Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

OR © VIDE 'EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1961. OKTÓBER 12, CSÜTÖRTÖK ., BENGE" Kora hajnaltól késő estia a határt járó brigádvezelőtől — Béki Ferencnétől —, a betaka­rítás felől érdeklődőm. — A burgonya és a napra­forgó szedése már befejező­dött, a kukorica törése most folyik, a 200 holdnak már há­romnegyed részét letörték, úgy hogy e hét végére nem lesz töretlen kukorica. A szárvá­gás is ilyen tempóban folyik. — A termés nagysága? — Aki rendesen művelte, kapálta, annak holdanként meglesz a 15 mázsa, de van néhány olyan tagunk, aki ka­pálás helyett csak végigsza­ladt a sorokon, annak bizony nem nagyon telik meg a ko­csiderék! Akadnak hlyanok is, akik a „bengére” spekulál­nak. A múlt héten láttam, hogy az egyik tagunk olyan gyors iramban haladt a so­ron, hogy alig bírtam szem­mel is .követni. Meg is néz­tem közelről ezt a gyors mun­kát, látom ám, hogy egy-két cs<5 le van törve, három nincs, és így megy ez egész végig. Odaszóltam, hogy nem jó lesz ez Így! A tag testvére, aki a szomszéd dórban haladt, nézte a munkát, aztáv fejcsóválva odaszólt: Hogy töröd a ku­koricát, Julis? — Az egészben az az érde­kes — fejezi be Békiné —, hogy 5 is ugyanúgy törte! K. S. SOK SZÓ esett már a monori közvilá­gításról és a DÁV véget nem érő átkapcsolás» munkájáról, de még sem lehet szó nélkül hagyni, hogy a Petőfi utcának a liget felőli szakasz», a Mó­ricz Zsigmond utcának a Pe­tőfi és Ady út közötti szaka­sza hetek óta teljes sötétség­ben van. A Móricz Zsigmond utcának ezen a szakaszán élénk autóbuszforgalom is van, a Petőfi utcai betorkolás amúgy is elég veszé’yes ke­reszteződés. s az éjjeli sötét­ségben kimondottan életve­szélyes. És még pgy „sötét“ ügy A 4-es számú főútvonalnak Monor belterületéhez tartozó rövid szakaszán négy villany- körte hiányzik és hárem hete teljes a sötétség. A közlekedés rendjére vigyázó szervek ezt már több ízben szóvá tették a DÁV monori kirendeltségén. Eddiig eredmény nélkül. Most hozzánk fordultak: hátha a mi közbelépésünk eredményesebb lesz. Reméljük! MAI MŰSOR Mozik Gomba: Kenyér és rózsák. Men­der Rejtjel. Pilis: Gyalog a menny­országba: Úri: Rómeó, Júlia és a sötétség. Vasad: Rovere tábor­nok. Vecsés: Egy katona meg egy fél. Kézilabda Kettős vereség Ráckevén A gimnázium fiú és lány kézi­labda-csapata a megyei ifibaj­nokság I. fordulójában Ráckevén lépett pályára a helyi gimnázium együttesei ellen. Először a fiúk mérkőzés^ zajlott le, amelyet a jobb lövőerővel rendelkező rác­keveiek 13:7 arányban nyertek meg. A monoriak góljait Göbö­lyös (3), Vigh (2), Ponicsán és Berényi szerezték. A fiúk mérkő­zése után a lányok mérkőzése kö­vetkezett, amelyen a ráckeveiek 8:0 arányban győzték le gimná­ziumunk csapatát. Sz. A. Üllő—Pécel 16:13 ismét megtelt az üllői iskolaud­var és a jótorkú szurkolók bizta­tása nem maradt eredménytelen A jónevű. tapasztalt játékosokból álló péceli kézilabdások 13 góljá­val szemben a második félidő kö­zepéig. fej-fej melletti küzdelem­ben. tizenhattal válaszoltak a mi fiataljaink. ' A játékosok közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Csik, aki komoly ígérete a kézi­labda-sportnak. CK. S.) SZÁRAZHEGYI SÉTÁK Ss&tiik tt wnésétiest* furmintot, hfírslcretüt » Szüretelik u diót Jiüsatlszor virágzik a tlohúng Gábor Ferencné agrármér­nöknő kedves meghívására, felültem a Monori Állami Gazdaság csévharaszti üzem­egységének tejszállító kocsid jára. Szűcs István, a tehené­szet vezetője, és Benső János fogatos társaságában indul­tunk a tengelyig érő nagy ho­mokban a tanya felé. Az irodában hamarosan ösz- szeakadtam Pálinkás elvtárs­sal, a borászat főmesterével. Mindig vidám, szíves hangú embernek ismertem, de most mintha kicsit borús lett vol­na a kedélye, igen zárkózot- tan, szűkén mérte nekem a szavakat. Elmondta, hogy egy hete tart a szüret. Hat hold. por­tóit szedtek, lebogyózták, 2 puttonos hordókban erjed a mustja. 8—10 napig forr, utá­na fehér borok színezésére használják. Hétfőn kezdődött a tulajdonképpeni, a „nagy” szüret. Most szedik a méz- édest, a furmintot, a hársleve­lűt. (Jól fizet a szőlő. Egy holdról 20—25 mázsát szed­nek le. A must cukorfoka 18—20 maligános. Körülbelül november 10-re fejezik be a szüretet, A tanya területén tovább­sétálva bekukkantottam az üzemi konyhába is. Szkupi Istvánnál, a konyha vezetőjét, egy nagy tál előtt találtam, amint éppen burgonyát vag­dalt, és Koncsek Lajos hen­tessel tárgyalt az ebédhez megfelelő hús ügyében. A közkedvelt Juci néni bol­dogan mutatta meg birodal­mát: a tiszta ebédlőt, a mo­sogatót, az előkészítő helyisé­get, a fürdőszobát, no meg a falra szerelt vízcsapot —, amelyben talán még víz is lesz. A hatalmas tűzhelyen már ott állt az 50 literes fa­zék és lábos, főtt az ebéd. Az aznapi menü lebbencsleves volt, valamint sertéspörkölt burgonyával. A gazdasághoz tartozó Kom- játhy-féle szőlőbe is elvitt az utam. Már messziről láttam, hogy hosszú póznákkal verik a diót. Amikor az útról bel­jebb léptem, egy harsány hang: állj, ne tovább! Itt a csősz! — felkiáltással foga­dott. Aztán a szőlőtőkék kö­zül kilépett Sztehalik Pali bá­csi, és mosolyogva adott enge­délyt a fa alá lépésre, ahol Karcag Ferenc szorgoskodott. Akármerre jártam a gazda­ság területén, lépten-nyomon az ősz jelei akadtak elém. De mégis láttam valamit, ami az ősz, az elmúlás fölötti dia­dalmaskodást jelképezte egy kicsit számomra és mindany- nyiunknak: a dohánytáblákon sok-sok «színes másodvirág in­tegetett felém... Vadász József né Jó hír a háziasszonyoknak: Pozsonyi kifli, fúrás bélés, pacsni, kuglóf az üzletekben A monori Petőfi utcai pék­üzletben nagy a forgalom. — Kérek négy darab po­zsonyi kiflit — mondja az egyik fiatalasszony, Lender Sándomé. özv. Szilágyi Csabáné kug­lófot vásárol. Fenyvesy Lászió­né előzékenyen, gyorsan cso­magolja be a kívánt árut, s máris a másik vevő felé for­dul A gyékénykosárban alig van már egypár kifli és pogá­csa, fél órán belül az is el­fogy... — Nagyon kedvező fogadta­tásban részesült üzletünkben az újfajta- péksütemények Jól szervezett munkaverseny folyik a Yecsési Fehérnemű Ktsz-ben főszabász tervezte, Regős László elnök elgondolása után. Elsődleges feladatuknak te­kintik, hogy a lakosság részére a szol­gáltatásokat fokozzák. Ezért nyitották meg az üzle­tüket is. Jobb munkakörülményük biztosítása érdekében az épü­leten belső átalakítást hajtot­tak végre. így nagyobb helyi­ségben, az egészségügyi köve­telményeknek megfelelőbb módon dolgozhatnak asszo­nyaik. Vereczkei Valéria árusítása — mondja az üzlet vezetője. — Valóban — erősíti meg özv. Szilágyiné. — A sütő­ipari vállalat nagyon sokat könnyített otthoni házi mun­kánkban. S nemcsak fino­mak, ízletesek a sütemények, hanem olcsók is! Az időközben boltba lépő Kovács Bélánénak és Hege­dűs Sánűoménak is az a vé­leménye: régi kívánságát tel­jesítette a sütőipari vállalat a háziasszonyoknak. Amikor kora hajnalban a Gödöllői" Sütőipari Vállalat monori 21es számú sütödéjé­ben (az újtelepen) megismé­teljük az elhangzott dicsére­tet, Pethö István pékmester arcát megszínesíti az öröm. — Azért kelünk fel har- madmagammal. Laza Károly- néval és Kéri Imrénével olyan korán — mondja —, hogy mire benépesülnek az utcák, az üzletekben már kapható legyen a friss, illatos péksü­temény. — Naponta mennyi keiül az üzletekbe? — Pozsonyi kifliből 300, túrósbélesből 600, pogácsából 500, kevert kuglófból 100. pacsniból 500 és vajas kifli­ből 800 darab. Elköszönünk... A kitűnő pékmester kínálását azonban nem utasíthatjuk vissza. Való­ban! Nagyon finom a pozso­nyi! <HJ) MUNKA KÖZBEN Képek a Vecsés és környéke Háziipari Szövetkezetből Baranyai Józsefné, Csontos János, Lincényi Józsefné és Fejes Józsefné szabják az itt készülő csinos ruhákat A kész ruhákat vasalja H.oncz Jánosné, Majláth Istvánná, Gyurcsán Sándomé és Fapp Zoltánná (Kútvölgyi Mihály képei) Szépítik a gimnázium környékét Kékköpenyes lányok fürge mozgással kapálják, gereblyé­zik a színét vesztett füvet a gimnázium előtti kis kertecs- kében. .................. A tanár bácsi — Baráfh Zoltán — is ott szorgoskodik köröttük, irányítja, vezeti a diákkéznek kissé szokatlan munkát. Tőle tudjuk meg, hogy az ősz folyamán felás­sák, átrendezik a kertet. Az iskola udvarán is hasonló munka folyik. A szülőotthon felőli árnyékos részre bokro- | kát telepítenek, a kerítés mel­lé füvet, József Attila szobra köré pedig virágot, sok-sok szí­nes, tarka virágot. Hogy a nyári forróságban lo­csolni is tudjanak, az öntöző- csapot most készíti Barm Ti­bor. Reméljük, hogy a hasznos munkát végző I/a osztályos lányok — Malatinszki Bori, Bemáth Sarolta, Szegvári An­na, Koltai Ilona meg a töb­biek — ezután is szorgalmas gondozói lesznek a kertnek, kapálják, gyomlálják, öntö-1 zik, hogy amikor erre járunk a nyáron, a bokrok, a virágok olyan frissek legyenek, mint azok, akik itt most kapálnak, gereblyéznek.. ­................ E- S. ELŐKÉSZÍTÉS A FELVÉTELI VIZSGÁKRA A ceglédi mezőgazdasági technikum levelező tagozata a monori kihelyezett osztálynál december 3-án tartja meg » felvételi vizsgákat. Felhívom a jelentkezők fi­gyelmét arra, hogy a monori „József Attila” általános gim­náziumban október 17-én, ked­den délután háromnegyed öt­kor előzetes megbeszélést tart a tanulmányi vezető tanár. Ekkor kezdődik meg az előké­szítő oktatás is, amely folya­matosan tart, minden kedden, a megbeszélt időben. Deli Gyula tagozatvezető tör-zúz. Felhívtam ŰD Oroszlán a főtéren Álmodta: Radványi Barna — Igen, igen, én vagyok a Fácán Vadásztársaság ügy­intézője ... Oroszlán? ... Nem, az nem a mi profilunk... Nem is tudom, szabad-e ebben az időszakban oroszlánt lőni... Jó, jó, ne ordíts! Majd meg­próbálunk valamit csinálni... A pénzügyőrök előbb azt hitték, hogy egy Oroszlán nevű borrejtegetőről van szó, s kapva-kaptak az alkalmon. Amikor tisztázódott az ügy, lehűlt a lelkesedésük. Inkább egy jó öreg bögrecsárdást mondjak nekik — válaszol­ták —, mert ők csak azokra vadásznak. Az MHS-nél rám ordítottak, hogy ne froclizzam őket, iga­zán leszállhatna már a lap róluk... Mit tegyek, mit tegyek? — tépelödtem idegesen. Fülem­ben dobolt a százszor hallott mondás: segítsen a társada­lom! Igen, igen. az oroszlánt társadalmi üggyé kell tenni) Sorra-rendre hívtam a tár­sadalmi szerveket: mozgósít­sák tagjaikat. A KISZ-Ht- kár nem vállalta, mert ö ge- bines, s amíg ilyesmivel fog­lalkozik, nincs, aki a szódát árulja. A vöröskeresztnél ar­ra kértek: lássam be, az ő tagságuk igazán nem oroszlán­vadász lelkületű emberekből áll, de ami tőlük telik, ők is megteszik. Ha például az oroszlán valakit megharap, készséggel bekötözik az aláb­bi elsősegélynyújtó helyeken... Felhívtam a tanácsot is, a titkár jelentkezett: — Jó, jó, kérlek, azonnal szólok a biológiai szakosztály­nak — mondta szórakozottan, mert bizonyára éppen a TIT ügyeivel foglalkozott. Aztán észbekapott: — Illetve, maid szólok az elnökhelyettesnek. Tudod, a mezőgazdaság, az állatok, az ő hatáskörébe tartoznak... Hívtam a Kossuth-iskolát is. Miért mindig őket rángatják — méltatlankodtak — a másik két iskola miért nem csinál semmit. Persze, arról amit ők tesznek, a sajtó nem ír soha... Kétségbeesetten magyaráztam: de hiszen ők vannak legközelebb, őket fe­nyegeti a legnagyobb veszély. Ja, kifogást, azt mindig le­het találni! — mondták. Hol járhat már az orosz­lán? — döbbent belém. Azóta bizonyára már a művelődési otthonban őket. — Eltek még? — kérdeztem szorongva. Kiderült, hogy sem­miről sem tudnak. — Ugyan, ne viccelj! — mondta az igazgató, s ke­délyesen, nosztypálosan ne­vetett. Mikor esküdözni kezd­tem, bizonytalanná vált a hangja. Nem hitte még akkor sem, de nem akart ellenkezni. Nála ez már életelv ... — Hát kérlek, majd meg­nézem. Visszahívlak, jó? — mondta megadóan. Most már magamnak is utá­na kell néznem, hol is az az oroszlán — határoztam el, s indultam az utcára. Előbb azonban feltárcsáztattam a 13-at. — Kollégám! Óriási szenzá­ció: elszabadult egy oroszlán, itt bolyong az löcákon! Jöjjön ide maga is! Ezt meg kell írnunk! Kis csend után vontatottan jött a válasz: — Olyan jó műsor lesz a te­levízióban ... Meg aztán én már megírtam holnapra a cik­kemet. Az a címe: Mi lesz, P. Macával? Most hagyta ott ugyanis a hatodik férjét... Nagyon izgalmas! Nem is letettem: leejtettem a kagylót. .. (Folytatjuk.) ; ------­; Éppen a klubszobában vol­í tam, amelynek ablaka a piac- ; térre szolgál, amikor észre- } vettem, hogy a Prága Cir- ; kusz egyik ketrecéből kilépett ; az oroszlán, s lassan, szaglász- \ va, himbáló járással megin- í dúlt a művelődési otthon irá- % nyába. j Telefonhoz ugrottam: '/ — Halló, kisasszony! Kap­£ csalja azonnal a rendőrséget! í — Számról kérje, névről nem kapcsolhatok! — mondta í ridegen, s otthagyott. Két í perc eltelt, míg elökerítettem Í a telefonkönyvet, újabb ket- í tő, míg a központ kapcsolt és \ a hívott jelentkezett, öt perc- ; be telt, amíg izgatott beszé- demből megértették, mit aka- '( rok, s elhitték, hogy nem tré- i fálok. \ — Sajnos, egyedül vagyok / bent — mondta az ügyele- í tes —, nem hagyhatom a tele- ! font. — De azért megígérte: í intézkedik. I í — Újabb számot kértem a központtól. í — Igen... a tűzoltóság ... Hát kartársam, nagyon saj- ; nálom, de tőlünk mindenki i bejár dolgozni, nincs itthon senki. Ezért nehéz nekünk egy tűzoltózenekart is összeállíta­ni... A fehérnemű ktsz-be vitt az utam. Örömmel láttam, hogy a Somogyi—Bacsó úton új üz­let nyílt, a ktsz javító és mérték utáni szolgáltató rész­lege. Gondoltam, megnézem. Gál Istvánná üzletvezető fo­gad. Három hete nyitották meg az ízlésesen berendezett üzletet. — Férfi, női fehérneműt, ágyneműt, női felsőruhát, kabátot, alakítást, javítást vállalunk — mondja Gál Istvánná. Négy tanulólányuk van. Jelenleg iskolában vannak. Valameny- nyi elsőéves ipari tanuló. Fazekas Erzsébet, Bre- zovszki Erzsébet, Kiss Judit,“. Serester Erzsébet jól felsze-i relt műhelyben sajátítják el] a szakmai tudást. Oktatójuk:] Gál Istvánné üzletvezető, sze- ] retettel beszél róluk. Regős László elnököt, Liskó Lajosné elnökhelyettest és Szaló Lajos főszabászt a raktárban találom. A terme­lés érdekében „röp”-értekez- letet tartanak. Nagyon szűkszavúak, ami­kor az eredményekről, ter­vekről érdeklődöm. — Dolgozunk és nem tu­dunk mást mondani — vála­szol Liskóné. Később kiderül, hogy mégis csak tudnak. A szövetkezet­ben komoly, pontozásos munkaverseny folyik. Erre vonatkozó tételek 15 jó és rossz pontban vannak meg-, szabva. A munkaverseny pontjai között jelentős pont­számmal értékelik a társa­dalmi munka végzését, politi­kai előadás meghallgatását is. Most folyik a munkaverseny negyedéves értékelése. A szövetkezet 1962. első ne-i «vedévi kapacitása le van '-ötve. Szövet ingkabátok és cseh áruból készült ingkabátok gyártására térnek rá. Az ingkabátokat Szabó Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents