Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

FEST HECT El

1961. OKTÓBER 17, KEDD

HETVEN OMEGA

így nevezték el a Csepel Autógyárban az ötéves terv termelékenységnövelési indexszámát. Úgy okoskodtak, hogy minden alkalommal majdnem egy percig tartana, amíg elmondanák, hogy a párt Központi Bizottsága, s most az országgyűlés által elfogadott második ötéves tervben a többlettermékek hetven százalékát a termelékenység növelése révén kell biztosítani és csak harminc százalékot fedezhetnek a létszám növelésével. Sokkal egyszerűbb, ha röviden ennyit mondanak: hetven

omega, s mindenki tudja, miről van szó.

S hogy valóban tudják, mi sem bizonyítja jobban, minthogy

már az idei első félévben elérték a hetven ómegát.

S ha arról kérdezősködünk, hogyan sikerült elérni ezt a nagyszerű teljesítményt, a legkülönfélébb válaszokat kapjuk. A járműgyárban röviden csak annyit mondanak: igyekeztünk. A motorgyáriak azt válaszolják: jobb az anyagellátás és a műszaki dokumentáció. A hajtóműgyáriak válasza pedig: termelékenyebbé tettük a régi, öreg gépeket.

Valami nagyon szembetűnő. Sehol sem hivatkoznak a nagy átfogó központi intézkedésekre, pedig lenne miről beszélni. Elkápráztató számokat közölhetnének például arról, hogy a precíziós öntés és a finomkovácsolás megvalósításával több száz tonnával kevesebb esztergaforgácsot kell elszállítani a gyárból. Elmondhatnák, hogy a hideghúzás művelete nyomán

egy présgén fele annyi anyagból, mint régen, egyetlen nyomással készre munkálja a kerekeket felfogó csavaranyákat. -Beszélhetnénk a különböző gyártó szalagok kialakításáról és még sokmindenről, ami nagy lépésekkel vitte előbbre a termelékenység növelésének ügyét.

Miért beszélnek szívesebben az úgynevezett aprómunkáról? Szerénységből? Nem. Inkább azért, mert előrelátóak. Nagyon jól tudják, milyen óriási tartalék rejlik az úgynevezett alulról jövő kezdeményezésekben. Ezek nélkül a gyár központi műszaki, apparátusa hiába dolgozta volna ki a legszebb elképzeléseket is, mégsem született volna meg már 1961 első félévében az a termelékenységi eredmény, amelyet az ötéves terv előír.

Nem művelnek csodát, csupán annyit tesznek, hogy megragadják a perceket, sőt, ha lehet a másodperceket is.

Igaz, nem ma láttak munkához, mert már 1957-ben megalakították a gyár szervezési osztályát, amely azóta megteremtette a zavartalan munka legfontosabb feltételeit. Kidolgozták a gyár új szervezési szabályzatát, s az egyes munkafolyamatok szabályait. Az osztály magalakulása óta minden évben előre meghatározták a legfontosabb tennivalókat, s az így elkészült éves Irányelveket féléves munkatervekre bontották. Ennek alapján havonta napra szóló intézkedési tervet készítenek, s ennek alapján dolgoznak a gyárban.

Munkájuk kettős irányú: összehangolják az igazgatóság által kiadott és az egyes gyáregységekben kezdeményezett szervezési intézkedéseket, másrészt a revizori teendőket is ellátják, amikor ellenőrzik az intézkedések végrehajtását.

Nagyon fontos munkájuk volt az ügyvitel gépesítése. Látszólag ennek semmi köze a termelékenységhez, de csak látszólag, mert a gépesített anyagtervezés és statisztika gyorsan , szolgáltatja a megbízható, pontos adatokat, amelyek ilyenformán gyorsan figyelmeztetnek az elkövetett hibákra, hiányosságokra. A lyukkártya-rendszerrel dol1 gozó gépek például még azt is kimutatják, ha úgynevezett „fal” munkalapot állítanak ki, amelyre a bért felvették ugyan, de anyagot nem vételeztek rá. A gép nem alkuszik, nem lehet vele megbeszélni, hogy ez, meg az ezért vagy azért történt így, könyörtelenül kimutatja a hibát. így aztáh százszor, ezerszer is meggondolják az arra hajlamos emberek, hogy eltérjenek-e az egyenes úttól, amely néha valóban nehezebben járható, de mégis biztosan célhoz vezet.

A Csepel Autógyár termelésének helyzete jelenleg nagyon nehéz. Nem kell szakembernek lenni annak megértéséhez, hogy sokkal könnyebb egy bizonyos teherautófajtát sorozatban gyártani, mint különleges rendeltetésű gépkocsikat készíteni, amelyekből típusonként csak néhány darab kell. S hogy ennek ellenére elérték a már ismert hetven ómegát, nagyrészt ugyancsak a jó szervező munkának köszönhető. Igaz ugyan, hogy a két-három darabos tételek elkészítésénél még sok elgondolást a falra kell felskiccelni, de azit már elérték, hogy az ötven darabos szériákhoz teljes dokumentációt adnak.

Idővel ezen is túl lesznek, mert az egyes kisszériájú típusok is ismétlődnek, tehát dokumentációjuk is fokozatosan kiegészül. A technológia viszont addig is módosul, fejlődik, s egy sor szervezési intézkedést kíván. A technológia fejlődése követelte meg például, hogy a faplató- és a fagépműhelyt az átadó üzembe helyezzék, ahol jobban illeszkedik a termelő folyamatba, tehát gazdaságosabban üzemeltethetők.

Több hasonló intézkedés valósult már meg a szervezési osztály, s amint erről már szó esett, a gyáregységek kezdeményezései nyomán.

A motorgyárban például kialakították a hengerfej- gyártó gépsort,

s a gyorsabb munka érdekében félkészraktárt létesítettek az egyik műhelyben. Ugyanezt tették a normáliagyárban is.

Ezek a példák is a jó munkáról beszélnek, mégis felhívják a figyelmet egy hiányosságra: nem tökéletes még a kapcsolat a szervezési osztály és az üzemegységek között. Ha jól összedolgoztak volna, akkor azt a bizonyos motorgyári raktárt nem egy félreeső helyen, hanem a gyártási ciklus végén állították volna fel.

Egy másik példa még kézzelfoghatóbban bizonyítja a jó együttműködés szükségességét. Ugyancsak a motorgyárban központi elgondolás nyomán beállítottak egy homokfúvó berendezést a különböző öntvények, alkatrészek tisztítására, fényesítésére. Az elgondolás nem volt tökéletes, de a motorgyárban kijavították a hibákat, s így rövidesen működésbe lép az új berendezés. Ez a hiányosság azonban már könnyen félretehető az útbóL

Nem Csepel autógyári specialitás a termelékenység ilyen mértékű növelése.

A legtöbb gyárban rendelkeznek legalább olyan feltételekkel, mint itt. Ezekhez pedig már csak az szükséges, hogy a műszakiak szemlélete is megváltozzék, hogy fontosnak tartsák a gazdaságosságot. Tartsák fontosnak, hogy olcsóbban és szervezettebben kell dolgoznunk, hasznosítanunk kell minden, még a jelentéktelennek látszó tartalékokat is, mert a megfogott percekből lesznek az értékes órák, s a forintokból az ország jólétét emelő milliók. Ehhez pedig a hetven ómegán keresztül vezet az út.

Farkas István

Takarékossági napok Pest megyében

ségében, a szigetszentmiklósi OTP-fiókhoz tartozó öt községben, valamint mindazokban a városokban és községekben, amelyekben takarék- pénztári fiók van, tartanak takarékossági napokat. Decemberben pedig Zsámbékon, ahol már évek óta működik a •mezőgazdaságunk átszervezése kapcsán országos jelentőségű termelőszövetkezeti elnökképző iskola és amelynek előadásai során gyakran kerül szóba, és eredményesen a takarékosságra való nevelés.

(s. b.)

Meghalt Korda Zoltán

Szívrohamot kapott és Hollywood környéki otthonában meghalt Korda Zoltán neves filmrendező, a világhírűvé vált Korda-család tagja. Hatvanhat éves volt és egészségi állapota már régóta nem volt kielégítő. Elsősorban bátyjának, Korda Sándornak film- vállalatánál dolgozott. Gyártásvezetője volt sok nagy sikerű filmalkotásnak, így például a „Bagdadi tolvaj”-nak és a „Dzsungel könyve” című filmnek.

Kinőttük a konfekcióruhákal

A legutóbbi méretvizsgálatok szerint a felnőtteknek 3—4 centiméterrel bővebbre és hosszabbra kell készíteni a ruhákat, mint néhány éve. Erről árulkodik az Extra-áruház forgalma is, ami az elmúlt hét esztendő alatt csaknem megötszöröződött. A kereskedelem tapasztalatai szerint egyre többen kénytelenek különleges méretű ruhát vásárolni, mivel a néhány éve megszabott méretarányok szerint készült konfekcióruhák kicsik. Ezért a konfekcióipar és a kereskedelem már most hozzálátott az új férfi, női és gyermek ruhaméretek megállapításához. Ehhez országszerte sok ezer különböző korú és foglalkozású embert mérnek meg. (MTI)

Az Állami Déryné Színház vezetőségének válasza cikkünkre

Lapunk 196-1. szeptember 17-i számában cikket közöltünk „Évadkezdés’’ címmel, amelyben a többi között felvetettük azt a gondolatot, hogy az Állami Déryné Színház szerepkörét feloszthatnák az országban működő vidéki színházak között. Ezzel kapcsolatosan érdeklődéssel vártuk a Déryné Színház vezetőségének válaszát, amelyet most közlünk.

— Művelődési vezető szerveink nagy figyelmet szentelnek a Déryné Színház munkájának, s ennek volt egyik igen jelentős akciója, amikor az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztálya megbízásából nemrégiben egy kiváló szakemberekből álló brigád három hónapon át vizsgálta színházunk működését, eredményeit. Megállapításaik éppen azt mutatták, hogy a Déryné Színház szerepköre inkább emelkedik, semmint csökkenne. Ennek során bebizonyosodott az is, hogy mindazon megyékben, ahol állandó jellegű köszínház működik, a

színházi ellátottság lényegesen alacsonyabb, mint azokban a megyékben, amelyeket színházunk látogat.

— A Déryné Színház 2160 előadásán, előadásonként 297 néző volt jelen, ami kétségkívül mutatja, hogy a színház kulturális elhivatottságának változatlan népszerűséggel felel meg. A színház 9 megyében végzi fontos hivatását, s e megyékben dolgozó százezrek nap mint nap, több és több előadást igényelnek. Művészetileg sem közömbös, hogy az Állami Déryné Színház jól ösz- szeszokott társulata komoly színvonalon képes tudatformáló szerepét közel vinni a falu népéhez.

S végezetül az ugyancsak nem mellékes gazdasági szempontok azt mutatják, hogy felügyeleti szerveink pontos költségelemzései alapján és a tapasztalatok szerint is az Állami Déryné Színháznál országos viszonylatban a legkedvezőbbek a költségalakulások és az állami támogatás a mi intézményünknél a legrentábili- sabb.

Új iskolát avattak Budaörsön

(Tudósítónktól)

A verőfényes őszi napsütésben mintegy ezer budaörsi dolgozó gyülekezett a most felépített általános fiúiskola felavazottságának elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Az országgyűlésen elfogadott oktatási reformmal kapcsolatban elmondotta, hogy annak megtási ünnepségére. Eljött erre az ünnepre Budaörs országgyűlési képviselője, Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs, valamint a megyei, járási és községi tanácsok, a párt és más társadalmi szervezetek számos képviselője.

Szabó Sándor elvtárs, a Pest megyei Tanács végrehajtó biAz új iskolaépület.

valósításához új tárgyi feltételek biztosítása szükséges.

A szocialista és kommunista társadalmi rendszer minden segítséget megad ahhoz, hogy ifjúságunk nevelése, kommunista emberré formálódása minél

dó ünnepségek rendező bizottsága szabott meg és amely ezúttal nyolcmillió Urára rúg.

Amint befordult az egyik ház széles udvarába, utolértük a menetet.

— Itt van! Fogd! Vegyél! — rikácsolta egy nő és ötezer lírás bankjegyet vetett oda a szobornak. Úgy szólt hozzá, mintha csak élőhöz intézné szavait, és hangjából elkeseredés, harag csendült ki fenyegetően.

■— Nézd! Nézd csak meg őt! — kiáltotta hisztérikusan és a tornác alatti prics- csen fekvő férfira mutatott. Ez még mindig béna! Mikor teszed már vele végre azt a csodát? Mennyit kérsz azért, hogy újból tudjon járni, hogy kenyeret kereshessen ennek a négy gyereknek? Tízezer líra sem elég neked?

A kísérők közül valaki véget vetett

ennek az egyoldalú, hátborzongató párbeszédnek. A bankót gombostűvel a szent szobrának ruhájára tűzte és jelt adott az indulásra. Sietni kell! A szobor ruhája ugyan tele. van tűzdelve lírás és hellyel-közzel dolláros bankjegyekkel (kivándorolt olaszok küldték haza ezeket), és nem kétséges, hogy már összegyűlt néhány millió. De ahhoz, hogy a szent teljesíthesse tervét az előírt időn belül, csupán három-négy percig maradhat egy-egy háznál.

Fúvós zenekar kíséri a szobrot kőrútján, a rendőrség tagjai pedig szépen robbanó petárdákról és más látványosságokról is gondoskodtak. A tehetősebb polgárok hivalkodva tűzik fel San Antimo ruhájára az ezerlírás bankókat, a szegények pedig restelkedve egy jókora zsákba csúsztatják aprópénA szent költségvetése

jobb körülmények között történjen.

Ezért épült fel ez a szép új iskola is. Kérte a pedagógusokat és szülőket, hogy közös akarattal végzett munkájukkal segítsék az iskola közelebb kerülését a mindennapi éléthez.

A község nevében a budaörsi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Dobsonyi János mondott köszönetét a kormánynak és pártnak, valamint ’ á megye és ^jará^~ Vezetőinek és dolgozóinak $sért a gyönyörű ajándékért, ©ismerését fejezte ki a község pedagógusainak és kérte őket, hogy munkájukat a jövőben is az eddig tanúsított lelkiismeretes szorgalommal végezzék. Meleg kézszorítással, lelkes taps közepette adta át az új iskolát Bandur Aladár igazgatónak, aki beszédében szólt az iskola építésének történetéről, s a pedagógiai munka most megnyílt új perspektívájáról.

A szülői munkaközösség nevében Horváth Gyuláné szólalt fel. Egyszerű, szívből jövő szavakkal fejezte ki minden édesanya közös vágyát:

Mi mindnyájan azt akarjuk, hogy fiaink egy boldog, békés társadalom polgárai legyenek és maradjanak meg a mi fiainknak!

\ — mondotta nagy tetszéssel j fogadott felszólalásában.

; Az ünnepség második feléjben az úttörők tettei fogadal- j mat, hogy az iskola építőinek j munkáját fokozott szorgalom- ! mai és fegyelemmel fogják (meghálálni, majd nívós kultúr- j műsor következett, amelyben j közreműködött többek között ! az iskola száztagú énekkara,

! valamint a budaörsi kultúrott- : hon vegyeskara. A műsor j után a vendégek megtekintet- í ték az öt és félmillió forin- j tos költséggel a legmodernebb : stílusban épült iskolát.

! A nyolc tantermen kívül helyet kapott benne egy előadóterem fizikai és kémiai előkészitőhelyiséggel, úttörő és orvosi szoba, valamint parkettás tornaterem, két öltözővel. Valamennyi központi fűtéssel, hideg-meleg vízcsappal van ellátva. Az iskolában levő konyhát a legmodernebb gépekkel szerelték fel. A tágas ebédlőben 360 gyereket étkeztethetnek.

___________ (cs. s.)

M

agyar küldöttség utazott Weimarba a Liszt Ferenc ünnepségekre

Szabó Ferenc zeneszerzőnek, a Zeneművészeti Főiskola igazgatójának vezetésével héttagú küldöttség utazott Weimarba, az ottani Liszt Ferenc-ünnepségekre. (MTI)

süket. Közben a vallási vakhit kiáltó megnyilvánulásai sem maradnak el: az egyik udvarban például egy ember félmeztelenre vetkőzik, mert egyebe nem lévén, nyomorúságot ruháját ajánlja fel a pénzéhes szentnek.

Az ünnepség a templom lépcsőjén színjátékkal ér véget. A helybeli hívek mutatják be a szent színpadra átdolgozott legendáját.

Az idén San Antimo túlteljesítette pénzügyi tervét, tízmillió líra bevétele volt. Mire költik ezt a pénzt? Az egyházi pénztárba kerül és ebből fizetik a körmenetek, az azokat kísérő zenekarok, tűzijátékok, vallási színjátékok költségeit is.

Pedig csak egy napot kell eltölteni San Antiméban ah-; hoz, hogy világosan i lássuk: a gondtól és; tudatlanságtól súj- \ tott lakosság javára \ hasznosabb módon is; elkötthetnék ezt az j összeget.

(A Vie Nuove ! nyomán.) :

Forró dél van, amikor megérkezünk Sgn Antimóba, ebbe a Nápoly melletti, sivár kisvárosba. Az egyik ház tornácán néhány mezítlábas és félmeztelen, trachomától vörösre gyulladt szemű kisgyerek egyhangúan sírdoqál és időnként el-elhessenti a rajokban reájuk szálló legyeket.

— A szentet akarják látni? Az imént vitték ki a kápolnából. Menjenek csak arra jobbra, utolérik...

A városka védőszentjét ugyanúgy hívják, mint magát a városkát. Ezüstszobra hordszéken áll, azt nyolc ember cipeli a vállán. Szent Antimo három nap alatt járja végig birodalmát, a városkát és környékét, ahol 18 000 — túlnyomórészt nyomorgó — alattvalója él. El nem kerül egy udvart, egy tanyát, egy üzletet sem. A három nap alatt össze kell gyűjtenie azt az összeget, amelyet a tiszteletére tartanEgy évvel ezelőtt, 1960. őszén, újfajta, hasznos mozgalom indult el országszerte, így Pest megyében is. A járások, községek, Hazafias Népfront-szervei, a tanácsok, és a többi társadalmi szervezetek bevonásával, takarékos- sági napokat tartottak, összejöveteleken és beszélgetések során, az egyéni takarékosságról volt szó: annak hasznáról a családok életében. Arról, hogy későbbi, nagyobb terveiket csak úgy valósíthatják meg, ha félrerakják a pénzt, Ez a félrerakott pénz pedig a takarékban van a legbiztosabb helyen, ahol kamatozik is.

A takarékoskodókat az állam is segíti terveik megvalósításéban. Pest megyében eddig több mint 11 ezer családi ház épült állami kölcsön igénybevételével. Csak ebben az évben is, már több mint 2100, és ezek felépítéséhez 83 és fél millió forint kölcsönt folyósított az Országos Takarékpénztár útján államunk.I De a már említett kisebb be- i ruhézásoknál azok ára egy: részéhez hitelt folyósítanak, i Megyénkben az idén is csak- i nem 19 millió forintot tesz ki i ez a hitel.

Ezek az okok is egyre na- I gvobb takarékosságra sarkall- 1 ják a dolgozókat. Megyénk- ! ben az elmúlt év végén 165 i millió forint volt a betétállo- j mány, ez év szeptember 30-án j több mint 201 millió, tehát ez j idő alatt 44 milliónál többel j emelkedett. A takarékosko- j dók száma megközelíti a 120 j ezret, s ebből közel 14 ezren j az idén váltottak betétköny- \ vet.

Most készülnek az idei ta- í karékossági napok megrende- ; zésere, A Hazafias Népfron- ; tot támogatja ebben a mun- í kaiéban a megyei pártbizott- í sás. a tanács, a szakszerve- j z°tek a nőtanács, a KTSZ. n \ MTW70V és a nosták is. Az \ »lőt-észítő megbeszélésen el- \ határozták, hogy november-;

Hen a mopnri, a naovkátai és j

szentendrei járás minden köz-1