Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

2 frg,»* Ul t. ! ■' ‘ Urísm 1961. OKTÓBER 19. CSÜTÖRTÖK Hi*u§c§0¥ elvtárs beszéde a part programtervezetéről (Folytatás az 1. oldalról) mushoz, a harmadik hivatott a kommunizmus pályájára ve­zetni. — Aki tudni akarja, hogy mi az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annai. büszkén mondhatják: „olvassa el pártunk program­ját". „Pártunk harmadik prog­ramja annak az időszalcnak beköszöntőt jelzi, amikor a szovjet nép százszoros kár­pótlást kap mindazokért a ne­hézségekért és nélkülözése­kért, amelyeket nagy ügyéért elviselt." Hrucsov kijelentette: ami­kor a Szovjetunió az első ipa­ri hatalom lesz, amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlődés döntő tényező­jévé válik, amikor világszer­te még jobban megsokasod­nak a béke erői, akkor a mér­leg nyelve végleg a béke erői felé billen és a nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: „derűs idő. A világ­háború veszélye egyszer s min­denkorra elmúlt”. — Szigorúan tudományos számításokból indulunk ki — mondotta Hruscsov. — S a számítások azt mutatják, hogy húsz év alatt alapjában véve felépítjük a kommunista társadalmat. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet jellemezve, Hrus­csov ezt mondta: — A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtő­dik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalá­lának alapja. Két évtized elteltével né­pünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország életszínvonalánál. Az épülő kommunizmus or­szágában lesz a világ legrö­videbb munkanapja. Már egy évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű mun­kások és alkalmazottak kate­góriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképte­len teljes eltartását. A kommunizmus építésé­nek nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást és minden család ingyen jut majd hozzá az alapvető közszol­gáltatásokhoz. Csak a kommunizmus anyagi-technikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folyta­tott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan szín­vonalon országunk vé­delmét. hogy megsemmi­síthessünk bármilyen ag- resszort, h,a kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. — Teljes joggal elmond­hatjuk — hangsúlyozta —, hogy bár a következő évti­zedre , óriási népgazdasági beruházásokat, körülbelül kétbillió rubelt irányoztunk elő, ez ellentétben az iparo­sítás időszakával, nem okoz ! majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaság- fejlesztési terv (általános táv­lati terv) előirányzatai ér­telmében jelentősen köze­lebb kerül egymáshoz a ter­melőeszközök ' és a fogyasz­tási Cikkek termelésének fej­lődési üteme. Míg 1929— 1940 között a termelőesz­közök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fo­gyasztási cikkek termelésé­nek növekedési ütemét, 1961—1980 között csupán kö­rülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező ' húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari terme­lés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pe­dig körülbelül három és fél­szeresére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov —, mintha a föld- tekénken még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazda- sági országot létesítenénk, amilyen ma a Szovjetunió’’. Húsz év múlva a Szov­jetunió majdnem kétszer [ annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nemszociaiista világ. A Szovjetunió 1980-ban hoz­závetőleg másfélszer annyi villanyenergiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csak­nem hárommillió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell meg­építeni. A vaskohászatnak körülbe­lül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már kilenc év múlva 55 mil­lió tonnával fogja túlszárnyal­ni az Egyesült Államok acéltermelésének mai szín­vonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti Cikkéket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére keli emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növeke­désének több mint kilenc­tizedé a munkatermelékeny­ség emelkedéséből fog szár­mazni. A most következő tíz év alatt az ipari munka ter­melékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4,2-szeresére emel­kedik. A termelőerők területi el­osztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelő­anyag- és energetikai bázi­sok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiater­melési területté való átalakí­tása a roppant gáz- és vizi- erőkészletek hasznosítása alapján. Üjabb nagy kohó- ipari bázisok létrehozását irá­nyoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohó­ipari bázisa legyen: az Urai­ban, Ukrajnában, Szibériában és Távol-Keleten, Kazahsztán­ban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső te­rületein. Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatokat Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyai­nak fejlődését érintve rámu­tatott. hogy az SZKP a mező- gazdaságban fő feladatnak te­kinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyérsanyagok bőségének meg­valósítását: a mezőgazdasági termelő­erők nagyarányú fellendí­tése révén biztosítani kí­vánják a szovjet falu fo­kozatos áttérését a kom­munista társadalmi viszo­nyokra. valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszünte­tését. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemester- mény-termelést évi 18—19 mil­liárd púdra, a parasztoktól ál­lami úton felvásárolt szemes­termények mennyiségét pedig hét milliárd púdra kell emel­ni. Az SZKP kitűzi a nagysze­rű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszín­vonalat kell elérni, amely ma­gasabb. mint bármely tőkés országban. A történelem során elsőízben szüntetik meg tel­jesen és végérvényesen az em­berek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkés ország sem tűz­het maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szov- j jetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemzeti jövede­lem évi összege 1960-tól 1980- ig körülbelül ötszörösére nő. — A legközelebbi évtized­ben véget kell vetnünk a la­káshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második év­tized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. Az első évtizedben bevezetjük a hat­Kádár János elvtárs a testvérpártok küldötteinek soraiban órás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgo­zók fő tömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb mun­kaidő. — Ugyanakkor meghosszab­bítjuk a munkások és alkal­mazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozpa­rasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rend­szerét. — Már a legközelebbi év­tizedben megoldunk a Szov­jetunióban egy történelmi je­lentőségű feladatot: megszű­nik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló húsz év végére a gyermekek eltartására és nevelésére for­dított kiadások körülbelül 75—80 százalékát a társada­lom fedezi. Ugyanakkor biz­tosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy tel jes eltartása a társadalom költsé­gén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes or­vosi ellátás mellett bevezet­jük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanató­riumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építé­sének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —, hogy minden család ingyen lakjék komfor­tos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatáso­kat. Hruscsov újból hangsúlyoz­ta, hogy a népjólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csalt békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá lapok propaganda gépezete, elismer­ve a programtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitű­zött célok megvalósíthatósá­gát, a legnagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati hatal­mak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihí­vást? — jegyezte meg Hrus­csov. — Úgy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapita­lista országok dolgozói szin­tén örömmel látnák, ha ha­zájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor or­szágban keresetüknek majd­nem egyharmadát költik. Az ember a természet és a társadalmi viszonyok ura lesz A tervezés és a gazdaságve­zetés kérdéseire kitérve Hrus­csov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésé­nek, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meg­gyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a leg­jobb náluk”. Mi óriási tapasztalatokat sze­reztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s ha­sonlíthatatlanul fölényben va­gyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebe­csülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szer­vezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszkö­zök forgásának meggyorsítá­sát s a beruházások nagymér­vű visszatérülését. Valóban nagyszabású ter­melőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedé­sének magával ragadó szá­mairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megte­remtésének fenséges ter­ve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz. s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az 3ZKP feladatait a kommunis­ta viszonyok fejlesztésében és •nz új ember formálásában, s kijelentette, hogy ,.a Szovjet­unió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, ami­kor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozók­ból áUó osztály nélküli kom­munista társadalom megte- teremtésének feladata”. Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi állaimba, mi­lyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommu­nizmusban. „Az össznépi állam új sza­kaszt jelent a szocialista ál­lam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton. ame­lyen haladva a szocialista ál­lamiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba” — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok tapasz­talatai teljes mértékben meg­erősítették azt a marxista— leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proleta­riátus diktatúrájára — jelen­tette ki Hruscsov. , „Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is, még hosszú ideig meg­marad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelmi kor­szakra terjed ki, és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az ál­lami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fo­kozatosan elvesztik politikai jellegüket az állam belső funk­ciói. Csak akkor válik feles­legessé az áUam — s akkor majd el is hal —, amikor a Szovjetunióban felépül a fej­lett kommunista társadalom, s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocia­lizmus.” Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult any- .nyira a reális hatalom a mo­nopolisták szűk csoportjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondotta­kat: — A demokrácia felvirág­zása a szocialista orszá­gokban s az amúgyis megnyirbált demokrácia egyre nagyobb arányú le­építése a kapitalista or­szágokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala. „Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még job­ban tökéletesedjék mint a szocialista életforma példája minden nép számára". Az emberek nevelése a kommunizmus szellemében — Támogatni fogjuk* azt az objektív folyamatot — mon­dotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell ne­velni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a naciona­lista csökevényék legcseké­lyebb megnyilvánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmá­nyunk. Óvjuk is, mint a sze­münk fényét!” Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kijelen­tette: „A kommunizmus építésé­nek rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommu­nizmus szellemében". Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé so­rolta a kommunista világné­zet megerősítését, a munká­ra való nevelést, a kommunis­ta erkölcsi elvek megszilárdí­tását, a kulturális fejlődést. „A kommunizmus az emberi­ség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontako­zása”. A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általáno­sabban hozzáférhetővé kell tenni a felsőbbfokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak szá­ma nyolcmillióra emelkedik (számuk jelenleg 2 600 000). A szovjet tudomány fejlő­déséről szóivá, Hruscsov kije- jentette, a szovjet tudósok becsü­letbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosít­sák a szovjet tudomány számára a tudás nagy­fontosságú területein -már kivívott vezető pozíció­kat és megszerezzék a ve­zető szerepet a világ tu­dományos életének min­den fő ágában. A kommunizmus az emberi­ség haladását jelenti. Az SZKP programjának megva­lósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörté­nelem menetére. Nyiklta Hruscsov kijelentet­te, hogy a Szovjetunió 1980- ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgaz­dasági termelésben. A szocia­lista világrendszer részará­nya a világ ipari termelésé­ben addigra körülbelül éléri majd a kétharmadot Megváltoztak az erőviszonyok a béketábor javára A jelen korban fejlettségi fokától függetlenül, gyakorla­tilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetsé­gét azokkal a népekkel, ame­lyek lerázták a gyarmati rab­igát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak, a béketábor ja­vára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő cél­ját abban látja, hogy nem­csak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a | mi nemzedékünk életében. I mindörökre ki kell zárni a I társadalom életéből a háború- 1 kát. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atom­bombáit és rakétáit, ha meg­valósul a nemzetközileg szi­gorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés, r Az SZKP Központi Bizott- I ságának első titkára kijelen- j tette: „A párt feladatul tűzte 1 ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változ­tatja, s mind az ipari ter­melés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve, fölülmúlja az Egye­sült Államokat”. A Szovjetunió megközelítő­leg ugyanennyi idő alatt másfélszeresen felülmúlja i (Folytatás a 3. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents