Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

« •"'ZJCíritm 1961. OKTOBER 19. CSÜTÖRTÖK Szentendre megkapta Lajos-forrást, Vác a Pokolcsárdát, Tahi és Szigetmonostor - üdülőhely lesz Pest megye területi beosz­tásában néhány igen érde­kes változásra kerül sor rö­videsen. Ezeket a változta­tásokat elsősorban nem a közigazgatás adminisztratív érdekei teszik szükségessé, hanem igen fontos helyi, leg­inkább kulturális jellegű ér­dekek. Sok nehézséget és zavart okozott például az, hogy a Lájos-forrásnál levő Ságvári Endre üdülőház, a turisták egyik legnépszerűbb és gyö­nyörű környezetben fekvő kirándulóhelye Pomáz köz­ség területéhez tartozik, nem pedig a hozzá közelebb eső Szentendre városhoz. Hasonló a helyzet a Po­kolcsárdával is, amely Váccal pontosan szem­ben fekszik, de a szent­endrei járás területén. Szentendrének és Vácnak közös problémája a terület- hiány, ami emberemlékezet óta akadályozza fejlődésüket. Egyik városnak sincs pél­dául olyan területe, amelyen kialakíthatná kulturális köz- p -Htját, ahol helyet bizto­síthatna sportpályák, üdülő­telepek számára. Mindkét város a közelmúltban moz­galmat indított, hogy azokat a területeket, amelyek al­kalmasak ilyen természetű igényei kielégítésére, csatol­ják közigazgatásilag hozzá­juk. Szentendre a Lajos-for­rást és* a turistaházat kör­nyező területeket kérte, hogy ott üdülőtelepet alakíthasson ki, Vác pedig a Pokol csár­da környékét, amely köz­igazgatásilag a szentendrei já­ráshoz tartozott, pedig ős­idők óta szinte szerves ré­sze Vác életének. Ezen a te­rületen Vác város ugyan­csak sportpályákat kíván lé­tesíteni, ezenkívül itt sze­retné elhelyezni távlati ter­vében szereplő kul túrkombi­nátját és ^nagyszabású strand- ÍBrdőjét ift-y < ' ’ A megyei tanács megértés­sel fogadta Szentendre kez­deményezését és azt pártoló határozattal terjesztette az Elnöki Tanács elé, amely a határozat ellen nem emelt kifogást. így most már rö­videsen hivatalosan is meg­történik az átcsatolás, Szent­endre pedig hozzáfoghat szép és hasznos tervei meg­valósításához. Hasonlóan kedvező elinté­zés előtt áll Vác törekvése is. A Szentendrei-szigeten egyébként más változás is várható. Mint már hírt ad­tunk róla, Szigetmonostor község is lépést akar tartani a fej­lődéssel, szeretné okosan kihasználni az állandóan növekedő idegenforgal­mat és ebből a szempopt- ból igen szerencsés fek­vését. A község területének jelentős része a Duna partján húzódik végig. Ez a terület, amelyen j már számos nyaraló és ví- kendház épült, főleg szántó­földekből áll és nem tartozik a község belterületéhez. A községi tanács elhatározta, hogy belterületté nyilvánít­ja, házhelyekké parcellázza és elkészítteti közművesítésé­nek műszaki tervét. Kérte továbbá a megyei tanácstól, hogy nyilvánítsa üdülőhellyé a községnek ezt a részét, amely rendkívül alkalmas nagyobb szabású vállalati üdülők elhelyezésére és nya­ralótelep kialakítására. A me­gyei szervek a szigetmonosto­ri elgondolásról is helyeslés­sel értesültek, tehát a község számíthat a megyei tanács tá­mogatására. Tahitótfalunak azt a részét is, amely Tahi néven régeb­ben önálló község volt, már üdülőhellyé nyilvánították. Tahi a szentendrei Dima-ág jobb partján, a Dunazug hegység keleti lankáin fek­szik. Nyugat felől vadregé­nyes erdőség övezi, lakó­épületeinek legnagyobb része jól karban tartott, villaszerű építmény. Területén jelenleg tizen­kilenc üdülőházat tarta­nak fenn. A községen vezet keresztül a budapest—visegrádi főköz­lekedési út, amely kényelmes kapcsolatot biztosít számára mind ’ Budapest, mind Esz­tergom felé. A megyei tanács Tahi dol­gát pártoló javaslattal ter­jesztette az egészségügyi mi­niszter elé. Magyar László Nemzetközi traumatológiai konferencia Budapesten A népi demokratikus or­szágok egészségügyi miniszte­reinek varsói értekezletén ho­zott határozat értelmében október 19-től 21-ig nemzet­közi traumatológiai konferen­ciát tartanaik Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mián. A konferencia fő té­mái: az életfolyamatok hely­reállítása és érzéstelenítés a baleseti sebészetben: a köz­ponti idegrendszer (koponya, gerincvelő sérülései, a felső jí végtag sérülései, különös te- ^ kintettel a kéz sérüléseire).^ A konferencián mintegy 300 4 küldött vesz részt, köztük J mintegy száz külföldi szakem-J bér. i A konferencián 57 külföldig és 70 magyar előadás hangzik g el. (MTI) i--------- I V ilágjáró szegedi festmény \ Szőnyi István Dunaikanyar ^ című alkotása, amely a sze- ^ gedi Móra Ferenc Múzeum ^ tulajdona, gyakran szerepel | külföldi kiállításokon. Az $ 1920-as években készült pasz- ^ teliképet az utóbbi években ^ valamennyi külföldön, rende- ^ zett modern magyar képző- ^ művészeti kiállításon bemu- ^ tatták. Legközelebb Olasz- ^ országba viszik Szőnyi 1st- ^ van alkotását. (MTI) Megint a tűzzel játszó gyermekek! Csehszlovák tűzoltók is segítettek eloltani Vámosmikolán az égő szérűt Az elmúlt huszonnégy órá­ban megyénk területén ismét öt tűzesetet okoztak gondat­lan szülők gyermekei. Sok száz mázsa szalma és széna elpusztult, súlyos anyagi kár ért termelőszövetkezeteket, meg magánosokat, Üjlengyeiben a Bástya pusz­tán egy ötéves kisfiú nyolc­éves nővérével együtt játszott gyufával és felgyújtotta Vé- bis Mihály szalma- és takar­mányszérűjét. Minden a tűz martalékává lett. s Szintén ötéves kisfiú ját­szott a tűzzel Újszilváson, a Kapitány pusztán. Játéka kö­vetkeztében a Kossuth Tsz több szalmakazla elégett. Kocséron, az Új Élet Tsz szérűjén gyulladt ki a szal­makazal. A tüzet Pásztor Ist­ván tsz-tag gyufával játszó hétéves fia okozta. Dánszentmiklóson J. József apja udvarán a trágyadom­bot és- a szalmakazlat gyúj­totta fel. Tizenegy esztendős lévén, ehhez nemcsak gyufát, hanem kerókpártömlő-ragasz- tót, úgynevezett schallert is használt. A legsúlyosabb tűzesetet két hatéves fiúcska, Sz. László és D. Géza okozta, gyufával játszva, Vámosmikolán, ahol a közös szérűt gyújtották fel. Huszonkét gazda minden szal­mája és kazlakba rakott szá­lastakarmánya elpusztult, A ELINDULNAK A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ AUTÓBUSZAI AZ ORSZÁG FALVAIBA Kétszázötven előadás Pest megyében Új bemutatók a színház műsortervében A tömeges lakásépítkezés korszerű anyaga a nagyfal­elem, amellyel három-négysze­resére gyorsul a házak falai­nak építése. Ezért az Építés­ügyi Minisztérium négy tég­lagyárában, Békéscsabán, Ka­posvárott, Szegeden és Zala­egerszegen áttértek a féleme­let magas téglablokk sorozat­gyártására. Üreges téglából, gépesített eljárással falazzák össze a blokkokat a gyárban, majd ezeket az építkezés helyén daruval emelik be a készülő házba. A nagy, előregyártott tég­laszerkezetek készítésénél most új módszerrel kísér­letezik a Törökbálinti Tég­lagyár. Az új eljárás csupán annyiban hasonlít a régihez, hogy ugyanazt az anyagot használja, mint a hagyomá­nyos téglagyártás. Az agyag­masszából azonban a prése­lés előtt kiszivattyúzzák a levegőt, s így szilárdabb ter­méket állítanak elő. A lég­mentesített agyagmasszából födémgerendát is készítenek, s égetés után az új fajta tar­tószerkezet ,,U'’-alakú nyílását betonnal töltik ki, hogy. to­vább növeljék a tartó szilárd­ságát. A lakás mennyezetéhez azonban nemcsak gerendára van szükség, s ezért mindegy 60 centiméter hosszú, üregss téglaidomokat is gyártanak, amelyeket a gerendák közé illesztenek. Az agyagból ége­tett. új szérkezetek olcsóbbak, mintha betonból készítenék. Az új fajta, üreges téglaido­mokból még emelet magas falelemet is gyárthatnak, amely nemcsak nagyobb, ha­Kurdi Mihályné tojáskezelő a keltetésre alkalmas tojások váloga tilsára és mérésére tanítja Zeidler Antal és Kiss Róza tanulókat Gödöllőn (MTI foto: Bereth Ferenc íelv.) .vVCXXXSXXXX>XXXXNXXXXXXXVXVXXXVvXXVXXVXX'XXVXXXXXXXXXVXVXVXXXXVXXX'>xvs.XVVXXNXXXV\.V\XXNXXX Önkiszolgálás a Pest megyei üzemi éttermekben A Pest vidéki Üzemi Ven­déglátó Vállalat kedden a gödöllői Agráregyetemen megnyitotta önkiszolgáló bü­féjét. A büfében cukrászsü­temény, hideg krémek,, szendvicsek, hidegkonyhai ter­mékek és feketekávé kap­ható. Az Agráregyetem ve­zetősége és a hallgatók nagy örömmé! fogadták ezt a kez­deményezést. A Pest megyei területen ez a vállalat hete­dik önkiszolgáló üzeme. Je­lenleg a megyei nagyüzemek­ben (Dunakeszi Járműjavító, gödöllői Agfáregyetem, gö­döllői Ganz Árammérőgyár, Budakalászi Textil művek, Mechanikai Művek. Telefon­gyár. Bugyi) több mini négy­ezer étkező önkiszolgálás formájában fogyasztja el déli ebédjét. Ugyanezekben az önkiszolgáló egységekben körülbelül 1200 dolgozó ét­lap szerint étkezik. A további haladás útja, hogy Pest megye többi egy­sége is erre’ az új és fej­lettebb szolgáltatási formára térjen át. „ V Bardos Klára gazdasági tanár (középen) a toilasodási, vedlési és kondíció vizsgálatot mutatja be a tanulóknak Gödöllőn Hudák Lajos gazadsági tanár a baromfi takarmányairól tart előadást a péceli iskolában. A péceli baromfitenyésztő szakiskolában ‘megkezdődött a tanítás ^ Az idén 60 középiskolát végzett tanuló jelentkezett a pé- ^ celi baromfitenyésztő szakiskolába, szakmai képesítésre. Az ^ elméleti oktatás Pécelen történik, a gyakorlati órákat pedig a £ Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben tartják. Ta­passzal és ősszel állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe j mennek gyakorlatra a tanulók. A vizsgák után keltetöállomá- f sokra, mezőgazdasági nagyüzemekbe és a baromfiiparba ke- $ rülnek, mint baromfitenyésztési szakemberek a péceli iskola * végzett hallgatói, í tűzzel kemény küzdelmet vív­tak a helybeli és a környező önkéntes, valamint a váci és balassagyarmati állami tűzol­tókon kívül a csehszlovák tűzoltók, akik a mintegy negyven kazal füstjét látva, hívás nélkül átsiettek, hogy a tűz elfojtásában segítségére legyenek magyar bajtársaik- j nak. Közös erővel nagy ne- j hezen meggátolták, hogy a i szerteszét röpködő zsarátno- ] koktól tüzet fogjanak a közeli j lakóházak és gazdasági épüle- > tek.-:J- 4 előadásaikkal a megye lakóinak. Elsőként a Két szem ma­zsola című színművet adják elő, amelyet az elmúlt évad­ban a Madách Színház Pék cím alatt játszott nagy si­kerrel. A Koldus és királyfi című színmű utolsó előadásai hangzanak el a megyében. A népszerű darabot 130-szor ját­szotta falujáró színházunk művészgárdája. Több ízben műsorra tűzték Lope de Vega A kertész kutyája című da­rabját is. A Déryné Színház meg akarja ismertetni a néző­ket a magyar irodalom képviselőivel is, s repertoárjukon szerepel Darvas József Hajnali tűz című műve. Az aktuális prob­lémákkal foglalkozó drámát az 1960—1961-es „színházi év­ben” a Nemzeti Színház mu­tatta be. Ebben a szezonban felújítják a Vándordiákot. Az ismert színmű valószínűleg ezúttal is nagy tetszést arat, s : a vidéki közönség lelkes tap- ■ sa bizonyítja majd, hogy a í Vándordiák még hosszú ideig i „vándorolni” fog. Bemuta- \ tásra kerül a Csavargó című ) román színmű is, November elején számos községben felcsendülnek majd Miljutyin közkedvelt operett­jének, a Juanita csókjának dallamai. November közepén pedig elindul Pest megye kul­túrtermeibe a Liliomfi „stáb­ja”, hogy az idősebb és fia­talabb nézőknek, munkások- : nak, tsz-dolgozóknak és a ta- j nulóifjúság tagjainak egy­aránt örömet szerezzenek. De­cember közepén autóbuszokra rakják a Szeress belém című zenés vígjáték díszleteit és jelmezeit, hogy egy estén át énekeljenek, táncoljanak ne­vessenek és nevettessenek valamelyik faluban. Sebes Erzsébet Az őszi és téli hónapokban, amikor a vidék népének több idő jut a szórakozásra és ezekben a napokban jobban is igénylik a jó moziműsort és színházi előadást, elindul­nak a Déryné Színház fel­iratú autóbuszok, hogy vi­dámságot, művészetet vigye­nek a falvakba. Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben a színházi évadban is több elő­adást tartanak Pest megyé­ben. A színház vezetősége ál­tal elkészített tervbe 250 Pest megyei előadást vettek be. Kétszázötvenszer akarnak kellemes estét szerezni nem könyebb is, mint az ed­dig készített téglablokk. Né­hány hónap múlva befeje­ződnek a kísérletek. A rész­letes technológiai eljárás ki­dolgozása és megfelelő kiegé­szítő felszerelések beszerzése után az ország hat-nyolc tég­lagyárában lehet bevezetni az új módszert. (MTI) Falujáró színészek és nem vándorkomédiások és még nagy része jól emlék­szik a nem is olyan régmúlt időkre, amikor ne<m csupán vándorkomédiások, de a fa­lura tévedő más társulatok is a nézőközönséget lebecsülő rögtönzésekkel, olcsó sikerre pályázó bemondásokkal ízlés- telenkedtek. Kultúrtörténe­tünk új fejezetébe illő mó­don írják be nevüket a falu­járó Petőfi Színpad művészei. Tudásuk és tehetségük legja­vát adják valamennyien. Lát­szik rajtuk, szíwel-lélekkel szolgálják a rájuk bízott kul- túrmissziót. Csak ezt akarnám mondani, azaz, még- külön- külön minden egyes színészt meg szeretnék dicsérni, dohát az egy perc ehhez nem elég. Amit azonban mondtam, na­gyon- kérem, írják le. — Készséggel, a viszonthal­lásra. (-ly -e) — Halló, egy perc telefon? Szabadna egyszer az olvasó­nak kezdeményezni az egy­perces beszélgetést? — Hogyne, parancsoljon. De előbb tudni szeretnénk, ki és honnan beszél. — Wafnits Eleonóra, peda­gógus Szódról. Azt szeret­ném elmondani, milyen nagy a sikere mindig a Petőfi Szín­padnak, valahányszor Sződre jön. Legutóbb is két kultúr­termet megtöltött volna a kö­zönség. annyi jegyigénylő re­kedt kívül. A Dankó Pistát | adták. — A darabot akarták olyan sol<an mermézni? — Természetesen azt is. De ha nem tudnák a sződiek, hogy a színészek jól játsza­nak, még ennél jobb darab sem keltené fel érdeklődésü­ket. Igényes a sződi publikum Födémgerendát készítenek égetett agyagból Kísérletsorozat kezdődött a Törökbálinti Téglagyárban

Next

/
Thumbnails
Contents