Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

inRsrr il£CYE9 1961. SZEPTEMBER 5, KEDD Műanyagalkatrészek az új Csepel teherautókban A magyar autóiparban is mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a műanyagok, amelyekkel nagy mennyisé­gű drága fémet és munkát ta­karítanak meg. A Csepel Autógyár konstruktőrei a műanyagok felhasználásának számos új megoldását dol­gozták ki és alkalmazzák si­kerrel új gyártmányaiknál. Ezek közül legjelentősebb a hajtóművek új görgős kosa­ra, amely néhány hét óta már műanyagból készül. Ezt az alkatrészt azelőtt különleges acélból gyártották, előállítá­si költsége meghaladta a 200 forintot. A műanyag a hosz- szú és alapos futópróbák után ugyanolyan jónak bizonyult, mint a drága fém. Előnye még, hogy jóval kisebb súlyú, könnyebben megmunkálható, az acélhoz jobban tapad és mindössze 16 forintba kerül. A műanyag görgős kosarat már általánosan alkalmazzák a Csepel teherautókban. Rövi­desen műanyaggal helyette­sítik a csapágyak kis tűgör­gős kosarának bronzanyagát is, amellyel ennek az alkat­résznek előállítási költsége az eddiginek töredékére csök­ken. A műanyagok alkalma­zásával évente körülbelül négymillió forint anyagkölt­séget takarítanak meg a Cse­pel teherautók gyártásánál. (MTI) Mit csinálnak a „második sorban" ? Épülnek, szépülnek a gödöllői járás falvai Minden járásnak vannak „kiemelt” községei, városai. Ismerjük ünnepnapjaikat és hétköznapjaikat, tudjuk, mire készülnek mik a panaszaik és mit sikerült megvalósítaniuk. A gödöllői járásban ilyen köz­ség maga Gödöllő aztán Isa- szeg, Pécel, Szada, míg mond­juk Dány, Vácszentlászló, Mo­gyoród nevével már jóval rit­kábban találkozunk. Hogy miért van így? Ki tud­ja. De mivel a gödöllői járás­ban elért községfejlesztési eredményekről beszélgettünk Orth Mihállyal a községfej­lesztési csoport vezetőjével, hát ezeket a „második sorban” álló falvakat vettük sorba. A „második sor” megjelölést Orth Mihály csak nagyon kép­letesen fogadta el, mert ezek­ben a községekben is — mint mindenütt — élénk fejlődés tapasztalható. Segédeszközök nélkül, csak úgy fejből sorolta, hogy pél­dául Csömörön mi minden történt — történik. Felújítják a kistarcsai úti hi­dat és ugyanakkor rendezik az út környékét. Ha esik az eső, sártengerré vált a talaj, s se gyalog, se kocsival nem lehet rajta közlekedni. A munka je­lenlegi állását és ütemét te­kintve szeptember közepéig el is készülnek. A hónap végére pedig befejeződik az újtelep villamosítása. A korszerű vas- betonoszlopoknak a lakosság ásta ki a gödröket. Dányon Orvosi rendelőre és lakásra volt égető szükség. Elhatároz­ta hát a tanács — megépítik. Az elkészült tervek szerint 750 ezer forintot kell ráfordítani. De a helyi anyag felhasználá­sával remélik, hogy ezt az ösz- szeget lejjebb szoríthatják. Egyébként befejezték a vil­lanyhálózat-bővítés ez évben tervezett részét. Községfejlesz­tésiből 800 métert fizettek ki, míg az állami beruházásból másfél kilométer készült el. A CSEND VILAGA QD Jó néhány hónappal ezelőtt nagy sikerrel mutatták be a filmszínházak Piccard pro­fesszor és munkatársai mély­tengeri kutatásait bemutató, fenti című filmet. Az irdatlan víztömegek, az óceánok világa valóban a csendé. Mégis: ahogyan Pic­card professzor és a többiek is vallották, öröm és meg­nyugvás volt ebből a csendből visszatérni az életbe, azaz az élő világba. GD A fokozódó anyagi jólétnek sokféle hatása van. De van egy olyan hatása is, amiről nem lehet örömmel szólni. Mondják, a televízió a meg­rögzött csavargót is otthonülő­vé teszi. De a kényelmes ott­hon, a megszerzett anyagi ja­vak nyújtotta örömök nem egy embert nemcsak otthon- ülővé tesznek, hanem — eset­leg közömbössé is! Az, aki megszerezte magá­nak a vágyott javak többségét — ilyen veszély van —, kezd másként gondolkozni. Ami addig az ő ügye is volt, már csak a mások ügye lesz, ami addig őt is izgalomban tartotta, érdekelte, háttérbe szorul, másodrangú dolog lesz. A jólét, a kényelmes ott­hon nem jelentheti az „én házam az én váram” kispolgá­ri elmélet feltámadását, nem jelentheti a csend, az élettől való elzárkózás eszközét! Fél­reértés ne essék: szó sincs arról, hogy a kényelmes, vagy csendes otthont bárkitől is sajnálnánk. Sőt: minél előbb ilyet kell biztosítani minden­kinek. De mégis bántó el­lentmondás a kényelmes, szép családi fészek, s a közügyek­től való elfordulás! Kerepesen a lakosság — többek között — a járdák rossz állapotát kifo­gásolta. Ezen segítettek akkor, amikor társadalmi munkával augusztusban befejezték a ki­jelölt utcákon az égetett tég­lából épült járdaszegélyek és cementlapok lefektetését. Kistarcsát legfeljebb a szövőgyárral kap­csolatban emlegetik. Arról már kevesebb szó esik, hogy ott is milyen dolgos, szorgal­mas nép lakik. Amire szüksé­gük van, igyekeznek a maguk erejéből megvalósítani. Leg­utóbb kéttantermes általános iskola építéséhez fogták. A költségeket döntő részben a községfejlesztési hozzájárulás­ból fedezték. Sajnos, időköz­ben módosítani kellett tervü­ket és augusztus 20 helyett csak szeptember végére vehe­tik birtokba a gyerekek új is­kolájukat. Mogyoródon is több a gyerek. Nagyobb is­kolára van szükség. De ők még csak a megvalósulás kezdeté­nél tartanak. Kijelölték, hol álljon az új nyolctantermes is­kola. Elkészült a szükséges földmunka és az iskolához ve­zető bekötőút. Ha nem szívesen is, de el kell mondani; a mogyoródiak most nem verhetik féltéglával a mellüket, Hogy-hogy nem, talán a rossz szervezés követ­keztében a társadalmi munkát vállaló lakosság éppen hogy jelentkezett. Nyúlt a munka, mint a rétestészta., A vége az lett, hogy amit ‘társadalmi munkának terveztek, azt a ta­nácsnak házi kezelésben kel­lett megcsináltatnia. De remél­jük, ez többé nem esik meg. Utoljára értünk Vácszentlászlóhoz. Augusztusban tették meg az első kapavágást a Túrái út és a Fő utca sarkán álló üres telken, ahol a művelődési ott­hon fog magasodni. Az egymil­liókétszázezer forintos építke­zési költségből még ebben az évben nyolcszázezer forintot használnak fel. 1962 végén már kétszázötven személyes néző­teret tölthetnek meg a szóra­kozni vágyó vácszentlászlóiak. Ha nem is teljes még a kép, mert egyes községek, Valkó, Zsámbok a felsorolásból kima­radtak, ebből is megállapítha­tó, a „második vonal” való­ban csak feltételesen fogad­ható el. Ha kisebb is az ütem, mégis van haladás s tőlük is függ, hogy rövidesen az első sorba kerüljenek. K. M. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^i'tilrili^írlaii# Szeszenka Júlia gyermekének a szépen csengő Attila nevet adták. Hasonló bensőséges üpbepséget tartottak Tápió- sülyben, ahol egyszerre öt gyermeknek adtak nevet a ta­nácsházán. Egészségügyi körséta Dr. Péterfi Gusztáv orvos a napokban egészségügyi ellen­őrzést tartott a monori-erdei autócsárdában. Az eredmény: dicséret. Az. orvos ugyanis mindenütt rendet és tisztasá­got talált. Az autócsárda ve­zetőinek dicséretére válik a változatos étlap és a többi között az is, hogy az ételek a vendégek tanúsága szerint íz­letesek, finomak. Ennek is köszönhető, hogy a csárda ha­vonta mintegy 150 ezer fo­rint forgalmat bonyolít le. Ejtőernyős tanfolyam Nagykőrösön az idén is in­dítanak ejtőernyős tanfolya­mot. Mint az elmúlt években, bizonyára ebben az esztendő­ben is sokan jelentkeznek a fiatalok közül, hogy a bát­rak sportját közelebbről is megismerjék. Új iskola nyílt Megnyílt Nagykőrös új is­kolája, a mezőgazdasági tech­nikum. Drahota Szabó Dénes, a ceglédi mezőgazdasági tech­nikum igazgatója beszédében hangsúlyozta: az újonnan megnyílt mezőgazdasági tech­nikum diákjaira nem kisebb feladat vár, mint az, hogy kiváló mezőgazdasági szak* emberekké váljanak. A negy­venhat elsőosztályos diák meg­ismerkedik a baromfi-, juh- és borjúnevelés gyakorlati kérdéseivel, ezenkívül heti kétnapos , gyakorlatokon a me­zőgazdasági munka valarneny- nyi ágát alaposan megtanul­hatják. Értékes második díj Pest megye a kulturális se­regszemle keretében pályá­zatot hirdetett az öntevé­keny képzőművészet számá­ra. Ezen a nagykőrösi kép­zőművészkor tagjaiból öten tizennyolc pályaművel vet­ték részt. A beérkezett mű­vekből Cegléden kiállítást rendeztek, amelyen Bodó Gá­bor — a múlt évi harmadik díj nyertese — az idén meg­szerezte a második díjat. Képünkön: tipikus alpesi ház az Elba-parti Rathen-ben Drezda egyetlen képzőművészeti alkotása, amely túlélte az angol-amerikai légierő 1945 február 13—14-i barbár — és céltalan — bombázását: János király szobra. A város szívében, a híres Theater Platzon hirdeti Schilling szob­rász művészetének halhatatlanságát. A nagy műveltségű, művészetpártoló uralkodó, akiben a német nép Dante Isteni Színjátékának németre fordítóját tiszteli, sokat tett Drezda irodalmi és művészeti életének fellendítéséért. A felszabadulás után a német munkásság az irodalmárnak kijáró kegyeletből, meghagyta szobrát a város közepén Vasárnap kihirdették a ve­lencei filmfesztivál zsűrijé­nek döntését. Az Arany Oroszlánt Res­nais „Tavaly Marianbad-ban’‘ című filmje nyerte el. A zsűri különdíját szovjet film nyerte: Alexán dr Alov és Vlagyimir Naumov „Békét az eljövendőknek” című alko­tása. ,1 legjobb férfiszereplö dí­ját Toshiro Mifune kapta meg a „Yojimbo” című japán film­ben nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás dí­ját Suzanne Flon francia film­színésznő nyerte a ..Ne ölj’’ című francia—jugoszláv film­ben nvújtott játékáért. A legjobb forgatókönyv dí­ját Vittorio de Sete „Banditák Orgosoloban“ című filmje kapta. Egy másik olasz film is díjat nyert. Renato Cas- tellani „Az útonálló’‘ című műve kapta meg a nemzetkö-1 zi sajtó díját. í 2,„„ gyárt a Szovjetunió msgren- ^ d elésére a Szentendrei Házi- ipari Szövetkezet. Jelentős ^ mennyiségű műanyag-esőka- ^ bátot is készítenek. Jelenleg | előkészítés alatt van új ^ gyártmányuk, a színes gyap- ^ jútakaró is, melyből szintén ^ nagyobb megrendelésre van ^ kilátás. 2 Egy kevésbé ismert részlet a világhírű palotából. Zwingerből: a Szökökút-udvar A drezdai tartomány keleti részén, az egykori Szászország komor szépségű, homokkőhegyei között csinos városkák tucatjai lapulnak. Keskeny, tiszta utcáikkal manzárd­tetős, alpesi stílusban épült házaikkal, barokk műemlé­keikkel, váraikkal rengeteg kirándulót vonzanak. (Kép és szöveg: Nyíri Éva) Dicséretet érdemelnek A Duna—Tisza közi Kísér­leti Gazdaság gyümölcskerté­szetének Petö-brigádja általá­ban jóval száz százalék fölött teljesíti tervét. A Pető Erzsé­bet vezette munkacsapatban főleg Tóth Istvánná, Papp Eszter, Lukács Karolin, Rózsa Erzsébet és Hörömpő Zsuzsa dolgozik kiemelkedően. Nem­csak ők, hanem mind a tizen- ketten rászolgálnak a dicsé­retre. Víz, víz, víz! A ceglédi járás községeiben sok gondot okozott a múltban a jó ivóvízellátás. Ez évben két községben is javítottak a helyzeten. Néhány hónap alatt hat kutat fúrtak az Or­szágos Vízkutató és Fúró Vál­lalat ceglédi üzemének dolgo­zói. Albertirsán például a községfejlesztési alapból négy kutat terveztek, de sikerült ötöt „kihozni” a rendelkezésre álló összegből. Kőröstetétle- nen néhány hete befejezték a 252 méteres mélyfúrású kút építését. A termelőszövetkezetek mérlege A Nemzeti Bank és a Ceg­lédi Városi Tanács illetékes szervei felmérték a város tsz- einek terv szerinti féléves eredményét. Ennek alapján megállapítható, hogy a közös gazdaságok globálisan teljesí­tették az első félévi feladato­kat. Cabonaneműekböl a ter­vezettnél magasabb a termés­átlag. A mukaegységre vonat­kozóan megállapítható, hogy a tsz-ek — kettő kivételével — már az első félév folya­mán elérték a tervezett szin- ; tét. Több tsz-nél — így pél- ' dául a Leninnél, a Vörös Csil­lagnál, a Kossuthnál és a Dó­zsa Népénél már kzelső félév eredményei alapján bizonyos- I ra vehető, hogy növekszik a I munkaegység tervezett értéke. ; Elkészültek a tsz-ek őszi | munkálatainak kampányter- i vei és most tárgyalások foly- | nak a gépállomás vezetőivel, ; hogy a szükséges gépek idő- i ben rendelkezésre álljanak. MQNOBo VIDÉKE Névadó ünnepségek Káván nemrég tartották a 'község első névadó ünnepsé- ; gét. A szépen feldíszített ta­nácsházán Varga Miklós és ÜDÜLJÖN A SZÁSZ SVÁJCBAN! Ezzel a felszólítással kezdődik az az idegenforgalmi pros-\ pektus, amely a Német Demokratikus Köztársaságnak ezt a csodálatos, természeti szépségben valóban a svájci hegyekkel vetekedő vidékét a turisták figyelmébe ajánlja. Megszoktam, hogy engedelmeskedjem a plakátok, hirdetmények és pros­pektusok felszólításainak, ezúttal is azt tettem. Nem bántam meg. Tessék, egy kis ízelítő abból, amit láttam; Falun különösen szembeötlő ez, ahol az értelmiség egy ré­sze így rendezi be életét. Pedig aki figyelemmel kíséri a falun végbemenő, hatalmas átala­kulást, azonnal szemközt ta­lálja magát azokkal, akik ál­dozatos munkával világossá- ] got gyújtanak a fejekben, akik \ megértetik az új életforma ; nagyobb lehetőségeit, akik; kötelességükön túl is renge-; teget tesznek az előbbre ha-; ladás érdekében. Többet adni a dolgozó em- j bemek csak a dolgozó ember j által megteremtett, megter- \ melt többől lehet. S mivel; mi mindig többet és többet; akarunk adni, nem nélkülöz- ; hetjük azdk munkáját, se-; gítségét, akik „visszavonul-i va az élet zajától’’ valamiféle; üvegházi életet akarnak ki-; alakítani, akik szándékosan; keresik az élettől való elzár- ; kózást, akik azt hiszik, hogy ; a csend világában, az élettől; való elzárkózásban jobbat ta- \ Iáinak. Ez az életforma lehet; egy ideig talán vonzó, de hasz-; nosnak semmi esetre sem; hasmos. Különösen vonatko-; zik ez a fiatal emberekre, ; akik úgyis szűkében vannak; az élettapasztalatoknak, akik- ; re nagyon is ráfér a saját; munkájuk hatósugarán kívü-; li problémákkal való foglal-; kozás is. Ezeknek a fiatal értelmiségieknek kell megér-< teniök, hogy nem a csend világát kell megteremteni fa- \ lun, s városon, hanem olyan; világot, amelyben mindennek; megvan a maga helye, a csalá-; di otthon csendjéé is, de az; élet „zajáé” is! A csend vi-í lága nem a mi életelemünk. ; Az új ember, a szocialista em- i bér nem a csend, hanem a for- i rongó élet világában érzi jól; magát. Mészáros Ottó Kiosztották a velencei filmfesztivál díjait

Next

/
Thumbnails
Contents