Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

1961. OKTÓBEK 3, KEDD mtevei xfú'Han Nászajándékul — takarékbetétkönyv Bella László, a tápiószant- mártoni Kossuth Tsz tagja násznagy lesz egyik rokona lakodalmán. A szokásos aján­déktárgyak helyett az ifjú párnak takarékbetétkönyvet ajándékoz, amelyet a helybeli takarékszövetkezetben váltott. A hagyományoknak megfele­lően a násznagy gyűjti össze a menyasszonytánc megvál­tási díját, amit szintén a „falu bankjában” helyeznek el. KÉSZÜLNEK A JÖVŐ ÉVI TERVEK Az ötéves terv irányelveinek alapján megkezdődött a tervkészítés a termelőszövetkezetekben Amerikai utazási irodák vezetőinek újabb csoportja érkezett hazánkba Az amerikai utazási irodák vezetőinek újabb csoportja érkezett hatnapos tartózko­dásra hazánkba, a magyaror­szági idegenforgalmi lehető­ségek tanulmányozására. Ta­nulmányozzák szálloda- és vendéglátóiparunkat és ellá­togatnak Éberbe. A múlt hé­ten Magyarországon járt ame­rikai küldöttség tagjai eluta­zásuk előtt elismerőleg nyi­latkoztak Magyarország ide­genforgalmi lehetőségeiről. (MTI) ___________ — KÉTSZÁZKILENCVEN hízósertés szállítására kö­tött szerződést a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezet. A gazda­ság ebben az évben az ere­detileg vállalt előirányzat kétszeresét teljesíti. — AZ ELMÚLT NÉGY NAP ALATT több mint négyezer hold őszi kalászost vetettek el a ráckevei járás­ban. A járás termelőszövet­kezetei vállalták, hogy októ­ber 20-ig az összes őszi kalá­szost elvetik. A termelőszövetkezetekben megkezdődött az 1962. évi termelési tervele összeállítása. Az idei esztendő az első, ami­kor a mezőgazdasági üze­mek már ősszel, a következő évi termést megalapozó ve­téssel és talajmunkákkal egy időben készítik el a ter­melés tervét. így egy negyed­évet nyertek, hiszen tavaly csalr december közepén kez­dődött meg a tervezés. A korábbi tervkészítésnek szá­mos előnye van. A szövetkezetek egész évi gazdálkodásukat már át­fogó terv alapján kezd­hetik meg. A szerződéses termelésnek is a terv az alapja, hiszen a szerződések megkötésekor a szövetkezetek már tudják, mi­ből mennyit akarnak termel­ni. Végül: könnyebb lesz a szövetkezetek pénzgazdálko­dása is, mert a bank csak a jóváhagyott tervek alapján nyitja meg a hiteleket. A tér; vezés idejének előbbrehozása bizonyos értelemben nehezebb feladatot jelent, mert elké­szítése egybeesik a nagy őszi munkákkal, s a zárszámadá­sok után, az idei év eredmé­nyeinek pontos ismeretében a legtöbb helyen még mó­dosítani is kell a terven. Ezt a többletmunkát viszont bő­ségesen megtérítik a ko­rábban elkészülő terv elő­nyei. Tavaly ilyenkor a szövet­kezetek még csak a kenyér­gabona-termesztés országos tervét ismerték. Az idén a tanácsok már szeptember közepéig tá­jékoztatták a szövetkeze­tek vezetőit arról, hogy főbb termékekből mit vár a népgazdaság a já­rásoktól, s hogy ehhez milyen anyagi eszközöket tud rendelkezé­sükre bocsátani. A második ötéves terv irányelveinek, a népgazdaság szükségleteinek és lehetőségeinek megfele­lően a termelőszövetkezetek jövőre elsősorban a növény- termesztést, az árutermelést fokozzák. Ehhez jelentős se­gítséget nyújt — gyorsan megtérülő beruházásokkal —, az állam is: 19G2-ben a szö­vetkezetek az ideinél több mint húsz százalékkal na­gyobb mennyiségű műtrá­gyát kapnak, s újabb 12 000 holdon teszik lehetővé az öntözéses gazdálkodást. A növénytermesztés jövő évi fejlesztése — ugyancsak az ötéves terv programjával összhangban — az állatte­nyésztés fellendítését is meg­alapozza. Elsősorban azoknak a nö­vényeknek a termesztését bővítik, amelyek fehér­jét adnak a keveréktakar­mányokhoz: — így például a takarmány­borsó vetésterülete megkét­szereződik, s jelentősen nő a szójatermesztés, szorgalmaz­zák azoknak a növényeknek termesztését is (napraforgó, repce, Ijcernamag), amelye­kért külföldről állati fehér­jét kaphatunk. A tervezés a szövetkezetek­ben nemcsak egy-két vezető ügye. A legtöbb helyen bevon­ják a részleg- és brigád­vezetőket, tapasztalatai­kat, javaslataikat figye­lembe veszik a közös gazdaság jövő évi mun­káját megalapozó tervben. „Külső” segítséget is kap­nak a szövetkezetek, nagy­üzemi gyakorlattal rendel­kező állami gazdasági, ku­tatóintézeti szakemberek sze­mélyében. Pest megyében ok­tatóik vezetésével, 80 ne­gyedéves agáregyetemista vesz részt a szövetkezeti ter­vezésben. (MTI) Milyen filmújdonságokat vettek át bemutatásra ? Őszi — téli filmújdonságok A magyar filmművészek három új filmet forgatnak. Készül az Egy autóbusz nem áll meg című bűnügyi vígjá­ték, írója Csizmarek Mátyás, rendezője Palásthy György — amelynek cselekménye egy ellopott karóra körül bonyo­lódik. Dolgoznak a Megszál­lottak című mai tárgyú új­donság alkotói is, a külső fel­vételeket készítik. A történet hőse egy fiatal mérnök. A Budapest Filmstúdióban pe­dig egymás után kerülnek filmszalagra a Házasságból elégséges című új magyar film jelenetei. A fiatalok el­hamarkodott házasságával foglalkozó történet Wieder­mann Károly rendezésében elevenedik majd meg a mozi vásznán. A filmstúdiókban ezenkívül az „utolsó simításo­kat” végzik a Vince, a Jó utat autóbusz, a Pesti háztetők, valamint a Délibáb minden PRÉSELIK A SZŐLŐT Egész éleiét a nép boldogulásának szentelte Szabó Sándor elvléirs. a Pest megyei Tanáes vb-elnökhelyeltese mondotta - L; az idei Cházár-emlékbeszédet (Váci tudósítónktól) Vácott, a Siketnémák Or­szágos Intézetének kertjében, gondozott virágágyás közepén áll Cházár András mellszob­ra. Minden évben, szeptember végén még egyszer utoljára pompázó színt öltenek a vi­rágok: a hálás tanulók és a nagynevű alapító nyomdoká­ban járó nevelőle ilyenkor emlékeznek meg a magyar gyógypedagógia úttörőjéről. A főtéri, hatalmas ké* ut­cára nyíló épületkomplexum az új iskolaévben 300 tanuló­nak nyújt otthont. Nyolcvan főnyi pedagóguskar és intézeti személyzet gondoskodik ró­luk s fáradtságot nem ismerő munkával társadalmunk hasz­nos tagjaivá neveld őket. Államunk forintok száz­ezreivel biztosítja a más­fél évszázados európai hírű intézmény zavarta­lan működését. Ezt tanúsítja a kívülről be­lülről szépen rendbehozott épület, a bőséges, jóízű ellá­tás, a jólfelszerelt tantermek, hálószobák. A Cházár András-emlékest minden esztendőben nagy ese­mény az intézet életében. Fél évszázados hagyomány hogy szeptember utolsó szombatján a tantestület és a meghívott vendégék jelenlétében egy-egy neves gyógypedagógus, vagy közéleti személy — kezében a pompás veret ű emlékserleggel — megemlékezik Cházár And- dás életéről, munkásságáról. Szombaton az intézet szépen feldíszített nagytermében tar­tották az idei emlékestet. A vendégek soraiban ott voltak a megyei és helyi párt- és tanácsi szervek képviselői. Meghívták a nyugdíjas gyógy­pedagógusokat és a társintéz­mények vezetőit is. Szabó Sándor elvtárs. a Pest megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese idézte a siketnéma oktatás magyarországi s köze­lebbről a váci intézet megala­pítójának emlékét. — Cházár András egész éle­tét a nép boldogulásáért, az igazságért szentelte — mon­dotta többek között. — Más­fél évszázaddal ezelőtt meg­látta és megértette azokat a súlyos ellentmondásokat, mely az uralkodó hatalmasok és a jogfosztott, kizsákmá- i nyolt dolgozó nép között fenn- ' állt. A jobbágyok sérelmeit és j az orvoslás módját 44 cikkely- j ben örökíti meg a XIX. szá- I zad e!ején; ennek többségét i az 1843-as törvények valósí­tották meg. — A rendi Magyarországon nem lehetett becsülete. Vár­megyei tisztségéből leváltot­ták. Hivatalt nem kapott, ül­dözték. müveinek egy részét elkobozták. Küzdelmes fá­radhatatlan munkája ered­ményeként született meg ez az intézet, amely a siketné­máknak otthona, életet bizto­sító forrása lett. Beszédének végén Szabó elvtárs átadta a jelenle­vőknek az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizott­ságának és a megyei ta­nács vezetőinek üdvözle­tét Az emlékest második ré­szében az iskola fiatal nevelői és meghívott vendégművé­szek műsora következett. Papp Rezső a taksonyi Egyesült Erő Tsz udvarán. A szüret már be­fejeződött, rövidesen a must is hordókba kerül. Kreisz István és Nagy Sándor már az utolsó hordó darált szőlőt rakja a présbe (Súlyán felv.) mennyiségben című új ma­gyar filmeken. A Pannónia Filmstúdióban szinkronizálják az Iskolatár­sak voltunk című nyugatné­met filmet, amelynek tragi­komikus története a náci Né­metországban és napjainkban játszódik. Hőse egy kistiszt­viselő, akit Heinz Rühmann alakít. A film szinkronizálá­sát Vas János rendező irá­nyítja, a szereplők hangját Horváth Ferenc, Gáti József, Vetró Margit, Fenyő Aladár és Káló Flórián tolmácsolja. Számos érdekes külföldi filmet vettek át magyarorszá­gi bemutatásra. Ezek közül az egyik a Lángoló sziget című, egész estét betöltő szí­nes dokumentumfilm, ame­lyet a neves szovjet rendező, Roman Karmen készített a Kubai Köztársaságról. Közön­ség elé kerül majd a világ­hírű lengyel rendező. Andrzej Vajda Sámson című filmje, amely legutóbb a velencei fesztiválon keltett nagy feltű­nést. Bemutatják majd a Gyima Gorin karrierje című színes szovjet filmet is. Ez egy moszkvai takarékpénztár tisztviselőjének vidám ka­landjairól szól. Ezenkívül a bemutatásra átvett filmek közé tartozik Alberto Moravia Egy asszony meg a lánya cí­mű regényének olasz filmvál­tozata, Sophia Loren fősze­replésével. A filmet Vittorio de Sica rendezte. (MTI) Felhívás A munkáséletmód hagyo­mányainak gyűjtőpályázatára érkező munkák beadásának határidejét 1961. október 20- ig meghosszabbította a Leg- újabbkori Történeti Múzeum. (MTI) Pályázat járási tanácsház tervezésére A Minisztertanács tanács­szervek osztályának felkéré­sére az Építésügyi Miniszté­rium nyilvános pályázatot hirdet járási tanácsház ter­vezésére. A pályázati kiírás átvehető az Építésügyi Mi­nisztérium tervezési főosz­tályán, s ugyanitt kell be­nyújtani az elkészült terve­ket legkésőbb december 18- ig. (MTI) BESZÉLGETÉSR KÍVÁNCSI Miért veszélyes a nyugatnémet hadsereg felfegyverzése? Ifjabb éveimben olvastam egy novellát. „Percenként 120-at kérdez” — ez volt a címe és egy hölgyről szólt, aki állandó érdeklődésével ostro­molja környezetét. Tetszett a novella, bár kissé túlzásnak tartottam a percenkénti 120 kérdést. A mai napig azt hit­tem, ilyen ember nincs is. Kiderült, hogy létezik. Új lakó költözött a házunkba. Még le sem rámolta bútorát, a teherautóról, eljött bemu­tatkozni. — Áh. kedves szom­széd, ön riporter — szólt lel­kesen. Hellyel kínáltam. — Nagyon örülök, hogy ilyen szomszédom van. ön bizo­nyára jól tájékozott, ez már ugye, a foglalkozással együtt jár? — Szeretnék valamit kér­dezni. Csak egy dolgot ■ — mondta és kényelmesen elhe­lyezkedett a fotelben. Beszélgettünk. Ő kérdezett, én válaszoltam, ő kérdezett, én válaszoltam. Ha percen­ként nem is százhúszat, de nagyon sokat. Ügy, hogy el­neveztem Kíváncsi Embernek. Késő este volt, amikor eltá­vozott. a szobában vágni le­hetett a füstöt, én pedig az írógéphez ültem, hogy emlé­1 kezeiből felidézzem a beszél- | getés néhány részletét. Hátha I tanulságos. Hatha nem áll egyedül a kíváncsiságával. I Kíváncsi Ember: Kedves ! szomszéd, mióban olyan ve­szélyes méretű az a nyugat­német hadsereg? Riporter: Hm. Eddig még I nem hívtak meg a NATO ' egyetlen hadgyakorlatára sem. j hogy tudósítsak róla...­K. E.: No. ezt nem- is gon- \ doltam. de talán olvas külföldi J lapokat. Mit írnak a nyugat­ig német hadseregről? R.: Időnként a nyugati la­pok eldicsekednek a NATO erejével. A New York Herald Tribune 1960. december 16-án megírta, hogy Európában ak­kor huszonegy NATO-hadosz­tály állomásozott és ebből a legtöbb nyugatnémet hadosz­tály volt. K. E.: Mégis, mennyi? R.: Hét. K. E.: Ez olyan veszélyes erő? R.: Egy pillanat. A nyugat­németek szisztematikusan fej­lesztik hadseregüket. 1961 vé­géig újabb négy hadosztályt j szerveznek. Jövőre még egy I hadosztályt állítanak feL 1962-ben tehát már tizenkét hadosztály áll fegyverben! K. F.: Bevallom őszintén, én többet gondoltam. Olyan sokat olvasok, hallok a német hadseregről A második világ­háború egy-egy csatájában milliós hadseregek vettek részt. Számított volna a ber­lini csatában tizenkét hadosz­tály? R.: Csalóka ez a szám. Az első pillanatban valóban nem nagy. De ne feledje el. ked­ves szomszéd, hogy a nyugat­német hadsereg... tulajdon­képpen káderhadsereg... K. E.: Ezt a kifejezést még sohasem hallottam. Hát az micsoda? R.: Strauss hadügyminiszter ugyan nem mutatta meg a titkos dossziéit, de mégis tud a világ néhány nyílt titkot a nyugatnémet hadseregről. Fur­csa a tisztek, a tiszthelyette­sek és a közlegények aránya. 1959-ben például 230 000 em­berből állt a nyugatnémet hadsereg... 20 000 tisztet, és 71 000 tiszthelyettest tartottak nyilván, vagyis ez azt jelenti, hogy csaknem minden máso­dik katonának tiszti vagy leg­alábbis altiszti rangja volt. Ez i lehetővé teszi, hogy a hadse­reget szinte egyik napról a másikra két-háromszorosára növeljék. Nem beszélve arról, hogy a technika rohamléptek­ben fejlődött a második vi­lágháború óta, ma kisebb lét­számú, de rakétafegyverekkel felszerelt hadseregek is ko­molyan veszélyeztethetik a békét. K. E.: Van a nyugatnéme­teknek rakéta} egy vérük? R.: Nyugat-Németország NATO-partnereitől a legmo­dernebb fegyvereket követeli magának. Jelenleg a nyugat­német hadsereg már rendel­kezik középhatósugarú rakéta­fegyverekkel. K. E.: És atomjuk is van? R.: Nyugat-Németország ban tárolnak atomtöltetet is a ra­kétákhoz. K. E.: Ez izgalmas kérdés... Tehát a németek atomhábo­rút zúdíthatnak a világra? R.: Van ugyan a rakétákhoz atomtöltet is, ezek azonban egyelőre amerikai felügyelet alatt állnak. Ez tehát játék a tűzzel. Hadd válaszoljak erre a kérdésre Walter Ulbricht szavaival: „a nyugatnémet militaristák atomfelfegyver­zése és súlyos konfliktus ki­robbantására irányuló készü­lődésük aggasztó méreteket öltött. A hitlerista táborno­koknak csak ki kell nyújta- niok kezüket, hogy az ameri- ! kai atomkészletraktárakat ha- I talmukba kerítsék”. ! K. E.: Technikailag tehát a \ nyugatnémetek készülődnek a háborúra. Az érdekelne, hogy ' folyik-e lelki előkészítés is? R.: A színek harcával fele­lek erre. K. E.; Színek harca? Hát az mi? R.: Németországban a zászló mindig érzékeny barométer­ként jelezte a politikai lég­áramlatokat. Ha ugyanis de­mokratikusabb korszak kö­szöntött az országra, akkor a lobogó színe fekete-piros- arany volt. K. E.: Ha vad, szélsőjobb- oldali irányzat kerekedett fe­lül? R.: Akkor a nemzeti lobo­gót fekete-fehér-pirosra vál­toztatták. K. E.: Ma milyen színű az NSZK zászlaja? R.: Fekete-piros-arany. Igen, de ez sem olyan egyszerű. Nyugat-Németországban negy­venkét olyan ifjúsági szerve­zet van, amely nem vallja magáénak a hivatalos állami színeket, hanem a fekete-fe- hér-piros zászlóerdők alatt vonul fel a müncheni, ham­burgi vagy éppen frankfurti utcákon. Ezek a fiatalok szí­nes ingeket, egyenruhákat hordanak, éppen úgy, mint egykor a Hi tier-Jugend. K. E.: Most már világosab­ban látom a német kérdést. Nyugalmunkat, békénket te­hát a nyugatnémetek nem a távoli jövőben, hanem már ma fenyegetik. Kérdeznék azért még valamit Berlinről is... De már eljárt az idő. Ber­linről majd máskor, talán leg­közelebb... Molnár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents