Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM 1961. OKTÓBER 21, SZOMBAT MOST IS A REND ORE Szalai Béla bácsi 15 évig vi­selte a szürke rendőr-egyen­ruhát. Szolgálati idejét Tápió- sülyön, Gyomron, Maglódon, majd Vecsésen töltötte. A ve- csési őrsről ment el nyugdíjba, itt öltött civilruhát, de ma sem a hintaszékben tétlenke­dik. Naponta találkozunk vele a 91. számú népboltban, ahol családja számára bevásárol. Gyakran látjuk ugyan ott csúcsforgalom idején, amint segíti a tájékozatlan vevőt a vásárlásban, vagy épp figyeli a „túl jól tájékozottat" önki­szolgálás Itözben. A Bajcsy Zsilinszky és Steinmetz kapitány út sarkán, a közkútnál van az „állandó posztja”, ahol egy seprűvel megjelenik minden reggel, s takaros rendet teremt, össze- sepreget, ha kell fellocsol, olyan szépen, hogy öröm rá­nézni. — Egy percig sem unatko­zom — mondja munka köz­ben. — Nagyon szeretem a sportot, különösen a labda­rúgást. persze már csak mint szurkoló. A népi ellenőrző bi­zottság tagja vagyok. Most pedig nagy fába vágtuk a fej­szét; vasúti aluljárót szeret­nénk létrehozni a Vecsés nagyállomásnál, erre vonatko­zólag egy napig statisztikát készítettünk. Én reggel négy­től kilencig kétezernél több gyalogost, ezerkétszáz kerék­párost, huszonkét teherautót és két személygépkocsit szám­láltam meg. Feketéné Hasznos együttműködés A termelőszövetkezeteik tag­jait, erősen foglalkoztatja az őszi munkák gyors elvég­zése. Éppen , elég tennivaló akad. A szőlő szünetelése, a cukorrépa kiszedése, vala­mint a kukorica törése most egyaránt sürgős és fontos feladat. Horváth József tanácsel- nöbhelyettes kérésére. Ko­rát« Géza tápiósülyi iskola- igazgató egy napra a Vi­rágzó Tsz rendelkezésére bo­csátotta a növendékeit. A felsőtagozat a pedagógusok felügyelete mellett 5 hold kukorica törését becsülettel ellátta. A szüretben pedig részi vett a tanuló ifjúság apraja-nagyja. Munkájukkal nagyban hozzájárultak a tsz- ben a betakarítás meggyor­sításához. A tsz vezetősége viszonzá­sul, tőle telhetőén, ugyan­csak segíti az iskola növen­dékeit. így például az út­törők részére 1 hold ingat­lant biztosított. Tavaly a tsz az úttörők táborozási költségeihez 1000 forinttal já­rult hozzá. Amint a jelek n^utatják. a tsz vezetősége az! idén sem fogja kivonni magát e kedves kötelezett­ség teljesítése alól. (Krátky) Új htksbult nyílt meg a napokban Vecsé- sen a Bajcsy-Zsilinszky úti volt lóhúsbolt helyén. Az üzlet nyitvatartási idejének meg­állapításakor igyekeztek fi­gyelembe venni minden dol­gozó réteg kívánságát és az alábbiak szerint szabták meg: csütörtökön és szom­baton reggel hattól, más napokon (hétfő kivételével) reggel héttől fél egyig, dél­után pedig háromtól fél ha­tig tartanak nyitja. mai virson Mozik Ecser: Az elvarázsolt hercee. Gomba: Ellopták a hangomat, Gyömrő: Csutak és a szürke ló Maglód: Kettétört amulett. Men­ete: Ludas Matyi. Monor: Utolsó össztűz. Nyáregyháza: Meztelen igazság. Péteri: Kihívás. Pilis: Szén Lurette Tápiósáp: Szép Lu* rette. Tápiósüly: Szeptember szerelem, tfiúsási előadásra: Bo­tocskám üss. Úri: \ macska ki- nyújtja karmait. ÜNtf: Holnap felnőtt leszek. Vasad: Veszélye: út. Vecsés: Katonazene. • • Összpontosítják a gépeket — gyorsabb a vetés! Csúszik, fáról az Utas a laza homokon, de gázt ad a traktoros — Nagy Sándoi---, fe lbőg a motor, és nekilendül a gép. Mögötte halad Ber­ták Sándor is, és egyszerre négy ekefej szántja, fo­gyasztja a vetésre váró ku­koricaföldet. Nagy Sándor — ez a hetykesapkás trak­toros — még odaszól fordu­lás közben: — Reggel hattól este ha­tig, 5,8 holdat „fogyaszt” el a gépem, és megkeresem a 90 forintot. A köves út felől feltűnik három Belorusz, s pár perc múlva már- öt gép pöfög ezen a 70 holdas táblán. Ki­lométerekre elballik a trak­torok zúgása... Az út szélén áll a gépállo­más brigádvezetője, Turáni István. — Hét gépet összpontosí­tottunk Üllőn, ebbe a tsz-be, és ezek addig itt ig maradnak, amíg a földbe nem kerül az utolsó szem mag is — mondja. Ezen a táblán már vágat- lan kukoricaszár nincs, negyven-ötven kúp azonban még itt árulkodik, de ez sem sokáig, mert Dobro- venszki Mihály, Főit István és Győri Mihály bácsiék ko­csijára fürge kézzel ado­gatja a kévéi Kéri Jánosné és Kovács Sándor. — Délutánra már hírmon­dó sem marad ebből a szár­ból — mondja Kéri Jánosné — sietnünk kell, hogy a traktorok egy pillanat­ra se álljanak meg. Az- út mentén, a tábla szé­lére már teli műtrágyás zsákokat raknak Kelemen Istvánék. — Műtrágyát is adurak a rozs alá — mondja Szőnyi László brigádvezető, aki el­lenőrzi a szántás mélységét, és minőségét a gópállomási kollégájával együtt. A köves út mellett már csörög a gyűrűshenger, zúzza, aprózza a göröngyöket. — Itt gyorsabban tudok haladni, jó a talaj — int Brunner János. Pár pilla­nat múlva már messzi bent zúg a masinája ... — Ma befejezzük a mák vetését, s holnap reggél már a Maul- vurf is itt szórja a műtrá­gyát, mögötte pedig vető­gép halad — szól búcsúzóul Szőnyi László. — A vetés­nél már a mi U—28-asunk is segít. Már csak a betonút men­tén, a paradicsomföld maradt szántatlan, de ennyi gép pár na.p alatt azt is „megeszi”. Varga Pál tsz-elnök mel­lett ott látjuk Darázsi Im­rét is, a járási pártbizottság munkatársát, aki naponta többször is végigjárja a ha­tárt. — Maholnap november el­seje — mondja — sietni kell! Az” elnök a* messzibe néz, arrafelé, ahol a traktorokat porfelhő takarja, aztán csen­desen megjegyzi: — A jövő hét végére befe­jezzük a vetést. Kiss Sándor Határidő előtt egy hónappal JŐ ÉTVÁGYAT! Pillanatkép a gimnázium ebédlő,iéből (Foto: Kútvölgyi) A veszély lebecsülése okozza az üzemi balesetek jelentős hányadát — Ne molesztáljon, szaki- kám, csalánba nem üt a mennykő! — vetik oda túlsá­gosan is gyakran a választ a munkavezetőnek, ha az a munkavédelmi előírások be­tartására hívja fel a figyel­met. Ennek a helytelen szemlé­letnek aztán meg is van a következménye. Az utóbbi idők baleseti statisztikáját vizsgálva, megállapíthatjuk: a nem gép okozta, hanem figyelmetlenségből és egyéb „véletlen” okok­ból keletkező balesetek száma, némileg szaporo­dott. A monori magtisztító tele­pen és a Monori Kefegyórban a fegyelmezetlenségben, ren­detlenségben. gyakorlatlanság­ban látták a kiselJb-nagyobfo sérülések elsődleges okait. Solti Ferencnek, a Monori Kefegyár segédmunkásának esete is példázza az elmon­dottakat. A fűrészelő elő­munkálatokkal bízták meg. Feladata lett volna: a faha­sábok készenlétbe helyezése. Ö azonban engedély nélkül — egy óvatlan pillanatban — a fűrészgépen dolgozott, amely belekapott a jobb Az üzemi - balesetek másik alapvető tudati tényezője a veszélyek nem ismerése, lebe­csülése. A helyszínre kifüggesz­tett táblával kellene is­mertetni azt, hogy akit baleset ért, hogyan .járult hozzá figyelmetlenségével, a szabályok be nem tartásá­val vagy más egyébbel az eset előidézéséhez. A magtisztító telepen elő­forduló balesetek is többnyi­re figyelmetlenségből, a ve­szélyeket lebecsülő szemlélet következtében történtek meg. — Hogy példát is említsünk: Sinkovicz László, Burján Sándor is elkerülhette volna a balesetet, ha körültekintőbb lett volna. Sok baj származik a mások helytelen szokásainak utánzá­sából is. A baleseti statisztika a Monori Kefegyárban 6—8 ilyen esetet jegyez fel, a magtisztító telepen hárma t- négyet. Hogy történtek-e ezek után megelőző intézkedések? A legkörültefcin többen! A magtisztító telepen, habár a balesetek egyike sem volt olyan, hogy mulasztásból származott volna, a legala­posabb vizsgálatnak vetették alá a műhelyeket. Többek között óvintézkedésként: a le­mezvágó ollót lánccal le­biztosították. Kell ez, szükség van erre, a társadalom, a család érde­kében ! (Hörömpő) BÉKE-KISGYÜLÉST tart október 23-án, hétfőn este a község hat pontján a Hazafias Népfront gyömrői bizottsága. A jövő hét szomr hatján, 28-án pedig a műve­lődési otthonban tartanak nagygyűlést. KÜLFÖLDIEK GYÖMRON Idegenvezető : Gyarmati Sándor Esti látogatás a művelődési otthonban Hatszázezer forintos épí­tési és tatarozási munkát vé­geznek a járási rendőrkapi­tányság székházában. A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata monori építésveze­tőségének dolgozói az épüiet utcai részének korszerű hom­lokzatot, garázsépületet, angol WC-csoportot készítenek és a kapitányság épületét újból vakolják. Már a két tűzfal vakolásával és a garázsépítési munka nagy részével kész vannak. — A december 15-i határ­idő helyett már november 15-re kész leszünk az itteni munkákkal — tájékoztatott a helyszínen -Virányi László művezető. / HÉTVÉGI SPORTJEGYZETEK Az úttörőcsapatokban egyre töbti helyen rendezik meg a házi négy- tusa-bajnokságot. A héten két helyről is kaptunk híreket, ered­ményeket. Gyömrő, központi iskola. Fiúk: 1. Grisits-őrs 1127 pont. Lányok: 1. Ibolya őrs 691 pont. Egyéni versenyben: 1. Kovács Gyula 223 pont, 2. Csont Csaba 180 pont, 3. Kusnyir József 175 pont. A lányok egyéni versenyének eredményei: 1. Szeremi Zsuzsa 157 pont, 2. Tass Mária 155 pont, 3. Övári Márta 143 pont. Monoron az Ady úti iskolában 112 leány és 126 fiú vett részt a házi négytusa-versenyen. Ered­mények. Fiúk: 1. Fecske őrs. Lá­nyok: 1. Nefelejcs őrs. Az egyéni verseny eredményei: Fiúk: 1. Mol­nár Bertalan 185 pont. 2. Túri László 151 pont, 3. Lengyel István 148 pont. Lányok: 1. Kiss Mária 228 pont, 2. Ottó Emilia 207 pont, 3. Izsáki Erzsébet 205 pont. ★ Gyömrőn, az úttörőhöz által ki­írt községi labdarúgó kupa mér­kőzés második fordulóját bonyo­lították le a héten. Eredmények: Erzsébet telepi iskola—Közpon­ti iskola 2:5, Erzsébet telepi is­kola ifi—Központi iskola ifi 2:0. Falusi iskola—Kossuth iskola 0:2. Falusi iskola ifi—Kossuth iskola ifi 0:0. A két forduló után a helyezé­sek a következők: 1. Kossuth iskola 4 pont. 2. Központi iskola 4 pont. 3. Falusi iskola 0 pont 4. Erzsébet telepi iskola o pont ★ A járási kézilabda-szövetség kedd estére hirdette az őszi érem- mérkőzés sorsolásának megtartá­sát. Üllő. Monor. Mcnde nevező csapatainak képviselői a megbe­szélt helyen, időben megjelentek, de a szövetség illetékesei nem! A mérkőzések kezdetét ezért e^v héttel e\ kellett halasztani. — Jól kezdődik! x Az üllő—Ceglédi Építők megye- bainokl labdarúgó-mérkőzését ma délután bonyolítják le A felnőtt- mérkőzés előtt az ificsapatok mérkőzése lesz ★ Szén teljesítményt ért el az őszi1 Idényben Monor asztalitenisz- csapata. A meeyei bajnokságban múlt vasárnapi evőzetmével a ha­todikról az előkelő harmadik helyre került. Az eddig látszott öt mérkőzésből négyet megnver­tek és csak eg vet vesztettek el. Gólarányuk: 52*°s. ★ Műit vasáman bonyolították le .Abonvban az Alföldi Kupa ifjú­sági kötö+tfoeáíű birkózó mérkő­zést. Monor is indított csapatot, de pontot nem sikerült szer^mök. —sk— egyszerre húsz tanácstag is dolgozott. A többi társadalmi szervezet is hasonlóképpen megerőltette magát. Visszafelé ő folytatja a fél­bemaradt beszélgetést. Le­mutatva az utca bokáig érő homokjára, megjegyzi: — Ezt ki lehetne kövezni társadalmi munkában is. Az előbb láttam a strandon né­hány köbméter követ. Talán elég is lenne. •Kíváncsian néz be a ve­gyesipari ktsz cipészműhe­lyébe. — Hogy állnak itt a határ­idő-teljesítéssel? — kérdi. — Mikor hogy — válaszo­lok. — Félcipőt javíttattam, két alkalommal toldották meg a határidőt. Más ismerő­söm viszont dicsérte őket, hogy pontosak. — Milyen sűrűn vannak az orvosi rendelők! — mondja néhány lépés után. — És mi­lyen kevés a beteg — foly­tatja. — Igen. Kevés ember van itt. — Azt persze elhallga­tom, hogy a betegek nagy ré­sze a hátsó bejáraton megy a rendelőbe. örömmel konstatálja, hogy milyen modern buszmegállót lát. — Ugye. tetszik? — kér­dezem. — Lehet, hogy már a más’k beüvegezéséhez is hoz­zákezdtek ! (Folytatjuk) legkisebb faluban is vannak már hirdetőoszlopok. — Itt is van — mutatok át a túlsó oldalra, ahol szeré­nyen húzódik meg egy hirde­tőoszlop. — Sőt. Taxink is van — dicsekszem. — Hol? Meglepődve veszem észre, hogy nincs a taxi az állomá­son. Biztosan elszaladtak venni egy pakli kártyát — jut eszembe. A régi talán el­kopott. Az ifjúsági otthon előtt el- szömyedve tekint a megcson­kított fákra. — Barbár mun­ka volt — mondja. Mikor pe­dig a rendelőintézet elé érünk, megjegyzi: — Nálunk is egész sora van az ilyen intézményeknek. Most épült? — Nem. Csak felújították a régi épületet — felelem. — Pedig az új modernebb, és nem sokkal drágább. A Munkás utcán balra ka­nyarodva a strandra évünk. — Ez valami! — mondja.— Ilyen nem sok helyen lehet! — Mennyi társadalmi mun­kát végeztünk itt el — büsz­kélkedem, — Volt úgy, hogy ;\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\A\\\\\\\\\V£W\\\\\\\ ! Gépiesen nyúlok a har- ; minchaíodik akta után, mikor • az egyik jelenlevő fél azt ; mondja: ! — Ma érkeznek meg a pe­: rui látogatók. Kíváncsiak, mi- ! lyen egy magyar község, a • választásuk Gyömrőre esett. í Ismét elmerülök az ügyira- ! tok intézésébe. De nem so- ! Icáig. Kopogtatnak, nyílik az ! ajtó és belépnek a perui ven- í dégek. Az egyik folyékony ! magyar nyelven megkér, ka- í lauzoljam őket végig a közsé- \ gén­^ A főnököm csóválja a fejét és azt mondja: \ — Gyarmati kartárs, te mindig mész. j Elrakodok az asztalról, in- \ dúlhatunk. í Indulás előtt át szeretnék \ telefonálni a postára, hogy j megyünk. Mintegy tízpercnyi \ keserves csengetés után — \ arra gondolok, hogy átmen- \ tek a boltba vásárolni — fel- 2 veszik a kagylót. — Kérem szépen... — mon- \ dóm, de félbeszakítanak. ^ — Később tessék kérni, £ most mással beszél — cseng ^ az ismerős hang. ^ Majd másfelé megyünk, ^ gondolom, s elindulunk az ál- !j lom ás irányába, j A kultúrotthon előtt állunk ; meg. — Kissé szegényesnek lát- í szik. — Igen — felelem — né­hány százezer forintot köl­tünk rá a közeljövőben. — A kémény javítása is benne van az említett ősz- szegben? — kérdi és rámutat egy téglából épített, oszlop- alakú valamire, ami középtá­jon irányt változtatva nem felfelé, hanem kissé rézsútos irányban halad tovább. A hajlattól néhány tégla hiány­zik. Az állomásnál a lezárt so­rompót nézi. — Jön a vonat? — kérdi. — Nem — mondom —, csak óvatosak. Egy-két 'órával ko­rábban lecsukják a sorompót. Visszafelé csak a papírbolt előtt állunk meg. „Leltár miatt zárva!” — látjuk a figyelmeztető táblát. Készségesen elmondom, hogy van idő, amikor ez a bolt is nyitva van. De utóvégre a leltározóknak is élni keil. A Táncsics út sarkához ér­ve meglepetten nézi a palán- kot, amin tarkán virít leg­alább tizenöt féle plakát. — Nálunk — mondja — a reklámozásnak ez a fajtája már kiment a divatból. A Eljöttek a hosszú, októberi esték, s ézek minden évben megújíiói, feltámasztőí a. falu kulturális életének, felélesztik az öntevékeny színjátszást, benépesítik a művelődési ház termeit. így van ez a leg­több helyen — s így van Mo­noron is. Legalábbis ezt mu­tatta az a kép, amely a já­rási művelődési házban foga­dott a hét egyik szeles, hű­vöskés estéjén. * • A szobákból már messziről fiatal hangok szűrődtek ki, valaki gyakorolt a zongorán, egy kiszista a november 7-i vers mondását gyakorolta. Dr. Gábor Gyulát, a műve­lődési j Otthon igazgatóját a színjlafSIzók között találtam. Az asztal körül ültek a sze­replők, az utolsó olvasópróbát tartották, Ságodi József La­kásszentelő című vígjátéká­ból, Csupa ismerős arc, a mo­nori közönség népszerű szóra­koztatói. B. Koncsek Ilona, Darázsiné Cserna Teréz, a Magócsi-házaspár, Ácsai La­jos, Vásárhelyi Géza — s a fiatalabbak közül Bimbó Klári, Király József, Darányi András. — A következő próbát már a színpadon tartjuk — tájé­koztatott Gábor elvtárs, a színmű rendezője. — Igyekez­nünk kell, a bemutatót no­vember 18—19-re tervezzük. A továbbiakban megtudom dr. Gábor Gyulától, hogy a bemutató után rögtön hozzá­fognak a Bánk bán betanu­lásához. De a könnyű, zenés darabok kedvelői se veszítsék el kedvüket, mind a Déryné Színház, mind a Petőfi Szín­pad többször látogat el zenés vígjátékkal, operettel. Egyéb területen is igyekezik a mű­velődési otthon előirányzott programját megvalósítani. A zeneiskola közel száz tanuló­val foglalkozik. Szervezés alatt van a rajz-szakkör, a gyermekfoglalkoztatás beve­zetése (helyes beszédre taní­tás, vers, mesemondás okta­tása), valamint november 1-ig lehet jelentkezni balett-tan­folyamra a kisebb gyermekek részére. A tánccsoport és ’ az énekkar mellett különösen jó munkát végzett a kibővült népi zenekar. Szereplésükről nemsokára — november 7-én — a közönség is véleményt alkothat. —1—s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents