Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

I9ÜÍ. OKTÓBER ZZ, VASÁRNAP

mst

NK1II

SOHA NEM KÉRDEZTE: TUD-E FIZETNI?

A harmincadik évfordulót két esztendeje ünnepelték. A tanácsházán bankettet rendeztek. Méltatták dr. Weisz Mátyás harminc esztendős orvosi működését Talán azokban a napokban az egész fala megfordult otthonában, szerencsét kívánni. Aki nem jött személyesen, az »levelet írt: „Fogadja őszinte hálámat.. . ».Harminc éven át a község felemelkedésén fáradozott, ezért tiszteljük ..„Míg mások szeretteit megmentette, sajátjait elvesztette ..•

Most, hogy ott ülünk a csendes, egyszerűen berendezett kis szobában, ahová az

őszi napsütés. kései meleget lop be az ablakon, a hatvankét esztendős Weisz Mátyás albumokat mutogat a háború sebeiről, azután képeket emel le a falról:

— A kislányom. Nézze, milyen szép. Tizenegy éves volt. A feleségemmel együtt vitték Auschwitzba, Én is ott voltam.

Lapozunk az albumokban, s a képek újra felkavarják az amtigy sem csillapuló érzéseket. Mennyi borzalmat okozott a fasizmus! Weisz doktor újabb lapot nyit, s mintha közben nem telt volna az idő, az előbbi mondatot folytatja:

Az ürömi tsz juhásza

Ha a naptar nem jelezné október közepét, az ürömi dombok között is könnyen azt hihetné az ember, augusztusban járunk. Reszket a levegő a melegtől, s még egy bárányfelhő sincs az égen. | Virágh Andris bácsi, a Cser- venkov Tsz juhásza egykedvűen lépeget a botladozó bir- kanyáj után a poros dűlőúton. kalapja most is a fejére húzva, lajbija begombolva. Hajadonfővel júliusban sem tisztelné ő a napot, most meg pláne nem veszi le a kalapját. Inkább a bundára gondol, amit lassan az asz- szonynak elő kell venni.

Persze, ha magával szemben konok is az öreg, a szomjas állatokkal mindenképpen együttérez. A kiserdő felé irányítja kutyájával a nyájat, s itt pihennek meg az állatok. A juhász ilyenkor sem tétlenkedik: sorra vizsgálgatja a bárányokat, nem fájdult-e meg valamelyiknek a lába, melyikbe ment bogáncs és azt is szemügyre veszi, kellően fejlődnek-e a kis bárányok. Régi juhász- familiából származik, ismeri- Jjlár jól a mesterségét..,

"Virágh Andris bácsi tíz évvel ezelőtt lépett be «a Cservenkov Tsz-be. Egy tiszántúli kis falucskából indult szerencsét próbálni, aztán végleg itt is maradt, Ürömön. Bár eleinte sehogy sem tudta elképzelni, hogyan barátkozik majd meg a köves ürömi lankákkal mint alföldi ember. Ma mór nem cserélné fel a Hortobággyal sem a festői környéket. Ráadásul a szövetkezet is elégedett vele, ő sem panaszkodhat a közösre.

Majd elfelejtettem mondani, hogy az ürömi juhász tulajdonképpen már nyugdíjas ember. Azért épp olyan szorgalmasan foglalkozik a jámbor jószágokkal, mint ahogy ő is szokta mondani „tényleges” korában. Segít neki a I felesége is, ketten háromszáz ; jószágra vigyáznak. Az asz- |

VWWWWWWVWVW^VWVWXWWWVVWWV^V

szony fej, készíti a túrót és a sajtot, Andris bácsi meg napestig járja a határt a bárányokkal. A tavaszon szépen megszaporodott a falka. Száztíz anyától nemcsak kettes. hanem még hármas iker is született, összesen 147 darab. A takarmányt — ez a legfontosabb Andris bácsi szerint, mindenáron kiharcolja. Öt nem érdeklik a fránya malacok, meg a „haszontalan” baromfiak, sőt még a tehenek sem. Legértékesebb állatnak a birkát tartja, s ennek meg is követeli a magáéi. Emiatt nem haragszanak rá a szövetkezet vezetői, tudják, hogy elsősorban a szakmaszeretet beszél az öregből.

A látszatja is megvan Andris bácsi munkájának. Négy kiló hetven deka gyapjút vágott ő le ezen a nyáron is minden egyes jószágról. A szövetkezet vezetősége kilenc mázsányi gyapjúra számított, ehelyett tíz és fél mázsát ad- 1 tak át az államnak. A juhászat körülbelül ötvenezer forinttal járult eddig a Cservenkov Tsz bevételi tervéhez. S mindez csak gyapjúból,-'“'hiszen tetemes jövedelmet könyvelték' el a négy mázsányi juhtúróból meg a sajtból. Ezek után azt is könnyen megérthetjük, miért kapott az ürömi szövetkezet a nyáron elismerő oklevelet a járástól. Szépen fejlődik a szarvasmarha-állomány is, de Virágh Andris bácsi is mindent elkövet a juhászaiért, ő persze, nem beszél az efféle dolgokról, azt mondja, az irodára tartozik a számvetés. Azt meg, hogy érdemes birkát tartani, főként pedig lelkiismeretesen gondozni, annál többet hangoztatja.

Négy órára jár ^ id6> megnyúlnak az árnyékok, lassan szedelőzködik a nyáj. Lent, a völgyhajlatban még akadnak zöldebb részek, oda irányítja Andris bácsi a bárányokat.

Súlyán Pál

— De én hazajöttem. A faluban sokan sírtak, amikor megláttak. Csókolgattak és egyre hajtogatták: „Csakhogy megjött, doktor úr!” „Csakhogy a Szúz Mária hazasegítette.”

S bár Weisz doktor tudta, hogy nagyon is történelmi okai voltak hazajöveteiének, mégis meghatotta a szívből fakadó őszinte szeretet. Weisz Mátyás Ismerte már a faluját Láthatta a felszabadulás előtt is igazi arcát. Endre László főszolgabíró sokat üldözte öt. Eltiltatta az orvosi gyakorlattól, A falu azonban mellé állt. Kérvény kérvényt követett: semmisítsék meg az intézkedést! Hiába volt minden csendőri felügyelet, a betegek csak őt hívták, álékor is csak hozzá ragaszkodtak. Továbbra is az embert, a munkát, a közöttük becsületben eltöltött éveket látták és dehogy tagadták volna meg orvosukat.

Ma is minden megjegyzés tolira kívánkozna, amit róla és második feleségéről, gyermekeiről, Zsuzsiról és Sanyiról ejtenek:

— Hajnali ötkor má« a falu vége felől jön. Az a szóbeszéd járja: ő költi fel a betegeket, nem hagyja aludni őket. De ez csak tréfa. Mindenki tudja, azért teszi, hogy otthon érje a munkába indulókat is.

— Tetszik tudni, nincs autója. Csak úgy, gyalogosan jár. Tapossa az út porát, de el nem fáradna sohasem. Öt nem az autószerzés vágya hajtja. Ez nem olyan. Aranyit fut, mint egy küldönc.

— Valaha volt olyan ház Dányban, ahol lavórra sem telt, nem hogy orvosra. De a doktor úr soha nem kérdezte meg a betegétől: tud-e fizetni? Ha nem volt pénz, még orvosságra is ő adott Tudta, ha lesz miből, úgyis megadják.

— Éjszaka is fel lehet költeni. Láttuk mi már pizsamában beteghez futni!------- ;

— A férjem egyszer azt találta ki, hogy ttíáj baja vanl A doktor úr szerint csak képzelődött, de azért kórházba küldte kivizsgálásra. A kórházi lelet betűnyire egyezett az övével.

— Volt itt a faluban olyan

községi orvos» aki letagad- taíta magát, ha szüléshez hívták. A mi orvosunk soha nem

tett ilyet

És faluhosszat beszélnek a legutóbbi esetről:

— Télen eltörött a karja. A Rókus kórházból jött valaki helyettesíteni, de a mi doktorunk nem nyugodott. Fél karral és az álla segítségével adta be az injekciókat. Nem tetszik elhinni? Becsületszavamra mondom!

Most a szüretkor de sokan nyitottak be a doktorékhoz! Kis kosár szőlőt, egy üveg mustot hoztak kóstolónak. Ha

Húszezer növényfajta ! az Országos AgreManikai Intézetben Tápiószelén

I

? Az Országos Agrobotanikai Intését legfontosabb feladata

íj a hazai növénynemesítés előbbre vitele. Az intézet összegyüj- 'j ti a világ minden tájáról a legérdekesebb növényfajtákat, íj azokat kipróbálja, rendszerezi, vizsgálja és belőlük úgyneve- %zett növénynemesitő alapanyagot állít elő. Ézt az alapanya- íj got adják át továbbnemesítésre a többi növénynemesítő in- íj téteteknek. Jelenleg az Intézetnek több mint húszezer nö- íj vényfajtája van. Ez a szám egyre bővül, tekintve, hogy az íj intézet a világ minden táján 350 hasonló jellegű intézettel í van cserekapcsolatban, í

Az intézetben — főleg az egyenlítő környékéről származó — földimogyoró fajtával kísérleteznek. A nemesített földimogyoró fajtákat mezőgazdasági nagyüzemekben fogják majd termeink Magas olaj- és fehérjetartalmuknál fogva az élelmezési, a gyógyszer és más iparokban használják fel.

A sivár homoki talajon is megbízható termést adó homokibab termését vizsgálja Tóth Erzsébet kísérleti szakmunkás

XXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\^sXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\NV^XXXWXX\XXVevW.XV^.X\XXXXXXXXXXVxXXXXXXXXV

Ivóvíz a Holdon?

Mit takarhat a holdóceánok üledéke?

Az Angliában élő Zdenek Kopal csehszlovák származású csillagász, Holdunk egyik jelentős kutatója. Érdekes elmélete kimondja, hogy kísérőnkön van víz, bár jég alakjában, de tekintélyes mennyiségben. Z. Kopal szerint a Hold egyes kőzeteinek kristályszerkezete víz- molekulákat zár magába. A bolygó belsejében levő, körülbelül 1000 fokos hőség a vízrészecskéket kiszabadítja a kőzetekből, s a nedvesség — a hőáramlás hatására — a mélységekből állandóan felfelé igyekszik.

Testvérbolygónk bizonyos

kőzetei kiváló hőszigetelők, így a bolygó legkülső burka alatt a felszínre igyekvő nedvesség folytonosan a fagypont alatt van, s összefüggő jégpáncélt alkot.

Körülbelül 50—100 centiméteres mélységben, annak ellenére, hogy útitársunk felszínét a Nap — a kéthetes holdnappal idején — 100—130 fokra forrósítia fel.

Az amerikai T. Goid csilNémeth Mihályné laboráns a kukorica fehérjetartalmát vizsgálja

(MTI foto: Bereth Ferenc felv.)

Befejeződött az első nemzetközi postás konferencia

A közalkalmazottak és rokonszakmák dolgozói nemzetközi szövetségének első postáskonferenciája szombaton fejezte be munkáját.

A háromnapos tanácskozáson valamennyi részvevő ország küldötte felszólalt, ismertette hazája postás dolgozóinak életét, nemegyszer nehéz helyzetét, küzdelmüket követeléseikért, jogiakért.

A konferencia felhívást intézett a világ postás dolgozóihoz, szakszervezeteihez, hogy alakítsanak ki testvéri frontot követeléseik megvalósításáért.

A konferencia külföldi részvevői a következő ban meglátogatiá'’- és vidéki po- ásüzemelcet, !é~ tesítmény •*

aktíván sza w. a Lonferencia műi

lagé készül — és mostanában J elég sok van —, senki nem ^ felejti el meghívni.

|

Harminckét esztendeje tele- ^ pedett le Dányban. Ez alatt \ a több mint három évtized jí alatt teljesen eggyé forrott a?, falu népével. Jóban és rossz- ? ban kitartottak egymás mel- ? lett. A falu és az orvosa. ? Endre László, a háború, a de- ? portáiás, az ellenforradalom, ? mind lidérces emlék. De volt ? itt más baj is. A szegénység,? a maradiság, a tudatlanság. ? És mennyi régi történetet ás ? ki emlékezete mélyéről Weisz? doktor: ?

— Hányszor hallottam: „Sze- ?

gény, de jól járna, ha meg- ? halna.” — Ezt a hozzátarto- ? zók mondották, amikor egy ? kis poronty világrajöttekör be-? lesírt a szegényes otthon íj csendjébe — emlékezik az i? orvos. Majdnem mindig fj eszembe jut az akkori sivár í nyomorúság, amikor ma a íj tiszta otthonokban, a módos íj bútorok között egy-egy bol- íj dog család várja a trónörö- 5 kost. |

— Valamikor a csecsemő- ?

halandóság elképesztően nagyi volt A rendkívül nyomasztó ? gazdasági helyzet miatt nem ? sokat törődtek a megszületett? gyermek sorsával. Öreg, ba- ? bonás asszonyokra bízták ? őket, akik tűrték, hogy legyek ? üssenek tanyát a csecsemő ? testén. Előbb maguk rágták ? össze a „esócsát” és úgy tét- ? ték a pici szájába. Ma már? íj Féltő gonddal vigyáznak rá- ‘íj juk és megfogadják az orvosi íj utasításokat. Szinte senki nem íj mulasztja el a kötelező oitá- ? sokat. í

— Még 1946-ban is meg- íj történt, hogy az iskolában ^ minden ötödik gyermeket íj nem osztályozhattak, mert so- íj Icát hiányzott. Ma ilyen elő í sem fordul talán. Beszélhet- ? nék a babfőzelékszagú, egész-? ségtelen odúkról, a hideg bú- ? boskemencékről, az egy zugba ? bújt nyolc-tíz gyerekről. De ? jobban esik a mai tiszta por- j •iákkal dicsekedni, vagy a fel- ? szabadulás óta felépült két- ? százötven új házzal, a gobelin ? háziipari szövetkezettel, a ké-? szülő orvosi lakással és a vil- <j lamosítássaL Karácsonykor íj már az új lakótelepen is ki- íj gyűl a villany.

És beszél, beszél a doktor. ? Arról is, hogy tanácstag, hogy \ ő az egészségügyi állandó bi- £ zottságnak, s a vöröskereszt-^ nek is elnöke. Arról, hogy a \ község vezetői szívesen hall- J gatják meg vélaményét, mert J tudják: előtte könnyen meg-J nyílnak a szívek és az ajkak. ? Hogyan mondották a tsz szer- ji vezésekor is: „Ha a doktor ? úr mondja, aláírunk”, ?

Családi perpatvarok, öröfkö-; södési viszályok, lakodalmi; ügyek, a tsz gondjai mind; megférnek a piciny, korsze- \ rútlen rendelőben. Belefér; harminckét esztendő minden; története. Ha csak a régimódi; rendelőt, a piciny várót, az í ’.igazán puccnélküli szobát te-! kintené az ember, sehogy sem \ értené ennek az orvosnak a í lelkesedését, önbizalmát. Azt; sem, miért mondja:

— Nem gondolok arra, í hogy egyszer megöregszem. j

És valóban, eszében sincs J megöregedni. Éppúgy végig- í járja a falut, mint harminc- j két esztendeje. Beszól ide is, j oda is. Itt is mond valami J biztatót, amott is. Ismer min- íj denkit és tiszteli azokat, akik íj őt is tisztelik.

— Van sok öröm ebben az íj életben — mondja. — Az or- ? szagban nincs még egy ilyen íj nép, mint a dányi. Olyan na- íj gyón rendesek. Hívtak már íj máshová, de sehová nem vá- íj gyom. Budapestre sem.

És mit is keresne ő másutt? ^

Hol honorálnák olyan igaz érzéssel, éltető bizalommal, mint itt? Kik is köszöntenék olyan melegen a hajnali találkozásoknál, ha nem a vonathoz, vagy a tsz-hez igyekvő dányiak?

Autót, vagyont nem szerzett. Könyvtára szép, de bútora nem szebb, mint a többi falubélié. Mégis gazdag. Ösz- szegyújtötte mindazt a sok jót, amit a falutól kapott. És van-e ennél nagyobb, bőkezűbb fizetség?

Sági Ágnes

társa, ifj. Bartha Lajos csillagász felhívja figyelmüket több csehszlovák csillagász fé- nyesságméréseinek rendkívüli eredményeire. Ezek olyan kristályok jelenlétét mutatták ki kísérőnkön, amelyek csak forró, azaz hévvizekből csapódhattak ki annak idején.

Ugyancsak utal Bartha az egyes romkrátereik érdekes alakzatára. Ezeket — szerinte — az erózjó, a tenger pusztító munkája rombolta

6Zét.

Ha az űrhajósok elérik a Holdat — talán már nem is sokára —, lehet, hogy ivóvízre bukkanhatnak. így az űrhajókat — a későbbiekben — nem kellene víztartályokkal terhelni, s akkor még több műszert vihetnének majd útjaikra az űrhajósok.

A kozmobiológusokat ugyancsak érheti meglepetés.

Ha valóban voltak tengerei Holdunknak, akkor azok mélyén valamely primitívebb élet is létezhetett.

Ha pedig ez úgy volt, akkor a több milliárd éve eltűnt óceánok vastag üledéke bizonyára megőrzött valamit a holdlények maradványaiból.

Darázs Endre

lagász osztja Z. Kopal nézetét, s ő a Holdon emelkedő különös természetes építmények — úgynevezett holddó- mök — keletkezését egykori gejzír-tevékenységgel kívánja magyarázni. A kúpalakú i képződmények — T. Gold sze- í rint — a víz által a Hold i belsejéből kimosott, illetve I egykor feloldott kőzetekből i épültek.

T. Gilivary angol kutató ] ugyancsak vallja a víz egy- f kori, s talán még mostani je- 1 lenlétét is, a Holdon. Gilwary i kimondja, hogy Holdunk . egykori vízkészletének leg- ] nagyobb hányada — gázok | alakjában — rég eltávozott az : űrbe, de a Hold alacsonyabban levő, síkabb vidékeit — c körülbelül kétmilliárd év előtt — mintegy 2000 méter mély óceán boríthatta.

A holdkáterek különböző formulációi is erről tanúskodnak Gilwary elméletében, mert a tengerek lágyabb üledékéből más alakú kráte- 1 rek keletkeztek, mint a szá- 1 razföldek jóval keményebb ■ kőzeteiből. 1

A TIT tudományos munka-