Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

MQNOR ©VIDÉKE ROZSOT VET T j • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM 1961. OKTÓBER 3, KEDD VULKÁN Ha valaki nem, tudná, el­árulom, hogy a monori Strá- zsahegy nem olyan közön­séges hegyecske csak, hanem működő vulkán! Minden év­ben működésbe lép és rend­szerint szeptember végétől novemberig tart a „kitöré­se” lávaömléssel. Először — sok bogrács alól — füstoszlop és lángnyelvek csapnak fel az égre, majd a pinceszerű kráterekben forr- szortyog a nemes „láva”, amit aztán hordókban tárolnak, vé­gül üvegekbe, demizsonokba mérve kedvelt italként a monoriak asztalára kerül, mivel — állítólag — gyó­gyító hatása van és több be­tegséget — például: gondot, bút, bánatot — sikeresen gyó­gyít. A hegy hófödte csúcsait té­len sok turista látogatja. Sajnos, akad közöttük olyan is, aki, nem számolva a ve­szélyekkel, túl közel merész­kedik a kráterekhez. Ebből aztán sok baleset szárma­zott már: volt, aki csak négykézláb tudott lejönni, s volt olyan is, akit úgy kel­lett lehozni. Akik pedig orvosságként isszák a hegy láváját, azok is fogadják meg tanácsomat: Na­gyobb adag fogyasztása mér­gezést okoz! Szűcs Gyula Munkában az állattenyészfő-őrs Látogatás a maglódi iskola nyúlfarmján Késő délután van már, a mag­lódi iskola külön épületében mégis tizennégy gyerek szor­goskodik Pozsgai István tanár vezetésével. Az erre a célra szerkesztett fogasokon ásók, kapáik, ge- reblyék tömege. A fal mellett köröskörül nyúlketrecek. Az iskola állattenyésztő őrsének gyakorló helyisége ez. A ket­recekből kíváncsi nyuszi-sze­mek pislognak kifelé. Fekete táblán, gyermekírással, nevek: Pityu, Gabi, Gyurka, Kál­mán... Rögtön rájövök, hogy ez a „lakók’“ neve. Pozsgai István elmondja, hogy a tenyészetet három törzskönyvezett, ivarérett nős­ténnyel és egy baknyúllal kezdték. Ezeket a Gödöllői Kisállattenyésztésj Kutatóinté­zettől kapták. A jelenlegi állomány 35 anya és 7 bak. Minden gyerek, aki jelent­kezett, kapott egy vagy két fiatal anyát. Megmondták ne­kik, hogy a szaporulatból min­denkor egy kisnyuszit vissza kell adni az iskolának, a többi a vállalóé. Most kezdő­dik a második nemzedék sza­porodása, ami azt jelenti, hogy a jövő hónapban hozzávetőle­gesen 70 Tiyula lesz az állat­tenyésztő őrsnek. A ketrecek a gyermekek készítményei. Az anyagot a gépgyár és a Vasas Ktsz adta hozzá. Meg kell említeni, hogy a Micsu­Javaslat a „halálkanyar" megszüntetésére SPORT Maglód—Gyömrő 4:i (1:0) Góllövök: Takács (3), Xvókai, ill. Szabó. Az első félidőt gyömrői fölény jellemezte: oldalháló, kapufa és négy szöglet. Mégis, az egy pilla­natra megingó gyömrői védelmet kicselezve. Takács lőtt gólt. A második félidőben is Gyöm­rő kezdeményezett többet, de a maglódi védelem keményen állt a lábán. Kisst egy támadás köz­ben a l^-osön belül felvágták, ele a tizenegyest Varga gyengén a kapusba lőtte. Ez sorsdöntő volt, mert ettől kezdve Maglód ke­mény játékkal — az érthető gyömrői letörést kihasználva — Kókai, illetve kétszer Takács ré­vén gólt szerzett. Gyömrőnek még egyszer sikerült áttörnie a védelmen, és kb. 20 méterről, Sza­bó góljával szépített. A játékot értélkelve meg kell állapítani: az első félidőben, és a másodikban is, a kihagyott 11- esig Gyömrő uralta a mezőnyt. A vereség ellenére: ez a csapat jó és többre képes. Kiemelkedett Hegedűs játéka és a maglódi csa­patból Takács szemfüles, gyors, gólképes labdakezelése. B. 31. Vecsés II.—Pilis H. 5:2 (3:0) A körzeti bajnokság rangadó­ján a vecsési együttes végig fö­lényben játszott, de könnyelműs- ködésük hátráltatta a nagyobb arányú győzelem kialakulását. A vendégek a mezőnyben szépen játszottak, de a kapu előtt te­hetetlennek bizonyultak. A ve- csésiek gólját Skribek (3) és Sza­bó (2) lőtték. Jó: Faragó, Szabó, Skribek, Legendi I.; a. pilisi csa­patból a jobbhátvéd és a balfede­zet. Sz. A. Káva—Monori-erdő 6:2 A szövetség a mérkőzésre nem küldött bírót. Hogy a kávai csa­patnak ne kelljen ismételten költ­ségbe vernie magát, közös meg­egyezéssel a helyszínen jelöltek ki egy bírót. Vereségük miatt a. monori-erdeiek végül nem akar­ták aláírni a jegyzőkönyvet. Mivel ez ismételt panasz: kér­jük a járási labdarúgó-szövetsé­get. hogy a bírók kijelöléséről körültekintőbben gondoskodjék! Tízvagonos kukoricagórét A községi tanács, a DÁV, valamint a MÁVAUT-szeivek ígérete ellenére még mindig nem kezdődött el a monori Ady Endre út és a Móricz Zsigmond út szűk, sok ve­szélyt rejtő kereszteződésének kiszélesítése. Azóta már több balesetnek volt színhelye a kanyar — most is, amikor e sorokat írom, fiatal házaspár motorbslesetéről hoznak bírt munkatársaim. Kovács Béla és felesége üllői lakosok, egy sorompó utáni járműíorló- dás következtében nem fér­tek el a kanyarban — fel buk­tak, kisebb sérülést szenved- I ve. S ez intő, megszívlelen­dő figyelmeztetés. A mindinkább növekvő for­galom, a 90 fokos kanyar fo- i kozott veszélyt jelenj; jár-! művekre és járókelőkre. Meg­szüntetésére és biztonságo­sabbá tételére volna egy hasznos javaslatunk. Építkez­nek a közelben levő magtisz­tító telepen és az OVEF faj­tamegállapító telepén. Az ala­pozási és egyéb földkitermelé­si munkálatok során — több köbméternyi föld, hulladék, törmelék válik fölöslegessé. Elszállítása amúgy is komoly gondot jelent az építőknek. Úgy gondoljuk, e földmeny- nyiség nagyon megfelelne a kanyar kiszélesítéséhez szük­séges feltöltési munkálatok­hoz. Közel van és hasznos erre a célra. Nem kellene más, csak a kapcsolatok fel­vétele és az irányítási mun­kálatok ellenőrzése, no meg természetesen a szükséges hídgyűrűk! Itt az ideje, hogy munkához fogjanak az illetékesek és be­váltsák Ígéretüket! H. J. rím Tsz is segíti az őrsöt, egy zsák árpát és egy zsák zabot bocsátott a rendelkezésükre. — És md az őrs tagjainak a feladata? — A törzsapák ápolása. Eb­ben különösen Tamási Gábor és üancsó La.jós pajtások jár­nak elől jó példával. Nem kevésbé fontos naponta a friss élelem előteremtése. Széjjelnézek. A tárolóban eleség és példás, szinte pati­kai tisztaság mindenfelé. Az állatok jó húsban vannak. S ami meglepő: még az ismert, kellemetlen „nyúlszag” sem érződik. — A télre mik az elgondo­lásaik? — Részletes munkatervünk- ben nyúlpreparátumok készí­tése, gerezna- és csont­váz-kikészítés szerepel. Ezekben segítségünk­re lesz Kovács Árpád szűcs is, akinek a kislánya szintén tagja az őrsnek. Szeretnénk állomány unkáit 150-re emelni, igazi „nagyüzemi” nyúltenyé- szetet kialakítani. Remélem, a kezdeti lendü­let megmarad az állattenyész­tő őrs tagjaiban és szorgos munkájuk megérdemelt ered­ménye egy boldog és ingyenes táborozás lesz! Gyenes József * 50 Mi újság a vecsési Zöld Mező Tsz-ben? A tsz udvarán nagy a sür­gés-forgás. Maár Sebőné és Gombár József né vezetésével „csalamádét” készítenek, osz­tályos paprikából, hagymából, uborkából és kevés káposztá­ból, melyet ká posztagy alán vágnak vékony szeletekre. Az ízletes savanyúságot Budapes­ten a standon 6,80 forintért árusítják, ami igen jó jöve­delem a szövetkezetnek. Délutáni körkép egy tanyaudvarról építenek a monori Kossuth Tsz-beu Mozgalmas így délután négy óra tájban a monori Uj Élet Tsz tanyaudvara. Hátul a sze­lektor burkolja porba a kör­nyéket, Pásztor János, Keszeg Sándor és Takács Vilmos ba­bot szelektál. — Hófehér, tiszta, gyöngy­szemű a bab, csak kevés — mondja Radnai Mihály bri- gádvezető. — Köztesként ve­tettük, nyolc mázsa termett a húsz helyett... A brigádvezető egyébként nevezetes jubileumhoz érke­zett: tíz éve tsz-tag! Bajkai János takarmányos árpadarát visz kocsiján az es­ti etetésihez. A Sízaknával fc dett nyári szállásnál máris le­tesz egy zsákkal — várja 20 tehén. Hegyi Ferenc és Kon- csek Gyula a szín mellett „borjúóvodát” készít, szűk a hely az istállóban, a borjúkat majd ide helyezik. Az udvar közepén egy nagy tócsában vígan lubickolnak a fehér tollú kacsák. A vízcsa­pot nem zárták el, vastag su­gárban folyik a víz. Zachár Mihály traktoros U 28-asával napraforgót hord. A kombájn azonban elromlott, most az alkonyba forduló dél­után még hoz egy fuvar kuko­ricát. — Nem lesz az a termés, amit vártunk. Hiába, ez az idő! — legyint egyet a kezé­vel, aztán elindul a határ felé. A hosszú gödör mellett a gépállomás silózója pöfög, té­pi, vágja a szárat, a nagy tar­tályból melasszal locsolják, hadd legyen jó ízű a takar­mány. Gyöngyösi Lajos, Tön­höly Imre, Prezecki István te­henészek már az etetéshez ké­szülődnek. Szárszecskát, tőre­iket, malátát, darát kevernek nagy halomba. Az ajtón át 12 hízómarha ide-odales. Nagy port verve megérkeznek a tehenek is a legelőről A pásztor hangos ostorcsattogás­sal vályúhoz tereli a csordát. Sötétedni kezd. Elhallgat a szelektor, elpihennek a kacsák: is. A tehenészek fehér kö-i penyt húznak — kezdődik a: fejés. — Úgy látom, a vízcsapot is elzárták már, nem folyik a, víz... K. S. SZABÁLYSÉRTŐK Varga Kálmán tsz-tag álla­tai ez év tavaszától kora nyá­rig a nyáregyházi Béke Tsz árpa- és rozsvetésébein kárt okoztak. A szabálysértési ha­tóság 800 forintra büntette. ★ Bernula István nyáregyházi lakos kutyája megharapta Szemerédi Józsefet. Bernula István harapós kutyáját nem tartotta zárva, mulasztásával szabálysértést követett el, ezért 150 forintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Feltámadás. Maglód: Az élet titka. Monor: Lányok ta­vasza. Pilis: Veszélyes út. Tápió- süly: Góllövő zenész Üllő: Ha­zatérés. Vecsés: Különös házas-j 5á£. Katona József agronómus- tól a vetéstervet kérdezem. — Mivel egyéves tsz va­gyunk, most alakítjuk ki a táblákat — mondja — így a vetés nehézkes. Még az új gabonatáblák helyén kukori­ca, burgonya van. Búza ve­tésterv 150 hold, még nincs teljesítve. Rozsból 50 holdat, őszi árpából 70 holdat, őszi takarmánykeverékből 20 hol­dat vetettek. — A rossz időjárás miatt 25—30 százalékos veszteség ér­te a burgonyatermést. Átlag 50 mázsát terveztek, holdan­ként, de kb. 35 mázsa lesz a termés. A kukorica átlagát májusi morzsoltban 10 mázsá­ra becsülik. Silótakarmányból 900 köb­métert terveztek, de csak 500 köbmétert tudtak eddig teljesíteni. A hiányt kukorica- szár-silóval és nyers répa­szelettel fogják pótolni. Vereczkei Valéria az üllői Petőfi Tsz-ben Seprős Mihály és Dobronyovszki István (Foto: Kútvölgyi) Híres emberek nyomában (I.) Fáy András Gombán Hires emberek nyomában — hirdeti a sorozat címe. Igen, néhány, a járásban járt, vagy élt news író, politikus nyomában indultunk el a múlt ösvényein. Célunk felkeresni egykori lakhelyüket, s fel­hívni rá a község ez iránt ér­deklődőinek figyelmét. Utunk első állomása Gom­ba. Történeti emlékekben ta­lán járásunk egyik leggazda­gabb falva. Földjén hazánk számos kiváló férfija járt. Ezek közül egyről, Fáy And­rásról szeretnék megemlé­kezni. Fáy 1786-ban született Zemplén megyében, köznemesi családból. Még kisgyermek volt, amikor szülei Gombára költöztek. Iskolai évei alatt keveset, de aztán annál töb­bet tartózkodott itthon. Végül is 1810-ben itt telepedett le véglegesen. A gombai kúria komoly munka és víg mulatságok színhelyévé vált. Kedves ott­honáról írta a „Megelégedés­hez" című költői prózát. Írói munkássága itt kez­dett kibontakozni. Itt írta a számára hírnevet szerző me­sék első kötetét, amely 1820- ban Mesék és apliorizmák ei­nten jelent meg. Szívesen keresték fel házát barátai: Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Vitkovics Mihály és mások. így az 1815-ös András napot is — biztos adatok sze­rint — itt töltötték. 1822-ben közéleti működése elszólította, de gombai otthonáról nem fe­ledkezett el Pestre költözése után sem, sokszor visszatért még ide pihenni. Fáy irodalmi működése kü­lönösen a meseirodalomban jelentős, de nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk re­gényeit sem, különösen a Bél- teky-házat. Politikai tevékeny­ségében Széchenyi híve volt, de később Kossuthhoz közele­dett. Nevéhez fűződik az első ha­zai takarékpénztár megalapí­tása 1840-ben. ö volt a Nem­zeti Kör — az Ellenzéki Kör elődjének — elnöke. Pártolta a színészetet, s a többi művé­szetet. E tevékenységekért nem alaptalanul nevezte Sze­mere Pál a haza mindenesé­nek. A szabadságharc bukása után Gombán húzódott meg. Életét ezután főként a tudo­mányoknak szentelte. 1864-ben ragadta el a halál. Végül csak annyit: a Fáy- kúria még ma is áll, s talán egyszer még arra is adódik alkalom, hogy emléktáblával jelöljék meg azt a helyet, ahol a „haza mindenese" élt. Gecsényi Lajos Szegény monori könyvbarátok! őszinte sajnálkozásom per­sze csak azoknak szól, akik nappal dolgoznak. Azt hiszem, akárhogy vesszük is, elég so­kan vannak. Ugye, kicsit logikátlannak, zavarosnak tűnik a fenti gon­dolatsor. Miért is sajnálom én a monori könyvbarátokat, és miért éppen a nappal dolgo­zókat? Azért, mert hiába van jól ellátott, szép könyves­boltjuk, hiába van pénzük, ha viszont alkalmuk nincs, hogy könyvet vásároljanak, válogassanak. Legfeljebb a kirakatüveghez nyomva arcu­kat, sóvárogva totózhatnak, hogy vajon mik sorakoznak a pultokon. Tessék figyelni, vajon hány dolgozónak felel meg az aláb­bi nyitvatartásii idő: reggel 8-tól 1-ig forgalmaznak, akkor gyorsan bezárnak, nehogy va­lakinek is ebédszünet alatt alkalma nyíljon vásárolni. Majd fél 2-től fél 5-ig vannak nyitva, tehát abban a pilla­natban, amikor a legkorábban végző dolgozók elhagyják munkahelyüket, sietve bezár. Hogyan tudjuk így ked­vünkre való, értékes darabok­kal gazdagítani könyvespol­cunkat? KÖNYVTÁRBAN elképzelni, 2075 kötet köny­vünk van. ezeket 495 olvasó olvassa, a negyedévenkénti könyvforgalom meghaladja az ötezeret. Hogy győzném ezt magam? Azonkívül a falusi iskolában van fiókkönyvtá­runk, ami minden szerdán szintén elfoglaltságot jelent számomra. — Szeretem a munkámat, szívesen áldoztam fel bármi­kor szabadidőmet s ha ritkán előfordult, hogy már-már ked­vemet vesztettem, megvigasz­talt az a látvány, amikor egy- egy olvasó nyaláb könyvvel a hóna alatt távozott. — Milyen az olvasók össze­tétele? — Legtöbb a munkás olva­sónk. 75 a tsz-tagok száma, értelmiségi olvasónk kb. 20 van. Ezek is nagyrészt nyug­díjasok. Igen érdekes a kor­szerinti megoszlás is. Általá­nos iskolai tanulónk mindösz- sze 175 van. Inkább azt a módszert követtem, hogy a szülő iratkozott be, s ö viszi haza gyermekének az olvasni­valót. Ebben a pillanatban nagy csivitelés között berobog négy kislány. — Igen, nagyon szeretek ol­vasni. Matyó Ildikónak hív­nak, a Kossuth iskolába járok, „jó rendű" tanuló vagyok. Legjobban tetszett az eddig olvasott könyvek közül Mik­száth Kálmán: Szent Péter esernyője című könyve — mondja az egyik apróság. Lát­szik is rajta az olvasottság. Szépen, szabatosan, értelme­sen beszél. Az izgalomnak nyoma sincs rajta. Igaz, ugyanilyen bátran válaszol- gat Kovács Ágika is. — Mik a tervei. Kassai elv­társnő, a függetlenítés után? — Be fogjuk vezetni a sza­badpolcos rendszert, hogy ez­zel is az olvasók kényelmét szolgáljuk. Persze, ehhez az kell, hogy a művelődési ott­hon átépítésével kapcsolatos munkák minél hamarabb be­fejeződjenek. Azzal az ígérettel búcsúz­tam tőle, hogy a függetlenítés után hamarosan felkeresem, s akkor — meg vagyok róla győződve — újra sok szépet és jót írhatok a gyömrői nép­könyvtárról, s annak vezető­jéről. De az olvasókról is, ki- csikröl-nagyokról egyaránt! — esjá — A gyömrői művelődési ott­honban működik a népkönyv­tár is, Méghozzá nem akárho­gyan. Kassai Mártonná elv- társnő hivatás szeretett el vég­zi ezt az oly fontos munkát. Ennek is köszönhető, hogy rö­videsen függetlenített könyv­táros less Gyomrán. A könyvtárlátogatók egy­másnak adják a kilincset. Fiatalok, idősek, gyermekek, felnőttek 5—6-os csoportok­ban váltják egymást a könyv­tár szűkreszaboti helyiségé­ben. Nézem a kartonokat: Ka­tona György, ipari tanuló az aluminium gyárban, 3 éve tagja a könyvtárnak. Nagyon szerethet olvasni, mert soha nem telt le a könyv kölcsön­zési ideje. Radó Lipát, Borso­di István, Kovács Mihályné, Csonka János az idősebb ge­nerációt képviselik, ők is gya­kori látogatói a könyvtárnak. Egyikük-másikuk megalakulá­sa: óta. — örül a függetlenítésnek, Kassai elvtársnö? — kérdem. — Ránk is fér már nagyon, mert a könyvtár a két napon, kedden és pénteken nem tud­ja már feladatát ellátni. így is csak úgy győzöm a könyvek cserélését, hogy kislányom se­gít ezeken a napokon. Tessék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents