Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

1961. SZEPTEMBER 29, PÉNTEK «revei Keressék továbbra is a termelés növelésének legjobb módszereit A Budai Járási Pártbizottság kibővített ülése A napokban tartotta kibő­vített ülését a Budai Járási Pártbizottság. Megvizsgálta, hogyan hajtották végre a Politikai Bizottság ,1960. szeptember 13-i és szeptem­ber 20-i, valamint a Pest megyei Pártbizottság 1960. október 31-i határozatát. Megvitatták, milyen ered­ményeket értek el az ipari üzemek az elmúlt esztendő­ben. Elöljáróban vázolták, hogy a budai járás hatáskörébe 49 ipari vonatkozású egység tar­tozik. Az 1961. első f&év tel­jes termelési értékéből majd nyolcvan százalékot az álla­mi, 18 százalékot pedig' a ta­nácsi ipar képvisel. Az állami ipar 105,1. a tanácsi ipar 103,1, a szö­vetkezeti ipar pedig 89,3 százalékra teljesítette fél­éves tervét. A termelés fél év alatt 14:2 százalékkal növekedett; 11,5 százalékkal a termelékenység emelkedése, 2.7 százalékos létszámnövekedés eredmé­nyeként. A járás iparának termékeiből 40.7 százalékkal több értéket exportáltak, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában, ami több mint 35 millió forintot je­lent. A pártbizottság ülésén kü­lönösen megdicsérték á Pest megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatot, amely 114.2 százalékra teljesítette tervét és jelentősen csökkentette a selejtszázalékot. A Gépjavító Vállalatnál mindössze 0.3 százalék, a Mechanikai Mű­veknél pedig 1,4 százalék a selejt, A pártbizottsági ülésen hangsúlyozták, hogy az ál­lami ipar sokkal jobb ered­ményeket ért el, mint a ta­nácsi. Néhány tanácsi vál­lalat — nem is mindiá"-'® saját hibájából — gyengébben teljesítette a tervét. & Tégla­gyári Egyesülés igazgatója például panaszkodott, hogy jelenleg is 2,7 millió téglát tárolnak. Ezek megfelelnek a követelményeknek, mégsem értékesíthetik, mert a keres­kedelmi szervek nem szál­lítják el. így nő a rezsikölt­ségük, holott a téglából a ki­vitelező vállalatok hiánnyal küzdenek. Bár nem minden hibáért marasztalhatok el a tanácsi vállalatok, mégis erősen megbírálták őket, mert amíg az állami ipar 9,7 százalékkal csökkentette a túlórákat, addig a ta­nácsi iparban 50 száza­lékkal nőtt a túlórák száma. Egy dolgozójukra átlagosan 21.5 túlóra jut. Van javítani való az állami iparban is. A párthatározat ellenére 199 ezer túlórát vet­tek a vállalatok igénybe, amelyből 130 ezer jut az . ál­lami iparra. Ezen belül egy­maga a Pilisi Szénbánya Vál­lalat 46 ezer túlórát hasz­nált fel, az összes túlóra egyharmadát. Ez azért is in­dokolatlan, mert a bánya tel­jes termelési tervét csak 99,1 százalékra teljesítette és nem érte el termelékenységben sem a tervezettet. Sok szó esett a normaren­dezés eredményeiről is. Ál­talános tapasztalat az. hogy a vállalatok jól oldották meg ezt a feladatukat. Javult az üzemekben a munkafegyelem, kisebb a munkások és a műszakiak hibájából származó vesz­teségidő. A dolgozók átlagkeresete át­menetileg is alig változott. Itt is bebizonyosodott, hogy a normarendezés nem a fizetés- csökkentést, hanem a terme­lékenység emelkedését jelen­tette. A tavalyi hasonló idő­szakhoz képest az egy fő egy napra eső termetési érté­ke járási szinten 11.8 szá­zalékkal eme’Iv’dett. A oártbírottsógi ülésen ele­mezték az eredmények okait is. Sokan említették első he­gondoskodjanak a munka jobb megszervezéséről. A legfontosabb , feladatként azonban azt jelölték meg, hogy az elért eredmények, va­lamint az elhangzott dicsére­tek ne nyugtassák meg a gyár- a pártvezetőket. Szünte­lenül keressék azokat a lehe­tőségeket, amelyek hozzájá­rulhatnak a termelékenység további emeléséhez, hogy va­lamennyi gyár, üzem, válla­lat megfelelhessen a holnap nagyobb követelményeinek. Sági Ágnes Meghalt Jávorka Sándor, a nagy magyar botanikus Bóják jelölik a dunai hajóutat volt a kulcsi, az apostagi és a dunabogdányi szakasz. ■ -■í.nóó ^ A Duna rendkívül alacsony vízállása megnehezíti a hajő- 4 zást és sok goildot okoz a hajóút kitűzőknek is, akiknek az A Magyar Tudományos Aka-^ a feladatuk, hogy megjelöljék a zátonyokat, a sekély vizeket, démia fájdalommal tudatja, \ a víztükör alatt meredő sziklákat. Csupán a magyar Duna kő­hegy Jávorka Sándor, a Ma-f zépsö szakaszán 195 bója jelzi a hajóutat. Különösen nehéz gyár Tudományos Akadémia | rendes taigja, Kossutlh-díjas, | a Magyar Nemzeti Múzeumi növénytárának nyugalmazott igazgatója, csütörtökön, 78 éves korában elhunyt. A magyar flórakutatás út- I törő és vezető egyénisége volt, aki a növényvilág tudomá­nyos feltárása mellett, kiemel­kedő művekkel szolgálta a tudomány népszerűsítését is. (MTI) ■ Ásatások a Hegyek Ura völgyeiben \ Magyar tudós hun sírokat tárt fel Mongóliában A Mongol Népköztársaságot az utóbbi évtizedekben ' szá­mos tűdé« keresi fel, mert Ázsiának ebből a részéből in­dultak el a népvándorlások és a kőkorszaktól a középkorig sok felderítetlen emlék, embe­ri maradvány van a föld alatt. A, magyar tudósok főleg hun emlékeket kutatnak. Hun sí­rokat ásatott a közelmúltban dr. Erdélyi István, az Aka­démia régészeti kutatócso­portjának tudományos titká­ra is, aki útjáról tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — A leggazdagabb hun te­mető az Ulan-Bator és Dél- Szibéria között levő noinulai vidéken található., Ennek a hegységnek, amely magyarul a Hegyék Ura nevet viseli, három óriási völgye tele van sí­rokkal. Az egész lelőhely őserdőben, tajgában van, mintegy 1400—- 1560 méter magasságban, jó­formán lakatlan vidéken. A hun sírok koraiaknak, átmérőr jük öt-hat méter és körülbelül egy méterre emelkednek a ta­lajfelszín fölél Ezek a sírok néha több mázsás 'kövekkel vannak telerakva, úgy,, hogy igen nehéz a maradványok­hoz hozzáférni. Sajnos, mint­egy ezer évvel ezelőtt kirabol­ták a sírokat. A sírrablók ismerték a hunoknak azt a szokását, hogy halottaikat fejjel északnak temették és a halott fejénél helyezték el a legértékesebb holmi­kat, ezért céltudatosan a sírnak csak a fejrészét bontották ki. — Egy mongol egyetemi hallgató segítségével két hét alatt két sírt sikerült feltár­nom. A nagyobbikban egy nő feküdt, vörösre lakkozott fa­koporsóban. Két olyan edényt is találtunk, amilyen a hun­kori temetkezésből eddig csak egyetlen alkalommal került napfényre. A kisebbik sírban egy harcos feküdt. Csontvázát meglehetősen épségben talál­tuk. A nagyszámú állati ma­radványokon kívül a hunokra jellemző csontmerevítéses le­mezíj, nyílhegyek, bőrtegez, egy nagyon szép zöld fenőkő és két kis edény került itt elő. Volt a sírban egy bronz­zabla, amelyet valószínű­leg egy félrehúzó lónál használhatlak, mert egyik fele asszimetrikus volt, valamint egy vas-zabla is. A két koponyát a Mongol jj Akadémia előzékenységéből | hazahozhattuk, hogy magyar^ antropológus végezhesse el raj- £ tűk az embertani vizsgálaté-1 kát. (MTI) I Szemben a Gellértheggyel, mint egy tű. úgy mered a Duna alatt az ínség-szikla. A hajósok így nevezték cl ezt a sziklát, mert régen, amikor idáig apadt a víz és nem lehetett hajózni. ínséges idők következtek. Demény István hajóvezető keresi az ínség-sziklát (MTI foto: Kácsor László felv.) '.vN\VCC<k\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VX\\\Vv\\\\\\\\\\^^^ A NÉP FEGYVERES EREJE Megkezdődött a szovjet filmhét Párizsban Ünnepélyes keretek között kezdődött meg Párizsban szer­dán es‘e a Champs-Élysées egy nagy bemutatófilmszínházá­ban a szovjet filmhét. A meg­nyitóesten a Gagarin űrbéli utazásáról készült dokumen­tumfilm és Csuhrajnak, a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert alkotása, a ..Tiszta ég” szerepelt műso­ron. A francia főváros poli­tikai életének és művészvilá­gának szjnte minden számot­tevő tagja ott volt az esten, s lelkesen tapsolt a szovjet filmművészeknek. A , nem jelöli pi- naplar rossa] a mai na­pot. Szeptember 29-e mégis több más napoknál. Száztizen­három évvel • ezelőtt ezen a napon aratta első győzelmét az a honvédsereg, amelyet a népből hoztak létre, a haza szabadsága és a társadalmi haladás, akkori célja, a pol­gári átalakulás védelmére. 1848. szeptember 29-én egy olyan hadsereg aratott . győ­zelmet. amely nem volt meg­felelően kiképzett' és rossz volt a felszerelése. Mégis megfutamította Jellasich túl­súlyban levő, jól felszerelt erőit. A pákozd—sukorói üt­közetben a honvédsereg azért győzhetett, mert erejét meg­tízszerezte az igazságba vetett hite és a nép aktív támoga­tása. A magyar történelemben először a pákozd—sukorói üt­közettel bizonyosodott; győzni képes az a hadsereg, amely igazságos célért, a szabadsá­gért, a társadalmi haladásért harcol és amely a nép támo­gatását élvezi. Történelmünk ilyen tanul­ságát első ízben az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság valósi tóttá meg. A Tanácsköz­társaság élharcosai, a kom­munisták már a proletárfor­radalom másnapján hozzáfog­tak a forradalom fegyveres erejének szervezéséhez. A kommunista párt szer­vező munkája nyomán szüle­tett vöröshadsereg, a vörösőr­ség, történelmünk első, ízig- vérig népi fegyveres erői. A vöröshadsereg honvédő hábo­rúja, a vörösőrség bátor harca a belső ellenforradalmi erők ellen, a magyar történelem­ben első ízben igazolta egy új osztálynak, a proletariátusnak a társadalom vezetésére és a honvédelem irányítására való hivatottságát. A ... , megváltozott történelem körülményei között a Magyar Népköztár­saság fegyveres erőit az 1848 —49-es pirossipkás honvéd­seregéhez hasonló és az 1919-es Tanácsköztársaság fegyveres erőivel azonos célok hevítik. • Népköztársaságunk fegyve­res erői a felszabadult és a A zsámbéki einökképző iskola hallgatói gyakorlati bemutatón A zsámbéki elnökképző is­kolán 180 termelőszövetkezeti elnök és vezető szerdán gya­korlati bemutatón vett részt a Törökbálinti Állami Gazda­ság budakeszi üzen"*®v.ségé- ben. A hallgatók előtt Wéber Tibor helyettes üzemegység­vezető ismertette a gazdaság­ban alkalmazott korszerű szőlő- és gyümölcstelepítési módszereket, valamint a ter­melési eljárásokat. A hallga- *ók elismeréssel nyilatkoztak az üzemegységben látottakról; társadalmi haladás jelenlegi célját, a szocializmust meg­valósító nép önvédelmi szer­vei. Igazságos cél, a szocia­lista rend, hazánk szabadsá­gának és, függetlenségének védelmezői. Fegyveres erőink olyan szervek, amelyeket a népi rendszer, a munkásosz­tály által vezetett néphatalom hozott létre, s ezért az egész dolgozó nép támogatását él­vezik. Fegyveres érőink tag­jait lelkesíti 1848—49^ 'piros­sipkás honvédéinek, 1919 pro­letár hőseinek, a nép szabad­ságáért harcolt partizánoknak példája. Fegyveres erőinket áthatja a néppel való össze­tartozásnak, a szocialista ha- zafiságnak, az ellenség gyűlö­letének, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel való megbonthatatlan fegy­verbarátságnak az érzése. Néphadseregünk, határőrsé­günk, belső karhatalmunk, rendőrségünk, légoltalmunk, munkásőrségünk új típusú fegyveres erők, népi hatal­munk vívmányai, szocialista rendszerünk szilárd támaszai. A pákozdi győzelem évfor­dulóján sem feledkezünk meg arról, hogy 1848—49 és 1919 szabadságharcát, az akkor még túlsúlyban volt elnyomó erők le tudták verni. A né­pek, s így a magyar nép sza­badságharca, elszigetelten folyt. De ma? A forradalmi mozgalmak elszigeteltsége a múlté. A szocialista országok­ban több mint egymilliárd ember küzd vállvetve az em­beriség felemelkedéséért. A pozitív semlegesség útján já­ró országok százmilliói aktív segítőtársaink, a békéért, az imperializmus ellen, a gyar­mati rend felszámolásáért ví­vott harcban. Az erőviszo­nyok megváltozásának ered­ményeként, ma az erőfölény a társadalmi felemelkedésért harcoló népek óldalán van. A világban történt erőviszony­változások is tükrözik a meg­honosodott új. a szocializmus magasabbrendűségét, az el­avult kapitalista rend hanyat­lását. De nemcsak ez! A bel­ső rend, a gazdagság, a kul­túra, a tudomány virágzása is. Az egykor elmaradt, s ma a szocializmus útját járó or­szágok közössége a termelés fejlődésének ütemét tekintve, már elhagyta a kapitalista országokat. Néhány év múl­va a termelés egy főre jutó mennyiségében iá megelőzzük őket! A felszabadult mun­ka eredményét, a szocialista rend erejét ’ szemlélteti az' a tény is, högv a világon elő­ször a Szovjetunió készített olyan rakétát, amely embert vitt a világűrbe. A szocializmust, a kom­muniz­must építő népeket legyőzhe­tetlen fegyveres erője védel­mezik. A Szovjetunió és a ve­le testvéri szövetségben levő szocialista országok fegyve­res erői rendelkeznek azok­kal a fegyverekkel, amelyek­nek birtokában eredménnyel állnak őrt a szocialista tábor biztonsága, a világ békéje fö­lött. A Szovjetunió kormá­nyának azon döntése, hogy felújítja , a nukleáris kísérle­teket, tovább növeli a szocia­lista országok védelmi ere­jét. És az a tény is, hogy a Szovjetunió rendelkezik a 100 millió tonna trotil robbanó- erejű bombával, bizonyítja, nemcsak az igazság, de az erő is a mi oldalunkon van! Mi ezen az oldalon, az igaz­ság és az erő oldalán állunk. Szabadságunkat. szocialista rendszerünket — önnön erőnk­kel együtt —, védelmezi a Szovjetunió, és a szocialista országok testvéri szövetségé­nek gigászi ereje. Hazánk és a szocialista tábor országai­nak érdeke, természetszerűen követeli országunk ereje to­vábbi növelését. Mi békét al<arunk, de békeakaratun­kat a fegyverek erejével is alá kell támasztani. Ezt a megállapítást a mai nem­zetközi helyzet különösen in­dokolja. A szocialista tábor országait — s benne hazánkat —. imperialista agresszió fe­nyegeti. öngyilkosság volna ezt tétlenül nézni! Fenyege­tésekre válaszunk csak az le­het. hogy tovább erősítjük védelmi képességünket. Egy­ségesen tömörülünk pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt, és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány köré. Erősítjük a Szovjetunióval és a szocialista országokkal a testvéri összetartozás érzését. Növeljük a munka, a tudo­mány és a kultúra eredmé­nyeit. Fokozottan támogat­juk fegyveres erőinket, hogy harckészültségük növelésével, becsülettel teljesítsék köteles­ségüket. És ha az imperializ­mus elvakultságában mégis háborút robbantana ki. fegy­veres erőink mellett állva, gá­tat emelünk az aaressziónak. s a testvéri révekkel eqvütt mo'ieornm. is f ti ük a A fegyveres erők napja a szocialista haza védelmének akaratát is kifejezésre juttat­ja. A városokban, falvakban lezai’ó gyűléseken. a dolgozók a fegyveres erők tagjaival egvütt tesznek hitet: munká­val, fegyverrel, megvédiük len szocialista Magyarorszá­got. lyen a gazdasági és a pártve­zetők jó együttműködését. A Mechanikai Művek igazgatója például elmondotta, hogy üzemszervező csoportokat hoztak létre, amelyek ja­nuár óta működnek. Ezeknek a csoportoknak az a feladatuk, hogy megkeressék az üzemekben megbújó tarta­lékokat, segítsenek észrevenni a hibákat és javaslatokat te­gyenek azok kijavítására. Be­vezették azt is, hogy a leg­jobb dolgozóknak nem kell bemutatni munkájukat a MEO-nak, hanefn „önmeozást” végeznek. A kisgépeket auto­matizálják, nem várnak min­dent a felsőbb szervektől, /vagy nem akarnak minden auto­mata gépet import útján be­szerezni. A pártszervezeteik sokat fej­lődte!? a termelés pártellenőr- zésében. Szorgalmazták az in- j tézkedési tervek elkészítését, s amikor bírálták azokat, nem ; egy vállalat vezetősége újból átdolgozta a terveket., Időkö- I zömként ellenőrizték a tervek ! végrehajtását. Volt, ahol elő­adássorozatot indítottak, a PB. határozatról, mint. a Prés- i és Kovácsoltárugyárban. Fel- ! figyeltek, ahol a művezetők a I normarendezések után szük­ségtelenül pótidőket adtak. 1 A pártszervezetek segítet- i tek a munfcaverseny szervezé­sében. Az üzemek sajátosságai­nak megfelelően, az anya­gi érdekeltség elvének fi­gyelembevételével, szer­vezték meg a brigádver­senyeket. A Mechanikai, - Műveknél a j munikaverseny célja az volt, | hogy a tervezett anyagból | több terméket állítsanak elő. j Ebben az üzemben a dolgozók 85 százaléka versenyez. A Prés- és Kovácsoltárugyár- [M.. feíkét szocialista brigád harminc taggal áll versenyben. A Diós- di Csapágygyár 33 brigádja közül kettő már elnyerte a szocialista címet, hat pedig most küzd érte. A sok elismerés mellett megbírálta a pártbizottsági ülés a Sütőipari Vállalat, a Pest megyei Műanyag- és Já- téfeáru Vállalat, az Építőipari Vállalat alapszervezeteit, va­lamint megemlítette hogy a Keményfémipari Vállalat és a Téglagyári Egyesülés párt- szervezete sem nyújtott azon­nal segítséget, támogatást a párthatározatok megvalósítá­sához. A pártbizottsági ülésen meg­határozták a további feladato­kat is. Eddig a termelésinöve­kedés 81,3 százalékát a terme­lékenység emelésével érték el. Ezt az eredményt tovább kí­vánják javítani. Továbbra is figyelemmel kísérik, hogy az újítások, az ésszerűsítések, a | technológiai eljárások javítása során hol válik szükségessé £ normák kiigazítása. Az üze­mek továbbra is igyekezzenek saját erőbő] automatizálni a kisgépeket. Gyenge pont még a munka- és üzemszervezés, sokszor százmétereket sétál­tatják feleslegesen az anya­gokat. A pártbizottság felhívta a pártszervezetek és válla­lati igazgatók figyelmét,

Next

/
Thumbnails
Contents