Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

Ntcrci P 1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP 3 Közlemény a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az első oldalról) csolatok fejlődéséhez és elő­irányzatai sikeresen megvaló­sulnak. A gazdasági kapcsolatok te­rén az 1957—1960-as években az árucsereforgalom megkét­szereződött, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—1965 évekre szóló csere volumenének további növeke­dését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamai kö­zötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a ma­gyar—román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybi­zottság és a Magyar Orszá­gos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizott­ság megállapodott az 1960— 1965. évekre szóló együtt- vjűködés területeiben és meg­kezdte az 1965—1980-as táv­lati időszak főbb együttmű­ködési kérdéseinek megvizs­gálását. 2. A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttsé­gek megerősítették; a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az, hogy a jö­vőben is követi a békés egy­más mellett élés lenini poli­tikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nem­zetközi kérdés tárgyalások út­ján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egé­szében támogatja a Szovjet­uniónak a béke fenntartásá­ra és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedé­seit. Kifejezik szilárd meg­győződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny har­cával az új világháború el­kerülhető. Amíg a szocialis­ta tábor országai erőfeszítése­ket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sáért, s a világháborúi tűz­fészkeinek felszámolásáért,, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés lég­körének megteremtéséért, ad­dig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a ka­tonai előkészületeket és hábo­rús hisztériát szítanak. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság fel­fegyverzési politikáját. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a Román Népköztársa­ság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad, demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyoz­za, hogy a második világhábo­rú maradványainak felszámo­lása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ja­vaslatainak alapján a meglevő két német állam közötti kö­zeledés és együttműködés leg­jobb feltételeit teremtené meg, s biztosítaná mind Németor­szág, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének fel­tételeit. Ha a nyugati hatalmak to­vábbra is kitérnek a német bé­keszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztár­saság és a Román Népköztár­saság, a többi érdekelt orszá­gokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal, ahogyan azt a var­sói szerződésben részvevő or­szágok kommunista és mun­káspártjai első titkárainak ta­nácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának és népé­nek a varsói szerződés tagálla­mai javaslatainak alapján ho­zott intézkedéseit. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleáris fegy­verekkel való kísérleti robban­tásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megelőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke és a civilizáció ellenségei fe­nyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tábor védelmi ké­pességének állandó erősítésé­hez és a többi szocialista or­szággal együtt továbbra is erő­feszítéseket tesz, hogy meg­egyezés jöjjön létre az általá­nos és teljes leszerelés megva­lósításáról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzetközi el­ismerésnek örvendenek. A magyar és a román nép üdvözli a nemzetközi felsza­badító mozgalmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnak a gyar­matosítás ellen a szabadság, a nemzeti függetlenség kiví­vásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mes­terkedései, hogy rabságban tartsák ezeket a népeket, az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének tizenötödik ülésszakán a gyarmati orszá­gok és népek függetlenségé­nek megadásáról elfogadott nyilatkozat megsértését jelen­tik. A két fél mély együttérzé­séről és teljes támogatásáról biztosítja Kongó, Algéria, La­osz, Tunézia, Angola népeit és valamennyi népet, amelyek hősiesen harcolnak az impe­rializmus ellen, a szabadsá­gért és jobb életért. Kinyil­vánítják a magyar és a román nép teljes szolidaritását a ku­bai népnek a nemzeti függet­lenségéért és forradalmi vív­mányai megszilárdításáért ví­vott hősi harcával. A két küldöttség meggyő­ződését fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi békeszerető állam, a nem­zetközi munkásosztály, a nem­zeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők együttes erőfeszítésükkel ké­pesek meghiúsítani az agresz- szív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. ' ? ITT?? 3. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Munkás­párt képviselői a megbeszé­léseken kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két testvér­párt tevékenységéről, véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről. Mindkét küldöttség meg­állapítja hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlő­dése teljes mértékben igazol­ja a kommunista és munkás­pártok képviselői 1960. no­vemberi moszkvai tanácsko­zásainak következtetéseit és úgy véli, hogy a szocializmu­sért és kommunizmusért foly­tatott harcban az új győzel­mek elérésének záloga a szo­cialista országok közösségé­nek, a világ kommunista moz­galmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus— leninizmus iránti hűség. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a két testvérpárt között szélesedtek a pártmun­ka tapasztalatait kölcsönösen tanulmányozó küldöttségcse­rék és elhatározták, hogy a jövőben is továbbfejlesztik együttműködésüket és az in­ternacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közöt­ti megbonthatatlan barátsá­gon alapuló testvéri kapcso­latukat. ★ A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek a Magyar Népköztársa­ságban tett látogatása jelen­tős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok ál­landó erősödéséhez és fejlődé­séhez, a hatalmas szocialista tábor egységének és összefor- rottságának megszilárdításá­hoz, a világbéke megerősítésé­hez. Kelt, Budapest, 1961. évi szeptember hó 7. napján. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány államminisztere GH. GHEORGHIU-DEJ, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke Már egy hete iskolások A nagybörzsönyi általános iskolában negyven kisfiú, kis­lány alig egy hete koptatja még csak az iskola padját. Már tanultak egy-két szép éneket és már tudnak egyenes meg ferde vonalat is húzni. — Alulról fel, felülről le — mondja a tanító néni és kezé­vel a levegőben vonalat húz. A gyerekek utána csinálják Előkerül a papír meg a ceruza, most azon húzzák meg a vonalat. Vajon tudják-e a gyerekek, hogy ebből lesz majd a nyomtatott nagy A? Jancskár Pálné a tanító néni segít meghúzni a vonalat Hirt Margitkának de ezt még .VASÁRNAPI POSTA: ia és fiú az V/B-ben Apj neki sem árulja el. Talán majd a jövő héten megmondja az egész osztálynak — Képzeld, magánszorga­lomból kijárom az általános iskola ötödik osztályát — ez­zel a meglepő hírrel fogadott tegnap a barátom. Álmélkodtam. Ha még azzal fogad, hogy esti egyetemre jár,, nem csodálkozom. Érett­ségizett ember, két idegen nyelvet kitűnően beszél, ér­deklődése és tudása sokirá­nyú. Nem túlzás, ha azt állí­tom, hogy széles látókörű. Nem is fiatal ember, már kö­zelebb jár a negyedik X-hez, mint a harmadikhoz. — Miért? — kérdeztem. — Egyszerű az ok. Én még valaha elemi iskolába jártam. Az 1930-as esztendőkben. Az­óta nagyot változott a világ. Mások az iskolakönyvek — mondta a barátom. — Akkor tudtam ezt meg igazán, ami­kor az új tanév első napján bepillantottam fiam táskájá­ba. Belelapoztam a könyvek­be. Kezdtem a számtannal és mértannal. A mi diákkorunk­ban a matematika a „száraz” tantárgyak közé tartozott. Utólag bevallhatom, nem mintha tanárom nem tudta volna rólam már akkor is, hogy nem lelkesedtem a szám- tanpéldákért. Az én fiam azonban nyilván sokkal na­gyobb kedvvel-lelkesedéssel oldja majd meg a házi fel­adatokat. Íme egy-két példa az ötödikes számtankönyv­ből: „Az egyik legragyogóbb égi­test, a Szíriusz kereken 12 fényévnyire van Földünktől. Mennyi ez kilométerben ki­fejezve?” „Az időjárás-jelentések meg­szerkesztéséhez sok ezer adatot kell tekintetbe venni, és ezekből valósággal kiszá­mítani a várható időjárást. A pontos számításhoz 64 mil­lió szorzást kell elvégezni. Ehhez Moszkvában olyan elektronikus számológépet szerkesztettek, amely másod­percenként 8000 szorzást ké­pes elvégezni. Mennyi idő alatt számítja ki ez a gép a várható időjárást?” — Ugye érdekesebbek, iz­galmasabbak a példák, mint a mi időnkben? Az életet, szinte naponta változó éle­tünket tükrözi a számtan- könyv is. A példák haszno­sak, mert a megoldás közben nemcsak a matematika tör­vényeivel barátkozik meg a diák. hanem a technika, a tu­domány néhány újabb ered­ményével is. A mértani rész szerkesztői figyelembe vették a tanulók sportszeretetét is. Íme a 105. példa: „Jelöljétek ki az udvaron egy röplabda- pálya helyét! A pálya alap­rajzát a 89. ábra mutatja. Mekkora a pálya kerülete és a területe?" — Még nagyobb érdeklő­déssel lapozgattam a növény- és állattan könyvben. Már az 5. oldalon kellemes meg­lepetés ért. Ezt olvashattam: „Szabad vitatkozni! Elölé- nyek-e a növények? Termés-e a gyümölcs? Gyümölcs-e a petunia termése? Gyümölcs-e a tök? Hát a dinnye?” A múlt iskolakönyveivel ellentétben a mai könyvek gondolkozás­ra, vitatkozásra is ösztönzik a diákokat. Megtanítják a gyerekeket arra, hogy csak olvasva nem lehet megtanul­ni a természet dolgait. „A ter­mészet élő világát figyelni, vizsgálni, gyűjteni, s velük kísérletezni kell.” Vizsgálód­junk és érdeklődjünk tehát magunk is — erre szólítja fel fiatal olvasóit a növény- és állattan könyv szerzője. Min­den egyes fejezetnél újabb érdekes megbízatást ad a könyv a gyerekeknek. A ba­romfitenyésztésnél például: „Gondolkozzatok rajta! Néz­zetek szét a baromfiudvarban! Az ólban is! Megfelelő-e ná­latok a baromfiak elhelyezé­se? Kérdezzétek meg édes­anyátokat, meg van-e elé­gedve szárnyasaival, van-e neki is terve a jövőre?” A könyv kérdései arra biztat­ják az általános iskolai ta­nulókat, hogy nyitott szemmel járjanak a ház körül és lé­pésről lépésre megismerked­jenek szüleik örömeivel és gondjaival. Nem az iskolá­nak, hanem az életnek tanu­lunk — hangoztatta egy ős­régi római közmondás, de ez a dicséretes elv csak ma­napság válik gyakorlattá, is­kolás-könyveink legalábbis ezt a nemes célt segítik. — Kíváncsian nézegettem a földrajzkönyvet — folytat­ta egyre tüzesebben barátom. — Nem lennék Pest megyei, ha először nem arra lettem volna kíváncsi, mit ír fiam könyve rólunk. A 44. oldalon ezt is megtaláltam: „Pest me­gye. Területének csak a dé­li része fekszik az Alföldön, a többi átnyúlik a Dunántúlra és az Északi-középhegység vi­dékére. Székhelye — egyber az egész ország fővárosa — Budapest. Ipara az első a; országban. Lakosságának el­látására a város környékéi sok zöldséget és gyümölcsé' termelnek. A megye ké nagy mezőgazdasági várost Cegléd és Nagykőrös ... Ter­mészetes, hogy megyénkrő másutt is szó esik a könyvben így például szép kép mutat ! ja be a Duna kanyarulatát ­Ez még nem számtanóra. Párt Sárika egyelőre csak ma­gánszorgalomból a szünetben ismerkedik a számológéppel (Gábor felv.) Háromezer népfront-aktíva a megye falvaiban Az őszi-téli idény közeled­tére Pest megye falvaiban is megélénkült a Hazafias Népfront tevékenysége. A he­lyi népfront-bizottságok mint­egy háromezer tagja tanul­mányozza lakóhelyének idő­szerű gazdasági, társadalmi, kulturális problémáit, s mind­azokat a módszereket, ame­lyekkel társadalmi úton segít­hetik ezek megoldását. A munka fő formája továbbra is az ismeretterjesztés lesz. Minden községben legalább tíz ismeretterjesztő előadást terveznek. Megemlékeznek a történelmi évfordulókról, más országok ünnepeiről. A me­gyében széleskörű olvasó- mozgalmat indítanak. A nép­front-aktivisták vállalták egy-egy irodalmi mű ismer­tetését a népfront-összejövete­leken. (MTI) Visegrád mellett. Kíváncsian £ olvasgattam a hazánk meg- £ újuló arcát bemutató részle- £ teket is, hogy mit tanulnak f fiaink új városainkról, meg- ? vádtozó tájainkról. Közben í pedig arra is gondoltam, nem í is olyan könnyű napjainkban $ a tankönyvírók feladata, mert % állandóan változik az ország, A földrajzkönyv 1960 májú- ^ sában jelent meg, nem említi ^ a DCM tájformáló építke- zéseit, de nem ismertetheti j meg a gyerekeket a „Barát- ^ ság” olajvezeték térképet vál- J toztató vonalával sem. Mind- J ezt csak majd az újabb, ja- \ vított és bővített kiadásból ta- nulhatják meg a diákok — ^ magyarázta barátom, majd ^ szónoki kérdést tett fel: — Még mindig csodálkozol,: hogy titokban ugyan, magán- j úton és magánszorgalomból ; nem nyugodva érettségi bizo- ; nyítványom babérjain, titok- j ban elvégzem az általános is- í kola ötödik B osztályát? Most: csak belelapoztam a köny- j vekbe. Ez azonban kevés.: Kedvet kaptam, hogy rend- : szeresen elővegyem a kék pa- \ pírba kötött vékony, de mégis j sokat mondó olvasmányokat. \ Igaz ugyan, hogy csak késő \ este tehetem. Amikor már | fiam alszik. Talán szégyelle­ném, hogy egy könyvből ta­nul apa és fiú. Fura lenne, ha melléülnék az iskolapad­ban Igaz ugyan, ha megpil­lantaná kezemben a könyveit, azt is mondhatnám: csak azért nézegetem, hogy segí­teni tudjak a tanulásban. Ez azonban csak félig lenne igaz. — Nem csodálkozom — vá­laszoltam barátomnak. — Most már megértelek. Hasz­- nosnak tartod, ha felnőtt lé- ' tünkre időnként elővesszük a 1 kezünk ügyébe eső tanköny- I veket. Jó olvasni a máról. Még a matematikai példákban ■ is. Molnár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents