Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
1961. OKTÓBER 22, VASÁRNAP mietet '■Adrian Újfajta csüfosztógépet próbálnak ki ezekben a napokban a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban. A gépbe esuhéjjal együtt lapátolják a kukoricacsöveket, és a csuháját gumiszalagok dörzsölik le a csövekről. A gazdaságban ugyanakkor egy- és kétsoros csőtörőgépeket is kipróbálnak, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyetlen csőfosztó több csőtörőgép kiszolgálására is alkalmas.' Amennyiben a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet csőíosztója a kísérleti munka során beválik, nagy segítséget jelent majd a kukoricabetakarítás nehéz munkájában. SOK KICSI SOKBE MEGY Ahol már betervezik a dolgozók az egyhavi nyereségrészesedést Fejlett nagyüzemi gazdálkodás folyik a Cegléd-Cifra- kerti Állami Gazdaságban. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés eredményed példaként szolgálhatnak a környező termelőszövetkezetek tagságának: lám így kell gazdálkodni. Merítenek is a város termelőszövetkezeteinek vezetői a gazdag tapasztalatokból. A tsz-elnö- kök gyakori vendégek Szabó Elemér igazgatónál és Ring István főagronómusnál. Bemutathatnánk a gazdaság szép eredményeit úgy is, Vezet az aszódi járás, elmaradtak a dabasiak Több termelőszövetkezetben már befejezték a vetést A legfrissebb jelentések alapján az őszi betakarítási, szántási és vetési versenyben az aszódi járás szerezte meg az első helyet, i Több termelőszövetkezet befejezte már a vetést. A túrái Galga- menti Termelőszövetkezetben például október 19-én 910 kataszteri holdon végezték el a vetést, s ezzel a szövetkezet 102,2 százalékra teljesítette vetési tervét. Az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék, meg a rozs már szeptember 15-re a földbe került. A vetési munkákban kiváló eredményt ért el Sándor Pál, a gépállomás traktorosa, továbbá Bottyán József fuvaros, akik ketten 516 katasztrális holdat vetettek be. A kar- tali Uj Élet Termelőszövetkezet szintén befejezte vetési tervét, 525 holdon, 102,5 százalékra. A budai járás termelőszövetkezeteiben ugyancsak jó ütembferí ‘ Háládnak*' äz őszi vetéssel. Az árpát már elvetették, rövidesen az őszi búza és a rozs is a földbe kerül. Eló'kelő helyet foglal el a járások közötti versenyben a váci járás, ahol befejezés előtt áll a rozs, a búza vetése pedig rövidesen befejeződik. Utolsó helyen kullognak a dabasi járás termelőszövetkezetei, ahol még csak nagyon kis százalékát vetették el az őszi búzának. Ugyancsak elmaradtak a monori járásban is, különösen a rozs vetésével. Az őszi árpát sem vetették még el. A városok között folyó versenyben szép eredménnyel büszkélkedhet Cegléd és Nagykőrös. Annak idején ez a két város elsőként csatlakozott a gyomai és a szarvasi járás versenyfelhívásához, kidolgozta a verseny feltételeit és mint az eddigi eredmények is bizonyítják, november 2-re mindenképpen befejezi az őszi vetést. Dicséretet érdemel a men- dei Lenin Termelőszövetkezet, amelynek gazdái az utóbbi hetek során de- rekas munkát végeztek. Ök már hétfőn befejezték az őszi kalászosok vetését, raktárban a kukorica, még a silózásból maradt egy kevés hátra. Eredetileg 250 hold búza vetését tervezte a szövetkezet, ezzel szemben 280 holdon tették földbe a magot. Árpából is többet vetettek a tervezettnél. A perbáli Petőfi Termelőszövetkezet ugyancsak jelentette, hogy befejezte, a vetést, 350 holdon földbe tették a magot. A dányi termelőszövetkezet ötszáz hold őszi árpát, 1200 hold kenyérgabonát, 130 hold őszi takarmánykeveréket vetett el. A kiváló eredményt a rendelkezésre álló gépek átcsoportosításával és a jó munkaszervezéssel tudták elérni a szövetkezet gazdái. Sürget az idő, a hátralevő napokban minden tőlük telhetőt el kell követniük a termelőszövetkezeteknek és a gépállomásoknak, hogy késedelem nélkül földbe kerülhessen a jövő évi kenyérnek való. hogy végigjárjuk a több mint ötezer holdas határt, betekintenénk az egyes üzemegységekbe és megírnánk a látottakat. Ezúttal azonban nem ezt tesszük. Csupán Hausmarin Aurél főkönyvelő szobájába kopogtatunk be. A számok világába. A számok pedig nem hazudnak. Ridegen mutatják a valóságot. Árulkodnak például arról is, hogy a Cifrakerti Állami Gazdaság hogyan bírja a versenyt a megye többi gazdaságaival, a gazdaságosság tekintetében. Peregnek a számok: a ke- nérgabona minden mázsáját 87,47 forinttal olcsóbban termelték itt, mint a megye többi állami gazdaságaiban. A takarmánygabona mázsája pár forint híján felébe került itt, mint a társgazdaságokban. A kukoricát májusi mor- zsoltban számolva 100,25 forintért termelték, míg a többi gazdaságoknál mázsája 141,19 forintba került. A tej literenkénti önköltsége két fillérrel drágább ugyan, mint a társgazdaságokban, de az itatásos borjúnevelés már kilónként csaknem egy forinttal olcsóbb. Egy kiló hízott marha 3,63 forinttal olcsóbb a Cifrakerti Állami Gazdaságban, mint a megye többi gazdaságában. A hízott sertésnél 2,39 forint a különbség a cifrakertiek javára. De olcsókban üzemeltetik a traktorokat és a teherautókat is, mint a többi gazdaság. Sok kiesd sokra megy — tartja a közmondás. A Cifra- kenti Állami Gazdaságban a sok kicsi több millió forintot jelent. Tavaly például 4 600 000 forint nyereséggel zárták az évet. Az idei terv 6 151 000 forintos nyereség, s a számítások szerint ezúttal is teljesítik. Pedig r.em is olyan régen, 1956 élőit még több millió forint deficittel zárt évenként a gazdaság. — Mi a kiváló eredmények titka? — kérdezzük a főkönyvelő-tői. — Nálunk a termelésnél egy dolgot tartunk fontosnak, a gazdaságosságot — mondja. Érdekes dolgokat mond el a főagronömus. A gazdaságban nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók is figyelemmel kísérik a gazdaságossági mutatókat. A termelési értekezleteken például azon vitatkoznak, hogyan lehetne növelni a termelést, csökkenteni az önköltséget. Ezeknek alakulása ugyanis „zsebbe vágó” kérdés. Évek óta a legmagasabb — az egyhavi fizetésnek megfelelő — nyereségrészesedést kapják a dolgozók. Az egyhavi nyereségrészesedésre az idén is számítanak. A vezetőségnek — amint ezt Ring István főagronómus elmondotta — nagy segítségére van az összeszokott, nagy szakképzettségű munkásgárda. Nélkülük ugyanis nem tudnák megvalósítani azokat a különböző intézkedéseket, amelyek a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését célozzák. A gazdaságban például alig találni időbérben dolgozó munkást. Ahol csak lehet, bevezették a teljesítménybérezést. A növénytermelésben például műveletenként vizsgálják a termelésre fordított költségeket. Az adminisztráció napra készen vezeti a kimutatásokat, amelyekből rögtön megállapítható, hogy egy-egy .tábla megművelésére mennyi munkát fordítottak. A munkaszervezés további egyszerűsítését, javítását célozzák a gazdaság vezetőinek legújabb intézkedései. Eddig például hat üzemegységre tagolódott a gazdaság, most összevonják az üzemegységeket. Tavaly még harminc féle fővetésű növényt termeltek, az idén ezt tizennégyre csökkentették. A következő gazdasági évben csak hét főnövényt termelnek. Nem aprózzák el <a rendelkezésre álló erőt, így eredményesebben küzdheínek a termelés növeléséért és az önköltség csökkentéséért. Érdemes tehát a ceglédi tsz-elnököknek ellátogatni a Cegléd Cifrák érti Állami Gazdaságba. Van bőven mit tanulni. Mihók Sándor JO ÜTEMBEN HALAI) a silózás a maglódi Micsurin Termelőszövetkezetben. Tekintettel a rendkívül aszályos időjárásra, nagyobb mennyiségű silót raktároznak el télire a szövetkezet gazdái, hogy ezzel is pótolják a takarmánykiesést. összesen 2500 köbméternyi siló elkészítését tervezték, és ennek egy részét kukoricaszárból állítják elő. Számosállatként tíz köbméter silót készítenek. Galgahévízi képeslap A galgahévízi Haladás Termelőszövetkezetben néhány nap , múlva befejezik a kukoricatörést a 380 holdon. Vágják a szárat is, ennek tetemes részét lesilózzák. A burgonyát is idejében felszedték, így most már nem akadályozza a szántás-vetési a kintlevő termény. Az őszi gabonaterület felét már bevetették október utolsó napjaira, mind a 440 holdon földbe ke- . rül a mag. Felvételeinket a galgamenti Haladás Tsz-ben készítettük a napokban. xVXX.XXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXWVXXXXXXXXXXNXX'vXXXVXXXXXXXXXXVXVXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXNXvXXXXXVXXXX.XXXXXXXXXXXXX-« MILLIOMOS PARASZTOK Marosvásárhíiyen, a Maros Magyar Autonom Tartomány vezetőinek a vendége voltam. Szívélyesen elbeszélgettünk a tartomány gazdasági és kulturális fejlődéséről, majd az elvtársak javaslatára meglátogattunk egy kollektív gazdaságot. így kerültem Náznánfdívára, egy Maros menti kis községbe, ahol a parasztok már kollektív gazdaságban, illetve társulásban dolgoznak. A szövetkezet irodájában az egész vezetőség együtt volt, az elnök, a főkönyvelő, a gazdaság főmérnöke. Statisztikai táblázatokkal, adatokkal „felszerelve”, hogy a külföldi újságírónak pontos tájékoztatást tudjanak adni a gazdaság fejlődéséről. A számok valóban szépek, de engem inkább az emberek élete, fejlődése érdekelt. A Horia—Closca—Crisan termelőszövetkezet 1950-ben alakult, 7 9 család 240 hektáron kezdte meg a gazdálkodást. Ma már 279 család, a falu lakosságának többsége tagja a kollektív gazdaságnak. A kollektív gazdaságnak több mint másfélmillió lei a vagyona, és az ez évi, szétosztható jövedelme meghaladja az egymillió leit. Egy munkanapra a szövetkezet 27,53 leit fizet, nagyobbrészt természetbeli. Ha a lei vásárlóértékét átszámolom forintra, akkor körülbelül egy munkaegységre 40 forint jut. A szövetkezetben sok olyan tag van, aki a felszabadulás előtt cselédkedett. Négy földbirtokos is szipolyozta a falu lakosságát. Nem csoda, ha a felszabadulás után a volt cselédek és zsellérek szövetkezetbe tömörültek, és így formálják új életüket. El kell még mondanom, hogy ebben a kis községben románok és magyarok testvéri egyetértésben élnek és dolgoznak. A román és a magyar szó váltakozik itt: egyformán ápolják a román és a magyar kultúrát, s most már végleg teljes egyetértésben élnek és erejüket, tudásukat arra fordítják, hogy minél jobb életet teremtsenek a Maros mentén. Falulátogatásra indulunk. Uj, takaros kis cseréptetős házak között haladunk. A - tanácselnök elmondja, hogy a faluban az utóbbi öt esztendő alatt 90 családi házat épíiettek; ebből negyvenkilencet a kollektíva tagjai. Van miből építkezniök, hiszen a szövetkezet mindig többet és többet juttat a tagságnak. Aki dolgozik, az becsületesen megél. Munkaegységenként tíz leit fizet a gazdaság havi előlegként. A többit pedig a ter- rnény betakarítása után természetben kapják kézhez a kollektíva tagja. Nem választottuk meg a helyet, csak úgy véletlenül tértünk be az egyik parasztházhoz, ahol a nyárikonyhában egy idős nénike fogadott bennünket. Kedvesen betessékelt bennünket a tiszta szobába, és készségesen mutatta meg a lakást. A ház tulajdonosa Almasan Vasil, a néni fia, aki négy és fél hektáros gazda volt, mielőtt belépett a kollektívába. Most állattenyésztési brigádvezető. A mama, aki már hetvenen túl van, boldog, megelégedett arccal újságolta azt a nagy fejlődést, amelyet az elmúlt tíz esztendőben a család elért. A kétszoba. konyha, kamrás lakást 1950-ben építették, 1952-ben istállót, rendbehozták az udvart, kerítést készítettek, majd berendezték a konyhát, új konyhabútort vettek, tavaly pedig a tiszta szobába modern, kombinált szobaberendezést. Ebben az esztendőben pedig a másik szobát rendezték be. Finom, népi szőttesek borítják a bútorokat, a házban villany ég és gázzal fűtenek. (Csak közbe- vetőleg említem meg, hogy a Maros mentén nagy gázle-1 lőhelyet fedeztek fel, amelyet: a román elvtársak megfele-l lően kihasználnak.) A termelőszövetkezet elnöke is meghívott a lakására, mondván, ha már itt járok, az ő házát se kerüljem el. Hasonló életmódot találtam az elnök elvtárs házánál is. Majd meglátogattuk a falu melletti szőlőskertet, ahol az enyhe lejtésű domboldalon a kollektíva tagjai szőlőket telepítettek és az idén már bő termést szüretelnek. Erről különösen szívesen meséltek, örömmel mutatták meg a duzzadt fürtű tőkéket. Régen ugyanis ismeretlen volt ezen a tájon a szőlőtermelés, a kollektíva tagjai honosították meg. Eddig négy hold szőlőjük van, de az idén tovább telepítenek. A szilvafák roskadoznak a bő terméstől. Szemelgetjük a besztercei és a ringló-szilvát Közben alkonyodott. Csodálatos itt a naplemente. Ahogyan a nap lebukik a hegyek közé. a visszaverődő sugarak játszadoznak a völgyben elterülő falucska tornyán: Traktor berreg az úton, motorkerékpárok száguldanak a makadámon, s a kis, piros cserepes házak között megelégedett, boldog emberek élnek. Gáli Sándor Koiesza István fogatos Darnyik Mihályné területéről hozza be a kukoricát. A kedvezőtlen időjárás ellenére is viszonylag szép termést takarítanak be a szövetkezetben. A jó talaj elő készítés« ek és a gondos művelésnek köszönhető ez.. + + Lesz mit enniök a hízóknak, s a szövetkezet a szerződéses kötelezettségeinek is eleget tud tenni. A közelmúltban adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak 28 hízottsertést, jelenleg 149 hízó gömbölyödik az ólakban. Gazsó Mihály a termelőszövetkezet sertésgondozója féltő gonddal ápolja az állományt + Gödör János az egykori nyolc holdas középparaszt is megtalálja számítását a közösben. Mint fogatos, tavaly is megkereste a harmincezer forintot, az idén sem lesz kevesebb a jövedelme. Eddig ő is a kukoricát hordta, most már a cukorrépát fuvarozza + + Szépen fejlődnek a kisborjúk, Szál . . <v kezet „fő-állattenyésztője” rendszert .;., ,, tokát. Nekik is biztosították már a .anyt, a silógödrökben is elegendő takarmány, .aiekoitak télire (Gábor Viktor felv.)
