Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
2 frg,»* Ul t. ! ■' ‘ Urísm 1961. OKTÓBER 19. CSÜTÖRTÖK Hi*u§c§0¥ elvtárs beszéde a part programtervezetéről (Folytatás az 1. oldalról) mushoz, a harmadik hivatott a kommunizmus pályájára vezetni. — Aki tudni akarja, hogy mi az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annai. büszkén mondhatják: „olvassa el pártunk programját". „Pártunk harmadik programja annak az időszalcnak beköszöntőt jelzi, amikor a szovjet nép százszoros kárpótlást kap mindazokért a nehézségekért és nélkülözésekért, amelyeket nagy ügyéért elviselt." Hrucsov kijelentette: amikor a Szovjetunió az első ipari hatalom lesz, amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlődés döntő tényezőjévé válik, amikor világszerte még jobban megsokasodnak a béke erői, akkor a mérleg nyelve végleg a béke erői felé billen és a nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: „derűs idő. A világháború veszélye egyszer s mindenkorra elmúlt”. — Szigorúan tudományos számításokból indulunk ki — mondotta Hruscsov. — S a számítások azt mutatják, hogy húsz év alatt alapjában véve felépítjük a kommunista társadalmat. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet jellemezve, Hruscsov ezt mondta: — A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtődik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalálának alapja. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország életszínvonalánál. Az épülő kommunizmus országában lesz a világ legrövidebb munkanapja. Már egy évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását. A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást és minden család ingyen jut majd hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz. Csak a kommunizmus anyagi-technikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan színvonalon országunk védelmét. hogy megsemmisíthessünk bármilyen ag- resszort, h,a kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. — Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta —, hogy bár a következő évtizedre , óriási népgazdasági beruházásokat, körülbelül kétbillió rubelt irányoztunk elő, ez ellentétben az iparosítás időszakával, nem okoz ! majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaság- fejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök ' és a fogyasztási Cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929— 1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980 között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező ' húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov —, mintha a föld- tekénken még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazda- sági országot létesítenénk, amilyen ma a Szovjetunió’’. Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer [ annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nemszociaiista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer annyi villanyenergiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem hárommillió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már kilenc év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti Cikkéket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére keli emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő tíz év alatt az ipari munka termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4,2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vizi- erőkészletek hasznosítása alapján. Üjabb nagy kohó- ipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen: az Uraiban, Ukrajnában, Szibériában és Távol-Keleten, Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatokat Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott. hogy az SZKP a mező- gazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyérsanyagok bőségének megvalósítását: a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra. valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemester- mény-termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemestermények mennyiségét pedig hét milliárd púdra kell emelni. Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb. mint bármely tőkés országban. A történelem során elsőízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szov- j jetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 1960-tól 1980- ig körülbelül ötszörösére nő. — A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. Az első évtizedben bevezetjük a hatKádár János elvtárs a testvérpártok küldötteinek soraiban órás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók fő tömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor meghosszabbítjuk a munkások és alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló húsz év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 százalékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy tel jes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —, hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csalt békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá lapok propaganda gépezete, elismerve a programtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Úgy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharmadát költik. Az ember a természet és a társadalmi viszonyok ura lesz A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk”. Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hasonlíthatatlanul fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fenséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz. s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az 3ZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és •nz új ember formálásában, s kijelentette, hogy ,.a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból áUó osztály nélküli kommunista társadalom megte- teremtésének feladata”. Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi állaimba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. „Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton. amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba” — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista— leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov. , „Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is, még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki, és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elvesztik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az áUam — s akkor majd el is hal —, amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom, s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus.” Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult any- .nyira a reális hatalom a monopolisták szűk csoportjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban s az amúgyis megnyirbált demokrácia egyre nagyobb arányú leépítése a kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala. „Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék mint a szocialista életforma példája minden nép számára". Az emberek nevelése a kommunizmus szellemében — Támogatni fogjuk* azt az objektív folyamatot — mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csökevényék legcsekélyebb megnyilvánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Óvjuk is, mint a szemünk fényét!” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szellemében". Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális fejlődést. „A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása”. A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni a felsőbbfokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolcmillióra emelkedik (számuk jelenleg 2 600 000). A szovjet tudomány fejlődéséről szóivá, Hruscsov kije- jentette, a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagyfontosságú területein -már kivívott vezető pozíciókat és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudományos életének minden fő ágában. A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. Az SZKP programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyiklta Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 1980- ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelésben. A szocialista világrendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül éléri majd a kétharmadot Megváltoztak az erőviszonyok a béketábor javára A jelen korban fejlettségi fokától függetlenül, gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak, a béketábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a | mi nemzedékünk életében. I mindörökre ki kell zárni a I társadalom életéből a háború- 1 kát. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés, r Az SZKP Központi Bizott- I ságának első titkára kijelen- j tette: „A párt feladatul tűzte 1 ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve, fölülmúlja az Egyesült Államokat”. A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt másfélszeresen felülmúlja i (Folytatás a 3. oldalon) i
