Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

KÉPEKBEN JELENTJÜK V. ÉVFOLYAM. 209. SZÄM 1961. SZEPTEMBER 5, KEDD Tizennégy évesek foglalkoztatása Sokan vannak, akik a nyolc osztály elvégzése után nem tanulnak tovább. Mi legyein sorsuk? — vetődik fel a gon­dolat sok szülőben. A sok lehetőség közül most az adódott, hogy a konzerv­gyár foglalkoztatni kíván 14— 16 év közötti fiatalokat. Élni kell a lehetőséggel, vár­ja, hívta a fiatalokat a kon­zervgyár. Jelentkezni lehet délelőtt a konzervgyárban. A LÁTSZAT CSAL Szerencsétlenség történt? Miért tolongott a nép a pia­con? Nem! Csak élő halat le­hetett kapni vasárnap. A halat a szarvasi Kísér­leti Halintézetből szállították 3 körösi piacra. Kilóját 20 fo­rintért adták. A halak percek alatt gazdát cseréltek. A siker óriási volt — s re­méljük, hogy a prolongálás a jövőben nem marad el. Mit látunk ma a moziban ? A góllövő zenész. Csehszlo­vák filmvígjáték. Kísérőműsor: Mi lenne, ha... ? Országház. Előadások kezdete: délután 6 és negyed 9 órakor. Jegyek kaphatók az első előadás kezdése előtt egy órá­val. TOLLHEGYRE SZÚRVA: Hanyagság vagy szabadság? Bármelyik is a kettő közül, nagyon kellemetlen azok szá­mára, akik a Pesti útra, vagy onnan a városba kénytelenek az úgynevezett „lyukashíd” alatt közlekedni. Több mint egy hete áll már bokáig érő víz az aluljáró alatt. Mint mindig, ha eső van, most is bedugult a vízle­vezető-csatorna. Eddig órákon belül rendbe­hozták a bajt. Most hiányzik a szorgalmas útgondozó. Talán szabadságon van? Ha igen, úgy sürgősen gon­doskodjanak helyettesről. Beláthatják, hogy ebben a száraz időben furcsa látvány egy nyakig sáros ember. Mert az a szerencsétlen gyalogos, vagy kerékpáros, aki éppen egy autóval ér le egyszerre a lyukashíd alá, nem ússza meg szárazon. Ne kívánják tőlünk, hogy egy új Mózesra várjunk. Egyik dolgozójuk elintézi számunkra ezt a kis Vörös* tengert, akkor mi is száraz lábbal és sárfoltok nélkül köz­lekedhetünk újra a „lyukas­híd” alatt. Bíró Ilona A „kiváló földművesszövetkezet” címet nyerte el a helyi földművesszövetkezet. Ezen az ünnepségen kapta a nyugdíjba vonuló Halász Albert a ..kiváló ímsz-doigozó” oklevelet A Petőfi Termelőszövetkezet területén műtrágyát Banka Pál, a gépállomás dolgozója Gyűlik a vas a MÉH-telepen (Foto: Botocska Péter, Fehér Szilárd és Sebők Antal) — A SZABÓ KTSZ mére­tes részlegébe megérkeztek az őszi, új divatú nőiruha-anya- gok és kabát-, kosztümanya­gok. Nemsokára a kirakatban is láthatók lesznek a legdiva­tosabb őszi ruhák. — ELVÉGEZTE a lucerna harmadik kaszálását is a Rá­kóczi Termelőszövetkezet. A maglucernát is betakarították, azonban gép hiányában még eddig nem tudták elcsépelni. — A HÁZIASSZONYOK örömére mindenkor kapható mosógép nagy választékban, a KERAVILL-üzletben. — BEJELENTKEZÉSI köte­lezettségének nem tett eleget Tugyi Ferenc, Nyársapát dűlő 148. szám alatti lakos. 80 fo­rintra bírságolta a szabály­sértési hatóság. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINK közös problémája, hogy a takarmánykeverő üzem nem látja el őket folya­. matosan elegendő csirketáp- i pal, ami azt eredményezi, | hogy a beállított csibék fel- i hizlalása hosszabb időt vesz i igénybe, késlelteti a tervtelje­sítést. Segítsenek az illetéke- ; sek! — A DÖZSA Termelőszö- | vetkezet vesszőterméséből el- : lopott 40 kilogrammnyit iíj. ; Dani Pálné, Csikvár dűlő 30. I sz. alatti lakos. A szabálysér- ! tési hatóság 100 forintra bír- : ságolta. — i - ----------­i i í ANYAKÖNYVI HÍREK » J Születtek: Vádnál Károly te* \ lepve'zetőhelyettes és Varga Teré- ; zla adminisztrátor fia: Tibor, Sző- ' ke Albert kovács és Nagypál Ro- ; zália segédmunkás fia: Albert. ; Kollár István tsz-földműves és t Kiséri Julianna fia: József István, \ Berdó István Antal segédmunkás \ és Danka Erzsébet fia: István Fe- J renc, Halla István kőművesse- \ géd és Ugró Rozália leánya: Ág- \ nes Rozália. Kása Balázs tsz-fo- \ gatos és Mezei Sára. leánya: Sá- ; ra Hona, Fekete Gábor tsz-juhász \ és Bugyi Margit fia: Attila. Há- 5 bencius Imre kovács és Hegedűs j Mária leánya: Mária, Simon Fran- j ciska eladó fia: János. ' Házasságot kötöttek: Bencze ; Gyula olaj mérnök és Szűcs Kar ; talin Amália védőnő. \ Meghaltak: Kiss Sándorné Be- ; rek Julianna 77 éves Tarr László ! nyugdíjas 86 éves. Gerecze Sán- ! dómé Kopa Julianna 78 éves, Ba- ! kó Györgyné Kovács Mária tsz- ’ nyugdíjas nr7 éves. magokat — megszoktuk, hogy itthon ránk szólnak, ha ne- tántán szórakozottságból el­felejtjük a kosarat ka­runkra akasztani. Márcsak azért is, hogy ne érje szóbe­széd házunk elejét. Ám ott kezdődött a csodál­kozás, amikor visszaadták, a színes, tetszetős műanyag­kosárka kíséretében, mond­ván, nem kell a saját csoma­got leadni. .4 bolt zsúfolásig megrak­va várt bennünket. Nyolc gondola áll a középen telis­tele áruval (kávé, csokolá­dé, drága ital stb.) És most kapaszkodjanak meg a nép- bolt vállalatok dolgozói! Eb­ben a nagy boltban összesen csak három alkalmazott dol­gozott. Egy a pénztárnál, egy a kosárnál és a bolt belse- iében igazította el az embere­ket. Hozzá kell tennem, hogy kéthetenként húszezer gm- ber váltja egymást és uram bocsá‘, nem tételezik fel mindenkiről, hogy lopási szándékkal teszi be a lábát az önkiszolgáló boltba. Bizonyára ott is akad egy­két ember, aki megtéved és abban is biztos vagyok, hogy büntetlenül nem mennek el mellette, de senki sem akar­ja bebizonyítani a belépő, pénzért vásárló vevőnek, hogy az ö érdekében tették a gondolát a szép kirakatba. Sőt, nem is agitálják meg az embert arról hogy azért nincs áru, mert az direkt jót tesz a szépségnek. (Látom, majd megint kapom a névte­len és névvel ellátott levele­ket a népbolt vállalat dolgo­zóitól, hogy söpörjek a saját házam táján stb.) MÚLTAK a napok, gazda­godtak az élmények. Cons­tanta. Márnáin, Vasile Roaita és Mangália megtekintése után Istriára mentünk. Hetven kilométerre van Efóriától ez az ie. hetedik században épült görög ke­reskedelmi város maradvá­nya. Campulán kollektív gaz­daságban jártunk, voltunk tizenötezer főt foglalkozta­tó üzemben, bölcsődében, A. lehetőségek korlátlanok: érdemes baromfit nevelni Xéhánv szú a baroinfinevelésrúl az tsz, vagy tsz-tag, mint ház­táji termelő mindannyian a magasabb bevételre töreksze­nek, ez a szempont igen lénye­ges. A baromfi külső formáiból következtetni lehet a termelő- képességükre. A rossz csonto- zatú, halvány tarajú, kis to­jással rendelkező, folyton ved­lő tyúkoktól magas tojáshozam nem várható. Ezért csak az egészséges, jó formájú állato­kat érdemes továbbtenyésztás- re megtartani. A jó tojó lábai széles állá­súak, egyenesek. Ismerve, a baromfitenyésztés gazdaságos voltát, a termelőszövetkezetek­ben nemcsak az üzemi tojás- termelésnek nagy a fontos­sága, hanem a tsz-tagok háztáji tyúktenyésztését is meg kell javítani, így a házi szükségleten kívül a népgazdaság részére is jut a baromfiak termékeiből, mely kielégíti a nagyüzemi tenyész­tés árútermelését. Mivel hazánk adottságai nagyarányú baromfi tenyészté­sét teszik lehetővé, úgy a ház­táji gazdaságokra, mint a ter­melőszövetkezetekre fontos feladatok várnak ezen a té­ren. Eszlári Ferenc külföldön nagyon keresett ex­portcikk. A baromfi életmódja eltér a többi háziállatétól, mert szer­vezeti felépítése is más. A ro­varokat, kipergetett gyom- magvakat és a zöldet is jól hasznosítja. Ebből következik, hogy a baromfinak tágas ki­futóra, udvarra van szüksége, ami \a nagykőrösi tanyák ter­mészetes adottsága. Legjobb a gyepes-, bokros csoportokkal tarkázott hely, ahol bőven talál rovarokat a baromfi, az ilyen helyen tar­tott tyúkok bőven jutnak vita­minhoz, ásványi anyagokhoz és így egészségesek lesznek, tojá­saik pedig termékenyek. Ho­mokos, aprókavicsos helyeken könnyen hozzájutnák a kavics és homokszemekhez is, mely­re feltétlenül szükségé van a zúzógyomor jó működése ér­dekében. Általában a tyúkok elhelye­zésénél 15—20 négyzetméter területű kifutóra kell gzámolni darabonként. A kifutón kívül jó baromfiólra is szükség van. Az alacsony termelési ér­tékek oka nagyon sokszor a rossz elhelyezésben rej­lik. A nedves, sötét és levegőtlen ólban nem nyújthat kielégítő termelést a tyúk. Legtöbbször ilyen helyen élősdiek is bánt­ják. Követelmény a jó tyúkólnál, hogy világos, szellős és kpny- nyen_ meszelhető legyen a fer­tőtlenítés miatt. Az ilyen körülmények kö­zött nevelt baromfi ter­melése rohamosan emel­kedik. Különösen nagy hatással van ez a téli tojástermelésre és is­merve a relative magas téli tojásárakat, ezt nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Tekintettel arra, hogy legyen A termelőszövetkezeti -tag jövedelmének fokozása érdeké­ben feltétlen szükség van a háztáji állatállomány oly mér­vű növelésére, hogy az alap­szabályban lefektetett háztáji állomány létszám meglegyen. Ezzel a lehetőséggel élnek is a tsz-ek tagjai, de mivel a ser­tés és szarvasmarha háztáji tartása korlátozott, olyan ház­táji állat tartására kell na­gyobb súlyt fektetni, mely kor­látlanul tartható. Ez az állat­faj a baromfi. A nagykőrösi tsz-ek tanyavi­lágában lakó tsz-tagok részére olyan komoly lehetőségek adódnak a baromfi tartására, hogy azokat maximálisan ki­használni minden tag egyéni érdeke. A háztáji kukoricaföld ho­zama és a tsz-ben kapott természetbeni részesedés lefekteti az alapjait a ba­romfitenyésztésnek. A baromfi értékesítése úgy­szólván korlátlan, mivel első­sorban kiváló minőségű hús­sal és tojással látja el a dolgo­zókat, bár ezen felül fontos a tolla és a trágyája is. Fon­tos hasznot hajt azzal is, hogy a gyommagvakat eszi és a ro­varokat is irtja, amivel rend­kívül jó szolgálatot tesz a mezőgazdaságnak,- legyen az akár háztáji vagy nagyüzemi mezőgazdaság. 1 Azonkívül, hogy a háztáji gazdaságban a baromfitenyész­tés jelentős pénzforrás, a csa­lád hússal és tojással való el­látását- is biztosítja. Ez igen fontos, mivel a távoli tanyavilágban egyébként ez problémát okozna. Baromfiexportunk értékét a múltban csak a búzáé haladta meg, ami igazolja azt, hogy SPORT Birkózás Vasárnap egésznapos ver­seny keretében Cegléden bo­nyolították le Pest megye 1961. évi szakszervezeti egyé­ni és csapat felnőtt kötöttfo­gású birkózóbajnokságót. A bajnokságon 41 versenyző in­dult. A Nagykőrösi Kinizsit hat birkózó képviselte, akik közül Deák Balázs légsúlyban a má­sodik, Kiss Dénes pehelysúly­ban a negyedik, Bojtos Fe­renc könnyűsúlyban a negye­dik, Harczi Kálmán nehéz­súlyban a második helyen végzett. Deák második helye­zését egyenlő pontszám után mérlegeléssel döntötték el. (Ellenlábasa, az első helye­zett 15 dekával volt köny- nyebb nála.) Indult még Halasi István, aki két menet után pontozá­sos vereséggel kiesett és L. Kovács István könnyűsúlyban, aki bordasérülést szenvedett, visszalépett. Labdarúgás Nagykőrösi Kinizsi ifj.—Al- bertirsai Vasutas ifj. 5:1 (4:1). Kinizsi ifj.: Soós — Kecskés, Baranyai, Orbán — Botocska II, Szomolányi — Csinger, S. Szabó, Tornyi, Farkasinszki, Koltai. Az ifjúságiak gyenge játék­kal is nyertek. A csapatból mint jót. nem lehet kiemelni senkii sem. Járási bajnokság Nagykőrösi Kinizsi II— Nagykőrösi Dózsa Tsz 6:0 (3:0). Góllövő: Aranyos 2, Kur- gyis 2, Tornyi 2. Jók: Tarjányi és Botocska, illetve Fehér, Ugi, Rácz, Erdé­lyi, Nyikos és Mészáros. Nagykőrösi öregfiúk—Ceg­lédi öregfiúk 3:1 (0:1). Góllövő: Nagy, Dér és Fe­hér. Mivel az összesített ered­mény 4:4, harmadik mérkő­zés lesz Nagykőrösön. MIVEL oly sok bajunk volt a nagy szeretettel és gond­dal készült étellel, így hamar felkerestük az „ali- mentáre”-kat, az élelmiszer- boltokat. önkiszolgáló rend­szerűek ezek is. Csakhogy a szellemük valahogy egészen más. Efóriában minden bolt önkiszolgáló. Én a legnagyobbról sze­retnék írni, ami háromszor akkora, mint a 150. „önki’’. Amikor beléptünk, auto­matikusan leraktuk a cso­Efóriai látkép hosszú lenne felsorolni, amit a Román Munkáspárt vendé­geként láthattunk. Már a kétezer kilométer­nél tartottunk barangolása­ink során, de minden jónak egyszer vége szakad — haza kellett' indulni. A FEKETE-TENGER part­ján hosszan álltunk és meg- hatódottan elhangzott a „la- revedere” — románul. Szöveg: Takács Paula Foto: Takács Jenő (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents