Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

rrsnr Ml EGYE I kúrián 1961. SZEPTEMBER 7, CSÜTÖRTÖK Típustervejt napközi otthonok építéséhez Sok új iskolában a tanter­mekkel együtt napközi ott­hont is építenek. A régi is­kolában azonban nincs min­dig elégendő hely a napközi otthon berendezésére. Ezért a Középülettervező Vállalat mérnökei most típusterveket dolgoznak ki napközi ottho­nok építésére. A mérnökök 40, 80 és 120 személyes nap­köziket terveznek. A két na- gyobbikba a korszerű kony­hán és a tanulószobán kívül éttermet és külön játszószobát is építenek. Az előzetes váz­latterveket már elfogadta a Művelődésügyi és az Építés­ügyi Minisztérium, így még az ősszel elkészítik a részletes kiviteli rajzokat. (MTI) Hazai búzáink közül a fertői 293, a külföldiek közül az olasz Leonardo adta a legtöbb termést Kenyérgabona-termesztésünk tervszerű fejlesztése érdeké­ben és a nemesítők munká­jának segítségére az Orszá­gos Növényfajta Minősítő Ta­nács minden évben összeha­sonlítja a hazai köztermesz­tésben levő és a legismer­tebb külföldi búzafajtákat. Az idei kísérleteket 23 fajtakísérleti állomáson, 73 állami gazdaságban és termelőszövetkezetben folytatták, s negyven különböző búzafaj- ta termését, tenyészidejét, Negyven búzafajta összehasonlító vizsgálata fajtával Szeptember 14-én mutatják be hazánkban a Gagarin űrrepüléséről készített szovjet dokumentumfilmet A közelmúltban lezajlott moszkvai filmfesztivál kiemel­kedő eseményei közé tartozott A világűr Kolumbusa című egyórás szovjet dokumentum- film bemutatója. Az alkotás végigkíséri az ember első űr­utazásának előzményeit, ké­peket közöl a szovjet rakéta- kísérletekről, s beszámol ar­ról, hogyan készítették elő a „kiválasztottakat” az űruta­zásra. Végül arról is hírt ad­nak, hogyan indult korszakal­kotó útjára Jurij Alekszeje- vics Gagarin, az I-es számú űrrepülő. A világűr Kolumbusa című, nagy érdeklődéssel várt szov­jet dokumentumfilm Buda­pestre is megérkezett. Bemu­tatóját Budapesten és vidé­ken szeptember 14-én tartják. 68000 diák több mint 340000 kilométert járt végig az országban az idén az IBUSZ autóbuszaival Mióta a Művelődésügyi Mi­nisztérium utasítására az is­kolák az IBUSZ segítségével szervezik meg kirándulásai­kat, a tanuló ifjúság hazánk mind több történeti, termé­szeti és kulturális érdekessé­geivel ismerkedik meg. A legnépszerűbbek közé a több napos kirándulások tartoztak, amelyeken az Aggteleki Cs-eppkőbarlangpt és útköz­ben Egept,'. Szilvásváradot, Miskolcot, Lillafüredet vagy Mátraházát és Parádot keres­ték fél, ugyancsak sdt diák jarta autóbuszokon a Dunán­túlt, Győrt, Pannonhalmát, Zircet, Veszprémet, a Balaton két partját, Kaposvárt, Pécset és Sztálinvárost. Más csopor­tok az északi hegyvidék, Sá­rospatak, Széphalom, Rad- vány, Üjhuta, Tolcsva, Erdő- bénye, Boldogkőváralja stb. érdekességeivel ismerkedtek meg. Az országban az idén augusztus végéig 24 500 tanu­ló összesen 146 972 kilomé­tert utazott be olyan tanul­mányi kirándulásokon, ami­kor a közlekedést, a szállást, az étkezést stb. teljes egé­szében az IBUSZ szervezte meg. 43 682 diák pedig 195 002 kilométert járt végig az isko­lák által szervezett utakon, amelyekhez az IBUSZ csak az autóbuszokat bocsátotta ren­delkezésre. összesen tehát több, mint 68 000 diák több mint 340 000 kilométert uta­zott ilyen módon az év nyolc hónapjában. (MTI) első szalmaszilárdságát s az inten­zív nagyüzemi termesztés számára fontos egyéb tulaj­donságait vizsgálták meg. A köztermesztésben sze­replő nyolc hazai őszi búza­fajta közül az ország mind a hat termesztési táján a leg­fiatalabb, a fertődi 293 vitte el a pálmát. Termése csaknem húsz százalékkal volt ma­gasabb a többi fajta átlagá­nál, s ezt elsősorban a be­tegségekkel szembeni ellen­állóképességének és aránylag szilárd szalmájának köszön­heti. Érdekes, hogy a fertődi 293 adta a legtöbb termést a nagy termőképességű, inten­zív külföldi fajták között is — abban *a kísérletben, ahol a növények csak a nálunk szo­kásos mennyiségű műtrágyát kapták, ott viszont, ahol hat mázsa műtrágyával növelték a talaj tápanyagát, több olasz, francia és szovjet fajta hagy­ta el a jelenlegi legjobb ma­gyar búzát. A műtrágya ter­mésfokozó hatása egyébként — a kora tavaszi szárazság és a nyári esők okozta megdőlés miatt — az idén nem érvénye­sült maradéktalanul az inten­zív fajtáknál sem. A külföldi búzák közül három szovjet fajta: a Szko- roszpelka 3/b, a Bezosztája 1 és 4 vált be a legjobban; ezek tavaly már igazolták télálló­ságukat, s az idei kísérletek alapján is alkalmasak a nagy­üzemi hazai termesztésre. Az olasz búzák közül az idén két új és sokat Ígérő ismerkedtünk meg. Egyikük, a Leonardo adta az idei kísérletek legmagasabb eredményét: 27,2 mázsát. En­nél azonban ugyanaz a prob­léma, mint a szintén igen jó termőképességű, betegség-el­lenálló francia Etoile de Choisynál: az idei enyhe tél nem volt alkalmas hidegtűrő képességük kipróbálására, s így nagyobb arányú termeszté­sük egyelőre kockázatos len­ne. Az összehasonlító kísérlete­ket jövőre — illetve már az idei őszön — további fajtákra terjesztik ki. Újabb szovjet és lengyel anyag már érkezett is, s a Fajtaminősítő Tanács a közelmúltban három nagy termőképességű amerikai faj­tából is kapott vetőmag-min­tát. (MTI) Ismeretlen halfajta Ausztráliában Az ausztráliai mélytengeri vizekben 72 centiméter hosz- szú, érdekes új halfajtára buk­kantak; szeme 7 centiméter átmérőjű, száját egész testszé­lességében tudja kinyitni és saját hosszánál nagyobb ha­lak elnyelésére is képes. Gyomoríala hihetetlenül ru­galmas és már akkor kezd emészteni, amikor a lenyelt falat egyik fele még kilóg a száján. 130000bélyeg, ötezer-hatezer látogató a posta hatalmas „bé Klasszikus magyar bélyegeket, 1850—1915 között kibocsátott bélyegek teljes gyűjteményét, magánposta bélyegeket mutat be a nemzetközi kiállításon a posta bélyegmúzeuma A három hét múlva nyíló budapesti nemzetközi bélyeg­kiállítás alkalmából megnö­vekedett az érdeklődés a pos­ta bélyegmúzeuma iránt, ame­lyet egyébként harmonikus összeállításai, teljes gyűjte­ményei miatt Európában az elsők között emlegetnek a szakemberek. A hét három napján nyitva tartó múzeum tele van nagyítóval felfegy­verkezett, vérbeli gyűjtőkkel — fiatalokkal és öregekkel egyaránt — akik tüzetesen szemlélgetik, vizsgálják a félt­ve őrzött ritkaságokat. Igen sokan betévednek olyanok is, akik nem gyűjtők ugyan, de szabad idejükben szívesen gyönyörködnek a művészi bé­lyegekben, ízléses összeállí­tásokban. A kis múzeumot évente mintegy 5000—6000 láto­gató, természetesen több­ségében szakember keresi fel. A több mint harmincéves múzeum csaknem 130 000 bé­lyeget mutat be az érdeklő­dőknek. A hatalmas, „bé­külföldi bélyegkatalógus, az 1886-ból való Prükler né­met nyelvű első magyar ka­talógus, az 1899. évfolyamú „Világposta” magyar bélyeg- folyóirat is megtalálható ben­ne. A múzeum most maga is készül a nagy nemzetközi ese- ménjme, a bélyeg világkiállí­tásra. Elsősorban az úgynevezett klasszikus bélyegeinket mutatja be, az 1850—1915-ig kiadott ma­gyar bélyegek teljes gyűjtemé­nyét, kő- és réznyomatos bé­lyegeket. különböző nyomási eljárásokat. Kiállítják töb­bek között az 1800-as évék végén működő magyar magán­posták által kiadott bélyege­ket is. (MTI) ' VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffiqlédiffirlairf? IPARI TANULÓK A TSZ-EKBEN Napról napra több mező- gazdasági tanulót szerződtet­nek a ceglédi közös gazdasá­gok. Huszonhárom szakmá­ban helyezkedhetnek el a fia­talok. A Dózsa Népe Tsz-ben a kovácsműhely fiatal tanuló­ja: Kovács Imre, jövőre tesz szakvizsgát. A gazdaság már az idén újabb ipari tanulót szerződtetett, Czinege Jóskát, aki ugyancsak nagy lelkesen készül megtanulni a kovács­mesterség csínját-bínját. A jövőre szakvizsgázó Kovács Imre naponta nyolc órát dol­gozik, havonta 18 munkaegy­séget írnak javára, ezenkívül megilleti őt a fiataloknak já­ró munkaegységenkénti két forint. Munkaegységjóváírást természetesen arra az időre is kap, amikor az MTH-iskolá- ban elméleti oktatásban vesz részt. Átlagos havi jövedelme 600—700 forint. AV*aii lódés aa ».vsre A Ceglédi Vegyesruházati Ktsz méretes-részlegébe meg­érkeztek a szebbnél szebb őszi j kelmék. Nincs hiány sem a | férfifelöltő-anyagokban. sem J pedig a női átmeneti kabát­kelmékben sem. Rendelték vastagabb, téli kabátnak va­lót is. Nagy érdeklődés mu­tatkozott a múlt évben a mű- bőrkabátok iránt. Jó minősé­gű műbőrt az idén is kértek a szabászok, hogy minél több elegáns kabátot készíthesse­nek megrendelőiknek. A KIRÁNDULÁSI SZEZON MÉRLEGE A 16. Autóközlekedési Vál­lalat ceglédi kirendeltsége ugyancsak sokat tett azért, hogy a ceglédiek kényelme­sen eljussanak hazánk leg­szebb tájaira. Márciusban kez­dődött a szezon, és mostaná­ig hatvanöt kirándulás rész­vevőit szállították a különjá­ratok. A korszerű, ötvensze- mélves társasgépkocsik ellá­togatlak a Balaton partjára, Egerbe, Szegedre, Galyatető­re, Pécsre és még sokfelé. A becslések szerint mintegy 3500 utast szállítottak, és a válla­lat eddig mintegy 150 000 fo­rint bevételre tett szert a kirándulásokból. A szezon még tart, és a ceglédiek autóbusz- szal még sokfelé ellátogatnak év végéig. MONOH o VTöfiíCE A Liliomfi Mendén A mendei színjátszók be­mutatták Szigligeti Liliomfi című vígjátékát. Hozzá kell tenni: kirobbanó sikerrel. A lelkes színjátszók már nyár elején hozzáfogtak a darab tanulásához Lemondtak nyá­ri pihenésükről, üdülésük­ről, csak sikerüljön az elő­adás. A megérdemelt siker­ben valamennyien osztoztak, de ki kell emelni közülük ifjú Szuhányi Ferenc, Kovács György, Nagy György és Tóth Ilona remekbe sikerült ala­kítását. MEGHALT * MONOR MATUZSÁLEME Százegyedik évének küszö­bén meghalt Koltai József- né, Monor legidősebb asz- szonya. Egész nap évtizede­ken át az ablak mellett ült és varrt, Szeretetét — gyere­ke nem volt — húsz kereszt­lányára pazarolta. Küldöttgyűlés a Kossuth Tsz-hen A moflori Kossuth Tsz a na­pokban' tartotta küldöttgyű­lését. Elsőnek S. Kovács Bé­ni tsz-elnöfe foglalkozott a tagság eddigi munkájával’ és J eredményeivel. Elmondta, | hogy a tervezett gabona- mennyiségnél több termett, ami lehetővé tette, hogy az államnak jelentős mennyi­ségű gabonát adhattak el sza­bad felvásárlási áron. Csak­nem száz süldővel szaporo­dott a sertésáHomány és a szarvasmarhák száma is gya­rapodott. Ezután a xútában az elkövetkező hetek legfőbb feladatait határozták meg. A gy’öTéSt k52ös :Váö*ö'«i7;fhajd tarióihiilátSág'' Kövéttév ..... A tizennégy évesek érdekében Igen sokan vannak Nagy­kőrösön is, akik a nyolc álta­lános elvégzése után nem ta­nulnak tovább. A szülőkben felvetődik a gondolat: mi le­gyen a gyerekkel? A Nagy­kőrösi Konzervgyár talált megoldást: tizennégy-tizenhat év közötti fiatalokat a gyár különböző részlegein szíve­sen foglalkoztatnak. Bizonyá­ra sokan közülük ott is ma­radnak a gyárban, hogy szak­mát, mesterséget tanuljanak. Szeptember 25 Táborzárás Nógrádverőcén Végéhez közeledik az idei nyár. Az EXPRESS nógrádve- rőcei ifjúsági táborába is egyre ritkábabn érkeznek a vendégek. A magyar tábor­ban jelenleg a szegedi Orvos- tudományi Egyetem, valamint a budapesti Testnevelési Főis­kola fiataljai töltik a vakáció utolsó napjait. A külföldi táborban ezekben a napokban mintegy száz népiét fiatal nya­ral. Az idei nyáron' SZOT- beutalóval kétezer fiatal üdült itt, Verőcén. Az egyetemi táborrészlegben kétezerötszáz leány és fiú töltött gazdag programú két hetet. Az itt üdült külföldiek száma — szovjet, német, francia, cseh­szlovák, bolgár, lengyel fiata­lok — pedig meghaladta a négyezret. Marx Ferenc, a tábor fia­tal vezetője, halomnyi ké­peslapot, levelet mutat: — Valamennyi az idén ér­kezett. Az ország legkülön­bözőbb részeiből és külföld­ről egyaránt. Az itt üdülők írták s mondanak benne kö­A tábor — esti fényben szünetet a verőcei szép pa­pokért. Egyébként még há­rom hetünk van hátra a tá­borzárásig. Ha statisztikát akarnánk készíteni: mintegy tízezer itt üdült fiatalról ad­hatnánk számot, — A jövő évi tervek? — Most folynak a tárgyalá­sok, igy részletesen még nem nyilatkozhatok. De annyit már most is elmondhatok, hogy jövőre számos kellemes meglepetés várja majd az ide­érkezőket. — P — lyegalbumban” számos kü­lönlegesség található, így például az 1871. évi kő­nyomatos bélyegek hétféle színárnyalatban, teljes soro­zatban, mindkét oldalán más­más képpel ellátott bélyegek j stb. Több világhíres külíöl- | di ritkaságot is őriz a mú­zeum. Az 1860. évi kibocsátó- ! sú toscanai 3 lírás bélyeg pél- í dául ma a katalógusok sze- rint 32 000 új francia fran- j kot ér, s igen értékes az 1851 [ —52. évi 5 és 13 centes hawai bélyeg. A múzeumban láto­gatást tett román szakemberek szerint az ott őrzött romániai, úgynevezett ökörfejes bélyeg- j sorozat 380 000 arany fran- , kot is megér. Ezeknek a bélyegeknek azonban csak a katalógu­sokban feltüntetett áruk van, s ritkaságuk miatt semmi pénzért nem lehet hozzájuk jutni. A bélyeggyűjtők különleges kívánalmait is kielégíti a mú­zeum, nem hivatalosan ugyan, de segíti őket a csalások le­leplezésében. Hamisítvány­gyűjteménye összehasonlítási alapot ad például egy-egy ne­hezen szerzett bélyeg megíté­léséhez. Ezenkívül állvá­nyos mikroszkópok, infravö­rös lámpák, kvarcberendezés, s nem utolsósorban a mú­zeum munkatársainak hallat­lan szakismerete óv egy-egy bélyeggyűjtőt attól, hogy ér­téktelen papfrt vásároljon. A látogatási napokon jó néhá- nyan kérnek véleményt egy- egy bélyegről. Legtöbbször, sajnos, a szakemberek azt állapítják meg a „világhíres­ségről”, hogy csak ügyes hamisítvány. A napokban viszont egy Mauritius-béiyegröl állapí­tották meg valódiságát. Kevesen tudják, hogy a „bo­garasnak” mondott bélyeg- gyűjtők egyike-másika tu­lajdonképpen tudományos ku­tatómunkát is végez. A mú­zeum 2000 kötetes szak- könyvtára tanúskodik erről, amelyet sűrűn vesznek igény­be. A könyvtár egyébként ma­ga is egy kis gyűjtemény, hi­szen az 1876-os Moschkau Elkészült a tápiószelei vendéglátóipari kombiná Több mint egyéves munkával 700 ezer forintos beruházás-; sál és jelentős társadalmi munkával elkészült a tápiószelei; vendéglátóipari kombinát, amelyben melegkonyhás étterem,; cukrászda-eszpresszó lesz. Most rendezik be az üzemegysége-; két, s szeptember végén adják át a nagyközönségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents