Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

mECYce K^iívltm 1961. SZEPTEMBER 28, CSt'T^RTÖK Hétfőre ha lasst ették a Bi&tonsági Tanács ülését A nyugati küldöttségek lázas tanácskozása a színfalak mögött A Biztonsági Tanács kedd éjszakai — magyar idő szerint — szerda hajnali — ülésén, a be nem avatottak számára váratlan fordulat történt. Mi­után a Biztonsági Tanács tag­jai szerencsekívánataikat fe­jezték ki Sierra Leone felvé­telével kapcsolatban, Ecuador küldöttének javaslatára elha­lasztották Mauritania és a Mongol Népköztársaság tag- felvételi ügyének megtárgya­lását. > . A Biztonság,- Tanácsnak mind a 11 tagja rövid beszéd­ben üdvözölte Sierra Leonet. Most már — mint a szovjet küldött megjegyezte — az ENSZ-nek 100 tagál­lama és 90 küldöttsége va.n, tekintettel arra. hogy a Csang Kaj-sek-klikk nem tekinthető Kína kép­viselőjének. A beszédek elhangzása után Ecuador képviselője javasol­ta, hogy a hátralevő napiren­di pontokat halasszák el hét­fő délutánra. Ez alatt talán lesz idő tárgyalásokra a Biz­tonsági Tanács tagjai között, és megegyezésre lehet jutni a Mongol Népiköztársaság és /Mauritania felvétele kérdésé­ben. A javaslatot senki sem el­lenezte, ezért a Biztonsági Tanács ülését bezárták, és folytatását hétfő délután 15 órára halasztották. Mi van az elhalasztás mö­gött? A Biztonsági Tanács kedd délelőtti ülésén világossá vált, hogy megbukott az az átlát­szó kísérlet, amely arra irá­nyult, hogy Mauritániát előbb felvegyék az ENSZ-be, ezután pedig Csang Kaj-sekék meg­vétózzák a Mongol Népköz- társaság felvételét. Az ülés után több afrikai delegátus, köztük a volt fran­cia gyarmatokból alakult ál­lamok küldöttei, megerősítet­ték korábbi elhatározásukat, hogy Ha a csangkajsekisíák hi­bájából Mauritániát nem veszik fel a vili? szerve­zetbe. akkor a Kínai Nép- köztársaság mellett fog­nak szavazni, azaz, hogy a csangkajsekistá- kat azonnal kiebrudalják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéből. Ezután lázas tanácskozások kezdődtek bizonyos nyugati küldöttségek között, és végül arra az elhatározásra jutottak, hogy kérni fogják a Biztonsá­gi Tanács ülésének elhalasz­tását; Gromiko hessétte ns ENSZ-bm (Folytatás az 1. oldalról.) tetésének kérdését is megold­ja Gromiko rámutatott, a szov­jet kormány hasznosnak vél­né, ha az általános és teljes le­szerelésről szóló tárgyalá­sokkal párhuzamosan Újabb plasztikbombás merényletek Lángoló fáklyaként kiégett, majd elsüllyedt az amerikai Potomac tankhajó tan húzták ki a kikötő vizé­ből, a város kórházába pe­dig 21 sebesültet szállítot­tak be. Szerdára virradóra Párizs­ban ismét robbantak a plasz­tikbombák. A 12. kerület­ben történt két merénylet csak kisebb anyagi kálókat okozott. Az előző éjszaka a St. Ger­main körút egyik vendéglőjét döntötte romba a fasiszta merénylők bombája. A vidéki városokban is meg­ismétlődnek a plasztikbombás merényletek. Avignonban a Francia Kommunista Párt megyei szervezetének székha­za előtt robbant a fasiszták bombája. Jelentős károkat okozott és csupán a véletle­nen múlt, hogy nem voltak áldozatok: a robbanás előtt néhány perccel távoztak az épületből egy gyűlés résztve­vői. Bordeaux-ból szerdára vir­radó éjszaka két merényletet jelentettek. Algériában naponta tucat­jával robbantják az OAS. az ultrák titkos fegyveres szer- vezeténék emberei bombáikat, A hivatalos közlések szerint augusztus utolsó két hetében 247 merényletet követtek el, s ezek veszteségmérlege így alakult: hét halott, 60 se­besült. Szeptember elseje és tizenötödike között 318 rob­banás volt Algériában * hét halottal és 59 sebesülttel. A laoszi lázadók újabb provokációi A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint nem­régiben thaiföldi és dél­vietnami csapatok, valamint a savanmfjkheti csoport egy­ségei amerikai tisztek veze­tésével újból támadást in­tézlek számos felszabadított terület ellen, egyebek kö­zött a 13. számú műút és a Mekong-folyó térségében. Az Egyesült Államok to­vábbra is amerikai fegyve­rekkel ellátott diverzáns cso­portokat szállít Na Mon és Vangvieng . térségében a fel­szabadított területekre. Több mint tizenkétmillió részvevő a szovjet kommunista brigádmozgalomban A Szovjetunióban ország­szerte egyre-nagyobb lendület­tel folyik a XXII. pártkong­Csombéék követelőznek és nem tárgyalnak New York-! központja nem válaszol a követelésre, „értel­metlenség lenne minden to­vábbi tárgyalás'. • t O'Brien kalangai ENSZ-kép- viselő kedden ismét fogadta a j sajtó képviselőit, közölte ve- | lük, tudomása van róla, hogy Csőmbe katangai diktátor haj- I landó Leopoldville-be küldött- ; séget meneszteni, amely tár- j gyalásokat kezdene az Adou- i la-kormánnyal. A Reuter j O’Brien kijelentéséhez meg- jegyzi, hogy a hírt katangai körökben nem erősítették 1 meg. I resszus méltó köszöntéséért folyó ni unka verseny-moz­galom. Alig két héttel a kongresízus megnyitá­sa előtt — a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának legfrissebb adatai szerint — 12 600 000 dolgozó vesz részt a kommunista bri­gádmozgalomban .......Kívülük m ég 3,000 000' munkijs., küzd, a kommunista élmunkás címért, 130 000 üzemi kollektíva már elnyerte a ..kommunista mun- .kásközcsség’’ kitűnő címet. 740 000 dolgozó pedig kiérde­melte a kommunista élmunkás oklevelet.___________ A ^ronlőtlék a/ algíri »■■sói hon/ull Ismeretlen tettesek agyon­lőtték Alfred Foxot, az algíri angol konzulátus tengerészeti attaséját. (^jí^etlenló (39) ~3rl*i Jdorvátl ^önief ric^uez J Még ebben a baljós pillanat­ban is egy elismerő mosoly suhant át a bajusza alatt: Imre bácsi igen higgadtan, talpraesetten felelget ezeknek a gazembereknek. — Mi az, hogy nem lehet? Azonnal nyissa ki! — kiáltott a másik haramia. Imre bácsi, nyilván azért, hogy némi időt nyerjen, ki­szólt: — Mutassák az urak az iga­zolványaikat. — Semmi köze hozzá! — szájait az. egyik pribék. De a másik, mintha meg­gondolta volna magát: — Itt van. tessék, a nyilas- keresztes párt kerületi veze­tőségétől vagyunk! Ügy? — gondolta szinte egyszerre Imre bácsi, és Géza odafent, tehát mégsem rend­őrség. hanem csupán szem­füles és gvanakvó testvérek szegődtek a fiúk nvomába! Imre bácsi most már kinvj- totta a kaput. A két jövevény gyorsan körülbámult, és úgy szagolt bele a levegőbe, mint valami kopó. — Hová lettek? — kérdezte roppant erélvesen az egyik. — Kicsodák? — kérdezte ártatlanul Imre bácsi. — Kicsodák, kicsodák, hát az a két nagy mélák, a kézi­kocsival! Imre bácsj remekül játszot­ta a szerepét. Majdnem elmo­solyodott, és szelíd derűvel tárta szét a karjait: — Nahát, miket beszélnek az urak! Két mélák, meg ké­zikocsi? Rossz helyen keresik tán. nem? # A két nyilas megingott, ösz- szevillant a szemük, és tekin­tetükben tétova fény lobbant. Ebből Imre bácsi tüstént meg­értette. hogy a gazfickók nem biztosak a dolgukban. Nem látták, hogy a fiúk melyik házba fordultak be. — Ide figyeljen —. fogte meg Imre bácsi zakójának gallérját szemtelenül, és fel- dühödten az egyik nyilas — ne csináljon belőlünk pojá­cát! Két fiatal férfi egy meg­rakott kézikocsival befordult ebbe az utcába, és bizonyos, hogy ebbe a házba jöttek be. Hol vannak? Imre bácsi olyan csodálkozó képet vágott, hogy a két nyi­las majdnem megpukkadt mérgében. — Nahát, még ilyet nem is hallottam! Hogy ide,,ebbe a házba? Ebbe a házba senki be nem jöhet, csak spanyol alatt­valók. és akiknek erre enge­délyük van. De különben mindjárt szólok Rodriguez úr­nak. — Senor Rodriguez, senor megállapodnának számos olyan lépésben is, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és az állam­közi bizalom megszilárdí­tására irányulna, többek közt, ha megnemtáma­dási egyezményt kötnének a NATO és a varsói szerződés tagállamai között, atomfegy­vermentes övezeteket terem­tenének,' kivonnák a külföldi csapatokat az idegen terüle­tekről és így tovább. A szovjet külügyminiszter rámutatott, hogy a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról egy évvel ez­előtt szovjet^kezdeményezésre jóváhagyott közgyűlési nyilat­kozat a gyarmati rendszer sú­lyos veresége volt. Algéria, Angola, Kenya, Uganda, Rho­desia, Nyíiszafüld és Nyugat­idén népének felszabadító mozgalma döntő csapást mér a kolonializmusra. A gyarmati rendszer azonban meg nem zúzódott szét teljesen. ' Gromiko kiemelte, hogy a nemzeti felszabadító mozga­lom elfojtása közös politikája a NATO katonai tömb orszá­gainak. A szovjet kormány vélemé­nye szerint — folytatta Gro­miko — az Egyesült Nemze­tek Szervezetének mindenek­előtt határozottan követelnie kell a tenor és a gyarmati há­borúk haladéktalan és feltét- .en megszüntetését. Gromiko a szovjet kormány nevében javasolta, hogy alakítsanak EXSZ-bizott- * ságot a gyarmati országok é* népek függetlenné nyil­vánításáról szóló nyilat­kozat gyakorlati végrehaj­tásánál! szigorú «; tokozott ellenőrzésere. Gromiko a különböző rend­szerű országok békés együtt­élésének problémájáról szólva kijelentette. elengedhetetlen feltétel annak elismerése, hogy minden állam társadalmi és politikai berendezésének kér­dése egyedül az illető ország­ra tetőzik. A Szovjetunió külügymi­nisztere hangsúlyozta, hogy az ENSZ az a világközpont, ahol a legjobban Tehet meg­szervezni a békés együttélés elveinek valóra váltásáért folytatott küzdelmet. Ezzel összefüggésben ki­emelte, hogy az ENSZ nem teljesíti a béke megszilárdu­lásában és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében reá háruló feladatokat mind­addig, amíg a világszervezet­ben nem állítják helyre a Kínai Népköztársaság törvé­nyes jogait. Gromiko az ENSZ felada­tairól szólva rámutatott, hogy a közgyűlés nem hagy­hatja figyelmen kívül a kubai nép ellen irányuló újabb bűnös összeeskü­vések előkészületeit, amelyeket a Kuba ellen nem­rég elkövetett intervenció szervezői tesznek. Hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió e kérdésben elhangzott figyel­meztetései ma is érvénye­sek. A Szovjetunió külügymi­nisztere azt a reményét fe­jezte ki, hogy a közeljövő­ben rendeződik a laoszi hely­zet és lehetőség njílik rá. hogy ez az ország független és semleges államként fej­lődjék. Gromiko kiemelte, hogy a Károm fő államcsoportnak — a szocialista országoknak, a nyugati katonai tömbökhöz tartozó államoknak és a sem­leges országoknak — a nem­zetközi szín télen való egy­idejű létezését figyelmen kí­vül hagyva, egyes országok hatalmat akarnak gyakorolni az ENSZ fölött és ezt a szervezetet saját segédappa- rátusként szeretnék felhasz­nálni. A szovjet külügyminiszter kimutatta, hogy az ENSZ felépítése és vezető szerveinek össze­tétele merenged hitetle­nül egyoldalú. Ezután nyomatékosan hang­súlyozta, az ENSZ-titkárság átszervezésére vonatkozó szovjet javaslatok végrehaj­tása egyáltalán nem bénítja meg az Egyesült Nemzetek Szervezetét, csupán kihúzza az alapot az egj'es országok ama politikája alól. amely ezt a szervezetet alárendelni igyekszik bizonyos katonai tömbök szűk. önös érdekei­nek. Mi nem vagyunk borúlá­tóak és nem azt tartjuk, hoay a látóhatárt áthatolha- ta*lanul elborítják, a háborús veszély ólmos felhői. A vi- j lájrhtíyzét komoly és még : nincs baráti léskör kialaku- I lóban. Az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka aggodalmas j időkben ült össze. Ez azon- j ban még nagyobb eltökélt­ségre kötelez bennünket. Min­dent meg kell tennünk azért, hogy a nemzetközi láthatár I kitisztuljon és végre a tar- I tós béke fényes napsugara ! ragyogjon fel az emberiség fö- i lőtt. Rodriguez’ — kiáltott hango­san Imre bácsi. Kinyílt Gulyás bácsj laká­sának ajtaja, és elegánsan, gyüretlenül, egy félbeszakadt, elnyűtt kutyakorbáccsal a ke­zében megjelent a rácsnál Gé­za. — Szólította enge met. mi? Kicsoda ezek. kérem? Minisz­ter úr parancsolta, senkit se bejönni engedni, maga nem hallotta? — mennydörgőit szi­laion. vadul villogó szemekkel • senor Rodriguez. Közben fürgén lefutott a lépcsőn. De még mindig nem a nyilasokhoz, csupán Imre bácsihoz intézte szavait. Űgv förmedt rá. mintha azonnal el akarná ót nyelni: — Mi akarnak ezek. mi? Imre bácsi „megszeppenve” magyarázkodott: — Kérem szépen, senor Rodriguez, legyen irgalmas hozzám ... Az urak itt keres­nek valami két embert, meg valami kocsit. — Mi mond? — hördült lel vérszomjasán Rodriguez. — Kereskednek, itten? Kizavar­ja őket! Hallotta? Kizavarja! Géza még ekkor sem állt szóba közvetlenül a nyilasok­kal. akik ebben a pillanatban szemmellát hatóan berezeltek az őrjöngésig dühös, és kor­bácsát fenyegetően csattogta­tó Rodrigueztől. — Hallották, kérem? Men­jenek, ha kedves az életük... — mondta Imre bácsi a nyi­lasoknak rimánkodva. — Men­jenek. itt rossz helyen kere­sik azokat a fickókat. Menje­nek drága uraim, mert Rod­riguez úr nem lesz könyörü­letes ... Az egyik nyilas összeszedte maradék lelkierejét és bá­tortalanul szembefordult Rod- riguczzel: — Micsoda eljárás ez? Min­ket nem akérhonnét szalaj- tottak ám ide! Rodriguez ebben a pillrmat- bgn szinte önkívületben si­kolt ott fel: — Micsoda? Bedugja po­fája ide. exterritoriális ház. é< még merészel ilyen pi­maszság? .Felemelte a kutyakorbácsot és a nyilas képűibe sújtott vele. Az megtántorodott. és társával együtt a kapunyílás felé lódult. Rodriguez űzőbe vette őket, miközben szüntelenül ordíto­zott: — Franco tábornok diplo­matával merészelte'!, majd megmutatni én. megyek hun­garista külügyminiszter, ti csirkefogók . .: A nyilasok eközben kiro­bogtak a kapun, és rohanvást nekivágtak a lejtőnek, az Olasz fasor iránt. Rodriguez még egy dara­big fenyegetően rázta felé­jük a kutva'korbácsot. és spa­nyol nyelven kacskaringósa- kat káromkodott. De a két nvilas hátra sem pillantott, úgy menekült az őrült spa­nyol közeléből. Géza visszatért a házba, behúzta maga mögött a ka­put. és nekitámaszkodotf. a falnak. Ömlött róla a víz. Ki­fulladt az izgalomtól és az ordítozástól. (Folytatjuk) Elisabeth ville-i jelentések szerint kedden délután tartot­ta első. ülését a katangai tűz­szünet ellenőrzésére alakított négytagú vegyes katangai ENSZ-bizottság. A csupán egy óra hosszat tartó megbeszélés után Khiari ENSZ-m eg bízott nem volt haj­landó nyilatkozni. A Katan- gát képviselő Kimba „külügy­miniszter” azonban közölte az újságírókkal, hogy „kormá­nya” követelte az ÉNSZ-csapa- tük teljes és haladéktalan ki­vonását Katangából. Hozzá­fűzte, hogy amíg az ENSZ ; Géza azonnal a kapubej á- róhoz sietett. ; — Eltűnni, gyorsan! — ve­; zényelt az ott ácsorgóknak. ! Azok villámgyorsan szétszé- í ledtek. 5 — Imre bácsi! — súgta Gé­’> za, — maga a követség portá- ; sa* Ide semmiféle emberek > nem jöttek be! És ha itt lesz- í nek, kiáltsa ezt: Senor Rodri- j guez! így: Senor Rodriguez! ! — Rendben; : Azzal Géza felrohant a fél- ! emeletre, s behúzódott Gulyás ( bácsi lakásának ajtaja mögé. í Mindez szinte pillanatok : alatt történt. Feszült csend te- ; lepedett a spanyol házra. : Hirtelen felberregett a ka­: pualjban a csengő. Imre bácsi j várakozott egy kicsit, majd ’ amikor kívülről másodszor is ; csengettek, a kapuhoz cso- ; szogott. és kinézett a kémlelő ; lyukon. < Két civilruhás Térfi topogott ! izgatottan a kapu előtt. ! — Mi tetszik? — szólt ki ; Imre bácsi. ! — Kicsoda maga? — kér­! dezte vissza harsány hangon ; az egyik civil. ; — Nem látják az urak? Ez l Spanyolország budapesti kö- i vétségé! Én a portás vagyok. \ — Rendőrség. Engedjen be. j _ Azt nem lehet, uram. Ez 5 diplomáciai épület. ' Géza feszülten hallgatózott. Izzóvörös égbolt, hatalmas fekete iüstoszlop. időnként magasba lövellő narancsvörös lángsugarak követték kedden délután az észak-karolinai Morehead City kikötőjében rakodó Potomac amerikai tar- táljrhajón bekövetkezett hatal­mas erejű robbanássorozatot, amelyek a hajót pillanatok alatt égő fáklyává változtat­ták. ■Szemtanúk állítása szerint a tankhajó legénységének csak egy része tudott a hajó­pallón a rakpartra futni, töb­ben az öböl vizébe ugrottak, bár a tartályhajóból kiömlő benzin a víz felületét is láng­tengerrel borította. A kikötő vezetősége szerint a hajó tartályában a robba­nás pillanatában mintegy 60 ezer gallon (277 000 liter) könnyű benzin volt. A pokollá változott kikö­tőben azonnal megindult a mentési munka, de a vegyi oltóanyagok hatalmas meny- nyisége sem tudott gátat vetni a tűzvésznek. A közelben ál­ló kisebb tankhajók azonnal felszedték horgonyaikat és el­menekültek, de a kikötői be­rendezések és egy vasúti híd súlyosan megrongálódott. Három órával a robbanások után a lángoló tankhajó tes­te kettévált és a kikötő vizé­be süllyedt, de parancsnoki hídjának a vízből kiálló acélváza még az éjszakai órákban is izzott. A jelentések szerint a Poto­mac egyik tengerészét hol­n mozi e Q MŰSOR £ CEGLÉD Szabadság: Szept. 2«—október 4.! Peöró kapitány vidám hadjárata. ] (Színes nyugatnémet film.) DUNAKESZI Vörös Csillag: Szept. 29 __okt. 4.1 R occo és fivérei. (Magyarul beszé-; lő olasz—francia film.) Rákóczi: Szept. $0—okt. 1. Tisz-! tes úriház. (Magyarul beszélő fran-! cia film.) Október 4—3- Ismeretlen férfi.; (Román film.) GODÖLLO Petőfi: Szept. 28__okt. 4. 80 nap! a latt a Föld körül. (Színes ameai-i kai szélesvásznú film.) NAGYKÖRÖS Arany János: Szept. 28__okt. 1. K atonazene. (Magyar film.) Okt. 2-A. Egy katona meg egy fä. (Olasz film.) SZENTENDRE Felszabadulás: Szept- 28__okt. X. N apfény a Jégen. (Színes magyar filmburleszk.) Október 2__4. Matróz a rakétá­b an. (Angol tilm.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents