá ragaszkodtak. Továbbra is az embert, a munkát, a közöttük becsület­ben eltöltött éveket látták és dehogy tagadták volna meg orvosukat. Ma is minden megjegyzés tolira kívánkozna, amit róla és második feleségéről, gyer­mekeiről, Zsuzsiról és Sanyi­ról ejtenek: — Hajnali ötkor má« a falu vége felől jön. Az a szó­beszéd járja: ő költi fel a be­tegeket, nem hagyja aludni őket. De ez csak tréfa. Min­denki tudja, azért teszi, hogy otthon érje a munkába in­dulókat is. — Tetszik tudni, nincs autója. Csak úgy, gyalogosan jár. Tapossa az út porát, de el nem fáradna sohasem. Öt nem az autószerzés vágya hajtja. Ez nem olyan. Aranyit fut, mint egy küldönc. — Valaha volt olyan ház Dányban, ahol lavórra sem telt, nem hogy orvosra. De a doktor úr soha nem kérdezte meg a betegétől: tud-e fi­zetni? Ha nem volt pénz, még orvosságra is ő adott Tudta, ha lesz miből, úgyis megad­ják. — Éjszaka is fel lehet köl­teni. Láttuk mi már pizsamá­ban beteghez futni!------- ; — A férjem egyszer azt ta­lálta ki, hogy ttíáj baja vanl A doktor úr szerint csak kép­zelődött, de azért kórházba küldte kivizsgálásra. A kór­házi lelet betűnyire egyezett az övével. — Volt itt a faluban olyan községi orvos» aki letagad- taíta magát, ha szüléshez hív­ták. A mi orvosunk soha nem tett ilyet És faluhosszat beszélnek a legutóbbi esetről: — Télen eltörött a karja. A Rókus kórházból jött va­laki helyettesíteni, de a mi doktorunk nem nyugodott. Fél karral és az álla segítségével adta be az injekciókat. Nem tetszik elhinni? Becsületsza­vamra mondom! Most a szüretkor de sokan nyitottak be a doktorékhoz! Kis kosár szőlőt, egy üveg mustot hoztak kóstolónak. Ha Húszezer növényfajta ! az Országos AgreManikai Intézetben Tápiószelén I ? Az Országos Agrobotanikai Intését legfontosabb feladata íj a hazai növénynemesítés előbbre vitele. Az intézet összegyüj- 'j ti a világ minden tájáról a legérdekesebb növényfajtákat, íj azokat kipróbálja, rendszerezi, vizsgálja és belőlük úgyneve- %zett növénynemesitő alapanyagot állít elő. Ézt az alapanya- íj got adják át továbbnemesítésre a többi növénynemesítő in- íj téteteknek. Jelenleg az Intézetnek több mint húszezer nö- íj vényfajtája van. Ez a szám egyre bővül, tekintve, hogy az íj intézet a világ minden táján 350 hasonló jellegű intézettel í van cserekapcsolatban, í Az intézetben — főleg az egyenlítő környékéről származó — földimogyoró fajtával kísérleteznek. A nemesített föl­dimogyoró fajtákat mezőgazdasági nagyüzemekben fogják majd termeink Magas olaj- és fehérjetartalmuknál fogva az élelmezési, a gyógyszer és más iparokban használják fel. A sivár homoki talajon is megbízható termést adó homokibab termését vizsgálja Tóth Erzsébet kísérleti szakmunkás XXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\^sXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\NV^XXXWXX\XXVevW.XV^.X\XXXXXXXXXXVxXXXXXXXXV Ivóvíz a Holdon? Mit takarhat a holdóceánok üledéke? Az Angliában élő Zdenek Kopal csehszlovák származá­sú csillagász, Holdunk egyik jelentős kutatója. Érdekes elmélete kimondja, hogy kí­sérőnkön van víz, bár jég alakjában, de tekintélyes mennyiségben. Z. Kopal sze­rint a Hold egyes kőzetei­nek kristályszerkezete víz- molekulákat zár magába. A bolygó belsejében levő, körül­belül 1000 fokos hőség a víz­részecskéket kiszabadítja a kőzetekből, s a nedvesség — a hőáramlás hatására — a mélységekből állandóan fel­felé igyekszik. Testvérbolygónk bizonyos kőzetei kiváló hőszigete­lők, így a bolygó legkül­ső burka alatt a felszínre igyekvő nedvesség folyto­nosan a fagypont alatt van, s összefüggő jég­páncélt alkot. Körülbelül 50—100 centimé­teres mélységben, annak el­lenére, hogy útitársunk fel­színét a Nap — a kéthetes holdnappal idején — 100—130 fokra forrósítia fel. Az amerikai T. Goid csil­Németh Mihályné laboráns a kukorica fehérjetartalmát vizsgálja (MTI foto: Bereth Ferenc felv.) Befejeződött az első nemzetközi postás konferencia A közalkalmazottak és rokonszakmák dolgozói nem­zetközi szövetségének első postáskonferenciája szomba­ton fejezte be munkáját. A háromnapos tanácskozá­son valamennyi részvevő or­szág küldötte felszólalt, is­mertette hazája postás dolgo­zóinak életét, nemegyszer ne­héz helyzetét, küzdelmüket követeléseikért, jogiakért. A konferencia felhívást in­tézett a világ postás dolgozói­hoz, szakszervezeteihez, hogy alakítsanak ki testvéri fron­tot követeléseik megvalósítá­sáért. A konferencia külföldi részvevői a következő ban meglátogatiá'’- és vidéki po- ásüzemelcet, !é~ tesítmény •* aktíván sza w. a Lon­ferencia műi lagé készül — és mostanában J elég sok van —, senki nem ^ felejti el meghívni. | Harminckét esztendeje tele- ^ pedett le Dányban. Ez alatt \ a több mint három évtized jí alatt teljesen eggyé forrott a?, falu népével. Jóban és rossz- ? ban kitartottak egymás mel- ? lett. A falu és az orvosa. ? Endre László, a háború, a de- ? portáiás, az ellenforradalom, ? mind lidérces emlék. De volt ? itt más baj is. A szegénység,? a maradiság, a tudatlanság. ? És mennyi régi történetet ás ? ki emlékezete mélyéről Weisz? doktor: ? — Hányszor hallottam: „Sze- ? gény, de jól járna, ha meg- ? halna.” — Ezt a hozzátarto- ? zók mondották, amikor egy ? kis poronty világrajöttekör be-? lesírt a szegényes otthon íj csendjébe — emlékezik az i? orvos. Majdnem mindig fj eszembe jut az akkori sivár í nyomorúság, amikor ma a íj tiszta otthonokban, a módos íj bútorok között egy-egy bol- íj dog család várja a trónörö- 5 kost. | — Valamikor a csecsemő- ? halandóság elképesztően nagyi volt A rendkívül nyomasztó ? gazdasági helyzet miatt nem ? sokat törődtek a megszületett? gyermek sorsával. Öreg, ba- ? bonás asszonyokra bízták ? őket, akik tűrték, hogy legyek ? üssenek tanyát a csecsemő ? testén. Előbb maguk rágták ? össze a „esócsát” és úgy tét- ? ték a pici szájába. Ma már? íj Féltő gonddal vigyáznak rá- ‘íj juk és megfogadják az orvosi íj utasításokat. Szinte senki nem íj mulasztja el a kötelező oitá- ? sokat. í — Még 1946-ban is meg- íj történt, hogy az iskolában ^ minden ötödik gyermeket íj nem osztályozhattak, mert so- íj Icát hiányzott. Ma ilyen elő í sem fordul talán. Beszélhet- ? nék a babfőzelékszagú, egész-? ségtelen odúkról, a hideg bú- ? boskemencékről, az egy zugba ? bújt nyolc-tíz gyerekről. De ? jobban esik a mai tiszta por- j •iákkal dicsekedni, vagy a fel- ? szabadulás óta felépült két- ? százötven új házzal, a gobelin ? háziipari szövetkezettel, a ké-? szülő orvosi lakással és a vil- <j lamosítássaL Karácsonykor íj már az új lakótelepen is ki- íj gyűl a villany. És beszél, beszél a doktor. ? Arról is, hogy tanácstag, hogy \ ő az egészségügyi állandó bi- £ zottságnak, s a vöröskereszt-^ nek is elnöke. Arról, hogy a \ község vezetői szívesen hall- J gatják meg vélaményét, mert J tudják: előtte könnyen meg-J nyílnak a szívek és az ajkak. ? Hogyan mondották a tsz szer- ji vezésekor is: „Ha a doktor ? úr mondja, aláírunk”, ? Családi perpatvarok, öröfkö-; södési viszályok, lakodalmi; ügyek, a tsz gondjai mind; megférnek a piciny, korsze- \ rútlen rendelőben. Belefér; harminckét esztendő minden; története. Ha csak a régimódi; rendelőt, a piciny várót, az í ’.igazán puccnélküli szobát te-! kintené az ember, sehogy sem \ értené ennek az orvosnak a í lelkesedését, önbizalmát. Azt; sem, miért mondja: — Nem gondolok arra, í hogy egyszer megöregszem. j És valóban, eszében sincs J megöregedni. Éppúgy végig- í járja a falut, mint harminc- j két esztendeje. Beszól ide is, j oda is. Itt is mond valami J biztatót, amott is. Ismer min- íj denkit és tiszteli azokat, akik íj őt is tisztelik. — Van sok öröm ebben az íj életben — mondja. — Az or- ? szagban nincs még egy ilyen íj nép, mint a dányi. Olyan na- íj gyón rendesek. Hívtak már íj máshová, de sehová nem vá- íj gyom. Budapestre sem. És mit is keresne ő másutt? ^ Hol honorálnák olyan igaz érzéssel, éltető bizalommal, mint itt? Kik is köszöntenék olyan melegen a hajnali ta­lálkozásoknál, ha nem a vo­nathoz, vagy a tsz-hez igyek­vő dányiak? Autót, vagyont nem szer­zett. Könyvtára szép, de bú­tora nem szebb, mint a többi falubélié. Mégis gazdag. Ösz- szegyújtötte mindazt a sok jót, amit a falutól kapott. És van-e ennél nagyobb, bőke­zűbb fizetség? Sági Ágnes társa, ifj. Bartha Lajos csil­lagász felhívja figyelmüket több csehszlovák csillagász fé- nyesságméréseinek rendkívüli eredményeire. Ezek olyan kristályok jelenlé­tét mutatták ki kísérőn­kön, amelyek csak forró, azaz hévvizekből csapód­hattak ki annak idején. Ugyancsak utal Bartha az egyes romkrátereik érdekes alakzatára. Ezeket — sze­rinte — az erózjó, a tenger pusztító munkája rombolta 6Zét. Ha az űrhajósok elérik a Holdat — talán már nem is sokára —, lehet, hogy ivó­vízre bukkanhatnak. így az űrhajókat — a későbbiekben — nem kellene víztartályok­kal terhelni, s akkor még több műszert vihetnének majd útjaikra az űrhajósok. A kozmobiológusokat ugyan­csak érheti meglepetés. Ha valóban voltak tenge­rei Holdunknak, akkor azok mélyén valamely primitívebb élet is lé­tezhetett. Ha pedig ez úgy volt, akkor a több milliárd éve eltűnt óceánok vastag üledéke bi­zonyára megőrzött valamit a holdlények maradványaiból. Darázs Endre lagász osztja Z. Kopal néze­tét, s ő a Holdon emelkedő különös természetes építmé­nyek — úgynevezett holddó- mök — keletkezését egykori gejzír-tevékenységgel kívánja magyarázni. A kúpalakú i képződmények — T. Gold sze- í rint — a víz által a Hold i belsejéből kimosott, illetve I egykor feloldott kőzetekből i épültek. T. Gilivary angol kutató ] ugyancsak vallja a víz egy- f kori, s talán még mostani je- 1 lenlétét is, a Holdon. Gilwary i kimondja, hogy Holdunk . egykori vízkészletének leg- ] nagyobb hányada — gázok | alakjában — rég eltávozott az : űrbe, de a Hold alacsonyab­ban levő, síkabb vidékeit — c körülbelül kétmilliárd év előtt — mintegy 2000 mé­ter mély óceán boríthatta. A holdkáterek különböző formulációi is erről tanús­kodnak Gilwary elméleté­ben, mert a tengerek lágyabb üledékéből más alakú kráte- 1 rek keletkeztek, mint a szá- 1 razföldek jóval keményebb ■ kőzeteiből. 1 A TIT tudományos munka-

Next

/
Thumbnails
Contents