Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

"K-fCívlan 1961. SZEPTEMBER 30. SZOMBAT Hetvenhatezer darab tojás Hetvenhatezer darab tojást vásároltunk fel eddig közellá­tási célokra — mondotta Tor- da Gyuláné, a Tápiógyörgyei Földművesszövetkezet felvá­sárlója. Tervünk a szabad fel­vásárlással együtt negyven­ezer darab volt egész évre. A szerződéses mennyiséget már most a kétszeresére tel­jesítettük. Jó ütemben halad a barom­fifelvásárlás is, 100 mázsából eddig 10 mázsát szállítottak a szerződők. Baromfin kívül 304 darab házinyulat nevelnek szerződéses alapon a háztáji gazdaságokban. Megkezdődött a nemzetközi oltóanyag-termelési konferencia A Humán Oltóanyag Ter­melő és Kutató Intézetben pénteken háromnapos nem­zetközi oltóanyag-termelési konferencia kezdődött. A fon­tos tanácskozáson a hazai szakembereken kívül a szov­jet, bolgár, csehszlovák, len­gyel, német és román oltó­anyagtermelő és kutató inté­zetek vezető szakemberei is részt vesznek. (MTI) Mammulcsontokat találtak Váraszón A Heves megyei Váraszó község határában homokbá­nyászás közben mammutcson- tokat: agyarat és fogakat ta­láltak. A leletekből a szak­emberek arra következtetnek, hogy a jégkorszakban élt ős­állat fiatal lehetett, egy-egy fog súlya „mindössze“ négy kilogramm. (MTI) Olvasóink közül bizonyára sokan látták már a Fővárosi Nagycirkuszban és Budapest nagyobb szórakozóhelyeinek műsoros estjein. Fiatal, mind­össze 27 éves, energikus, vi­dám szőke fiú, aki tréfáival és bűvészmutatványaival sok kel­lemes percet szerzett már Portré hallgatóinak, pedig alig lépett még túl a pályakezdés idősza­kán. Pincér és bűvész Amikor 1952-ben leérettsé­gizett, a színművészet vonzot­ta, de nem sikerült bejutnia a főiskolára. Ekkor segítette át első zökkenőjén az a hallat­lan energia, amelynek olyan sokat köszönhet eddigi életé­A víz színe ezüstös. Milliárd hullám tükrözi a napot. Be szép! Amott kék a tü­kör. Az ég kém­leli a habok közt arcát. Egy szellő sem rezdül. Meleg van. he Ikell vet­ni a kötöttkabátot. Az ingujját is /el­tűri valaki. Ott pedig, a vitorlás mellett egy ember a vizet próbálgat­ja és hirtelen el­határozással meg­mártja magát a Balatonban. A part -fái még zöl­dek, a levelek nem rozsdásak még. Az állatok keresgetnek a ki­égett fű között. Kevés zöldet ta­BÚCSÚ Iáinak. A nap ki­szárította a füvet. A kirándulók autói a füredi mó­ló mellett gyéren sorakoznak. Em­ber még akad. Ti­hanyban is. Fenn a múzeum mel­lett. Egy külföldi a visszhanggal kísérletezik. Má­sok lenéznek az új műútra. Élvezik a kilátást. Távo­labbról vitorlás- verseny látszik. Pompás kép! Fe­hér vitorlák az ég­színkék Balato­non. Hány költőt ihletett már meg ez a vidék. Badacsonyban még nagyobb a csend. Nem éne­kelnek a badacso­nyi bortól mele­gítve a nyaralók, a kirándulók. Az üdülők némák. Mint az egész Ba­laton. A tihanyi motel is zár. Cye­rekhancurozás sem veri fel a par­tot. Süt a nap. A Balaton ezüstös­kék. A most ide látogatót már csak ritkán követi má­sik. A parton alig telepszik le megpihenni vala­ki. A fák mere­ven, fenségesen állnak. Levél sem mozdul. Meleg van. Nyári meleg. De bágyadt. Ér­zem az ősz fa­nyar ízét. A nyár elöregedett. Már belefáradt. s. á. REFLEKTORFÉNYBEN Gálfi János bűvész és előadóművész ben. Pincértanuló lett ugyan, de közben tovább tanult, ol­vasott, egy percre sem mon­dott le álmairól, önképzése katona korában hozta meg el­ső gyümölcsét. Néhány hóna­pos újonc korában a hadsereg kulturális versenyén első dí­jat nyert, s megbízták egy ka­tonai esztrád-együttes szerve­zésével, amely aztán olyan si­keresen működött, hogy lesze­reléskor a szocialista kultú­ráért kitüntetéssel a zsebében hagyta el a laktanyát... És a bűvészmesterség? Az esztrád- műsor élénkítése kedvéért könyvekből betanult néhány bűvésztrükköt, s meglepődve tapasztalta, hogy kedvet ka­pott hozzá... fordult többek között Tbiliszi- j ben, Bakuban pedig a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 42. évfordulójának opera­házi díszelőadásán is fellépett. A múlt évben érdekes ötlet­tel lepte meg közönségét. Bű- vész-koníeranszként lépett színre, egy-egy bűvésztrükkel | kötötte össze a műsorszámo­kat. Az összekötőszöveg csat­tanója a bűvésztrükk volt. Ez­zel az eredeti ötlettel a Béke Szálló kupolatermében jelent­kezett először, majd alkalmaz­ta a cirkuszban is. A közönség szereti és szíve­sen tapsolja meg ötleteit, trükkjeit, tréfáit. Ismerik és elismerik. Amikor leszerelt, tovább ta­nulta a mutatványokat, jó­formán egyedül, könyvekből. Néhány hónap múlva szakmai bizottság előtt levizsgázott mint bűvész és műsorközlő. 1957. áprilisában lépett elő­ször színre bűvészként. A Ka­mara Varieté „Kihúzzuk a lut­rit” című műsorában Salamon Béla partnere volt. Közben a Juci eszpresszóban pincérként is dolgozott. — A varieté közönségéből sokan megismertek a presz- szóban — meséli nevetve — s lelkemre kötötték nemegyszer, hogy jó kávét varázsoljak asz­talukra ... Nem is volt a ká­véval baj ... A Kamara Varieté műsora volt az igazi pályakezdés idő­szaka. Itt figyelt fel rá Heitz György, a Fővárosi Nagycir­kusz rendezője, & rövidesen feladatot is kapott a cirkusz „tapsról tapsra” című műsorá­ban. Egy év múlva a „Vízire- vü”-ben Neptun szerepével bízták meg. 1959-ben a bécsi VIT-en a fiatal magyar artistákat kép­„Vérszerzödés" a cirkusszal A cirkusszal kötött barátsá­ga és a cirkusz iránti szerete- te nevezetes eseménnyel kez­dődött: „vérszerződéssel”. — Az első napok egyik elő­adásszünetében a párduc ko­csija mellett álltam meg és ott beszélgettem — mondja. — Egyszer csak hatalmas ütés érte a vállamat és szmokin­gom, ingem cafatokká vált. Sőt, a bőrömből is erre a sors­ra jutott egy darab... A pár­duc „veregetett vállon” ... Igyekeztem humoros oldalá­ról nézni a balesetet, bár a szmokingom árát nem térítet­ték meg... A párduc „barát- kozását" elismerésnek és üd­vözlésnek tekintettem, s ezzel vicceltek kollégáim is ... így kötöttem „vérszerződést” a cirkusszal, ahol nagyon jól érzem magam, bár a régi vágy még él bennem a színművé­szet iránt... Talán ezért vál­lalok szívesen versmondást és Salamon Bélával a Ilázitanító című jelenetben viselte, majd három hónapig a Szovjetunióban vendégszere­peit. Újságcikkek bizonyítják, hogy nagy sikert aratott a szovjet közönség előtt. Meg­prológot a „hivatásos” szóra­koztató fellépéseken kívül is. Szeretnék továbbfejlődni ilyen irányban is. Előre láthatóan szerepet kapok a Tarka Szín­pad decemberi műsorában ... VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK PenlMlMáavr0 nrr.n JflPnrnrr TnngrmMM Fegyelmezettségből jeles Nagyszabású gyakorlatot tartottak a közelmúltban a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat önkéntes tűzoltói. A gyakorlaton részt vettek a vá­rosi tűzoltók és a mentők is. A riasztás pillanatától szá­mítva, öt percen belül már akcióba léptek az önkénte­sek. Valamennyi munkájukat dicséretre méltóan végezték el, fegyelmezettségüket külön elismerés illeti. Dacolnak az aszállyal A Dózsa Népe Tsz kertésze­tében megfeszített munkával ellensúlyozzák a példátlan szárazságot. Sokat öntöznek, még többet kapálnak, a föl­det gaztalanítják és porha- nyósítják. Az eredmények iga­zolják, milyen sikeres ez az erőfeszítés. Öntözés nélkül termeltek egy holdon zöld­babot. Tizenöt mázsás ter­mésre számítottak, ezzel szemben harminckét mázsa zöldbab termett. A terve­zett hatezer forint jövede­lemmel szemben több mint tizenháromezer forintos be­vételt értek el erről az egy holdról. ITTAS MOTOROS Lovas János nyársapáti la­kos alaposan felöntött a ga­ratra. Egy liter bort és egy korsó sört ivott, majd fel­pattant motorkerékpárjára és Ceglédről elindult hazafelé. Egyenesen persze nem tudott vezetni, ezért kacskaringósan közlekedett az országúton. Út­közben leesett a sapkája, fé­kezett, de a bor, meg a sör hatására nem volt képes megállni. Felborult, különö­sebb baja azonban nem tör­tént. A járásbíróság mégis felelősségre vonla és- rövide­sen ítélkezik felette, mért tettével a közlekedés rend­jét veszélyeztette. Kevesebb és több örvendetes eredményekről számolhatnak be a város kül­területi iskolái. Régebben minden iskolára alig egy pe­dagógus jutott, annak kel­lett tanítani valamennyi év­folyamot. Most sokkal kedve­zőbb ennél a helyzet, mert a huszonhét tanulócsoportot harmincegy nevelő oktatja. Ma már osztott az alsó és felső tagozat is, alig van ösz- szevonás. Közel hétszáz gye­rek tanul a tíz iskolában. Eredményesen folyik a poli­technikai oktatás és kedvező­en alakul a tanulmányi fe­gyelem. Jellemző, hogy a múlt tanévben egy tanulóra csak 3,68 nap mulasztás ju­tott. Emelkedik a takarékbé- lyeg-gyűjtők száma és ma már átlagban egy tanulóra 128,69 forint értékű takarék- bélyeg jut. Különösen a han­gácsi iskola ért el jó ered­ményt a takarékbélyeggyűj- tésben: egyszer már orszá­gos győztes is volt és most nyerte el ötödször a megyei versenyt. Náluk több mint 670 forint tanulónként az át­lag. Betörők az irodában Az Üllői Március 15. Tsz irodáit hívatlan vendégek ke­resték fel az egyik éjszaka. Behatoltak a pénztárszobába, kifeszítették az íróasztalfiókot és magukhoz vették az ötezer forintot tartalmazó páncéldo­bozt. A rendőrség folytatja a nyomozást a tettesek kiderí­tésére. Szentendre * TI ...................................mm r Ú jdonságok a kocsigyárban A Szentendrei Kocsigyár szakemberei érdekes újdonsá­gokkal hívták fel magukra a figyelmet. Az általuk szer­kesztett camping-utánfutóról a Magyar Automobil Klub a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott. Érthető, hogy az autótulajdonosok országszerte máris érdeklődnek iránta. A Lajos-forrási turistaház mel- ■ íett: bemutatták a „Buna” vi- kendházat. Ezenkívül most készül a „Balaton” elnevezésű hétvégi nyaralóház. A vikend- ház alapterülete kilenc négy­zetméter, négy személy befo­gadására alkalmas emeletes ágymegoldással. A két felső ágy lehajtható és a rászerelt gumimatraccal kényelmes hát­támlás ülőhellyé alakítható. A két vikendház típus közül a Balaton a nagyobbik: tizenkét négyzetméter az alapterülete és hat négyzetméteres fedett veranda van előtte. Az épület­hez hozzátartozik a külső be­járattal ellátott vízöblítéses WC is. KÖNYVESPOLC Prezihov Voranc: Kétszáz intézmény részvételével készül az országos vízgazdálkodási keretterv A kormány — mint arról annak idején hírt adtunk — az év elején határozatot ho­zott az országos vízgazdálko­dási keretterv elkészítéséről. Az MTI munkatársát most az Országos Vízügyi Főigazgató­ságnál tájékoztatták az eddig végzett munkáról: Az országos vízgazdálkodási keretterv pontos képet ad majd az ország természetes vízháztartásáról, és megjeui’i a fejlesztési lehetőségeket, a megoldandó feladatokat vala­mennyi vízgazdálkodási ág­ban. így a terveknek valósá­gos tárháza lesz. s mindenkor az meríthető belőle, aminek megvalósítása a népgazdaság szempontjából éppen szüksé­ges és lehetséges. A keretterv kilenc vízgaz­dálkodási ágat ölel fel. Foglalkozik az árvíz- és bel- védelemmel, a kis vízfolyá­sokkal, az öntözéssel, a halá­szattal. az ivó- és ipari vízel­látással, a csatornázással, a vízerőhasznosítással és a vízi közlekedés kérdéseivel. Ezen­kívül a gyógy- és hévvizek, az üdülés, a fürdők, a vízisportok és a természetvédelem vízgaz­dálkodással összefüggő problé­máival is. Az országos vízgazdálkodási keretterv első vázlata — a ha­zai távlati tervezés úttörő munkájaként — még 1953— 1954-ben készült el, s jó szol­gálatot tett, de hiányosságai feltárták azt is, hogy milyen irányban kell továbbfejleszte­ni a keretterv megalapozású­hoz szükséges kutatást es adatgyűjtést. Az országos vízgazdálkodási keretterv két részből áll majd. Az egyik az ország egész te­rületére vonatkozóan tartal­mazza a vízgazdálkodás fej­lesztési lehetőségeit, a másik rész ugyanezt az ország 13 vízgyűjtő területére bontja, s a főbb adatokat megyei, járá­si és községi részletességgel is közli. Részletes időbeli Ütemezést ugyan nem ad a keretterv, de mégis három főszakasz­ra oszlik. Az első összhangban áll a nép­gazdaság húszéves távlati ter­vével, a másik az utána kö­vetkező 15—20 év, tehát a 2000-ig terjedő időszak előre­látható feladataival jelöli meg A harmadik részben szerepei­nek majd azok a tervek, ame­lyeknek szükségessége és elvi lehetősége már most látható, de a következő évtizedekben még nem oldhatók meg. A keretterv elkészítésének első szakasza most zárult Is. A keretterv előkészítésére alakított kormánybizottság jóváhagyta a fejlesztési alap­elveket, elkészültek a részle­tes tematikák, megalakultak a területi és szakbizottságok. A most már széles körben meg­indult munkában — a feladat átfogó, komplex jellegének megfelelően — a szakemberek és intézmények széles köre vesz részt. Csak a munka irá­nyításába, összehangolásába mintegy húsz országos szerv, főhatóság kapcsolódott be, az az összes részvevő intézmé­nyek — kutatóintézetek, válla­latok, közigazgatási és gazda­sági szervek — száma oedig meghaladja a kétszázat. Az 1963. végére elkészülő keret­terv társadalmi bírálatára a Hidrológiai Társaság szervezé­sében, széles szakmai közvéle­mény előtt kerül majd sor. A kártyában nincs svindli! Milyen a magánélete egy fiatal bűvésznek, akivel a kö­zönség csak fellépéskor talál­kozik? Ez a magánélet nem sokban különbözik más em­ber magánéletétől... Csak va­lamivel nehezebb. Sokat ta­nul. Idegen nyelveket is, mert az eddigi külföldi szereplések után további meghívásokra van kilátás. Oroszul, németül és angolul beszél, s most ta­nul franciául. Erre éppen jó alkalom a Szenegál Együttes budapesti vendégszereplése, ugyanis sok időt tölt velük, most az ő műsorközlőjük. A nyelveken kívül filozófiát és esztétikát tanul, s bűvészke­dés ide, bűvészkedés oda, ő is szurkol a vizsgáktól... — Legkedvesebb szórako­zása? — Ha igazán pihenni aka­rok, akkor kanasztázom . .. — És a partnerek leégnek? — No, nem! a kártyában nem svindlizek!... S ezt bizonyítja mutatvá­nyaival is, mert a tévhit elle­nére ebben nincs svindli. Né­hány perc alatt tucatnyi kár- tyatrükköt mutat és a „titkot” is elárulja: ez pedig a kéz­ügyesség, amely mindenna­pos szakadatlan gyakorlás eredménye. (tm| FÖLDINDULÁS Egy szlovén táj regénye, ahogy maga az író, Prezihov Voranc (valódi nevén Lovro Kuhar) is jelzi. A 20-as évek elején kezdődik a regény tör­ténete, amelyben egy szlové­niai képzeletbeli falu, Jam- nica népével, lakosainak éle­tével ismerkedik meg az ol­vasó. Mi jellemzi ennek a kép­zeletbeli falunak az életét? Az örökös harc a természet és a társadalom visszahúzó erői ellen, örökös harc a földért, a kenyérért, amelyből sokaknak oly kevés jut, hegy kénytelenek elhagyni faluju­kat, gyárakba, üzemekbe men­nek, vagy a lányok városi cselédnek, ahol fillérekért szipolyozzák ki minden ere­jét, hogy aztán eldobva, tör­vénytelen gyerekkel „megáld­va" visszatérjen az ősi föld­re, szaporítani a nincstelenek egyre növekvő táborát. Prezihov Voranc a marxiz­mus módszereivel derít vi­lágosságot az ezerszálú falu­si élet összefüggéseiben. Le­leplezi a klérus, a nagygaz­dák, a kapitalista részvény- társaságok és bankok szere­pét, amelyek tevékenysége egyre gyorsabbá teszi a pa­rasztok elszegényedését, pusz­tulását. Különösen megmutat­kozik ez a gazdasági válság idején, amikor mindenki vesz­tett, sok paraszt nemcsak vagyonát, de becsületét is, ugyanakkor a részvénytársasá­gok és bankok erőt gyűjtve, mások verejtékén gazdagod­va vészelték át ezt a nehéz időt is, hogy utána még mo­hóbban markolják össze a fa­lu kincseit. A tulajdonosok száma egy­re csökken, de ezzel egyenes arányban nő a nyomornegyed, s nő a bizalmatlanság, a hi­tetlenség is. Az uralkodó ré­tegek rohamosan veszítik el tömegeiket és egy új erő lép a társadalmi harc porond­jára, a földről elmenekültek és proletárrá váló emberek ere­je. Prezihov Voranc legna­gyobb érdeme, hogy nem­csak felismeri szükségességét, de egyetlen kivezető útnak is tekinti a munkások és pa­rasztok összefogását. Prezihov Voranc, az 1950- ben meghalt szlovén iró ne­vével a magyar olvasó először találkozik, amikor ezt a könyvet kézbe veszi, s ez a találkozás maradandó élményt ad. A regény Csuka Zoltán élvezetes, gondos és művészi fordításában jelent meg az Európa Kiadónál. Az ízléses és szellemes borítólap Varga Győző munkája.

Next

/
Thumbnails
Contents